2009.03.23. 06:25
szövetkezet
A korlátok nélküli gazdasági szabadság hatása alatt kifejlődött az a harc, amelyben az erős a gyönge ellen, az ügyesebb az ügyetlen ellen küzd, s amely harcban az ügyesebb a győztes s az ügyetlennek rovására gyarapszik , míg emez tönkremegy.[…] A mások tudatlanságának kihasználása: az uzsora, a hamisítás fényesen arat az országban, nyomukan pedig mindenféle nyomor támad. A hazafias gondoskodás háttérbe szorul, az egoizmus fölszínre jut…
Az ez ellen induló mozgalmat Magyarországon, miután a gazdák köréből indult ki, agrárizmusnak nevezték el, dacára, hogy egyformán fölkarolja az ipart, a kisbirtokost, a középbirtokost és a munkást, valamint a tisztességes kereskedelmet is.
Ennek a mozgalomnak mindenekelőtt azzal a legnagyobb bajal kell megküzdenie, amely fejlődésünket ferde irányba terelte, tudniillik gazdasági téren a tisztesség meglazult fogalmát kell helyreállítanunk.
/gróf Károlyi Sándor gönci leveléből /
gróf Károlyi Sándor (1831-1906)-a magyar szövetkezeti mozgalom atyja
Az idén lesz 130 éve annak, hogy az első szövetkezetet Magyarországon cégjegyzékbe vették. Ez a MÁV Takarék- és Segélyszövetkezete volt. Célja, hogy a vasutasokat sújtó uzsoraüzleteknek véget vessenek, és az özvegyeket segélyezzék. A múlt század ’30-as éveiben, tehát, amikor egy tisztviselő 200 Pengő-vel már könnyen viccelt [1P20fillér volt a kaszásbér] egy szövetkezeti tag özvegye 600 P temetési segélyt kapott. [Lehetetlen átszámítani maiForint-ra, de egy Pengő nagyjából 1200 Ft-ot ért.]Ha a közvéleménydeformáló társaságok nem csak a társadalom tudat-és agymosásával foglalkoznának, hanem pl elődeik munkáját is fölmérnék, akkor rádöbenhetnénk arra az igazságra: 1034 emberből 900 ma azt hiszi, hogy a szövetkezet a II. világháború utáni un „szociálizmus” találmánya, és főleg Igassságos Kádár János alatt terjedett el, legüdvösebb megvalsulása pedig a termelőszövetkezeti mozgalom, ami mai vezérlőértelmiségünk szerint orgiazmikusan tökéletese formája volt a tökéletesenszabályozott mezőgazdálkodásnak.
Hazánk mai szellemiüdvei, tudati megváltóink és nagy tanítóink, Vitányi Iván bácsitól Kéri Lászlón keresztül olyan polihisztorikus tudósokig, mint Uj Péter és Tóta W Árpád, meg vannak győződve arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomra egy Torgyán József nevű budapestiparaszt és közepes képességű ügyvéd mért csapást.
MÁV Takarék és Segélyszövetkezete mátraházi üdülője, 1936.
szövetkezet –A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A Magyar Alkotmány 12. §-a is rendelkezik a szövetkezetekről: „Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket.”
szövetkezeti eszme – lényege az a felfogás, hogy az élet össze megnyilvánuló jelensége akkor mondható a legjobban szabályozottnak, ha nem az egyénnek a saját érdekeiért folytatot küzdelméből áll, hanem önkéntes egyesüléssel együttes muunkálkodást fejtünk ki, a produkált jövedelem az összes résztvevők között oszlik föl, és ha az összes ellentétes érdek a józan meggondolás és egyenjogúság alapelvével egyenlítődik ki.
/forrás: Szövetkezeti Évkönyv 1931./
szövetkezeti demokrácia –egy ember –egy szavazat. –mely szavazat gyakorlása az üzletrész mértékétől –sőt , a teljes befizetésétől is!- független. (A múlt század ’30-as éveiben érvényes definíció.)
altriuzmus [szövetkezeti] mindenki egyért –egy mindenkiért. Kölcsönösség, önsegély, a közérdek és az egymásrautaltság harmóniája.
mezőgazdasági szövetkezeti naggyűlés -'60-as évek
fogyasztási és értékesítési szövetkezet - 1898-ban alapított, legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, a Hangya, mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott.[1] A Hangya taglétszáma 1914-ben megközelítőleg 200 000 volt. története
anglo-saxo szövetkezeti reklám-lady
forrás
faluszövetkezet - Berkenye
álszövetkezet – formai szövetkezetek a szövetkezeti szellem és cél ellen ható belső lényeggel és tartalommal. Az álszövetkezet élén egy [fél]értelmiségi szindikátus áll, ami menedzsment-jelleggel a maga érdekei és haszna alapján kormányozza a szövetkezetet, a jövedelmek zömét saját zsebre lenyúlják, a közgyűlés csak nevetséges, a mai magyar "parlament" -re emlékeztető bohóctréfa. (Azzal a különbséggel, hogy egy-egy ilyen termelőszövetkezeti közgyűlésen a fal mellékén álldogáló traktorosok, juhászok, gyalogmunkások még Kádár alatt is, nemhogy Rákosi idejében, legalább bekiabáhatták az igazságot, és a téeszelnöknek vagy a levezetőelnöknek nem volt bőr a pofáján kizavarni az ellenzékieskedőket.) Az álszövetkezet igazgatósága fixjutalékot kap –erre rakodnak aztán a különböző „prémiumok” juttatások és jutalékok. A 60-as évek derekán, a Kádári Konszolidáció rózsabaszóan gyönyörű évei alatt egyes termelőszövetkezeti vezetők már a jogtanácsos segítségével is csak nagy nehézségek árán leltek jogcímet, amire valami pénzt még fölmarkolhattak –azon kívül persze, hogy általában a 8általános+2év gazdasági ismétlőiskola+tanfolyam végzettségű főkönyvelő segítségével egyszerűen elsikkasztották a szövetkezet jövedelmeit. A Párt vezetésében a biztosítékot az verte ki, amikor egy szociográfikus riport föltárta, hogy egy bács-kiskun megyei téeszben a vezetők átlagjövedelme 80ezer Ft –és többek között pénzforgalmi jutalékot is fölmarkolnak. A termelőszövetkezeti tagsággal a vezetés a
termelő és étékesítő szövetkezet [TÉSZ, tesz ,tész] cikk, dolgozat
szövetkezeti virágaukció [piac]
Félrideg [bio] marha-fejőállás egy angol szövetkezetben -a látogatók holland szövetkezeti gazdák
zárszámadó közgyűlés-en számolt el. Mivel a termelőszövetkezetek eleve álszövetkezeti képződményként alakultak, ráadásul erőszakkal, a legtermésztesebb volt az a mindenkori államvezetés részéről, hogy a termelőszövetkezetek eredményeit lenyúlta, ellenben Budapesten, íróasztaloknál kiagyalt termelési eredményeket követeltek meg. A mai tudat-és agymosás szerint csak a Rákosi rendszerben [lásd Bacsó Péter A tanú c. filmjét -és gondolkodj el azon, miért is "felejtették el forgalmazni" 10 évig] volt ez a gyakorlat, holott a mozgalom másod s harmadkorát főleg jellemezte. Az eredményes termelőszövetkezetek bevételeiket nem fordíthatták beruházásra, hanem az un. Központi Tartalék Alap [KTA]-ba kellet befizetniük. Az Állam ebből finanszírozta a gyönge téeszeket abban a hamis beállításban, hogy az Állam dzsóbácsi, és a szorgalmas iparidógozók eredményeiből finanszírozza a lusta & büdös téeszparaszt balfaszságait. Az Állam mindenkoron az agrárolló-val sokkal többet vett ki az agráriumból, mint amit az un "támogatás"-okkal visszapótolt. Az élelmiszerfeldolgozóipar, amíg az intézményesítetten korrupt Állam a piacipozíciókat nyugati nagy cégeknek át nem engedte, extraprofitot nyúlt le - más kérdés, hogy a magyar részvénytársasági könyvelés művészete monumentális elkönyveléseket tesz lehetővé, és extraprofitot termelő társaságokat lehet könyvelésileg veszteségesnek beállítani. Példa: terméstzetes lett volna, hogy a közmű vagy városi közlekedési társaságok szövetkezeti formában alakuljanak meg.
Az alapítók azért választották [1989-1996] a részvénytársasági formát, mert így a menedzsment valamint a felügyelőtársaság az összmérleghez képest ugyan "filléres" jövedelmeket tehetett el, de & ám tartósan veszteséget mutathattak ki a kreatívkönyvelés módszereivel. A szociálizmus bukása után ugyanis a szövetkezeti közgyűlést már nehezebb lett volna úgy meghintáztatni, mint az eleve korrupt részvénytársasági felügyelőbizottságokat. A politika , a mindenkorikormányok és politikai pártjaik a vezető értelmiségünket, szellemi élcsapatunkat kilóra vették le zsíros államirészvénytársasági felügyelőbizottsági tagsággal. Ült-ült a neves társadalomszociológus nyémán és értetlenül a felügyelőbizottságban, s miközben vúúdeokosakat tudott írni országos társadalmiproblémákról, ott, az orra előtt rodolfózták széjjel az állami részvénytársaságot a szakemberek.
A szövetkezet csak az eredményéből tud osztani, ráadásul pl egy vízmű vagy tömegközlekedési szövetkezetnek az egyszerű települési pógár is tagja lehet. Egy részvénytársaság, BKV, MÁV köz-és vízmű, FŐGÁZ & co. a sajátos részvénytársasági kreatívkönyvelés miatt akkor is oszt jutalmat, ha egyébként a részvénytársaság veszteséges.
A Párt ipari munkás és agrártagozata között mindig éles feszültségek támadtak. Lényegében az agrárium nemhogy pénzébe nem került az államnak, de még inkább biztos sáp-és dézsmaforrást jelentett. Az eredményes , jól dolgozó termelőszövetkezetnek a KTA-ban elhelyezett pénzére 2-3%-os kamatot adott az OTP, ellenben a kényszerhitelekre 16%-os kamatot számolt. Teszemazt, egy téesz vásárolt volna 2millió [1978-as] Ft értékben gépeket a 40milliós eredményéből –nem tehette meg. Nemhogy a közgyűlésnek nem volt ebbe beleszólása, de még a vezetőségi szindikátusnak sem. Az Állam lenyúlta a 40milliót és 16%-os hitelt adot ki a termelőszövetkezeteknek. Persze a termelőszövetkezetek lopcsalista –természetsen MSZMP párttag, tolvajgazember & sikkasztó vezetőségeit sem kellet félteni, ot baszták át az államvezetést is, ahol tudták. Pl, ha a inisztériumban egy iróasztalagramókus kitalálta, hogy csak csirketelepre lehet hitelt felvenni, akkor a téeszvezetés simán beadta a kérelmet csirketelepre, az OTP ellenőrét beültették a téesz Volgájába, kicsit megautóztatták a határban , bemutattak neki egy fehérremeszelt, újszagú épületet, hogy ímé a csirketelep –sokszor éppenséggel egy másik téesz ingatlanhját, aztán szevasztavasz, a juhászatot finanszírozták a hitelből (mondjuk a hitelöszeg egyharmadát pénzforgalmi jutaék címén eltéve sajátzsebre). Természetesen baszott a téeszvezetés a zárszámadó közgyűlésen a büdösparaszt orrára kötni efféle bonyodalmakat, az totális, valóságos eredmény 30-40%nak elsikkasztása mellett mondjuk az Állam által engedélyezett maradék 10%-ot úgy osztották el, hogy a büdösparasztja kapott fejenként 1000-1200 Ft-ot (1978-ban ez egy gyönge kezdő értelmiségi havifizetés volt) ők maguk pedig 30-40ezer Ft-ot, oszt kalap: hozhatták be a vacsorát, ami természetesen birkapörkölt volt, illetve a tagság még egy-egy üveg kőbányai sört (télen ezt a sörfélét még faluhelyen is majdnem korlátozás nélkül lehett kapni, nyáron azonban csak ipari és bányászkörzetek kocsmáiban).
Amit a zárszámadás címszó alatt ábrázoltam, halovány kis motívum a termelőszövetkezetek álszövetkezeti vonásaiból. A lényeg az, hogy ma a szövetkezet, mint forma, a lakosság tudatában a szocializmushoz kötődik, annak a vívmánya, vagyis a lopás, kizsákmányolás, csalás, sikkasztás, lenyúlás, umbulda, tolvajlás, viszi-aki-éri képzetét kelti. Az ÁFÉSZ-ek (mai neve Coop) egyértelműen és még ma is olyan zugvállalkozások, ahol az álszövetkezeti forma csak arra jó, hogy a szűk vezetés valójában szindikátus szerűen magánvállalkozzon anélkül, hogy az APEH kommandói is akár, vagy a VPOP a nyomába érjenek. A fogyasztási szövetkezetek működése még a termelőszövetkezeteknél is gyalázatosabb bűntettekkel züllesztette a lakosságban élő szövetkezeti képet. A „szövetkezeti bolt- és üzlet” vezetője a gyorsanforgó árukészletet a saját zsebére értékesíti. Népünk Tanítója , a vezérlő értelmi seggfej , amikor vidéki tanyájáról félmaki részegen beautózik a faluba sörért, döbbentetn tapasztalja, hogy az áfész[COOP]bótba’ ja neszkafé 30-kal drágább, mint Budapesten: Az áfészbolt árképzése ugyanis a lehető legprimitívebb: A dógozók neszkávét isznak és azzal együtt, amit hazavisznek , keletkezik a 30%-kal magasabb ár.
szövetkezeti bolt Čičov 1963
Miért vásárol a falusi-kisvárosi ember az áfészbótban, ha az árak 10-20-30%-kal magasabbak? Ennek két oka van: Pár Ft-ot visszatérít az áfész az álszövetkezeti tagoknak a vásárlásaikból. Mindig vannak akciók, amikben csak az áltagok vehetnek részt. Másrész –köszönhetően annak, hogy tudatmosó vezér értelmiseggjeink töretlenül fönntartották 1990 óta is a vállalkozóellenességet az ostobának nézett nép tudatában, ezért a jeccerűjek útálják a maszekot. Őrajtuk a [nyílt] magánvállalkozó kereskedő ne gazduljon [gazdagodjon] .
Fogyasztásiszövetkezet tagkönyve 1939. forrás: www.retronom.hu
Többször rákérdeztem jaajdebecseűlettesdógozótömegekben már arra, hogy szerintük az áfészbót vezetője pl nem magánvállalkozó-e iparengedély nélkül, a szövetkezet tőkekockázatára, ám sajátzsebre. De, igen –ezt mg a félanalfabéták is átlátják. Azonban megnyugtató, hogy a Piribót [12.sz. COOP élelmiszer-és vegyesbolt] –ra nem az van kiírva, hogy Piribót, hanem az, hogy COOP-ABC. Nem személyesül a profit. Az ÁFÉSZ vezető nem szarozik a zugvállalkozóként működő boltvezetője elszámoltatásával, hanem a boltvezetői állásért fix pénzekre veszi le a boltvezetőt, aki a vásárlók meglopásán, csalásokon, árdrágításokkal igyekszik a sápot előteremteni. Az ÁFÉSZ, a szövetkezet belsőellenőrzése már a szocializmusban is a vezetés ostora volt, ha a bolt-vagy üzletvezető sokat maszekolt vagy ügyetlenül sikkasztott, akkor egy rendkívüli elenőrzést küldtek rá. Természetesen a belsőellenőrzés is tejelt az áfészvezetésnek a vélelmezett kenőpénzekből.
forrás www.retronom.hu
Arra, hogy vezérlő értelmiseggjeink hogyan falaztak önkéntelenül vagy tudatosan az álszövetkezetek lenyúló umbuldistáinak, majd a termeleőszövetkezetek másod-és harmadkorát taglaló szócikkekben térek ki.
Diddlyend of Skála Kópé - a Képet a nekünk oly drága APO Központi Kommunikácós vezérműtengelye egyik bütykéről loptam:
9 komment
Címkék: szövetkezet
Ajánlott bejegyzések:
![íróbütyök [slight return]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/06397a94c837769097ca121a26b80bb0_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
budai zöld 2009.03.23. 11:37:04
Szerintem ez a szavazók valószínüleg kisebb részére igaz. A szavazók nagyobb része természetesen egyértelmüen szoc. vívmánynak tekinti a szövetkezetet, de visszasírja (iskolázottságtól függetlenül), mert
a) nem kellett megszakadni a munkába, ésvagy
b) fiatalok voltunk, ésvagy
c) lehetett lenyúlni, avagy
d) lehet, hogy valakik ugyanolyan gátlástalanul nyúltak, mint manapság, de nem annyira feltünöen (állami 1600os ladájuk volt és nem x5ösük), tehát erkölcsösebb kor volt akkor.
Természetesen a téjjesztelenítés tette tönkre a magyar mezögazdaságot, meg a rendszerváltás.
Tehát, mint a gazdaság és a politika minden más területén a többség azt gondolja, hogy a mai nyilvánvaló könyékignyúlásból eredö totális verseny- és életképtelenséget a rendszerváltás, a multik, az Antall, a nemzetközi pénzügyi összeesküvés, a cigányok, a jobboldal, az EU stb. okozta; pedig lószart, ez pontosan ugyanaz, ami 30-40-50 éve ment.
Ja, amúgy svájcban is a coop a egyik legdrágább szuper/hipermarket lánc, de nem azért mert az egyre szarabbul menö boltból próbálnak egyre több lóvét lenyúlni, hanem mert prémium minöségüek és megítélésüek.
1034-böl hány magyar hinné el, hogy egy szövetkezeti bolt lehet szebb, jobb és ugyanolyan profi, mint egy teckó?
caymanos 2009.03.23. 12:05:45
Én dolgoztam háromféle szövetkezetben a hosszú harcok alatt, termelőben, fogyasztásiban, ipariban, és takarékban volt a pénzem.
Az volt a fő baj, hogy szövetkezeti mozgalomnak kiáltották ki a munkát, ez maradt rajta, mint ideológiai támasz. A mostani huszonévesek számára ugyanolyan kommunista csökevény a szövetkezet, mint a zúttörőszövetség, vagy a mohosz.
Tudni kell viszont, hogy nem minden téeszt loptak ám szét, sok maradt és mködik szinte eredeti formájában, egytag-egyszavazat, bár az üzletrészt fölemelték párezer forintról nagyságrendekkel nagyobbra.
2009.03.23. 15:47:46
Szerintem mindkét ágazatban sokkal több pozitív, mint negatív dolog történt a 70-es, 80-as években.Az a borzasztó, hogy a világraszóló eredmények nullázásához elég volt néhány év.
Mindent, ami jó volt , meg kellett volna tartani ezekből, és a (nem kevés) rosszat (ingyenélő ,piros könyv mögé búvó senkiháziak ténykedése pl.)viszonylag könnyű lett volna kitakarítani.
Az íróasztalpolitikusok (pártfüggetlenül) inkább úgy döntöttek, hogy "nem kell kolhoz!".
Sztem fogalmuk sem volt, hogy mit dobtak ki az ablakon. A vidék, az ország jövőjének nagyon fontos, talán döntő részét.
budai zöld 2009.03.23. 16:20:02
Egészen öt perccel ezelöttig és is azt hittem, hogy a Tesco szövetkezeti eredetü. De nem, Jack Cohen kezdett el az 1920-as években teát árulni ilyen márkanéven, partnere/beszállítója T.E Stockwell volt. A két név összerakásából lett a Tesco.
www.tescoplc.com/plc/about_us/tesco_story/#
De ettöl még igaz, hogy sok ma is jól müködö kiskereskedelmi lánc (is) szövetkezeti eredetü.
magyar-magyar szótár 2009.03.23. 16:47:44
A menet általában két lépésben történt.
Sok sztorim van -a legédesebb, amiben az analfabéta öreg kulák, akit 1963-ban félholtra veréssel kényszerítettek be a téeszbe, a vejének levett a gerendáról 300ezret (ady-ban) hogy ennyivel lépjen be a kft-be. Természetesen mindenki a jólmenő ágazatokba törekedett, ahol intenzív-öntözés vagy értékesebb gyümölcsös volt. A géptelepeket a főnökök azonnal "ócskavasként" értékesítették, miközben tévérággyó, saskabaré azt pofázta, hunnan lesz a parasztnak traktorja, darabját 30 ezer akkori ft-ért (mai kb 150ezer) lehetett venni -egynémelyiket ma is használják motorfelújítás után.
A második lépcső a kft "tagtalanítása" volt. "nem hettek munkanélkülire, ha kft tagok vagytok!" -meg a 10ezer Ft-os önrész 30ezerre emelése -sokan inkább "kikérték" a tízezeret.
Persze a kisgazda mozgalom is "dógozott" keményen, de a szövetkezeti vagyonhoz persze nem fértek hozzá. Csak a földekhez.
Voltam olyan extéeszmajorban, kft-telephelyen, ahol 1990 óta nem seperték le a betont, mert még arra is sajnálták a pénztm, a seprűre. Humuszálódott rajta a nyárfalevél, benyőtte a fű... Csak kivenni, kivenni, kivenni pénzt. Gyümölcstermesztő kft -2 millióFt (1996-os) kellett volna a pálinkafőző korszerűsítésére. Inkább hagyták lerohadni -bérbe adni a felújításért? Azon ne gazdújjon senki (diplomás emberek a tulajok ugyebár...) inkább ott pusztuljon...
Az aranytojást tojó tyúkból.. a belet adták el... Volt olyan káefté, ami 10 év patópáloskodás után se tudott tönkremenni... Végül kínjában a tulaj, miután kisakkozta a többieket, egy jobb kispolgári autó áráért (a valós érték tizedéért..) eladta...
2009.03.23. 17:54:45
Naggyon sok hervasztó,dühítő, kékfénybevaló történetem van, de nem húzom fel magam 3infarktusután. Bocs.
caymanos 2009.03.23. 19:20:35
budai zöld 2009.03.24. 09:39:13
Ja boccs, félreértettem. Így van. És úgy tudom, hogy a Globál nagyon sokáig szövetkezeti formában maradt a Tescon belül, még akkor is, amikor az már rég az ország legnagyobb kiskereskedöje volt. Valószínüleg még most is szövetkezet. Viszonylag erös téeszelnökkel.
Szerzönknek biztos van sztorija a Globál baumgartnerizálódásáról/rynartizálódásáról is...