2009.01.28. 08:19
porta
porta - a török-ből került a magyar nyelvbe ez a szó, a török-be pedig, mint a defterdár [adószedő] is a görögből: diftéra = nyers pergamen=véknyított báránybőr [tekercs]. (A török irnoknyelv számos görög eredetű szót tartalmaz.) A porta mai szóhasználatban a telek, falusi házhely. A török porta adó-egységet is jelölt, ezt úgy képzeljük el, mintha kapunként szedték volna az adót. Vagyis egy egész porta a nagycsalád lakóhelye. (Érdeklődők a régi falu-település szerkezet után tallózzanak...) Az egy nagy osztat a nagycsalád szaporodásával több kisebb telekre tagolódott. Újabb házak (régimagyarban a ház lényegébe a szoba, egyosztatú ház) épültek a telken. A török nem aprózta el az adószedést, hanem egy adózási porta-egységbe akár több családot, egy egész nagycsaládot is beszámított. Így a defter-ben egy-egy településen sokszor csak egy vagy másfél porta után szedett adót jegyeznek föl. Becsülhetően egy másfél portás faluban legalább 60-80 lélek élhetett.
parasztporta -ami a palánkon belül van. Ez emitt a házeleje, aminek rendbetartása faluhelyen a portatulajdonos dóga. Sepri a házelejit, kaszálja az utcát. Szó ne érje a ház elejit. [mondás] Budapesten akármely máv vagy békávéfikázó eljár bokáig a szemétben, ganyéban a háza előtt, amikor a kis fotótárjában fut föl a koszosbusz meg retkesvonat képével a gépéhez; hogy néz ki kis térség a Gyermekklinikánál az Üllői úton...
A szultáni udavart is Porta -ként jegyzik a régi írásokban.
A porta újabban valamely üzem, vállalati telephely, raktárbázis, irodaépület beléptető-kibocsátó kapuja portásablakal, portásfülkével, újabb kormodor szerint recepció-val.
Magyarország, mint későfeudális anarchisztikus államalakulat portásország is, de ez már egy másik czikkely témája lesz.
defter, defterdár
A defter olyan kimutatás, jegyzék, amelybe az adózó népesség névsorait, a kirótt vagy befizetett adókat, pénztári összesítéseket jegyezték be. A városi, nem mohamedán lakosság adójáról, valamint a különféle bérletekről, vámjövedelmekről is készítettek lajstromot. A defterdár a defter vezetője, a tartomány birtok- és pénzügyeinek főellenőre, legfőbb pénzügyi hatósága volt.
Működési köre szerint kétféle defterdár volt: a pénzügyi defterdár (mál defterdár), hozzá gyűjtötték be az adót, amiről részletes kimutatást vezettek; és a birtok defterdár (timár defterdár), aki az adományozott földeket tartotta nyilván. A török birodalom pénzügyeinek legfőbb irányítóját is defterdárnak nevezték.
KZs forrás:
A defterdár mellett mindig volt magyar deák is. Sőt defterdárok törökké lett magyar deákok is lehettek. Több jegyzés említ fertelmeskedő, törökké let magyar deákot, aki mint therewk [olv terök, ha thewrewk -nek írják, török, ha terek, akkor meg simán terek, mint ma is), tehát három s négy menyecskékkel is hentergőze ágyasházban, de boritalokval töltekezvén, sőt disznóhússal, mert hájszen magyar is lenne egyébként, de meg Allák megengedé a borivást harcban az igazhitűnek s létezhet é nemesbb harc az igazhitű számára, mint kháur bulákval?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csutakaszürkeló 2009.01.28. 11:07:35
Lásd Buda(i)pest, úgy is, mint az ország közepe (a hal feje).
magyar-magyar szótár 2009.01.28. 11:12:56
budai zöld 2009.01.28. 11:59:53
magyar-magyar szótár 2009.01.28. 14:39:36
De komolyrafordítva, a török adóztatása "egyszerűsített volt", nem szegmentált annyira. A porta nagyobb egység (több kapu is volt egy portán. ha volt egyáltalán mire kaput tenni..Azt hiszem a veremházak, zsúppal hányván.. nemigen kerítették ezeket..