2010.05.03. 03:51
Rónák végtelenje
mondolat bs395-nek s Tokfalvinak
Érdekes, az én apám iparos volt, az övé meg paraszt?
/Móricz Miklós kisvállakozó, a múlt század 30-as éveiben/
Amit Petőfi rónák végtelenjé-nek ír, újság volt akkor. Vágtatott a Tisza a rónán át, de az oda-vissza, kétirányba áramló időszakos mellékfolyóiból, patakjaiból sokat megszabályoztak már. A puszta-helynév nem csak a messze belátható sík , hanem sokszor egykori (ma már puszta) település helye, a nincs. A semmi. [településnév]-puszta nemhogy nem sík, de hosszú fertőkkel szabdalt pagonyos, löszhátas, tölgyerdő-szigetes rétes, mocsaras, ingoványos, ámde A Járás -tól vagyis egy időszakonkint [augusztus-szeptemberben] összevert szürkemarha gulyák tengereivel meglábolható sáv-tól nem messze ... még ma is a falu határa kis entziklopediatská-ja lehetne az Alföld mai képének. (Ami nemegyenlő a Petőfi idejéből valóval, amit még a mai tudós vízkormányzóink közül az akkora polihisztorok sem képzelhetnek el, mint Uj Péter, az Új Vásárhelyi terv kérlelhetetlenül eredeti stílusú meghibázója...)
Még a régi nagy, matinékuruccossan álomrózsaszín ponty alakú Magyarországon se volt egy tapodtat se ilyen, mint a képen. És nem csak az idegen import növények miatt (pl a muhar is ilyen bezzegamerikai import) Még Krúdy is elköveti azt a hibát: nála Janko Zapolje A Festett [orczájú] Király akácfák előtt vonul. Az, hogy a másik Bajcsy-Zsilinszky, nem Endre, hanem a gyilkos Rába-Steiger avagy K-700-as óriástraktor nyomokon fut a csendőrszekér után kötve a műűűvészfilmen, abba még bele lehet magyarázni valami posztmodern lufasz-t. Ugye, a garabonciás deákot, ha a parszt valami hibán fogná, az mindent elsöprően stílbravos nyelvierejével kivágja magát, hogy csak: paródia volt. Ha a deák gereblyekeresés közben a gereblyére lépvést hömlökön vágatja magát, az azért van, mert feléjük [ a hétkerületbe-eee-eee'] a gereblye az a szénagyűjtő.
Mainz s Würzburg újra-újra-s újra megépítése? -Ha a helyneveket tallózod a derék konzlib' labanc barátom Tokfalvi szerint is lusta cselédmentalitású (aki számára mindent Az Államnak kell megcsinálnia és a Megyó bácsi féle agyontámogatás és Lyukas Kas) népség feődgyében, akkor a mai rónák síklapos víztelen végtelenjében ilyen helyi területneveket találsz, mint Tóalja, Tópart, Tólapos, Tónaki dűlő. Néha a feőd mégis emlékezik s megtréfája azokat, akik a falu egykor még Büdös tó nevű határrészén építkeztek. Sáros, Sárszeg, Sármelléke. Csíkos, Csíkszeg, Csikász. Békás, Lencsés, Hagyaó ferteő-je. Hosszúlápos (amit Hosszúlaposnak mondanak a rónák végtelen-je óta..). Nagylápos. Hiszen a lápos helyett valóban szikes, nagy lapos (és asztallap sima )szikes semmirevaló legelő keletkezett.
A rét eleve nem száraz, hanem fertős, azaz időszakosan víz alatt áll s abból olyan szépszálú szénának való kövér füvek igéznek járható szép mezőséget, amiket még ma is láthatunk a fertők helyén. A Szajol-Nádudvar vonalon ősszel és tavasszal a ladik volt a biztos közlekedési eszköz -Petőfi körbe-karikába ment föl Pestre gyalog, mert rövidúton majd a vasútvonal biztosított közlekedést (viszont ma az autópálya miatt a kaminyonok kerülővel, Lyukmagyarországot nem is érintve járnak...) A békési sárság a szénájáról volt híres, azt vitték föl porcióba kötve a labancnak, nos ezt a híres, méteres szálú szénát szigetekben kaszálták össze az aszályos nyáridőben!!! s nádtutajokon a száraz partra. A Járás -azaz a marhahajtás É-Ny irányú utvonala volt valamennyire járható: a szürkemarha gulyáknak, amit labanc tőke alá Bécsbe hajtottak föl, nadehát a hosszúlábú szürkemarha, lásd az indavideón a muchacha, húdemókás zalai pár szürkemarhát maieszközökkel, de szakértelem nélkü befogni se tudták, fut a szürkemarha, fürge, mint az őz kb oly sebességgel!!! úszik a szürkemarha, szittyót meglábol.
Játékos kérdés: Melyik nagy népnevelő&tanító magosértelmiségünk tudja a különbséget mocsár és láp és fertő, berek és rét, pagony s csalitos , mező s róna között, minthogy ezek nem szinonímek ám! Ki a kisfaszom dógozta le a derekát abban, hogy ezek már csak nevek-ben maradtanak föl? Tán a labanc vagy a mindenkoron garabonciás hajlamú deákság? Pompás lesz majd az időbuszt látni, ahogy a fejlettudatú, olvasván a gps-t rét [rétes] tehát egenyes toronyiránt nekivág.
Egy-egy település barkácsolt, amatőr helytörténetét olvasva, ha ismerem a falut, az 1800-as évek ormányán kélt történetből a tájat föl nem ismerem, hatalmas tavak, oda-s vissza folyó patakok, amik a Tisza árja idején mindent elsodró vad folyók. Elszégyelem magam, mert én is melymennyit ostorozám az alfeődi-és cselédmentalitást. Dolgoznak, mint a barmok, adnak tizedet, teljesítenek forspontot, quart-teil-eztetnek náluk, adnak dézsmát, megint rendkívüli forspontot, járvány hagyja tizedüket meg, égetés, dúlás, visszaköltöznek s újratetejezik a vermeket, miért? Az is baj, hogy ugye, ami kő-kövön az alfeődben maradt, az leginkább templom, néhány csárda, sóház esetleg hidak. De legfőképpen templomok és akkor a maakszista történelemszemléklet szerint hogyan merjünk ezekről beszélni ugye (holott van valami nép-pszicho-filozófiai magyarázata annak, hogy egy nagyobb szakrális épület egyben a népnek is emléket állít, akik emelték. Jó, akkor az attejjista broboganda ut-jából kukázzuk ki ezeket a teljesítményeket.
Jellegzetes alföldi helyi kisnagyember önemlékműje 1973-ból. A faluban ekkoriban még csak hízlalták a disznókat, összespórolni [-> negatívtakarékosság] a pénzt a vízvezetékhez... bár némelyik büdösparasztnak már azért fürdőszobás háza volt.
De annál a látványnál, aminek ma a rónát tévesztjük, nem idősebb a magyarban ez a: "Senkinek ne legyen többje a másikénál. Ne gyűjts, ne kuporgass, amit ma megeszel, az a tiéd, azt már nem vehetik e tőled. Gyúccsunk rá -nem hajt a tatár." Ki tudja tudós népnevelőink közül azt, hogy ez a mondásos tatár nem a mongol 1241-ből, hanem a krími 1683-ból, 1699-ből, 1701-ből... a temességi török zsoldosa.
Karcag környékén (Győrffy István Nagykunsági krónikája nem szamizdat) szigetekben legeltették a gulyát s úsztatták a jószágot két legelő között - lásd az avatott gatya jegyzetemet. És ezeket a munkákat ez a semmibenézett lusta dologtalan ejráérünk büdösnép végezte, és ők építettek maguknak járdát, portalanított utat, sokhelyen iskolát. úgy lett telefonjuk, hogy 120% fizették és gáz is, hogy 140%-ban. És úgy lesz (nahát, mert végül, ez bizony hibázható...) szennyvízvezetékük is, ha 200% fizetik (tehát a nem hajlandóak helyett is).
Nagyhegyes története, ami egy ősi, a Törökmagyarországban elpusztított falu helyén kélt Rákosi alatt, ott az iskolát maguk építették az emberek a két kezükkel az állítólagosan hűűűddepáternálista Állam szépnapjainak hajnalán és meg is nézheted a falut ma is. Még mindig. Vagy Bekeska Caba-át , mire jutott az elmúlt húsz év szembeszelélben. Joch?-hogy a szlovák tót [tota] nemmagyar?-de barátaim, ejnyeee!
A magyar nacionalizmusra adott antinacionalista de szintén tahó és bunkó, najó, úritahó és nejlonlaza (-> indexista-matulista-fikaista, erőltetetten diákos) mondolatban le kell fikázni a "magyar teljesítményt, ami nincs is". Semmivel se volt rosszabb a magyar paraszt a schwoob bauer-nél vagy a szlováknál.. Annyi volt a hibája, hogy hibázott [a rováson] vagyis nem volt. Ha nem szarik a parszt, az úr már régen éhen döglött. Nos a magyar bármilyen ínségében jobban táplálkozott, mint a burkus avagy a bergengóc paraszt éshát az odvalasó fejlettértelmiségi garabonciások is több emberi csontlisztből sütött kenyeret ettek a várasakban ahhoz, hogy a bójert úgy tudják fikázni, ahogy az elsőgenerációs felkapaszkodott (apja még jobbágy volt...) garabonciás a magyar tahót. (Ism.: Az úritahóság a hónapszám nem váltott ümmoög hátán viaszosan sárgásan ütögél által, mert dologtalan, tehát nem porette bűrszerű feketés , mint a paraszti, ámmeny. Újabban pl az úritahó az a magyar író [nevek a szerkesztőségben -a szerk röh.] , aki keresetlenül és hangosan pofázik, míg a másik magyar író felolvas avagy beszél. Detto díszelnökségben is.)
Volt, volt egyszer s aztán nem hol nem volt, hanem egyáltalán nem lett magyar parasztpolgár. A magyar paraszt talán engedékenyebb, türelmesebb volt a lengyelnél, kevésbé rebellis a brat-hoz képest, (de nem annyira lehetett fát vágni a hátán, mint az orosz muzsikén, bár nem is pogromozott, mint az orosz...) amíg volt magyar paraszt. Ésde nem akármely derék mostani magyar értelmiseggünkről, főleg egykori szellemipéldaképeimről, a nemrég önfelszámolódott SZDSZ vezérkaráról akkora patópálságot bizonyítok, mint ide Nagykáta! Az SZDSZ egész története az ejráérünkarramég s az egyelőre nem piszkáljuk, mert most fontosabb, hogy a dakota dögök az anyjukba ro'aggyanak, majd jövőre lépünk. Az idén leszámolunk a fasz kis takonygecikkel és jövőre aztán a sarkunkra állunk -de még a sajtómunkásságunk is ígyen napolta el a tény-s igazságfeltárásokat.
Megj.: Amidőn az egyik utolsó parasztpolgárért elment a GESTAPO, az fegyvert fogott rájuk...
Van különben magyar parasztpolgár, még máma is, nem is akármilyen. Winkler Róberték még pár éve ökörködtek csettegőkkel. A csettegős bács-kiskun megyei parasztpolgár mára Zastava-IVECO-ra váltott, leginkább menő a 3,5 t össztömegesre papírozott 5 tonnás bilencs kis egytonnás daruval. A vidék, ami Petőfi idejében homokbuckás rónák végtelenje volt, ma átláthatatlan nyárfaerdős, szőlős-gyümölcsös legelőfoltokkal, szinte járhatatlan kűátyus utakkal, mert Az Állam, A Lebontandó csak szedi a pé'zeket befelé az utakra, de csak alig is javíttatja. Akkor szerepel ez a vidék a médelyákokban, ha lecsap a borkommandó avagy Stadler Józsi bá'ról van valami poenos.
A termelőszövetkezeti mozgalom végéről csupán az afféle amatőr, átpolitizált, egyoldalú néphülyítés, mint Kun István[né] "szociografikus" írásai (pl a Mozgó Világban) vagy az izzgiség (a kiskun kurvák melegedő fakalyibái -poenvidijaók) jöhetnek át a haladó jóoldali médelyákokon... Zám Tibor negyven éve messzebb mehetett el, fájóbb igazságokat írhatott ki, mint ma a kameratologatós indavidijós megmondó-és népnevelő gecimédia. Máma?- hogy egy riporter lemenjen a nagybüdösbe? Semmit nem tudunk pl a termelőszövetkezeti mozgalom végéről azokon a féligazságokon kívül, amiket Kun István[né] összehordott a maszopos "téeszelnök"-ök ízlése szerint. [Kun maga is téeszelnök volt... a szerk. kieg.] (Mert ugye 1990-92 között a pillanat résében a volt-MSZMP-s, leginkább MSZP-s érzelmű téeszvezetőségek lopkodták széjjel Kft-kbe a szövetkezeti vagyont, semmizték ki a tagságot és aztán ezt hoaxálta a Kun házaspár mind Torgyán Pubi nyakába... holott a kérdést Torgyán nagyon messziről és alulról szagolta... Pompás példa a népszopatásra a vagyonjegy história. Sőt, akkora valódihatalma volt az exbaloldali újbáróknak, hogy lényegébe minden balfasz "jobbos" törkevést, teszemazt a kárpótlási jegy-ezést is, sikerült enndugájába dűteni, saját szaharájába fullasztották a jobbos erőlködéseket úgy, hogy egyben a lopcsalizmus következményeit is a tóggyánokok nyakába sikerült hazudni... A vagyonjegy-gyel a kisemmizett téesztag visszaszerezhetett volna valamit .. azt azonban csak a Magyar Közlönyben hírelték, hogyerre mindössze 6 hónapja lesz.. a legtöbb ostoba téeszparaszt betette a vagyonjegyet a tiszta ágyneműk közé a tisztaszoba szépszekrényében, joszt lesett.. mint a birka.. az extéeszfőnök káefté-tulajok meg szépen a maradékból is kisemmizték a tagságot, meg a jóoldali sajtó még azt is szajkózta, hogy hű, most végképen széjjel lesznek verve a téeszek, mert a mohó büdösparast elviszi a gépeket (amiket rég elloptak már az MSZP-s érzelmű főnökök, hihihi!)
Azaz az ennmagát jópofi garabonciásként hoaxáló deákságunk nagyon is nyakig benne van és felelős a ződbarna szószért, amibe most kerültünk -akárhogy is fikázná át a bunkónépre. A Political Capital-osok rezzenéstelen pofával mutatnak a náculás nyócszorozódására ügyikén anélkül, hogy beszélnének arról, kik és miért-is-miértis és kiknek a szakszerű tanácsaira is szórakozgattak és addig-addig a nácikártyával. (Síkbolygón ugye két nép van: a hülyebunkók, akik nem nekünk megfelelően szavaznak és a bölcs nép, aki volt 2002-ben vagy 2006-ban az a hatvanvalahányezer...) Szépek is a magyar mesevilág garabonciás történetei, de ne feledjük, hogy dramaturgiailag a mesélőnek is maga felé hajlik a keze...
Ha mégis keresni kéne valami naaagy-nagy közösmagyar és mélyen magyar tulajdonságot, ami a többi népektől elkülönböztet: senki nem öngeciz oly gyönyerő paszománytokkal a környűllő népek közül, mint a magyar. Na, és jellegzetesen török vidor-i álkérdésem: ezen cziffraságos öngecizések által jutottunk-e elébb?
8 komment
Címkék: mélymagyar öngecizés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Barát József guru 2010.05.03. 07:08:32
Ja, és annyit fenyegettél már minket a szótár nyugdíjazásával, de ugye VAN MÁSIK.
magyar-magyar szótár 2010.05.03. 07:53:49
elsevero 2010.05.03. 13:55:04
" Hájja, a Karsai Jóska nem engedte szétszedni a Dózsa TSZ-t." (Battonya)
" Itt 30-an csinálják meg ugyanazt a fődet, amit azelőtt 300-an." (Okány)
" Aki csak tehette összevásárolt mindenféle gépet, közbe' egy kombájn 8-10 napot dolgozik egy évbe'." (Szeghalom)
" A megyei traktorkapacitás 6,5-szer, egyéb munkagépkapacitás 4,5-szer nagyobb a kihasználhatónál." ( Kétegyháza)
" Itt mindenki fóliából él.
Magának is van?
Nekem nincs. Csak a románoknak." ( Méhkerék)
magyar-magyar szótár 2010.05.03. 15:21:06
Sokféle téesz volt - anekdota a Rákosi korszakból:
Vasárnap megérkezik a szövőgyári munkásaktíva [egy nyírségi faluba], keresi a felvilágosítandó téeszparasztságot, persze a vezetőket.
"Hol találjuk az elnök és titkár elvtársakat?" -érdeklődnek.
"Alighanem az istentiszteleten vannak a templomba'"
Karsai volt, aki nagyhetykén odavágta most a múlt őszön is, hogy "Teccenétek úgy dógozni, mint én, akkor nem kéne aggódnotok, támogatja-e a párt a képviselőségeteket!
elsevero 2010.05.04. 14:53:03
Bemutatkozás: " Jó napot, K..... Képviselő vagyok!"
Hirtelen 3 válasz jutott az eszembe.
1. Gratula anyukának a szép keresztnévéért!
2. Ezt most csak úgy, miheztartás végett...?
3. Mi a fasz van veled, ember?!
Tokfalvi 2010.05.04. 22:45:23
magyar-magyar szótár 2010.05.05. 01:57:13
Felírtam magamnak a kéménybe korommal Zsófia asszony* kifakadását MZs túlsok színművéről. Rossz a kedvem, csak benézek a kürtőbe és már indulok is :))
*neki kell fixálnia a beállítás-t, ha érted.