2009.01.22. 08:57
pluralizmus
...ami a rendszerváltás szócikkből kimaradt. És nem hiányolta senki. Pedig a "rencervá'tás" egyik főcélja, a reá utaló magatartások járulékos főjelszava volt, talán csak az európai ill europeér szvakat koptatták közhelyesebbé azokban az években (1988-1990.)
pluralizmus - Az érdekek, ideológiák, értékek és politikai nézetek sokféleségét elismerő felfogás, irányzat. Politikai sokszinűség, többpártrendszer.
Azonos funkciót ellátó intézmények közötti választás lehetősége.
Eltérő vélemények létjogosultságát megengedő irányzat.
A központosított (despotikus) hatalom, a diktatúra, az antidemokratikus kamarillizmus, a báb-kormányok, pszeudo-kormányzat, a demokratikus intézményrendszereket látszatszintű bohóctréfákká züllesztő plutokrata szürkeeminenciások rendszere ellen ható, azt többváltós, érdekegyezteésen alapulő, demokratikusan ellenőrizhető, a tömegek választójogán keresztül érvényesülő államszerkezet. Az Állam egységes földrajzi területen magasabb jólétre, közös főhatalom alatt egyesülő embersokaság. A pluralista felfogásban a nem egyszemélyű főhatalom van a hatalom gyakorlásában egyéb elfoglaltságaik (gyerekszülés-és nevelés, munka, szórakozás, alvás, betegség, külföldi tanulmányút [vándorévek] ) miatt korlátozott embersokaságért. Plurális államban tisztázottak a hatalmi viszonyok, pl a kormányt kormányzásra használják és nem szóvivői testület szerűen a nép hasának lyukasrabeszélésre, fal dumák közzétételére, vetítésre, kábításra. Plurális államban nincs szükség szakértői kormányra, mert nem kesztyűsbábszerű beszélőfejeket, dumagépeket vagy szófosókat ültetnek miniszteri (miniszter= a köz szolgája...) székbe jancsibohóc nak. Vagyis eleve szakértők ülnek miniszteri székbe. A Szakállas (ma Felnőtt ) Bácsik ezzel a dumájukkal lettek jók a népnél.
Ma a Felnőtt Bácsik szivesen sugallják az az ordenáré hazugságot, hogy a szerintük büdös és ergyanép szavazott a kapitalizmusra 1990-ben, hát akkor szopjon is a hülye nép, ami egyébként a Felnőtt Bácsiknak buliállást, extrafizut, kitüntetéseket és jutalmakat, jólnyalásért Pulitzer Emlékdíjat, milliós nézetséget főműsoridőben és a plurális rendzserben meg mindenféle zsíros és jólfizetőállásokat is juttatott , hogy most meg a vállukat vonogassák azért, hogy ilyen kőbunkó, visszaaszocializmusbaakaró ergyanéppel micsinájjanak már, illetve dallják a kis slágert a mérhagytukhogyígylegyen-t.
A pluralizmus a "rendszerváltók" értelmezésében maga a többpártrendszer.
A "rendszerváltás"-t követően a szakszervezetek is pluralista módon alakulhattak.
Magyarországon 1989.október 23. a Köztársaság Kikiáltása óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.
A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több, mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a kormányfőtől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik.
A pluralizmus hajnalán, amikor még nyilvánvalóan is, sőt, deklaráltan egypártrendszer volt, először társadalmi mozgalmak keletkeztek. Szerveződtek. Alakultak is. Tömegszervezetek voltak ezek. Ma már elképzelhetetlenül magas taglétszámmal is. Ilyen volt pl a Magyar Demokrata Fórum. Igen kislétszámű elitcsapat volt a Szabad Kezdeményezések Hálózata, ennek viszont szinte minden tagja Szakállas Bácsi, de borotváltan és kisfiúsfrizurával, meg jóllakottóvodás arcocskával is nagyon okos. Ezért ez a szervezet párt-tá alakulása után, mint Szabad Demokraták Szövetsége, lényegében szintén tömegpárt volt. A tömegpárt kifejezés ma a mélymagyar népszokásoknak megfelően leköpnivalóan nevetséges, különösen a kvantumfizikai nyelven megfogalmazható méretű koalaképes, ám kvázipárt teoretikusai szerint, akik úgy vannak vele, nem baj, ha a párt mérete virtuális, ha a korrupcióspénzek [virtuálpártnak, ha az nem az "MDF", 10% jár az államiberuházásból] és állami támogatások nagyon is valós összegekben nyúlhatóak le könyékig.
1988-ban egyfajta roulette szerint tettek különböző irányzatokra komoly szándékú Fenőtt Bácsik ésvagy politikai kalandorok. A roulette alapja az 1945-ös demokratikus választások eredménytáblája volt.
Itt kell megjegyeznem, hogy nem létezett párt, amiben ne lett volna legalább egy olyan főember, aki ne járta volna ki a foxi maxi -t, tehát ne ismerte volna az axiomatikus politikai [hegel-i ]tételt, amit Marx és Lenin is szivesen hangoztatott: A konkrét helyzet konkrét elemzéséből kell kiindulni.
A konkrét helyzet konkrét elemzéséből azonban csak az egyetlen profi politikai erő, az MSZMP indult ki, főleg akkor, amikor 1988. októberében MSZP néven újjá is alakult, meg még azt is el tudta hazudni, hogy nem jogutódja az egypártrendszer egypárt-jának. Ehhez persze sziveskedtek az MSZMP retrográdjai önellenható ostobaságukban MSZMP néven megmardni törpe (és esélytelen) pártnak...
A rulettpárt prototípusa az un "kisgazda párt" volt. A mélymagyar történelemnek a búsmagyar sors mérfőldkaróival kiczövekelt czikkczakkjának kevésbé ismert, ám drámai hajtűkanyarulata az az 1988. februári gyásznap, talán 18-a? amikor egy, a magyar történelem egyik legtragikomikusabban amatőr politizágatgatója ( budai kis peresszókban okoskodó agyérelmeszesedéses gimnáziumi tanár -kategória ) Dr Antall József orvostörténész fölszólalt a kisgazda emlékegyesületben az emlékegyesület párttá alakulása ellen. Mivel ő nemrég érkezett az egyesületbe, ám azonnal elnöke kívánt lenni, hiszen a politikai rulettben nyilvánvaló volt [szerintük...] hogy kisgazdapárt néven kormányvezetésre képes nyertespárt lehet valamely formáció. A mélymagyar történelem egy csapással egy gyásznapra ritkán éri be, tehát Dr Antall ellen egy jellegzetesen budapestiparaszt (nejlonparaszt) ügyvéd, Dr Torgyán József ágált, nem akarta a párttá alakulást, nehogy az a Dr Antall legyen má' az elnök, amikor ott van ő, mint gyönyörű ajándoka a kisgazdamozgalomnak. Jóakaratú újoncok kedvéért jegyzem meg, hogy ez a kisgazda fantázianévre hallgató rulettpárt köszönő viszonyba úgy került nagy történelmi elődjével, hogy előkerítettek pár igazi kisgazdát a jogfolytonosság látszatának fenntartásáért. Dr Antall kiséretével sértődötten elvonult, márciusban egyenesen be az MDF-be, ahol azonnal a vezetésbe könyökölte magát.
Szervezet | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
Független Kisgazdapárt (FKGP) | 2 697 262 | 57,03% | 245 | 59,90% | kormánypárt |
Szociáldemokrata Párt (SZDP) | 823 260 | 17,41% | 69 | 16,87% | kormánypárt |
Magyar Kommunista Párt (MKP) | 801 999 | 16,96% | 70 | 17,11% | kormánypárt |
Nemzeti Parasztpárt (NPP) | 324 803 | 6,87% | 23 | 5,62% | kormánypárt |
Polgári Demokrata Párt (PDP) | 76 393 | 1,62% | 2 | 0,49% | ellenzék |
Magyar Radikális Párt (MRP) | 5 763 | 0,12% | — | — | nem jutott be |
Összesen | 4 729 480 | 100% | 409 | 100% |
A fenti táblázatból, amit a wikipediá-ról copyrtam, belátható, mért gründoltak többen is különböző, "szociáldemokrata" fantázianévre hallgató rulettpártot 1988-89-ben. Legügyesebb politmarketingesnek egy Petrasovics Anna nevű hölgy bizonyult, bevásárolt néhány valódi szociáldemokrata bácsit, akit Kádárék elfelejtettek kinyírni. Itt kell ugyanis rámutatnom a fenti táblázat mási tanulságos számára: Annak ellenére, hogy a kommunisták mögött ott állt a teljes Szovjetúnió a hadseregével, és pl a szovjetek a vidéken összezabrált krumplit a kommunista Vas Zoltán-nak adták, hogy a párt nevében ossza szét az éhező budapestieknek, mégis a haladó és szervezett munkásság pártja a [Valódi] Szociáldemokrata Párt szerepelt egy mezővároskányival jobban az 1945-ös választásokon. 1945. után az MKP vezetői alig leplezték röhöghetnékjüket az egyébpártokon, de a szociáldemokraták ellen a régi harcikedvvel közdöttek, a java kriptokommunisták-at a szocdempártba építették be, persze azért a kisgazda és parasztpártban is volt divergójuk. Az is látható továbbá a táblázatból, hogy a választásimatematika eggyel több mandátumot juttatott az MKP-nak a szocdemekénél.
Előfordulhat, hogy a kormánypártok láttán a mai kétpólusúra sikamikált síkbolygó-kompatibilis másfélpártrendszer-hez szokott jógyerek amúgy is bornyúnyaltstílusú haja méginkább égnek áll: Na, ezt hívják nagykoalíciónak. Amikor a pluralizmus hajnalán több különböző irányultságú párt egy nagy célért konszenzusra kíván lépni a közös kormányzásért. Mókás lenne ideidéznem most a kommunisták beszédeiből a nemzeti és a nemzeti sajtosságok, valamint a magyar, a magyar és a magyar kifejezésektől dús választási oratio-it, de sajnos így is túl hosszú már ez a cikk.
Mindenesetre elég lenne az MSZP prominenseinek 1989. december-1990 februári beszédeit is ideidéznem ahhoz, hogy jógyerekek riadtan és sírva kapjanak az édes plüssmacikájukhoz akkor is, ha egyébként pillájuk nem rebbent Kedves Vezetőjük Új Polgárosodást hirdető beszédétől 2008. februárjában.
Az 1990. márciusi országgyűlési válsztások a pluralizmus látszatának új hasadását mutatták a paravánokon. Az első fordulóban a két nagy rendszerváltó tömegpárt fej-fej mellett, az élen egy egy paraszthajszálnyira azonban (és sajnos...) az MDF végzett. Az MSZP természetesen a fasorban se... Az április 7-i második fordulóra a mélymagyar szokásnak megfelelően, miszerint az emberek a győztesekkel szeretnek lenni, tömegesen szavaztak át az SZDSZ szavazói az MDF-re. (Nehéz ezt ma egy jókiffiúnak megértenie, de hát ha egyszer az SZDSZ 1990-ben tömegpárt volt, a Szakállas Bácsijai jól, sőt népszerűen, sőt demagóg módon is beszéltek. Vidéken is tömegesen szavaztak az SZDSZ, pl FIDESz-szimpatizánsok azért, mert nehogy má' ezek a kócos takonyok, mégis, azért Parlament-ben ne üljenek má' alapon)
Az MDF alkalmasnak látszott a kormány vezetésére. Többen a már sajnos akkor is idült alkoholista Für Lajost látták vona szivesen (akkor még nem sújtotta agyi dementia a piálás folyamányaként) kormányfőként. Sokakat elkeserített a túlfűtötten ambíciózus Dr Antall kormányfővé előretolakodása. Isten nyugosztalja holtában már minden politikai "oldal"-unk számára elfogadható "elsődemokratuikusanválasztott" miniszterelnökünket: lényegében a poltikához tökhülye volt. Történelmi ismereteire és a Nyugat ígérgetéseire hagyatokozott. 1987-ben pl Nyugat-Európa országai bármipénzt és áldozatot meghoztak volna egy a Keleti Tömb-ből kiszakadt ország (ibér típusú) felzárkóztatásáért. 1990-ben a legkomolyabbnak tűnt az Európai Únió kecsegtetése a csatlakozás dátumának 1992-re tippelésével. Profi politikus persze nem vette volna ezt a kecsegtetést komolyan, azonban ez az igérgetés lehetett talán az alapja Dr Antall félelmének a kormányválságtól. Hú, mi lesz a csatlakozásunkkal, ha kormányválság lesz? Léphetett volna nagykoalícióra az MDF, bevonva az SZDSZ-t is a kormányzásba. Mai és napipolitikai célzatú koch-olmány az, hogy az ellenzék már a 80-as évek végén kettészakadt. Az MDF és SZDSZ prominensei között szoros, magán-baráti szálak is voltak. Szabó Iván későbbi pénzügyminiszter barátai jórész SZDSZ-esek voltak, liberálisok. Eleve két liberális párt létezett. Az SZDSZ is liberális párt volt -a posztmaóista társaság csak egy plurális petty volt az SZDSZ palettáján. Az MDF-ben pedig valódi liberálisok is voltak, akik szintén ugyanazokból a 60 esztendős normakönyvekből kopírozgatták elveiket, mint az SZDSZ ideológusai. Hja: Bármilyen hihetelen, de a liberalizmus lényegét tekintve egy konzervatív eszme. Éspersze vannak más konzervatív eszmék is még. Pl egy plurális politikai palettán..
1990. márciusában az MSZP főemberei (az MSZP Keresztény Hívő Tagozat még csak keresgélte elsőáldozós fluoreszcens rózsafüzérét nammami komódfikjában) imádkoztak azért, hogy minél rosszabbul szerepeljenek. Főképpen azonban céljuk az volt, hogy az akkor az SZDSZ ifjúsági tagozataként aposztrofált FIDESZ-t leválasszák, a két liberális pártot osztozkodó medvebocsokként egymás ellen hergeljék... Persze ez a hergelődés ment ám magától is.
Egy vérbeli MSZP-s mindenféle eszméken csak kacarászott, amit igazán veszélyesnek tartott, az a Tiszta és Ép Ész Diadadala, a liberalizmus. Az MSZP-seknek nem kell szabadgondolkodó, nekik beszűkült tudatú, politikailag bebutult, síklogikus követőkre van szükségük, akik semmit nem tanulnak a történelemből és négy év alatt még azt is elfelejtik, ami megesett velük...
Nem mélymagyarországon, hanem általában egy fiatal demokráciában egy olyan profi politikai erőt, mint az MSZP vagy bevonva a kormányzásba építenek le (marxista módszer) vagy a polgári demokrácia alaptételének megfelelően eltörölnek (balti módszer). Dr Antall a legostobább úri becsülettől vezérelve nemhogy meghagyta működésben az MSZP-t, de a legvagyonosabb pártként is. 3200 pártingatlanával, valamint a Máthé László első MSZP főpénztáros levezényelte, lényegében köztörvényes sikkasztás, fosztogatás, hűtlenkezelés, lopcsalista umbuldizmus elnézésével a legvagyonosabb párttá hagyta emelkedni. Pedig az MDF-ben is volt jócskán foxi maxi -t végzett, aki ismerte az axiomatikus tételt: A lé' határozza meg a tudatot (ezt a bon mot-t a foxi-maxik szemináriumai után, félrészegen a diákkocsmában szólta el a tanseg'). Az MSZP pár évvel korábbi Illetékes Elvtársnak lenézett prominensei nagytőkésekké és plutokratákká váltak. Márpedig akinél a pénz, az előbb-utóbb hatalmat is akar (ez a plutokrácia lényege). A plutokrata díszpéldánya pl Dr Kapolyi László, aki ezekben a zavaros években kaparintotta meg a a keleti áramimport ellenőrzését, bár, és nemmellékesen a legderakabb kapitalistánk, miközben a Kellenek A Kis Pártok neopluralista kisérlet nyula is a "szociáldemokrata" fantázianevű pártocskájával, ami Gyurcsányt az MSZP téeszelnöktagozat -a megrendszabályozásában segítette 2008. elején... A lopcsalizmust olyan ordenáré módon űzte az MSZP (...és főpénztárnoka) 1990-92. között, hogy azt az akkor még csupán a Vitányi Frakció eszmeifolyóirataként is működő Mozgó Világ tényfeltáró cikkben pellengérezte. Politika iránt érdeklődők figyelmét felhívom arra, hogy A[Gyurcsány] Párt ideológiai folyóirata mint fényezi Bajnai Terv Gordon brand -jét mostanában [2008/12].
Dr Antall sok-sok politikai amatőr kontárkodása mellett egy igen végzetes tévedésbe esett, amikor azt hite, hogy az MSZP-sek megelégednek a fosztogatásokkal és umbuldázással. Segítette tévedésében az az illúzió, amit az akkor még papíralapú magyar sajtó terjesztett, miszerint az, ami Magyarországon megkezdődött, a vadkapitalizmus. A vadkapitalizmusban azonban csupán az első egymillió (1877-es) dollár eredetét nem illik megkérdezni. A spekulalizmusban viszont a további milliók is ugyanúgy keletkeznek, a spekulalistából soha nem lesz Az Állam Legnagyobb adózója. Jellemzően ma sem a Legtöbbet Adózók Listája a népszerű Mélymagyarországon, hanem a "Leggazdagabbaké". Azt persze akár egy agyérelmeszesdéses nyugdíjas ecseri piaci vegyeskiskereskedő is tudja, hogy a magyar "Leggazdagabbak Listája" nemhogy nem a jéghegy csúcsa, de figyelemelterelő úszó jégtáblácskája.
Néhány történész az 1990.április 29-i Antall-Pető paktumtól számítja a magyar pluralizmus magzatkori elhalásának kezdetét. Két amatőr ugyebár, ha összefog... A múltbarévedés a sajtómunkásság véleménydeformálásával szemben az MSZP-n kívül minden politikai oldalt jellemzett. A két liberális párt eltávolodott egymástól. A valamivel szakszerűbb SZDSZ ellenzékipárt szerepet játszott, a FIDESZ pedig fél-ellenzéki kormányba-kéretszkedős hintapalintázásba fogott. Az SZDSZ szájával liberálisan -kezében viszont kőkonzervatívan 60-80-100 esztendős liberális normakönyvekből kopírozott, hozzá pedig a rémképeket ugyanúgy a Hóttirencer Motyórországban című XXVII. kötetes sújtásos, hűjjderutyútyús, hungaronosztalgikus mesekönyvből. Csak persze ami figurákat Dr Antallék igyekeztek jószínbe feltüntetni, azokat az SZDSZ dzsaszta lefikázta. (Klebersberg Kuno erre a legszebb példa, akit az SZDSz azért, mert Dr Antallék pozitív figuraként rehabilitálták volna, a legszebb kádári marxista lózungokkal fikázott le..)
Az MSZP már 1990. októberében czombosodásnak indult az un "taxisblokád" következtében. Az Antall-kormánnyal való tárgyalásokat az ellenzéknek és az ügynek megnyernie Nagy Sándor szakszervezeti vezérnek sikerült. Nagy Sándor az MSZP egyik legtehetségesebb rögtönzője volt egészen addig, amig vérszemet nem kapván a későbbi Horn-kormányba nem követelte magát, amit Horn a jellegzetes csiki-csuki húzásával szerelt le. (Ti. ha Nagy beerőszakolja magát a kormányba, a munkaügyi tárca élén égetheti be magát a monetáris egyelem miatt növekvő munkanélküliség miat. Ha pedig nem sikerül a terve -ez utóbbi következett be- akkor politikai élőhullává válik.)
És persze a reformokkal is baj volt. Ha visszagondolunk a közelmúlt "egészségügyi reform" fantázianéven lekommunikált brainstormingolására, az egyik fő csapásirány arra mutatott, hogy az orvosok államipénzen fenntartott intézményben az állam eszközeivel és állami pénzen fizetett kisegítőszemélyzettel saját zsebre [is] dolgoznak.
Míg pl egy Dr Csúcs László nevű pénzügyi szakembernek és politikai kontár fajankónak meg az az ötlete támadt 1993-ban, hogy a reformokat ezügyben őneki kell elkezdenie az általa vezetett vállalatnál, ami a Magyar Rádió volt. Ésugyebár a Magyar Rádió (és természetesen a Magyar Televízió) munkatársai állami vállalatnál, állami fizetésen, az állam eszközeivel dolgoztak részben maszekzsebre. Az MTV-nél a friderikuszizálódás [ könyékignyúlás államizsebbe magánzsebrevágvást] kereteiben még ennél is röhejesebben dúlt a szakszerű lefosztás. Az MTV főmunkatársi fizetést is adott, valamint menedzsernek százalékot a műsorhoz kapcsolódó reklámblokkból. Ez a Dr Csúcs nevű baromarc robantotta ki a médiaháborút ostoba és önellenható reformkisérletével. Miszerint választás elé állította A Rádió munkatársait: Vagy az MTV-nek dolgoznak vagy a Magyar Rádiónak. Illetve megtiltotta az állami intézményben állami pénzen való maszekolgatgatást. Hogy tetézze önnön tökönrúgását, a médiaháború korai szakaszának mártírjává tette a 129 elbocsátott rádióst (akik ma 873-an vannak...). Ezek az emberek kétségtelenül a legtehetségesebb sajtómunkások közé tartoztak és tartoznak ma is. Azonnal politikaiszinezetet is kapott az ügy, mert ez a baromnak állatvédelmi-és jogi szempontból csak kifogásolhatóan nevezhető seggfej egyben a "szélsőjobboldalon" is frekvenálta magát, mint "politikus". Egzisztenciálisan a 129 rádiós csak pár hónapra érezhette magát veszélyben -ám a bosszújuk máig kihat. Egységesen az ellenzék oldalára álltak. Igaz, hogy néha röhöghetnékjüket még alig leplezve, de komoly arccal próbáltak a horthy-restauráció veszélyével fenyegetni..
És ekkor sziveskedett Dr Torgyán a bósevikkozásaival a kádár rendszer iránti nosztalgiától amúgy is ködös tekintetű mélymagyarban a szolidaritás érzését kiváltani, a baloldalisáég látszatába galvánozni az MSZP-t. Természetesen az MSZP leginkább a szájával volt haladóbaloldali, praxisában nagyon is vadtőkés, volentőr. Sőt, az egyre erősődő MSZP-nek még arra is volt energiája, hogy a valóban balos frakciókat, pl Krausz Tamás körét is körbenevetgélje.
A demokrácia a pluralizmus következtében ideológiailag istenálattkertje alakú bonyodalom. Minden valamirevaló demokráciában van mindenféle alakulat, gyülekezet, emblémafejlesztés, zászlólengetés, nemzetihejjehujja, bohócok, galliardok. Masírozások. Demokráciában nagyjából mindenféle masérozást vagy a karnevál vagy a feltűnésiviszketegség kategóriájába sorolva tűrnek el. Hollandiában nincsen nap, hogy valakik ne maséroznának az utcán. 1994. enyhe telén mindenki tudta, természetesen a politikailag kiművelt, bölcsészként végzett sajtómunkások leginkább, hogy két tucatjával egy felet sem kitevő jelmezes bohóc baromkodása a Kossuth tér mellékén nem a Horthy-restauráció veszélye. Valamennyire értettek a szövegalkotáshoz is, tehát tudták jól, hogy az, aki hét sorral följebb Hóbagoly nick-jén említtetik, az nemegyenlő Darányival. Abból indultak ki, hogy az olvasó úgyis hülye, és nem jut eszébe, hogyan lehet rémfigura egy Hóbagoly. Lényegében jószándékú hazudozásaiknak a célja az volt, hogy takarodjon már el végre ez a magát kormánynak gondoló amatőr handabandázó társaság, legyen már végre szakértői kormánya az országnak, a miniszterek ne pártfunkcionyérek legyenek, hanem hozzáértők.
Az MSZP politikusai számára teljesen világos volt, hogy az 1994-es választásokat a visszaaszocializmusbakarózók nosztalgiáján, a Kádár-kor békeidőknek tűnő távfátyolos rózsaszínességében megnyerik a választásokat. Horn Gyula a harkovi akadémián hat estendőn át tanulta a politika művészetét, aminek egyébként született zsenije [volt]. A Keleti Blokk politikaiművészete kaszkadőrmutatányokra is oktat. Az autós baleset nem csak az olasz maffia kedvelt eszköze, de általában is a titkosszolgálatok kedvelt mutatványa is. Horn Gyula a szakszerűen megrendezett autóbalesetével, valamint azzal, hogy nem a garbónyakra emlékeztető nyaktámaszt, hanem egy hűdebonyolultszerkezetnek látszó micsodát tétett a nyakára, a választások előtti pillanatban a kádárnosztalgiázó aluliskolázattak szinte teljes szegmensét megmozgatta. Ilyen a magyar: szolidáris a gyöngékkel, azokkal, akiket bántanak. A bósevikkozás önellenható ostobasága is ímígyen vág vissza. Azok a naív néptömegek, akik 1992-ben még Dr Torgyán ócska néphülyítő demagógiájának dőltek be, ekkorra már az MSZP szavazótáborát erősítették. 1994-re már nagyjából kétpólusúvá lett sikamikálva a plurális-nak indult politikai rendzser. Az MSZP vezetése számára kérdés az volt, hogyan nyomja le az SZDSZ , mint tömegpárt, a választói torkán a koalícióra lépést. Az SZDSZ-ben jópár foxi-maxi-t végzett, retorikailag erős ember volt. A koalíció lekommját kétféle hazugság jellemezte. Az egyik szerint egyáltalán nem léptek volna koalícióra az MSZP-vel (altatásos szakasz). A másik szerint csakis szakértői kormány -ban, csakis az ország javáért. Ez utóbbi, mármint az ország javait illetően, félig igaznak is bizonyult.
Az 1994-es választásokról link: www.vokscentrum.hu/vtort94.htm
A násszal az SZDSZ védéki támogatói súlyos dilemma elé néztek. Főleg az önkormányzati választások után. Képzeljünk el egy 33 éves vidéki, kisvárosi gimnáziumi tanárt 1994. októberében, az SZDSZ őstagját, akit a városi pártbizottság emberei 1987-ben veszélyes felforgatóelemként bélyegeztek meg, berakták alsótagozatos napközisnek vagy állandóhelyettesként napi 3 óráért reggeltől estig az iskolában dekkolhatott. Meggyőződéses antikommunistaként, mert az SZDSZ szineiben képviselőnek választották, koalíciós partnerként kellett volna neki összeborulnia városkájában azokal, akik őt pár éve még kinyírni, ellehetetlenteni igyekeztek. Az SZDSZ vezérkara jórész budapesti lévén vállat rántott erre: elég nekik budapesti pártként létezni.
Mondanom se kell, hogy az SZDSZ az 1994-98-as kormányban annyit ballanszérozott az MSZP-n, amennyit a ballagó bivaly hátán a gulyamadár képes.
A pluralizmus bukásával, a mai kétpólusra sikamikálódott másfélpártrendszer kialakulásával kapcsolatban tartja magát egy naív urbanlegend, miszerint elsősorban a FIDESZ szalámipolitikája a felelős a pártok eltünedezéséért. Ez az urbanlegend valamiféle politikai hozzáértést feltételezne a FIDESZ-vezetéstől . (Véleményformáló politológjaink, a Felnőtt Bácsik java is foxi-maxi-t végzett, ezért is lehetnek túlzó következtetéseik a FIDESZ-ről). Valójában azonban a pártok osztódása a koncon való marakodás miatt következett be. A társadalmi bázisukat elvesztő, összezuhanó pártok, mint a kisgazdapárt, hajjakendjeik számának megfelelő részre szakadoztak. Ha az apapártban valaki megbukott, kirúgták, elvették a pártirodáját, pártautóját és párt-titkárnőjét meg pesti pártlakását. Ez a Cseh Sándor -szindróma. Az MSZP, mint vagyonos párt, a bebukott embereit nem engedte kimenni másik pártot alapítani, hanem benntartotta. A Horn-kormányba kerülésének kisérlete után politikai élőhullává vált Nagy Sándor megtarthatta pártfizetését, párt-titkárnőjét, párt-autóját, párt-lakását, sőt, még látszat pártmunkát is kapott. Sőt, ha jól kellet rögtönözve beszélni, előrángatták és Nagy Sándor a pártszerű viselkedés mintapéldájakén nagyot nyelve szolgálta a pártot. Gondoljunk bele, a pártból "kitett" szakszervezeti főmufti mögött 1998. elején a mai SZDSZ-énél százszor nagyobb tömegbázis állt! A sajtómunkásság hiába csapott volna le rá, ő nem hibázott volna retorikailag, kevés újságíró foghatta volna meg, legföljebb a Győrffy Muiklós -féle nemhagyombeszélni-vel volt legyőzhető. Nagy, ha pártot alapít, azzal gyöngíthete volna az MSZP-t... Ilyesmi SOHA nem fordulhatott elő az MSZP-ben, jócskán telt a pártkasszából nem csak sajtómunkások, komplet médiumok vásárlására, közvéleménydeformáló felmérések végeztetésére, de még bebukott embereiket i a párt kebelében tarthatták.
A másfélpártrendszer kialakulásának főoka az, hogy 1990. óta is egyetlen politikailag profi, profi politikusokból álló, pártszerűen viselkedni képes, fegyelmezett, jó retorikusokból szerveződött, ráadásul mérhetetlen vagyont koncentráló párt van : az MSZP. A többi pártnak látszó kongolmerátumocska teszi ki az egészhez azt a nyomorult felet. Napjainkban a "politikai torta" (a választásra 2010-ben jogosultak tekintetében) kétharmada a politikától elundorodott vagy elundorított, semmilyen pártot sem választó állampolgár. A maradék 33% egyharmadánál alig többen választanák a félpártok egyikét, a FIDESZ-t. A FIDESZ jellegzetes csiki-csuki -ba zárva bármit is lép, az ellenfele veszi le a babját. Sőt, odáig züllött mára a helyzet, hogy az MSZP létérdeke a FIDESZ fennmaradása a mumusmumusizálódáshoz. Mumus nélkül a "rettegő tömegek" kit is válsztanának... Az orbanizalodás fogságában Orbánt se kiköpni sem lenyelni nem képes ez a "párt"-nak látszó izé (legyen népfront...) . Az MSZP-ben is van orbanizálódás, azzal a különbséggel, hogy míg a FIDESZ-nek egy megoldása sincsen orbanizálódás ellen, Gyurcsányak legalább három.
Valamint a véleménydeformálók és megmondóemberek is a pluralizmus ellen kampf-olnak ma. Hülyeség a képviselők időközi visszahívása. Ne gyakorolja senki választójogát ciklusközben. Nem kell szakértői kormány, ha amúgy is kormány nélkül folyik a kormányzás (ütemes taps, éljenzés a blogoszférában). Két választás között kisebbszámú, tehát olcsóbb bólogatókutyahadak figyeljék a gazdák [frakcióvezetők] intéseit a mancsok gombracsapásában. Rá érünk minden válsztás előtt 3 hónapal felülni valami néphülyítésnek. Bekapni a Pannon Puma farkáját. Az államvezetés az valami meccs, nézőnek kuss, ül, ugrál, ünnepel, pályára nem lép. Ülőpárnát se lóbál, kussol. Mindegy, milyen a játék, az győz, aki az utolsó percben megszerzi a vezetést. Fölösleges végig a meccsen jól játszani, elég a végén beerősíteni. Az győz, akinek a népszerűségi mutatója jobb a választások előtti időszakban, hogy közben mi van, az nem számít.
Mint odaföl említettem, Gyurcsának legalább hátrom megoldása van a jelenleg a számára éppenséggel hasznos orbanizálódás ellen. Ezek egyike éppenségel a pluralizmus újratöltése: Akármikor, ha neki nem tetszik, leválthatja az MSZP-t, ami neki a pártja (és nem ő a pártjának a miniszterelnöke, amit a látszat mutat). Amint ugye Orbán is a maga nevén egy Orbán Párt élén kispártként átevickélhetne a parlamenti küszöbön. Csakhogy a FIDESZ Orbán Párt-on kívüli része a semmibe zuhanna össze. Míg a Gyurcsány Törpepárt bejutna a parlamentbe, plusz a maradék MSZP, mint kispárt és még néhány kvázipárttal összegereblyézve a lepattanókat (sok új & kis párt a passzív 66%-ot megmozgatná ám!!) koalíciókpes lenne. Az MSZP főemberei azért nyelnek le kényszermosollyal mindent Gyurcsánytól, mert külső-koalában kis párt kisembereiként mégtöbbet, de ugyanúgy deep throat nyelniök kellene, viszont sokkl kisebb pártaparátusban, kevesebb párt-autó, párt-iroda, párt-titkárnő, főleg pedig kevesebb korrupcióspénzt szedhet egy kis párt. A jelenlegi külső-koala kisérletek azt mutatják, hogy kvázi-kisebbségben működik a koalíció kívülről is, főleg, ha az "MDF"-fantázianevű neutrínópárt is beszáll a szendvicsbe. Az Orbán Párt pedig jól mutatna a sarokban a mumusmumusizálás folytatásához.
Mert ha "egypárt"rendszerré tisztulna le a mai másfélpártrendszer, az nem lenne kellemes. Mumusmumus nélkül ugyanis, főleg, ha már a BKV-t meg a MÁV-ot teljesen privatizálták, nem lenne, ami lekötné a megmondóembereket, éspl kénytelenek lennének a "kormány" munkáját is répaszerűen aprítani, persze építőkritikai éllel...
A kétpólusúvá sikamikálódás ábrázolása grafikonszerűen a wikipediá-n:
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Elections_hun.png
FIGYELEM! szivesen veszek minden kommentárt, boldogsággal töltene el, ha valaki nem per anyám gúnyáját szidva, hanem érvvel cáfolná meg azt, amit ideföl összehordtam vázlatosan. A kommentárok nem úgy, mint "liberális"megmondóblogokban előzetes moderálás után, hanem azonnal, élesben, csonkítás nélkül jelennek meg. A kommenteket a főszöveg részének tekintem.
9 komment
Címkék: pluralizmus
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Crouch 2009.01.22. 12:38:48
Ugyancsak nem olvastam az E-hitel nevű csalássorozatról sem, ami nagyon sok ember milliárdossá válásának volt az alapja.
magyar-magyar szótár 2009.01.22. 16:30:52
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.23. 06:17:11
amennyire kontraproduktív tud lenni egy állampárt, legalább annyira káros az államegyház is. azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a pre-keresztény idők törekvéseit sikerült nagyrészt összegereblyézni egyetlen egyházba? zárójeles, de a totalitárius rendszerek ennek a korántsem nagyszerű gondolatnak a logikus továbbvitelei. akinek az ilyen lefaragás ellenére van, az ilyenkor kajabálni szokott, hogy jön a sátán balról, és nem ereszt.
de hogy a mostanihoz is: az ellenzéknek a többpártrendszerben az lenne a dolga, hogy a kormányt árgus szemekkel figyelje, nehogy az elkanászodjon. de mi van akkor, ha a kormány meg az ellenzék a legnagyobb egyetértésben, kéz a kézben kanászodik elfele immár lassan 20 éve? akkor kialakul a vetésforgó maffia, ahol nem adják ki egymást, mert akkor buknak ők is nagyot.
hány feljelentés volt az elmúlt 20 évben? nemsok. a zuschlag, a prinz vagy a kulcsár a kapolyihoz vagy a széleshez képest a holdban vannak.
vagy tessék megnézni a mostani terézvárosi hisztit: hány évig nézte az ellenzék, hogy az andrási úti ingatlanokat 20e/m2 áron adják el, közben meg egy pnael 150-200e/m2?
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.23. 06:22:41
az szdsz-nek sose fogom tudni megbocsájtani, hogy elzüllesztették a libertarianizmust, ahogy a fidesz 270 fokos politométer vándorlását se.
magyar-magyar szótár 2009.01.23. 07:26:44
A kommunistázás meg bósevikkozás éppen arra jó, hogy a "baloldaliság" látszatába galvánozza a kispolgári NEPmanokat. Osztap Bender, mint kommunista? hihihi
Bolsevik? Egy jobbpofa trockista nem volt itt...
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.23. 07:29:41
magyar-magyar szótár 2009.01.23. 08:28:27
Későbben a proletár kifejezést Marxék enhe szarkazmussal a kizsákmányolók felé használták, ám Lenin már hóttkomolyan alkalmazta. Emberek tömegeivel hitették el a múlt század második felében, hogy a proletár, az a becsületes dolgozó.
A kommunista nem tátja a száját, dolgozik keményen, műveli magát, Gerő Ernó -nel néhány zárószigorlata hiányzott az orvosi diplomához ÉS autodidakta módon annyira képezte magát a marxista közgazdaságtanban, hogy lakásán repülőegyetemeket tartott. Egyébként 4 nyelven perfekt írt-olvasott beszélt a magyaron kívül.
Ilyen kommunistához nem volt szerencsém ismerni, maxx egy pár falusi kommunistát ismertem, egy szalmaszálat nem vettek el, ami nem az övék, melóztak, güzültek , mint paraszt, nem vitték smmire, meghóttak, oszt annyi.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.23. 09:08:42
azok ne is voltak igazi kommunisták.
a római proletárság szavazóbázisa még egy jó példa a fölöslegességre: egy közösség jól élt a mediterráneum vágigrabszolgásításából, a vezetők meg aztán pláne, ám valami oknál fogva továbbra is a legitimáción rugóztak, amíg meg nem érkezett cézár, akinek ugyen nem volt hosszú haja, de a ploretárok maradtak. márpedig azok a ploretárok nem azok a proletárok voltak, akik a tömeghadseregbe felvételt nyertek, és tulképp ezért tartották őket, hanem azok a proletárok, akik rokkantnyugdíjasok voltak már akkor is.
magyar-magyar szótár 2009.01.23. 12:08:13
Mondjuk az ostiai proletárházak enyhén tartósabbak az Ifjúmunkásutcai ltp házainál.