2011.01.16. 07:53
[ ]-lista
„az a baj [ ]val, hogy élhetetlen.”
/[ ] tanítójának jómondása, 1996./
Ezt a dalt levél helyett írtam
/Nagy Ferenc költő, XX. sz-i matematikus, nótaénekes, mentor
-és én is :] /
[ ]-lista Nem B, az biztos. A B-lista, a bélista formálisan/informálisan tudható. Kifüggesztették, olvasható, tapintható papíron vagy letölthető, linkelem. Legalább kérdezni lehet a B-listáról
A [lehetne Néma h? –a szerk. kérd.]-listának hangja nincsen, nem beszélnek róla, ha fölfedezed, hogy benne vagy, leösszeesküvéselméleteseznek, ne botorkodjál már, légy szives.
Aki -listán van, oda nem kerül, hanem egyszercsak benne van.
A -lista -ami, tudjuk, nincsen, idegbeteg feltételezés erre gondolni is a XXI. században, már a múlt század ’90-es éveiben sem létezett- szóval a lista egyik fő művelete az elejtés.
Elejetés. Elejti a nevet s megvizsgálja az akusztikáját meg a reakciókat. Bedobja a nevet és vár. Fontos szemöldököket figyel eközben. A Meshterr ajaka lefityedt. Tanár úr szemöldököt rántott, döglöttcsirkeszín hülyelyányfrizurcsis barátcsajszija –figyeljünk a fogalmakra, mert ebben az országban különösen bánnak a fogalmakkal- barátcsajszija a legőszintébb. Ez az apró jel. Fehér lepedékes eperfagylaltszín nyelvét rúzsvaras ajakai közé tolja ki: blöeaaaa. Mások is felfigyelnek arra, hogy a Tanár úr babája útálkozott. Ő belsőkörökben járatos, tud valamit.
Az ember, aki észrevette a bedobott név kiváltotta reakciókat elneszül. Jó lesz vigyázni, figyelni, fülelni erre a névre.
megfagy körüle a levegő - Belép a terembe és a vállak ránulnak, fejek for'gnak, de kissé inkább el. Háziasszony nem rohan hozzá zsírkrémes arcát puszi-puszi-szerűen odafenni. És ez még csak a jegecesedés kezdete.
elfogy körülötte a levegő -Hajda, dana, nada , a lég lerohadt médiaháború kezdtén nyilak, láncsák, dzsidák és loboncok meg piszénpiszék idejében a hivatalos jelentések szerinti áldozat házastársa hamar lenyugodott: Kiderült, hogy újabb megbízások, kéziratokat kértek tőle, holott kameraelőtti elektromossajtómunkás, cége is több megbízást kapott, kitüntették egy díjal, ami úgy negyedszázadra biztosít szakmai hírnevet (pl a tettek helyett is, tehát nem kell annyira jónak lenni, ha ő a Nagymocsári Dagonya Kiskeresztjét a lózungokkal megkapta...) Aki körül elfogy a levegő, azzal ennek ellenkezője történik. Politikusok jönnekmennek, de a szürke eminenciások maradnak. Az aggykirálykatonásdi alapján is az egyikoldal a minőség, a másik a futottakmég. A politikailagmegfelelőt segélyezik, de nem minden színű segély jár ugyanannyival, az egyikoldalon egyre kevesebb a pénz, olyannyira, hogy már majd, amikor még egyszer úgy fordul a politikai helyzet, az áll. tám. hiv. elf. old. államidotációkkal nem keres annyit, mint a jóoldal. A levegőelfogyasztó annyira modern eszköz, hogy nincen is. Nem lehet megkaparintani vagy titkos fotót készíteni róla és az erre hivatkozóból egy jólismert művelettel csinálnak paranoiás bohocót, ti. megint összeesküvéselméletesezik a barom.
Mások nem hagyják annyiban, a mai világban (úgy, mint tegnapi vagy tegnapelőtti világban) egyáltalán nem mindegy, az ember politikai hovatartozásáról mit gondolnak, mint ítélik. Az a másik lista, a B-listának nevezése jellegzetesen magyaros, a fogalom eredetétől való szándékos, ámde speciálisan kenegetős eljárás, egy kicsit a szezonból rámaszatolnak a fazonra avagy Gizikét ráültetik a gőzekére, harangázzon lábikóival. Tréfikén megkérdezik, kivel szántanál. A faszom szántana Gizikével -és ennek a mondatnak két (2) jelentése vanmég a szituációs felszínen is!
A B-lista egy picit más volt, az a bizonyos körömnyi, a tom wolfe-i elhanyagolható a különbség, a fesön lényege, ami áll.tám hiv. nem számít, ki fog szarozni egy zakóujjon, hogy most a kézelő gombja gombolódik-e , pedig igen nagyon is számít az elhanyagolható különbség, csak nem formálisan. Hanem informálisan, azaz fű alatt, stikában, sunyiban.
Ezért megfelelő szakemberek az inkriminált név dolgában biztosak akarnak lenni, határozottabb reakciót kicsikarni (a netokratív nevén:) véleményvezérektől.
Nem kuratórium fog listára tenni, az Öregisten [ a kereszténység előtti magyar totemistaq politeizmusban a Főisten neve, az öreg nem a korára utal, hanem nagy-ságára, a legnagyobb] nem baszott még ebben az országban még jóoldali kuratóriumot se, nemhogy rosszoldalit, ami hatékonyan állíthatott volna össze nevekből bármely listát. Nem elnökök, főtitkárok, bizottságok, felelős személyek, államtitkárok vagy pláne nem miniszterek döntenek a listákról . A kuratórium vagy elmegy a kurvannyába a listájával vagy nem, de erről sem dönthet vagy határozhat. Ha valakik nem akarják, akkor nem lesz elnök akkor sem, ha a kuratórium egyébként a kezükben - az ő jókezeikben !- van és dönthetne az elnökről .
Nem, nem az elnök ő, á, dehogy. Elnökök jönnek-mennek, ő főmunkatárs. Gizikének odanyújtja a diszpót: „Vidd föl az elnökhöz, aki most az, írasd vele alá!” Elnökök jöttek-mentek, az intézményt összevonták, leválasztották, felnégyelték, osztották, szorozták -ő csak főmunkatárs, felelős nem volt, csak meghatározó a cég történetében. Példakép.
Egyszerű egyetemi tanár, szinte a műfaj napszámosa, az embernek a szemébe az Ő láttán könnyek gyűlnek és régi középiskolai irodalomtanárnője jut az eszébe Őróla, akinek még volt jegyzőkönyvetskéje s abban a hét órái így sorakoztak irodalom irodalom nyelvtan irodalom irodalom irodalom nylevtan irodalom irodalom irodalom irodalom nyelvtan irodalom nyelvtan nyelvtan irodalom, mindig csak irodalmat tanított, nyelvtant alig s ha nem húzta ki a jegyzőkönyvetskéjéből, akkor is bemenvén a nyelvtan órára, előbb-utóbb irodalmat tanított.
Van hivatalos, a közbeszéd és van magánbeszéd, ezeknek a szinteknek szintjei, rétegei, láthatalan hártyái, nématartományai. Iiigeeeen, összenéz a sok vitéz, hogyakurvannyukba ne néznének össze! Sápadtságuk a félelem jelének tűnhet, holog a harag váltja ki.
A [néma] h-lista működésében mindegyik lényeges: Ha hivatalosan is említtetik a delikvens neve, még reménykedhet. Nem az első, nem a másod, az ötödrangú orgánumban szerepel, egy nem neves, de azért ismert Hivatalos Alak, inkább csinovnyikja a műfajnak, a felsorolásból nem felejti ki.
Orczafalvvy a határozó-jelzői költő rohan, a Vezető Irodalmi Orgánum lapjait pofozza, bokszolja, sőt el is tépi. Ő hazavágó kritikát kapott abban, a rovatvezető nevével fémjelzett sunyi, falmelléki, nem kimondó, csak reá utalásos formában gecizték, ó, hogy kapja be! Pedig a fémjelző név tökártatlan. Több Nagy Név telefónozott a lekúrást kérve, nem, írásban nem, leírni semmi ilyet, csak szóvalelszálló telefon vagy élőszóbeszédben , esetleg körülírásokkal, ara utalóan. Sőt, Nagy Név, ha találkozik Orczafalvvyval, a bájos róbertgidapofijába csippant s mint tanár kérdi, jól vagy? Láttalak az [orgánum neve]-ban! Orczafalvvy őrjöng, legalábbis a mai kor ízlése szerint, ugye korunk gyermeke nem láthatott már olyat, aki láthatta Adyt egy 4-5 napig tartó ivászata után udvartartásában, ahogy eldúlt elbúsan, elmagyarosan. Van Adynak egy jim morrison-os magányos alakja, akit New York városában két mindenre elszánt testőre árnyékként követ –ezt a motívumot kocholmányos filmből kifelejtették.
A hazavágási-lekúratási eljárás a néma h-listától alapvetően eltérő , egészen más minőség. A B-listáról el lehet menni kapálni, el lehet menni epretszedni Skóciába. A rovatvezető a nyilvánosan nem ismerhető eljárásban, aminek működését mindenki ismeri, de nyíltan nem tárgyalják, kiadta a munkát egy kritikusnak az elvárással, miszerint kúrja le Orczafalvvy-t, mert ezzel a gyerekkel a ló igen elszaladt. (Itt jegyzem meg persze, hogy Orczafalvvy lóillatot orrában soha nem érzett, lóbőr selymességét, ahogy a vadidegen, sosemlátott ló nem tűri, hanem engedi a különben kényes orrát simogatni, mert ő az embernek, ha ismeretlen is, mindent megenged, idegen ember az ajakait, száját szétfeszítheti a fogai vizsgálatáért, legföljebb a bőrét rángatja az önkéntelen, reflexes izgalom…) A kritikus tette a dolgát, egyrészt amúgy is hallani, beszélik , mitől szar Orczafalvvy kötete, pedig úgy Kemény István epigon ő, ahogy Karafiáth Orsolya Tóth Krisztina farvizén is evezett. Tudni kell még, hogy zöldfülűként hol publikált, egy gyanús társaság, gyanús időkben politikailag nem egészen megfelelő orgánumban. Keménynél jogos a máraias [az adys] gőgös arc –Orczafalvvynál az epigon pojácasága. (Itt aki akar, ülhet zongorához és próbálja érzékeltetni a maga szórakoztatására a különbséget Tóth Krisztina és Karafiáth Orsolya költészete között.)
De kicsoda Kemény István. Költészete ott tárgyalódik-e, azon a szinten, ami megilleti. Alakja van-e akkorának [meg]engedve, mint amit tömege a korszerű masszából kiszorít. Korunkban Osvát nincsen vagy margóra van téve, jelentős margó, szélein ott ásít a h-kateg’. Jó, bocsjav, akkor korunk a gellérteké, megengedik-e neki úgy, mint elnézték Móricztól, Kosztolányitól vagy Krúdytól , hogy megélhetésért kisebb napi … hiszen álljunk meg, ráadásul Kemény még nem is az irodalom perifériáin keresett napimegélhetést. Dialógusokat írt szappanoperába. Kemény István a példa arra, hogy a valódi tehetség és zseni valamennyire tartani képes magát a h-listától. Igyekeznek ugyan a korszerűség kis huszárjai nememlítésekkel és kihagyásokkal marginalizálni oda az áhhásíhíítohhóóó h-kateg felé.
Ugye, az irodalomban (mint a szín vagy filmművészetben) a kortársakat azzal szokás alapvetően lenyomni, hogy kiválasztunk a múltból egy fényezett idolt, especielle a Nyugat-ot és azt mondjuk, hogy ma Nyugat nincsen és nincsenek költőink íróink, akik beérhetnék a Nyugatosok színvonalát (az utolsó Nyugat számban Wass Albert publikált, ezt csak a jógyerekeknek írom ide miheztartásra, akik ismeret nélkül, pusztán nevekből képesek ítélni).
Míg ennyire "nincsen" Nyugat-unk, a Holmi szerkesztői Fülest fejtettek, mi?
A nememlítés inkább lenyom, mint a hivatalos lista vagy a fikázás.
Spédámal körmöm piszkálván mintegy véééletlenségből Orczafalvvyba ütközöm, hoppá, bazmeg, a hat megfelelő kiadó egyikénél jelent meg, jónevű szerkesztő szerkesztésével a köteted és még a borítófület sem spórolták el, jó a borítója is? Terjesztik és nem csak Az Írók Boltjában kapható? Egyáltalán tökmindegy, hogy mit, nem számít milyen módszerekkel lekúrván tégedet, de írtak a kötetedről, ami így igazi, és nem „kötet”. A nevelőcélzatú lekúrást panaszlod halálosnak bazdmeg, amikor elszenvedsz egy-két év elejtést és aztán szépen fölkapnak megint, lesz még egy és még egy könyved is?
Ach, ezek a kis "ááártatlan" macskakörmöcskék mely fontosak! Ma közhelyes, sőt a két kéz mutató-s középső ujjaival mímelvén néma jel. Olvasóm, ha nem értené a jelentőségét, álljon tükör elé, csináljon így, látja? Így csináljon két kikkeze cuki mutató s középső ujjac’káival s gügyögje : „kötet”, „kötet”.
A lekúrós, a hazavágó kritika is vanság, említés létezésiforma, a nembeszélés és a kürülhallgatás a néma h a semmi a nada, a még csak nem is lyuk, nem az, amit a motor csinál két röbetű között, szív sűrít kipufog, az mind hang hang hang [ha sokszor írod a hang-ot bazdmeg, hisztinek hat -a szerk haj. tép. & kiaka.] , ez a h-kateg a nulla. a bedöglés, az egész motor le van baszva az orgonabokor alá és ott rohadhat rá a műanyag lakat...
Ismerek alakokak, akik, midőn észreveszik, hogy -listán vannak , elkezdenek hisztizni. [Ja, mint a szerző! –a szerk. röh.] Rínak, mint a szoposbornyú. Szaladnak a mamához, mentorhoz, jóbaráthoz. Akik már únják ezt a rinyálást, mit vagy úgy oda.
szün: Dojó a gitárosoknak [Hanni'!] dojó, ott a –kateg semmji. Radics nem mindig csak ült és ült kiskonyhájában bepiáltan várván, hogy eljöjjenek érte, hanem felhúrozván Legendás Gibson-ját az ujjgyilkos, böte és süket [nem szólt olyan hangosan, mintha hangfogóval, annyira vacak volt – a szerk. visszaeml.] elment játszani. És míg Radicsnak még azt a szivességet se tették meg, hogy Tiltottak kategóriát kaphasson, egyébként haknizott, részegen, rosszul játszott, árnyáka volt már önmagának, amikor láthattam, nem tudott már Hendrixet játszani, a Hey Joe-t is unalmasan, de néha még (próbálj bolgár rézhúron húúzni) azért be-bevillant annyi, valamikor ez az ember valamit tudhatott. Találkozott közönséggel és a zenéjéből, ha ügyesen intézvén alig maradt valami, annyi mégis, hogy abból kisüthető, mint fénylett volna más égen a Zöld csillag.
Vannak, akiket nem kell a[néma] h-listára tenni, elég affelé tolni, arra utaló magatartást tanusítni és ő maga frusztráltságában kezd el egyre több hibájára még hibákat s hibákat kapkodni.
Közhelyesen ismertek azon esetek, amikor a piaci pozícióiban, a reklám-és médiatortában a legjelentősebb, több, mint döntő, a kétharmadnál jóval meghaladó arányt képviselő jóoldalon egy különben politikailag megfelelő név még csak nem is h-listára kerül, hanem egyszerűen akkora a túlkínálat (és a papírterek mindenüt összezuhanóban vannak) hogy egyszerűen elfelejtik. Nincs még listán, csak várnia kéne türelemmel. Kaphat meghívást műfaja fociválogatottjába, erről eszébe jut régi ismerős szerkesztőknek, lehet, hogy egy barátjának sikerül úgy elejtenie a nevét meghatározó tényezők közepette társaságban, hogy valakinek, egy jószív szeresztőnek még eszébe jut és enged tőle valamit. Vannak még szálak, kapcsolatok. Nyáron a főszerkesztő bóklászik az üres irodában, össze kéne állítani az uborkaszezon-számot és egy fiókban megleli a kéziratát Hulló Hugónak és beteszi, jót akar s ezzel egy életre aztán elássa HH-t a szerkesztőnél. De HH fölveheti az acélálarcot. Egy üveg pompás oportó ennyit megér. Próba-cseresznye alapon megpróbálja élőszóban lekúratni magát. Az is valami, ha biztosat tud, mintha semmit.
Nagyapja, a büdösparaszt is mindig ezt mondogatta, lökj a veszett kutyának egy falatot (ez magyar fordításban úgy hangzik, hogy tégy úgy, mintha fájna, hátha nem mar tovább, mutass félelmet, ha únod is). Kedveskedj, vigyél bon-bont, virágcsokrot, piros mogyorós-t,
keresd a nőt. Nincsen vállalat, ahol valahol a háttérben csöndes, mellékes de fontos íróasztalánál avagy csak csudás popsiját a sarkára illetvén, mert neki leülni ideje sosenincs, mindenütt vannak fontos nők, és ha már ekkora szerencséd lett, hogy nem nőnek születtél, kedveskedj neki, tündörögj.
A tehetséges nem törtet, minek. De a szorgalmas középszar nem hagyja annyiban, csak könnyebb tárcákat írkálni egy orgánumba, mint gimnáziumban magyart meg történelmet tanítani. Jellemző hiba ez, hogy a közepes képességű vagy gyöngébb türelmetlen rögtön átlép a rosszoldalra s ezzel sínre kerül: a sehovásevezető pályán. Nem fogja vinni semmire. Egyre távolodni fog az Említhető Nevek kategóriájától. Konkrét Személy, akinek neve a szerkesztőségben, pl jelenleg korunk legjobb szőlő-és bor -témájú tárcáit írja. Ezekben politika semmi nincs, bár tudom, hogy vannak jógyerekek, akik Berzsenyi Dániel nevét is pontosan beárazzák a listán. [-> Mérsékelt jobboldali, pl egy sajtóvitában blazírt arccal érvelés kedvére jobboldalinak lehet minősíteni akkor is, ha a minősítő bajba kerülne élesben, hiszen [Kedves Tokfalvi!] a vita kedvéért jobboldaliként említett név nem állhat ki az ország nyilvánossága el azzal, hogy ő jobboldali: annyi lenne neki meg egy bambi a jóoldalon, lásd Tandori esetét.]
Nem azért nem említik meg a nevét, mert amit ír, a maga műfajában rossz, hanem azért, mert rosszoldali, nemmegfelelő orgánumoknak dolgozik. Így is olvashatatlanul hosszú már ez, ám ha valaki nagyon kíváncsi –neveket! a neveket, utca, házszám!- kommentekben válaszolok…
Szeretünk listázni, ugye van az ügynöklista, amin a névsorban különböző ügynökök vannak, mintha nekem a munkahelyemen, a faházba az asztalomra belöknének kisteherautókról listát imígyen, hogy VW Transporter Fiat Doblo, Citroen Jumper Ford Transit Renault Kangoo Renault Master Renault Traffic Opel Corsa Opel Combo Opel Campo Ford Transit Connect Isuzu [jelzés nélkül!!] Hyunday Grace VW Caddy Fiat Fiorino Peugeot Partner –nem folytatom, a lényeg az, hogy mindegyik mellett van évjárat és ajánlati ár. Ekkor nincsen az az autóvigéc, aki ne kurvanyázásba fakadna ki. Mííílyen motor van benne, turbó? Sima, CRdi, PDTi, Hdi? Hány lóerős, milyen felszereltség? Körablakos? Hány kilométer van benne (mennyit teljetett). Szállítható személyek száma? Egy 1999-es Hyunday Grace, ha Van Panorama , és tehergépkocsi, 200-at ér, ha 15 személyes busz, akkor 600-at. Hát akkor az Ügynöklista? Nevek, nevek, az egyik csak szerepel a listán, a másik a jelentések bajnoka volt nem sorsok, de konkrét életek múltak [el! el!] rajta.
Mert ugye van ügynök, aki jelentett, van, aki soha, van aki get-getett, és votak páran, akik kéjjel, örömmel, de megítélhetőségben még ezek is további kategóriákra feloszthatóak.
A Néma H-lista az Ügynöklistánál is végzetesebb. Tar Sándor, amikor ügynöki múltját föltárták, margóra került, de löktek neki valamit, beszélhetett. Letört, vége volt, elkezdett annyira piálni, mennyire erejéből meg pénzéből telt.
A Néma H-listáról beszélni nem lehet. Oldalogni felőle, megmutatni benne motívumokat, az <öncenzúrát> nem vagyok olyan bolond, hogy a felsorolásba Inkriminált Személy nevét is beírjam azért, mert véleményem szerint a posztmodern szöveg-szövegista nejlonavangárból off, a ma divatos határozói-jelzői felé (kurziválom azért, kurziválom) elmozduló költészetünk hajnalán volt pár a maga helyén és környezetében értékelhető verse. Mivel internetes felületen írok olyan embereknek, akik számára a papírszféra indifferens [vagy jó okuk van hallgatni arról, hogy nemindifferens], más szemléltető példát is választhatok, születettpedagógus vagyok, a szemléltető példák kiválasztásában combos, élőben jól orálok, táblai szabadkézi krétarajzban egyenesen frenetikus.
Ugye, amikor volt a litera-pont-hu versmetrószavazása kapcsán a botrány de egyébként is, internetes szakembernek nehezen magyarázhatnám meg Onagy Zoltán távoltartását az áll. tám. hiv. elf. magy. internetes felülettől. Gőzöm nincsen a versmetrószavazás utáni valós állapotokról, Németh Gáborról annyit tudok, hogy minden [jóoldali] tekintetben megfelelő ember, hogy mennyire érdekli az internet, nem tudható, az sem, hogy a lényegét az internetnek ismeri-e. Egységsugarú internetes kockaagy joggal feltételezhetné, hogy a szarbaszökkenő és indásodó magyar internetes irodalomban az úttörőnek, az elsőnek, akinek a hátán konkrétan papírterekre is fölmásztak jut valami meló. Még azt is megengedem, hogy Onagy nem akarja, pedig ott könyörögtek neki.
Kis ügyességgel, derékonalul bemozdulvást, a sorok takarásában hátúlról jól bokánrúgva bárki bármi lesántítható, még hasonlat is. Mindenesetre a művészeti ágazatok ott haloványan hasonlíthatóak sportágakhoz, hogy az edzés és a gyakorlás fontos, a többtusázó egyes ágaiban nem biztos, hogy annyira jó, minha egyetlenhez ragaszkodna. Ha hírlapíró vagyok [lennél, mi, bazdmeg! -szerk.röh.], az valamennyire meglátszik a szépirodali tevékenységemben, ha költő, mert az jobban fizet, prózázni kezd, még költő marad, a portréfestőből lett zsáneresnek a pár ecsetvonása, ami arcra ott elég jobb lesz, mint a mindig zsáneresenek (viszont a portréfestő zsánerképe nem annyira felel meg a műfaj szabályainak…)
A Néma H-listára summantott figura, ha azelőtt sem élt meg a tevékenységéből, hanem egyéb civil foglalkozása volt, már eleve nem számított igazinak és komolynak, H-listásan azonban egyre inkább a civil melójába szorul. Most az alkoholistákkal nem foglalkozom, akik H-listásan halálra isszák magukat. Őket a sajtószabadság hiánya miatt ennszájukat sajtákezükkel kölcsönkért ragtapasszal leragasztókhoz tudnám hasonlítani. Végülis ha saját ötlete nincs embernek, ez se rossz megoldás.
Sokan nem értették Dovlatovot, amerikai jódolgában miért issza halálra magát. Nyina Alovert, egyik örökszerelme jött neki azzal, odahaza járt, mindenki szereti Leningrádban, ismerik. –Tudom, hogy népszerű vagyok-mondta Dovlatov- De késő. [Késő, mert mindez akkor kellett volna neki, abban az egyre távolodó ifjúkorban, amikor még nem publikálhatott és amikor még mindnyájan annyira szerettük volna, hogy megjelentessék írásainkat, hogy híresek legyünk, hogy szeressenek bennünket –próbál ráhibázni Dovlatov néma mondatára Alovert…]
>>már nem érdekel a könyv ennyi nulladik kötet után. Annyi hasznom lett a kvázi „könyv”-eimből, ha lenne tényleg egy, nem pályázhatnék a legjobb elsőkötetesek nyalókájáért. Amikor takony voltam, azt tanítottátok, hogy A Metszés a lényeg, amit a szöveg elmess magának A Semmiből, hogy egyetlen példány annyi, mint húszezer. És ti alakítottátok ki, basszátok is szájba, ezt, hogy még nemcsakhogy a könyv, de a kiadó sem lényegtelen A Metszés szempontjából! Ugyanúgy megengedésekkel és jelentős elhallgatásokkal meg listázásokkal kormányoztok, ugyanúgy az Arany Középszar ragyog mindenen. Ugyanúgy a jelentős teljesítményt körülhallgatjátok és a mellékest ajnározzátok. Még Durov is tisztességesebb volt a kutyáival.<<
Az A-lista praktikusan mindennapos edzésben tart, a sikerek fokozzák a szervezet endorfintermelését --- –vagy jódolgában issza magát halálra a csávó vagy a siker megöli, ő csak Üldözött tud lenni, ő ködszurkáló lovag s a verőfényen téblábolni tud. A kis tárcaírócska képmutatóan nyafog a siker miatt, mint a balettkar elsőpakánya, őt ez nem is érdekli, nem akarna primadonna lenni , nem érez semmit, ha látja a nevét megint, ő nem akar, csak jönnek vele szembe a dolgok -ez is lényege az A-listának [-> megy a szekér]. A kontraszelekciónak feszt csak a sötétoldalát zseblámpázzák, csakis a múltrendszerben, hogyan működött.
Pedig a kontaszelekció áldásos is. Feszt az elbukott angyalok után ríbakolni, ez elveszett emberek nyomát ütni bottal, jajongani, sírni, amikor a kontraszelekció történetei között szép számmal vannak sikertörténetek.
Ollóssy Kollázs tizenegyedikkönyvíró ma az újságírói kar doayenje, sőt írónak kell nevezni, az ő számára az újságíró sajátkézi dolog, tehát ha szónoki fogásként röverjét csippentve mezei újságírónak mondja magát, az igen, de egyébként író, jelentős gondolkodó. Ifjú hírlapíró arszlánként a megfelelő időben a megfelelő helyen volt, beszél angolul, hozzájuthatott idegennyelvű orgánumokhoz (a babái közül meg egy pár még nyelvügyesebb volt nála is!). Mert a kontraszelekció egyeseket viszont segített. Amint a Néma H-lista is, ha egy energia valahol tol, máshol húz. Ha itt tolul, máshonnan elszivárog. Erő a semmiből nem keletkezik, az erőre erő hat ellen.
Biztosan vannak valahol másmilyen viszonyok, de elsődleges az a szféra, amiben az ember él. Determinál az, amit megélsz. Elsősorban az a döntő.
Az őszi aranyalakonyos méhekkel dönögő méhes lugasa baszni való. Hogy ott magát a hős kipihenje kéjágyán sziszamiszájával. De egy ilyen lugas januárban vagy november végén kurvára unalmas is tud lenni. A Badacsonyi Szőlőház Tomi. A méhekkel kurvasok és nagy hozzáértést igénylő meló van, ezt napszámosra ma már nem bízhatod, mint az autód olajcseréjét se a szerelőre –legalábbis Magyarországon. A méhek nélküli ipari mézgyártást Kínában fölfedezték és ki ismeri ma már Einstein filozófiai tanítását , amiben a méhek létfontosságára mutat analfabéta számára is felfogható szavakkal. Jól fordíthatóan.
Jó leülni az aranyló lugasban aranyló óbort inni esztergált körtefa kupából, de a szőlőt kapálni, kötözni, permetezni kell, kacsolni. A szőlőműves, az nem kapás zsellér. És a szőlőműves még nem borász. A világ legjobb bora megrohad a rosszulkezelt eperfa hordóban. Nem tudom, van-e még az országban egy komolyabb pincészerte való hordómennyiséghez elég eperfa.
Nem mindegy tehát, hogy valaki A-listás és van egy aranyló lugassal való méhdönögi ménese (egyébként a gondnok bácsi felügyelete alatt) vagy ott rohad meg egyre ismeretlenebbül. És nemhogy ő rohad el egyre elevenebben, de még akik ismerik, azok is.
Levezetésképen , ha már internetes felületen, akkor mutatok egy kómikusabbat. Ugye ne is kezdjem a netokrácia vívmányait ünnepelni, a lájkolást. Azt mondta nekem a minap egy csak kevéssé ismert nevű kiadó, inkább hírhedt dobásai ismeretesek, nem ő maga, hogy Szlutányi Szopika internetes költőnőci verselményei papírkötetben a Bookline-on által (egyszerűen: papírfronton nulla, nincsen, nada, listátalan, még csillagászati módszerekkel sem kimutatható, nincs jelenléte) mintegy 1000 azaz ezer példányban adhatóak el. Próba-cseresznye alapon. Márpedig az 1000 papírtéren, verseskötetre óriási szám! Az legalább egy utánnyomás.
Az egyre jelentéktelenebb papírterek még hogy csillagászati?! – inkább már a kvantumfizika eszközeivel mérhetőek ki. Ugyanis a papírpályák vonatai kerekeinek pumpálói az internetes felületeket vagy nem ismerik vagy nem képesek hatni ott. A papírterek napjának fűtői az alapvető működéssel tisztában vannak, ott is fűteni kell, tehát pénz van. (Höhöhö –de még mennyi, hihihi!) Nem is bonyolódnék ismételgetésekbe, a lényeg úgyis az, hogy ragadjon a bélyeg (pl barátságos hátbavágás kereteiben a zakó hátuljára SZAMÁR VAGYOK!). Vagyis az internetes tevékenység pl lehet bélyeg is, ami a Néma H-listára suvaszt észrevétlen / észbevétlen. Csinosan, esztétikusan , elejtés kereteiben lehet ezt fölhasználni, a svédasztalos összeröfin megemlíteni, hogy az illető blogol. Nem, nem kanonizált helyen, nem a literán.
Csönd ma nincsen már. Sötétség sincs. A fényszennyezés húgysárga tócsái szivárognak a Földről a szférákra le, alá. Űr van alattunk, ahová szondáinkat küldjük s onnan fényképezzük, jó poen, Az Éjszaka fénypestisének gócait. Az Éjszaka hangjai Bartók Zené-jének lényege amibe ma beledönögnek , a nagyszőlősi éjszakába az Egyesült Államok Légierejének nagy szállítógépei, ahogy A Demokrácia Erőinek szaros gatyáit, a hullazsákokat egyebeket reptetik Bagdadból Rammsteinbe… Emitt a távvezeték zümmögi szikrapercegés, amott a kamioncsordák lankadatlan moraja. Az esőt a vonakürt még jelezheti. Bartók Zenéjében a hajnalban enni tébolyult butaságban széledő csibék? ---
Vannak emberek, akiket ez a csönd azonnal megöl. Rögtön szómatikus jegyeket mutatnak. Verejtékeznek, nyálelválasztásuk fokozódik vagy ellenkezően, tompa, szinte lebénulnak, ő ezt nem bírják, itt semmi nincs. „Semmi nyüzsi.” Itt kell döglenie, mi ez a szag, kiömlött valami vegyszer? (a falak dohossága meg a pincebogarak…) Ő elhiszi, hogy október tizedikén, kedden a fény, a napfény. Most azonban a levegőnek valami csípős koromíze [-> kőszénfüst, a legújabb fűtési reform, szegényke ilyet még nem érzett, kisbaba volt annak a fűtésireformnak az idején] van és mi ez az égett gumibűz? [másoknak nem telik szénre, autógumival fűtenek -> „a levegőben a szálló por koncentrációja növekszik, arra kérik Miskolcon az autósokat, hagyják otthon járműveiket és---”]
Hozzá is lehet azonban szokni a csöndhöz és egyre inkább. Például egész nap a Bartók rádiót hallgatom, még tudok pár problémáról, azt is, mi az aktuális, szar a magyarkvóta, nincsen magyarzene, mi a fasznak előírni az arányait, a magyarok ússe ismernek 1%-nál több magyarzenét. Nem, ennyire agyagagyialapi még nem vagyok, konkrétan tudom, mitől jó az MR2 , miért és mennyiben más a zenei kínálata és pl 1%-nál mindenképpen több benne a magyar zene és ezek jó zenék. Amiket máshol nem hallok. Ma még ilyen az MR2 , hallom, hogy holnaptól vagy a jövő hónaptól nem ilyen lesz, hanem más.
Orvosom [pszichiáterem] és gyógyszerészem [Természet Isten Anyácska Őspicsa] szerint kóros önbizalomhiányban szenvedek, alul és túlértékelem önmagam stb.. Miért is? Pl ez az írásom napjaink egyik legérdekesebb publicisztikája, szerkesztői segítséggel [anyád! -a szerk kiaka.] papírra alkalmassá lehetne tenni. A munkáimat is a helyén kezelem -részletekért fordulj a szerkesztőséghez. Csalás nélkül tudok úgy szembenézni a problémámmal hogy nem kell halálváró rémülettel a lényeg és realitás metszésére tekintenem. A lényeg a lényeg, a realitás pedig az, hogy ez az írás a mai sajtóállapotokban sem a rosszoldali, sem a jóoldali orgánumokban nem papírralkalmas és nem a gondosan elhelyezett és csöppet sem öncélú durva trágárságok miatt.
Vagyis a Néma H-lista nem fegyelmez. Pedig kéne, hogy fogjon, össze. Nem írok senkinek. Nem számít, mit gondol a szerkesztő, ha nincsen [a kurva anyád! –a szerk. megj.] , úgy kalandozom, ahogy akarok. Szabályok nincsenek, az egész olyan focihoz hasonlítható, amiben az ember saját dzsekijével, sipkájával, mackófölsőjével meg tarisznyájával négyszögezi ki a pályát, de már azt is minek elfocizgat magában. Labda se kell. Föl se kell állni, sőt, ha ilyen alkalmatlan az idő, ki se kell menni [csordultig az árok talajvízzel].
Amikor még óvodás volt, érdekelte, hogy válasszák a malacfociba, ha a jócsapat nem, legalább a rossz, a gyöüngébbik, legalább hátvédnek vegye be. Én konkrétan pl politikai okokból kerülhettem a gyöngébbik csapat kapujába , ami olyan keskeny volt, hogy jó eséllyel a kapuralövés eltalálhatott. A pálya ugyanis a telkünk mellett volt és ha átrúgták a kerítésen , mehettem körbe érte a portánk felől.
Egyik példaképem, emberi, Ekker Józsi. Ő bezzeg saját nevén blogolt. [Most á twittero –a szerk. kieg.] Temesi Ferenc esterházyasította az egyik legnépszerűbb szövegét, ami egy disznótor zsánere. Panaszlotta Józsi Temesi eljárását, mivel nem irodalmár, az esterházyasítás lényegét (hogy kitüntetés is) nem érti. Más irodalmárok is szigorúan nemnyilvánosan, utalni szoktak erre az Ekkerre. Igazi írótól is kaptam már linket Józsi munkáira mutatóan. Ezt a vesszőparipát itt hagyom, nemrég foglalkoztam ezzel a problémakörrel itt és itt.
Nekem nem csak az tetszik a Néma H-listában, hogy nincsen ilyen, hanem üldözésimániám hagymázas látomása és összeesküvéselméletgyártásom remeke, hanem az is, hogy gazdátlan. Szemétnek, szarnak, gány munkának Magyarországon nincsen gazdája ill. mindig a másik csinálja. Beh jól szórakoztam, amikor a televíziózás szemetei konkrétszemétszedéssel fényezték face-üket. Genny alakok más gennyét plincikázzák fültisztítókkal és makró-ra állítják hozzá a kamerát. Vagy amikor a televíziózás szemetei lényegükben hulladék, látványukban élelmiszerszerűségek titkaiból tártak föl nekünk. Persze a melaminról kínai tudósításban.
Szinte minden lista nevesíthető, minden más lista nem néma, még az Y sem hallhatatlan. A Zs kategória hangzása alapján lehet A Pénz kategóriája is, vagy a magyar ABC utolsó betűje. Az Y-kateg’ nem utolsó, semmit sem kell tennem, kicserélem a blognevet a saját polgárinevemre és máris valami kategóriában vagyok s megszűnik ez a kategóriák közti szédelgés.
A Néma-H sem teljesen néma, képességeimet pl kibonthatom a Helység Kalapácsában, ami a lakóhelyemen piacvezető. Még semmit sem tettem, de már egykori barátomtól meg is kaptam A Hely [sajátnevem]-je címet. Kis cél, jó cél. A Népszabit, ha ügyesen kezelem a statisztikát, kimutathatom, nyolcadannyian olvassák, a Magyar Nemzetet huszonnegyednyien. Magyar Hirlapot negyvenednyien se. [Kapni se lehet bazdmeg! – a szerk ún.] Hú, sok téma van, pl a bukott pógármester indult e z e k színében , de a büdös népem olyan pógármestert választott, aki nem indult színben, hanem egyébként e z e k -hez tartozik, ez mókás szituáció, ha nem egy másik országban élnék, ez A Város egy kerületében vagy külső szféráiban történik meg, zsezsegnének rá rendesen.
Tehetnék azért, hogy e z ne legyen a Néma H- tartománya. Van még paripám, fegyverem, tudok telefonszámokat, ha beszólnék a kapucsengőn, nyílna az ajtó. A vótpógármester a tolvajok fejedelme volt, ugye, a nyomtató ökör meg nem katonáskodik a maga zsoldján és az utunkon azt az útitársnőnket szopatjuk, aki hajlandó. A vótpógármester még nem lakott jól, még a gyerekeknek nincsen meg minden és vulva non est statitur, a feleségének semmi nem lenne elég, tüzeli az urát, aki az asszonyi hajszolás lendületében minden nap uszít, fúr, farag, keresztbetesz, kihsználja kapcsolatitőkéjét, hazudik a valóságról, ferdít. Mókás ez a szituáció, főleg az amúgyis zajosabb tartományok számára burleszk szerűen is tematizálható, dramatizálható, sugallmányozható a megfelelőségért . Aki ismeri a bloghú címlapmarketingjének a követelményeit, az a mai sajtószabadság nélküli, cenzúrától sújtott, fehéroroszországi mértékű elnyomás alatt tartott sajtónk elfogadhatósági követelményeinek is képes megfelelni, onnan már csak íráskészség, stílus stb, a szakmai képességek korlátozhatják. A lakóhelyem lokális problémája országos érdeklődésre számottartóan tárható föl. Szimbolikus is, hiszen bár még csak pár hónap telt el az új pógármester idejéből, a nép máris megállapította, hogy semmit se csinál és mitse tud. Az idő a régi pógármesternek dógozik, egyre kevésbé fitatják lopásait s egyre inkább az újat fikázzák. Kissé közhelyes ez, mert vagy 300 település van detto ilyen helyzetben, kis vagy nagy különbségekkel, elhanyagolható vagy éppenséggel vektorálisan erősítő hatású különbségekkel.
Csakhogy nekem nem mindegy, milyen az orgánum. Nem a milyenessége, nem! Létezik ugyanis a politikaimegfelelésen [milyenesség] kívül még pár más mérce is. Egyszer már próbálkoztam elkapni az általánost –akkor még itt a tehenészetben is azt az orgánumot forgatták és nevesítették az általánosított figurákat. A „neveket a neveket, kik, mikor, hol, utca házszám!” –erről nekem mindig a jelentések jutnak az eszembe, amikor a közösség érdekében az igazgatót tájékoztatni kellett (magyarul besúgni)
Szarhat az ember arra, ahol fészkel – ha már nem lakik egyébként ott. Nem verheti le konkrétan rajta a falu. Rajtam múlik kizárólag a kilépés a Néma-H kategóriából. Igaz, hogy ártanék vele az pógármesternek, hozzátartozóimnak (mert azért a bukottpógármester a fő véleményformálók egyik maradt, a kezét ki se kell nyújtania és elér, nem félek tőle, de nem is velem kezdene, hanem a mitsesejtő hozzátartozóimmal. Szervezhetne pl tüntetést úgy a jelenlegi pógármester ellen, hogy ő hivatalosan nemhogy nem vesz részt a tüntetésen de nem is szervezte meg.
Hm. Sokat tudok a cigányságról. Feltörhetnék tehát, mint a talajvíz, cigány témakörben is. Egyszer megírtam egy novellát a cigánylányról, aki éltében egyszer megcsinálta a szerencséjét és mint ahogy ez a cigányokat sújtó végzetek legsúlyosabbika, ő maga magának a szerencséjét… eldamuizálta. A Kerék végzete, egyszer kerék, másszor talp. Hol hopp, hol kopp. Akkoriban az egyik vidéki orgánum [kategóriája szerint A Város line-jához tartozik, a szerk. gon. rüh, ún és kiaka.] szerkesztőjének küldtem el arra gondolván, hogy ő akkoriban életes kis történetekben utazott, hátha elolvassa. „A nyelvi megformáltság nincsen arányban a történettel.” –ezzel dobta vissza. Röhögtem ezen a mondaton, mi a kúúúrvannya akar ez lenni, mi a faszom? A lány tulajdonosa, a királycsávó kiteszi a faszát a konyhasztalra –azért ezen nyelvileg a megfelelésért formáltam ám rendesen! és azt mondja „Ë, Bërci! Mocorog!” Azért beszélek erről a novellámról, mert már kurvára nem érdekel a sorsa, egyébként a 2010-es évek egyik legjobb novellája, akármelyik Körkép-be érdemes. Sok A-ketgóriás arszlán akkor se tudná megírni, ha kínlódásában már véreset pisilne. Már azon egyszerű oknál fogva sem (a bonyolultok a nyelvinyeleményesség, amiben is felülmúlom őket) , mert nem ismerik a valóságnak ezt a metszését, nem ismerik az alakokat, figurákat a levegőt, az Air-t. Nem tudják, hogy milyen egy ilyen lány, a kutyarca, a párducteste, milyen jó segge van, milyen a nyers intelligenciája, mennyire bunkó tud lenni szántszándékkal… és mennyire kegyetlen azzal, aki A Rend-ben alatta van. [A takarítónővel.] Befizetnek nála egy nvfszs-t, tudják azt is, hogy ha úgy nem, ahogy Móricz, de úgy, mint kosztolányi, megengedett írni, csak éppen nem tudnak, nem képesek a lánnyal úgy beszélni, mint Kosztolányi, nem érdekli őket úgy, mint Kosztolányit érdekelte, ez a lány. Pedig Kosztolányi százszor és százszor hallgatta meg ugyanazt egyetlen apró más fordulatért...
Lehet, hogy nem is nagy az a H, csak kicsi és az élhetetlenség szó-ból való, fogalomkörébe tartozik…
Radnóti Sándor tanár úr azt tanította, hogy ha az embernek egy orgánum [szerkesztője, egy ember, akinek két lába van, viszont székben ül]visszadta a kéziratát, nem etikus azzal más orgánumot fölkeresni –nem a lófaszt, Tanár úr. Ön sem hiszi el, hogy az orgánumokban az írást őt magát nézik s nem a személyt! Ha én jóember vagyok s ezért indulok ki jófeltételezésből, attól még behörpölnek a korpalevessel a disznók és keresztben nyelnek le köhintés nélkül. Az Ön kormányzása is lenyomatot képez az irodalmunkban. Az Ön kormányzása is hatott, Ön is közerműködött a helyzet kialakításban. Ön is fútta ezt az egylevegőt, ami van, sőt, passzátszél is bizonyos zugokban.
Olyan régen írtam azt a szart, hogy teljesen elidegenedtem már tőle, néhány órás munkával még javíthatnék rajta, minek. Respekttel A Tanár úr alakjának odaadhatnám más orgánumnak. Szünposziumon élő szóban képes lennék írásomat az orgánum szerkesztője előtt megvédeni magam, bár nem végeztem bölcsészkart, mint ő. Nem lenne ugyan ez ízléses (és ízlésem szerint való) de magából az írásból kimutatható, hogy a kifogása felületes baromság –minek. Nem úgy, mint 17 éve, most már tényleg van egy jó kötetre való novellám, valamint még egy másik könyvre való novellám, e novellák egészen kis jóindulattal- de minek- regénnyé magyarázhatóak össze -minek. (Akit érdekel, nem tud regényt írni, de szeretné, ha novellafüzérét regénnyé magyarázná össze megfelelő fenenagy, 2Ft-ért kommentben megmondom a receptjét…) A múltkor, míg csuklóztam a napi bejegyzést, eszembe jutott, hogy az lehetne egy regény szinposzisa –minek. Néma Tartomány címmel van regény, és néma H- címen verseskötet, rá se rántok, akkor legyen Néma Q. A hang, ami köhintésszerű alig hallható, máskéntmagyrázható s inkább orrból tolul. Minek. Dramatizálható is, a dráma sokkal jobban fizet, írok belőle egy színdarabot és azzal házalok, minek. Tudok fimes cuccokat, nyertem is egyszer már valamit, valahol, tényleg, ez jó sztori, még elmesélem, mert anekdota és pompásan jellemzi a Néma H -kategória működését.
Persze a díjat megosztva kaptuk, de ez értékéből mit se vont le. Arra emlékszem, hogy láttam kucsmában meg bekecsben Kozma Gy. Urit, a költőt és minimálkarikatúristát. (Szépidejében mindenhetiek voltak rajzai az ÉSben, zseniálisak a nemlerajzolt, tehát hiányzó vonalai láthatatlan kontrasztjában Gyuri láthatóvonalai firkákká kuszálódtak .) Egy televíziós kislány A Televíziótól, lelkesen tolta szám elé a mikrofonját, mihez kezdek most, hogy nyertem, Pestre költözöm? Minek?-kérdeztem vissza mosolyogva, az életemen minek is változtatnék, az, hogy nyertem, nem jelenti azt, hogy ebből film is lesz [ a szerzőt a filmnovella irodalmiváltozatának ürügyén kezdték el kifikázni Az Orgánumból! –a szerk. gon. röh. NEM bazdmeg, az egy másik „nyerés” vót! - a szerz. kiaka.] Egy filmnovella filmméválásához még annyi minden kell. A lány értetlenül bámult, hogy lehetek ekkora hülye. Azt nem tudom, mégis kizárom, hogy adásba ment ez a riport, úgyhogy nemigen lettem benne A Tévé-ben. Nincsen az a rakott szekér, amire még nem férne, este A Rádióban, életemben először és utoljára A Pagodában meg a folyosókon, nyertestársammal (aki azóta a rosszoldali újságírás egyik réme lett, egy életre el is vágta prózaírói „karrier”-jét, de nemigen kell gimiben magyart vagy történelmet tanítania..). nyilatkoztam, semmi mikrofonláz, kedélyesen elbagatellizáltam a díjat és odavéltem, hogy a filmes világnak olyan törvényszerűségei vannak, annyi stációt kéne még bejárnom, hogy ebből tényleg film lehessen és még ott is kussolnom, nyírnom… a magyar film fő jellemzője az, hogy ha nem maga a rendező írja, akkor nem szabad jól megírni és még azt is nyírni vágni kell, miközben belátható a trend, még az amerikai film-szappanioperák is azért igazán jók, mert jól vannak megírva, nem, a magyar film forgatókönyve olyan fos, híg eleven, hogy az embernek papírról csípné a szemét, lásd a Valami amerika és más hasonló filmeket. Süt le a magyar [közönség] filmről a szarulmegírtság, az a jellemzően magyarosság, miszerint „ezeknek mindegy , milyen szar, ezeknek jó lesz ez is”. Vannak jó magyar filmek is, de csak kevéssé érdemesülnek nyilvánosságra, a tévék nem a lehetetlen kései műsoridőben, hanem még azután játszák, az emberek videóra, DVD-re se veszik föl, mert névről az igazán jó magyar filmest nem ismerik.
Na, azért ilyen hosszú nem volt a ránk szánt adásidő, de én nem hallgattam, hanem beszéltem, amíg lehetett, aztán jött Zdroba Gyula[isten nyugossza] a Fővinform híreivel.
kivezetés: Néha jó lenne tudni, ki miért nincs. Miért a csönd. Most megtudtam, hogy Zdroba Gyula halott . Azt is, hogy csak 43 éves volt, 2009. decemberében...
Rossz Csönd herceg, a gecó [novellaötlet]
Rubin Szilárd A-listás volt, forgott a neve, dicsérték, Mindenható FőFőKiadó életművét gondozta, csak éppen a korpusz pusztult nyomorultul Tapolcán, elhagyatottan s amikor a Sire-t provokáltam ezügyben, még neki állt följebb s nem kért elnézést a korpusztól...
Szijj Ferenc mindig is különösen hallgatag volt, szerette a csöndet, namost ez egyre inkább is lehet nála? Nem tudom.
Kis Zoltánnak magam jártam utána bírósági vonalon azt hazudva, hogy író lennék, annyi derült ki, nem bíró Bicskén, de máshol sem.
Tsúszó Sándorra nemsoká [comin' soon] kitérek ;) !
Lehetne blog is nématartomány néven, és akkor pár név a Mindenhatoooo előtt erősebb lehetne, mint azt A Vonatkerékpumpálók szeretnék... [az kéne bazmeg, eklég volt a blogokból meg blogolásból! -a szerk. kiaka. kikapcs!!!!----------------------------------------------
-
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Cat Walk 2011.01.16. 20:19:51
Tüzetesen elolvastam, az irodalmi részéről mit is mondhatnék, te tudod, hogy ki a Főtanárúr, és ki a barátnőcssajszi, meg a többiek a történetben, és igen, valószínűleg ott is úgy van, mint ahogy mi csináltuk kicsiben, hogy X-t vagy Y-t meghívtad (velem meghívattad – az olvasó röhög) blogolni, de Z-t nem hívtuk, pedig jól ír, csak nem bírjuk a szagát sem, amit a cybertérben hagy.
A tehetség nem nyomul, mert a tehetség utat tör magának. Lóf@szt. Vedd elő a telefonos noteszed.
Lehet, hogy nem is nagy az a H, csak kicsi és az élhetetlenség szó-ból való, fogalomkörébe tartozik… - te mondod, nem én.
Lehetne blog is nématartomány néven, és akkor pár név a Mindenhatoooo előtt erősebb lehetne, mint azt A Vonatkerékpumpálók szeretnék...
Tessék, hajrá, csináld meg.
Szerintem csak bemagyarázod magadnak, hogy elvágtad a karriered. Mégis, hol, mikor kompromittáltad magad annyira, hogy azt soha-soha-már ne lehetne megbocsátani.
Bezzegamerikában az íróknak ügynöke van, nem nekik kell nyomulni. Ez kis ország, magad vagy az ügynök is. Persze, hülyeség, hogy az Irodalmi Életben ne az írnitudás, hanem az ügynökölnitudás, és az önmarketálás döntsön, de akkor is így van.
Ha azt látnám, hoy egyáltalán nem érdekel, hogy ejtettek, akkor persze, metszd a szőlőt, de téged nagyon is érdekel. Sőt, szinte állandóan ez foglalkoztat. Na, jó, nem állandóan, de elég gyakran ahhoz, hogy felvedd végre azt a rohadt telefont, és felhívd Ezt, meg Azt, és Amazt.
És ami meggyőződésem, megint elmondom, „blogol” mint skarlát betű, ebből csinálhatnál előnyt. Hogy ismered a Jövő Terét, a papírterek összezuhannak, ez növekszik. Még a gyerekek sem csak Á twittero, ők is írnak blogot, és olvasnak is.
magyar-magyar szótár 2011.01.17. 03:57:32
Ebben súlyosan tévedsz. A Papírirodalom Kanonokjai... ellen küzdeni olyan, mint Tótáék Kampfja. Az Egyház igazából megbukott pedofilpapozás nélkül is. Az egyház ráadásul máshol van, ha valaki semmi mást nem csinálna, csak elfogulatlan riportokban fiatal katolikusokat, ma népszerű papokat mutatna, kiderülnee az, amire a Kocsis atyázásban is utaltam, hogy Tótáék mega matulista fikaisták olyan katolikus egyházat fikáznak, ami a Trefort gimi világnézet tanára fejében él és kb az 50-es évek népnevelésének a képeiből...
Tehát közben a valóság máshol jár.
De az internetes irodalom soha nem lesz betagozva, válhat jelentősebbé, de a Zárt Tartályban minden értéke egyforma, nulla vagy Egy, ám ebben az entropikus képletben Egy= Nullával és az energiát egészen másra és sokkal kevesebb személy használja. A papírterek kanonokjai erővel azon vannak, hogy már nyugdíjig kihúzzák és azután is hatalmuk (mindhalálig) megmaradjon. Egy fiatal ember, akinek halála tragikus, Balassa Péter fiatalon halt meg, revidiál. A hálba menetelésben hirtelen más értékrendszerbe KERÜL. De a 76 éves, a 86 éves, Radnóti tanár úr 127 évig éljen, egy idő után az agg már nem revidiál, sőt, mint Vitányi tanár úr esete mutatja, már képben sincs. Egy 74 éves Vitányi feláll és azt mondja, elvtársak melényúltam, egy 82 éves Vitányi már erre -megbocsáthatóan- képtelen.
Én továbbra is mindenkit, aki teheti, óvok az "internetes irodalomtól" és felületektől, ha jót is akar magának.
Darvasi László Szív Ernő maszkjában, tehát Esti Kornél spleenes "cinizmus"-át utánozva visszaszívható komolysággal, de nagyon is kikezdhetetlen lényegét megmutatva beszélt a pénz szerepéről, ha ingyen írsz, nem vagy író. Ez akkor, a Szöveg-Szöveg irodalom hajnalán, amikor hiv. még azt kellett tudni, hogy a mű elmetszi magának a helyet, kimessi magának az Űr-ben a vanságot, azaz egyetlen példánya is a Nagy Regénynek létezik és mindentőlfüggetlen, ez a parxisban baromság, az ingyenmedve (=> állatnak van ingyen kedve) az ingyenségtől esztetikai minősítést kap (mint bárányhimlőt, nincs gazdája...)
magyar-magyar szótár 2011.01.17. 05:13:12
Nem éhezem, nem nyomorgom, nem vagyok ráutalva. Nem snassz, hogy legföljebb elmegyek egy gimibe tanítani [rosszoldali nemmegfelelőek egy része a PPKE-re szorul ki periferiálisan] ugyanis nem mehetnék el [föl] egy gimibe tanítani.
Amikor még bekészítettem egy borítékot a nekem megengedett nemmegfelelőoldalinak nyilvánított orgánumba, mindig büdöslódenkabátos, egykor jobb napokat látott neves íróbácsik jelentek meg eelőttem, akiknek a honorárium fontos, kenyér, fűtés... gyógyszerre megy, nekem meg már az a szaros párezer mitse számít. Nemmegfelelő Kiadó kiadná a könyvemet, sok meló ingyen, szó se esne róla, nem forgalmaznák meg ilyesmi -minek. Én nem szenvedhetem az önbecsapást.
Cat Walk 2011.01.17. 22:03:29
a MMSZ, igaz, főleg politizál, de alapvetően mégis irodalom (ha valaki nem vette volna eddig észre..) szóval nem hinném, hogy a törzsgárda csak és kizárólag az agyament (bocs:D) politikai nézeteidért jár ide, úgy gondoltam eddig, hogy olvasni, mert politizálást találhat máshol is, de nem így megfogalmazva, összerakva
kikoránkell 2011.01.17. 23:48:45
"Csil keselyűnk éjt hoz nekünk,
Meng küldi, a bőregér -
Tető alatt a házi dal,
s a mi fajtánk szerte-tér:
az éj az időnk, zsákmányol erőnk,
karmunk prédát kerít.
Sikert neked, ha tiszteled
a Dzsungel Törvényeit."
(Rudnyár)
nemtörzsgárdista :D
mcsaba 2011.01.18. 22:45:38
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.19. 08:33:15
Ami jó, az jó. Mindegy, hogy egy példányban vagy 1millióban adják ki, blogként vagy nyomtatva. Az író (alkotó, mittomén mi a jó név) szempontjából gondolom az az érdekes, hogy megalkotta. A dolog további sorsa sztem irreleváns. Esetemben még az sem érdekes, mint ezt már egyszer kifejtettem, hogy egyáltalán leírjam, amit akartam, ha a fejemben összeállt, akkor kész van, akkor már nem érdekes. Nyilván olvasóként el kell, hogy érjen hozzám a mű, de nem ragaszkodom a papírhoz, sztem más sem.
Ha az olvasó számít, akkor azt mondom, legyen 1 darab értő olvasód, és akkor író vagy.
Cat Walk 2011.01.19. 17:41:05
pl. te tanítani szeretnél, és tudod, hogy jobban csinálod, mint a többség, de nem találsz állást iskolában, mert nem jópofizol azokkal, akikkel kéne, ellenben a szomszéd gyerekét ingyen korrepetálhatod, az is tanítás
na, ez kb. ilyen
RomBold! (törölt) 2011.01.19. 18:05:52
Hangoskönyv, elektronikus kiadás... ezeken gondolkoznék. Persze gőzöm sincs az egészről... lehet, hogy zöldeket beszélek.
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.19. 22:05:40
magyar-magyar szótár 2011.01.21. 06:20:46
Sokan szeretnek kormolni, pl Frnak Zappa legtöbb megnyilatkozása viccelődésnek tekinthető (miszerint Chuck Bwerry gitárjátéka, a kéthúron vitt dallamok, hehehehe T-Bone Walker sokkal többet tudott, mint Ch.B. Ch B. az éleben jól hangolt gitáron nem játszott, arra se vette a fáradságot, hogy hangoljon... )
magyar-magyar szótár 2011.01.21. 06:24:36
magyar-magyar szótár 2011.01.21. 06:35:41
Tennie kéne, persze tenni, nem pedig tudni.
Földre tepert a gyönyörtől a Súlyszivárvány, éppen mint történelmi [háborús] regény is. Elképzeltem, de nem volt még a kezemben ilyen regény ami "esztetikailag" [bocs] de idő szaga szerint is zseniális. Ugye, az ember agyal... de nekünk (értesz: n e k ü n k)
efféle világérdeklődésre számot tartó történetünk nincsen.
Tévképzetem az, miszerint valahogy ki kel kupáln i .. publicisztikailag... azt a teret, amit önmagába véve egyébként a műnek kéne kiszorítania.
Ez az egyik legnagyobb, de egyben súlyos hazugsága is esztetáinknak, miszerint itt a mű kiszoríthatja tömegével a teret magának, nem.
Én [nem én, hanem az a valaki nmás, tudod...] hiába mondok le a politizágatgatásról, ha Radnóti tanár úr amatőr (hozzánemértő módon) politizálgatgat. A jó nebulókokok, akik szántszándékka (jó szándékkal!) hülyeségeket magyaráznak be az életől elszakadott tanárúrnak.. (És gondolok itt Kertészre, aki 1976-ban nem volt elszakadva az élettől, de pl 1990 után meg egyre inkább.. és nem a 70 éves Kertész írta a Sorstalanságot, hanem az a fiatal, ismeretlen...)
Nehéz dolgok ezek Cs. én is tudnám a helyedben mit csinálnék...
magyar-magyar szótár 2011.01.21. 06:40:50
Aki szart emel, szar által vész. Az, hogy az újságíróink nem közvetítik (-> médium) hanem beleavatkoznak a politikába, egy dolog. Nem közvetítik a szardobálást, hanem a szart dobálják is. Külföldön ezt be lehet etetni úgy, hogy "Akadályoznak bennünket a közvetítésben!" de szaros kézzel?
magyar-magyar szótár 2011.01.21. 06:47:56
n nem tudom,e gy amerikást kéne megkérdezni, hogy amerikában szokás e rákérdezni, hogy Xyww író demokrata vagy republikánus-e. Az irodalom épület és.. teszemazt novellairiodalmunkban Csurka novellái annyira fontosak, hogy egy sor mindenmás borul, ha azért nem beszélünk róla, mert a bácsi csúnya, kövér és még félfasiszta is.
Az öncenzúráról a napokban sok szó esik, de -egyébként a tananyagban nincvs benne a novellííró Csurka- 3-4 komolyabb irodalomtanárunk is középiskolában merész-e Csurkáról (a novellaíróról) beszélni. Vagy öncenzúrát gyakorol és kapcsosfüzetéből (ami ma egy jó tanárnál elengedhetetlen) kiveszi-e a lapot Csurkáról inkább.
magyar-magyar szótár 2011.01.21. 06:52:50
Virginia Woolf és Krúdy között korszerűségi (idő hozta) párhuzamok fedezhetőek föl, részben azért, mert Krúdy (egyre ismeretleneb) szálakkal fűződik a klásszikus angol regényhez... és Krúdynál oroszok is hatottak (pl Turgenyev)
magyar-magyar szótár 2011.01.21. 06:55:04
Fenehorizont 667 2011.02.07. 11:39:31
már kajára sincsen pénze.
mandiner.hu/cikk/20110207_szalamit_lopott_bakacs
free bakács tibor!
Egymillióan Settenkedő szabadságáért!
magyar-magyar szótár 2011.02.08. 05:59:52
Hiba volt Bakácsot lefogni. Ha van humorérzéke a boltnak, szponzorációnak tekinti a szalámi "lopás"-t és megajándékozza a jelentős életművészt, aki az elmúlt évek összjövedelmeit tekintve annnyit keresett, mint egy értelmes kamionsofőr, viszont Bakács nem olyan humoros és laza a képernyő előtt, főleg pedig nem olyan szórakoztató, mint egy jobb kamionos. Hogy könnyebb legyen elképzelni, miről beszélek: Most a záhonynál kígyózó sorból ösze tudtam volna szedni egy Irigy Hónaljmirigyre való (mínusz zene, persze a Hónaljmirigyék pompás zenészek/énekesek, nem erről, a humorról beszélek)
Összeszarja magát a magyar zsűri (közönség) olyan képernyőelőti pofáktól, akiknél én 300ezer Ft-ért egy nap alatt különbeket szedek össze egy vámudvarban.
Csöndesen jegyzem meg, hopgy Vágótól a 20 millát egy kamionos vitte el.
És akkor még az orvosokról nem beszéltem, van olyan orvos, akit csak sminkelni kéne a kamerák elé és széjjeldumálná a fél Heti Hetest (csak Hajóssal meg Hajdú Steve-vel nembirna)
Ja, és nem OLVASNÁ papírról a poenjait.
Bakácsnak a szép múltjára tekintettel, mint filozófusnak, adni kellett volna, amíg lehetett, vagy 40 milliót.
Ha belegondolok, hogy a semmiért fizettek neki hányszor 300ezret? 50-70-szer?