2011.02.08. 17:39
másréttye [return to Bezzegisztán]
Minden ismeret kútfeje a tapasztalás. Nem elég tudni: Athenében s Rómában, Angliában vagy Amerikában mi és miképpen volt vagy van? Ugyanazon idea különböző fejekben, különböző helyben, korban és környületben, különböző foganattal, munkálhat. Tapasztaláson épült vizsgálat fog megtanítani; hol a hiány? Hol a tennivaló? S mi a különféle eszközek közt választásra érdemes? Fordíts a népek kifejlése történeteikre mély figyelmet. Egész nép, mint egyes ember születhetett s nevelkedhetett oly meghatározó körülmények közt, melyek neki bizonyos véralkatot, karaktert, hajlandóságokat, szeszélyt és szenvedelmet természetébe öntöttek. Ez adatok szerént kell őt a kifejlés lépcsőin nyomról nyomra kísérni; s ha e nyomról nyomra kísérést elhibáztad, s az állást, melyre előrement adatainál fogva jutnia kellett, tisztán ki nem láthattad: botlásokat teszesz, miket a világ minden teóriái jóvá nem változtatnak. Úgy jársz, mint az orvos, ki minden növénynevet tudott, de növényt egyet sem ismert; ki a nyavalyák egész lajstromát ujjain elszámlálta, de betegének baját ki nem találhatá.
Kölcsey Ferenc intelmei Kálmán nevű unokaöccsének. Ő az ismeretlen Kölcsey, akit birtokszomszédai annyira gyűlöltek, hogy vetéseit legázoltaták barmaikkal, akit, mint Csokonait (révbeérvén, buliállásában, a kántorságban, ami igazából Debrecen városától a lángelme pályabére lett volna) éddybabbául egy eső utáni megfázás tüdőgyuszija vitt el.. és amidőn Kölcseyt temették, a parasztok megdobálták a koporsóját...
T'anképpen a mélymagyar műveletek közül a célontúllövészet, a kifejezésekben való dobzódás* (ma, academiailag tájnyelvi változatra rontva helyesen: tobzódás… ) rögtön a legerősebb alkalmazása (pl egy pint pálinka…) mellett ez a bezzegelés, bezzegamerika, bezzega zóperenciántúl stb a legsúlyosabb talán.
Csak azt látja, hogy ződebb a réttye a szomszédnak, irigyeli magyaririgységgel, dehogy pl a műtrűgya alkalmazásától és emiatt az a gyöp bár tényleg grűnebb, de: halott, semmi mikroorganizmusok, mikroflóra s fauna, de egy hangya, éjibogár, cserebogár, sárga cserebogár, a szegény magyar gyermek kedvelt tápláléka Alexander Petrovicz gyermekcseségében , se pajor, se gólya, se egy égi madár, se semmi, még szúnyog vagy légy is alig…
*tánchoz felesen dobokat is alkalmazának, a táncmúlatságok , mint ma is: elsősorban a dobok hallanának ki a messzeségben...
Szólj hozzá!
Címkék: bezzegisztán
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.