magyar-magyar szótár 2011.01.24. 06:11

tájszólás

A tájszólás a hangzók használatában és hangrendiségben mutatkozik meg. Tájegységhez köthető. Földrajzilag viszonylag behatárolható. Tájszólások tanulmányozásával a szociográfus vagy ethnográfus papíron-oklevélileg akár dokumentálatlan népmozgalmakat [maiszóval: népvándorlásokat, ki és betelpítéseket] térképezhet.

betold.: Addig is, amíg kommentiálisan valaki ki nem oktat, utánaguglizom, mi okozhatja a tévesztést, ami miatt a hajtási szó használatát tájszólásként tévértelmezik. Egy 1904-ben kiadott pesti tájszólási szótár valójában a pesti köznyelv-közeli szlenget taglalja. Mielőtt a nyelvészek szakmai zsargonjába bele nem került a szleng szó, tévesen a tájszólás-t használhatták rá, holott a régi magyar szó a fattyúnyelv szerintem alkalmasabb. Kifejezi azt, hogy a szleng sarjadéka és elfajzása (oldalág-indája) sarjuja is lehet a nyelvnek. Ez a link ni, sokkal értékesebb és ráadásul gazdagon csokrozza a nyelvipetizmusokat (->budapestizmus) http://nevarchivum.klte.hu/szleng/zol_ged/fattyuny.htm

Egy példa: A bëlga hajdú-bihari tájnyelvi fordulat. Jelentése: beszédhibás.

nyelvénckedés -Magyarországon nem csupán a focihoz, a mezgazhoz a pedagógiához meg az autókhoz tudnak nagyon az emberek, de szivesen nyelvénckednek is, ami tkp. az amatőr, alapos tudást nélkülöző barkács & pávakör jellegű kimittudizmus burjánzása (itt: netokratíve) . Lásd pl ezt a blogbejegyzést és kommentoszlopát. [alak szerint -> elménckedés, elméncség]

Példamondat: A Bëlga együttes hakniz egy hajdúsági falunapon [nonszensz, de viccnek megteszi] , és az ezüst B-Vectrás, bűrjakis, hófehér kecsegeorrú krokogyéluscipős kombattó imígyën bërzenkedik a hadari rap-po hipp-a-hopp zene szövege ellen: "Nijë, mijëmmá!- hogy bëszílnek ezëk höeee!! -nyégerű', vagy bëlgák tán? Tisztára gyeépeé!"

Figyeljük meg, mint szüremlik át Illyés Gyula dzsentroid-alsóúriosztályos jellegzetes finomkodó hanghordozásán a somogyi szép magyar tájszólás! Nem a puszták népe hangja ez, hanem a sosemvolt úri közép'. És mégis, mely këllemës.

Sok budapestiparaszt ee..őőőzéssel ugyan romolvást, alkohol által savazván, de mégis a nyers bihari paraszti tájnyelv eősereje üt át Váncsa István beszédében(részegsége fokára a pislogás/perc hányadosából következtethetünk, van ennél alacsonyabb p/p számú felvétel, viszont a Heti Olvasószemüveg]es c. műsorból):

A tájSZÓLÁS-i a zárt e (jelölése ë) a belgában. Bëlga. A zártabb és nyíltabb képzésű magánhangzók egykor minden magyar tájnyelvet jellemeztek. Ma főleg Somogy megyében találkozhatunk "mekegő" (csupa e) szavaink használatában (ha helybéli szájából halljuk) azzal, hogy a mekegő e-e-ezetes szó vegyeshangredűbben hangzik ëgy-ëgy pëtty ë-vel , mint a Kazinczy díjas szépbeszédű pesti gimnazista leány szájából a mekegi szabvány e-zés.

Móricz írja életregényében, hogy minden tájegység népe a maga tájszólását tekinti a legszebb magyar nyelv-nek. Érdekességképpen említem, hogy Móricz idejében akár 10 kilométeren belül, a harmadik faluban már más volt a tájszólás. Tiszacsécsén ë-ztek, Pthrügyön í-ztek inkább. A pth kikopott, elveszettnek hitt hangzónk, pedig a pthrücsökben s ha azt mondjuk pthfeőjj, köpni kell, használjuk még, a Bánk bán pihá!-ja helyesen írván: pthiha! A töcsköl nyilván a prücskölből (vált prütyköl) való, tehátt a pth hol p, hol t-ként hasonult. (A pthrügyiek Prügyöt Tügynek mondják.)

épület a mai Prügyön. De bárhol máshol lehetne és mindenütt: tájidegen. Hanem kormodorossága miatt egyre inkább emlék: a múlt század 70-es-80-as éveié... Nyelviszennyezés is őrizhet valamit a kormodorból, ilyen a klassz, meg a cuki. A kafa (ront.vált.:klafa] és a kasa korosztályi (ovis, alsótagozatos) jellegű. Pl.: Tulipános Fan-Fan kasán kardozik (Torma dalából)

szün: helyesírási hiba, ha a góját a kemény j hangot jelölő j-vel írom vagy az igekötőt külön írom, ha az ige előtt áll. Ha viszont kettőnél több szót egybeírok, az részben germanizmus [mert szóhalmozásg, részben inkább szótani [jelöléstani] hiba, részben egyik monomániám... Irodalmi szövegkörnyezetben talán előfordulhat indokolható este, versben főleg, mert három-vagy több szó egybeírása teremthet új jelentést [kontextust – jelentés-szövegösszefüggésben] Elütés, azaz jellemző gépírási (gépelési) hiba, ha meklet-et írok (az egyik billentyűnek mellé ütöttem, míg a másikat a kettős mássalhangzó begépelésekor másodjára már nem a szükséges erővel ütöüttem meg, itt meg az ö-vel a szomszédos ü billentyűjét is.

Ismert az í-ű váltás tájegységenkinti változása. Egyes tájegységeinken minden hangzó zártabban képződik: szinte a foga közül szűri (ázsiaisan, mongolosan, türkösen) a beszélő a szavakat. Ha azt mondom: szemetekvel, Latinovits-osan, zárt fogaim közül pthekhvést, az e-k szinte ü-ként préselődnek: szümtükkel. Vagyis a vel rag v-je k-ra hasonul! Csöndesen jegyzem meg, hogy korai [ó]magyar nyelvemlékeinket idegen anyanyelvűek igyekeztek "fonetikusan" átírni, úgy, ahogy ők azt idegenfüleikkel [sokszor el!]hallották.

A tájegység lakója bizonyos mértékben süket ennen tájszólására. A vidéki taplótahó büdösparaszttya, egy révész a Tiszán vagy csárdásné a 47-es út mentében, azonnal meghallja, ha az utas vagy vendég budapesti. A budapesti nő beszéde mesterkélt, orrhangon, fejhangon (orrüreg felől) erősen affektálva, kényeskedően beszél, a szóvégi ragok záró mássalhangzóit lenyeli és a magánhangzót kissé éneklően lebegtetve megnyújtja. Mondatai nyafogásnak hangzanak akkor is ha lelkesen vagy dicsérőleg számol be valamiről. A nyelvigügyögés újság a nyelvromlásban, a szavak egész ragjait elspórolván gyerekes becézgetéscsikécskézésben tör ki a budapesti tájszólás és terjed a tömegkommunikációval. Az elmúlt húsz évben, a Walt Disney tévématinék hatására pl nem csupán az amerikaiangol csudálkozási szavacskái pl a wham [woáóó] éktelnítik a magyar nyelvet, de gyakorlatilag meghalt a magyar kérdőmondat hangsúlya, és az angolsaxo kérdőhangsúlyra váltott át úgy, hogy ma már hivatásos beszélőink,, pl színészeink sem használják a magyar kérdőmondat-hangsúlyozást. Annyi lett, meg egy bambi a magyar kérdőmondat hangsúlyozásának –egy szólás, mint pl a „Van ilyen, Boney M!” –aminek lényeges tagja , a Bambi üdítő vagy a Boney M mára csupán egy korcsoprt szép (vagy úútált) emlékei közé tartozik.

Speciális pusztító nyelvirohadmány az, amit a két gagyi kvázikereskedelmitévé gárdája terjeszt, a retek és a hattyúnyakkettes dógozói, beszélőfejei, agyontagolva, nyakatekerve, torzan ejtve/emelve szóvégeket. Érdekes, hogy a belgaRetek és az MTM-SBS séfjei ezek szerint ugyanazon ízlés szerint követelik meg a mediális "tájszólást". A mélymagyar magosértelmiseggiek nem néznek halatortános vacsoracsatákat, pedig néha döbbenetes, milyen szépen beszélő és bölcsész az, aki a délutáni műsorsáv betelfoncsiztatós "vetélkedősávjában" idegenejtéssel markecol...

A budapesti tájszólásról azonban nem lehet beszélni, mert Budapesthez köthető és a magyar-magyar szótár Nagy Fing Szabálya a tájszólásra is érvényes, : A miénk indokolt és észrevétlen, a másé felháborító/kacajfakasztó ésvagy büdös. Magyarországon csak az van, ami Budapesten is van, az a lényeges, ami Budapest számára lényeges, Budapest tartja el az országot, pedig az adóbevételeit akár a saját céljaira is használhatná, ésígytovább.

Ha Budapest az ország közepe és mindene, akkor ami Budapestnek épül az az egész országé is, és ha pl a Zónijó közlekedésfejlesztésre szánt keretét 95%-ban a 4-es metró építésére tervezik be, az üdítő, jogos és hasznos és az egész ország javát szolgála akkor is , ha az úniósnorma a nagymagyar relatívizmusnak megfelelően ekkor viszont buta és a Zónijó elveszi a csak Budapestre behasználni tervezett keretet és EZÉRT nincs miből befejezni a metrót. Majd Budapest sajtómunkássága, ami egyben az ország sajtómunkássága is, talál valami barmot, akinek a nyakába lehet varrni ezt a kudarcot, addig is ne beszéljünk a lényegéről, hanem zsezsegtessük másfelé a témát el. Éspersze imígyen Budapest nyelve az ország nyelve is , ez terjed a tömegkommunikáción keresztül minden tájnyelv értéket is íztelenre lúgozó tömegkonyhanyelviséggel...

Budapesti tájszólás [-> nyelvipestizmus] és nyelvi fordulatok: "Itt lakoom az Ötkerületbeee, ész n[j]ekem oolyan messze vaan minden usziii, a Lukcsiba hoogy járjak á-áát??" Ebben a mondatban maga a budapesti tájszólás így nyomdailag nehezen érzékeltető, talán kottázni lehetne-e-ee az affektáló, kényeskedő hanghordozást, itt elspórol gügyögcsi, de bezzeg a lenyelt végű rag hangzójában meg tombol ho-o-szí-ítvá-áá-án. Az uszi nem tájszólás, hanem tájnyelvi fordulat. Viszont a nyelvipestizmus pestisként terjed szét a tömegkommunikáció jóvoltából. Ha pl mondatát úgy folytatja majd, >> hál' iszten nem kelly hajtásziíí motolykája<< , akkor a hajtási (ami a budapesti tájnyelvtől idegen "vidékibugris" fordulet ugye, tehát nyelvi irónia csoportnyelvi összeröffcsizésre hína fel, erre utal a motorka is. (Kiderülhet, hogy lájkolja-e Winkler mozgalmát a beszélgetőpartner.) Egyes budapesti magasfokú értelmiségi barátaim nem szálaznák ennyire ezt a budapesti tájnyelvet, hanem szóban azt mondanák nekem, hogy ez a csávó [cigánynyelvi] úgy beszél, mint egy sztályliszt, de egy haverom [jiddis-> tolvajnyelvi azaz argó -ból ]ennél is tömörebben simán buzinak mondaná. Ez megengedett, élőben szabad buzizni, ha a nyelvikontextus engedményezi, csak a blogban ["nyilvánosanˇ] nem szabad. A világ fülehallatára ha jót akar magának, egyébként buzitüntetéspárti. (Az amerika, ahol a buzik készítette film egyik fő csapásiránya a buzik rétegnyelvi szólásváltozatának affektáltsága. A Blöff című filmet még egy magyar Gály Ricsi se forgathatná le... Fassbinder vehette önirónikusan a buzikat, mert ő nem magyar szájjalliberális fazonbuzi volt, hanem tényleg buzi [helyesen: biszex] és egyébként művész, aki nem ismerhet könyörületet)

élőpélda: a Pestországba felkapaszkodott vidéki a leginkább tipikus budapestiparaszt. Egy ősbudai vagy őspesti alig különböztethető el figurájában bármely egyéb magyar kisvárositól, hiszen Budapest mesterségesen összerőszakolt konglomerátuma békés/unalmas/dögletes/tetűfészek kisvárosoknak, tanyaközpontoknak valamint Albertfalvának. Csak a szociológia professzornője, Az Ország Tanárnője nem tudja, de a szóróéves kis vidéki hallgatólyány már igen, hogy Budapest útjai világokat választanak el és nem ugyanaz A Város a Nagykörúton innen vagy túl. Friderikusz Sándor a megtestesítője a budapesti tájszólás parvenű sávjának. 25 éve nézi vissza magát videón, de nem hallja, mennyire kényeskedően, budapestitájszólásban affektál.

archív példa: Médiáz a havér parasztnak Mokembében. Ez 100 éves argó, tolvajnyelvi, a Mokembe arra utal, hogy [kis]Budapest dzsungel és trópus, Afrika, vadon. A médiázás az interpertáció-vetítés, megvezetés, nyelviátverés, bebeszélés [-> szellemidéző asztaltáncoltató szélhámosság] ill. kidumálás, lyukat beszél a hasába, a paraszt pedig civil, nembűnöző, pali, palimadár, dógozótömeg, adófizetópolgár, igavonóbarom, ostoba verejtékezve güriző majomállat hülye. Időközben a haver a köznyelvbe tagozódván mára archaizálódik is lassan és a jiddis éneklő é-je e-vé kopott le... A budapesti tájnyelvben a XX. század elején a nyelvipestizmus még nem gügyögcsi pusztulat volt, hanem nagyon is praktikus rövidítéseket kölcsönzött nyelvünkbe, ilyen a troli, a mozi és a maszek (sokszor tehát ismerjük a szólelemény kitalálóját is!). A múlt századforduló nyelvipestizmusának ismeretlen népművészei olyan földrajzi neveket szlengesítettek Budapest helyneveiből, amilyen nyelvlel-ek majd csak a párkápmedencei sajtos pop-oszt-modernet fogják talán-talán jellemezni hatvan esztendővel későbben...

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://archivum.epiteszforum.hu/mitholmikor/hir_kepek/meridian/deakold1.jpg”.

Kis izelítő Mokembé százéves tájneveiből netokratív ifjúságunknak, akik immáron harmadik hete pipikélik össze magukat a gyönyörűségtől a hajtási-ra [-> jogsi] reá dübörögvén avagy hülyerékázván [revelálván]
Bringyeleváros A VI. kerületi Dagály utca és a Vizafogó gát közötti részen 1925-ig megvolt vályogházakból álló telep, amit a vidékről a fővárosba vándorolt tót napszámosok részére építettek. [? bringyele (tótokat csúfoló szó).]
Csaló-köz 1. A Teleki tér. [A volt ócskáspiac után, ahol az adásvételnél csaltak.] 2. Az I. kerületi Donáti köz, Donáti lépcső. [Ismert bordélyház volt itt évtizedekig 1930 előtt, ahol a férjek megcsalták feleségüket.]
Dobsztrít tréf A Dob utca.
Gimplisziget A Keleti pályaudvar mögötti elhanyagolt, gazos terület, a régi lóversenytér, a mai Sportcsarnok gyakorló pályáinakhelyén. [Tolvajnyelvi gimpli 'becsapható áldozat' szóból, ugyanis a Fiumei úton az OTI székházban fizették a betegállományúmunkásoknak a táppénzt, akik jó időben ezen a területen tanyáztak. Itt kártyáztak, aludtak és a szélhámosok serege vette körül őket.]

ism.: Nádasdy tanár úr szerint a nyelv fejlődése az, ami történik a nyelvvel. Tehát ha a nyelvipestizmusba rothadván magyar melcsifelcsizálódva ubi-ücsi-rágcsializálódik s a Balaton a 2020-as évek iszonyú aszályosságában Balcsikákká szikkad, akkor ez a története. Hogy Petőfi , A Dacos mit csinál a máig ismeretlen sírgödrében, nem tudható, vélekedésem szerint for’g mint a grillcsirke és persze kurvanyáz ám rendesen! Ó, apám Arany János, Te elfojtván, sokáig tűrve-tűrőnek látszó néma dühöngő, te! Nádasdy tanár úr [pedig költő is!!] szerint aminek lennie kell, legyen. Az értelmisegg áll és néz és esetleg kommentál. (Hacsaknem a történelem folyásáról van szó, mert akkor ez a kommentatív szemlélődés gyorsan átvált [bele]csinálásba. Ebben a bekezdésben kell véleményemnek hangot is adni, miszerint a drááágalátos Magyar Akadémiai Nagyszótár nagyjából annyit ártott is a magyar nyelvnek, mint amenyiben fejlesztette. Kazinczyék detto [ez szlenges pongyolaság, még stílusfestésnek is indokolatlan]. A mai kor embere alig jöhet tisztába azzal, hová vezetett Kazinczyék neológizálgatgatása: A XIX. század első felének értelmiségije valami olyan óborzalom szörnyűséges nyelvet használt, amiből egy mai magyar haladó műűvelt értelmisegg két mukkot, ha értene. Ma ugyanis a XIX. század első feléből Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi, Arany magyar nyelvét ismerjük, Jókaiét –vagyis azokét, akik az akkor divatos nyelvi kormodorral szemben átmentették nekünk Balassi, Pázmány, Alvinczy és Csokonai Vitéz Mihály használható, gazdag régi- s egyszerre új (számomra gyönyörű) magyar nyelvét is. Kazinczyék jószándákú neológizálgatgatása ugyanis a magyar legmélyebb ősi tulajdonsága a túlzásokba esés miatt olyannyira elszabadult, annyira körmönfonttá vált, hogy egy 1840-50 között keletkezett magyar publicisztikai szövegből korunk bajnoka két mukkot se ért. Petőfi korában egy röpke báli beszámolóhoz másfélszer akkora terjedelemre volt szükség, mint Mikszáth Kálmán szépidejében vagyis a magyar zsurnálizmus hajnalán. Nem Kazinczy -díjakat kéne osztogatni: az érdem Petőfié, ő az alsótagozatos tanítója a magyarnak, az ő kezét kell csókolnunk, a fiatal takonyét, és a jó tanárbácsi Arany Jánosét, aki csöndes nem hivalkodó munkájával teljesítette be Petőfi örökét. És a testvérjóbarátnak, Jókai Móric bácsinak kell térdet hajtanunk, mert ha ő nincsen, akkor b. Jósika módján nyögvenyelve bagadoznak még íróink Mikszáth után is. Petőfi!- aki nem átallott nótát faragni a magyarnak, hogy játszódván, észbevétlen kapaszkodhasson ki Kazinczyék nyelvigubancizmusaiból.

Természetesen a magyar iszonyok közepette inkább egy 200-300ezer embert számláló tájegység tájszólása nevetséges, ha egy budapesti humoralista jót akar magának, akkor valami jaó bunkaó vidíkies nyelvitahóságot pécéz és nem A Város tájszólásának pojácás vagy nejlonpicsás affektálós kényeskedő, modorosan finomkodó neonfényes pocsolyáját tapicskójja. Régesrég, 20-30 éves kabarékban merészeltek utoljára a budapesti tájszóláson viccelni, kb Oli bácsi a Szomszédokból mert affektálni annyira (igaz, a buzi szerepében).

Magyarországon a tájszólások még hangzóhasználatban is alig különböznek el. Legfeltűnőbben a szögedi ő-zés. Nem messze Szögedé-től (-> tájszólási fordulat a fölös e szóvégi ragaszgálása ) Kecskeméten már enyhédedebb az ö-zés, mégközelebb Szegedhez, Szentesen meg inkább az ó-zás Ólmo, onyóm.. róc, bunyevóc nyelvi hatásra, ami a szabadka környéki magyar tájszólást jellemzi. ( a ded szóvégi dé-je régi magyar kicsinyítőképző, nyelvi anyicánk –ka-ke kicsinítőképzőire cseréltük a párkáp[-> pirburg] medencében. [-> esterházyalizáló stílmodorosság, Dr Esterházy Mátyásnak köszönhetően a múlt század 50-es éveinek nicht vor den Kindern „szleng”-jéből desztillálódott ki pl „Ne ríjjá, Berija!” -babanyelv] Az úr a pokolban is úr, de másképen is, nem csak a magyar irigység szerint, hanem az igazi művelt értelmiségi nem berzenkedik akármely társadalmi megmerítésekben sem, jól alkalmazkodik, börtönben, laktanyában nem aljaskodásokkal, benyalással és csicskálkodással, hanem az Ész [valódi] Embereként kap helyet és nem kapar, mar.. meg áskál.

Reisz András meteorológus a televízióban, első idejében még szép (ámde szlávosan taarogaatós nyílt á-s) felvidkiesen beszélt, röhögött is rajta az ország faszánytosabb fele.. és lassan kikopik a tájszólás a beszédéből ...

Nyelvjárási szintű eltérésről a magyarban aligha beszélhetünk, még a csángó tájnyelv [szigetnyelv] eltérései sem elegendőek ahhoz. A könnyűségért-egyszerűségért még a tudós is használja így, mint pl. „palóc nyelvjárás” .. de valójában az elszlávosodott tájnyelvű őskunok [azaz polovecek(oroszul) –> palóc] nem szókincsükben, csupán hangzóképzésükben különböztethetőek el. "Nyelvjárásonként" alig találnánk 30-40 kizárólagos, csak lokálisan ismert szót.

A nyelvjárásokban gazdag német nyelvterületen még 70 évvel ezelőtt is, a tömegkommunikációval járó nyelviuniformizálódás hajnalán a bajor a hochduetsch-el csak tolmács útján értette meg egymást a két nyelvjárás mindenrendű különbözőségei mián. A felnémet dücs-nek mondja, amit a délnémet tájcs[i]-nak. A magyarban szóhasználati eltéréseket ha esetleg tucatszám találhatunk s azok is, mint a mony a tojás helyett, inkább archív emlékek. Ha azt mondom, mián, lehet tájnyelvi fordulat (elszigeteltebb peremvidéken kis völgyi faluban még haszálatos régi magyar . Ahol tengerinek mondják a kukoricát, ott szennyezetlenebb, archaikusabb változata őrződött meg a magyar nyelvnek. Pláne, ha tengeri helyett törökbúzának mondják! . Szintén archaizálás, kellő óvatossággal ma még talán választékosnak is hathat, a folyamatos múltidő kikopott jelzéseinek használata. A folyamatos múlt jelzéseszközeit használván mondataim nem kattognak a t- tt-k -től…

Lévén vidéki sültparaszt, alföldi-és cselédmentalitású szarzsák, persze nekem kétféle nyelvem van, egy ünneplős, meg egy pongyolább, ami ráadásul tájnyelvi és tájszólási fordulatokat is tartalmaz. Pl a lány helyett lyány-t szoktam mondani, a lágy ly és a kemény j-hangjaim elkülönböztethetőek, pl így mondom: pályinka. Volt helyett tájszólásal azt mondom v[au]ót. Ugyanis tájszólási környezetemben jaaó alaposan megcsaócsájja a níp a hangzaókat. Itten a talyigát tó’jják, de a szekëret a lú húzza. Bátorsággal írom ezeket, mert a mai haladó jóoldali és indexesen meg matulistafikaistán jópofi ifjúság úgyse nincsen tisztában [ az úgyse nincsen inkább ma már pongyolaságba számít] azzal se, hogy a Bëlga zenëkar naótájába a hajtási csak ironizáló nyelvijópofáskodás. A diáknyelv egyik eszköze a nyelviparódia.

Pl a Győzike só óta foltonkint az országban divat (egyes gimnáziumokban és kettes szakközepekben) Győzikéül beszélni, vagyis a salgótarjaani magyar tájszólás kevergélése a magyaranyanyelvű cigányság cigánynyelvi maradványaival. A cigány nyelv a régi magyar tolvajnyelv (ami szleng is meg zsargon is! egyik forrása, a csaj innen került a magyar diáknyelvbe, míg ma már használata általános (hiszen azok a diákok, akik még diák-és korosztály-szlengileg használták a csaj szót a lány helyet, ma már 60-70 éves nyuggerek…)

A szleng nem annyira röghözkötött, mint a tájnyelvi szóhasználat -és fordulat. A zsargon szakmai, az argó viszont sokkal titkosabb és ártabb belső másodnyelv. A magyar szavak latinos szóelvégelése XVIII. [sőt XVII.!] eredetű diáknyelvi argó-izálás, részben a büdösparaszt kábítása (-> parasztvakítás) . Szebb emlékei közé tartozik a gyermekdalocska-kiszámoló: "An-tan-té-nusz, szó-raka-té-nusz" Az egyetemi tanár nem beszél szlenget -de szakmai zsargonban beszélhet. A rendőrzsargon betagoz argó szavakat, de azért nem zárt, mint az argó (a tolvajnyelv).

Ha a show-t só-nak írom, akkor ráelőzök az akadémiai szótárra, megelőlegezek egy majdani elfogadást. Ha megfelelő nyelvikörnyezetben használom, akár irodalmi eszköz is lehet az, ami mondjuk sajtó vagy tudományos szövegben megengedhetetlen pongyolaság. Ha ájfon-t írok, még idegenül csikorgó vesztibuláre (belsőhallásunknak!), a kompjuter már régen nem.

Az Akadémiai Szótár összeállítói részben a nyelvifejlődés (és regresszió…) állapotát követik, részben a nyelv logikájára hibáznak rá (néha pedig melléfognak) de sokszor exhas választottak. [hasra ütve, tréfás, az ex- használatával „tudományoskodó” köznyelvi szófordulat, semnem szleng, semnem zsargon, mert lehetetlen e szófordulat tipikus szegmentálása .

Pl az én blogbejegyzéseim blogalkalmatlanul hosszúak. A fecsegésre van egy szép , ámde általános köznyelvi kifejezés a gyűjteményemben, ez pedig a szófosó. A szófosót a fecsegőre használják Tolnában, Baranyában a Zoborvidéktől az Alpokaljáig, de még A Városban is, bizonyos kerületekben.

Tehát ha a hajtási -nak a közismertebben jogosítvány szó helyettesítésére való alkalmazását vizsgálván azt semmiképpen sem kezelhetem tájszólás-ként. Lehet tájnyelvi fordulat, lehet használata szleng jellgű, a pop (és net) kultúra nejlonprimitivizmusához igazodó. Humoros célú/jellegű irásban kifigurázására egy alacsonyabbrendű (jógyerekblogban persze nem nyíltan lenézett, csak körülírásosan, utalásosan ) társadalmi csoportnak. Tardai típusú közösségekben az is előfordul, hogy a csoport frusztráltságában a magasabbrendű környezet provokálására direkt bunkóskodik kicsinyt és kéjelegve hangozat olyan tájnyelvi fordulatokat meg erősít rá tájszólására is (ezt csinálja Győzike is a só-jában, aki hallotta már szerepen kívül, civilként beszélni Győzikét, az tudja, mire gondoltam…).

A mai magyar népnevelő értelmiseggség egyik legvégzetesebb tévedése, hogy a műveltség jegyeit , pl a szókincset összetéveszti az intelligenciával. Intelligenciát dícsér, amikor a megdícsért műveltségére apellál. Kedvencem a szlengblog, én is jókat szoktam röhögni a tardai tahókon, viszont ismerek olyan egyetemi tanárt, aki egyébként a taxis Gyuszi bá'nál semmivel nem különb, de fölszedett műveltségelemeivel kiválóan leplezi lelki-tartalmi tadaiságát és kenyai törzsi iszonyodásait. Ismerek olyan hat osztályt sem végzett embert, aki nyers, kiműveletlen intelligenciájából él, nagyjából hat órahossza alatt megtalálja egy olyan törvény vagy rendelet kiskapuit, amin közgazdász tudósok, tanárai a tannak és politikusok dolgoztak hat hónapon át hivatalos (felkent) cigányszakértők bevonásával. Ez az ember, ha más családba, helyre, országba születik, talán a szegedi Suki tanár urat is követi a tanszékén... Vagy a nemrég elhúnyt Dr Burai Mátyást.

Az internethez köthető nyelviprimitivizmus magyarázható a subba subbarorum southparkianizálódással is. A Bëlga együttes kedvelt példám erre. A Bëlga annyira repzenekar, amennyira a Laibach náci vagy amennyire szótár ez a blog. A nyelviirónia felfogásához szükséges némi műveltség intuíciós képességg és intelligencia. A southparkianizálódás ezért sokszor önellenható: Kultuszt csinál (önkéntelenül és önellenhatóan) abból, amit pécézéssel, kifigurázással éppenséggel lenyomni vágyna. Vagyis megint kedvenc vesszőparipámra mutatok: [ön]ironuikusan ábrázolja az amerikaiak (a mi szlovákfikázásho hasonlítható) kanadifikázását, amit a southparkiánus jógyerek színén vesz: és fikázza méginkább a kanadait. Matulista fikaista southparkiánis eljárás kereteiben csak a szabvány tahóság tárható fel. A paraszt tahósága nyilvánvaló, mert a nemmosdás és hétszámi fehérneműhasználatban átviaszosodott vászon a testi [fizikai] munkában bőrszerűvé feketedik. Míg az úritahóság áttetsző-fehéres viaszsárgás, azaz láthatatlanabb marad a szintén hószámra cserélt (finomabb vászon) úri ümmögön, ugye. Vagyis lehet blogot nyitni a tardai tahóság tanulmányozására, de pl lehetetlen a budapesti tahó, az úritahó pécézésére blogot nyitni. A tipikusan mélymagyar, szájával liberális, tetteiben feudális úritahó ugyanis nem szenvedheti , ha a mindenfikaizmusból őreá, magára is frecskel. Sőt, még az öniróniát sem ismeri. Azonnal besérül, moderál (dürüll) vagy megpróbál „visszasértegetni”.

Tahát, ha azt mondom tahó nem tájszólással beszélek, hanem tájnyelvi fordulattal élek, viszont a ma tehát-ként betagozott szóban az e-t a-ra cserélvén archaizálám [vala]. Exhas valamikoron az academicus-ok imígyen döntének, hogy a gahó helyett a másik tájnyelvit, a tahót alítanák [vélték] szebbnek.

A börheő tájnyelvi kifejezés, hangutánzó összefoglalószava a tájszólásnak. Vannak, aki túlsággal is beszélik tájszólásukat oylannyira, hogy az már az átlag helyilakos füleit is sérti. Egyetlen szóba belefér a tájszólás jellemzése. Heé, heő, teő, mija, hajsz csaálé ! A türheő még ráadásul tapintatlan tuskó barom is. A türhő [türheő] és a börheő közötti különbséget elhallani viszont már honosnak is kell lenni a tájban. Ismerni kell a használat szituációit, a messziről [le]jött tudós gyűjtő csak tájol. Érdeklődik, aztán kérdezősködésével vagy ráhibáz vagysë... A tudós rendszert akar, gyorsan, néhány év alatt, sablont, keretet készít, rá-és belepróbál. Előre elkészít egy nyelvilogikai sémát és előfeltevései hogyne igazolódnának. (Ez szociológusok kedvelt módszere is pl az előítéletkutatásban!) A nyelv fejlesztője viszont Az Ismeretlen költő. Állítom, legszebb népdalainknak egy-egy ismeretlen zseni a szerzője és az istenatta nép aztán legföljebb egy pár ragot koptatott, itt-ott tájnyelviségekkel toldotta, de az alap vers [dal] egy ismeretlen zseni műve. Aki talán analfabéta volt. Vagy hegedős diák [kallódó csavargó értelmiségi].

Ha azt mondom, hajtási, a jogosítványra, akor ugyanazt csinálom, mint amikor az autót, a gépkopcsit biz. bec. szekérnek mondták volt a jampecek a múlt század 50-es éveinek végén. Avagy taligának (-> fostalicska). "Felétek hogy híjják a talyigát" -kérdé egy 16-os gyalog baka tréfásan a surranótársát, aki elértvén így válaszolt: Minkfelénk? ?-targoncának mondják! És ezzel önkéntelenül is kiütötte, csorbította a készülő tréfa élét, pedig a talyiga nem targonca.

A taliga viszont lehet kordé, ha a fiáker különben nem a konflis szinonimje. A joghurt nem az aludtej helyesen és academiailag magyarul, hanem súlyos tévedés. Ugyanis a joghurt nem aludtej, de ennek megértéséhez a tejipari szakkifejezésekben sokkal gazdagabb francia nyelv segíthetne, aminek a mi tejfölünkre van vagy hat szava. Azzal is foglalkoztam már, amikor a szépelgő újságírópapíros beszélőfej a tévébee' nem mer fialást mondani, hanem inkább választékosnak gondolja, ha úgy kérdezi az újravétel során a büdösparasztot: "Mennyit ellett a malaca?" (Mert a kocát és a disznót is alpárinak érzi, a malac oly finomkás, ugye?)

Tájszólás-os attól lészen a hajtási , ha a hangzók ejtésében eltérek az academiai-tól, azaz Győzikésen nyílt ákkal hájtási-nak mondom avagyis alfeődiessen csaócsállom meg ha(ó)jt(a)ássinak .. ha viszont aszondom, josogítván', akkor megkaphatom azt is, hogy bëlga vagyok má' megin'. Ha iéniekliően besziélek, akkor olyan tájszólással, aminek feődgye érintkezik vagy keveredik inkább román anyanyelvű tájakkal. Az erdélyi magyar, ha szépen beszél magyarul, akkor iskolázatlan, alapfokú képzésben részesült, ha töri a magyart és iénekliően besziél, akkor értelmiségi, aki középiskoláit is Bukarestben végezte.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

· 1 trackback 189 komment

Címkék: tájszólás bëlga nyelvénckedés

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr392608913

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Levendel Júlia - BEFORDULT A KONYHÁBA 2011.02.03. 12:48:39

Ország Lili | TükröződésELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELINem feltétlenül a húsz esztendős Petőfi. Először is az ő helyzetdala egyes szám első személyben szól, befordúltam – írja, így, hosszú "ú"-val (mintha csak a második sor Rágyujtottam szav...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szeretném látni az összes kommentet! (189)
Az utolsó 100 komment:

magyar-magyar szótár 2011.01.25. 08:38:59

@Szekuriti Blogger: kifelejtettem egy sajáttalálmányú szmájlit, a (Q)-t. Meg a (;)~ -t

minden mélymagyaroknak azon kitsinke munkái,

Keresés

magyar-magyar szótár

Címkék

Egyéb

Archívum

Olvass!

Friss topikok

Feedek

magyar-magyar szótár 2011.01.24. 06:11

· 1 trackback 189 komment

Címkék: tájszólás bëlga nyelvénckedés

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 08:41:05

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 08:51:23

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 08:55:47

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 09:08:06

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 09:24:36

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 09:33:04

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 09:49:17

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 10:00:57

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 10:18:49

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 10:25:40

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 10:29:03

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 10:58:13

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 11:05:52

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 11:11:14

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 11:26:05

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 11:36:32

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 12:08:51

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 12:17:15

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 12:24:13

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 12:26:30

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 12:30:06

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 12:34:17

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 12:35:50

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 12:36:45

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 12:48:23

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 13:02:37

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 13:03:16

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 13:08:23

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.01.25. 13:21:36

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.25. 13:54:40

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.25. 14:43:24

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.01.26. 09:02:46

election sc.monitor (törölt) · http://www.valasztas.eoldal.hu 2011.01.27. 11:21:52

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.27. 14:02:15

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.01.31. 10:25:42