2009.07.20. 07:37
ly
[...] uzsedári, uzsedom!
/toppantós végrefrén régi magyar, szláv eredetű dalocskából. Ílyes dalocska eléneklése Szlovákiában 5000 €-s pénzbírságot róhat maga után/
ly -Kedvenc hangom ez. A lágy j-hang jelölésére szolgál, de már a hivatalos akadémiai állásfoglalás szerint is csupán kölöncszerű függőlye a magyar hangjelölésnek, szép emlék, és élni már csak a palóc (azaz elmagyarosodott szlovák) tájnyelvben él. (A nyelvcsere előtti eredendőnyelv nyomai még sokáig megmaradnak a hangképzésben - szép példa erre a magyar anyanyelvű cigányság az Indiák Ege alól való torokhangjaival.)
A tanítónénim annakidején imígyen magyarázta: Ami szót jólesik kiejtenünk vagy hallanunk l-vel, a j helyett, AZ lehet ly-os. Legelterjedtebb talán a hivatalosan egyetlen ly-vel kezdődő szavunk, a lyuk, ami luk-ként köznyelvileg szinte bármelyik tájegységben fölhangozhat, és legföljebb pongyolaságnak csucsogják a stréber jógyerekek. Mert meg kell felelni, ez a lényeg, ha kiadnak valamit, a normáknak szabályoknak. Népünk Nagy Tanítói ugyanazokat az ajakaikat kerekítik csodálkozós ó-ra afelett (szerintük) menyire idegengyűlölő a magyar, amelyik szájukkal viszont az elmúlt 20 évben osztották az eszet, hogy bezzeg Az európai Ember, ám a németek, deviszont Angliában, a Zónijós Normák szerint viszont, Bezzeg Ausztria! ám a derék belgák (de most a vallonok, vagy a flamandok? - az ITT nem tészta…)
Ez már nem a sötétközépkor, a büdös, aminek embere (igen, a személy, az indivíduum) maga határozott a nemzetiségről, egy lengyel, ha megkedvelte a magyar népet (ez nem fog tetszeni az ennköpkedő, matulafikatudatú netmagyarjaimnak, de bizony eredendően a magyart kedvelték a környűlvaló és messziről jött népek is, szivesen elkeveredtek itt) a lengyelt befogadták, persze ahhoz jópofát kellett vágnia, amikor a piacon hátbacsapdosták zsebembestye-zsestsebem , szórakoztak az anyanyelve furcsaságain és egyszerűen csak a lengyelnek nevezték, vagy, ha sziveskedni akartak vele, akkor a polskie magyarulásával polyák-nak mondták (s a v[a]lach-ot meg oláhnak) ...még leszármazottait is addig, amíg egyszercsak a melléknévből családnév nem lett s már a lajstromba így vezették föl (német mintára minden főnevet nagybetűvel írt az írnok, ha neki úgy tetszett) Polyák Mihály.
-Igen, bizony-bizony, Nyikolaj Vaszil'ics nevét HELYESEN egykor így írtuk: Gogoly
Hol a ly hang mostanában? Nem addig a'! - kerüljünk még az emberi hangok végtelen óceánjában. Az egyik verzió szerint magyar őseink a ly hangot a szláv (szlovák) leányság derekát egyengettetvén hallották el (köztudomású, hogy a szláv nők élvezés közben o[l]j oj, oj szavacskát hallanak. Vagyis a szlovenszkomatyica konyhanyelv ojtotta a magyarba föl-vissza. Igenis, a ly hang és a j hang között van különbség, ha valakinek van hallása, mondjuk zenei, akkor hallja is, ha pedig óvatos, akár magán is megfigyelheti, hogy a ly-hangos szavakban nyelvecskéje széleit is (inkább..) odacsafflantja szájpadlásához.
Mondhatom, a ly hang semnem elülső, semnem hátulsó szájpadláshang, hanem a kettő közötti.
De van szemléletesebb példám a jelöletlen, jelölhetetlen de bujkáló hangokra, mégpedig a sör szavunkban Ezzel ellenőrizheti bárki a hallását. A sör szót másképen ejti az, aki szereti a sört, sőt, kívánja, a sör r hangja elé egy alighallható kis j-hangocska sluttyan, sőt, ott van már az a nyálcsobbványos j a s mögött is (sjörj) gondolom a nyál reflexes összefutása mián [maimagyarul:miatt]. Az alkoholista szinte söly-t selypeg már szerelmében. A csokoholisták a cs hangot lágyítják meg egy szinte (szinte csak!) néma h-val. A nőibörtönökben a piaciigényeknek megfelelőbbre alakított (óccsó) török import farkdad dezodorok (made in EU felirattal) kellően bunkósra képzett végét simogató elitélt pedig a f hangot ejti bizonyos esetekben gazdagabban, szinte kihallani a hr-t az f mögül vagy alól.
Más hangunk is járt így, pl a pth, amit feltétlenül az ázsiai pusztákról hoztunk, a p képzése közben az ember nyelve (az indulattól ma már) előre tolódik, utoljára Pthrügy község nevében merték jelölni, amíg valaki nyelvisüket barom nem engedélyezte a "fölösleges" betűk (!!sic!) elhagyását, de bizony a tücsök t-jét bárkimagyar is akármely tájegységben lágyabban ejti, mint a tükör t hangját. Hivatalosan tehát már nem létezik az a hangunk, ami a phtrücsök-kel kihalt, pedg a fújj indulatszavacskában f helyet szinte minden magyar pth-t ejt. (Vagy ott van, amit már Katona József is a Bánk bán -ban sima p-vel jelölt, a pthiha, azaz KJ-nél piha.)
Nádasdy Tanár Úr szerint a nyelv története az, ami megtörténik vele, s ahogy lesz, úgy lesz, az a haladás, wei-wu-wei, szemlélődjünk, a Walt Disney Kacsamesék (avagy Chip and Dale) rajzfilmjein szocializálódott jógyerekek már nem emlékezhetnek arra, hogy a Bezzeg a Régi Szépidőkben, a kakajó-narancs-citromkorongos andzseladéviszfejű ( am. mikrofonfejes -anglo-saxo kulturkörben Angela Davis komcsiszámba ment) diszkóflitteres, stroboszkópragyogásos, tükörgömbös 70-es-80-as években a magyar kérdőmondatnak még magyar kérdőmondatra jellemző hangsúlyíve volt, nem pedig ez a mai woáós, ami az utolsó szótagra lezuhan affektatíve. (Ahogy a Magyar Akadémiát ismerem, százkétévig éljen Nádasdy Tanár Úr, 2050 táján be is tagozzák majd az amerikaikérdőmondathangsúlyt (igen, én a kriptogermán eredetű mindentegybeírokkórban szenvedek...) a Magyar Helyesejtés Elfogadott Szabályai közé. Mert ez történt, oszt akkó jaóvan, ahogyleszúgylesz.
Gyűjteményemben kedvenc magyar szavamat a lyány ly-hangját senki nem hangoztatta szebben, mint az öreg nyájajuhász, aki a jó menyecskeszagért képes volt a fentibótba eljárni kenyérért, hogy ott ősi dévaj tréfák emlékfoszlányaival izzassza a menyecske bótos bugyiját. (Az öreg, ha fizikaicce már nem, de legalább nyelviekkel igen szivesen pistultatta a menyecskéket, sikerét a kacagás gyöngyei s a menyecskeorca fótoss piroságainak terjedésén mérte le.)Természetesen a pálinkaivók a pálinka l-jét ejtik akkor is ly-szerűen, ha egyébként elfogadják a Magyar Akadémia Hivatalos Állásfoglalását, miszerint ly hang, az nincsen, csak egyre fölöslegesebb nosztalgia a néhai hang jelölésében.
lyány -a nyak íve a kulcsont előtt, ahol jó megcsókolni. Lyány -csókjának íze a számban, lyány, a bőre a térdhajlatában belül s a combja tövéig föl onnan, lyány, nyálának ize sebemről, amit a fertőzés ellen kiszívott, amikor elestem, lyány, samponsosemérte tiszta hajának illata, a lófarka alól, ahogy fut előlem, arcom hűsen legyezi, lyány, kátrányos deszkapalánkra futott sóska levelét rágni, lyány, leenni csersnye függőt füle tövéről nyakbőre illata a haja alól, ésígytovább, uzsedáré, uzsedom.
Móricz Zsigmond, és még jópáran, mértékadóak reálista íróink közül, a lyányt a kemény j-hang jelölésére szolgáló j-vel írták, többek között azért is, mert a népkutatók a tájnyelvi lejegyzés szabályaiban ezt így rögzítették.
A j-isták legutóbbi támadását még túlélte a ly. A magyar tanár egyik legmélyebben zsírmagyar tulajdonsága az, ha a szájával egyébként praktice liberális [NB leginkább orálisan...] , hogy ő aztán nemszivesen képzi magát diploma után (ez az oka annak, hogy a rencervátás útán 100 évvel is még a Kőszívű ember fiai kötelező olvasmány, és a funkcionális analfabéta ifjúságunkat nem Boris Vian Venyigeszú és plankton c. könyvével édesgetik (tomszólyerizálják) rá az olvasásra, hanem Shakespeare Rómeó és Júliájával undorítják el, a mai kamasz, ha még képes a[z archaikus] szövegakadályokat leküzdeni is, halálra röhögi magát a történeten, a stréberek előgugliznak valami másfélképernyőnyi összefoglalót a Mindenhatoooo-tól, bemagolják, oszt tavasz. Ez a szituáció menti át egyelőre a ly-t, egy rakásmindent át kéne írni, újraszedni, akkor már kényelmi szempontból jobb, ha ráhagyjuk a következő korok tudósaira, amidőn majd nem kell már csákány, ásó és lapát, hanem egy enter oszt annyi lesz a dögnek ly-nek.
Csak érdekességképpen említem meg, hogy a jó helyesírók gyakori hibája, ha nem figyelnek oda, a vesztibuláris (jó) elhallás miatt a muszály-t ly-vel írják. (Az Akadémia szerint minden idegeneredetű szóban a j-hangot j-vel jelöljük, legalább ne szaporodjon a ly, ha egyelőre nem tudjuk kiirtani.) Mint piréz, szivesen írnám ledvenc hangomat hallván én is, ly-vel a muszáj-t, de hát az ember így is feszt a trollok orrszivornyás köpeteit fenegeti le kénytelen (ma már furcsa ez a szórend, mint a folymatosmúlt -ván-vén -jei).
Lehetne tudományosan igazolni a lágy j-hang létét, leginkább a kerekded magánhangzók, o-ó után következik természetességgel, próbálja csak valaki a gojót a határozottan kemény (a szinte néma l segédhangocska nélkül) nem goljó-nak, hanem kemény, tökös, nem lágy gojó-nak ejteni. Ámde az íj kemény j-hagja! - ha rövidül az i-hang, lágyul hozzá a j-hang ilyentén.
Mely szép az emberi nyelv! - Emlékszik mindenre, amire a föld nem emlékezhetik. Tudományosabbak számomra bizonyítékai, mint a laboratóriumi kormeghatározásoké. A magyar nyelvből térképszerűen olvasható le a vándorlás útja, a legelemibb finnugor szavaktól az állattenyésztéshez kapcsolható türk, a földműveléshez kapcsolható szláv jövevényszavainkkal, sybys* -en a rabót -ban, (han eredetű szavaink avagy szkíták esetleg a nyelvhasonlító sarlatánjaink szerint vagynak …)
*zárt ü hang, amit kétpontos y-vel is szokás jelölni-a mai lengyel gyors szó
A Tanár Úr szebben, pontosabban, tudományosabban
itt
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
thewitch 2009.07.20. 13:04:51
magyar-magyar szótár 2009.07.20. 16:55:49
Amúgy a liberális, az igazi, nem az ilyen kriptomaóista korrupt macskajancsik, mint MINKnálunk, konzervatívak. Ha konzervatívjainknak egy kis esze lenne, gyúrnának erre. A mi "liberális"-aink ötven-hatvan éves avas könyvekből kopírozgatták eszméiket.. hömm: Állam-ot bontani ot, ahol az emberek Állam-tudata nincs negyven éves és az Állammal szemben ősi vad pusztai mongoloid érzelmeket táplálnak (vö. népszokásainkkal, tocsikolás, STRABAGkenyőpénznyelés etc.) A Kis Állam e timokraták szemében azt jelenti, hogy majd mi Kis Körben leosztogatjuk egymásnak a pénzeket, ti meg ne akarjatok semmit.
magyar-magyar szótár 2009.07.20. 17:02:26
Illyés Gyula, ahogy beszélt. Vagy Móriczot hallottam egyszer, a rádió archívuma őrzi egy előadását...
Lévén vidéki köcsög tajparaszt, bizony, ha egy zártabb vagy nyíltabb magánhangzót ejtenék,vagy alfeődi csaócsáltat, már csúnyán néznek rám holmi woáózó affektatívak... Beeeezzeg az óperencián túl ... pl Angela Merkel beszélhet burkus ossie-ul.
budai zöld 2009.07.21. 10:50:07
Méghogy ely betü. Tízböl kilenc pesti diplomás még azt sem hinné el, hogy a magyar anyanyelvüek többsége kétféle e betüt mond (persze más-más kétfélét tájegység szerint). Azt mondanák, hogy max. 10-20% legalja elmaradott, alulképzett.
@thewitch
A hozzászólás is nagyon ott mozog. Amikor Háy Jánostól olvastam A gyereket, akkor villant be az Elméleti Nyelvészeti Tanszék belterjes kis világa.
Lev Alekszejevics Nyunyeszkij · http://evacuo.blog.hu/ 2009.07.27. 20:32:28
A magyar hejesírás szabájai
és ez végett vetett a további jószándékúan praktikus kísérletezgetéseknek.
Persze lehet, hogy a fele se igaz, én is úgy hallottam az öregapámtól.
(egyes Fontos Kifejezések Csupa Nagybetűvel Való Írásáért meg elnézést kérek, nem tőled koppintottam, azt hiszem a Micimackó olvasása után szoktam rája)