civil

Image result for Ottlik Géza

-felnőtt egy generáció, akik nem értik ezt a szót, civil. Vagyis másképpen értik. A civil kívülálló, aki nem érti a gyűlöletes rendszert. A Buda c. szöveg egyik „kritikusa” odáig liheg, igyekvésében embertelennek is nevezi e-nem azt a rendszert. A szöveg főlényegéből sikerült egy regény vagy inkább hosszúelbeszélés. Minden ember élete is egy regény, de ez nagyjából úgy költői, ahogy Kosztolányi a temetésibeszéd szerű versében azt udvariasan és a rá jellemző képmutató nyájaskodással az emberek egyedi megismételhetetlenségéről  füllenti. Miközben Esti Kornél nagyon is jól tudja, aki 128 arctípust ismer, bárkit lerjazolhat. Ottlik Gézától sokan írják, Kosztolányi a példaképe volt s persze ebből aztán analógiát szőnek úgy, hogy sokan azt képzelhetik, Ottliknál Kosztolányi úgy bukkan elő, mint Csajkovszkijnál Mozart -nem. Sőt, Sztravinszkijnál az öreg Bach inkább, mint Ottliknál a kosztolányizás.

A civilek nem értik, ha van egy gyűlöletes rendszer, miért nem akar abból szabadulni valaki, ha pedig lehet(ne). [Dr Radnóczi tanár és a matekozás holtakkal c. szöveg itt]  Hiszen az egyik (a fő) hős anyja elintézte, hogy a katonai felső reálgimnáziumot otthagyhassa és civil gimnáziumban tanuljon tovább. A szövegben [ Ottlik Géza: Buda, első kiadás, 1993.] ezt így senki nem magyarázza el, nem is jegyzeteli, ezt érteni kell, amit civil persze nem érthet, ma pedig már ezt a c i v i l szót sem érthetni.

akar [lapka -> cetli] - ezt nem értik, nem a szabadulni és az akarás a lényeg. Az osztályidegen, akitól a tussal való rajzolás készségét, mint ugye egy régi, mára elavult , ám reálgimnazistákat is jellemző alapkészséget [-> műveltség] láttam, például nem értette a filmművészet lényegét, hogy az a kamera mögött van és amit így tehát a kamera vesz, az nemlényegi. És ez a kedves bácsi olysokmindent nem értett még az életben, élete egyik érdekes motívumát egy másik kameramögötti használta föl, amikor a Kádári Rémunalom idejében [1963] a Belügy"be felhívatták és az útlevelét , amit nem is kért, az amerikaivízummal nyomták a kezébe, nemhogy menjen el a gyűlöletes rendszerből, de inkább vissza se jöjjön és ha kiment volna, dollármilliomosnak Hollywoodba, így viszont Ft-százezeresként halt meg akkoron, amikor még 10 millióval meg egy Részvénytársaság-gal [-> ÖNÉRT Rt Baja] el lehetett kezdeni. Medve civil gyávabeszariságnak érezte volna, ha kimegy egy civil gimnáziumba, ha reál az, ha humán---

„Molnár Ákos lenne a legjobb fiatal író, kár, hogy csak reálgimnáziumi érettségije van.” (Szerb Antal). Reálgimnáziumok reáltárgyakra koncentráltak, pl mérnökségre készítették elő a fiatalembereket. Ez is egy regény, hiszen attól még egy reálgimnazista lehetett művelt.

Én is ismertem egy kedves öreg bácsit, aki reálműveltségű volt. Rajzolt nekem egy vadászt vadászkutyával, hátul s körülöttük az erdő jelzésszerűen, lelőtt vadak, nyulak és fácánok, tussal, mindig volt nála tuskészlet és bár beszédes ember volt és nagyszerű mesélő meg előadó, néha magyarázkodás helyett inkább lerajzolta, amit mondani akart. Az idővel is takarékosabb i volt ez a megoldása a kedves és aranyos bácsinak, ugyanis rengeteget beszélt, szerteágazóan és sokak számára követhetetlen logikai meg történeti ugrásokkal. Amikor megdicsértem a bácsi rajzát, csak lelegyintett azzal, hogy ő még egy régi iskolát járt, reálgimnáziumot, elfogadhatóan, kivehetően rajzolni tussal alapvető követelmény volt, ezen kívül persze olvasni, verset írni, színjátszani és sportolni is, akkor lett divat az asztalitenisz, természetesen legtöbben a saját maguk által készített ütőkkel játszottak, ezt nem értettem: Hogyan lehet érdemlegesen pingpongozni maszekolt ütővel. „Hát kérlek szépen” - mert rengeteg töltelékszót, tautologikus feleslegesvényeket használt ez a kedves bácsi - „hát kérlek szépen, azidőben a lombfűrészelés is divat volt, a vékony, ilyencélt szolgáló furnérból kivágtuk az ütő szabályos alakzatát, mindkét felére vékony parafa réteget ragasztottunk, s még az egyikre smirglipapírt a fonákkal pörgetésekért. Nem, nem vagyok én rajzoló attól még, hogy jól rajzolok.” széljegyzet: Egyébként a reálműveltségű verset is tudott, időmértékeset is, ezt nehéz ma megérteni, érettségizettek bulijain tánc, bridzs vagy ulti, sakkozás vagy verseket irkáltak-olvastak föl s más műkedvelés, reálérettségizettek is, persze, igen.

Saját pingpongütőt persze humánérettségizettek, sőt papnöveldeiek is készítettek, attól, hogy ők humánérettségire készülők vagy ~ ek voltak.

Azzal [-> undorítóan sznob attitüdök]  vettem meg a Budá-t megjelenésekor, amivel még rajtam kívül a tengersok kékharisnya is, ráizgulva vártuk az élvezeteket, olyan habzsolványos lesz olvasni majd, mint az »Iskolá”-t – nem. A bácsi rajongó kritikusai nem győzték jellegzetes civil stréberséggel szajkózni a szöveg egyik lényegét, a Minden megvan-t. Elkezdtem volna tehát az Iskola élvezeteire előizgulván hörpölni a Budá-t és rögtön az elején éreztem, hogy rossz. Nem rossz, de nem is jó. Mesterem kifejezésével a "gyerekkori" regényemre: "Zseniális, de nem jó." Ez nem fog sikerülni. Nincsen meg semmi. A bácsit, aki írta, én is nagyon kedveltem, én is egy olyan kollégiumba is kerültem, mi is szenvedtünk, kínoztak bennünket és összekovácsolódtunk, nekem is van Medvém, nekünk is voltak tanáraink--- Csak összetartásunk nincsen, de ezt az összetartást a civilek [kívülállóak] nem érthetik. Egy bácsi írta ezt, nem író és ez alig-alig irodalom, de nem regény.

szün.: Tudhatja-e az iskolás gyermek akkor, hogy milyen iskolába jár és a jelenvalóságában, jelenidejűségében a tanárai kicsodák. Soha nem gondoltam a kőszegi katonai reálgimnáziumról sem azt, hogy embertelen lenne, az én gimnáziumomról meg kollégiumomról sem soha. Egyes tanárokat mi is útáltunk -beh keserű az igazság, amikor egy rossz-nak hitt tanárról kiderül, hogy inkább csak jó volt. Aztán egy tanáromról azt hittem, útál és ő, amikor már nem volt a tanárom és nem számíthatott, nem titkolta, mennyire is szeret és szeretett is [-> érette haragudni] . Ez is arcpirító érzés. Aztán a történetünk megvan és találkozunk egy szereplőjével, az ő előadásában a történetünkben nemhogy faszagyerekek nem vagyunk, de egyenesen A Gyűlölt Rendszer részei és embertelenek, vagy: Egy mellékmondatából iskolatársunknak megtudom, hogy az ikerpárból [-> született orvos] az egyikük meghalt, szün. Ez fájt nagyon, egyből a szüleikre gondoltam, ezt elviselni nekik, aztán a másikkal, aki még él, találkoztam, a világ 3472 híres orvosprofesszorának az egyike és nagyon hálás volt, hogy úgy tettem, mintha ismerném,

szün az úgytevésről, nem szólítottam a nevén plusz kicsinyítőképző, hogy ne kelljen a testvére nevét kimondanom, amit hallani neki nagyobb fájdalom, inkább legyek bunkó, aki nem szólítja meg s nem kondoleál az ugyan már miért is, az... az nagyon kikívánkozott belőlem, mennyit gondolok a szüleivel, de ezt is minek is ugyan, mondtam volna el neki, szün, szün vége, szün

de nem jut eszembe a neve -tettem úgy, és elképedve láttam, mennyire igazam lett, minden igazamnak nem tudok annyira örülni, mintha az egyik fele odahalt volna az öccsével, hiába váltott ágazatot is [annak a kór-hekatombának volt a jelentőstudósa, ami elvitte az öccsét], szün, szün, szün---, egyszer aztán elejtette, nem nézett ráém, mennyire szeretett engem a [testvére neve] látszott, ma sem érti, miért, szün, szün-

Szerintem azok a humán vagy reálgimnáziumok nem voltak rosszak, sőt, jobbak voltak. Az Iskola szereplői, ha innen nézve férfiak is, azért csak gyerekek és az ítéleteik az iskolájukról, hátszóval, hogy is mondjam szün, szün és hosszúszün

Nem írni kell a regényt, hanem élni -Krúdy Gyula valójában ritkán bölcselkedik, bár szövegei jócskán tartalmaznak bölcsességeket, azok nagyjából affélék, mint az álomfejtései is, egyszóval, maiszóval marketing. Hogy magyarázzam ezt, Krúdy meg akart dugni egy nőt (nem csak megdugni, de most ezt hogyan magyarázzam meg, hogy Krúdy számára teljesértákűen a nővél levésbe számított, ha a nő kovácsoltvas kerítésen át kidugott mezítelen lábacskáját lenyalogathatta, lábujjacskáit megszopogathatta, ki értené ezt--] tehát ha meg akart dugni [vagyis megkérni, hogy eressze le a haját, [hogyan magyarázzam meg azt egy mai nőnek vagy elvileg férfinek, egyremegy, hogy Krúdy nőjének az igen dús zsidónő hajzata a segge partja aljáig ért és leereszteni a hajat egy légyotton, amikor-ahol aztán nincsen cseléd azt a hajzatot a nő feje tetejére vissza elfogadhatóan  tornyoz-o-tekerni föl és tüzdegélni..., merthogy egy arszlán a nőt esetleg visszaöltöztetni még csak-csak... dugni egyet nem annyira volt bonyolult, a szoknyát, a talpigérőt a hátára felcsapatni és ejakuláció előtt időben hátraszólni, hogy a lődözést lesz szives az arszlán a szélyes partokra ki avagy a gerincre föl.. de egy haj , Krúdy az egyéb szőröket is hajaknak írja archaikusan, leengedése, hogy a hajzuhatagba zárt asszonyi titkosillatok szellőzhessenek, az mennyire merész volt az orális fogamzásgátlás feltalálása előtt félévszázaddal--- ] egy nőt, kiszedte belőle pár álmát, azokat megfejtette s ezzel döntötte le a lábáról a nőt, erre aztán pár nő blazírozván már eleve is az álmaival jött, majd Krúdynak nagyon kellett a pénz és az álomfejtéseiből ide-oda (pl lapokba apránkint) elszórt szövegeiből álomfejtő könyvet is összehozott. Ami könyv szerintem álomfejtéshez fölösleges, viszont aki szereti a nőket, tudni akar nőkhöz, annak való.

Amúgy Krúdy leginkább hallgatott és figyelt. Az irodalomról beszélt a legkevesebbet, inkább négyszemközt és csak esetleg, Kosztolányival, de akkor is pár tőmondattal elintézve. széljegyzet: pompásan [=gonoszul] szórakoztam, amikor fölismertem, hogyan hallgatott és figyelt és mosolygott Kertész Imre nagy emberek asztalainak sarkain.

Eltelt 25 év és megint elővettem a Budá-t, de most már öregebb és türelmesebb vagyok, nem annyira csalódott, nincsen mire, küzdöm magam a szövegben előre. A kedves öreg bácsi, íróink írója, számomra is igen kedves, a tanításainak a zömét a rajongó tanítványainak köszönhetően ismerem, például: „Az ember néha író, de a legtöbbször nem az.” és „Az író akkor író, ha ír.” Soha ki nem állhattam az ottlikozókat, az ottlikozást, mint műveletet, civil stréberségnek tekintvén.

Az ottlikozókat soha nem szerettem, még kezdő Esterházy-buzi koromban sem, amikor Esterházy lelkes Ottlik-rajongó volt, az Iskolá-t egy nagyalakú rajzalpra, úgy értve, 1-re, lemásolta, melléklet volt a Mozgó Világban, az igaziban, amit nem bojkottáltak a mégigazibb Mozgó első főszerkesztője, Veress Miklós kirúgása miatt, de már erről is írtam, még sincs meg semmi.

széljegyzet: A magyar irodalom, mint rendszer, semmivel sem emberségesebb 1945. óta, mint mondjuk a kőszegi katonai reáliskola. Hangsúly a reál. A katonaság, mint rendszer, nagyjából egyforma, egy félfeudális állam királyi (helyesen cári) hadserege gépkocsizója 1929-ből pontosan ugyanazokat bor-é s kurva becsempészős történeteket mesélgette, amiket Dr Bólyánál olvashatni vagy amiket nekem meséltek gépkocsizók a Magyar Néphadsereg-ből. A laktanya meg a börtön általában a társadalom kicsiben, makett, minden ott van, csak sűrűbben, brutálisabban és félre nehezen nézhetősben. És a magyar irodalom rendszerét én semmivel sem láttam emberségesebbnek, mint a kőszegre kerülő kisfiúk a reálgimnáziumot és katonai kollégiumot. Amiben véget ér a hasonlat az, hogy a magyar irodalom rendszere miközben embertelen, aközben semmi köze a társadalomhoz még makett-szerűen sem, kivéve a strébereket ugye, a seggnyalókat, az öregség, gumiság és kopaszság törvényszerűségeit. Akinek nagyon jó dolga volt és túl fiatal korában, az nem fog emlékezni erre és szívat fiatalokat [kopaszokat] öreg szárcsaként is [-> geci]. A pia nagyon fontos a magyar irodalomban, Szív Ernő, amikor még jó volt a mája, nem itta el, dicsekedett is, hogy a célja a jó sörözés. Meg a kurvák is fontosak, vagy becsempészik őket vagy jönnek maguktól is. 1945. azért vízválasztó a magyar irodalomban, mert az írókat rászokatták, hogy Az állam tartja el őket. Nem, mint Krúdy vagy Kosztolányi, kuncsorogni előfizetési ívekkel. Hanem az irodalomnak, mint [cucujialista]rendszernek, tessék szépen eltartani az íróit. Meg ugye 1990. után a kisacélok az irodalomban is, ahogy másterületen a borsjenők. A kiccsibék ugyanazt csináták, mint a Naccsibe, csak kicsibe... úgy értem, hogy pl a műveltségük meg a látókörük is szűkebb volt az Aczél györgyénél, viszont a tűrést, azt nem, nem ismerik, 2 lehet -de ez már itt belefolyik az idiokráciába a Síkbolygón. Tkp tehát a nagyhatalmú gumik úgy karolták föl az irodalmilaktanyában a jóságos öregszárcsa Ottlikot, ahogy katonailaktanyákban is szokás egy-egy bájosabb öreggel kompenzálni az egyébként geciségeket. És az irodalomban nincsen leszerelés, nem múlik el, halálig tart, nincsen nyugdíj -én évtizedekig azt hittem, hogy az irodalom célja a nyugodt olvasás, hogy az ember teljes joggal olvashasson a Keef Richards-éhoz vagy Berecz Jánoséhoz hasonló 4 fal könyvekkel teli könytrászobájában s közben egy-egy kék-vagy bennettonzöld harisnyát is a szófáján in tergo, megejt vagy almát ezsik egy nagy fonott kosárból vagy boroz, a kert felől szél tipkedi a franciaablak függönyeit. És akkor azt kell látnom, hogy a sörözés a májnagyobbodással, a politikai megfelelő stréberkedés avagy a paraszti számítás [-> Závadáék] mindhalálig kaparnia kell az írónak, mint valami kurtának, hogy jusson neki. [Megint Závada és a Tar Sándor fölötti sírbeszéde, amit pedig kőbe kéne vésetni -vagy csokoládéba és megetetni a kisacélokkal. ] Nem, Krúdy is koldus volt és pénzért írt és az utolsó két éve pedig nagyon-nagyon erős, legföljebb, aghogy az étkekről ír, ahogy lógerben az éhezők mesélnek, úgy.

Azt tapasztaltam, hogy Ottlik úgy járt a rajongóival, mint pl Kosztolányi járt Esterházyval meg Darvasival, fordítva, Kosztolányival jártak ezek az urak. Esterházy és Darvasi, ahogy az ottlikozóknak is vannak belsős hagyományai, estikornéloztak, de ez egy bizonyos szövegszint náluk, afféle stílbrav és persze igazából mindketten annyira off-Kosztolányik, hogy az estikornélozás mindössze afféle cukiság [marketing] marad. Szó szerint venni Esterházy-tól vagy Darvasitól (vagy pedig Ottliktól) azt, hogy Kosztolányi, civil butuskaság.

lapka- Valahogy, tehát így, az ottlikozóktól sem lehet elvárni Ottliki Igény-t. Nincsen meg náluk semmi, ami Ottliknál megvan. Nem csinálják azt. Amit Ottlik csinált, azt nem. Ottlik ugyanis nagyjából úgy tudott sajátirodalmat írni, ahogy a korosztályából bárkimás, akár reálérettségizett is tudott (volna) írni, nem különösebben. Az ottlikozók meg nem tudnak úgy írni, mindig valami más, csak nem az élet, a reál ugyanis politikaielvárás volt, állítólag ez indokolta a posz'modern elúrhodását. Így utólag aztán a korszerű posztmodern mára szinte olvashatatlanul érdektelen, mi, a buzijai is 60 felé-hazafelé tartunk már. Ki bevallja, ki nem, a történet lesz a lényeg, még a pinánál is fontosabb, a történet, Ottlikék története így majdnem meglett, sokak meg nem foglalkoztak vele vagy nem írták le vagy nem volt az arcuk érdekes és így lesz az ő történetük is az ottlikék története a reálgimnáziumból, variációkkal, hiszen voltak Márták és Benedek-ek, akinek becsúszott 1-3 gyerek -az én Medvé-m is így csúszott be egykének.

Medve a tökéletes író lehetne, de lényegében nem vagy alig ír, Both Benedek festőművész pedig egész életében a legfontosabb évek megörökítésére pedig alkalmasan legfontosabb éveket elfestegette, a Kosztolányi szerint is a legfontosabbak a koraikamaszkor-koraifellnőttkor évei, meg énszerintem is, csak ezt eleinte nem érteni, hogyan lehetnek évek úgy legfontosabbak, hogy a lényeg, az első vaginális koitusz, tényleg is nagy szerelmek, és a minden csak azután lesznek majd, a gyermekeink születése, a karrierünk vagy a bukásunk, sok pénz és nagy utazások---

---a generációm egy része Hajnóczy Péter hamis és félreértett heroizmusa követésében egy jó célt tudott jól beteljesíteni, alkoholista lett---

El lehetne veszni részletekben, a törmelékben kincsek, megint Kosztolányi, pontosabban Kosztolányiné és a cselédjük, akihez nagyon hasonlít Veron. Ahogy Medve az anyjával beszél, Pfisterer Miklóska [→ Barokk Róbert].

Eltelik közben egy élet, mindenkivel lesz valami, nem is annyira mellékszereplő sem kap szerepet, már öregek mind a ketten 60 éven felüliek és akkor a főíró kórházba kerül és a főreálból egy iskolatársa ápolását megszervezi, összetartanak egy életen át és szét is persze, conversatio.

A nevek moromolása imaszerűen, kiknek kicsoda, Colalto az olaszos név és a Gejza az aranyos bácsi neve is Géza pedig. A fanoknak további játékok, Gyöngyike, akiről azt olvastuk, élete szerelme volt, mennyiben Márta is, aki engem Főmedvére [→ Tandori ] emlékeztet. Nincs szerelem és minden megvan [→ marad] egy életen át. Ebben a bekezdésemben is van a modorból, az ottlikozók modorosságából, ami a csapatot egyébként összefogta. Jászdózsa, nekünk, vidékieknek [Ottlik elsőgenerációs budapesti volt] jólhangzik, itt, Budában van egy jelenet, biciklivel Jászdózsára a sárban, nekünk/számunkra az a civil, aki pesti, tehát egy katonaiszóval, de itt kiírva, balfaszság, az író itt civil és nem tudja, hogy ez a jelenet a vidéki számára a tipikus balfaszság burleszkje, a hős végül vállán viszi a sárban beragadt biciklit.

Számomra izgalmas ez, hiszen az ottlikozók egy része egyébként irodalmi fenenagy volt olyan ízlésterrorral, amiszerint egy ottliki igénnyel megírt szöveget az írójával együtt, mint macskát szarni se, vágták volna ki, nemhogy leadják a szöveget vagy magukkal vigyék az őrségi parasztházba nemdemokratikusan [→ Réz Pál: „A lapszerkesztés nem demokratikus folyamat.”] eldönteni a sorsát.
Németh Gábor, mint inverz Ottlik -ő legalább nyiltan is kimondta „Az ember lehessen író, ha nem is ír.” [Mint Zilahy Péter sokáig ill. tudomásom szerint úgy is maradt.]

lapka: megint Krúdy, Ottliknál, na jó, legyen meg, egy ember, ő, Krúdynál egy egész korszak és sok sok ember van meg és finnyázzák csak fenenagyjaink, jobb nekik, ha úgy hiszik, hogy Krúdy irodalma an nyira nem erős [mint Otlliké] pedig de. Posztmodern kormodorból  pedig méginkább.

A Buda az öreg és kedves-aranyos bácsi rajongóinak való, mint a felvétel is, amin Jim Morrison énekel és Jimi Hendrix gitározik, biztosan van, akinek tetszik, de fent azért maradhatott, mert sem Jimi Hendrix sem Jim Morrison keze ügyeibe úgy, hogy kivághassák a picsába, nem kerülhetett. (Itt az Esti Kornél zenekar picsába szavát tessék éretni/hallani. Kis picsák, pl elsősorozók, ahogy torkukszakadtából sikolytozzák a zenekarral a picsába-t mert csúnyaszó [→ szúszperkiánus])

Buda - szerintem ez egy ilyen belsős dolog, amit a civilek nem értenek, a nem irodalom [és Ottlik-]buzik. Lenne még itt egy czikkely Budapest mozaikosságáról, eleve Buda, az nem Pest, szinte egyetlen mozaikjában sem, bár Pest legjobb részei, XIV. kerület, egy civilnek (aki kívülálló, azaz vidéki) tűnhet úgy, mintha Buda is lehetne.

Az internetnek köszönhetően egy Ottlik- és Iskola' buzi gyorsan rákeres a budai katonai főreál épületére, a Mindenhatoooooooo agyatlan szórja kincseit, egy valamilyen algoritmusnak köszönhetően a puszta Vérmezőn egy Krúdy-regény szerűen időnkívüli eklektikus, sohanemlétezett stílusban épült épület is, ami persze nem is a budai katonai főreál és a bombázásban megsemmisült.

Egyébként az irodalom mindenek felett, pl a Hemingway Igény, amiszerint a Buda egy egyenes vonallal az elejétől a végéig kihúzható, mert semmiben nem viszi a történetet előre (vigyázz, spoiler: nincsen meg) nincsen meg semmi, ez egy belsős dolog, amit civil, kívülálló [itt: nem irodalom és nem-Ottlik buzi] nem érhet, ha irodalomtanár lehetnék [nem lehetnék, olyan szerencséje csak Gyulai Csabának volt, ám idült alkoholizmusa miatt képtelen volt ezzel a szerencséjével is mit kezdeni...] , tehát a kapcsosfüzetem szerint az Iskola a határon erősenajánlott olvasmány és majd ha még csak nem is felnőttek, de már öregek kezdtek lenni, érezni magatokon az öregedés jeleit, a férjetekkel pl állandóan ugatva-morogva lehordóan beszélni, mint hülyével és a sajátbetegségeitek a minden, ő viszont hypochonder és tünetei mind is megvannak nektek meg a ti tüneteitekhez képest jelentéktelenek és már a visszavonhatatlanul bekövetkezett menopauzában, tehát a menstruációtokat is rendesen visszahozó kis [végzetesen nagy és rémesen testi] szerelmetek elmúlásával [ vált: elszakításával] fellépő beszáradást követően veszitek majd kézbe, kézfejeiteken azok a foltok májfoltok lesznek, nem szeplők, akkor majd fontos lehet, bár nem lesz meg semmi, nem kell semmi még plusz az Iskolá-hoz, ami jó úgy ahogy van, mint a budai Vár turistáknak való paravánja, aminél még Eger [itt: Cheb] óvárosa is különb, de a miénk, úgy értve, hogy az iskola, amit civil, egy műkedvelő kedves ember írt, jó angolos fordító, a magyar bridzstörténet nagy alakja, aki rádiós szerkesztő is volt egy időben és hajlott korában egy művészhajú kedves öreg bácsi.

Kedvelt játékom különben Ottlik Géza Iskola a határon c. hosszúelbeszélésével az, hogy elolvastatom, majd megkérdezem az olvasót, hány évesek a hősök, mondanak 20-15-öt is. „Majd a Budá-ban!” Van valami férfias-felnőttség az Iskola szereplőiben, ami ma nincsen meg, a hipszter jolókban pedig főleg nem. Ma is találkozni ilyen férfiakkal, főleg a cigányok magasabb, vállalkozó kasztjaiban az elsőszülött fiú, készen kell állnia és készenáll, előfordul, hogy már brigádot is adnak ki neki, hagy tanuljon, irányít, beleszól, basáskodik és a csicskáknak parancsolgat, ennyi még. Jegyzet: „Na, húzd arrébb a picsádat Bözsi, innen én vezetek!” A fiatal özvegy ura helyébe a fia lép s az anyjával a libás tanyára kiladázván a műút végén az anyját az anyósülésre parancsolván vezet, a lábai alig érik a pedálokat.

Ottlik Géza az [magyar] írók írója és én nem vagyok író, ez fölment a Buda iránti oktalan és felesleges [→ civil] rajongás alól, tehát leírhatom, hogy nem lett meg semmi, ez csak egy vázlat a nem civileknek.

Lábjegyzet. Miközben ezen a szövegen agyaltam, ami nálam azt jelenti, hogy ha elkezdek Nádas Péter-i igénnyel [→ ottliki igény ] mondatról mondatra haladni és egy mondatról a következőre sem, nemhogy másra nem haladni, amíg jól meg nem fogalmazom s le nem írom véglegesen, így nem lesz meg nálam semmi és ha elkezdek, mert nincsen nálam toll és papír, fejben fogalmazni, azzal oda is lesz, mire leírhatnám, hapedig nem rendesen kezdem el leírni, mert csak egy darabka papírt találtam, letéptem egy régi menetlevél aljából egy csíkot, akkor meg elmúlik, mire leírhatom. Tehát, amíg agyaltam és örömmel láttam a szöveg eliszkolását (ezzel egy olyan anti-ottliki igényű ember foglalkozott sokat, szerette e kifejezés hangzását, aki semmit nem hagyott el iszkolni és még a gyereke gyerekszáj mondása, nem különös, is az éltmű része lett, én mennyit írtam pazarlóan, csak a kommentjeim milliós nagyságrend karakterben.

lábjegyzet 2 Mindent megírni úgy, hogy ne legyen semmi, a szöveg gondozója állítja is, hogy a Buda kész regény, egy a nagy Péter-ek közül, aki egyébként, vagyis szerkesztőként egy ilyenigényű szöveget, mint macskát---

cetli [lapka] helye, innen kivettem a hasonlatot a Woody Allen-i Életműhöz, jó sokáig nem néztem WA-t és fiatalkoromban, amikor filmművésznek, balerinának vagy matróznak készültem, Woody bácsi fontos volt, most meg unalmas, ám Ottlik viszont nem unalmas lett---

lapka [-> cetli] Ottorino Respighi http://www.bach-cantatas.com/Pic-Lib-BIG/Respighi-Ottorino-08.jpgjutott még eszembe, szeretném, ha az olvasóm nem hasonlítgatásnak tekintené, a hasonlatoknak és hasonlításnak lehet akár százlába is, ha valaki nemakarja, lesántítja alapos rúgásokkal, szóval a lényeg a jut eszembe és Respighi, mert ő is érdekesarcú volt, mint Ottlik, az ő [saját művei] sem számottevőek, az a kevés fontos, valamint, ugye, mint jó hangszerelő, Rimszkij-Korzsakov tanítvány [mint Sztravinszkij] sokak köszönhetik neki, Ottorino Respighi-nek a zenebirodalomba való bevezetést, csakúgy Ottliknak az irodalomba bevezettetésüket. Ahogy a számomra kedves osztályidegen jól tudott rajzolni, ám, amikor ebben (túlzóan, hízelegve) dicsértem, lelegyintett, azzal, ő magától semmit, mindent, amit lerajzol, látott az életben is, szerinte

művészet az, lerajzolni, ami soha nem létezett, de létezhetne...

http://magyarno.com/wp-content/uploads/Galantai_Lelovich_Gyorgy-300x223.jpg

hátlapjegyzet a lapkára. A jólrajzoló bácsi még irodalomban is benne lett, úgy nagyjából az inverze a figurájának Mészölynél, és a jólrajzoló osztályidegen ezt sem értette, mint osztályidegen élte élte nagyobbfelét, az alakja meg az őt osztályidegenségbe soroló  diktatúra működését szimbolizálta, a reál, ahogy a madaraival bánt

[Ottlik, valamint az osztályidegen és a nagymamáim nagyjából egyívásúak]

lábjegyzet3 A hóhérnak is volt családja, a maga korában a legmegfizetettebb mesterség - nem, egészen irracionális összegekre gondoljanak, lefejezés pallossal 150000…- volt, orvosi ismeretek terén a hóhér a legmagasabb fokon kellett álljon, mert abban a korban a maximálisan megszerezhető összorvosi ismeretek szükségeltettek a kínzásokban a bűnös hatékony, de az életét azért (ti. a szenvedésekért) megtartó macerálásokhoz. Mennyire cuki szó lett a macerálás [→ hullaboncolás ] a halálára. Így a szerkesztőnek is, aki egyébként egész életében könyörületet csak bájos, cuki fiatalemberek [→ Zilahy Péter] iránt érzett, kell lennie könyörületesnek: Hazamenni egy kézirathalomhoz, amit Ottlik Géza írt, Az Iskola, istenem! és gondozni szeretettel a szöveget. Tehát azok a szigorú emberek, akik egy ottliki szintű és igényű életes, csak az élet és semmimás, az irodalom, mint hártyajég sokszor, tünemény ebben(ehhez) csupán, tehát kibaszták az lletőt és megint az Esti Kornél dalszövege, ahogy a kis hosszúhajú picsák ordéjják az elsősorban, hogy kibaszom és a szivemet és a picsába-t... tehát kibaszták azt, aki komolyan is vette az Ottliki Igényt. Ahogy viszont a hóhér otthon , lehet, jó apa, dédelget vagy részegen randalíroz és hőbörög vagy kussol az asszony előtt, vagy fazekat ételle, ezt főztél, falhoz basz, szóval magánban megengedték maguknak a rajongásukat az ottliki Igény-ért.

lábjegyzet4 Az semmi, de volt az életnek egy olyan pillanata is, amikor Jimi Hendrix, Jim Morrison és Janis Joplin is, ésméghozzá pár ölnyi távban háromszöget alkotva, egylégtérben tartózkodott, Jimi Hendrix részegen és bedrogozva játszott a színpadon, Jim Morrison üvöltözött föl neki, hogy le szeretné szopni, Janis Joplin pedig szintén részegen fejbe vágta Morrison-t egy üres viszkisüveggel, majd, nyilván azt a viszkit, ami az üvegből hiányzott, sugárban kihányta, részben Morrisonra. Tehát néha jobb is, ha valójában nincsen meg minden.

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr1414087383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.07.02. 10:17:11

Ha a lábájegyzet4 a minden, akkor tényleg jobb, ha nincsen meg minden.
Az általad bemutaott kép engem óvodások felügyelet nélküli játékára emlékeztet.
Zenésznek lenni nehéz. A formanélküli mávészeteket a távol-keleten magasabb szintnek tekintik a formával dolgozókénál - a hindu formanélküli istenek magasabb isteni szférában laknak, mint a formával rendelkezők. Egy profi zenészt ismerek, akit az országos hírnév, a nagyszínpad és a művészélet nem forgatott ki önmagából, ő azért játszik, hogy a szíve legmélyéből származó örömöt tudjon adni a hallgatóságának ésvallja, hogy a közönségnek nem szabad moslékot dobni rézsgen/bedrogozva. Emelett ismeri is magát és ezért távol marad az ilyesmitől.
Nagy kár, hogy a fent említett három tenész - akiket én a nagybetűs Szabad Zene manifeszátcóiónak tartok - nem rendelkeztek ilyesfajta bölcseséggel.

Frick László Intézet 2018.07.02. 10:55:22

Kedves Jocó, nem működik a válaszgomb, de azért remélem, olvasod ezt -a lábjegyzetek és cetlik itt folytatódhatnak.

A Mesterem is akart -írt?- írni egy regényt és jelentősműűűvészekkel meg szerkesztőkkel tömegesen van (volt) ez így, hogy írtak, akartak írni valami nagyot vagy pl egész életükön át molyoltak és elővették meg félretették, mert a karrierjük szempontjából mindig volt fontosabb, aztán meg születtek ugye a gyerekek. Itt jegyezném meg hogy alkalmas családnévhez a Miksa keresztnevet adni már eleve egy művészeti tevékenység, pipa, enter. Viszont a regény, attól félek, nem lesz meg.

És Ottlik számára is mindig voltak fontosabbak, éppen valami megbízás, melő [Hemingway fordítás] vagy ki lehetett utazni Nyugatra, ahhoz ürügy, ahhoz meg valami tevékenység és A Folytatás, az ugye félretevődött fejben elgondolódott, ezeket nem tudom, csk
gy érzem, szó így nincsen erről.

Még akkor nem ismertük egymást, amikor különdefiniáltam a jó zenészt, a hangászt, aki mesterien bánik a hangszerével, mint a kőműves a kis faragó csákányaival akkoron, amikor a köveket még úgy kellett befaragni, már előnagyjázáskor is, amit kért, sajnos a szavak nem maradtak föl, én már csak a szabványtégla korszakból imserem a gyönge fél és az erős háromnegyed szakszavakat.

Sok zeneművész annyira nem jó zenész, aztán vannak ugye a Bach, Mozart tudásúak, pl Mozart és az öreg Bach nemmellékesen hegedültek jól, Schumann zongoraművész is volt (nem csak az eszét elitta). Respighi hegedűművész is és így, tovább. De sok nagyszerűen játszó zenészt ismerek, akit a zene, mint művészet tökre nem érdekel. Sajnos a világ legvirtuózabb elektromosgitárosa, Yngwie J. Malmsteeen is ilyen, teljesen üresfejű virtuóz.

Bluesgitárosoknál viszont előfordul, hogy az ujjaik kevesebbet engednek, mint ami bennük lenne, (azaz technikailag nem tudnak annyira) Frank Zappa.. hogymondjam... technikailag jó közepes volt zenész, ám, a zeneművészeti zsenialitása a fogyatékait bőven kipótolta.

Mára az a gyanúm, hogy Morrison annyira nem volt épeszű... Hendrixet megállította egy házaspár a drog/alkohol pusztulatában, de már túl későn és a végzetes turnéra még el kellett mennie.

Joplin elviselehetetlen részeges picsa volt, feszt piált meg heroinozott, szerintem aligha lehetett volna megállítani.

Ahogy öregszem, egyre inkább idegesít ez, viszolygom a tökrészeg Lovasitól, pár év és a szinpadon is majd összepisálja már magát, nem kéne, hibásak a zenészek, az un barátok, feleség, mindenki, nem veszik komolyan, nézik a zseni pusztulását, így nézték szeliden Morrisont.. most is van pár ilyen kedvencem, Beck adjunktusúr, tolják nekik jóakarattal az anyagot, a piát,, igyá velem is egyet, nem kéne. Le lehet győzni ezt a korszakot , túl lehet élni, nem kötelező agyatlan barommá innia meg drogoznia magát az embernek, senki nem akaraja érteni ezek közül az emberek közül, hogy az anyag, a szesz nem stimulál, lófaszt, a művészetük nem az anyagtól meg a piától van, hanem annak ellenére és hogy tisztának lenni mennyire jó, szabadon a rabságból akkora gyönyör, amit szesz vagy anyag nem nyújthat,

Angyalok voltak, rossz emberekkel környűlten, nem tudták megválogatni jól, kikkel legyenek.

Joplin pl egy jó kis szexelést tervezett egy fiúval meg egy lánnyal, hármast, de mindenki únta már Joplint, pedig gyakran mosott hajat és ha beszart rrészegségében , kimosta belőle szépen magát. Halála baleset volt, a pasi meg a csaj lemondták a közös szexelést és mindenki vagy rátette a telefont vagy fel se vette vagy nem foglalkoztak vele, úgy érzi mindenki a sztár körül, hogy majd ezer évig lesz még így, ilyen neki a természete, sose halunk meg vagy a halál egy könnyű vicc (lásd Joplin hippitemetését és a hippitemetéseket egyáltalán) Magányos lett egy óra alatt Joplin nagyon és únta, mindenki erről számol be, az ISteni Sztárok, a Twenhandrid motelz , az öltözők, a bűzlő folosók a retkes, mosdatlan lányokkal, akik mindenkit leszopnának és amikor a zenekar egyetlen csaja inalna és gúnyosan visszakérdez, hogy engem is? akkor ezek a lányok még azt is tudják, hogyan lehet egy alkalmas peckű nőt felszopni és azt is persze, hogyne vállalnák be, vagy Likó Marcell költőnek kurvaszar, el se tudod képzelni, mennyire fos rozékat kínálgatnak vagy anfetamint és Likó költőúr únja, meg fáradt és az Esti Kornél-osok is, amikor lejönnek, úgy érzik, piálni kell és,,, aztán majd úgy maradnak és nem riasztja őket, Beck adjunktusúr már hogy néz má' ki 45 évesen.

Iszonyú nehéz meghalni, nagyon... nagyon fáj az a hívás az utolsó szempillantás egy sziporka töredéke kurva, kurvahosszú, Joplinnak a pillanat, mielőtt az agyierei a lényegében egy zenekarnak is elég herointól, Morrisonról nem tudjuk, hivatalosan szívroham, de hát Hendrix teteme körül is a Londoni Műűűűvészvilág jóhírét (ami nem is volt) féltő Eric Burdon kavart. Az embernek támadnak indulatai Dannemann-al kapcsolatban, az időbusszal idehozni és afgánokkal rakott menekültszállásra vetni egy hétre... ez... szégyen, az ilyen agresszív gondolat...

Dinamuki · https://vimeo.com/309900652 2018.07.03. 14:32:32

volt valahol a neten egy videó amin Ottlik beszélget pár másik irodalmárral irodalomról, számomra emészthetetlenül modoros - szvsz olyan, mint mikor valaki elérkezik egy olyan pontra, ami az alkotó erők kifulladása - onnét kezdve már a lelkiismeretes hivatalnok próbálja "jól tudni a szakmáját", de lélek nincs benne.
Nem ritkaság, Salinger is egykönyves író, a későbbi munkáiban nincs meg az a valami. Ő mondjuk nem is akart. Ottlik is egykönyves, de az az egy a század mesterműve.
Houellebecqnek is az első könyve a legjobb, mikor még nem képzelte ("tudta"), hogy ő a nagy jelentősíró.

Frick László Intézet 2018.07.04. 07:28:14

@Dinamuki: Már annak is majd 20 éve, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozóit kellett a terembe be- és szétültetni, mert gyakorlatilag a fasz se volt kíváncsi ott parti Nagy Lajos-ra. Írtam már erről, hogy az egyébként undorítóan affektálós és sznob, korai babarcieszteresen tudálékos irodalmárok pl a könyvnapokon gondosan nem mennek oda az éppen dedikáló akár legjobb íróbarátjukhoz sem, nehogy úgy nézzen ki, mintha az az író bárkit érdekelhetne, még akkor sem mennek oda, ha rendesen az outfitjüket Őrült Professzoros-ra vagy levénhedt róbertgidásra veszik (tudod, az a popperhaj)

Salingerben nagyon nincsen igazad, Salinger minden műve kész, jó, értékes és pontos, a Kilenc történet is például. Kamaszkoromban csak a Zabhegyezőt kedveltem, az Okos GYerek ciklustól kicsit viszolyogtam, de azért olvastam.

Tudok neked Salingerről rosszat írni, ha érdekel, ugye teljesen mindegy, hogy kémikus vagy művészettörténész az az egyetemi tanár, fiatal pina levét nem nehézséggel szürcsölheti, nos Salinger nemhogy kihasználta a fiatalpicsák efféle apakomplexusos attitüdjeit, de gyúrt rá :D

És akkor egyszer egy bátor egyetemista picsa, gondolom, beszopva a pletykát, miszerint Thomas Pynchon valójában Salinger.. egy Fernando Pessoa -szerű alakváltásban.. megkörnyékezte Pynchont.. becserkészte, dörzsöltebben, mint ahogy fiatal sárló szukák Picasso-t. És a ridiküljéből lefényképezte!

De Pynchon mögött jelentős ügyvédi vállalatok állnak.

Frick László Intézet 2018.07.04. 07:31:02

@Dinamuki: Itt oldalt egyébként fonetikailag is foglalkozom azzal az affektálással, ami irodalmárainknál tapasztalható. A múltkor Surnyi György 8aki számomra "fémjelzi" ezt a budapesti akcentust" kupon napon egy budai plázában támasztotta a mozgólépcső mellékét és a saját civil hangján beszélt valakihez, hát nem csodálkoztam, hogy egy terccel mélyebben és férfiasabban beszél magán"ban.

Radovan Jelasic pl úgy oldja meg ezt a kényes kérdést, hogy osztrákos akcentust enged meg.. ez szerintem jó megoldás, affektál is, de mégsem pestiesen, hanem egy pesti számára is über

Frick László Intézet 2018.07.04. 07:31:54

@Dinamuki: Salinger: Kilenc történet legyen a nyári egyik olvasmányod :D

Frick László Intézet 2018.07.04. 07:36:50

@Dinamuki: Ha irigyelek valamit Salinger-től, akkor ezt, hogy csak ledől az olvasószófájára és a kis egyetemista picsa egyik lábikójával a fejtámlán, a másikkal a háttámlén odaguggol, szoknyában (harang, 1957) ám persze bugyi nélkül és a kis pecke gyöngy szerűen búvik elő a fitymácskája satyakjából, ami üveggyöngy szerű pinaszaft cseppel ékes az oldalfényben és ezt Salinger lenyalja. Lehet, hogy Szív Ernő szerint a sörözés, de szerintem ez a célja az irodalomnak, mármint a zsende pinaszaft csöppecske, jobb-alkalmasabb és főleg pedig egészségesebb.

Az pedig szórakoztató, amit közben Salinger gondol a kis picsáról azzal együttvéve, amit a kis picsa gondol Salingerről, hogy most már ő nyeregbe került és Salinger jogdíjai mekkora vagyon, valamint hátha benne lesz egy shortstory-ban.

-az ilyen kiscsajoknak is szól a szeretettel Esmé-nek, ha mást nem, azt olvasd el :D

Frick László Intézet 2018.07.04. 11:12:39

@Dinamuki: Jól kapisgáltad Salingert, az "ottlikozóknál" a posztmoderneknél tapad valami az ő helloerybodyifeelssoogoood eröltetett kamaszosságából és műhülyeségeiből, egyfajta modor lesz.

És amikor ez eszembe jutott, akkor megin Kosztolányi is. Hogy: Írni kéne még ide egyet Kosztolányi emberek iránti olthatatlan érdeklődéséről és kíváncsiságáról kontra posztmodernek meg ottlikozók...
---
...hogy Kosztolányi tkp valóságos belső titkos körorvos is volt, mert ugyanolyan mély tudományosérdelődésű, mint barátja Karinthy ["Mindent tudni akalyok!"] ... ez.. abban a korban erősen jellemzett, mármint a tudományos komoly felnőttférfi érdeklődés alsós gimnazista fiúkat. És ritkábban, de lányokat is, ők lettek az első orvosnők, fizikusnők vagy pl írónő. Illettve Kaffka esetében író, aki nő.

Éshát... Kosztolányi egy Salinger szerű vénkecskeségen jót kuncogott volna, a buta majomférfiak elképzelsén, miszerint a 13-17 éves lánypina üde, fitt hibátlan és illatos meg nyami. Ugye, a fiatalpina úgy szokott járni, mint egy mazsola újautója, új autója van, de annyira még azért nem ért hozzá. Ésbizony fiatal-használtban annyira nem jó vétel egy mazsola két éves aligfutott (de azt városban mind) autója. Az autónak is az első 20000 km-e egybeesik a vezető elsőhúszezrével. Kosztolányi egy akkorra már korszerűtlen hyperpozitivista habzsolásban járt mindennek a legapróbban is utána, akit kikérdezhetett bármiről, azt kikérdezhette.

Annyiban sánta a hasonlat, hogy a jó, egészséges pina önregenáráló, amikor majd felnőttnőkorában a gazdájának lesz is annyi esze is... míg az autókról ez nemigen mondható el annak ellenére sem

hogy többször ültem mások levetett rossz használtautóiba, amik annyira örültek nekem, hogy nálam viszont igen jó autóknak mutatkoztak

Dinamuki · https://vimeo.com/309900652 2018.07.04. 11:44:47

@Frick László Intézet: Salinger és Ottlik témája ugyanaz (és Moliere Mizantrópjáé is, ami mindenki felnőtté válásának és felnőttkorának is): hogyan ne korrumpálódjon az ember egy ILYEN társadalomban, hogyan ne váljon OLYANNÁ, amivé a többség. Salinger (a Zabhegyező) válasza, hogy ki kell vonulni, nincs más megoldás. Végül Alceste válasza is ez. Ottlik válasza igazabb, abból a szempontból, hogy a többség azt választja, aztán vagy sikerül, vagy nem.

Lusuka · erettsegitetelek.com 2018.07.04. 21:40:55

Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook profillal és minden mással: www.internetespenzkereses.info/

Alfőmérnök 2018.07.19. 18:53:13

Ez a bejegyzés új lendületet adott ahhoz, hogy befejezzem a könyvet.

És arról a baromságról mit gondolsz, hogy Örley írta a Medve-leveleket? Kukorelly ragaszkodik ehhez a hülye elmélethez, mármint hogy az a rész az Iskolában, hogy Medve/Örley elküldte a kéziratot Bébének, a valóságban is megtörtént, csak mert csak. Illetve némi szövegelmzéssel igyekszik ezt alátámasztani, de nem igazán meggyőző.

Frick László Intézet 2018.07.25. 13:21:01

@Alfőmérnök: Fiatalon érdekeltek az efféle "baromság"-ok. Ma már nem (annyira). Viszont az ottlikozástól, meg az Ottlik szövegek molyolgatásától a here-m már fiatalon is out volt nagyon. Aki érti Ottlikot, az nem molyol vele és ilyesmin. Aki érti Ottlikot, bele se fog olyasmibe, mint Kukorelly. Szerintem akkoriban az efféle csak nyálas stréberség volt, nem több.

Nem beszélni feleslegesen (és feleslegest) ez az Ottliki Lényeg.

Minden felesleges, amit az ottlikozók ottlikoztak valaha is.

Az már csak hab a torkán e témának (erről írtam a főszövegben is) hogy amúgy munkaidőben & szakmányban meg tűzzel vassal és ütötték vágták azt, aki ottliki-val jött (volna).

Tudni semmi.
Tenni minden. /Tersánszky JJ/

és Tandori tesz ottlikit - főleg az öregkori költészetére gondolok.

lábjegyzet.
Medve tudna írni, de nem ír.
BB ír, de nem tud [annyira, mint Medve tudna, ha]. /szerintem/

Alfőmérnök 2018.07.25. 19:33:24

@Frick László Intézet: Engem azért érdekel, mert eléggé elterjedt, van ahol így is tanítják.

A Budához annyiban van köze, hogy akkor jött elő egy csicska újságíró ezzel, mikor megjelent, és sokaknak csalódás volt (nekem is), és akkor jöttek ezzel, hogy nyilván az Iskola se jó, ráadásul még nem is ő írta egy részét. Bizonyítani senki nem próbálta. Én elég sok mindent tudok Öreyről (nem mindent), és nem tartom valószínűnek.
Ráadásul ez egy durva inszinuáció, amiért Ottliktól elnézést kéne kérni./szerintem/

Frick László Intézet 2018.07.26. 12:59:23

@Alfőmérnök: Szerintem Örley nem Medve. Örley halálára gondolj, a cigire az óvóhelyajtóban.

Folytatás: Lényegében a stréberek ikercsillaga volt Mészöly-Ottlik. Mészöly támogat(hat)ta az Ottlik-kultuszt.

Ottlik, ha nem is volt úgy katona, de mégis.

Ma már le lehetne írni, hogy lófasz, bazdmeg, fastom és kurvaélet meg lófasz a seggedbe. Ma kissé másképpen lehetne a "minden megvan"-t. Mészöly guruu akart lenni és lett is -a nagymarosi Mészöly óvodára gondolj. Óvóbácsi és a stréberek -elsősorban Lengyel Péterre gondolok.

Közben pedig ott van Örkény. Aki sokszor Hemingway-t meghalaadóan eszköztelen.

Mostanában sokat foglalkoztam a Nincs bocsánat (Örkény apja halálálakor írt-ja) meg a Hanákné-esettel.

A Mészöly óvoda szerint az iroödalom nem élet és a történet legföljebb, ha az író lába kapcája.

örkény nem ezt csinálja. Örkény fogja a történetet és.... semmit nem csinál vele. Ez... megfoghatatlan. Itt a "recepviósok"-nak.. a vonatkerékpumpálóknak. irodalmunk napjai fűtőinek nincs min molyolnia. Olvasom, hogy a Hanákné-ügy-et novellaként kezeli -nem az.

Örkényt egyre többre becsülöm.

Örkény kocsmaasztalánál ott ült Mészöly dezső is, akit... hogy is mondjam.. a fennköltek... szóval... és akkor odament hozzájuk az a nagyon magas sovány úszóbajnok testű Hajnóczy Béla Ödön egy kb 20-30 flekkes valamivel és ... Örkény elkezdte lehagyni róla a felesleget.. és ez lett hajnóczy (első) mestermunkája.

Engem sziven ütött Nádas fanyalgása Hajnóczyróol, egyáltalán az a fanyalg'.

Mészölynek van egy munkája, amivel az egérkét kint is megfogta, meg bent is egyszerre. Kiment az életbe, a büdösbe.. voltak ott emberek... de nem azt csinálta, amit Örkény. Volt ott egy ember, annak a fele-figuráját, a negyed habitusát, személyiségének a töredékeit, a történetből, ami smakkolt a koncepciójához, azt fogta és... átdolgozta. Most nézem, nekem az egérke se kint, se bent nincsen meg (már).

Visszatérve Medvére: nem "szerelt le" nem ment ki civil gimnáziumba, maradt.

Az ottlikozók, a klutuszisták java meg lógós volt, felmentést kért, inkább honvédelmi hozzájárulást fizetett 28 éves koráig, intéztek neki valamit keresztapuék, a kapcsolatai, vagy ha esetleg mégis katonák lettek, kénytelenkedtek sorkatonaságban, akkor táposok ésvagy gyógyegerek. Rájuk nézett a cica, az volt a szenvedésük.

Némelyik Mészöly-óvodásnak szinte semmi kapcsolata nem volt az élettel. Évente párszor esett meg véle valami "odakint" ami nem az ÉN-je volt, a főtémája vagy az ÉN-je körülményei vagy az irodalma.

Azt hiszem... egy bizonyos idő után a stíl, a brav... ami nem élet... az érdektelen lesz. Olyan lesz, mint a Citroen BX 1984-es műszerfala... ma. Vagy a Pirx kalandjai, de méginkább az Orion űrhajó.

heki 2018.07.26. 13:12:23

@Frick László Intézet:
na most az Esterházy-kultusz elleni támadás jutott eszembe á lá magyar idők, és csóváltam a fejem, ejnye má,
de ugyanakkor mondta a fiam, (kit ismersz), aki már más generáció, hogy kicsit unalmas Esterházy már, ami nekem anno forradalmi volt a Termelési kissssregény!!!, neki öncélú,
és ugyanezt mondta Houellebecq-re, vagy Kehlmann-ra is, hogy "túl jól" írnak.
Esterházy el fog süllyedni szerinted?

heki 2018.07.26. 13:29:06

Örkény tényleg felértékelődik nálam is, de mindig döbbenetes hatással volt rám, fiatalon olvastam ezt:

"HAVAS TÁJBAN KÉT HAGYMAKUPOLA

Voltaképpen egész Davidovkának ki kellett volna vonulnia, tehát nemcsak a mi zászlóaljunknak, hanem a helybeli lakosoknak is. Ebből azonban nem lett semmi. A mieink közül csak néhány pipogya stréber jött elő, meg a gyengélkedők, az írnokok és a raktárosok, egyszóval, akiknek volt valami féltenivalójuk; negyvenen vagy ötvenen mindössze. Az oroszok közül még ennyien sem. Akit a szolgálatvezető őrmesternek sikerült kikergetnie a házából, az ott lézengett egy darabig a téren, de mihelyt tehette, visszaszökött. Még feltűnőbb, hogy Holló őrnagy, a zászlóaljparancsnok is távol maradt, pedig mostanáig minden kivégzésen megjelent, és nagyon ügyelt a formaságokra. Egy percre kijött a parancsnokság elé, körülnézett a templomtéren, azt mondta, hogy hideg van, és visszament, és többé nem mutatkozott. Így aztán hivatalos részről az orvoson és a szolgálatvezető őrmesteren kívül csak egy német teherautósofőr és egy altiszt volt jelen, Leicával a nyakában. Ők hozták az elítéltet Davidovkára, mert itt kellett rajta végrehajtani a német hadbíróság ítéletét. No és persze hogy itt volt még az az Ecetes nevű hajtó is, aki három liter rumért vállalta, hogy fölakasztja az asszonyt. Ecetes az első liternek már nyakára hágott, és elég bizonytalanul állt a lábán.

Az asszony ott várt a fa alatt, mozdulatlanul, mintha a földhöz fagyott volna a lába. Egy könnye sem volt. Eddig úgy vettük észre, hogy az öregek halnak meg a legkönnyebben. Rémüldöznek ugyan, mintha nem értenék, hogy mi történik velük, de se nem könyörögnek, se nem sírnak, se nem sikoltoznak. Ez az asszony még elég fiatal volt, elég jó külsejű és elég jól öltözött, mégsem szólt egy panaszló szót sem. Csak állt, és égő szemmel nézte azt a kislányt, aki bemászott a teherautó alá, és onnan kukucskált kifelé. Négy- vagy ötéves lehetett. Piszkos és sovány volt, de ő is elég jó ruhákat viselt, egy kis bundamellényt, vattanadrágot, vastag pamutharisnyát és gumikalocsnit. Amikor a fiatalasszony nyakára ráhurkolták a kötelet, üde hangon, mint akit megcsiklandoztak, fölnevetett a teherautó alatt.

Három perccel később az orvos zászlós megállapította, hogy beállott a halál. Hideg szél támadt, mely lassan hintáztatni kezdte a fiatalasszony testét. A lányka kimászott a teherautó alól. Egy ideig szemmel kísérte ezt a lengő mozgást, aztán, mint aki jól elmulatott valamin, de már kezdi sokallani a tréfát, fölkiabált a fára:

- Mama!

Akkor már egyetlen orosz sem volt a templom előtt, s a mieink közül is csak Ecetes Márton hajtó, Bíró Elek szolgálatvezető őrmester, doktor Friedrich Tibor orvos zászlós s egy Koszta István nevű tizedes, civilben az Arany Bika Szálló söntésének csaposa, aki a furunkulusai miatt már többször kérte, hogy utalják be egy hátországi kórházba. Most is úgy állt, hogy észrevétesse az orvossal a nyakán pirosló duzzanatokat. Friedrich doktor azonban elfordult tőle, és belenézett a Leica lencséjébe. A német altiszt intett a kislánynak, hogy menjen ki a képből, de az nem mozdult álló helyéből, hanem tágra nyílt, tündöklő szemmel bámult a Leicába. Talán még sohasem látott fényképezőgépet."

Nem tudtam aludni aznap este.
Mai tudásommal valami olyamit mondanék, hogy a háborúról kevesen írtak ilyen pontosan.
De lehet, hogy ez se pontos.

Frick László Intézet 2018.07.26. 13:33:17

@Dinamuki: Nem tudom. Az ember korruptságból már óvodáskora végére elég jó lesz. Amit szajkózni szoktam, az ember nagycsoportos korára politikailag már kész. "A Rendszer"-t ami ellen kisdiák korunkban lázadunk, nem is értjük. Amit a főszövegben írtam, egy tanárunkat diák korunkban vagy jól értékeljük vagy fingunk sincsen.

Van Holger Antalról egy teljesen igazságtalan képünk, meg JA-ról nem jó ismereteink. Holger szerint JA az egyik legnagyobb zseni volt, akivel találkozott, egyébként ezt a "fennköltek" is szivesen elfelejtik, akik a JA-kultusz miatt finnyázzák JA-t, hogy JA volt akkor doctus, mint pl Babits. Holger jó tanára volt JA-nak.

A Mészöly-óvoda tanítása szerint az életmű meg az író élete nem függ össze, az élete nem szám. Mészöly felesége Polcz a Mészöly-óvoda szerint nemigazán jó író, csak az életét írja ami asszonyélet, dógos, a dógát írja a munkáját aztán az Úr, ez a vicces kis kölök egyszerre viccelte meg őket.

Ottlikékban volt egy kép az iskoláról, meg a tanárokról... de... mit tudták ők.
Mit tudja azt Holden Caulfield is.

A fiúk későbben érnek, szerencsésebbek ezért. Holdennel az történik, ami a lányokkal 12 éves és 7 hónapos korukban szokott. Akkor a lányokkal ösztönszerűen, ahhoz képest már Holden "nagyfiú"

Aztán ezek a történetek úgy folytatódnak, hogy a 14 éves korukban a 24 éves lánypajtásaikhoz képest hülyegyerekek 17-18 éves korukban élettervező komoly férfiak [volt ez a képlet 40 éve... ... ma már a veszélyes 12 éves és 7 hónapos nő sokszor 28-32 éves is...9
és az ooolyan nagy komoly nő lányok 18 éves korukban agyatlan hülye picsák. (nem most, ismétlem, kb 40 éve)

A Rendzser -ről az igazság pillanata az, amikor otthagyod, amikor a lassúvonat kihúz az állomás elől és lassan a volt huszárlaktanya előtt el és felbillenni látszik, mert mindenki a vonat jobboldalán és azt az artikulálatlan ordítást, ami összeáűll a kúúúúrva, geeeeciii basszatok, basszátok, faszom, szar rohaggyatok, kopárállatok stb szavakból -ugye, egy majd' stadion-nyi góóóól az 3 egyforma hang.

Tadeusz Borowski élete erre ment rá, a szabadság, a megszabadulás, a túlélés levegője, nem értette meg, megölte magát, Kertész értette meg és írta meg a rendszert. És Kertész fogta meg eddog a legmerészebben: A Rendszer mi vagyunk, mi is benne és tőlünk is lesz az és erre kapott Oscar-t Jeles András, aki a fiával csináltatta meg a filmet. De abban a filmben semmi új nincsen, az Kertész miatt lehetett [Saul fia]

Ugye-ugye, Kertész-nek, a tanárnak Holden Caulfield-je voltam és nem értettem Kertészt, csúnyákat mondtam rá, gúnyolódtam rajta (1990-98 között)

Salingeren is gúnyolódtam, meg a kultuszán.

Salingert.. amit lehet magyarul, mindent, többször olvastam, három életkorsdzakomban és egyre, egyre többre becsülöm.

Úgy voltam Tandori Dezsővel is, gúnyolódtam rajta, csúfoltam és.. igazságtalan voltam véle, mint egy kamasz.

Nincsen meg semmi. Mindig van még valami hátra, ami visszamossa és átrendezi a képeket.

Az egeret vagy kint fogod meg, vagy bent. Az életedben vagy repülőgép leszel vagy repülőtér. Vagy még az se, poros grund vagy ugar vagy szántófőd vagy a 2120-as Michigan Avenaue.

"Éljen, mi legalább röpültünk/" /Ady/

Most akkor az irodalom célja vagy a sörözés vagy a magasfokú életmentes mennyeimannánnevelt műűűvészetiirodalom. De olyan, hogy az egérke kint is megvan (sörözés, jóélet, pina, pia és pénz meg szokványosan bent is megvan az egérke magasfokú, neméletes, fujj-fujj élet, nemreál, mágikusreál műűűűvészeti jelleg, szöveg-szöveg irodalom, nem Busz Béla élete...)
ez.. ehhez... van egy ilyen név a Budában, valami Kö-betűs név, aki stréber.

Gitárosok is vannak így, Radics Béla ült a kőbányai szoba-konyha konyhájában azzal, hogy ő már tett le [eleget] az asztalra és jöjjenek el érte, ha akarnak valamit, nem jönnek el. Ez nagyon lényeges. És tudod, a gitározás, az oda van téve, ha meghallgatod, az irodalom nem ilyen, olvas az olvasó,l belül keletkezik valami, de csalhat: leckét mondhat fel vagy sznob.

Szabó Gábor is így élt, gitározott, jól gitározott, azt gondolta, hogy jól kell gitározni, tudták, kicsoda Szabó Gábor, a gitárosok gitárosa volt, és nincsen sehol és minden nap revelál magyar, ki ez a Szabó Gábor és miért nem beszélnek róla és miért nincsen a helyén. Az nem elég, hogy iszákos és heroinista volt, az nem téma ide. Ebben nem téma most. Ha gitárosokkal lehet így, akkor írókkal meg főleg lehet.

És máris kiderül, hogy az óvoda óta nem jutottunk előre, ha nem fogod a rollert és viszed, ha nem jópofizol (csinálsz hülyepicsát belőle) az óvónéninek, ha nem teszed meg azt, amire a rendszer nevel, akkor rendszeridegen leszel és kiszorulsz a perifériára, édesnek kell lenni, jópofának kell lenni, angyalhajúnak kell lenni, el kell menni a szerkikéből nagy Név-nek sörért meg szofi[cigiért] é el kell menni sörözni vele és nem mondhatod azt, hogy most megy a vonatod.

Az óvoda után már semmi nem változik, csak bonyolódik, tekeredik mint a rétes, aki kígyó akar lenni, de a lényeg, az ugyanaz marad.

Frick László Intézet 2018.07.26. 13:35:33

@Dinamuki: javítás.
Aztán ezek a történetek úgy folytatódnak, hogy a 14 éves korukban a 14 éves lánypajtásaikhoz képest hülyegyerekek

lábjegyzet: Majd egyre inkább Polcz életműve lesz a maradó

Frick László Intézet 2018.07.26. 13:45:12

@heki: Igen, erről beszéltem, az a Citroen BX cockpit esete. A Termelési regénybe ma már bele sem merek nézni, azt pedig jól el tudom képzelni, mit érez egy mai kezdő irodalombuzi. A stílus, a forma a csomagolás, ki eszik fagyasztott zőccséget zacskóstul.

A történet a lényeg, namost a Termelési regény lényege az, hogy a Fater valami elég jó munkahelyet igyekezett INTÉZNI a fiának [-> részletesen ezügyben: Esterházy Péter: Javított kiadás] és akkor valami alkalmazott (úgy érttem, állásban] matematikus lett a fiú és sok ideje lett írni, kb ez a története a Termelési regénynek, ami az érdekes. Nem mindent írt bele a Mester, pl a körülményeit az írásnak, azt tudom, hogy tollal és spirálfüzetbe.

És ez így megy, pl a Ki szavatol a lady biztonságáért-ban is. A lényeg az Ágnes és nem a Daisy.

Picasso-nál ez megfoghatóbb, a művei egy része PR és termelési. Kellet a pénz vagy kipróbált valéamit, sokszor nem szignózott, ha pedig odavitzték neki utólagos szignózásra, akkor vissza is kérdezett, ugyan, miért is nincs szignó, talán nem véletlenül.

És a Fancsikó és Pibta is, a történet, a Fater és a gyerekek [- György kifakadása az életműről]

Az ember felnő, kinövi az Esterházy buziságot, a Fater, ugye, de azért a Fater, az Fater. Az ÉN Fater-om az én faterom és nem a fiadé, nem is csudálkozom, elmúlt.

Olvasok egy elefántcsonttornyot, élet történt a Mester-rel, le kellett mennie a postára újságért, ez történt vele és megírta , valaki meghalt, volt ez aznap a hír...és... pl ez egy akkor egészen mellékes termelési valami volt, ma pedig lényegesebb, mert életes és történet.

Frick László Intézet 2018.07.26. 13:47:59

@heki: Ezt is elmondtam már, mennyire nemjól és nem az igazat tanítják a posztmodernről és se Orbán Ottó se Tandori nincsen a helyén , még mindig nincsenek. (és Rejtő)
És.. egyre, egyre a döbbenet fog el, krúdy titokban mennyire modern, ha a csomagolás (stílus, a termelési rész) alá nézel.. sokszor jobb, mint Joyce. És beszéljünk a szexről, abban is jobb (és alaposabb) Joyce-nál, azaz úgy értem, hogy Joyce akkor hiv. pornó volt, tehát Krúdy pornóbb. De senki nem vette észre :D

Frick László Intézet 2018.07.26. 13:52:55

@heki: Igen, Örkény (és Babel).

És amit Örkény látott, látta Dr Radnóczi középiskolai tanár is. A leveleiből derül ez ki, és közvetetten, mert ugye ő költő volt.

De van valami férfias, egyformán férfias Örkényben meg Dr Radnócziban. Nem az a békebeli presszó-ban-a-férfi -asság. Dr Radnóczi, ahogy répát talicskáz a Hatvany-féle hatvani cukorgyárban. Ebből sem lett vers, de ilyesmiből Örkénynél sem próza, mert az maszek nyafi (férfiatlanság) lett volna.

heki 2018.07.26. 13:57:17

@Frick László Intézet:
Hát ja. Esterházynál nem tudtam elolvasni a bevezetést a szépirodalomba, ellenben személyes élete mentén megírt dolgok, még a termelési kissregény is, de a Harmonia, a melléklete, vagy az egyszerű történet vessző száz oldal, hasnyálmirigynapló szerintem maradandó dolgok.
De csak szerintem, ezért kérdezem, hogy el fog-e süllyedni?

Elmúlt?

És akkor hogy bekapcsoljam a pol. komm.-ot, nem ennek megtestesülése a magyar időkbeli izé:
magyaridok.hu/velemeny/ki-olvassa-esterhazy-petert-3315116/
Vagy a politika buzul le mindent? Szerinted?

heki 2018.07.26. 14:06:25

@Frick László Intézet:
ez hol található meg, hogy Radnóti répát talicskáz a Hatvany-féle cukorgyárban? Leveleiből?

Frick László Intézet 2018.07.26. 14:13:40

@heki: Eszembe nem jutna belevetni a tekintetem a Magyar Időkbe Esterházy kapcsán. Adyt rúgdosták meg köpködték így, a kultusz természetes következnénye.

Legtöbbre a Bevezetés-t becsülöm, de nem az egészet, részeket belőle.

A HC bosszantott, nem jittem el, foltonkint jó, én úgy vagyok vele: mindaz, amit Dr Esterházy Mátyás nem írt le.

A Jav. Ki. ... súlyos... alapvetően és erkölcsileg elutasítom. Ha a lényeget, a lényeget le lehet és nem is lett volna szabad a lényegnél többet és tényleg Jav. ki -szerűen, úgy értem, hogy aki kéri-viszi, megkapja, egy ingyenes 20 oldalas kiegészítés a HC-hez, akkor úgy jó.

De így, hogy a kiadó gondozásában, sok pénzért, pénzért túl vaskos kötetté hízlani, így nem, nekem nem, számomra így méltatlan.

Én a Fater-ral vagyok. Sok ilyen ember volt akkoriban, mint Dr Esterházy... mindenféle termelési szinteken inspiráltak, egy ilyen figura foglalkoztat most, két életműben is benne van, tett azokhoz az életművekhez. Hátugye.. a Fater-nak voltak gyenge pontjai, iszákosság, gyöngeség.

Olvasd el/olvastad Polcz: Asszony a fronton c. regényét, abban Matyi, a fiatal gróf benne van. Nézd meg.

Nem, nem, Magyar Idők-et semmiképpen sem, az más, ha én, mint Esterházy-buzi szapulok valamit a Mesther-ben, az más.

Tkp.. ez ebben a pillanatban ötlik föl, a holokauszt túlélők szoktak így járni, sok holokauszt-túlélő fia nagyhangúbb és radikálisabb is, túlélőbb a túlélőnél. A Fater.. öhmmm... oportónyista volt.

A Fater halála, el is mentem abba a buszmegállóba.. egy teherautó tükre volt, kb 7,5-10 t össztömegesé. Álltam, totyorogtam ott a megállóban mint a szarógalamb, így állt az öreg vagy úgy? Közben néha teherautó is zúgott el
pl megvolt már egészen korán nekem a Mesther lakcíme, de nem kerestem föl és csak nem is írtam neki vagy a telefonszáma, de persze sose hívtam. Ez.. a buzik jellegzetes élete, elvégre nem vagyok én szigorló bölcsészlány, aki szakdolgozat örvén meg ilyeski----

Aztán elmúltak ezek a dolgok és még mindig nincsen este.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2018.07.26. 21:22:52

@Frick László Intézet: Ottlik azt mondta, hogy Medve a másik énje volt.
Ugyanakkor tudni kell, hogy Örley képe ott lógott a szobája falán.

Tandori, Esterházy szerintem irodalmároknak való csemegék. Igazándiból kevesen olvassák, és még kevesebben értik. Azok értik csak Esterházyt, akik Tandorit is értik és olvassák (Esterházyt többen olvassák, mint Tandorit). Én nem vagyok irodalmár, de azt hiszem, értem Esterházyt, mert nagyjából azt gondolom róla, amit a kritikákban/elemzésekben írnak, jól leírják az olvasmányélményemet. De nem szeretem különösebben. A Javított kiadás meg durva jellemtelenség volt.

Frick László Intézet 2018.07.29. 07:52:17

@Disznóvári: Boldog gyermekkoromban, kiovasván a gyerekkönyvtárat kétszer, a felnőttkönyvtárban találtam a Fancsikó és Pintára. Ekkoriban egyáltalán nem néztem a szerzők nevét, nem néven keresztül olvastam AZTÁN volt egy rádióriport, amiben nagy történelminevek (családok) örökösei beszéltek, egy Báthory, aztán egy Esterházy -ő Péter volt.

Amióta az eszemet tudom és olvasok, érdekel az irodalom és tanultam is. Igen hamar ráéreztem, hogy azt, amit hivatalosan tanítanak, nem szabad megtanulni. Ezért is nem mentem bölcsészkarra. Akkor még nem volt wikipedia, hanem fizikailag, kutyanyelvekre írt sémákat magoltak be a jókislányok és jókisfiúk.

Arra is ráéreztem, a zenén keresztül, hogy az ember járhat úgy irodalommal is, mint a OLed Zeppelin Black Dog c rádióbarát slágerével. Még a Led zeppelinnek is van annál sokkal jobbja meg ütősebbje.

A művészetben nagyon sokszor egy-egy "új"-at nem az elölrevivő zseni hoz föl, hanem az időben fogannak a zsenik, aztán az egyik feljön a másik nyolc meg csak inspirál és ügyesebbek meg szerencsésebbek, néha még csak nem is zsenik, lesznek azzal híresek.

Plusz a magyar nyelvbe zártságunk, ami nem csak siralomvölgy, hanem, ha Weörest tekintjük, Weöres csak nekünk és kizárólag nekünk van, egy világnagy költő, aki csak a magyaroknak lehet meg.

A nyelvhez lábjegyzetként: Ha valaki úgy tud írni, mint Örkény vagy Hemingway, akkor :
-semmi baj irodalomművészetileg
-és bármi idegen nyelvre jól és alkalmasan, érdemesen és működően le(át)fordítható.

Szintén lábjegyzet, ezt a filmművészetben is tapasztalhatjuk, amikor a szinkronszínés jobb színész, mint az eredeti és fordítva, Jim Carey nem egy mókás majom orgánum az anyanyelvén. Pl deAmicis A Szív-je magyarul jobb, mint olaszul, olaszul elviselhetetlen nyálas giccs.

Tehát az ember úgy lesz [lett -a szerk. megj.] EP-rel, mint az apjával, felnőttként is tiszteli, de annyira már nincsen oda érte. meg ugye a fiaknak az apákat meg kell haladni.

Engem.. akkor még a RFancsikóval nem kapcsoltam össze a rádióban nylatkozó valamilyen Esterházy-t, azonnal megfogott a beszéde, a beszédhangja, elvarázsolt, bájos, szerény, okos. Aztán persze felnőttként szembesültem számomra kevésbé szimpatikus tulajdonságaival.

A nemzedékem úgy járt a posztmodernnel, hogy először belénkverték az Über Alles-t róla, aztán 2-3 év alatt nagyjából ugyanazok a pofák kivezették a piacról, annyira nem fikázva, mint a "konzervatívok"... De lényegében egy posztodernről jóltanuló úgy járt, mint aki Windows papírokat szerzett a 95'-ről és aztán jött a 98 meg a többi.

Különösen , ha az ember betölti a 40-et és alkalmas lesz Krúdy értő mélyolvasására. És.. hirtelen a fecsegőfelszín alatt megpillantja a Krúdy Univerzumot.

Hirtelen... a fecsegő felszín átértékelődik. Ráadásul eközben rájön, hogy Kosztolányi prózája milyen volt az unokafivére prózája, Dr Brenner-é előtt. Elolvassa a Csontbrigádot Rejtőtől. Olvassa Hamvastól a Szilvesztert meg a Bizonyos tekintetben-t és az Ugyanis-t. Hatodjára és már 42 évesen is elolvassa az Iskolát. [ A Buda az Iskola lábjegyzetregénye]
És már 13. alkalommal olvassa az egyre tágabb univerzumot nyitó Catch 22-t Hellertől.

Azaz kezd felnőni és kezdi kinőni a posztmodernet, ami körül a politikai környezet is elillant, ami még igazolhatta és amitől volt a kortársposztmodernnek 1963-1990. között egy kis pank [punk] stich-je is.

A tisztelet, az megmarad, néha [EP] a rajongás is, de a művészet az más, az irodalom, az más, amikor a maszekon kívül, most már élesben, az irodalomról van szó, akkor tanári attitüdnek jó a Lengyel Péteré, de nem regény-próza írónak, a prózaíró NEM LEHET TEKINTETTEL. Nem lehetnek érzelmei.

Alfőmérnök 2018.07.29. 10:03:11

@Frick László Intézet: Pedig nagy összegben fogadni mertem volna, hogy bölcsészkart végeztél, mert az irodalmat profi szinten értő/író/művelő ember vagy.
Igen, a Buda az Iskola lábjegyzetregénye. Ottlik 3 kötetesre tervezte az Iskolát, de rájött, hogy már megírta mind a hármat. A Budát viszont ő nem adta volna ki így, ez Lengyel Péter hibája/bűne. Mondják ezt olyanok, akik jobban értenek hozzá mint én, pl. Angyalosi Gergely.

Frick László Intézet 2018.07.30. 07:00:54

@Alfőmérnök: Az írást meg lehet tanulni. Az USÁ-ban százezer embernek van papírja íróvá képzéséről. Vannak fogások, amiket el lehet árulni. Vannak olyan írók, mint JK Rowling... nem fogok neveket sorolni, elég jól tudnak fogalmazni és elhatározzák, hogy írók lesznek.

A másikféle író a könyvek és az olvasás felől lesz író. Az olvasása, mint szenvedélye és annak a szövődménye lesz az írás.

Még egy kétosztatúság a kitalálós író meg a hóóttreálos. Krúdy vagy Hemingway vagy Örkény (vagy Ottlik) képtelenek kitalálni. Csak azt írják, ami megtörtént.

Hemingway készült az íróságra, a koraérett kis kamasz ült az asztalnál irkával és készült, gyakorolt.

Esterházy kapcsán már korábban is mutattam, nem minden írónál igaz az, amit kiír, kik hatottak rá, kik voltak a mesterei. Esterházyra nyilván az apja [stílbrav' nyelvlel' és anekdot' a Fater ki is talált anekdotokat, nem csak gyűjtött fejben]mellett Rónay György (erről beszélt) és Weöres (erről jelentőset hallgatott, amilyen jelentősen sokat tanult Weöres-től, annyit el is hallgatott erről a tényről]

mint ideföl a főszövegben mutattam, az ottlikozók nem követték Ottlik gyakorlatát. Sőt, pl a vonatkerékpumpálók agyon is vágtak bárkit, ha ottlikival jött, miközben lakásberendezésnyi összegű honoráriumokat vettek föl összesen ottlik-ról való okos szövegelések (sőt doktori értekezések) után.

A dolgok idővel a helyükre kerülnek. Azt szoktam mutatni, az Isten nem az a hószakállú télapó öregbácsi, aki felhőkről lógázza a lábait, inkább a gyermek, ali LEGO-jával küzd a felnőttekre már nem jellemző türelemmel és kitartással, próbálkozik, kisérletezik és.. nem gorombul annyira be, mint már egy hószakállú öregbácsival megesik.

Idővel minden a helyére kerül és mindenki. A posztmodern már a helyére került, a vonatkerékpumpálók tervei bejöttek, egyetemi tanári állásokból mentek vagy mehetnek majd nyugdíjba, a falusi parasztház is összejött, ha nem az Őrségben, akkor a Tisza partján.. amíg volt papír és papírirodalom, valamennyire hatalmasok is voltak, akiknek a hat alma sok. Violt, akinek volt szerencséje úgy meghalni, abban a hiszemben, hogy örökre eligazította a magyar irodalmat úgy, ahogy az szerinte esztetikailag és művészettudományilag eligazítani való volt, másiknak meg kell érnie, hogy a rendszer, amit felállítottak elmúlik.

Mára az olvasás, mint művelet, marketing értelemben is összezuhan, nincsen idő az olvasásra, nincs az a szöveg, ami ne lenne tldr. Mindez persze az írást is érinti meg a szókincset is. Már az iskolai irkák sem lesznek tele.

10 éves ez a blog és indulása körül, amikor még Hanni barátunk is olvasgatta, volt itt egy vita Nádasdy tanárúr véleményéről, miszerint ami történik a nyelvvel, az a története és nekünk, ahogy a cigányember a 10 éves elmúlt gyereke történetét már csak szemléli (ha dalit romongró.. mert a kasztbéli-felsőbbkasztbéli, pl oláhcigányoknál mindenről a szülő határoz továbbra is) néznünk kell, mi történik a nyelvvel és ami történik, az helyes.

Csak a léptékkel volt a baj, amikor Nádasdy tanárúr ezt tanította, akor kb olyan elképzelése volt erről, hogy a lépték afféle lesz, mint a II. vh és mondjuk 1970-1975 között volt, a tegeződés némi előretörésével, a jassz és a szleng fölkúszásával, pár szó és kifejezés kikopásával, elmúlásával.

10 év alatt kiderült, hogy a változás struktúrális, a grammatikába hat bele nagy tektonikus tömbökben is, pl az összetett mondat, mint olyan halálához vezet.

Nézzz meg angolszász társadalomkritikus kisköltségvetésú hóttreál filmeket, egy-egy mondat 1, két szótagnyi hang, ritkán három szótagnyinak hallik, ők persze többet hallanak bele az összevonásokat mikro-hallják.

Talamon Alfonz mondatai 30-40 oldalasak, Nádasnak meg Krasznahorkainak egy-két oldalas mondataik is vannak.

Nem azt állítom, hogy nem lesz még ötven év múlva is valaki, aki képes lesz Nádast vagy Krasznahorkait olvasni. Én is tudok saralni, még kemecét is raktam, tudok pár kőműves meg ács praktikát főleg elméletben. Újabban a divat miatt lószar a simításhoz elegendő mennyiségben szedhető össze.

Hanni sem értette ezt, mint nyelvészkedő, pedig akkoriban a politikai nézeteltérésünk még nem rongyolt bele az értelmezésébe is. valamiféle Belga zenekar régen minden jobb volt gúnydalát magyarázta belém, azt a hülye reklámszöveget a néhai Ambrus András színészbácsival a Magyarországon soha nem létezet rare retro vintage krumplicsipsz-szel.

10 éve volt ez a vita és ismétlem, ma már szó sincsen arról, hogy korszerűsödik a nyelv és aki ezt nem fogadja el, az buta öregbácsi.

Inkább kezd fordítva lenni, én fiatal vagyok, a fiatalok pedig fafejűbbek egy 77 éves papír szerint férfinél is. Semmi újat nem vesznek be. Ilyen még nemnagyon volt az emberiség történetében.

Alfőmérnök 2018.07.30. 08:33:09

@Frick László Intézet: Esterházy kapcsán nem lehet nem megemlíteni Hamvast és Erdély Miklóst. Ezt nem csak én mondom, Hamvasról írt Esterházy is ( dia.pool.pim.hu/html/muvek/ESTERHAZY/esterhazy00056/esterhazy00066/esterhazy00066.html ), Kukorellynek meg az az elmélete, hogy a Balassa-féle irodalomtörténetből/kanonizációból kimaradt Erdély, aki sokakra hatott (költőként-íróként is). Ugyanezt mondta nemrég Tábor Ádám, és elmesélte, hogy Esterházy jóban volt Erdéllyel, mesterének tekintette.
Szóval azt gondolom, az a baj, hogy másodvonalbeli írócskákról konferenciákat szerveznek, stb., fontos írókról, akik meg hatottak rájuk, mint Hamvas vagy Erdély meg nem beszélünk. Illetve vannak előremutató jelek: www.youtube.com/watch?v=yLACwzGFAt0

2018.07.30. 09:18:19

@Frick László Intézet: Hehe - annó irodalom érettségi előtt az irdalomtanárom eltiltott EP-től meg úgy általában mindentől, ami 1945 után keletkezett. Helyesírás és fogalmazásrontónak tartotta, érettségi előtt olyan nem való.

2018.07.30. 12:16:48

@Alfőmérnök: EP megnyugtatótan semmilyen volt élete vége felé - felmondott mindent, amit egy átlag német polgár felmond. Mondjuk azt legalább számomra élvezetes formában tette.

Alfőmérnök 2018.07.30. 12:38:32

@nagyjoco: Szórakoztató - bizonyos mennyiségben. Van egy működő trükkje, hogy egymásra tesz szövegeket, amik egymást értelmezik. De úgy gondolom, filozófiailag egy tévedés. Van egy olyan érzésem, hogy a kései Wittgenstein (relativista) félreértése az egész posztmodern irodalom.

Alfőmérnök 2018.07.30. 18:43:10

@nagyjoco: Szerintem is. De megértem azokat, akik rajonganak érte,s főleg a '80-as években nagyot üthetett. Tulajdonképpen nem sikerült még megfogalmaznom, hogy mi idegesít benne... talán az a legjobb szó, hogy steril. Egy arisztokrata hülyegyerek játszadozásai a nyelvvel.

2018.07.30. 20:26:42

@Alfőmérnök: Volt idő, amikor élveztem azt a játékot. EP steril - van ebben valami, számomra olyan, mint a mekiben a kaja, olyan jól kiszámítható.

Frick László Intézet 2018.07.31. 05:57:32

@Alfőmérnök: Á, sokan vannak és egyre ismeretlenebb nevűek. Mint Hajas Tibor. Vagy a kalliszoko-neoavangár Molnár Miklós. Még egy magyar "Fisherman" is volt, a Fészek klubban, Garaczi és Kukorelly írtak róla, nem jut eszembe a nicknáméja. Krúdy is fölskiccel pár ilyet anno... Kassák körül is voltak, akiknek nem jött be az üzlet annyira, mint Kassáknak. Filmesek, képzőművészek is voltak ilyenek.

Hasonló a szituáció, mint Baksa-Soós Jánosé, vagy pl az indexesek azt hiszik, hogy ők találták fel Vágvölgyi B-vel az avangárrokkpank haladóőjságarást, közben a szocializmusba született és az index csak a Plastique Bertrande verziója az igazipanknak.

Az irodalomban gyakran előfordult, hogy a kis takony 30 éves fiatalírót hazavágták a kurva anyjába, a kéziratát viszont körözték, az ötletét ellopták. "Szar" volt glosszának az ÉS-be, lett belőle vezércikk.

Voltak balfaszok, akik kitaláltak valamit, semmire se vitték vele, viszont másnak meg bejött.

Az irodalmi berkek valóságos Elíziom a filmművészeti élethez képest, de a színházi élet még annál is gecibb.

Egyszer a csicskája voltam egy kameramögöttinek, teljesen ismeretlen név, az MTV harmadik vonala volt, annyit lopott, hogy hegyvidéki villára meg cégre telt neki. Csicskázás közben beszéltem neki arról, hogy jártam a filmes berkekben és hogy van egy papírdrámám, amivel lehetne kezdeni valamit, jól kiröhögött, mit akarok, ha a filmes berkekben elkenték a számat, a színháziban megesznek.

Frick László Intézet 2018.07.31. 05:59:31

@nagyjoco: Ma sem tanítják az 1945 utáni irodalmat. De már 1930-tól nagyok a bajok és hiányosságok, pl József Attilát teljesen rosszul és még az 50-es évek ízlése szerint tanítják. Jóformán senki nincsen még a helyén. A tanárod csak palástolta tudatlanságát.

Frick László Intézet 2018.07.31. 06:12:52

@nagyjoco: @Alfőmérnök:
EP egy modor-féle volt. Ilyen szempontból az írók írója inkább. Könnyűzenei hasonlattal a dzsesszrock egy fázisa 1969-1974 között, amit a sznobok hallgattak 1969-től mondjuk... még ma is van egy-egy öreg bácsi, aki felteszi az Emerson Lake and Palmertől a Tarcus-t.

Felháborít, főleg a harmadosztályú "jobbos" irodalmárok ostoba és tudatlan Esterházy fikázása.

Esterházy egy kicsit olyan is, mint Brahms. Brahms (és Schumann) meg tudták oldani a továbblépést, Beethoven meghaladását, de a legtitkosabb igazság az, hogy önképük szerint komolyzenetudók-és kedvelők is elcsavarják a rádiót Brahms-ról "majd máskor inkább".

Éshát a magyar irodalomnak voltak Muszorgszkij-ai (nem az alkoholizmusról beszélek) Muszorgszkij szinte semmit sem dolgozott ki a zongoravázlataiból illetve ami pl kész, abban Richternek van igaza, a "Kiállítás"-t nem is lenne szabad, csak zongora-eredetijében előadni. Namost.. Muszorgszkijnak rendes, igaz és becsületes barátai voltak, mint Rimszkij-Korszakov is. Tehát meghangszerelték.. foglalkoztak vele stb.

Az irodalmunk Muszorgszkijainak a nevét legföljebb ha Bogárdi Márta ismeri. Ügyes emberek fogták és a saját nevükön adták ki a magyar irodalom Egy éj a kopár hegyen -jét.

Ma divatos téma a buzulás, meg a buzik élete, van a férfibuziságnak egy igen-igen jelentős fundamentuma, a szar- és seggszag. A tályogosra baszódott pipa-rész a végbél-vastagbél találkozásánál. Meg egy csomó más a buzik életéből, a promiszkuitás, az egydélután tartó szerelmek, a belefáradás a buzulásba és szenvedély, az unalom szenvedélye és effélék, a fazonbuzik mesterkéltek, miközben az igazi rendes buzulás férfitevékenység, basszus és szőrös nagyon.

Tehát az Esterházy-buziságnak is vannak nehéz pillanatai, amikor az ember beszopja 22 évesen a Csokonai Lili mesét, elkezdi olvasni és megérzi a fasz szagot, felemeli a tekintetét és innen már nem nehéz kilogikázni, hogy Weöres nem az az ember, aki megírja a Psyché jazzy-esztrád változatát. Akkor pedig már csak Esterházy írhatta, ettől nagyon szomorú lesz, olyan jó volt hinni a vadóc pina létezésében.

2018.07.31. 11:36:42

@Frick László Intézet: Szörnyű tanár volt. Németet és magyart tanított. Német órák alatt Goethe életrajzot olvastunk , a csoport 80%-a még nem értette a siches igék logikáját. Akiknek jobban ment - például nekem - különórát tartott, ahol germanizmusok százait kellett bemagolni. Nem magoltam be. Középiskola második év tavaszára letettem a rettegett rigó utcai középfokú nyelvvizsga sózbeli részét - utána iratott egy dolgozatot a négyesért. Irodalom címén már nem is rémlik, mit művelt - semmi nem maradt meg azon túl, hogy tudott olyan ellenörző dolgozatot iratni a kötelező elolvasása után, hogy aki el is olvasta, sem tudta megírni hármasnál jobbra. Próbált ledoktorálni, nem sikerült neki, utána egész normális lett. Orvos-tanár szülők egykéje volt, egy pasija nem volt, nem hogy férje vagy gyereke.

Alfőmérnök 2018.07.31. 14:19:09

@Frick László Intézet: Igen, sokan fikázzák úgy, hogy nem értik, ill. meg se próbálják érteni.

Frick László Intézet 2018.07.31. 14:23:07

@nagyjoco: Köszönöm. Hasonló tanáraim nekem is voltak. Medikákkal fordul elő, hogy az egyetemen kizárólag a tanulással foglalkoznak, klumpa, farmer, póló, fehér köpeny, haj lófarokban. Aztán a rezidens évek... és... valahogy... megmaradnak a hivatás szerzetében. Orvosoknál ez valahogy jól sülhet ki. Az orvosoknak, sokaknak... nincs is élete, már medikaként sem volt neki egyszerűen átsiklik.. és orvosként is úgy marad.

A tanároknál azonban ez az attitüd alkalmatlan tanárrá teszi még azt is, aki pedig jó lenne s az első néhány évében még az is. Agybénító, amikor egy ilyen tanár 47-53 évesen egy Veszélyes 12 éves és hét hónapos lány szemeit mereszti egy helyesebb kamaszfiúra. Pláne lányra. A tanári nem annyira kötött hivatás, sok a szünet, szabadok a hétvégék és minden este. Szolgálati férőhelyen lakni évtizedeken át, vékonyak a falak és a normális kolléganők az éppen aktuális pasijukkal ordítva basznak a kartonfal túloldalán. Szünetekben a nem messzi faluban a szülőknél, ahol természetesen 52 éves korában is "kislány". Alig van "szingli" nő, aki a szokásos idegösszeropit 44 éves korában elkerülheti (az orvosnők talán elkerülik.. a magyar orvostársadalomban a beosztott orvos 44-48 évesen gyakran még "kis takony", főleg, ha A Tanár úr még 70 évesen sem akarózik nyugdíjba menni a kasza nyelétől.

Ellenpéldámban az okos nő.. fogott magának egy 28 éves szűz palit, akinek mindegy volt, csak igazi élő húsvér pina legyen már, fasza papucsot csinált belőle, szült két gyereket (4 évvel idősebb a pasinál) és... szépen összefogja a XIX. századi stílusú házasságot, a gyerekeiért persze odavan és a tökfilkóval is valahogy kijönnek, viszont a neuraszténia, az idegösszeropi stb elmaradt, ennyit megért.

Frick László Intézet 2018.07.31. 14:40:01

@nagyjoco: @Alfőmérnök: Dehogy. Senki nem gondol Gitta asszonyra, aki a Mester életét mederben tartotta, főzte a tehénhúsokat, szülte a gyerekeket és pl bevitte a szerkesztőségekbe a kéziratokat, tárgyalt szerkesztőkkel, levonaot hozott vitt stb. Egy klasszikus nő, EP anyjával ha nem egy lapon, de egy szerzői ívben említhető. Gitta asszony valóságos Gail Zappá-ja a Mester-nek. Életem nagy eseménye volt, amikor egyszer egy hosszú folyosó egyikvégéről a másik végén a főszerkesztői előszoba ajtajában megláthattam, a szívem majd kiugrott. Éreztem, hogy ő az, 140-160-nal román stílusban hazajöttem és a Czeizel Balázs féle képeskönyvből ellenőriztem, ő-e az és persze, hogy jól éreztem meg.

Nihilizmusról szó sem lehet egy lélek mérnökével kapcsolatban, kereszténykonzervatív élet konzervatívliberális felfogással. Géher tanárúrnak volt megengedve, hogy kifogásoljon, jó ritmusban időnként a Mesther felkeresé Géher tanárurat és átvette a beosztását, dicséret is mindig volt valamiért. EP nem az a konkrét mester volt, mint Mészöly vagy Lengyel tanárúr, nem lehetett hozzá csak úgy járni, de ügyes fiatalemberek, mint pl Zilahy Péter (szintén barokkos, a Fiatal Mester hajára emlékeztető sörénnyel) ügyesen kedveltették meg magukat vele, mindig jólviselkedtek, azaz.. hogy is mondjam, a stréberek rosszcsont lurkóságaival is, pl kurjantások egy egy direkt elrontott idézettel vagy <szövegromlás>-sal. Volt EP körül egy bizonyos udvari etikett, aki azt tudta tartani, jól járhatott. Egy egész udvart képzeljetek el, főételfogók és monográfusok, ezek egymás közti ügyeletben és beosztással élve, meg rangok is, térdszalagok, parókák, rizspor. Úgy a 2000-es évig.

Nihil? -ááádehogy!

Tudjátok, szivesen hiszem el a chaszidok Isten ötletét, miszerint a huncut lurkó szivesen viccel meg embereket, ha nem is főpincér, akinél rendelni (vagy fizetni meg) lehet.

Volt Esterházynak Kardos G. György halálára a nekrológjában egy csúnya méltatlan mondata, hát ez a huncut lurkó, mármint a Jóisten.. az Őszödi Beszéd kapcsán nem egy csúnya nagy strébert csinált EP-ből és Nádasból ? :D

lábjegyzet: Gondoljatok bele, ha a Jóisten a kaporszakállú télapó lenne kleptusban, egy ötmilliárd éves Ember prototípus.. hát az aggoknak nincsen már türelme, egy öreg-agg Jóisten ennek az emberiségnek mérgében egy szempillantás alatt úgy odabaszna, hogy hat galaxissal arrébb valami kvazármiskulancia adná neki a másikat.

Frick László Intézet 2018.07.31. 14:46:54

@Alfőmérnök: Wittgenstein egy sziporka volt a Mű-ben. Mint ugye EP buzi, gyorsan megszereztem Wittgensteint és .. hú, akkoriban azért 1200 Ft sok pénz volt nekem csak úgy kidobni baromságra. Akkoriban menő volt filozófálni, még Babarczy Eszter is filozófuskodott, úgy dobálóztak a Nappali Ház nagyságai filozófus nevekkel, ahogy ma az alumíniumifjúság autómárkákkal meg motorstílusokkal szok' plincikázni. Ha jól emlékszem, egyszer Babarczy látta messziről Rorty-t, aki kockás flanellingben volt.

Frick László Intézet 2018.07.31. 15:35:24

@Alfőmérnök: @nagyjoco: A moslékkavaró fát kellett az ételmaradékos bödönök közé basznom ezért:

Nihilistának lenni fiatal apaként nem könnyű. Esterházy apa volt 26 évesen -bele mertek ebbe gondolni?? Mai Halacskák CSudálatos Életére átmérni nagyarasszal (minusz Szécsi Noémi) ??

G. Mitics már benne van a Termelési'ben, mint kisbaba.

Alfőmérnök 2018.07.31. 15:39:50

@Frick László Intézet: A posztmodern irodalom nihilista, nincs fix pont, csak narratívák és értelmezések. EP is ilyen.
Wittgensteint meg nem érti, csak felhasználja, mert érdekes szöveg. Ahoz, hogy értse, ismerni kéne Freget, Russellt minimum.

Frick László Intézet 2018.08.01. 05:22:45

@Alfőmérnök: A posztmodern, az marketing, márkázás és dizájn. Képzelj el egy óóóóóriásinagy prezentációkban kitüremkedő meetinget, amiben az írni, mármint művészit, nem annyira tudó, de irodalomtudományi fokozatokkal rendelkező fontos emberek, un kritikusok, a slep, "kékharisnyák" stb... huuuu... hogy mondjam ezt.. a magyar posztmodern nempiaci körülmények között született, de "Párizsra vetett szömökkel".

Az angolo-saxo indogermán irodalom mindig is üzleti alapon működött. Nem is nagyon használják a posztmodern cimkét és nem egészen úgy értelmezik, mint a mi kis viharos bilinkben.

Amikor a posztmodern angolszász író megérkezik Angliába hazája ösztöndíjával és megírja fiatal, de eléggé tanulságos élete történetét, ami bájos, a kiadója behívatja és felszólítja, írjon besztszellert. Ugye, magyarul a besztszeller milyen fujj-fujjuk hangzik?

Joseph Heller vagy Kurt Vonnegut pl a besztszeller felől lopakodtak be az irodalomba. Vonnegut ráadásul a sci-fi felül, ami a korai űrhajózás korszakában a Jetson család, a Seattle-i torony, személygépkocsidizájn [rakétaformák az orron és a hátsólámpák környékén]... de ezt hagyjuk...

Ott tartottunk, hogy a posztmodern-nek is tekinthető költőt- és prózaírót besztszeller írására szólítja föl a kiadó és ahogy a popiparból közhelyesen ismert, elkezd manager-szerűen belepiszkálni az író életébe, miszerint máskor Rollys Royce-szal érkezzen a sajtótájákoztatóra, de mindenesetre addig is [ a kiadó] ad egyet neki a lakásaiból, hogy ott méltó körülmények között alkothasson (az író, aki az ösztöndíja elején azonnal Ibiza szigetére menekült a fejlettAngliából---

Az angolszászoknál a főfelosztás a fikciós és a valós [történetalapú, non-fiction], pl a tény- vagy riportregény, mint amivel Capote befutott. [Ugye, beszéltem már arról, hogy Hemingway, mint a mi Krúdynk is... semmit sem talált ki, minden, amit leírt, nonfiction volt igazából... ... persze "besorolás szerint" Hemingway irodalma fiction. Meg Krúdyé is.

Rákosi nemzeti [hosszú, hosszú, hosszúszünet] szocializmusa után a magyar hangulat a mindenszar, ami magyar, bezzeg a fejletteknél, az áll-tám.hiv. pol. szerint továbbra is a nagy Ónijó [akkor a szovjet] egyébként meg a nyugati minták és példák voltak a jók, valahogy, valamilyen ürüggyel kijutni Nyugatra, ahogy az ipar berkeiből is pl nyugati tanulmányutakra. És az ottani fejlettpéldákat behozni, Vitray tamás pl sportriporter volt, váltogatta a hanghullámokkal veérelt távirányítóval az állomásokat és anélkül, hogy a licensz vagy a jog vagy jogtulajdonos szavak felböffentek volna benne, egyszerűen, mint Ceausescu-ék a Daciá-t nem merészelték [ők legalább a motor licenszét megvették] fogta, lekoppintott műsorokat és azokkal Magyarországon televíziós zseniként mutatkozott.

Azaz Magyarországra a posztmodern a fordítókon, a nyugati irodalomra kitekintőkön keresztül érkezett. A francia egzisztencialista irodalom, André Gide és Camus, meg a "filozófus" Sartre... de egyáltalán, a franciák... egy Modern Francia Írók c. válogatáskötet, abban pl Marcel Pons novellája, blaszfémia Balzac-kal, tekintélytelenségelv, jassz tréfa, egyre több szex, az angolszász irodalom felől pedig a beat, Orbán Ottoék korai fordításai. Ezeket jól be lehetett adni a szocialista kultúrhatóságoknál azzal, hogy a rothadó amerikai és nyugatitársadalom ábrázolásai. Jack Kerouac elvtárs a munkásosztály között.

Ebben a korban Esterházy Petike éppen ivarérése hajnala hasadtán járt. Dr Esterházy Mátyás viszont a műűűűvészvilág perifériáin, sok fontos kör szélein-alsóközepein ismerték a szórakoztató, anekdotázgató érdekes figurát "Egy bizonyos szinvonal fölött az ember nem megy egy bizonyos színvonal alá."

Tehát a magyar posztmodern már fogantatásakor az un "szociálizmus" sajátos iszonyai közé ágyazódott be -ez pl egy jellegzetes posztmodern mondat. Is. Ez a tagolás is.

Azaz a mai fejlettisztán területén maradt minden úgy, ahogy nálunk a II. vh előt volt, amidőn Krúdy vagy Kosztolányi előfizetői gyűjtőívekkel házaltak és a Nyugat Irodalmi Rt. egy vállalat volt, amit egy időben a jó vállalkozó Móricz Zsigmond per definitionem kifogalmazván ugyan nem, de lényegében gazdasági igazgatóként is vezetett.

A szocializmusban viszont a művészek független és tehát rózsabaszó életet élhettek, ha hajlandóak voltak egy kicsit, de tényleg éppencsak megjátszani magukat, nadehát erre a megjátszásra mindig és mindenkoron szükség van a műűvészet kurva (és gyakran kibaszott, avagy torkosborz-szerűen szopos) életében.

Az író, mint valami riporter, tájolhatott, papírokat kapott minisztériumoktól, a vidéki madártelepen férőhelyet, nyugalmas külön szobát, étkezést és tisztálkodási lehetőséget kellett biztosítani az íróelvtárs számára, pl kocsit küldeni elé Ohat-Pusztakócs vá-ra meg ilyesmi.

alfőmérnök 2018.08.12. 21:29:35

@Frick László Intézet: Esterházy "Nem jó, túl direkt." dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=686&secId=64928&limit=10&pageSet=1

Jó ez a blog, kicsit (paraszt)barokkos a sztájlod, de meg lehet szokni, rá lehet kattanni. Most éppen internet elvonókúrán vagyok, úgyhogy nem olvasok el mindent, de időnként benézek ide.

A posztmodern Derrida meg Rorty, meg amit félreértettek Nietzschéből és Wittgensteinből egyesek (szerintem Rorty a fő bűnös). Esterházy elkapott valamit a zeitgeistből, és nyilván ott volt mögötte a magyar neoavantgarde(+Hamvas), ami vagy szűk körben volt ismert, vagy annál is szűkebb körben, de olyan nyilvánosságot nem kaphatott, mint Esterházy, és a Termelési regény tényleg nagy robbanás volt. (Amúgy úgy tudom, Esterházyt először Rónayék közölték a Vigiliában, a Fancsikó és Pintát.) Amit később csinált, az nekem inkább intellektuális faszverésnek tűnik. Mondjuk a Harmóniát nem olvastam végig, olvasgattam belőle hosszabb részeket. Amiket élveztem, azok a kisebb könyvek Hrabal könyve, meg az Egy nő, meg a Kékharisnya tárcái, de el~ azoktól sem. A Javított kiadásról meg már volt szó, attól a gyomrom felfordult, ráadásul elvette a kedvemet a Harmóniától is.
Na, mindegy, az idő majd ezt is tisztára mossa.

Frick László Intézet 2018.08.14. 10:29:42

@alfőmérnök:

Hamvas nincsen a helyén a magyar irodalomban. Esterházy recepciósai még Weörest sem úgy említik Esterházy kollekciójában, mint lényeges elemet.

Ha a posztmodern-et jól akarjuk érteni, akkor úgy, hogy a modernizmus utáni letisztulás -mint amit Sztravinszkij csinált a "neoklasszikus" korszakában (meg azután).

Én a magyar modernutáni irodalomban különösebben nem is vennék föl külföldi szálakat meg hatásokat.

Az érettségiző-és egyetemi gólya Pfisterer Miklóska gyerekkoriregénykéje, a Barokk Róbert, előzményekben Krúdy.. és tényleg Hamvas---

ahogy már mutattam, Hamvas melléküzemágával foglalkoznak és merő rosszindulatból tizenegyedikkönyvírónak szólják le (aki pl Ungváry Tamás volt).

Hamvasnál a piramis csúcsa és lénege a regény, ami a Karnevál lett és a játékok, főleg a Szilveszter. Azt, hog a Szilveszter szcénikus (sőt: film alap) párhuzamosan sokan felfedezték -Spiro kisérlete az ismert ezekből.

Spiro tudna mit mondani Hamvasról, de nem beszél, annyira nem bátor.

Az a beszédmód, amivel EP népszerű lett, Dr EM modora és egy korszakban egy egész krém-réteget jellemzett, Krúdy kapcsolatban állt így beszélő (anekdotozó) és spitz avagy nicknámékat kitaláló emberekkel. Krúdy is talál ki így neveket. Meg Hamvas is.

Hamvas Keszi Imrét bőszítette magára, Keszi a kinyírására esküdött s onnan Kardosékon [Pándi Pál] stb-ken keresztül a móókszista kritikán át szépen ez így fűződött tovább, maradt így, Hamvasért nem érte meg bajuszt akasztani és 1990. után, amikor az özvegy és Dúl kiadták az életművet, kényelmetlen lett voln A FENENAGYOKNAK MIATTA ANNYI MINDENT ÁTÍRNI, ÚGY MARADT hAMVAS, AHOGY A MÓKSZISTÁK BEÁLLÍTOTTÁK. Sanyika bácsika [Weöres] is meghalt, Ottlik is meghalt.. elmúlt a korszak és... "nem lett érdekes".

Nem vletlenül bukkant föl az ügy kapcsán a Beatles. A Beatles sem onnan jött, ahonnan magyarázzák és nem úgy és nem annyira volt jelentős, de már senkinek nem éri meg ezért mindent felbolygatni, így marad.

A történelemmel vagy pl a Bibliával is ez fog történni. Csak az új kormeghatározási pontoabb eljárás, az új, műholddal elvégezhető talajvizsgálatok, nem kell áskálni, a műhold "CT"-vizsgálat alá veszi a felszín alatti pártíz métert. Akár előkerülhet az a 20-30 elsüllyedt városállam is, amikből az Atlantisz Pédabeszéd összeállt. De már senkinek nem lesz kényelmes ennyiért "átirni" a történelmet. A műveltség elhal, nem lesz igény a mindenttudásra, aki talál szavakat

emlékszel az egyik magyar posztmodern lényegmondatra?
"Nem találunk szavakat"

Elmúlt a politikai "helyzet" anmi bizonyos szavaknak posztmodern akusztikát adott. Süketszobában ma már érdektelenül... unalmasan... értelmetlenül kopognak ezek a szavak s egész szöveg-szövegek alól váslanak ki alapok.. és még ha történelmileg jól is kerítem és találok gyereket, aki annyira művelt és gazdag szókincsű, hogy értené, akkor is lelegyintené, mint ma a kétütemű dízel traktormotort lelegyintik a kétügtemű benzines indítómotorjával [Lanz Bulldog] "Tényleg izgalmas volt ez 1947-ben, de ma 2022-t írunk. Bazmeg."

Frick László Intézet 2018.08.14. 10:30:35

@Alfőmérnök: A helyzet komolytalan, de legalább így kilátás se nincsen már.
süti beállítások módosítása