2009.09.10. 06:09
szarbúgyüttekföl
avagy a nemzetészvesztő sikolytozásrúl
Spiró György:
Jönnek
Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint,
füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,
csönd van. Senki se pisszen. Alantról
kevéske hűlt költo csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért -
miért is? ki tudja. Trianonért? -
mered pár utcanév pici csontujja.
Ez olyan klima: itt folyton beborul,
ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyitsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul.(1984 )
RosszMozgó Világ (1987/4) (majd a RosszMozgó Világ is lesz cikk, később..)
Ami tilos, az édes. Imígyen édesült Erdély 1945-től 1990-ig. 1920-és 1944. között pontosan fordítva volt, m. kir. áll. tám. hiv. elf. kötelezően kellett irredentának lenni. BarokkRóbertke ált. gimn. VIII. oszt. tan. nemihába lázad föl a lepedőre mázolt, művérfoltoktól csepegő Nammammarország Gyásztérkép előtt. Matinékurucoknak mondja a vérgyászkönnyeket vízfestékkészletből hoaxálókat. A Horthy-korszak egészséges, épelméjű fiataljaiból természetesen, bio módon gyártott baloldalias majdnemliberálist a kor hivatalos oktatás és kultuszpolitikája. Ami tilos, az izgató. Ami ünnepélyeskedő és vigignémagyászbanállós vagy virágrázi zászlólengetős kötelezőentapsolandó , az meg snassz, strébereknek való nyaláncság. (Magyar tiszt már a hadapródiskolában [Ottlik Géza: Iskola a határon] arra szocializálódott a közösségben, hogy nyílt aktuálpolitikai kiállás egyenlő stréberség - imígyen mehett át simán az igazolóbiziottságok előtt ludovikás tisztek ezere 1945. után, majd Kádár Jánosnak támad egy ötlete az ilyenektől való megszabadulásra, mert még Rákosi sem tudta kitakarítani őket…)
A maga idejében különben (1987) a vers legbotrányosabb szava a szar volt - ezt ma már, ebben a tourette kóros koprofil' életben nehéz felfogni is, hát még megérteni.
Nem tudom, mi ihlette Spirót a vers megírására, alighanem valamilyen büfében, fiatalírókkongreszusa, aktívaértekezlet szünetében rálépett a lábára valami vidékiparaszt alanyiköltő vagy belekönyökölt a kávéspoharába vagy rájanézett Rúzsa Sándor összevont szemöldökkel, bakfitty, vagy ilyesmi, szóval biztosan valami jellegzetesen mélymagyar alaposindokból kifolyólagosan szöszölhette ezt a verset 1984-ben.
Jaaajdeveszélyesen a szarbólfelgyöttek tömegeselőfordulásban, pl a hűdebiztos verekedős , trilyanyonyér' vérgyilokrakelő Lezsák a balszélen.
A szarbúfelgyüttek inverz vérvád: Spirót ha az egész népi csürhével szembeállítom, most pedig egy (1) fő szarbúfelgyöttet mutasson az író úr, akkor rögtön a költészet mezejéről kezdene közelíteni. Afféle ez a megkerülés, mint a keresetlen úritahó antiszemitizmus, amiszerint a fizikaice előttünk álló zsidó józsidó, és ami ő rosszat a zsidókra mond, az allegorikusan általános. CSAKHOGY mára fordult a kocka, tényleg felgyöttek, ehunvannak, az más kérdés, hogy se költészethez, se irodalomhoz, amúgy meg még a magyarsághoz sincsen közük. MOST érvényes Spiró 1984-es vádja, amiszerint ezak (azok, a szarbúgyüttek) voltak a szálláscsinálói ezeknek, akik ténylegesen fasisztaalakúak (kellő nagyításban: nácik). Rosszválasz Csurka is, mert Csurka ekkoriban még Konrád György mindenheti vacsorapartnere volt.
A magaidejében a népi-urbánus vita inkább esztetikai volt, ha valakinek teli volt az apja kaszája fénykeőtartaójja pl Illyés Gyula fejedelemségével 1978-ban vagy 80-ban, akkor nem egyenesen Illyést anyázta, hanem a Nagykáta felől kerülve Budajenőnek a népieket úgy, hogy azért Illyés elholt édeasnyja forgattyústengelye is rezdűljön a sírjában. Az Antall-éra politikai balfácánságai folytán aztán véletlenül e Spiró vers üzenete egybevágott az aktuális politikai helyzettel is, ettől aztán vátesznek érezhette magát Spiró, és a mélymagyar írói attitüd lényege az, hogy akkor is legyen igazam, ha mennyfeődegybeszakaggy!!!-ot vízionáltam a nemtúltávolijövőbe.
Spiró György húsz kilóval vagy évvel ezelőtt sem volt semmilyen értelembe véve egysúlycsoportban Lezsákkal. Lezsák költőnek és politikusnak dilettáns, és nyelvierőben sem közelíti meg Spirót. Hagyjam má' lógva Lezsákot? Hájszen Lezsáknál mélyebben már nem kutakodhatom, mert attól lejjebb már nem irodalom van...
Amúgy sok a két kezem tíz ujja összeszámlálni, akkor konkréte kik is voltak a trianonért ölnikész népiessek 1984-ben. Ha a dilettáns, trianonért ölnikész szarbúfelgyött költészetet tekintem, akkor nagyjából a mai Kárpátia zenekar dalszövegei felelnének meg a spirói kritériumoknak, azonban aligha hiszem, hogy a kuruc-in-fos irodalmiszekcióján kívül bárki is, mint irodalmi értéket, tárgyalná eme klapanciáss magyarigasságokat.
szünet, esti kérdés: Vajjon mért kell egyes magyar íróknak koronkint sikoltozniuk? A népiíró sikoltozása (Fekete Gyula demográfiai jóslatai) büdös, faggyas, alantas , simán a náciba levezethető, de ha megfelelő jókisfiú urbánus nagyít dramaturgiai okokból, a sikoltozásával ingyen médianyilvánoságot, pl cigány-magyar háborúról, azaz reklámot csinál magának, AZ MÁR üde, FA-spray-vel hónaljbabaszott magaskultúráltság. És ajkkor mi van Szijj Ferenc cel, aki mindenben megfelelő, semmivel sem alávalóbb Spirónál, nem rosszabbíró, nem rosszoldali (Babarczy Eszter férje) annyi a baj vele, hogy nagyon halk, még csak nem is szerény, mert tisztában van értékeivel, egyszerűen csak csöndes. Keresi valaki Szijj kisszámú műveit? Beszélnek Szíjjról, akinek pedig része van a magyar próza posztmodernből való kilábalásban? Tetszett vóna Szijjnak is Spiró dramaturg úr módján sikoltozásokkal a figyelmet a fogyás*-ára irányítania!
*Esterházy szava: "Legyen több a fogyás!"
Foci'ban számolva 1984-ben egy rendes NB I-es népi csapat nem állhatott volna föl. Akkor is, mint mainapság, az Első Osztályban csupa megfelelően jó urbánus jófiú került, a népiek NB I-esei Illyés halála után egy csatársorra nem voltak elegendőek. Nem csak a Spenót , de a mai irodalomtudomány szerint is legföljebb másod vagy harmadosztályú a népi irodalom. Persze az az Alvégi Bikák - Felvégessi Arszlánok malacfoci meccs mackófelsőkupacokkal nagyján kinégyszögelt pályáján (három korner egy tizenegyes, amit húsz tyúklépésről kell rúgni) előfordulhat, hogy a zsírajjas alvégessiek vereségükön való frusztráltságukat ökölharcban revansizálják. A gyakorlatban azonban az ergya bunkó, vidékitahó népek picsafüst voltak a derék fejlettudatú és műűvelt urbánusokhoz képest.
urbánus - menő
népi - tahó
urbánus - fejlett
népi - taj'paraszt
urbánus - gyógyítja
népi - vágja
urbánus - papírzsepivel
népi - az ujjával!
menő urbánus naródnyik foskutató & szagértő
nem menő, köcsög (a Tóta W Attitüd értelmében)
Amúgy a népi-urbánus vita a jellegzetesen mélymagyar provincializmus iskolapéldája.
Provinciális az a magyar író, aki nem Budapestet választja főtémájának, műve nem Budapest hőskölteménye, sőt, frusztrálódván Budapesttől és a pestista megnyilvánulásoktól még pl meg is glosszintja a pestizmus jelenségeit. És nemprovinciális az a derék budapesti (urbánus) író , aki két berlini témájú főműve közé egy Budapest-laudációt suhint be. Bevaéllja azonban vidékiaffinitását: időnként vidéki tanyájára vonul el, hogy közvetlenül érintkezhessen a nép fiaival.
Van azonban egy igen súlyos, és megintcsak mélységesmélyen magyar kódoltsága ennek a vitának, miszerint >>az urbánuss jazok zsidókok, és a népiek penig magyarokok<< .
És ez a titkos kód vezet vissza megint Spiró versébe, és ha így olvassuk, akkor a népiek a fradi B-közép vasúticsasztuska-költői - ami perspektívából Kozma G. Uri korai költészete shakespeare-szonettek. (Sajnos Kozma G. Uri az utóbbi másfélévtizedben leginkább csak íróegyleti összejöveteleken feltünő, magyarass kucsma és magyar vidékiparasztass ruházat, pl zakó és bézbólsapka, erről ismerni meg.)
Ha pedig a népi-urbánus vitából analóg szemita-antiszemita vérvádparádét kreálunk, akkor abból háromféleképpen nem lehet kijönni, csak kétféleképpen: vagy jól, és a másik lehetséges pedig a rosszul, mint antiszemita. Az antiszemitság vádja pedig mindent visz, pl ingatlanügyi üzletitárgyalásokban is végső adu. Hogy a száraztónak-nedvespartaljasi mélymagyar nonszensz teljesebb legyen, természetesen a nejlonfasisztáink urbánuspukkasztó & vágykiélő szórakozásai adnak alapot arra, hogy a nácikártya mindentvivő adujával bármilyen érvet, akár körnnyezetvédelmit is, ütni lehessen.
Itt jegyzem meg, hogy van magyarázata, méghozzá jogos, mésfelöli (elfogulatlan) miért is alakult ez így, Závada Pál A fényképész utókora című regényében olvasható a történet. Nem tudom, mért nem beszélünk, pedig kéne, erről a regényről, talán tetszett vóna Závadának is Spiró módján valami sikoltozással figyelmet magára irányítani...
Nemhogy álláspont, de még csak nézőpont sincsen harmadik, tehát az urbánusokat kibuciánus cionista eszmék felől simán csak városinépségnek tekinteni , vagy a népieket őshonos sabré-knak, akik ott voltak már akkor, amikor még a szovjet emigrantok pedig nem és hókkon nyomták volna azt a házban lakót, aki valamiféle listákat írkál össze a náciknak.
Ha valaki jót akart magának az elmúlt 20 évben, akkor vagy az urbánusra vagy esetleg a népiekre tett, a feljövetelt tekintve a népit a tökhülyék, a köcsögök, a közepesek és a gyengék választották. Aki valamit kezdeni is akart magával, az naná, az urbánusként forgatta magát. Innen persze az urbánusok dolga szelektálni, hogy vannak-e jógyerekek, akik, a rosszcsontok ugye, huncutok, merő stréber képmutatásból urbánusok, a gyakorlatukban viszont vidékitahó feudális kényurak, akik felvágnak azzal, hogy húsz generáció óta osztja a családjuk az eszet a büdösparasztoknak.
A népieknek a jóválasztásra négy esztendő állt rendelkezésükre 1990-94 között, azután viszont megszívták ezzel. Az 1998-2002. közötti súlyos sajtóelnyomó diktatúra alatt a jóoldali lapok honorjai összességében a rosszoldali (tehát kormány) honorok legalább hatszorosát tették ki, és a diktatúra hiába támogatta kormány-agitprop hirdetésekkel a saját papírsajtóját, egyébként, a médiatorta felől a rosszoldali sajtó a fasorban sem volt és egy rosszoldali orgánum soha nem számolhatott föl annyit hirdetésért, mint egy jóoldali.
1994 óta az, hogy urbánus egyenlő a haladóbaloldali ésvagy hűdeliberális értelmiségivel. Sokan összesen ennyitől is, mármint urbánusságuk szájjal való deklarálásától olyan jópofák, amilyenek. Saskabaré Jóska az volt még 1993-ban, ami, de mára szinte az urbánus humor Farkasházyja Sas józsef. A '90-es évek második felére a le-népi író-zás már elment vérvádnak is, az, aki ezt a minősítést hiv. áll. tám. elf. lapban, neves kritikustól megkapta, az elmehetett a jó kurva magyarannyába, jabba, ahunnan felgyütt. Gyulai Csaba ökörködött egy pëppët azzal, hogy ő az utolsó népi író lenne, de ez csak afféle urbánus jópofáskodás volt (bár be is jött neki) .
Az Utolsó Népi Író (Isten óvja a hasnyálmirigyét!)
1984-ben, A Boldog Kádári Aranykorban enyhe, szőrmentén cirmókáló izgatással ért föl Erdélyről beszélni . Emlékszem gyermekségemből a Képes Újság riportjára, Romániában készült, csupa magyar, minden nyilatkozó magyar volt abban a cikkben. Arra emlékszem, hogy az egyik lényege az volt, az autó (Dacia) nagyon olcsó, nem kell várni rá és a dolgozó bármikor hozzájuthat - mint a magyar dolgozó a Skoda 100-ashoz. Magyaroszágon a Dacia, amire kb másfél évet kellett az 50% befizetése után várni, ekkoriban a különc [deviáns] értelmiségiek, hétköznap is öltönyben járó téeszfőkönyvelők, közlekedési mérnökök, gimnáziumigazgatók és néhány jelentősműűvész kedvelt típusa volt, majdnem annyiba került, mint egy VW Käfer 1302-es. [1973-ban 125000 Ft volt egy Bogár és valamivel több, mint 112000 a Dacia_1300 ] Az emblémájában , apróságokban különbözött a Renault 12 -estől, s a karosszérialemezek prés-szerszámain egyszerűsítettek valamit a románok, megemelték a hasmagasságot, ami miatt a Dacia ette ennen féltengelyét... Egyébként a Renaultnak csak motorja és elektronikája licenszét vásárolták meg, a többit egyszerűen lelopták az eredetiről és kész. A franciák hivatalosan nem foglalkoztak a témával, nem csak a franko-latin testvériség miatt (ez ma a román eperszedők úniósnormánfelüli elfogadottságában figyelhető meg), hanem azért is, mert azt hitték a Renault-koppics majd erős rés lesz a szocialista tábor gyönge, cementtel gúzolt paticsfalán…
Édes lett volna a Felvidék is, ott azonban keserű csalódás érte magyarjainkat. Például a magyar bolti eladók szlovákra váltottak, ha magyarországit gyanítottak a belépőkben. Egyöntetűen ellenséges volt a magyarországi magyarok fogadtatása, csak úgy szemre nem lehetett eldönteni, hogy szlovákként útálja a kosicei csehszlovák a magyarországi magyart vagy pedig magyarként. A magyar egyik mélytulajdonsága az összeesküvéselméletgyártás, egy ilyen szerint az 1968-as bevonulás miatt útálták annyire (és ennyire…) a magyarokat. Aki ilyen feltételezéssel élt, abból indult ki, hogy az emberek a korban akkora idióták lettek volna, hogy a komenyisták államának hadseregét a népekkel összekeverik. Ezirányú nem-összetévesztésre szép példa magyar-ruszki kapcsolatok alakulása azidőtájt, amikor az Ukrán Déli Hadsegcsoport egységei ideiglenesen Magyarországon állomásoztak. Általánosan és orálisan a ruszkikhaza! lelkület jellemezte a magyart, de egyébként lelkesen bótolt és csencselt a ruszkikkal, televíziókészülékeket, barkácsszerszámokat, búvárszivattyúkat, meg amit csak lehetett. A szájával mindenféle csúnyákat mondott a ruszkikra a magyar, de szívével meg sajnálta a kopasz kiskatonákat.
Az ember azt hinné, hogy hazánk szellemi nagyságai, akik kb abban a korban cuccijalizálódtak, még máma is emlékeznek, hogy azok a míveltetések, amiket a magyar a szájával teszen, nemegyenlőek a praxisával. Tehát pl a cigány építőipari segédmunkás, amikor társának (szintén cigány segédmunkás) így szól verjemazsidóorrodba, attól még nem antiszemita. Igaz, hogy a másik meg verjem én a sárgalábúanyádba viccelődik vissza, de arra e jelenetből, hogy ezek az emberek valamiféle anti'k, - antiszemita vagy antirománcigány - lennének, csak művelt és diplomákkal jóldekorált társadalomszociológus következtet, esetleg népünk valamelyik nagy tanítója, de ő is csupán publicisztikai törvényszerűségek miatt. Azért, mert a cigány azt mondja, verjemakalácsba, még nem fogja ténylegesen hímvesszejét a kalácsba bele-bele mártogatni, mert akkor a csajának mit adna, másrészt meg a kalács arra való szerinte, hogy megegyük. Költői szófordulatnak hívják ezt, de hát mit tegyen az az árva cuccjológius, ha más nem akadt a horgára… és hát Spiró dramaturg úr szerint is a szarbúfelgyövés az valami nagyáltalános allegórikus micsoda volt: elég nehéz szarbólfelgyöttől rettegni, mint aki trilyanyonyér' meg a vérünket ontaná...
A szarbűfelgyüttek a nemzethyess jérzelműjjek. Spiró György nem az a poeticus alkat. A mai netokratív néphülyítésben mindenki azt hiszi, hogy népünk nagyobb tanítói, Tóta, Uj Peti bácsi vagy valamelyik más kritikai-publicisztikai fenenagy találta ki, negatív ellentámasznak ezt, hogy ti. az egyébként pozitívnak és üdének, fóradalminak tálalt művészi - vagy publicisztikai alkotást megjátszott, álelfogulatlan blazírtságban nem is annyira jónak mondjuk önmagában, mint művésziteljesítményt. Ezért Spiró verse recepciójának állandó (és kötelező) függeléke az, hogy "nemisannyirajóvers". Nemrég Bächer botránypamfletje járt így, ami természetesen "amúgy nem is annyira jó írás". Bächer írása szupi, tökre olyan édi, mint a többi medvecukorból szopott Bächer írás, és egyébként szinte orrbaveri az olvasót jógyereksége csekkolásával, ti. aki nem minkvelünk szavaz, az náci… de ezt egy Bächerben csalódott olvasó sem akarja fölfogni, mindenki úgy akarja értékelni, hogy most akkor egy embert elvesztettünk, mert a nácikra szavaz. Ilyen hülye népek, osztán csudálkoznak, hogy a Nagy Tanítóik meg elégedetlenek velük… Pedig pontosan, hogy a jógyerekek, a Political Capital találta ki azt a szemre (emblematikusan) MDF-alakú pártot, ami, mint szorgos pipike, fölcsipegeti az olyan szavazókat, akik torkig vannak az MSZP-vel, de útálják a rohatt szőlőbányász cigánykurvannyát, oszt próbacseresznye alapon most jobboldalra szavaznak. MDF nemegyenlő nácik, de ne bonyolítsuk már a jóoldaliainknak annyira édes, ám vérgőzös rémképet, miszerint akik nem mink vagyunk, nácik azok.
Tehát, ami tilos, az édes. Például, ha népem nagy tanítója vagyok és úgy ábrázolom a buzikérdést, mint a társadalom lakmuszpapír*ját, ha a szokásos 80 botrányhuszár (általában többszáznak számolva, az Andrássy'tól a Deák térig 27, a Deák tértől a József Attila utcáig 38fő, az összesen majdfélezer) meg néhány politikaianalfabéta idióta az ellenség soraiból TÍÍTAKKOZZIK akkor balzírt arccal azt hazudom a társadalom pofájába, hogy ezek vattok tik, az egésztársadalom összesége a tüsihajú hatkeres cigányasszony, aki mérgében buzizik mert a lezárások miatt nem engedik haza, meg a szokásos 14 hajléktalan megélhetési ellentüntető, meg még a 44 fajmagyar Martens-bakancsban meg siltes német parasztsapkában, pl Friedrich Wohnau ük-ükunokája, meg se érdemlitek, hogy ilyen jól taníjjalak benneteket, kurvanyátok!
*e kifejezést és képet Tokfalvitól vettem, innen
A buzitüntetés inverze egyébként a traktorostüntetés lenne - a tolerancia, ugye, a tolerancia, hogy ki tollal, ki traktorral. A jógyerekek szerencséjére azonban a rosszgyerekek tapló módon népegészségügyi meg mentálisnevelési és gürüssztényerkeőccsies kérdéseket sablonyoznak a buzikérdésből, így a jógyerekeknek viszont szabadon marad a Húgyszagú Kossuth-tér a debezzegezésre. Megállapítható tehát, hogy a jógyerekbloggerség ma már duplán szopatja a rosszgyerekbloggereket. És még nincsen vége. Azt hiszem, a fidesznácik százalékokban mérhetik majd a csapást, amit Ékes Ilona mért rájuk.
Looking in The Past! Looking in The Past...
/Jimi Hendrix/
Azért, ha jobban megpiszkáljuk, A Magyar Irodalom édeserdélyezés korabeli fejedelme, Illyés Gyula és udvartartása light-os irredentizmusa annyira nem a Tiltott, mint inkább a nyilvánosan Tűrt, szabaidőben pedig Támogatott kategóriába tartozott… Ámde Aczél György, a magyarországi párszáz tényleges kommunista egyike igen kevés szabadidővel rendelkezett. Volt egy hivatalos áll. elf. álláspont a romániai magyarság ügyeiben (lásd a mai cigánykérdést) meg egy olyan, ami informálisan terjedt, miszerint az Aczélék is kurvanyázták Ceau'ékat (Lásd a detto a molnároszkári mélységekben cigányozó mai derék MSZP-seinket. Csak most politikailag nem érdek, hogy MSZP-s cigányozóval hirigeljen a nyalómédia…)
A TILTOTT ÉDES! Nempolitikai vetületből pl a Kádár Kor magosművelődése igyekezett megóvni a népet a kulturmocsok lektűrbéli formáitól, ennekmegfelelően az ecseri piacon csillagászati összegeket, egy új cipő árát is megadtak egy Curts-Mahler vagy Erdős Renée regényért, de még Tormay Cécile fogyása is meglehetős volt. A pornó tiltott volt, de a hiv. áll. tám Rakéta Regényújságban közölt erotikus betétekkel és lezser f-f fotókkal igyekeztek bugyitizzasztani és gatyátfóttosítani. A nemzethyess és egyéb erdélyező tiltottirodalom is jól fizetett, II. világháború előtti néprajzi kiadványok, Kós Károly albumok, etc… Wass Albert szamizdat volt, ez pl a Megengedés Évtizedében aztán turbózta kultuszát…
A '80-as évekre Románia már a nyomor és pusztulat útjára lépett. Az ember vonattal vagy autóval átkelt az országon, foszlányokban 60-70 éves múltba tekinthetett vissza. Felmeszelt törzsű eperfasorok, tengerként kerengő babati libák. A határban dolgozók a hajnali Nyugat-Romániától az alkonyi Olténiáig permanens ebédszünetet tartottak. Az ember mást, mint pihenő munkást nem is láthatott. Erdély eldugott falvaiban még félig-meddig népvisletben jártak az emberek és az ember egy Goombay Dance Band kazettáért cserébe megszerezhette egy kislány stafirungjából a néprajzilag is hiteles, értékes hímzéseket.
Románia? - még Délvidéken, ami lévén Vojvodina néven Jugoszlávia része és az akkori magyarországi állapotokhoz képest hűdenyugat (raj & dígó) , maszektéeszek és az üzletekben hihetetlen választék, pl minivaj és pálinkafőző készülékek! Segédmotorkerékpárokon huligán-ként száguldozó jugó ifjúság, egyáltalán nem volt ritka az, hogy magyar paraszt későkamasz fia sajáttulajdonú nagypolszkival vagy Wartburg-gal szédített lányokat, stb. Délvidéken arról lehetett megismerni a magyar fiatalokat, hogy tüntetően offo a crnagoracok legújabb italdesign outfitjére, nem a szabadkai olaszpiacról öltöztek, pedig bőven tellett volna rá. A Wartburg tulajdonlása is egyfajta lázadás volt a crnagoracizmus (nagyszerb nacionalizmus) ellen. Volt szerencsém egy naftalinszagú csonoplyai tisztaszobában fonó-szerűen szabadidős tevékenységet folytató fiatalok között ülni egy négyszögben, a fiúk kék vagy fekete (bár trapéz!) szövetnadrágban és fehér ingben, esetleg szürke mellénnyel, a lányok vastag fehér pamutharisnyában, kék rakott szoknyában s haloványrózsaszín gardigán-okban ültek, ez semmi, de 16 éves leányok hajában még babos nejlon szalag! Mindenki mesélt egy-egy, olykor pikáns (pl Móricka) viccet, majd pedig csöndes ünnepélyességgel meghallgattuk az Omega V-öt. Sütik és szörpök, magyar szódásszifonok.
Pedig a Magyarországi épphogymegtűrt jelentősműűvészetet a délvidéki magyar avangár (Ladik Katalin, Új Symposion) húzta maga után. A Későkádárkor Aranyérájában, ha igazán durva underground-ságot olvasott az ember, biztos lehetett abban, hogy a kolofonban talál č -betűt.
Az író nem csupán a lélek mérnöke, de a társadalom orvosa is, satöbbi. Általánosan a magyar író világátlagonfelülien nagyon okos, sőt, ha egyenként tekintjük ezen íróinkat, főleg társadalomtudós és cocjológiaijlag hűdeérzékeny is. Olyat pl az ember a nép eeeekooooranagy tanítóitól (mutatom) mint Spiró György vagy Moldova sose hallhat, hogyaszongya: talán nem volt igazam vagy lehet, hogy tévedtem… Ezeknek az embereknek mindig és lehetőleg botrányosan van igazuk. Tudom, hogy a mai netokrácia felől tekintve állításom hihetetlen, de jeles társadalomtudós és nemzetorvossa íróink már időszámításunk* előtt botránykeltő kijelentésekkel "betiltatásokkal" stb markecoltak brand-jük salamontökeszerű ragyogásáért.
A múlt század '80-as éveiben a nemzethyess kiállás számított botrányosnak, tehát a hagyományos képzetesfizika szabályai szerint is előbb-utóbb jönnie kellett egy szellemóriássnak, aki, ha százan édeserdélyeznek, tehát lecsulázza a nemzeti visszarévedés, az ábrándos revizionizmus és a cselédmentalitású alfeődi sovénség megnyilvánulásait. Ha, mint irodalom eránt érdeklődő tekintem, még örömmel tapsolok is Spiró szarbúgyüttözős úritahóságán, hiszen egyből Lezsák Sándor, a dilettáns költő és pályasorsa ötlik föl negyedszázados messzeségből, és százszor ülnék végig Kozma G. Uri mellett vonatutat Vlagyivosztokig, mint Lezsákkal. Sarusi Mihállyal is végigülném, de annyit gesztikulálna, hogy orrbavágna közben.
A '80-as évek végére valóságos népvándorlás indult ki Nyugat-Romániából. A szászok Németországba települtek, a magyarok pedig Magyarországra. A magyarok azért települtek Magyarországra, mert itt magasabb volt az életszínvonal, de persze a magyar szemérmes ezügyben, jobbszeret lelkiekben kitárulkozni, mint anyagiakban. Konzumálódott az édeserdélyezés. Spiró versével mintegy beletrafált a közepébe annak a társadalmi és politikai fertő-nek, ami aztán pár évvel később fel is tört, mint a talajvíz. Minthogy, ha egy településrésznek fertő avagy tó a neve, az arra mutat, hogy ott valaha fertő volt, avagy tó. Azaz nincsen mit csudálkozni, hogy ha a csapadékjárás változásával feltör a talajvíz és a táj elkezd emlékezni egykori szebbidejére. Amikoron az vizek még szabadon jártanak a nagy magyar Alföldben. Midőn még a vizkormányzás ban járatlan nyájajuhász csak belenézett a kútba, s ha azt látta, apad, már tudhatta, hogy a folyó árad. És azt lesette ezután a bujtárral, mikor kezd a kút vize hirtelen emelkedni, mert az annak a jele, hogy a folyó apad, tehát lehet túlnantra áthajtani majd a gázlónál. A hülye bojtár persze nem értette, hogyan lehet az, hogy a vízszint apadással reagál a folyó áradására, de hát ennek az okát ma már egynémely okleveles vízmérnökünk sem tudja. A juhász viszont nem is törekedett arra, hogy felokosíjja a bujtárt, mert űneki az úgy volt jó, ha a bujtár nem okosodott. (Ezzel egyébként Felnőtt Bácsi -jaink is így vannak, nem kell mindent a blogoszféra ingyírt szaladgáló stréber jógyerekeinek az ólyockájára kötni, csak tipródjanak a kattogásmarketingben önkéntesen..)
A cigánysággal kapcsolatban minden jajdetoleráns jókiffú tudja, hogy nem szabad lenyomni őket vádakkal, hanem pozitívhozzáállásban felkarolni. No, de mi van a rosszoldaliakkal, az alvégesi bunkó zsírmagyarokkal, ha őket csak leköpködni lehet, akkor egy idő után már csak dacból és csak azért is rosszgyerekek akarnak maradni, trijanyonoznak meg pirosfehérsávoszászlóznak, mert az elmúlt évek kőprofi, túljólsikerült politikaimarketingje miatt a büdö iskolázatlan bunkajának más eszközt nem is hagytak, ámen. Néha az az érzésem, mégsem ártott volna Tótának pár év tanítás gimiben, mert azért egy egésznépét nemközépiskolás fokon oktatónak is szükséges minimum annyi pedagógiai érzék, mint az alvégessi óvoda dadusának, hogy ti. nem érv a felvégesi jógyerekek [Keep West] kézmosási technikája meg széppraclija . Nem érv felvégesiekre hivallgani, hanem dacos ellenállást kiváltó modoroskodó affektálás.
Persze egy mélyen magyar mentalitású (tehát magyarköpködő vagyis tüchtige urbánus) íróról ne feltételezzünk már annyi eszet, hogy a szlavisztika, klasszikafilológia, szemantika, szemiotika s egyeb magoss tudományokban való kimívelődése mellett még azt is beláthatja, hogy ha az óvodában a gyerekeknek megtiltjuk a kislányok bugyijaiban való kutakodást, akkor valóságos népmozgalom indul majd az óvodaudvar dadusok és óvónők által beláthatatlan részein budapest-kutatásban. Csakúgy odahaza aztán ezek a kislányok, amikor elkezdik felfedezni budapest-jüket, a kezükre vernek a felnőtt nénik és csúnyá-nak nevezik budapestet, ami tapasztalataik szerint kellemes és csiklandós és jószagú és fincsi, és ez a tiltás dacot vált ki a jókislányokban is és annál inkább elkezdik budapest-jük rejtelmeit kutatni, minél tiltottabb az, csak már nem látványosan, hanem este a jóccakátpuszi után…
Kamaszkorom legszebb őszein pl az amerikaizászló volt az egyik legrajabb dolog. Felidegesedtek láttán a tanárok. A legeslegbátorabb politikai tettbe az amerikaicímeres vagy zászlós póló viselése számított. A kisvárosban, ahol diák voltam, le is tartóztattak egy szakmunkásképzős srácot, mert november 7-én USA címeres fehér pólóban járkált. Párás nap volt az, sárnyálkás, hideg, a nap, mint genny gézfátyolon, ütögélt sárgásan a szürke égen, a napi legmagasabb hőmérséklet nem érte el a 10 Celsius fokot. Neeem! - nem vett alá hosszúujjúpólót, mert azt nem lehetett kapni. Amúgy a térképen nem találta volna meg amerikát, aminek fővárosa szerinte Nev Jork volt. Különben is egy kellően raj amerikaizászlós fehér póló annyiba került, mint egy naracssárga-cimkés Levi's gatya. Az amerikaicímeres valamivel olcsóbb volt, ha nem írták rá, hogy U.S.A. (Hogy netokratív jógyerekeink értsék: Az U.S.A. póló volt a kor CCCP vagy Che Guevara pólója… csak nem lehetett minden sarkibutikban kapni…) Az angol zászlós póló valamivel olcsóbb volt. Vidéki rendőr föl sem ismerte, melyik országé vagy zászló-e az. Ja, a srác novemberhetedikén az amerikaicímeres pólóban? A kor államvédelmi technikája szerint csak a kis halak akadhattak a hálóra, ezért a szakmunkásképzős srácot letartóztatták, az ismert nevű pesti szamizdatosokat meg ellenzékieket nem tartóztatták le, sőt, direkt szabadlábon hagyták őket, hogy vamzerszínben kelthessenek gyanút a földalatti (undergound) mozgalomban, és ne tessenek mártíroknak. (Aki ezt nem hinné, Kőszeg Ferencnél olvashat utána…)
Spiró gyünnekfelaszarbúlos verse nem rossz vers. Spiró akciója semmiben nem különös, ez a művész dolga. Azóta már Spiró imázsához tartozik az ilyesmi, időnként fényez is egyet ilyesmivel a brand-jén.
Például, ha az ember író, és olyan polgárijóléttől dögunalmas országban él, mint Svájc, akkor a botrányos, amivel igyekszik fölkavarni azt a bűzhödött pocsolyát, ami a szerinte köztudat, az pl egy háború az ország részei (Svájc esetében kantonok) között. Ír egy uchroniát Svájc nemtúltávoli jövőjéről, melybez Uri királysága Schwitz ellen támad, Schaffhausen grófja Salo királyának vazallusa lesz ésígytovább, s a Zürchi Szabadállam Habsburg Hendrix innsbruckai herceg motorkerékpáros hadosztályait hívja át segedelmére (afféle Hell's Angel -félének hoaxálja ezeket az író, hogy az olvasó jobban elképzelhesse). Igen, az egyik negatív figurát Alexander Mannsen-nek fogják hívni, de lapozzunk! Megjegyzem, háromszázezer Ft-ért három havonta írok ilyen uchroniákat, címem a szerkesztőségben, monomániáim ismertek. Svájcszerte óriási botrányt kelt ez a svájciíró a nyelvistilisztikaiszinten ócska pamfletto könyvével, amiben városi svájciakat tanyásparasztként ábrázol, akik disznót hízlalnak a fürdőszobában. Holle anyó a dunyháját püförészi, a jó író meg a punnyadt társadalmitudatot, ámen.
De mi van akkor, ha a társadalmitudat mesterséges zavaroktól hurutos? És ha a szarból nem csupán a nemzethyessérzelműjek gyöttek föl, miközben mások meg le se mentek oda, ahonnan vétettek és ahová valóak lennének pedig? Mindenki a társadalmitudatot mosná, bő vízzel és hypóval, márpedig, ha az ellenség hypóz, akkor mink pedig dzsaszta savazunk! Aztán gyöhet a lakmuszpapír! A mélymagyar értelmisegg nem is ismer mást, csak vagysavas vagyhypós és ezeket döntögeti összefelé, prüszkőjjönek mán a sok zsírtahó társadalmirétegek! Amikor pedig már a lúgsavköd jobban csípi a szemünket, mint az egyébként rendítehetetlen szargőz, akkor jön Fodor Gábor és elárulja, hogy ebben bizony ám már mind benne vagyunk!
Azt hiszem, ha lenne rá kontírozócsajszi, aki mérlegre fölvezethetné, hogy mi idelent, e kurvaország hírzabáló szarbanvalómagyarjai ártottunk-e többet, vagy münk fokoztuk-e ezt a tovább már nem fokozhatót vagy pedig Fényestekintetű Jajdemánművelt ÉrtelmiSEGGjeink sikolytozásai, akkor magasan a sikolyok vezetnének, a napipolitikaiaktualitású sorhazás, pthefőjj kuruczos, labancface-ápolós kurjantások, népvezetések és nemzetészvesztően romantikus refómmelképzelések a tajparasztság följavítására, meg effélék. Spiró úr nagyon jó dramaturg is, nem csak drámaíró, tudja ő nagyon jól, hogyan kell a tömegekre hatni, a tömegek különben már könyörögnek, hogy jajnetessékmán minkránk ennyire hatni, mert még egy kevéske hatásfokozás és nem lesz már honnan följönni, mert torkig szar lesz az, ahonnan már csak lejövetel lesz s nem Eljövetel.
*
epilóg: Azoknak, akik, mert egyébként Spiró valóban nagy író, tehát bedőlnek a cigányháborúelméletének, amihez sebtibenfércelt pamfletregényében szegény jaj, monomániásan annyira ragaszkodik, azt javaslom, mélymagyar témák iránti érdeklődésükben olvassák el Arany János A nagyidai cigányok című pamfletto-époszát. Ebből a zseniális műből nem csupán a cigányság háborúhoz és hadakozáshoz való szociográfikus hitelességgel ábrázolt iszonyait ismerhetjük meg, de egyébként a cigányok mink vagyunk, a magyarság, bennük magunkat tekinthetjük, nem a szarbúfelgyüttek nemzethyesskedései okán lesz jövőnk is a cigányság, hanem egyszerű, ámbár meghiszem, magossértelmiseggi tudattal felfoghatatlan algebrai úton, miszerint egy átlag magyar párnak 1,1 gyermeke születik, míg egy cigány párnak meg 3,4, nem kell semmiféle háború ahhoz, hogy egyébként hivatalosan is cigányország legyünk. Arany János A nagyidai cigányok-jában benne vagyok én, aztán a Tóth Ottó, A Spiró, az Esterházy, Lezsák, a BKV, az index, az Európa Budapest Televízió online, a debreceni alaménijomcsapat, Holdrabló aus Basahalom blvd, a Puli nevű kisautó és még egy puli, a Bécs-Budapest világkiállítás kabalaálattya is. Nem tudok igazat adni az íróúrnak, csak legföljebb marketingszempontból, de szerintem az ő személyes feltűnésvágya és gazdasági sikerei nem érnek meg ennyit, tudom, hogy ölbéli kisgyermeke van, etetni, ruházni, minden, fiatal feleség, sok a kőccség, de azért ne már mindenáron… ha egy kicsit is szlavofilnek tetszik lenni az író úrnak, lássa már be, mi-mindenmagyarok Szláv Anyácskája se nem fog ránkgyönni, hiszen ő tanított meg bennünket az asztal, a szék készítésre, a dunyha örömeire. az ő édes szájáról lestünk el efféle szavakat, mint varjú, fecske, veréb, az ő hatására kezdett elnyílni szájunk a beszédben, főleg a magánhangzók esetében, mert eladdig, míg Szláv Anyácskánk bennünket szarbúgyütteket meg nem tanajott, hát bizony zártszájjal beszíltünk, szinte pekve a szavakat, mint alma, túró, kicsiny, köcsög, maradok tisztelettel híve a nemzetünknek egyre drágább íróúrnak igaz mélymagyarságomban alulírott Kaltenekker Vazul, sk.
*2002: a Wallis megvásárolja az indexet , és megszületik a hagyományos médiaeszközökkel manipuláló médiaháború lezárásként a netokratív néphülyítés elmélete, ez Minden Magyaridők Első Bloggere Uj Peti nevéhez köthető, ő már akkor [1992-ben] internetesmédiával foglalkozott, amikor még Magyarországon nem is volt internet, spirálfüzetekben meg egy 286-os PC-n lépték meg azokat, amik bolhafing voltak az emberiségnek, de nagy lépések néhány ember személyeskarierrjében, ámen.
Ajánlott bejegyzések:
![érzékenyítés [roll over]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/a49ebcf1d04de46e4bd2debc611c176a_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: 2009.09.09. 09:44:49
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tokfalvi 2009.09.10. 15:52:26
1. A két háború között nem hogy majdnemliberálisok lettek a fiatalokból, de a harmincas években, egyetemista körökben kifejezetten divat volt kommunistának lenni. Ezt azért hozzá kell számítani a mai/tegnapi rendszer előtörténetéhez.
2. Tyúkszemrelépés: ennél azért több. Különféle okokból Nagy László és Illyés halála után nagyon kiéleződött a népi-urbánus ellentét, és bizony azokban az években eléggé elharapózott a kocsmai antiszemita alkesz/és vagy spicli népies költő típusa. Ezek 89 után rendre a "jobboldalon" kötöttek ki, esetleg komoly funkcióban, és osztották az észt. Neveket úriemberségből nem mondok. Általában soha nem tudtak semmit, de éppen ezért ha "urbánus" akadt útjukba, kapásból hozzávágták, hogy "te ezt nem tudhatod", "te nem tudhatsz igazán magyarul" (lásd a verset), "mert zsidó vagy". Spirónak nyugodtan lehetett ilyen élménye. A másik, hogy ért az összes szláv nyelven, és tudja, hogy amit a magyar népiek valami nagyonigazieredetimagyardolognak hisznek, az ugyanúgy megvan szlovákban vagy szerbben, és ott mihez vezetett, amikor szabad kezet kapott. A harmadik, hogy amikor az Ikszek (szerintem a legjobb könyve és minden idők egyik legnagyobb magyar regénye) megjelent lengyel fordításban, irodalmunk nagy barátja, egy Jerzy Robert Nowak nevű büdösszájú faszkalap, aki pillanatnyilag valami fasiszta törpepártot vezet, kampányt indított a beitltásáért Lengyelországban és megbélyegzéséért Magyarországon, a népiek meg szekundáltak neki (más kérdés, hogy Balassáék meg csöndben drukkoltak). Úgyhogy nagy volt az a tyúkszem meg a talp.
magyar-magyar szótár 2009.09.10. 16:07:25
2. Ehhez nem tudok mit mondani, nálunk faluhelyen, ha az ember nem megy be a güdörpartajjasi Kitekincs kocsmába, akkor nem büdössvábozzák le, és nem mbökik mellykaskán a lába fejére lépve azzal, hogy "Mija, szidod anyámat??"
Attól félek, hogy amint Kulin is egyre inkább "egybizonyos" szemszögből beszél a régi mozgóról, meg márea már kiderülhet, hogy ugyanez a megosztottság jellemzet a.. pedig nem.. egy kicsit azok a '76-82-es sztorik át vannak stilizálva ma mai ízvilágba.
Aztán az időbusz utasai majd úgy járnak, mint a Belfegor francia TV filmmel: nem is annyira rémes...
Néztem már Spiró szeme közé, annyira nem gyáva ember, hogy az általad leírt alakok miatt kezdjen el ennyire sikoltozni.
A tyúkszemben benne a tulaj lustasága, a vacak cipővel kínlódik, nincsen már ugye sámfa (meg sámfakészítő mester!) de már a háború előtt is volt Czartorisky-tapasz.
Tokfalvi 2009.09.10. 17:27:18
radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2009.09.10. 23:24:51
Már csak az a kérdésem, hogy Csoóri mitől fűzfább poéta, mint Spiró.
Ez a "hazafias düh" is meg akkor szokott előtörni a mostansági ballib "értelmiség" tollából, amikor épp rosszabbul állnak a központi kalapból való gátlástalan meregetés lehetőségével. Ha épp nekik áll a zászló, akkor csak simán mucsaiznak, akkor nincs ám "hazafiság" meg "patriotizmus".
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 03:46:26
Képtelenség lejjebb menni a kutatásban Lezsáknál, nála fűzfább poéta nincsen a gyanusítottak között. Azért jelenhetet meg pár verse, mert kedves, halk, szerény, de jó szervezőképességű fiú volt.
sajnos a kommentem jórésze megsemmisül... a gépem miatt..
Sok-sok "fasizta" attól lett akkora barom, amilyen, ahogy szorult kifelé. Ez Csurka esete, mentül inkább kisakkozódni érezte magát a politikából, annál inkább tömeggyűjtéssel kompenzált. Emit egyre kevesebb tere volt, a Hősök terén meg egyre több: Így készül a nejlonfasiszta.
És így készült a Zacsar Gyárgyulákok is. A gömböcbe mindentbele.. teljesen ellentétes részek, szőröstöke, szeme golyója is benne van a gömböcpártban. Nem valami "ezsme" hozza ösze a fasisztoid betéteket, hanem torlódnak bele. És minden nácizásuk csak fényez rajtuk -ezt nem akarja Tóta megérteni. Ők attól, hogy nácizzák őket, komolyan kezdik venni magukat és affelé mozdulnak, ami nagyobb botrányt vált ki magyarpíszí jógyerekekben.
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 03:50:38
Illyés fejedelmi udavrában lehettek ma már ismeretlen nevű lovászok, esetleg étekfogók, valaki, aki pl szivesen fuvarozott igaziírókat a zsiguliján vagy nem tudom, névtelen emberek.
Mintha azt állítanám, hogy Garaczi és Kukorelly haverja, akit Nagy Atilla Kristóf felpofozott, a magyaravangár egyik alakja lett volna, nem, azért az nem, egy szétivottagyúm (szipus?) ökörködő volt..
Tokfalvi 2009.09.11. 06:23:16
Itt nem "mostanság"-ról van szó. Egyáltalán, az egyik dolog, ami mindent megöl, a 2009-es analógiák nyakra-főre kenése. A "kalap" 1984-ben teljesen másképp működött, Spiró meg nem tartozott brancshoz, úgyhogy akkoriban még az ellenpikszisből is kiejtették.
Bár Spirótól az analógiafelhasználók kb. ezt az egy szöveget ismerik, soha nem tartotta magát elsőrendűen költőnek, és pláne nem jobbnak pl. Csoórinál. Nem ez a fikázás témája. Azonkívül a szóban forgó versben nem Csoórit fikázza, hanem a Csoórit akkoriban trónra emelő és ájultan körülrajongó mezei népieseket.
Tokfalvi 2009.09.11. 06:29:50
Legyünk pontosak, Lezsáknak azért jelenhetett meg kötete az Új Termés sorozatban, mert a Magvető igazgatója, a katpolos Kardos (lásd Csurka hódolatát az Emlékkönyvben: "férfi voltál", á havi 10 000, amikor az még pénz volt) úgy gondolta, azt az irányzatot _kell_ felkarolni. Ezekután K. R. szerkesztő úr, aki amúgy hatalmas költő, valahogy kinyomtatható formára kalapálta őket, és gondolhatod, ezt Lezsák hogyan hálálta meg, amikor az Isten és a Pozsgay-Fejti egységfront felvitte a dolgát.
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 06:49:10
*TWA design
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 06:52:48
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 06:58:14
és ez megint olyan zuzammen, amit egyenként csak Juhász Erzsébetnek vagy annak Renc Máténak merik a pofájába vágni (megyei II. o.)
szóval a KardosG ovisok idézem, "nemigazánjó írók"
offo Spiró a jógyerkekeknek is
Bár ez a cigányháború sikolytozás cuki.
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 07:44:29
Egy szlavisztikus (=jellegzetes bloggiális ökörködéssel: szlavofil) ne csudálkozzon.
Slavomir Mrozek ma, amikor belső-emigrant-jaink kuytaeledelen élnek, ismeretlen. Bloggiális melegvízföltalálóink sokan abban a tévhitben élnek, hogy az abszurd-ot ők találták föl spanyolviaszkkutatás közben.
A '80-as években bizony még "liberális"-aink is ruszkikhaza!!! gondolkodtak.
Aztán jött a "délszláv" [helyesen: szociális] háború. Szóval a szlavisztikus mindig afféle csudabogár volt, mert Bezzeg Óperenciaaz Nyugat-on van és Keep West.
radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2009.09.11. 07:49:15
Nem a 2009-es viszonyokat vetítem vissza a múltba, hanem a véleménymonopólium illúziójának és a "mi vagyunk az okosak, ti meg a buta mucsaiak" azaz a népies-urbánus világ féltését - emlékezz csak mondjuk Németh László (aki leginkább harmadik utas volt) fogadtatására a 30-as években, beleértve a nyugatosokkal (akik úgy vélték, náluk a bölcsek köve) való viszonyát is.
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 08:18:45
Kedves radiológus, majd olvasd el Závada P A fényképész utókorá-t. Ő .. hát mit mondjak.. szívfájdítóan, de balos szűek is tépődhetnek ám belé- mutatta meg, miért és hogyan nem lehet érvelni a II. vh előtti dolgokkal. Végképpen és javíthatatlanul elromlott minden.
Kezdve onnan , pl, hogy a vitézi rend ma is hiv. áll. tám. elf fasiszta kezdemény.
A Nyugatosok felfogása sokkal megengedőbb és plurálisabb volt a mi praxisukban intoleráns jóügyerekeinknél, a fasiszták kivételével a teljes patkó -val foglalkoztak, így volt némi jogosultságuk bölcsekkövére címre.
Azért is méltó a Nyugat-utód címre a Holmi, mert a Holminak majdnem sikerül az, ami a Nyugatnak. Úgyértve, hogy nem szájjaltoleránsok.
Azt hiszem, ennek egyik oka a Réz-Domonos barátság, ami az idő előrehaladtával a patkó két végét köthette össze. Isten áldása, hogy volt ez a két emberünk, isten éltesse Réz-t, amig ez nincsen terhére, addig.
radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2009.09.11. 09:02:39
Hát épp ez az: hogy a jógyerekek valójában nem jógyerekek, csak azt hirdetik magukról, és amikor az élet úgy hozza, hogy lassan a helyükre kerülnek, akkor egyből előkerül a mucsaizás-nácizás, nem mintha a "jógyerekeknek" bármi érdemi köze lenne a zsidósághoz, a holokausztipar mellékvágányainak kihasználási igényén túl. :-)
Tokfalvi 2009.09.11. 09:35:52
Hát nem tudom, nekem _akkor_ baszták a csőrömet, _akkor_ éltem meg így, és nem kifejezetten "urbánus" (akkor, a nyolcvanas években ez kb. két dolgot jelentett: "posztmodern" irodalmár, azaz esterházysta és a Demokratikus Ellenzékhez, azaz lényegében posztmarxista, többnyire zsidó értelmiséghez kötődő) szemszögből, hanem Németh Géza-iból (konzlib.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=9844). Kár, hogy a Mester malíciája írásban akkor még ritkán érvényesült.
Én se Domokostól, se Réztől nem vagyok annyira elragadtatva (Kardos G.-nek tényleg összehasonlíthatatlanul jobb antennái voltak amellett, hogy általánosan okosabb és jobb fej volt), amellett a kortörténeti hűség kedvéért ne feledkezzünk meg a Csurka és Réz Pál örök és megbonthatatlan barátságáról sem, aminek szerintem döntő része volt abban, hogy Csurkával elszaladt a ló.
Tokfalvi 2009.09.11. 09:40:44
Nem a Nyugat szakított a második nemzedéke tagjaként induló Németh Lászlóval, hanem fordítva, és mint Szótár is mondja, a Nyugat nem volt "urbánus" (az egy kicsi, a Nyugattól eléggé elkülönült csoport a 30-as években). Végül is Babitsnak Illyés volt a fő (irodalmi) kedvence, és Banits halála, a zárás után ő folytatta mint Magyar Csillagot. Amúgy a nyolcvanas évekbeli népieket össze sem lehet vetni a háború előtti nagy nemzedékkel (bár róluk meg Márai írt nagyon keresetlen dolgokat, miután elhidegült Illyéstől, némi okkal).
Tokfalvi 2009.09.11. 09:54:50
magyar-magyar szótár 2009.09.11. 10:06:52
Én se bírtam sose a bezzegazénidőmözbenést, de azt sem, ha aktuálpolitikai okokból széjjelmagyaráznak valamit, ami nem úgy volt.
A posztmodern óvodája Mészöly Miklós nagymarosi faháza-kertje volt -1966-tól. Kinek bejött (Esterházy) kinek nem (Ungváry Rudolf, a legidősebb fiatalírónk, akinek elsőkötetében, A gépfegyver szálkeresztjé-ben [Holnap kiadó, azt hiszem 1990] bizony-bizony Esterházy-előtti időkből(1967-68) vannak posztmodern darabok. Most nem beszélek punk-posztmodenünkről Molnár Miklósról.
Igenis, Réztől meg Dokostól odáig vagyok, és KGGY-től meg mégjobban. Domokost szeretem, Rézt nem annyira, de ez nem szerelmi téma.
És végül a radiológusnak adott válaszodhoz (ez a reggeli kommentemben semmisült rész is) Pontosan meghatározható, a svájci vonatút 1946-ban, a kupéban a beszélgetés Márai és Illyés közöt, csak Illyés naplójából ismerhető, ott dőlt el, hogy Illyés nem teszi le és nem osztja meg a fejedelemséget és ő jóval jobban-ban volt a várható poltikai hatalommal. (Beh szép dráma lehetne ez! bár két, azaz kettő szereplő, lehet, a dramaturg meghúzá egyre...:D)
Azt hiszem, Illyés legendás depressziójában ez volt a másik vákuumpumpa, hogy ugye.. ő mindig ooolyan jó (csöndes kopaszodó bankfiú) volt.
Megint ism. szintén, utalok most már azt hiszem ötödjére Závada 'fényképész'-ére, abban pontosan tanulmányozható a népi kérdés.. és a súlyos válasz.
A népiek mai "recepciója" fidesz meg csurkamagyarokat igyekszik hoaxálni az 1977-90. közöttiekből. Csurka még épelméjű volt 1989-ben is viszonylag, nem tartottam a tálat a vacsoraasztalánál, lehet, hogy zsidózott már akkor is, nem tudom. De az biztos, hogy az 1983-as Csurka nemegyenlő a 93-assal. Lehetne ez egy dráma.. ha lenne tolla erre valakinek, de szerintem bele se vág senki, pedig mai megfelelődráma , egyetlen szereplővel, színésznek javaslom Faragó Topi Andrást. Megírom e drámát.. ö... 90ezerért. De ingyen, hozomra én se fogok neki... :D
Tokfalvi 2009.09.11. 20:09:12
Amit szinte mindenki elfelejtett: pontosan 1985-ig Csurka egyáltalán nem volt népi. Sőt, kifejezetten az urbánus írói hagyományt folytatta, minden értelemben. Egyetlen flekk volt rajt, a papája. Aztán megrázta magát.
Nem hoax az, csak fordítva van, szerintem: a Fidesz és a csurkamagyarok közelítették a 85 előtti népi minimálszintet, a legkisebb erőkifejtés elve alapján.
magyar-magyar szótár 2009.09.14. 04:17:14
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.09.14. 11:28:44
magyar-magyar szótár 2009.09.14. 12:37:01
Bezzeg a Spiegelmann bráner eredete, az nincsen meg!
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.09.16. 14:12:07
próbáld ki:)