A magyar himnusz Erkel Ferenc [Franz Erkel, ein peschter bürger] szerzette dallama eredetileg verbunk [verbung] volt, azaz pontozva, gyorsacskán is énekelhető ám! /minden külön értesítés helyett!!/
Öregedő, lassan levénülő poen az, miszerint Alexandr Petrovity se volt magyar, ami egyébként igaz. Az inverz mélymagyar hülyeség semmivel sem sekélyebb, mint amire mondolat. Nagyjából az óvodai bibíí-k és bleeee-k szintje ez. A "diálektikus materjálissta" történelemfelfogás szerint a történelem szüntelen haladvány, egyre fejlettebb korszakok ülepednek egymásra. A mai álláspont szerint a nacionalisták (hacsak nem magyarköpködők) a múltcsökevényei, tehát az, aki antinacionalista, az fejlettebb. (Mégbeszűkülttudatúbb??)
Ma már hihetetlen, de mielőtt a fejlett Nyugat-ról importáltuk volna a XVIII. századi találmányt, a nacionalizmust, a Középkor embere maga szive-joga szerint választott nemzetiséget, ha egyébként nem volt röghözkötve, mint jobbágy. (De akkor is megszökhetett s felbukkanhatott máshol, másnéven, nem voltak papírok.)
Ugye, nehéz ma elképzelni, amikor párezer tahó "jobbos" miatt tüchtige jógyerek okádja le csulával, fikázva a magyart, hogy német vagy román elhatározta, magyar lesz, mert magyarnak lenni jó.
A liberális felfogás elsősorba helyezi az egyén személyes elhatározását, véleményszabadságát. HA azok a személyek elhatározták, hogy magyarok, akkor magyarok akkor is, ha más (tahó) magyarok pl zsidózzák, polyákozzák vagy oláhozzák őket. Ráadásul az oláh, a ruszki vagy a polyák nem más, mint e nemzetek enn-elnevezésének magyarulása (a román új kifejezés, a valach törzsek valachok, azaz oláhok volta, a polyák polszki és a ruszki ruszki[j]).
Az inverz hülyeségre adott mondolat egyugyanolyan hülyesége tanulmányozható a "jobbikosok" palesztinbarát megnyilvánulásaiban. Emiatt lassan nem beszélhetek majd gyűjtésem kedvenc igazi mélymagyar megnyilvánulásáról, az izraeli magyar állampolgárok palesztinokat cigányozó megjegyzéséről. Ti. hogy, idézem "a palesztinok olyanok, mint a cigányok, dologtalanok és lusták. Meg piszkosak".
Gyerekes jobbospukkasztási vágyból persze szabad
inverz tahónak lenni, de elárulom, hogy az inverz tahó is tahó ;) [ A tahóság az emberzsír kiütközése, pl ing hátán, fekete bőrszerűen a portól a paraszt-é ÁMDE sárga faggyasan az úr hátán, mert úr nem dolgoz' tehát a tahósága [vált.: gahó] sárgásfehér marad... :) ]
Egyébként a legújabb nacionalista, fasisztoid megnyilvánulások egy része -szerintem meghatározó többsége- nem más, mint óvoda-kiscsoport szintű bleaaaa!! . Nyelvnyújtogatós dac.
2005-és 2009. között ugyanis a magyar demokratikuss intézményrendszert szinte soha eddig nem tapasztalt tökéllyel alázta le a demokratikus intézményrendszert. És ez a lealázás nem ám a plenáris ülésről való, egyébként önellenhatóan ostoba kivonulgatás volt ám, hiszen anno a jóoldal is volult ki s akkor a nyalógépezet oda is orált ehhez, hogy a meló nem is a plenárisülésen van és bezzegamerikában 4-5 képviselő lézeng az üléseken, mert az igazi munka máshol van(a terepen, ugye...) .Az elmúlt öt évben a profipolitika a legfejlettebbb, legjobb, legmagasabban művelt és legtehetségesebb magyar minőségiújságírói kar [eletronikusmédiatagozat detto] alányalásával és közreműködésével, olyan nyílt pofátlansággal gyalázta le a demokratikus intézményrendszert, hogy egy átlag közmagyar még kifejezéseket sem talált a tiltakozására. Elitértelmiségünk zsírtahónak nézi le azokat a közmagyarokat, akik őrájuk gondolva szavaztak 1990-ben másra. Igaz, mára sokkal több már a politikailag ostoba és műveletlen polgár, az 1990. után eszmélő oktondi fiatalok, akiknek új minden régi vicc, pl az "indexes stílus" is. Az átlagpolgárok egy része mondoltos pukkasztási vágyát másban már nem is volt képes kiélni, mint "nacionalista" meg "fasiszta" megnyilvánulásokban. Az ilyesminek látták hatását, hogyaszonygyaja, arról sok pető iván-alakú, idegesítő értelmiségi pofáról erre bizony leolvad a blazírt nagyképűség, bepipulnak rája. Ugyanilyen a komikus "Kertész Vita" is, lövése nincsen a zsírmagyarnak Kertészről, "valami zsidó" aki provoktíve beszél, erre mondolatként még a Kertészénél is provokatívabbnak szánt kündüiánus fakadásokkal genyázunk, erre Kertész méginkább berág és még úritahóbb, erre mondolatként az ergyák mégpestiparasztabbul válaszolnak ésigytovább ésigytovább... A jógyerekek máér ott tartanak, hogy saját lázálmaikat "nyugati vélemény"-ekként szeretnék visszaolvasni, le is diktálják egy emigráns újságírónak és aztán visszacipyrják, mint "nyugati vélemény"-t. Holot az, amit a mi jógyerekeink terjdő nacionalizmusnak hazudnak el, egy átlag német ön-és haza-viszonyában természetes. Az amerikai polgár nacionalizmussa pár tamburmajorbotvonásnyival überebb a Magyar Gárda paszománytos matinékurucságainál. Egy Donald P. Belisario szappanoperában több a nacionalizmus, mint valami Usztics Mátyás szavalatban.
A szomszédom, mert politikai nézeteim bonyolultak a számára, mert "pesti" és "kommunista" duma-ként brekeg bele szűk tudatába, amit beszélek, elkezd Kárpátiát bömböltetni odavélve, hogy engem idegesít a nemzethyess nejlonzene. A búsmagyarsors-nak a rhytm'n blues-hoz gyöngéd s egyre haloványabb gyökérszálakkal fűződő dudvás gaz muharja. A magyarnaótáss bús klapanciás giccs. A matinékurucság. És ha látja a szomszédom, hogy kezdek idegesedni a Kárpátiára, akkor Tátrai Tibusz-beállítást ad a potmétereknek (könyékkel a MAXXX-ba föl!). Amint tüzet tűzzel eredményesen lehet oltani, tehát ha nem akarok több Kárpátia-bömbölést, bömböltetek öt perc Kárpátiát és kész. Vagy megkérdezem a szomszédot, hogy mért Ráckeve szineivel stráfozott nammammarország matrica van az Ignis-én.
A
hejjhittler bejegyzésemben írtam már erről. Mert bolon'tanárnéni csúnyán fölidegesedett a hejjhittlertől, az egyébként alapjáraton megnyilvánuló pukkasztási vágya a cigánygyerekeknek ( zöld fűcsomóval hejjhittler-t [fonák svasztikát] rajzoltak a magyarsszony háza falára, ha nem szardarabbal...) még durvábban tört ki. Ezt kezelni "beidegesedéssel" vagy inverz bunkósággal kezelni: olaj a tűzre.
Az különben bolon'tanárnéni egyéni szocproblémája volt különben, egyszer az iskola kapujában a fülem hallatára egyezet meg két nyugodt, sőt, vidám cigányasszony, hogy máma nem a bolon'magyarasszonyt mennek idegesíjjeni a tanácsra, ehun-e a bolontánéni, aztat idegesíjjék föl, már indultak is befelé szatyraikat forgatván a fejük föltött, "Ejjjkurvapiccsa, szíjjelszedem a szaadat, teee! rikoltásokkal..."
Soha talán olyan profi politika & médiahullám nem mosta a magyar köztudatot, mint 2005-2009. között. Akik beletojták ezt a spanyolviasz alakú kakit a palacsintánkba, most mindenféle "lábnyomról" hadoválnak. (Ez
fal vetítés Mokembében a parasztnak, vakításra...) A Wallis Rt feltuningolta tőkével az index-et az új médiaviszonyokhoz, amikben ma már a televíziók, ha több "fogyasztóval is" de alacsonyabb hatékonyság mellett magas költségen és súlyos késések hosszúóráival kullognak az eseményekhez képest... Majd a Wallis a már lendületbe hozott index-et zseniális húzással elpasszolta egy meglehetősen ostoba "jobbos" médiavállalkozóként hoaxálható baromarcúnak, aki így önkéntelenül és tudatlanul hozzájárult az index látványszintű politikai semlegességéhez -
"hiszen jobbos tulajdonban van!". Az agymosás egyik fő feladata volt tipikus "jobbos" megnyilvánulásokba provokálni a politikaiostoba kispolgári szegmenst, akik már semmiképpen sem találtak sem fogást a tökéletes politikaikommunikáción, miközben szavakba sem tudták önteni azt, ahogy a szemük láttára csak úgy sliccből kúrelta szájba a demokratikus intézményrendszer maradékát a Kamarilla. Nem volt ebben semmi színjáték, meg színfalak sem, minden itt, a szemünk előtt történt.
A "fasiszta veszély"-jel bevakított haladóbaloldali Social Club lelkesen tapsolt A Drága Ferikének, hogy adja meg a faszistákok szájának... Az ember, mondjuk, ha viszonylag értelmes, azt várta volna a "helyette beszélő" művelt és okos valamint tehetséges újságírótól, hogy röhögje már ki az akkor még mintegy 66-os létszámban masírozó német parasztsapkás, nyugatiimport bakancsos, afrikai hímoroszlános, sváb-lajbis barmokat, madárfejűlajosokat. Erre mi történt? Lefeküdtek a fotóriporterek eléjük a kövezetre, hogy a féltucat betöltse a plán-t. Természtes is ez a sajtómunkás magatartás, szakmai követelmény egy bulvárfotóriportertől az, hogy kapja le autóbalesetben nagytotálban az aszfalton himbálódzó rózsaszín emberi koponyalemezt... Csakhogy a bulvárfogások a politikaikommunikációba keveredtek bele... talán azért is, hogy a 2005-ben Gyurcsánytól kilóra megvett két félbulvártévét egészenbulvárnak lehessen ellegyinteni.
Vagyis újnacionalizmusunk megnyilvánulásait a jógyerek, a megfelelen nyaló, uszítómédia munkásai tótawériánusan még szítani igyekeztek. (Arról, hogy a fasiszta, az A Halálos Übü Burleszk, és ettől miben különböztethető el a nácik szerintem sokkal veszélyesebb technoid pollúciója, már írtam ... )
De beszéljünk csak a XIX. századról, amiben, Kelet-Közép Európában a "maaxista diálektikus történelemfelfogás"-nak elhazudott maszlag szerint "pozitív" volt a nacionalizmus.
Ezt sose értettem, hogy pl a diszkrimináció is hogyan lehet "pozitív" .. egy eleve negatív kifejezést hiába előjeleznénk, az nem változhat.
Mókás a jógyerekek szelektív történelemkezelése, egyébként antiklerikálisok, a szekularizmus verbális elkendőzés, szalon-ateizmus, innen kellemetlen egy mélymagyar jógyereknek a nácik (valóban, olykor látens) ateizmusa, DEVISZONT a román pópák nacionalista történelem és nyelv-konstrukcióit az "egészséges nacionalizmus" kategóriájába sorolják. Persze a fasisztákat is szelektíve kezelik, a Vasgárda nem annyira cukiságos (meg a félig német nagyromán Condreanu) nekik.
Amúgy meg ki az a fejlettudatú jajdeműűvelt jógyerek, aki nem tudja, hogy ez a mai retro-jellegű kispolgári nacionalizmus (ami ugye Bezzeg Amerikában természetes, mert "az USA egy fiatal állam"*) mondolat a globalizmus mindent egybemosó entropikus káoszára.
A közbeszédet a mai fejlettújságírók (a netokratív néphülyítés díszpintyei, pl az index szerkesztősége) ugyanúgy napiaktualitású politikai fasságok szerint moderálják meg alakítják, mint 25 vagy 40 vagy 60 vagy 80 éve. Csak az a különbség, hogy 80 éve még a hírlapírók egy légtérben készítettek ellenzéki és kormánypárti újságot, egyik kezében a telefonkagyló, diktált kis szinest Kosztolányi, míg másik kezében a ceruza és korrektúráázott levonatot a másikoldali újságba. Vagyis ma már képmutató farizeussággal kelln tetteni a semlegesség látszatát. (Egy kicsit rájátszva, pl bakelitkagylót mutat, hogy ez a K-vonal, amin leszólnak, hogy kezdjük el a stréber hujjogást, hogy ó, dehogy, nem gondoljuk ám mink, hogy egy kiadott lekomm-séma szerint zavartok le témákat vagy hallgattok el...) A Bethlen-korszakban, a Gömbös-érában még egy (maiízlés szerint) "jobboldali" újságíró számára is szégyen volt a kormánypártiság. Igen durván tréfálkozott egymással az újságírói kar. (Krúdy ifjú hirlapíró korában párbajoztak is...) A legjobb barátok sem ismertek könyörületet - Illyés Gyula naplójában idézi föl, hogy bántak véle a Fenyő Miksáné temetésén Kosztolányi és Karinthy... Illyést pl nagy strébernek tartották a 30-as években.
Vagyis: Valamekkora nacionalizmus "magától" is kipuruttyant volna a magyar közéletből, társadalmi mondolatként a zónijózásra. "Fegyvernek" szánta a jobbos bunkóság a nacionalizmus, és az mára már kevés is, hogy a torkukra nyomják le, vissza a jógyerekek. Az a tragikomikus helyzet áll fönn, hogy a Jobbik a programját azzal teljesíthetné be tökéllyel, ha azonnal kikapcs, és krrcss-nyekk. Ha meg se mukkannának. Hogy Orbán mekkora szivességet tenne "saját ügyének" a kussolással, azt ne is ragozzam... Katasztrófa lenne ez a jógyerekújságírás számára, mert akkor más nem maradna táma gyanánt, mint az, hogy a lmeze körbejárt és "Mehr Sozializmus!" .
Ilyen stréberen és ennyire el nem ismerve egy "újonan csatlakozó" állam nem nyalt, mint Magyarország, a zónijónak.
És a kispolgár számára a Keep Ost ( az az ónijó, a Szovjet') után a Keep West egyfasság.
Ráadásul gyakran még ugyanazok az arcok is oráltak az ónijó példáiról. A különbség az, hogy a múlt század '70-es éveinek publicisztikai nyelve sokkal cizelláltabb volt, ha a stílus kötöttebb és veretesebb, ámde a "sorok közé" kódolva rejtett üzeneteket is hordozott. ma már a 80-as évek ÉS- publicisztikáját meg a néhai Frick László bravúrjait "indexes stílus"-ként elhazudni a jógyerkekeknek, és képtelenek lennének egy sorok közé kódolt üzenetet értelmezni, ha már egy 3D vagy 4D , tehát a két (2 pont közt sikáló) véglethez képest harmadik nézőpontot kínáló szöveget is értelmezhetetlen zagyvaságnak szólnak le.
A Bácsfi Diána -cucc még egyedi eset volt. Akkoriban még akadtak (éppen a Matula Jógyerekmagazin is) akik karikírozni tudták a szerintem baszatlanság miatti hormonzavarában őrültködő hülyepicsát. A valamivel enyhédedebben , de hasonló késztetésből önként hülyülő (és egyre, egyre...) Morvai Krisztinát azonban napipolitikai okok miatt nem szabad nevetségesé tenni, mert a hűűdefasiszta (tótául nackó) veszély egyik emblematikus réme. Mint ahogy hazudván (elhallgatván) fölnagyítják a Jobbik "15%"-át az összesválasztó 15%-ává. Holott a Hallgatag Hatvan Százalék még bármilyen meglepetést is okozhat. Pl a FIDESZ máris hozzálátott, méghozzá önként s dalolva a hoaxált fölényének a lebontásához (Pl, ha Pintér főrendőr & titokszolga= BELügy miniszter lesz, az kb mínusz [-] 2-3%, ha Orbán miniszterelnökjelölt, az emitt +3% mellett amott -10%).
Nincsen kizárva persze, hogy amint a lemez körbejár, a Mehr Sozializmus!" után a patriótaság meg az a program kerül előtérben, amit még az idén februárban, mert Üdvös & Refómm Ferike szájából hangzott, patrióta gazdaság is remixbe kerül, vagyis lesz megint "egészséges nacionalizmus" .