2020.06.05. 06:26
dramaturg -slight return
Előző cetlimen mutattam, hogy egy közepes író [-> Arany Középszar] önkéntelenül,mint szerkesztő, hogyan árulta el, hogy pocsék dramaturg.
Vannak tökéletes írók, egészen nagy nevek,akik előremegfontolt szándékkal , sokat-sokat tanulva a stílus meszereitől a legtökéletesebben kimunkált & ismérv jellegű sajátstílusban alkotnak, virtuózan bonyolult mondattechnikával, gazdag [-> tárház] szókinccsel, esztetikai értelembe véve jövőbevezetően modernek és
Újítók, miközben klasszikusok meg minden, csak nem dramaturgok.
Állítólag a dramaturgia szakma, amit meg lehet tanulni. erre bizonyíték az, hogy-ahogy a rossz és tehetségtelen író Moldova György elleste a dramaturgia szakmai fogásait az egyetem dramaturgiai szakán a születetten zseniális-jó dramaturg csoporttárasitól, Csurka Istvántól és Galgóczi Erzsébettől. Valamit tanítottak is ott, azon az egyetemen, biztosan, a dramaturgia tudományából.
Vagyis egy író vagy születetten jó dramaturg is, vagy nem jó író igazán.
Az érzék inkább veleszületett és genetikai,ilyen-valamilyen érzéke volt Amadé Mozartnak, amit az ilyen érzékkel nem rendelkező, de pl pedagógiai érzékkel megáldott apukája fejlesztett is, bár érteni? - azt soha, egy pillanatra sem. Élete alkonyán a Bécsben lakó fia meglátogatásakor [ -> Mozart levelezése] adta bizonyítékát annak, hogy alapjaiban nem érti, mi az, amihez érzéke van a fiának, bár jóideig abból élt, egész kis ipart gründolt rá a fia eme érzékére.
A legeslegnagyobb legeslegérdemesebb vezető nagyíró a lehető legegyszerűbben tudja megúszni azt, hogy ne süljön le róla az, nem dramaturg és érzéke se hozzá: Kerülnie kell az életet, az életes dolgokat,a banális kis történeteket.
Régente, amikor még voltak szerkesztők és azok között akkora zsenik is,mint Réz Pál vagy Domokos Mátyás, ők fogták, és ma már felfoghatatlan egyenességgel, szemtől -szembe !44!!4!!, a tehetségtelen írónak megmondták, hogy tehetségtelen. A többségnek a gyermekeknek írást javallották, de tudok pár esetet, amikor a tehetségtelen író dramaturgnak ment el. Keszi Imre tehetségtelen író pl kérlelhetetlen (de politikailag megfelelő....) kritikusnak ment el - a XX.század- vagyis a magyar irodalom vége felé már jóformán egy népes & büszke céh-hé hízlalódott a keszi alakúak társasága. [-> hazavágóskritikai üzletág -> tévedés]Kedvencem ezek közül a kottaanalfabéta zenekritikus. neki legalább annyi jóízlése van, hogy fűzfapoéta létére nem prózarovatvezető akart lenni, hanem főleg zenekritikus ...A piac zöme úgyis kottaanalfabéta, akik semmit sem fognak érteni a zeneművészek kifogásaiból a kottanalfabéta zekeritikus un "kritikái"-ról. Jé, ez tök're így van a politikaipolpancs piacán is :D Hülyeréka!
Van író, akinek pl annyira nincsen stílusa, hogy ha nyolcan is fordítják, akkor is kb homogén a gyűjteményes kötete. Hullák , svájci paraszti idill, vagy finn gyártmány fehér nejlonzokni, ennyi a téma és a született dramaturg megírja. Kopognak a tőmondatok,semi stílbrav nincsenek nyelvi lelemények és megképzettség, egy postás vagy vasutas szókészletéből álló életmű. A hullák természetrajzárólannyira viccesen író "stílustalan" ember pl egyszer valakinekmeg a stílusával viccelődött, ami viccelődés nem jött át fordításban, és ezért odáig,majd vissza és ugyenezt ezerszer is odavboltam ezért a "mesternovelláért" amit AVilágirodalom 10/1200 legjobb novellája közé sroltak, holott stíluspardia és ez az író jókat rötsögött is rajta,miközben írta.
WARNING LABEL! Az, hogy "nincsen stílusa" csak olyan tehetségtelenekből kritikusokká züllött kurvák és kurvapecérek hiedelme: Valójában az is egy stílus-féle, ami nem látszik,ami, mintha nem is lenne.Talán a legneheebb stílusféle az észrevétlen stílus.
Mozart egyik stílusirányzata a Kis Semmiségek volt. Olyan kis könnyű. Fülbemászóan. Csak aztán ezt a könnyűséget még előadni is feladat, nemhogy ellopván leutánozni.
Sokáig nem értettem,Mozart mitől jobb, úgy voltam vele, biztos csak nekem, az utánajövő utánzóinál is. Aztán egy délután a rádióegyetemen a műsorvezető kibökte, hogy a dramaturgia volt az, Mozarnál ez komplet, a Bel Canto-ban meg még vázlatszerűen sincsen. Mozartnál a bravúr úgy izé [-> érzék] benne lesz és kellék meg a stílus része, az utánajövőknél a cél, és ezenkívül más cél nincsen is.
Még olyan született dramaturgot is tudok,akinek ráadásul helyesírása sem volt és méghozzá olyan nyelven nem létezett helyesírása, mint a spanyol. Mindent, amit j-vel kellett volna, azt h-val írt meg ilyesmi. Kifelejtettem a szerkesztő c.cetlimről ennek az embernek az első 10-20 szerkesztőjét, pedig A Világirodalom nekik köszönheti ezt a zseniális világ-írót, ha ugyanis azok a szerkesztők nem olyanok lettek volna, mint amilyenek pedig voltak, hanem olyanok,mint amilyenek a Nappali Ház vagy a Jelenkor egykori folyóiratok szerkesztői, vagy az Élet és Irodalom aktuális irodalmi rovat vezetője, akkor csipesszel sem fogják meg a kéziratot, nemhogy még a kézírást kipirosozzák a korrektúrával s úgy adják le a profi gépírőnőnek legépelni, hogy aztán még az első gépiratot is agyonpirosozzák.
Volt egyszer egy vicces eset magyar írókkal, Burgert Barná-tól, Isten nyigosztalja, megrendelték a 100 legjobb magyar író arcképét -nyugalom, nem fogom szálazni közülük a ki a dramaturg is és a ki pedig nem az-t. Ugyanis belekerülni ebbe a 100-ba, ami szerintem a legjellegzetesebben magyar mód végül 92 lett, pedig több,mint 100 arckép készült el, tehát az nem volt a vicc. A tréfa. A vicces az, hogyan nem lett meg a könyvben a 100-as szám.
Igen érdekes a könyvbe bele nem kerültek története dramaturgiailag is, azonban a történet (mint ooolyan) a Magyar Irodalom haldoklásában a bűn,ez pedig kihat a dramaturgiájára is a Magyar Irodalomnak.
A 100 Legvalamibb, az amerikai műfaj
névsorokat összeállítani meg listázni az a magyar specialitás és ezenbelül a közepesek meg a hülyék, azoknak le is kell írniuk a névsort,a menők nem írják le és akkor úgy nyigodtan hazudhatják a szemünkbe azt, hogy nem listáznak,illetve vádolhatjáklistázással az ellenfeleiket.
vagyis Burgertnek még az semmi volt, amikor nekifogott a munkának,ami ugye, fotóművészet , drága dolog, tehát biztosra kell menni és meg kell kérdezni embereket, kiket lehet is fotózni a 100-ba. Biztosan voltak szempontok, egyikről sem fogok itt írni
egy szempont nem szerepelt a kritériumokban,az, hogy az illető író dramaturg-nak is jó-e.
Minden Idők kategóriájában hagyjuk a sajtónyelvi és marketing bombaszt-tá züllesztett kifejezést és akkor Minden Idők-nek a kifejezés eredeti értelmét tekintve dramaturgja a Jóistenke. Aki biztos, hogy nem az a télapó alakú hószakállas öreg bácsi a felhőkben,mert ha korpulens vénember lenne,úgy odabaszott volna már az emberiségnek, de úgy, hogy a matriarchális-ból a patriarchális-ba váltás szende leányregény ahhoz képest. Vénembernek nem lenne már türelme ilyen emberiséghez -főleg nem a csúcsok-csúcsához, az oiropid picsaemberekhez. Tehát a Jóistenke egy LEGO-zó gyermek végtelen türelmével csak rakja-és-rakja, cserélgeti és próbálja az elemeket, nem adja fel, úgy türelmes, ahogy még csak pubertás előtt és kisgyermek lehet---
Szólj hozzá!
Címkék: irodalom zseni dramaturgia listázás dramaturg Fáy Miklós országa Csurka Országa Minden Idők
Ajánlott bejegyzések:
![érzékenyítés [roll over]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/a49ebcf1d04de46e4bd2debc611c176a_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.