2009.02.19. 11:37
alföldimentalitás
Mielőtt belefognék az alföldimentalitás -rúl való szócikkelyembe, gyorsan meghagyom minden nagyokossainkat, Tokfalvit a paisként maga előtt rázott Hamvas Béla összes hivatkozásaival. A. Gergely Andrást a maga igazában . A magoss magyar értelmiségi vélekedése szerint ugyanis általános vidéken az
alföldimentalitás. [pont]
Az etnicizáló nemzetiellenállásban (Jászság, Kúnság Ill ad notam: Én vagyok a’ én vagyok a kúnsági fi /nem parancsóó nékem senki /sem a Jászság sem a Kúnság/ sem a Karcagi bíróság) , a kuruckodásban (mármint ami labanclibérijáliss elitértelmiségünk szerint ) kereszténykúrzusoskodásban, tirpákságban és cselédmentalitásban nyilvánul meg.
Gyönyerő lózungokat olvashatni alföldi mentalitás tárgyában már az interneten is. Hátmég könyvekben!
Én magam alföldimentalitású valék. Nem is tagadom. Anyai ágamról való nagyapám özv Dérczy Péterné mezőtúri gazdaságában volt cseléd –de iparos egyébként, bognár. Nagyjából magyarságtudatom sváb nagyapámtól származott rám –tehát Németh László szavával: hígmagyar valék.
Vagyis, mint rendesen az életben és nem a Népünk Nagy Tanítóinak irományaimban, ambivalens valék alföldiségemmel. És cselédszármazásommal. (Anyai ágom kún, mitnemondjak…) . Ambivalens érzéseket 2D Síkbolygón közvetíteni lehetetlen.
Azonkívül a szókinccsel is baj van, hiszem az archaizmusok kikopván, ez a nép már százéve is azt hitte Ady Endre pofozza hazáját, amikor orcájára üt. Ady magyarságát se értették, hogy Párizs mért ződebbréttye neki, avagy betyáross Bakonnya. Hogyan lehet haragvóan szeretni. Hogy lehet akkorát hazudni, hogy Dunának-Oltnak egy a hangja (már Bartók ezirályban gyűjtögetett… s jegyzett).
Van egy magyar mondás: A feőd nem emlékezik. Főleg nem a Nagy Magyar Alfeőd. Ha az ember rálel egy 1452-ben építeni kezdett templom csonka tornyára, már örül. Amikor külországban, Németföldén, Talijánóban akármely kisvárosban egész épületek, romolatlan városfalak láthatóak az 1200-as évekből, sőtis, a mi Könyves Kálmány királyunk korából. BezzegAusztriában s Németföldében 400 éves parasztházak állnak, történelmi vagy túrisztikai kisváros közepén gőzelg a bauer húsz tehe után való tárgyája. Ezeken a vidékeken ugyanis százados éhínségek voltak, míg a magyart minden sújtotta a századokban csak éhínség nem. (Az 1340-es évek Európát harmadoló-negyedelő pestisjárványa Magyarországon a jóltápláltság miatt csak nem is tizedelt…)
Amikor derék vezérleőértelmiseggjeink leköpködik a magyart, csula mindig jut a busongásra is. Jó köpni a magyart és hasznos is, hiszen egy magyarköpködés mindig is címlapesélyes. Másrétje mindig ződebb is, de az is lehet, hogy attól, hogy külországokban nemzeteknek enn-kepkedése nem modisch. Sőtis, értelmezhetetlen.
Azonban, ha a busongás le van köpdösve, csulázva, akkor… hogyan is kezdjek annak környűlírására, ami nincsen. Ti. az alföldi mentalitás. Ilyen ugyanis nincsen. Egy nagyrégió „mentalitás”-ának kijegecesedéséhez ugyanis legalább 500 esztendő kéne. Márpedig a Nagy Magyar Alföldön olyan település, aminek lakói 500 esztendeje helyben vannak, alig is található. A Nagy Magyar Alföld vízjárásos, rétes[=időszakosan víz alatt álló] , fertős [feredős-éveken át megmaradó sekélyvizű lápos tó] volt. Van is ilyen településnevünk, hogy Folyás. A Tisza igen ingadozó állású vad folyó (olv. Petőfinél). Maimérték szerinti 10 méteres ingása egy semmibe számít. És ez a földrajzi környezet segítette egynémely szigettelepülés törökkoron túli megmaradását.
Ilyen faluba, pl ’M-ra [teljesnév a szerkesztőségben] szeretném egyszer elvinni az alföldimentalitást köpködőket tanulmányútra. Itt ugyanis az önkormányzatiságnak őseleven, mondhatni reformmagyarul bajoros mintái figyelhetőek meg. Bezzegbajorországban egy választásibizottságot nem úgy kell a tisztelt magasfokúan diplomásértelmiségiekből összekönyörögni, hanem maguktól állnak föl, fogják a kulcsot, nyitják a termet, rakják a székeket. Mert: többszázéves hagyományaik vannak. Bajor Dorf-Fest -nek 800éves hagyománya, de a mi szonobériáss, uborkafán nyőtt finnyás vezérlőértelmiségünk magyar falunapokatt minden mucsai tirpáktaplótahóságnak lehord.
Cselédmentalitású ez a falu, vagyis, amikor a geróf, aki 2-3 esztendős gyermekcseként anyja kebelén menekült el Magyarországról, szülei németnek nevelték úgy, hogy az Ungarn szóra pillájuk se rebbent, tehát, amikor a geróf vén fejjel visszatért, a régi cselédmentalitásnak megfelelően egy pár csípős megjegyzést tettek rája, de elvannak vele szépen, Segítettek is a gerófnak, meg a geróf is jelentős alapítványokat tesz (hiszen szocializációjában nem magyar nemzetesúr a maga lényegében, hanem német).
Országjáró ember tudja, hogy érezhetőek is az Alföld határai, nem csak tapasztalhatóak.
De csak ha a statisztikákat veszem. Rámásolom az öngyilkossági ráta vagy a súlyos alkoholizmus térképét hártyára. Majd rámessem ezt Magyarország térképére, akkor a különösen sok öngyilkoságos helyek és a mélyalkoholizmus sújtotta régiók pontosan a Nagy Magyar Alföld-et fogják a térképre rajzolni.
A cselédmentalitás = alföldi mentalitás –meghagyom, legyen így. Mit is mond a cseléd: „Senkinek ne legyen több a másikénál: az a tiéd, amit minden nap megeszel, megiszol. Senki ne kuporgasson, mert jönnek a hatalmasok és elveszik.”
Megmondták a Hatalmasok: Annak , kinek hat alma sok, annak biz a hatalma sok.
Az alföldi-és cselédmentalitást, ki tagadhatná el, Móricz Zsigmondnál kevesebben ismerték jobban. Jaj, szegény behülyített magyarjaink Wass Albertet óvasgatnak, mert az a tilos, az a leköpött, azzal lehet a mocsokajjas maszopos-szadeszes szomszédot felidegesíjjeni. Vagy a buszon a sok köcsögöt. Vagy az [pesti…] utcán az árulásával. Pedig nem csupán Wass, hanem Móricz adá meg az erdélyiség lényegét.
Na, de témához: Van Móricz Erdélyében egy gyönyerő kép: Bethlen Gábor, egyik eleje liberális felvilágosult magyarjainknak, hadba szólítja hajdúit, ámde abrust-okon [=abrosz magyarban térkép is] bevégzé a csatákat, mielőtt a seregei felvonulhattak volna: Békét kötött. Mezítlábas hajdúi igen megbúsulának ezen. Mi lesz most már a szerzésekkel. Azzal mentek el otthonról, gazdag zsákmányokval térnek meg, marhákval, jószágokval. Tessék, most mehetnek vissza az eke szorvájára. Nahát, Bethlen Gábor addig a felkelt mezei hadait el nem küldheté, míg meg nem ígérte nékik, hogy valami háborúságot csak szerez s akkor elsőként őket híjja.
Eddig faszománytos. Még Tokfalvi barátom kisszivében is örömtüzeket ígézve buddog a koszorúerek zsíros szűkületeiben a sűrű vér, kuckándva, hogyaszongya basszameg, ez az a mentalitás, a kurvannyát a büdösparasztjának .
Csakhogy szintén Móricznál van egy másik kép. De elébb értelmezésére. A magyarnemzetes. Azaz áll a nemzetből és a cseléd [cseléd=család] népségekből. Akik nemnemzetesek. Namost a nemzetes népségek (hun, mongol s más altajoidok) hadrendjében a nemzet áll leghátul vagy biztonságban. A nemzeten belül is hátul, már a tartaléklovakra felkötözött szalmabábok között A Vezér, A Kán (=A Nagy Anya és családja).
Mindenkinek viszi már a vagyonát a marzs, a zuhanás, a csőd, a keresztárfolyam, csak még A Nagy Vezér áll kisimultan, boldogan, pihent arccal, munkálkodását ingujjra vetkőzésével érzékeltetvén. (Mert az ő vagyona svájcifran'ban és offshore-izálva.)
A nemzet menekül legelébb. Imígyen tehát legszebben dekorált jajdebecsületes nagy nemes családjaink egyrészt elsőként menekültek a mongol, a török hírére. A török levéltárakban a legnemzetesebb magyar családok fiaitól mutogatnak ajánlkozó leveleket, hogy egynémely bárónk, s grófunk pasaságért kész törökké lenni, a moszlím hitet is felvenni, etc. A török, amikor mai történészei testvér s ata-fi népnek mondják a magyart , ezeket lobogtatják, hogy hájszen jótestvérek , ti hívtatok bennünket a régi jó (etelközi) szaszed-ságra tekintettel. (A másik jó-szaszedoje a rutén szlávság volt.) Cselédmentalitás? De még nincsen vége, Móricz konkrét esetet dolgoz fel.
Nemzetes uraimék ugyan a birtokaikról elmenekültek, de azért az adókat beszedni vissza-vissza jártak. A török nem bánta, csak a maga haradzs-a meglegyen. Természetessen! A Tokfalvi által szinte liberálissan korszerűdemokratuikuss europeéreknek retusált labancság is szedte, amit tudott, Giorgio Basta , azt!
Móricz azt a képet ragadja ki, amikor is két nemzetes magyar egy Esterházy és egy Nemjuteszembe de genere Szépnevű, bár birtokpörben álltanak Hódmező-Vásárhelyről, azért mégis úgy határozának, hogy bandériomaikkal együtt indulnak el beszedni mindkettejük egészadóját, igazságosan elmaradásaikban, többévre visszamenően.
Tehát, amikor a városőr a toronyból megpillantá a lovasokat, hírt vert a haranggal. A városi tanácsnokok fölkiálták: Lófarkasak é a zászlók? Nem!-kiáltja le boldogan a legény. A mieink, magyarok! Na, erre még igön megbúsulának a tanácsnok uraim… mert ők már tudták, mit jelent a „mieink”.
Vagyis poeticus innen a részemről a kérdés: Kicsodák is? Micsudák is hajlíták az „alföldi mentalitásba” ezt a „cselédnépség”-et?
Istenem, mekkora baromság ez, az etnicizálását pécézni az alföldinek. Hát vajjon az innen -onnan odatelepített négy népek (sváb, román, szlovák, és a rác, ami maga is tagozódott, mert egy bojnevac [bunyevác] nem szrpska, az hótziher!)
Nemde Bezzeg-Németfölde mennyire etnicizál, holott minden értelmiségi beszélhet hivatalában is a maga tájszólásában, országostévéműsorban fülelhető 3-4 eltérő tájszólás, ésbizony a német verbalicce igen csipkedi enntagjait, a hochduetsch németül véletlenbeszélő angliusnak hazudja magát föl, míg a poroszt lényegében szlávnak szólja le, stb-stb-stb. De ezek szavak, szavak völkische wirtschaft, witz-elik egymást a németség elemei, de nem blödmördisch.
Művelt (tehát nem csupán diplomás hanem értelmiségi) alföldi emberrel ha beszélek, feszt az elvágyódásunk a téma. Hejh, egy kis malomházban Zalában. Hejh, de Lepsényben, sofőr vótam, ponyváztam, mindenki szép jónapot-ot köszönt, öreg néne s fiatal is. Ejh, beh jószívű emberek, ahol a népek törzsökösek 6-s 800 év óta! Még nemhogy tatár előttről valóak... Hah, Somogyságban, Illyés Gyula és Lázár Ervin feődgyén. De még Tolnában-Baranyában is jobb. Bezzeg a zempléni cigányok bé tudják meszelni a házaikat, ejh, bezzeg nincsen annyi derékmagasságban elfűrészelvén dézsmált erdőkvel (mert több az erdő s tövin vágják láncfűrésszel… :) )
Itt megállok. Nem hajt a tatár. A tatár ugyanis az 1650-1750 közötti években hajtott. Már Buda felszabadulása után, amikor elvileg a Temességig vissza le, szorult a török, a krími tatárok a török zsoldjában, könnyű lovas rablócsapatokkal följártak fosztogatni (magyarul szerezni) az Alföldre. 200 tatár lovas egy szálig levágta a hevesi bandériumot 1683-ban, 1200 magyar lovast! Az 1650-60-es években a Kúnságból hajtottak a krími embervásárokba asszonyokat-gyerkekeket. Csak őket kímélték, a férfiakat levágták mind.
Etnicizmus? – Biz, a kúnoknak, jászoknak lenne mire etnicizálniuk. Eufém (posztmarxista) módon hogy is rajzolja körül a mai értelmiségi a Redemptio -t? Hát úgy, hogy "a jászok és kunok a területi autonómiájukat szerezték meg". Hagyjuk már az elméletet! A gyakorlatban a jóságos labanc kormányzat a jászok és kunok jog szerinti tulajdonát képező területeit egyszerűen a Habsburgokkal schwaeger-ségben álló Német Lovagrendnek adta zálogul, kölcsönért. És a jószágaikból, mindenükből kiforgatott és idegenbe elkergetett jászok és kunok vérjverejtékmunkájukon szerzett aranyakon váltották vissza a sajáttulajdonú földjeiket jószágaikat [itt: birtok] Most a kuruckornak a labancok cselekedeteit tekintvén Tokfalvi komám labancmosdatására nézve kedvezőtlen fejezetre a labanc zsoldban álló M. RogerRabutin francúz labanc-zsoldos gyenerális vezette rácok dúlásaira ki se térek… A mai történelemkönyvekben sincsen benne minden apróság.)
Demográfiailag tehát azon magyarköpködőknek, akik ilyen cziffrán, az alföldimentalitásozás felől sunnyogván akarják leszólni a magyart: Alig van magyar etnikum az Alföldön, akik pedig elmagyarosodott másnépek, egy kivételével nem az ingyenakarással, hanem pénzükkel+munkájukkal váltották meg honosságukat.
Az [alföldies mentalitás]rúl már Bél Mátyás is jegyzést tészen. Mégpedig Kún-Hegyes várasában látá mindaz egész Magyar Honban a legderekabb embereket, szép tagokkal való asszonyokat, egészséges , jóltáplált gyermekeket. Az itteni kúnok szorgalmatosok, mindeniknek földje, jószága -és szőlőt is művel. Azonban a legpanaszosabbak is, ennyi jajszót seholt máshun nem is hallott szegény Bél Mátyás. -De hagy kérdezzem már meg poeticussan: Kik is idomíták ebbe a jajongásba az alföldi népeket?
Legyen a cselédmentalitás sehonnaiság –akkor onnanézve, hogyaszongyaja: dögöljön, pusztuljon minden, szabotálok, csak a legszükségesebbeket dógozok, szerzek [lopok], korhelykedek (ez volt a helyzet a XVIII-XIX. sz. fordulója alföldi betyáross világában) az „etnicizmus” progressio. Hiszen az Orczyak is azért parcellázták föl a birtokukat Bácskából, innen-onnan verbuvált sváboknak jelképes összegért, mert a saját („magyar”) cselédségüket se bottal, se vassal, se szépszóval, se ígérgetéssel szőlőmunkára rá nem vehették. A szomszédbirtokbéli kunok bérelték a jó szőlőföldeket, mert a magyar más munkára, mint az aratási dandár, kényes sudár cseléd-derekát reá nem mozdította. (A szőlőművelés februártól novemberig tartó, kemény munka)
Én is szeretek künikósz lenni, a Szinópei Diogyenes oskolája szerént. Tehát künikószan jegyzém meg, hogy bizony az alföldre telepített idegenek magyarabbak voltak sokszor a magyaroknál. (Amint már erre, ti a magyar nép asszimiláns képességeire, többször fölhívtam a figyelmet). Teszemazt, az Orczyak birtokára telepített svábok egy nemzedék alatt annyira elémagyarosodtak, hogy a telepesek unokái már egyáltalán nem tudtak svábul, tisztafajú árja-északitípus enkelkindili meg engem, a svábul pár szót [paradájsz, kukruc, pitesén, tankesén ájncváj, kudinaht] még makogó félmagyart orrbavert, mint büdössvábot azzal, hogy ő ősmagyar vér.
Vagyis, hogy ha megvizsgálunk egy-egy 'M-hoz hasonló szigettelepülést, ami pl valóban, mocsári szigetként vészelte át még a tatárdúlások [1680-1750] korát is, akkor az ottani emberekben nem alföldi mentalitást, hanem ugyanazt a szelíd magyar törekvést, szőke [szláv, hihi!] jóságot, szép nagy mandolaszemeket, takaros termetet, arányos tagokat, szép, ízes beszédet stb leljük, mint Pannóniában. Meg Erdélyben. És a Felvidéken.
Meg Sopronban –ami, csak mondom, egyik legmagyarabb városunk, és főleg ment’ az alföldi mentalitástól. Azaz az oktalan [oktondi] le-alföldimentalitásozás tkp egyenlő alföldimentalitás, a félismereteken alapuló nagyképű értelmiseggi maaxisstadijálektikus okostojásoskodás, azaz az uborkárafelkapaszkodott alföldimentalitás jegye. (Megfigyelés: Az a budapesti paraszt alfölditirpákoz a legjobban, akinek az apja még a feketevonattal ingázott föl…)
Főleg pedig ha valaki kurzusnak, pol. agitpropnak tüsténkedik szolgálni ilyesmivel. Mert az meg tipikus cselédmentalitás. Ami nem is cselédségünket jellemzi, hanem végig, szegény jó beteges Martonfalvy Imre deák óta a szervilis deákságunkat, benyaló [opportunista] értelmiségünket, aki Zápolya szavaival, miként az pórság, ha Horthy jön annak tüsténkedik, ha az orosz, kommenyista lészen, ha Kádár jön, arra esküszik, ha rencerváltás, utólagos mozgatója, ha kell, az édes anyját le-cselédmentalitásosozza kétforintért a magyar értelmiségi, ez az igazság, hogy cselédfilozófiássan kimondjam.
És a magyar értelmiségi aztán a pofátlanságát még külön fokozza azzal, hogy azokat a tanulatlanokat hordja le mindeneknek, akiknek Nagy Tanítóként a zsírján élősködik. (Lásd a ProvideXXXt botrány blogoszferiális magossértelmiségi interpretációját.)
Vagyis az ember képtelen a Hamvas Bélától ábrázolt ördögikörből kitörni. Ha művelt, akkor korrupt, ha műveletlen (mint én :) ) akkor intakt.
Jojszakát. Legközelebb a cselédmentalitást abriktolom ...
10 komment
Címkék: alföldimentalitás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hairybottler 2009.02.19. 14:38:54
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.19. 21:47:28
nekem meg a szám jár, cska fizetne érte már valaki.
Tokfalvi 2009.02.20. 09:20:12
Básta nem volt labanc, hanem sima mediterrán zsoldosvezér, mint abban a korban sokan. Egyrészt a hasadás később történt (igen, Zrínyiék _után_), mondjuk Thököly idején, aki igen kedvezőtlen feltételekkel feküdt be a töröknek. Méltó útja van a fővárosban. Másrészt a labancok magyarok, nálam legalábbis. Az osztrákok osztrákok. Móricz egyébként igen enyhén bánik a hajdúkkal, azok ugyanis klasszikus, rettegett, perverz martalócok voltak a följegyzések szerint, semmivel se jobbak Básta embereinél, viszont tovább voltak forgalomban.
De nem ez a lényeg. Amit én a kurucok alföldi mentalitásának nevezek, az éppen hogy nem a "nép" - vegyes etnikum - "cselédmentalitása", hanem - a keserűségen, bezárkózáson, "minek ugrálni, úgyse jön össze" és "úgy van jól, ha rosszul van"-szemléleten túl éppen az általad "nemzetnek" nevezett és elsöprő többségben magyar etnikumú réteg "mi vagyunk az igaziak, mindenki más elmehet a"-szemlélete. A megyei kisnemességről és a mezővárosi (szuperfalusi) parasztpolgárságról, agárkereskedőkről van szó. Akik vagy máshol, vagy ostromlott bunkerek rossz mikroklímájában (vö. Kiálts, város!) vészelték át a török időket, és aztán, amikor nem az ő világuk jött el, viszont joguk és hangjuk volt bőven, kedvtelve és ráérősen ápolták sérelmeiket, lakályos állapot.
magyar-magyar szótár 2009.02.20. 10:32:38
De amúgy Hamvasra. Mester, mester -de azért az ember tudja, hogy ha akart vóna, egy picit behajltja a derekát, kap SZOT-könyvtárosi állást. Tőkei Ferenc [kit igen sokra tartok] barátja volt s intéz-hetet volna neki, ha akarja. Trucc-ból lement raktárosnak a tiszapalkonyai építkezésre (a fabarakk, a raktáros részegen leltároz: ez a kép ő a Szilveszter-ben) És szerint6em 'Palkonyán rághatott be oly igen az alföldimentalitásra. Én a téeszben, nyári diákmunkán Ez a gyúccsunrá, szíjjad. Hozzá' te is kétdekát (pályinkát) A dűccsük-boríjjuk, nem a miék (azelőtt az uradaloméval csinálták ezt..)
Szerb Antalban is voltak kicsinyességek, sértődős embr volt és érzékeny is: alighanem valamelyik alfeődi megbánthatta. (Ldd, ahogy József Attilával bánt)
És még néhány gyakorlati cáfolat:
Kisújszálláson (ami amolyan, néked kurucos, másnak alföldimentalitásos) a helybéli vállalkozók sportra, köz javára (=városnak, iskolai alapítvány etc.) százezer Ft-os nagyságrendekben adnak pénzeket. Törökszentmiklós, egy megsemmisült [Ballaszentmiklós] város újratelepítve a XVIII. sz. végétől: az otthonos vállalkozók 5000 Ft-ot sajnálnak.
Debrecennek sokat árt Kósa Lajos híre, a buzgó Basahalom boulvarde tevékenysége, "setét, piszkos, rongyos város zsírbutákkal, ff-képeken.. tavaly egyszer az egyik buszon [új busz..] rossz volt a felirat..
Akkor hagyjuk, beszéljünk Nyíregyházáról:
Apám még azokon az aszfaltjárdákon sétálgatva mutatta meg diákvárosát, amiken Krúdy is lépdelt, ugyanazok a gömbakácok, csak már arasznyi vastag törzsekkel, a besüppedett házacskák. És mely mennyit fejlődött (pontannyit, mint Debrecen, az autópálya miatt is, csak Debrecenről nem illik jót mondani)
Nem tudom, barátom, honnan olvasod ezeket a képeket, amiket ideföl ígézel nekem eről a kurucmentalitásról...
Nekem a kurucmentalitásban a setétes és faggyas árnyalat a hajdúságéra hajaz. Amit én is kopérozék Móricz Erdélyéből. Namost, hogy a hajdú seregek mennyiben is rákóczizának (garázudálkodtak) többet? Pálffy gyenerális is igen megsanyargatá a Fehérvár fölötti falvakat... (Van erről egy jó anekdotám, az Esterházy-féle úri továbbgondolása)
..ja, a Basta úgy labanc, ahogy Székely Dósa Gyürgy hadai crux-ok valának.. tehát a kor politikai rámondásában, aktualizálásában s imígyen vicceltem én ezzel :) )
magyar-magyar szótár 2009.02.20. 10:44:26
Petőfit nem ismerjük, a pattanásos, rút arcú mitugrászt, aki hevülékeny, mindenkinél mindent (és ténylegesen!!!) jobban tud, kb a Beatles Bors őrmestere ruháinak tarkaságában, kék-piros ződ színekkel ékes atillában, csizmásan különcködve: kilenc sorban hat pöhöly: ennyi volt az igaz a francia szakállból, macskabajsz. (A daguerrotyp-en látni is...)
A hajdúk alkalmi hadak, két háborúság közette az eke szarvánál.. regionálisan jól elkülönülnek ma is a hajdú települések.. van "hajdú mentalitás" mindenféle árnyalatok, disznózsírfehér, pályinkábavaló 30 éve őrözött kristálycukor fejérje, a káptalant szidalmazós (Egyeken: a legnagyobb antiklerikális brobogandát maga az Egri Káptalan végezte be a harácsolásaival...) De szorgalmasak is, a belület is kidógozzák.. munkahelyükön szereznek
A TVK igazi hajdú vállalat, többrétegben lopják (=szerzék) ki alcégek a maguk segge alól a nagyot...
Ezt kéne befejezni barátom, ezeket a cimkés utalásokat. Ha valaki Kövér László parasztgúnnyáját akarja szidni, szuidja egyenesen: ne kezdjen el cselédmentalitással körbemagyarázni alföldimentalitásról.
Ezzel vagyok torkig "liberális" publicistáinktól (akik apámfaszái is nékem nemmellesleg ;) ) Nem kpesek leszokni a lózungolástól, a virányos törökös környűlbeszéllésekről.
Szép, ha fasz helyet kuruciosan a csákányomnak mondom, de tele van már nagyon, az biztos.
Így nem újul a magyar publicisztikai közbeszéd, az biztos, soha meg.
Fesztet Hunter S. Thompson, meg bezzegamerika, de practice semmi, csak a lózung c'mon.
Én még egy magyar Kerouac-kal is kibékülnék (ami fennköltjeinknek entellektuális lektűr)
Útilevelekkel...
magyar-magyar szótár 2009.02.20. 11:53:17
Van ilyes destruktív busongási hajlama a magyarnak, nem mondom, hogy nem kell projekcióval kezelni, fölnagyítani, karikírozni.
De nálunk az Alföldön úgy lesz valami, ha az emberek megcsinálják maguknak. Így lett víz az utcánkban. Járda. Majd telefon és gáz, aszfaltút. Az önkormányzat is részelt benne, de a pénz javát és sokszor a fizikaimunkát az utca lakói adják.
A vezetékestelefon maipénzben számolva 260ezer Ft-omba került. A szintén.
A szenyvízzel nem boldogulunk, mert Magyarországon nem akarnak tudomást venni a holland és ánglius bio-példákról (ahhoz nem kell vezetéképítés, viszont nálunk a mélyépítő lobby erős...)
Szép példa 'M falu az Árpád-korban gyökös ősfalu.
De mégszebb Nagyhegyesé (Hajdúszoboszló fölött. A (szerinted) garázdatóvajj égetős hajdúk ivadékai az 50-es években alapították: Vagyis ráadásul cuccjalista is vót. És mégis 90 előtt s után is, pógárai a maguk pénzét, verejtékét is áldozák. Ma is meg lehet nézni (na jó, a MOL jelentősen fizet iparűzésit.)
És, ami mókás, főleg az álítólag etnicizáló kun településeken.
Iskolabuszt vesznek s hozzák az iskolába a gyerkeket a szórványból. ('M-ra még a nagyob szomszédfaluból is!)
Eeleve a Kúnságban a Kakat, a Mirhó-Kisfok megszabályozása (gátépítés) ..és ez IS hagyomány, nem csak a kuruckodás.
Ha azok a Felnőtt Bácsik leszálltak volna (Hankiss, Kéri, Lengyel L) a katedráikról.
És, hogy kettőbe lenne szakadva? Vadai Ágnes Karcagon megtapasztalhatta, mennyire nem ;) Ja, de mitbeszélek, hiszen az alföldi MSZP-s "téeszelnöktagozatos"
Ezen a letéeszelnökösözésen szoktam jót röhögni, mert Gyurcsánynak pont nem a varázsos kommunikációja
hanem a téeszelnöktagozat nyerte meg a választást 2006-ban azzal, hogy a proletároknak (cigányoknak) lisztet, élemiszert osztogatott! Ez a titka a "varázslatos 180-fokos fordulanak" bizonyos necces körzetekben, amin Török meg Dessewffy anyira tudtak csudálkozni a második fordulónál...
Tokfalvi 2009.02.21. 10:54:42
Hogy ez az "úgysejönössze" proli vonás lenne? Nem hiszem, különben is egy bizonyos okból én a prolizásra vagyok az átlagnál érzékenyebb. Hogy általános magyar vonás-e, ami valamiért az Alföldön erősebb, azon érdemes gondolkozni. Egyszer, ha lesz elég anyagom, talán írok a magyar és a lengyel vállalkozói magatartás különbségéről. (Pedig a lengyelek saját magukat tartják a térség legmelankolikusabb népének, a magyarokat megy fickós, pirospozsgás machereknek. De egyáltalán, mi az, hogy "vállalkozó"?)
Kövér a láthatóan kozmetikai célzatú bajuszával (hogyan lehet így levest enni?) sajnos nem alföldi és nem paraszt, hanem ugyanúgy dominánsan dunántúli származék, mint én, és ugyanúgy elfajzott szocdemivadék, mint én, úgyhogy annál jobban fáj.
A fentebbiekhez:
Bocs, de a Christian curse keresztény átkot jelent, a keresztény kurzus Christian course volna, ha volna. De nincs, mert ez ugyanolyan nyelvi hungaricum, mint a rendszerváltás. Csinált kifejezés, ahol a "keresztény" eredetileg, 1919-ben ugyanúgy nem keresztényt jelentett, ahogy a "rendszer" 1989-ben nem jelentett rendszert. (Még Prohászkának is sok volt, amit "keresztény" címén műveltek a politikában, Szabó Dezsőről nem beszélve.) Ezt természetesen a kereszténykurzusozók és a kereszténykurzusozást elhárítók egyformán elfelejtették.
Fürdővíz: elgondolkoztam rajta, mert világosan emlékszem, hogy amíg nem volt nálunk bojler, addig a szüleimmel gyakran egy vízben fürödtünk (én először), pedig a korhoz képest viszonylag nagyon is jól éltünk. Valószínűleg azért, mert a fürdőkályhával körülményes volt újra tiszta kézmeleg vizet csinálni, meg persze a szénnel is takarékoskodni kellett, koszos volt a lakás elvileg legtisztább helyiségében, és nem jött a csőből. Úgyhogy a ház úrnője valóban szívességet tett, amikor az alig használt melegvizet átengedte a cselédnek, aki különben nem jutott volna hozzá. Erről a háztartásicseléd-kérdésről még lesz egy megjegyzésem odahaza, kíváncsi vagyok, mit szólnak hozzá.
magyar-magyar szótár 2009.02.22. 03:25:10
Ez megint napi-aktuálpolitika. HA a fidesz panelprolizott (nemmellesleg ostobamód, mért nem mondta szépen, mint Győrffy Miklós mondá: kétes elemek, patkányok )..ugye..
Hogyne lett volna meg Gyurcsány előtt már ez a program. Gyurcsányt
-azaz a demagóg ellen a demagógot, mint áfiomot- Vitányi Iván és szűk köre, Petschnig és ura Kéri stb-k találták ki.
Ezek a szociálsoviniszta lózungok, amiket felmondasz és amik ugyanazok, mint Gyurcsány agitációspropagandájának állandói, Kériék eszelős gyűlöletében erednek. Ez a mese, hogy az alföldimentalitás az ússesikerül. Nézd barátom, én nem vagyok rest, te lejössz Szolnokra vonattal (az alföldimentalitás fővárossa szerintem, Debrecent jobb, ha hagyjuk, Kulcsár-Szabó Ernő és Váncsa Esvány feődjét..) onnan enyém az autó-s benzinköltség.
Hazug és aljas ez az ússesikerül, mert ellenkezőleg: És, ismétlem: a saját pénzükön lett az embereknek az, amiért pl Budapesten az elsőgenerációs budapestiparaszt az állam (A Város) pénzén jutott. Még külön vérgeciség a budapestiparaszttól az, hogy a lakása, bútorzata az alföldimentalitású paraszt nagyapja-nagyanyja takarékbetétkönyvéből van. Ezer-s ezer hold összekapált kukoricákból (én a pedagógusfődemen legalább megpróbáltam anno bekapálni egy fél sort magam...) ezer-s ezer hízlaltdisznók, bikák, ezer-s-ezer hektó tej.. bor , stb-k en nyőttek azok a Lakossági Megtakarítások. Bogyósgyümölcstermesztésen. Maszekpaprikázáson. Fóliázáson. Az agrárolló is nyesett ezekből jócskán. És akik "belekorszerűsítettek ebbe esztelen, nem gondoltak arra, hogy tízesztendó társadalmiléptékben egy pillanat... Nem lehet átreformálni a gazdaságiszerkezetet 3 év alatt az agráriom megkisebbítésével...
Én nem látom ezt az ússesikerült -ez a legfrissebb agitprop, az eszelősen gyűlölködő Kéri és Co. gyártotta lózung, hogy a fideszpasszivitás, a mindenelutasítása az ússesikerűűllel.
Holott ellenkezően, ha még van pénz, azt teszi össze, ha nincsen, akkor meszelőkkel vedrekkel az asszonyok.. Ésígytovább.
Meghiszem barátom jószándékodat, de ez nem tapasztalatokból való, hanem olvasott lózung. Egyszerűen Kériék bebukták az ötletüket:
Gyurcsány megvalósítja mindazt, amit Orbánról a fobizált rémálmaikban csak képzeltek 10 éve.. sőt többet.
Kériék DrBubók voltak: Kutyaszőrallergia ellen kutyaharapást javallottak s nem vált be.
És ki az a mélymagyar értelmiségi, aki fel tud állni és azt tudja mondani, hogy ezt elbasztuk. Kinek nincsen itt alföldimentalitássossan önbizalma?
Elitértelmiségünk ennyibe nézi le magát, hogy ahogy Gyurcsányt nyomta, és nyomja, föl, nem tudna bármelymás nevet, ami nem Orbán, fenntartani médiaminiszterelnöként?? Az MSZP-nek van még mindig a legtöbb értelmes és alkalmas embere, a 3. vonalas tartalékcsapatában több az alkalmas, mint az összestöbbi párt elitjében összesen.
Petschnig Mária Zita viszont! Ő A Stormy Monday, 2008. március 10 hétfő, reggelén jól megaszonta a rádióban, [Kossuth] , hogy mért lettek elbaszva a refómokk.
Kéri is tudja, hogy elbaszták, de zsigeri gyűlöletét nem képes legyűrni. Nevetséges volt Kéri a minap a tévében, amikor eszelősen gúnyolódott olyasmin, amit 10 éve maga szónokolt elő...
Gyere le Szolnokra: Elviszlek Tiszafüredre is, ahol csak ki se kell szállni az autóből, kunkorodunk egyet a városban és olyan közönséges látvány látsz, sok-sok német és néhány belga rendszámú autót.. 'Füreden állandó lakos legalább 200 német, de nem ám [pestiparasztul mondjam:] nyuggerek.
Az, hogy a barátnődnek nem jött be... lehet, hogy egy más vetület.. Az alföldi aszonyok frusztráltsága a "kikent kifenyt piccsájaú pëstineőtű". Sokat foglalkozom ezzel.. A vidéki értelmiségi nő, ha hazatért pessrű (mondjuk Győrből) akkor biztos KMK miatt tiltották ki és van valahol eldugva egy négergyereke...