Jaj, de befütyült a vonat,
Jaj, de be az állomásra,
Jaj, de azon jött az apám
Végleg szabadságra.

/Ballada Horváth Pista repertoárjából/

feketevonat – az első településreform [1948-1958] idején , ami a centralizáció volt, a tanyarendszer és a kistelepülések ellehetelenítése, a lakosság városokba, főleg nagyvárosokba és Budapestre szorítása, közlekedtek a Záhony-Budapest-Záhony fordában azok a vonatok, amiket a mindig üde, toleráncs magoskútúrájú, humoros, tüchtige, budapesti népnyelv a zömében cigány utasai miatt fekete vonatnak nevezett el. A nagy építkezések segédmunkásai voltak eleinte, kubikosok, majd Pesten [= Budán is] ragadtak, az ipar egyéb területein helyezkedtek el. A nagy lakótelepek kialakulásával a dolgozók (tehát, akik nem proletárok voltak) lakáshoz is jutottak.

kocka Sára Sándor dokumentumfilmjéből.

Nagyjából ez a cigány-kép él azokban a romantikuslelkületű emberekben, aki azt hiszik, attól lesznek toleránsak, ha tovább hintik a megélhetési jogharcosok 15 éve lejárt érvényű megállapításait. Sajnos Balogh Béla néptáncosról, isten nyugossza, ez az irígy Mindenhatooo nem ad képet...

A fekete vonatok a korai szakaszban szombaton 14 óra után, kb 18-20 órig indultak Záhonyba. Visszafelé pedig Vasárnap 22 óra és hétfőn 1óra között. Az embernek körülbelül annyi ideje volt –az utasok zöme a Nyírségből , Hajdú-Biharból való volt, de már Szolnok után ürülni látszott az eleinte zsúfolt szerelvény -szóval annyi ideje maradt az utasnak, hogy ha a tőtés még nem volt elég, hazafelémenet feldörömbölje a bögrecsárda gazdáját egy pár üveg borért vagy kisüveg pályinkáért, danóóóóójon egyet. Az asszony már várta a konyhában a spórhéton félrehúzott edényben ételek, hogy ha befütyül a vonat az állomásra, akkor pár kukoricacsutkával lángot adni, megmelegíteni az ételt. Az ura természetétől függően esetleg valami gulyásfélét helyezett nagy (vertzománcú) fazikba’ a spórhétt szélire, hogy amennyiben az ura „Eztet tudtat feőőzni, te kúúnyádat, töeaaa!!!” mondjuk feődheő basszaja, akkor még maradjon valami ennivaló, pl pörkölt. Szerelmes asszonyok a lakáskörülményektől függően, főleg esős-sáros időben eléje is mentek az uruknak. Fiatal szerelmes asszony szerelmét az ura eránt acsítással fejezte ki, még feljebb folytatta, mint az ura kezdte, az ura erre megdöngette a hátát, ő viszont leköpte és a körmeit használta –ez főleg fiatalokra volt jellemző, akiket a vérük még fűtött, hiszen ezek a „veszekedések” szinte mindig az első megejtésbe torkollottak, a lakáskörülményektől függően az asszony sokszor a kisház megett állt meg (ha sok volt a gyerek s már nagyobbacskák) s elvárta, hogy az embere a falnak fordítsa s a nyakánál a blúzába tűrje a szoknyája hátulsóalját.

kocka Schiffer Pál Cséplő Gyurijából színes kocka

Igazán szerelmes ember egy egész nyakláncot szívott ki az asszony nyakán s viszont. Hát, nagyjából így indult a vasárnap, egy kis edényzörgés mindenütt volt, ám a fizetések Budapesten annyival magasabbak voltak, mint az isten háta mögött, hogy ha csak nem kártyára került a sor, valami pízt az ember mindig is tudott a konyhaasztal sarkára tenni. A feketevonat utasa kevésalváshoz szokott a munkásszállón, este ugye kocsma, kártya, éjfélfelé lefeküdni, ésbizony 4-5 körül már kelni kellett.

>>Jaaj, nem szerët mán engëmet az uram: Mëg se ver mán mostanában, nem is szól!<<
/asszonypanasz a múlt századból/

Csak a változások érzékeltetésére: Az utolsó nagy kampánymunkák, csatornázás, közműárkok letűnésekor, a múlt század ’90-es éveiben, ha esetleg valami csalafintasággal sikerült még összeverbuválni inkább idősebb negyvenen felüli, még munkához szokott emberekből brigádot, annak a munkarendje így alakult: Munkásbusz indulása szigorúan hétfőn hajnalban. Megfelelő pössentések [rátöltések úticsárdáknál] beiktatásával hétfő dél tájban érkezés a munkaerőhiányos nyugat-magyarországi körzetbe. Lepakolás a szálláson. Látogatás a munkahelyen, kolbászolás, lébecolás, tudományos konzílium a másnapi munka mikéntisége irányában, rágyújtás, máma már semmihez nem érdemes fogni, vissza a szállásra, este kocsma, kártya, vidijó, esetleg gépezés. (A kártya és a gépezés jelentősen ritkította a brigádot, hiszen amúgy is, sokkal többmindenre lehetett már azt a kevés pénzt [a tiszántúli napszám kétszerese, plusz szerszámkopás, különélés, étel cigi és ital] elkölteni, mint a feketeonat szépnapjaiban.) Az első munkanap a kedd, még inkább csak belerázódással telt a munkába, bajmolódás a lapátokkal [jövpótlós size]. Este kocsma, kártya, gépezés. Szerdán már viszonylag elfogadható munkatempóba lendült a brigád –ám a munkaadó örült, hogy egyáltalán valakit még lapátra foghat ebben az országban az akkori hivatalos átlagbér másfélszereséért. [Magyarországon a hivatalos átlagbér vidéki elnevezése pestifizetés. Vidéki multinacionális cégnél rabszógáztatás keretében, 11órázásban, szalagmunkában foglalkoztatott maximum a hivatalos átlagbér 2/3-át kapja kézhez] Csütörtökön a brigádban már a honvágy, a hazagondolás lanyhította a munkakedvet, csütörtök délutántól kolbászolás, lébecolás, szerszámkarbantartás illetve másfél-kétórás tudományostanácskozások a güdörfal állagáról, sárgafőd-e az a sáv vagy már kötött homok, bezzeg a metróépítés idejében, Budapesten [1970-ben]. Péntek délelőtt a munkahelyre kivonulás, körülnézés, sárgaszalagok és karóik ellenőrzése, szerszámtisztítás, karbantartás, 11órakor tendálás a szállás irányába, délben pakolás, tűzz haza –csak néhány pössentés közbeiktatásával. Ez a munkarend, főleg a gépezés miatt az asszonyoknak sem volt ínyére, jobb szerették, ha az ember nem jár el, otthon marad s úgy áll az ínségesebb napokon max. 1-2 napra napszámba. Az Alföldön mezőgazdasági kampánymunkára az akkor helyileg érvényes átlagfizetés+kaja+ital+cigi és legföljebb 10 órás munkaidő, nem lehetett munkást találni 30%-os munkanélküliség sújtotta területeken sem. Hamarabb lehetett pl zöldséges láda felrakására a kocsira asszonyt kapni, mint embert, így viszont az a kép alakult ki az emberekben, hogy a zöldségesláda pakolás asszonymunka, és így még kevesebb ember vállalt ilyesmit. Gyakori eset, hogy mégis sikerül, mondjuk 40%-os munkanélküliségben senyvedő vidéken napszámra fogni embert, akkor az kiszámítja, hogy három órai munkával már megvan a napi bevető-je (tíz sör és néhány feles) a cigi már megvan, ugye, tehát még dél előtt kikéri a 3 órára járó órabérét, oszt tavasz!

Duma, az van. És akcióbizottság miolta mán!!

A feketevonat délnapjai a ’60-as évekre estek. Még sláger is született a témában. Persze a dalt nem Ibolya énekelte , a feketevonat legendás koldusa. Ibolya technikája ugyanis abból állt, hogy dobhártyaszaggató stílusban énekelte a „Szegény vagyok, semmim sincsen csak egy rózsa a szívemben” –sorpárt, sok jaajjal, és akkor a jószívű [= átverhető hülye] emberek adtak neki pénzt.

Kemény István szociológus a Cséplő Gyuri társadalmivitája egy állomásán

A feketevonat szagát, jaaaaaj !! - ha érzékeltethetném. Fokhagymás kolbász és az összeborított zsírosdeszkák, vajas –fokhagymáskocka vagy harmincnyócaskóbász-karikás kenyerek, szezonban zöldpaprika, télen hagymaszag. Odavissza a cigarettafüst ködszerűen remegett. Természetesen a mai cigaretták füstjének illata közelébe nem jár a Terv, Kossuth, Munkás Fecske és Symphonia cigarettáknak. És hányan csavarták maguknak –majdnem annyian, mint ma. Éccaka alig pár körte pislákolt sárgás fényt. Italgőz. És ekkor még a szagok kitárgyalható összetevőinél járunk. A legtöbb ember hetente egyszer váltott tisztát [alsóneműt] otthon. Hiszen az italosság fokától függően a hetimosdás vasárnap reggelre maradt. Hetimosdás, tisztaváltás.

Ezért a Pestre fölmenő feketevonaton az ételszagok voltak az erősebbek, a szappan és borotvaszapan-szag. Kölnivíz illata. (Déodorant-okat még visaszrudacskák formájában lehetett kapni csupán, a dolgozóosztályok spréket csak a CAOLA BAC-dezodor licencvásárlása után kezdtek [ruhán, külsőleg] használni a 70-es évek második felében.

Amin a legtöbbet lehet bukni, a kártya. A kártya olyan szenvedély ami a beképzelt büszke magyarban hosszú évek tapasztalataiból sem engedni kijegecesedni azt az utóítéletet, hogy ami néki játékszenvedély, az másoknál olyan tudomány a paraszt lefosztása kategóriában, amit 4-5 esztendős kora óta gyakorol (lapok cinkelése, azaz titkos jelekkel ellátása, mandzsettábacsúsztatás, tartaléklapok használata, keverés közben a kiválasztott lapok fogása és saját magának leosztása, stb). Erőszakos cselekmények, bicskázás, verekedés, lopás, rablás -minden feketevonaton történt esemény. Ha valakit pl kártya miatti vitában véletlenül kivitt a huzat a nyitott ajtón, az baleset -nek számított, főleg, ha nem volt tanú vagy azt is ki nem vitte a kereszthuzat.

Legboldogabbak a gyerekek voltak, de azért savanyúcukor a lyányoknak is jutott, nyélon hajszalag (piros vagy kék pöttyekkel, bár volt rózsaszín és kisérletképpen sárgapöttyes is). A legkedvesebb gyerek(ek) elkísérhette az apját a kocsmába. Kapott egy nyeletet a fröccsből, 12 éven felül egy kisfröccsöt, 14 éves kortól egy fél édeset. [A Nyírségben a konyak is édes kateg’.] Sőt Sport szelet, Úttörő szelet, Gránát kocka , Kedvenc nugát [műcsoki] Zizi, Dunakavics és egy, a mai M&M’s –re ízében emlékeztető drazséféle is kapható volt a kocsmákban. Szülőket, rokonokat is meglátogatott az ember a délelőtti órán.

Akadtak iparos emberek is [Mintamondat: „Iparos ember az én uram” –Ez azt jelentette, hogy házkörüli munkákat végez villanyt vezet és szerel, csempéz is akár, táskában hord haza ezt azt a nagyépítkezésről, ahol dolgozik, és mint segédmunkás, egyszerű munkafogásokat eltanul sok-sok szakmából.] Télen a hajnal faszerzéssel kezdődödött, az ember kisfejszével esetleg fűrésszel is hozott egy biciklivázra való (kb 200kg, negyed m3 ) fát. A pozitív diszkérminácijaó jegyében persze csak cigány ember mehetett így fáért, a magyarnak pé’zt kellett hagynia az aszonynak s a tüzépen megvenni. Ember szégyene volt, ha az asszony járt el fáért. (Ezért az olyan asszonyok, akiknek az ura nem hordta meg a heti fa szükségletet, gallyért jártak, mert viszont egy hát gallyat asszony is szégyen nélkül meghozhatott, ilyen esetben gallycsomó közepébe rejtett el az asszony pár karvastag suhángot.) Vasárnap délben aztán az ebéd, a jó hazai. Leginkább valamilyen pörköltféle. Ha más nem, egy asztal, egy szék, egy tányér és egy kanál még a legkisebb putriban is került. Ilyen putrikban először az ember vette maga elé a kotlit –az asszony a fődön guggolva a gyerekekkel várta, hogy az ember jóllakjon, majd, ha az felállt és aszonta, ez jaó esett, akkor a kotlit levette s ő evett a csecsszopó ésvagy karon ülő kicsikkel, a többiek meg víttak, amit találtak még a kotliban, azért. Azért a feketevonattal eljárók életszínvonala meredeken emelkedett és elvárásai is. Az ilyen családokban került először mindenki elé tányér és kanál, ragasztódott tisztaszoba az egy mellé. Alakult gang –sőt a parasztosodás is megkezdődött: Még disznóólat is épített a burgyin helyére a magyarkodó [=asszimilálódó cigány]. Megindult az asszimiláció. Cigány ember, talán az ősi kézműves kasztbéliségére visszarévedvén, ipari üzembe járt dolgozni. Több példa van gyűjteményemben ipari üzemben 40 évetledolgozó emberről, sőt, asszonyokról is, akik teljesen elmagyarosodtak. Beavatkozás nélküi putritelepen először a főutcán [Dankó Pista, Bihari vagy Hegedűs, Cimbalmos utca..] épültek a zenész cigányéhoz hasonló házak, majd sátortetős kockaházak is. Az elsőgenerációs ipari munkás cigány, ha még esetleg a feketevonattal is járt föl, sokszor hazairányban a sportszeletek mellé egy örökirónt is vett a gyereknek, de még Dörmögő Dömötört is. Az első autótulajdonos cigányok a kereskedő kaszt mellett ilyen ipari munkás cigányok voltak, általában Trabantot, Wartburgot vásároltak.

lopógép -nem csak magyarok tudtak ilyet szerkeszteni. Ismertem autodidakta cigány órást is -a kunikosmunkában eltömpült ujjaival persze csak ébresztőórákat tudott szerelni.

Horváth István cigány dalénekes is feljárt a feketevonattal pár hónapot, amíg végleg el nem vitte –azért évente egyszer mégis haza-hazalátogatott a családjához, pedig egyébként csira volt.

A kétlaki életnek nagyon gyakran Pestre felköltözés lett a vége. Aki Pestre felköltözött, az már vagy sógora volt vagy testvére más embereknek, az asszonyának is volt kedves öccse vagy húga, akik követték föl a rokonyt a pestenlétibe. Csak a szinezés kedvéért említem, de bizony előfordultak olyan balesetek is, hogy az az ember, aki két asszonnyal élt, a felköltözéskor is megtartotta pesti asszonyát és azontúl a két asszonnyal és a két családjával élt egy házban vagy lakásban –az asszonyokat összebékítette itt nem részletezhető körülmények között.

Aki nem bírta a pestenlétet, az meg hazaköltözött végleg. A Második Településrendezési Reform ugyanis szembement az elsővel: A decentralizáció folytán vidéken is szerte, főleg a hátrányos helyzetű vidékeken , létesültek nagy ipari üzemek, amiket fel is kellett építeni. Vagy egész városok nőttek falu mellett, konkréte Leninváros, Tiszavasvári. Vagy mezőváros kisvárosiasodott. (A magyar mű -és hamis szesz gyártás fellegvára, Kisvárda.) Ritkultak, a villamosítással gyorsultak a feketevonatok, már a 80-as években előfordult, hogy aki indulás előtt negyedórával szállt föl a feketevonatra, még talált ülőhelyet is. Magamfajta gecibűrű buziköcsögcsávóknak azért nem ártott az óvatosság, egyszer a Budapestről a feketevonattal jővén haza, nagyjából ricsekendő híján ricsés csöves szerkóban, benéztem egy kupéba, hogy érdemes-e arra a százennyihány kilométerre a peronról bemennem, erre kirohant egy golyókopasz izomagyú, kb 155cm magas 52-es bicepszű kottás csávó és közölte, hogy ha még egyszer lesni merek, lefejel.

http://www.mtv.hu/videotar/?id=26677

függelék: Fekete Vonat néven működött egy amerikai ghettorap-et kopérozó formáció, ami stréber gizdaság-ban igyekezett megfelelni a cucujológijusok, szájjalcsinálóak, meg a "roma polgárjogi mozgalom" rózsásan ábrándos tünde elképzeléseiből retusált "öntudatos nagyvárosi romakép"-nek. Meglehetősen be is jött a téma nekik. Az eredeti amerika gettórep társadalomkritikájával szemben jellegzetesen szépítgető, öncsalásos mellébeszélés áradt a ficamütemű, nyelviszegény és giccses szövegeikből.

Még szerencse, hogy azért megalakult a Szilvásy Gipsy Band meg a Váradi Roma Café is. Valamint Babos Gyula tanítványa, Emilio is sokat tett a színvonalas nagyvárosi roma-pop-ért -kikupálta pl Gáspár Lacit. Molnár Ferenc Caramel-t meg jóformán kupálni se kellett -de nem is nyomatják annyira a szájjalcsinálók.

A ganxták egyénként Zámbó Jimmyt hallgatnak -csak mondom.

 

Horváth Pista [ vidijó ] repertoárjából:

Jaj, de befütyült a vonat,
Jaj, de be az állomásra,
Jaj, de azon jött az apám
Végleg szabadságra.

Jó estét, jó estét
Kedves gyermekeim,
Hát anyátok hol van,
A drága feleségem?

Nem mondom meg, apám,
Jaj, mert megölöd magadat.
Jaj, de nem ölöm meg magam,
Csak tudjam, hogy hol van?

Gyere velem, apám,
Jaj, de ki a temetőbe!
Ott nyugszik az anyám,
Elmúlt három éve.

Hogyha én meghalok,
Jaj, de mit fogtok csinálni?
Jaj, koporsóm sarkára
Rá fogtok borulni.

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr58984585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ekkerjoz 2009.03.16. 08:16:32

Fingszag. Danolás. Literes üveges Ezerjó. Fájer. Veszekedés.

edgár 2009.03.16. 09:28:00

Csupán annyit fűznék hozzá a végéhez, hogy a megasztáros sztárgyárból ipari szalagon kitolt „előadóművészeket”, mint Gáspár Lacit, meg Caramelt talán mégse soroljuk a magyar zeneelit krémjének felső tízezrébe (még akkor is, ha roma-pop-ról beszélünk), mert ciki, na. A lehető leggagyibb szövegek sramlizenével párosított autentikus kompozíciója hatásmechanizmusát tekintve, bennem valahogy nem a katarktikus eufóriát táplálja (vagy Csáth szavaival: nem okoz harmonikus euphoriát), ellenben hajlamossá tesz az agyvérzésre. Ha egy szövegükben előfordul a béjbe (lásd: a média segítségével hozzánk is beszivárgott amerikai kifejezés, magyar népies megfelelője: babám), és a véletlen folytán a sor végére kerül (mert alkotói tervezésről erős jóindulattal sem beszélhetünk), akkor az béjbe-ee-e-eeee-ee-e-e-eeee-e lesz, a szó végi hajlítások száma pedig az előző sorhoz képest mutatkozó szótagszámhiánny függvényeként alakul ki, bár indokolhatja esetenként a pillanatnyi előadói láz is.

Az idült alkoholizmus tünetegyüttesétől szenvedő jómunkásemberek címszóhoz meg annyit, hogy ha nem került annyi pénz a napszámból, hogy meglegyen a kocsmaköltség, egyébb alkoholtartalmú alapanyagok felhasználásától sem riadtak vissza, és nem az volt az elsődleges szempont, hogy föltétlenül etilalkohol legyen benne, csak marjon. Ez a tendencia a mai modern korban az Uniós luxus- meg élvezeti-, meg mindenféle adók kibocsájtásával ismét erősödni látszik, csak mostmár narancsüdítővel (nálunk szukk), vagy úri körökben vérnaranccsal keverve isszák az ipari szeszt, mert miután annyi évig nézték a tévében a munka után, vagy előtt, vagy közven whiskey-t szörpölő dzsokijújingot, vagy az immár tízszer annyi részt számláló barátokközt szereplőinek Rózsában töltött mindennapjait, hát érthető az igényesség.

Amúgy szépen összeszedett anyag, látszik hogy foglalkoztál a témával...

magyar-magyar szótár 2009.03.16. 13:35:30

Nem szenvdhetem, ha csak azért lefikáznak egy előadót, mert a Megasztárból indult. Szerintem Gáspár Laci rengeteget fejlődött a Megasztár után. Nyilván Emilio nem csak zeneileg kupálta. Gáspár Lacit és Molnár Ferencet is, akár példaképül is álíthanám más sztáro elé.. na, és? Mert más sztárgyárak, pl a Kozsó -féle különbek?
A Novák Péter -féle Megasztár nemegyenlő a Gagyi Friderikusz féle gyönge utánzattal. Novák rengeteg többletet vitt a műsorba. (ÉS akkor OláhIbolyát is meg kel még említeni.)
Molnár Ferenc és Gáspár Laci is kikerültek abból a mocsárból, ami minden cigány művész fenyeget a siker után. Nem estek bele a Horváth Pista-betegsége. Horváth Pista elviselhetetlen volt civilben, az egy fertelem, ahogy pl a debreceni Aranybikában viselkedett, Elvis a legrosszabb idejében emberibb volt, mint Horváth Pista: senki meg nem állhatott előtte, iszonyúan nagyképű és otromba volt félistennek képzeléte magát.

Nekem a Győzike fikázás sem tetszik -ő egy forgatókönyv alapján fölvett sóműsoert készít: éppen a kiművelt (állítólagos) médiaértelmisegieknek kellene ezt a legjobban tudniuk.
Molnár Ferenc vagy Gáspár Laci azt az ősi cigányvégzetet tudták legyőzni, ami bármely (nem csak művészeti) siker esetén fenyegeti az embert.
Az ízlés más kérdés: Pl nem vennék egy Emilio CD-t, mert nem az én vilgom az a zene. DE tudom, hogy milio nagyon jó zenész, Babos tanítvány -és mellékes dolgai arról győznek meg, hogy ilyen embereket kellene példaként állítani az izomagyú királycsávók helyett a cigány gyerekek elé.
Vagy Gáspár Lacit akár. Aki, ahhoz képest igazán nem teszi a fejét - még playback-sztárocskák is gizdábbak nála.

magyar-magyar szótár 2009.03.16. 13:37:34

Vérnaranccsal az ipariszeszt - erről az alkoholista orvosok jutnak az eszembe: egy részük nem vacakol: desztillált vízzel hígít valamennyire.

magyar-magyar szótár 2009.03.16. 13:38:32

@edgár: köszönöm az értékes hozzászólást.

heki 2009.03.16. 22:52:12

hajjakend
olyan szomorú leszek mindig, ha szociomúltas kísértés zajlik itt...

Eszembejut gyerekkorom, amikor nyáron legnagyobb izgalom az volt számomra, hogy elkísérhettem unokabátyámat, (ki ilyen tréfás, jókedvű emner) a kocsmába, faluhelyt.
Én az alsó szinten meggymárka, (talponálltunk) ő a felső szinten szeszelt. Jól éreztem magam.
Ám ha ő, vagy más támaszrokon nem volt, idegen voltam én ott - most mindezt át is éltem, ahogy olvastam - úgy látszik azóta burokban élek.
Hjaj

magyar-magyar szótár 2009.03.17. 07:38:07

@heki: No, akkor direkt a kedvedért feltettem a 'Citerá-ba egy filmnovellámat.
citera.blog.hu/2009/03/17/subert

edgár 2009.03.18. 15:27:21

Nem favorizáltam én kozsót a novák féle megasztár ellénében. Tulajdonképpen Kozsót és értékes felfedezetteit Gáspár Lacival, meg Caramellel együtt lövetném a Dunába.
Ha Gáspárékat fikázom, nehogy már a Kozsó-vonulattal védekezzen valaki, hiszen normális ember tudja, hogy az ugyanaz a szargödör. És a magyarotszági ízléstelenség szép példája, hogy ezeik az alakok szépen befutnak, és élnek a tutiban, miközben az olyan igazán jeles zenekarok, mint a Quimby 15 évig döglődött a közönyben, mire elkezdett a nagyközönség felfigyelni rá. Szóval hagyjuk a nagy cigánysorsot, meg a leküzdését, mert herótot kapok tőle...

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.03.19. 08:29:37

@edgár: Hagyjuk a lövöldözést, mert állatian birka dolog, sőt az állatok joggal kérhetik ezt most ki maguknak, de azt meg kell jegyezni, h fura dolog arról beszélni, h egy műsor szar. - ..mintha kötelező lenne megnézni. Akinek nem világos, elmondanám, nem kötelező megnézni. 1989 előtt sem volt kötelező megnézni, az ember csinálhatott magának már akkor is jobb műsort, ha nem tetszett a hivatalos. Csakcsupán a források voltak korlátozottabbak, mint manapság. De a források bővülését elsősorban pornó nézegetésére használják az emberek (a bulvárt is, meg a valóságsókat is pornónak veszem), ez viszont nem a műsorok készítőit minősíti, hanem a nézőket. A műsorok készítői azt csinálják, ami sikeres, ha valaki jobbat csinál, a néző átpártol. Az, h ez a fos a sikeres, nem miattuk van.. Természetesen tehetnének valamit, lehetőségük lenne finoman alakítani a helyzeten, befolyásolhatnák az igényeket is, de ugyan nézzetek már körül, miben éltek - mindenkinek lehetősége lenne alakítani, de senki nem teszi, csak siránkozik. Brü-hü-hü - roppant megható. És roppantul nem érdekel.
Aztán előrukkolnak a lövetős-akasztós fossal, amit a ZS-kat-ban is fos, de nálunk sikeres. Pornó ez, nem más. Roppant IGÉNYTELENSÉG. És mondok még valamit: nekem ez állatira nem hiányzik, megcsináltam magamnak a műsoromat, 2005 óta nem nézek TV-t, csak ha látogatóban vagyok és az érdekesebb, mint a társaság.

edgár barátom, ezért nem vágom, milyen alapon beszélsz normális emberekről.. ezt úgy értem, szavaidból nem világlik a normalitás, valami más azonban igen.. olvass többet: könyvet, könyvet.

magyar-magyar szótár 2009.03.19. 09:04:18

@edgár: Nálam a Quimby meg Gáspár Laci megférnek, eképen:
Gáspár Laci CD-jét nem venném meg, a Quimbyt mmeg igen. Vagyis van nálam egy olyan kategória: Jó -de nekem nem tetszik.
Én sokkal jobbat tudok a Dunába lövetésnél: ereggyen kapálni.
Pl a Várady Roma Café CD-jét se venném meg -de nem tudom azt mondani, hopgy gagyi vagy vacak. Sőt, hát tanképpen ez lenne a mai olyan cigányzene, mint amilyen a cigányzene volt 1809-ben.

Egyszer az Apukám világá-ba beült két figura, egy lány, meg egy fiú, akik Kozsó mű-sztárok dublőrjei voltak stúdiófelvételelken, a csaj acapella beéneklés nélkül vagy háromFÉLE csajszi ilyen bébipicsa meg mittomén, idézett.

Kozsónak volt egy imidzse, az, hogy hozzá (mint a Dolly Roll-hoz vagy Szikorához) bárki becsengethetett Kozsóhoz persze demkazettával, És ha jó vlt, Kozsó "megcsinálta" -pesze ez hazugság.

Edgár, megértem az indulatodat. Van egy csomó zeneiműfaj, amit még el is csavarok a rádión, feláll a szőr az agytekervényeimen a mai R& B -kategóriától.
Ha lenne itt katapultgomb, lőném sorba kukoricátkapálni Kristinagujérrát meg bébigabit meg ilyeneket, rakásra. Ha belegondolok, hogy gyönge milliárdos lehet egy félpléh-bekk sztárocska, mígt nagyszerű előadóink tengődnek...
Ott került gépzsír a palacsintába, amikor B. Tóth László elkezdett 40-ezer Ft-okat kérni egy Fostarisznyába való vééééletlen beleszerkesztődésért.
vagyis nem elég, hogy a piac kicsi, de ráadásul sültkeszeget szolgálnak föl fogas gyanánt.

De ot van a Bikini [& Nagy Ferenc] Amikó amerikábú begyön a zene c. száma: erre nagyjából kiürült anno a koncertterem.
Szóval, a milyen a fogaggyisten, olyan a seggberúgás.
És ezt a dunábaizélést légy szives, vond vissza.
Csatlakozz te is a Kűggyük kapálni mozgalomhoz.
Természetesen LL Juniorral húzatnék hektár kukoricákat
süti beállítások módosítása