2017.01.04. 06:07
életmű - shitcom
A műfaj negyedszázados, nagyjából az internettel egyidős, és a picsatársadalmak egyre butuló picsaembereinek a "humor"-igényét elégíti ki. Néha, koronkint még valamirevaló ember is képes röhögni a termékein, főleg ha amúgy egy ízlését kielégíti, pl szexuális problémái vannak és a shitcom a pornó felé tolódik el, vagy politikai okokból fáj a hasikója és a termék a mérhetetlen gyűlölködése miatt tobzódó vágyai kiélését segíti.
A shitcom súlyozó fogyasztói nagyátlagát azonban nem terhelik különösebb gondolatok vagy politikai ízlésbántalmak. Mint mindenki, ők is eleinte kisadagokkal kezdték, óvodás korukban egy mézillatú őszidélután a mezsgyénél bokor mögé csalták a szomszédék habosfodros csokiszagú kislányát és szépen lehúgyozták, macskát akasztottak a kiserdőben és mielőtt még megfulladhatott volna, benzinnel leöntötték és meggyújtották. Belerejszoltak az unokahúguk habostortájába és mókásan álszentes pofival úgy vitték ki neki. Szarral kenték be a szembenlakó nyugger lakásajtajának kilincsét és egyebek. A lánykollégiumban vízzel töltögették meg az alsóbbévfolyamos kis kopaszpinájúak cipőit és kifürödték előlük a melegvizet. Vitaminra cserélték ki a rohadóbelű fingos Angelica abortusztablettáját és egyebek. Részegen belehánytak a padlóvázába és ráfogták anyura majd áthívták a csajokat úúúúúröhögni, hogy tángálja a részeg apu a részeg anyut.
A szarevéshez a seggnyaláson keresztül vezet a vágy.
Vagyis az ember mindent képes megszokni és azt, amit már megszokott idővel meg is únhatja és többrevágy. Töményebbre, nagyobb adagra, dózisra. Az ingerküszöb egyre följebb kerül.
A shitcom-ban a com tag a komédiára utal. A komédia karikatúra. Jó karikatúrát csakis a kifigurázandó alapos ismerete után lehet készíteni. A karikatúrarajzoló képességeinek a közepesnél jobbnak kell lennie -azaz ha akarna, készíthetne hóttreál képet is a kifigurázandóról. A shitcom műfajában a komédia tag a gyártási költségek plusz a készítők által feketén zsebravágott summák összeszedéséhez kell. Amikor a pénzemberekkel a készítők leülnek, nagy komikus elődök munkásságára hivallganak referenciaképpen. Például Sasha Barom Cohen a maga diktátora összegründolásakor igyekezett komoly képpel Chaplin-re meg örökigazságokra és a megintfenyegető történelmijelenre hivatkozni. Igazából a shitcom nem karikatúra mert reál alapja nincsen és kizárólag túlzásokból áll, amiket képtelenség is lenne meg szánalmasan fölösleges reálra redukálni.
Valahogy úgy működik ez az emberi attitüd, mint az alkoholizmusban is. A shitcomélvező tkp egy egy nyavajás gyáva kis genya, akinek rendes un "hetero" szexuális kapcsolathoz már föl sem áll a fasza, ezért imádja a pornóban a nőlealázós jeleneteket. Ilyenekre önkielégít. Mivel azonban az isiben jótanuló és egyébéletében akár viszonylag sikeres, pl ha nyíltan rákérdeznek, fölmondja a leckét szépen a hímsovinizmusról, a fajimegkülönböztetésről, az emberiszabadságjogokról meg mindenről, amire csak találni sablont. És az alkoholisták is őszintétlenek magukkal és mindig ismernek maguknál súlyosabb alkoholistát. Ahogy erre már e blogban százszor rámutattunk: Amikor még nem hány, akkor szerinte az a részeges, aki hány az italtól. Amikor már hány, arra mutat le, aki lerészegedvén elesik. Amikor már ő is elesik piáláskor akkor szerinte az az alkoholista, aki úgy kiüti magát, hogy a kialvásos reflex miatt emlékezetvesztése lesz. Amikor már a kialvásos reflex miatt emlékezetvesztései lesznek, azt az alkoholista társát gúnyolja, aki összehúgyozván magát ébred. Amikor már ő is behúgyál részeg ájulatában, akkor azt gúnyolja, aki össze is szarja magát részegájulatában. Innen két részre oszlik a társaság, a parasztember szépen kimosdik és elballag a határba felkötni magát. Vagy a kémény mellé a padláson. A tanult ember,, a fejlettértelmiségi azonban még ekkor sem adja föl a küzdelmet és bár rendszeresen összeszarja magát részegségében, pl politikailag megfelelő shitcomokat nézdegél, amiknek a főszereplője (aki író, rendező és producer is persze) még nálánál is szarabb alakkal élvezteti a műfaj függőit.
Az életmű, amin szemléltetek az un "filművészet" és filmipar sávjában rothadoz az ipar mérges hullagázait puffogva. Egyéb iparágakban, az építő-ben vagy a klímatechnikában is gyakori jelenség az, hogy egy közép- vagy felsővezető vagy az egyik melós elhatározza, hogy ilyent ő is tud és valahogy pénzt kerítvén elkezdi maga is nyomni az ipart.
Hősünkkel, az életmű tulajdonosával, a közepes képességű színésszel is ez történt. 32 éves korára megkopaszodván és elhízván már legalább ötvenesnek látszott. A színészi pályán már csak a komédia műfajában terem, ha nem is babér, de némi dudva és muhar az ilyeneknek. Hősünk kisebb kalandfilm és nagyobb művészfilm szerepekben már belekóstolt a jólétbe és elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy-kétévenkénti húsz-harminc havi tanári jövedelemnek megfelelő keresményét az ínséges évadokban és hónapokra beossza magának. Valami olyan dologba kell fognia, amiben ő a góré és a pénzcsatornák valamiféleképpen az ő kezében futnak össze. Gyermek és ifjú korában többször is megnézte Louis de Funès életművét. Meg Toto-ét és másokét. Egyszer látott egy csehszlovák feketekomédiát, valami vámpírosat. Szóval nem egy műveletlen bunkó é és hát amint azt a néhai Kőcsőgg Dudkó bölcselkedé: "Még egy ruhafogasra is ragad valami, ha 30 éven át annyi szép és okos ember megfordul körüle."
Életműve születése pillanatában Louis de Funès filmekkel mozikat már nyolcadház sem lehetett volna megtölteni. Egy klasszikus filmkomédia mér nem szivárgott át az ingerküszöbökön. Funès filmjeiben vannak csöcsök és még mellbimbók is, de senki száján nem szalad ki még egy basszameg sem, nemhogy geci. Akit még érdekelt, kikölcsönözte videokazettán. Az internet elúrhodásával aztán már ingyen is hozzá lehetett jutni bármihez meg szarömlésen röhögésben az ingerküszöb is egyre magasabbra emelkedett. Ahogyan a pornóiparban is.
Amikor hősöm az első saját filmjét összegründolta, még nem látott föl addig, hogy ebből életmű puruttyálódhatna. Az egyik makettrészegségéből révedvén, mértékletes ráivással ésvagy egy kis kokóval stimulálván kreativitását ráhülyerékázott arra, hogy Louis de Funès mintájára vág neki. Ő lesz a főszereplő, a rendező és egy producer is. Természetesen olyan producer, aki a többi producer pénzéből gazdálkodik az elsőtől úgy a hetvenkettedik sorig sajátzsebre. Azt már rögtön az elején elhatározta, hogy un "kisköltségvetésű" filmet készít, egyrészt ilyesmire kezdőként könnyebb volt pénzt keríteni másrészt könnyebb titkos sajátbevételére gazdálkodnia (menő amerikaifilmrendezők is szivesen vásárolják meg potomért a filmköltségvetésből aranyáron felújított veterán autólegendát), harmadrészt a kisköltségvetés miatti siralmas megoldásokat mégsiralmasabbra véve már kész is egy alapvetően komikus elem. Nem olcsó, kisgázsiigényű kaszkadőrre gurul rá az autó, hanem jóllátható rongybábra és így még egy röhögtető gegmásodpercet lehet passzírozni a többi szar közé.
A pénzt és a stábot meg a szereplőket koránöregedett elhízott malacszemű link édespofájával személyesen kerítette össze. Ügyes ritmusban nagy példákra hivatkozott. Rögtön az elején fölmerült a politika. A rosszoldal az egész világon faszari elavultműveltségű genyákból áll, akik mindenféle konzervatívértékekről pampognak, ráadásul az ízlésük fertelmes és túl sokat szenteskednek ahhoz, hogy az egyébként rájuk nem is jellemző filmtámogatásokkal való elszámolásokkor a shitcom kötelező kellékeit ki lehessen magyarázni. Hősünk már a korai szakaszban fölírta azokat a lózungokat, amikkel viszonylag könnyű pénzt szerezni, ugye az emberi szabadságjogok, a szélsőjobboldal elleni küzdelem, a nők egyenjogúsága, a faji megkülönböztetés, a hímsovinizmus és egyebek. Az emberek jóítására a fejlettársadalmakban külön szervezeteket pénzelnek ilyesmihez és az ilyen szervezetek, miután a begyűjtött összegekből minél többet "működési költség címen" á non-profit igyekeznek fölélni személyesélvezetekben, a maradékból akár csurranhat-cseppenhet is.
Ha hősöm munkáiban és stábjaiban a nőket számbavesszük és a nőifigurákat kielemezzük, akkor azt találjuk, hogy jóformán minden valamirevaló kameramögötti és kameraelőtti férfi. Dísznőknek juttat gyártásifeladatokat hősünk, pl nemzete egyik zenei sztárnője mint "zeneszerző" ésígytovább, a pár női szereplő meg a szokásos nő panelszerepekben lényyegében baszni-szopatnivaló picsaként mutatkozik . Nekem egyből kedvencem, a szintén a férfisovinizmus ellen jaj annyira küzdő 444.hu ötlött be, ahol bár díszcigány munkatárs van a megfelelőségért (a szerkesztőség egytizenötödé) dísznőt csak ritkán vagy soha nem figyelhetünk meg. Annyira cuki amikor egy jóformán faszokból álló szerkike vereti a stréber nyálat a túlságosan elférfiasodott politikaiéletről!
Hősöm szinte minden tulajdonsága egyébként tökéletesen megegyezik az általa alakított shitcom kultuszfiguráéval.
Még a szervezőkészsége is, ahogy toboroz. Leginkább olcsón vagy ingyen kerít szereplőket. Barátságból, szívjóságból, a megfelelő politikaioldalra pozícionmálás miatt elhivatottságból is jelentkeztek szereplők.
A sikerkovácsolás egy kicsit hasonló a szörfözéshez is: Ki kell választani a megfelelő hullámot és meglovagolni a megfelelőpillanatban. Hősünk elsőfilmje gründolásakor a filmipar még nem teljesen alacsonyodott le a videójátékokon szocializálódott picsaemberek igényeihez, viszont annyira már feljött, hogy támaszkodni lehetett rá. Vagyis: egy életmű megalapozásához a jószerencsén túl a kellőidőben kellő fellépés is szükséges.
Hősünk elsőfilmje a várt siker tízszeresére, költségvetése pedig bevételében az ötszörösére rúgott föl. Óriásinagy bevételt kaszált. Az internet fostosrecska jellegű mindenegyszarista subba-subbárum mocska egyperc-negyedórás élvezeteket nyújtott, viszont hősünk elsőfilmjétől a közönség folyamatos másfél órán át szarta-húgyozta magát.
Ötszörös bevétel -azonnal nekifogtak a folytatásnak. Hősünk nemzete filmiparának alig volt, talán egy nagyobb bevételű filmje -node annak a költségvetése is a duplája volt legalább. Még a kulturális minisztérium is támogatta a filmet -hősünkkel a kötetlen beszélgetés kereteiben éreztetni sem kellett azt, hogy a politikai ellenség iránt még annyi könyörületet se ismerjen, mint addig.
Az életmű második részére dupla költségvetést sikerült összegründolni, akkori magyarpénzben kb 600 milliót és a bevétel valamivel több, mint 5 Milliárd-nyi lett. E részhez már sikerült un cameo [sajátmagukat vagy nem...] alakító neves ingyenszereplőket keríteni. A filmet az un "fekete komédia" műfajába sorolták be,, részben azért is, mert a shitcom bár már létezett, de még senki sem merészelte definiálni is.
Hősünk talán egy kicsit szégyellte, hogy szinte mindenben a politikai ízlésén kívül (ami nincs neki) megegyezik a szörnyenszar figurájával, ezért két film forgatása közben mindig lefogyott és szemüveget viselt. Azért, ha egy bárban vagy a pljázson vagy egy plázában, étteremben egy ingyenpina ráismert, gyorsan lekapta a szemüvegét és megszólalt a filmje hőse hangján. Ha nem is tudta mindig megbaszni a nőt, de legalább megszopatta. Többször előfordult ez olyan riporternővel is, akinek pedig a riportjában komoly arccal arról beszélt, hogy a figurája a hímsovéneket is karikírozza.
Ha egy skálán az internetszemét gecitől fehéres ikrás kunkoraival szartlböfögő mocskát élvező tömegemberét a kezdetnél helyezzük el, e skála végpontján Oliver Stone amerikai igazságfilmrendező áll. Neki is tetszik az életmű, bár egyáltalán nem képes röhögni rajta. Inkább szomorúvá teszi. Hősünk mkinél több pénzt keresett és minél édesebb életet élt az életműve sikerén sikanózva, annál önironikusabb lett. Az általa alakított figuráról ironikusan beszélt , sőt,, saját magáról is és sose felejtette el a riportokban megemlíteni, Oliver Stone-t mennyire szomorúvá teszik a filmjei. Meg hogy kedveli Louis de Funès filmjeit.
"Lyaly, a Kálytyavály óóólyan valyószelyűtlyeeen!"
[hősünk életműve] igazi felygeteges szatílya, bály néha én szomolyú leszek tőlye,,,,"
/minden magyar kortárs szellemimühelyünk egyik csúcsfigurájának önállyóvélyeménye/
Ha egy országban szinkronizálva is forgalmazzák életművét, akkor ő megnézi szinkronizáltan is a filmet majd odahívatja magához a szinkronszínészt és fölajánl neki egy kisebb szerepet (=statisztálást) a filmben. Persze gázsi az nincs hiszen ő kisköltségvetéssel ökonómusan dolgozik és nem csak a nők jogainak védelmezője, de környezetvédő is pl a robbanásos jelenetek jól láthatóan fotótrükkök. és az összetört autókat a recykling telepről hozatja. (Hacsaknem a film költségvetéséből újítatja föl magának.)
Egyszer egy buli után elsőként tért magához és az összedzsuvázott, összeszart és okádott szállodai lakosztály egyik alkóvja diványán oldalvást eldőlt kábult nő hátsójára figyelt föl, erre fölállt a cerkája, ami teljes erekcióban kb egy bécsivirsli felének megfelelő méretű. Éppen meghízásos fázisában volt, ezért a már benyálazott cerkája lyukraillesztése előtt egy mozdulattal a lefittyenő hasháját a nő fara oldalára kellett emelnie. Gyorsan megcerkázván a nőt, a kilencedik döésre már ejakulált is, éppen elcsomagolt, amikor ezt a jelenetet az egyik munkatársa-barátja meglátta és számonkérte.
"Tudod, ez a Sztanyiszlavszkij-módszer, megbeszéltem a csajjal még amikor magánál volt. Majd beépítjük a következő részbe!" -Végül a filmen a nagyobb komikus hatásért annyit módosítottak, hogy a hős már a negyedik cerkadöfésre elélvezett.
Hősünk nem ismer könyörületet. Ahogy a közönsége sem. A klasszikus komédiában mindig van megbocsátás ésvagy könyörület. A ritmus kedvéért dramaturgiai szüneteket illeszt be az alkotó. Nem lehet mindig fortisszimo kell néha andante is. A shitcomban a fostosrecska nyomása egyenletesen és kritikusan fokozhatalanul óriási.
Én nemnagyon értek egyet ebben a buddhiánus kereszténykonzervatívokkal. Szerintem csak azzal érdemes könyörületesnek lenni, aki ismer könyörületet.
Hát a shitcom műfajában nincsen könyörület. Bármilyen szünet a szar-fos és geciokádásban megakasztja a picsaembert, aki élvezi.
A picsaember majdnem akkora fostos genya, mint akin röhög a shitcomban.
Hapedig a készítő bármilyen ritmikai szünettel megtorpantaná az élvezetet, az üres másodpercben, mivel a shitcom élvező gondolkodni már képtelen, nem tudna mit csinálni. Az egymásba rohadó, böffenő és ejakuláló meg spriccelő gegek így szüntelensorozatban persze fölfoghatatlanok a picsaember számára, ezért többször is képes megnézni a filmet a többszörös nézés pedig a kultuszfilm definíciójának alapja. A picsaember szüntelenül frissülő (nullaéletű) memóriájában a kultuszfilmnek mindig új-s új jelenete érdekes két százszor is élvezhető csúcsjelenet között.
Én könyörületes leszek hősömhöz. Megmutatom életművében azt a szakaszt, amiben jaj annyira emberi esendő a nyomorult férge. A 4. rész megalkotáshoz leszerződött, de ahogy ez a nagy alkotókkal szinte mindig előfordult, csömörében egyre többször ragadt a depressziós fázis alsószakaszaiban. Így aztán a 4. részt egyáltalán nem írta meg. Lényegében elbaszta, piázta, kokózta és semmittette a filmírásra szánt idejét. Valamiféle vázlatokkal álltak neki a forgatásnak [Magyarországon Jancsó Miklós legtöbb filmje így készült, menetközbeni ötletelgetésben Hernádi Gyula spirálfüzetbe négyszín tollal összehordott jegyzetei és skiccei alapján.]
Hősünk a 4. részre már annyira meggyűlölte a sajátmagaszarta fostosrecska figurát, hogy többször is hangoztatta: Most szétbassza teljesen. Annyira vacak lett a 4. rész, hogy azt már a fogyasztók is észrevették, nodehát a kultusz az kultusz, ésmivel az előző élvezetek alapján már előre nyálcsorogva ültek vagy hevertek neki a nézésének, egy közepes sikert csak sikerült összegennyedni. A 3. rész háromszoros bevételt hozott. A 4. rész a 3. duplaköltségvetéséből jól láthatóan minimálisabb kivitelezésben csak megduplázta a költségvetést.
Közben a hősünket figyelmeztették az orvosai hogy a szerepre felhízások veszélyesek az egészségére -ha az életművét folytatná.
Úgyhogy az 5. részre már nem hízott föl. Több, mint másfélszeres pénzt szedett össze az 5. részre és annyi bevételt hozott, amennyi a 4. rész költségvetése volt. Az ötödik rész haszna a kimutatott költség mindössze 20%-a lett.
Ennek ellenére hősünk nem adja föl, még legalább egy részt meg fog csinálni, mielőtt meghal.
Persze két forgatás között igyekszik haladóértelmiségihez illő szolzsenyicini arcot ölteni. Nadehát a mi Uj Petink is imád orosz anarchistadiákszakállat nyöveszteni az 50000 Ft-os napszemcsihez és az Index felügyelőbizottsági tagságához.
Az 5. rész azért is annyira silány bevételű, mert az emberek az internetkorszakban már mindent ingyen akarnak, a filmeket is torrentezik. Minek a fostosrecskáért fizetni, ha összeszivornyázható ingyen is.
Hősünk életművének a hajnalán a szarás, baszom, baszod, baszd meg (angolul ennyi összesen a fuck) a szar, fasz, pina picsa, segg, a geci, a szopjále a "fergeteges mai szatírák és feketekomédiák meg pár szubműűűvészi kultuszfilmben volt élvezhető. Meg a Szúszperkben. Mára már ki nem bazmegol már koradélután a családi sitcom sávban is.
A shitcom földrajzilag korlátos érvényű műfaj, a jóléti europid picsatársadalmakban a szúszperkiánus mindenegyszarista funkcionálanalfabéták képesek élvezni a leginkább. E földrajzi körön kívül a legtöbbet szerintem a szélsőséges muzulmán gerillák kiképzőtáboraiban vetíthetik a harcikedv fokozására. Lásd még Sasha Barom Cohen, Chuck Lorre összesműveit vagy a faszom nézzen utána annak, hogy a Christine kalandjait, az Anyám borogass!-t , a Modern család-ot vagy a Board city-t kik förmedték.
utóirat: Többször is jártam hősünk országában. Húsünk országa a Földközi Tengeri Medence egyik országa és több kisebb országból áll. Tehát különféle népek lakják, de abban teljesen egységesek, hogy mediterrano-büszkék lennének sirni-ríni panaszkodni meg rinyálni. Még a legszegényebb emberek is igyekeznek a semmiből szépen, csinosan felöltözni, az utcagyerekek büszkék lennének ahhoz, hogy kukából egyenek. Jártam a "válság" súlyos éveiben is az országban, az alsó-alsó középosztály nénijei beültek egy sörre valamelyik kantinba és akkor kaptak hozzá tapaszt ajándékba s azt nassolták vacsora után... vagy helyett. A válság legeslegmélyén, még jókormányzás alatt is a nemzetalkotó népek inkább munkanélkül9 segélyen maeadtak éspl kelet-európaiak esp. rmán állampolgárok dolgoztak helyettük az eperföldeken és a mezőgazdaság más területein. Végignéztem pár tüntetést is, jópár táblát láttam, aminek a nyelei a sok fogástól már feketére koptak. Jól láthatóan a politika, a politizálás sem az a dolog, amiben ez a népösszesség hasfájást szeretne kapni vagy belehalni. Jó-jó a jelszavakat és mondatokat kántálták harsogván, de egyébként móka és kacagás jellemezte a tüntetőket. Széles parkallékon rendezik ezeket a népünnepély jellegű tüntetéseket, itt egy férfi áll ki hugyálni (a világhírű képtár sarkánál a kerítáéshez, amott egy anya szoptatni. Ésatöbbi ésatöbbi, nem is szaporítanám a reálra a szót, minek, hiszen hősünk életműve nemhogy az édeshazájával nincsen még köszönőviszonyban sem, de a valósággal meg pláne nincs.
Viszketett bennem hősöm összevetése a másik nagy kedvenccemmel Sasha Barom Cohennel -összesen annyi közöttük az egyezés,hogy Barom Cohen is shitcomot gyárt. Azonban Barom Cohen sokkal intelligensebb, műveltebb és művészi-erősebb a hősömnél, agyafurtabb és raffináltabb és az életművében nyomokban még művészi értékek vagy akár igazságmikulák is föllelhetőek. Valószínüleg Cohen az újabb pénzszerzéseknél az olyan komoly betétekre mutogál, mint a Diktátor-a nagymonológja. A sangria is valamiféle bor jellegű izé, meg a Sweet Pussyjuice cuvee is, de az utóbbi a répacukrot leszámítva szinte bor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Dinamuki · https://vimeo.com/309900652 2017.01.04. 09:06:03
Én se vagyok nagy sitcom fan, de vannak jó sitcomok, kedvenc sitcom íróm egy ír, Graham Linehan nevű, aki a Father Tedet (ez AZ ír sitcom) és az IT Crowd-ot készítette. Sokszor tényleg azon lehet nevetni, hogy beletrafál abba a bizonyos való életbe, és hogy lehet, hogy egy általam ismert magyar/német arcot ennyire jól meg tud jeleníteni egy ír figura. Máskor meg kicsit fárasztó. Szóval lehet látni, hogy mikor "tisztességes iparosmunka" és mikor "ihletett".
Father Ted:
www.youtube.com/watch?v=dqbiYCvXUoE
IT-crowd:
www.youtube.com/watch?v=1MML38CuJ28
Amúgy Sacha Baron nem sitcom, vagy igen?
heki 2017.01.04. 09:06:53
Hogy min nevetnek az emberek, az elég komplex probléma, ugye, humoristáink nagy része is küzd ezzel a problémával. Annyit tudunk, ugye, hogy a humor feszültségoldás, ugye.
Érdekes módon Magyarországon és Spanyolországban kultfilm a Torrente. Máshol nem. Ami sokat elárul Magyarországról és Spanyolországról.
A jóoldali magyarázat az, hogy ezekben a partikuláris országokban az Igaz Értékek sosem honosodtak meg teljesen, fasiszta múlt miatt, magyarán a magyar (spanyol) a szíve mélyén rasszista, hímsovinoszta, homofób: AZAZ ERGO TEHÁT látens homoszexuális ("csak semmi buzulás") stb.
Amit írtál, valamennyire magyarázat is, de a film (partikuláris) sikerének titkát még mindig nem értem.
heki 2017.01.04. 09:08:58
heki 2017.01.04. 09:22:46
Az alkotó, akiről szó van: port.hu/adatlap/szemely/santiago-segura/person-23700:
És ebbe a Shitcom kategóriába sorolja Sasha Baron Cohen: Diktátor port.hu/adatlap/film/tv/a-diktator-the-dictator/movie-125900 c. filmjét is, amin szintén nem sokat nevettem, pedig Sasha Baron Cohen AliG és Brüno figuráin nevetgéltem olykor.
Frick László Intézet 2017.01.04. 09:34:02
Sőt, az csak Magyarországra jellemző, hogy az "internetkultúra" totál leölte az egyéb kultúrát. Még Ausztriában is vannak egészen méretes és gazdag papírújságok. Ott, ahol nem volt Csúszás és minden időben jött meg múlt,, a korai internet még fizetős korszakban jött föl. Nálunk am már túlérett internetkorzsak puruttyált be a 2000-es évek elején (az Internetto korszak még szubkalcs volt koczkáknak inkább)
Frick László Intézet 2017.01.04. 09:39:00
A siker okát megmutatom a főszövegben.
idemásolom:
A shitcom súlyozó fogyasztói nagyátlagát azonban nem terhelik különösebb gondolatok vagy politikai ízlésbántalmak.
A shitcomélvező tkp egy egy nyavajás gyáva kis genya, akinek rendes un "hetero" szexuális kapcsolathoz már föl sem áll a fasza, ezért imádja a pornóban a nőlealázós jeleneteket. Ilyenekre önkielégít. Mivel azonban az isiben jótanuló és egyébéletében akár viszonylag sikeres, pl ha nyíltan rákérdeznek, fölmondja a leckét szépen a hímsovinizmusról, a fajimegkülönböztetésről, az emberiszabadságjogokról meg mindenről, amire csak találni sablont. És az alkoholisták is őszintétlenek magukkal és mindig ismernek maguknál súlyosabb alkoholistát. Ahogy erre már e blogban százszor rámutattunk: Amikor még nem hány, akkor szerinte az a részeges, aki hány az italtól. Amikor már hány, arra mutat le, aki lerészegedvén elesik. Amikor már ő is elesik piáláskor akkor szerinte az az alkoholista, aki úgy kiüti magát, hogy a kialvásos reflex miatt emlékezetvesztése lesz. Amikor már a kialvásos reflex miatt emlékezetvesztései lesznek, azt az alkoholista társát gúnyolja, aki összehúgyozván magát ébred. Amikor már ő is behúgyál részeg ájulatában, akkor azt gúnyolja, aki össze is szarja magát részegájulatában. Innen két részre oszlik a társaság, a parasztember szépen kimosdik és elballag a határba felkötni magát. Vagy a kémény mellé a padláson. A tanult ember,, a fejlettértelmiségi azonban még ekkor sem adja föl a küzdelmet és bár rendszeresen összeszarja magát részegségében, pl politikailag megfelelő shitcomokat nézdegél, amiknek a főszereplője (aki író, rendező és producer is persze) még nálánál is szarabb alakkal élvezteti a műfaj függőit.
Ha egy skálán az internetszemét gecitől fehéres ikrás kunkoraival szartlböfögő mocskát élvező tömegemberét a kezdetnél helyezzük el, e skála végpontján Oliver Stone amerikai igazságfilmrendező áll.
Vagyis a súlyozó többség még Torrentéhez, a szaremberhez képest is pocsékabb, mert még annak se eléggé bevállós. A semmittevő önkielégítő agyatlanságtól indul a skála: ha már inkább szomorodsz a Torrentétől, akkor dolgozni is tudsz és értelmes is vagy. Oliver Stone nagyon értelmes és kurvasokat dolgozik, tehát ő már csak teljesen szomorú lesz a Torrentétől, de mivel benyalja, hogy az a "jobboldali konzervatív [republikánus nixoniánus] karikatúrája, szomorú, de élvezi.
Frick László Intézet 2017.01.04. 09:54:41
A shitcom, az nem sitcom
.
A shitcom műfajra e kifejezést én alkalmazom.
A sitcom többnyire eléggé klasszikus komédia. A shitcom-ban nincs szünet és sokkal több a fostos recska, vagyis... az igazi shitcom az fostos recska. A szar nem is jó kifejezés rá -lásd KŐcsőgg Orbánnyaló Fideszbuzi Dudkó értekezéseit a szar-ról. A szar nemes anyag ahhoz a fostosrecskához, ami a shitcom.
Az Így jártam anyátok -kal IS politikailag megfelelő, csupa-de-csupa polkorrekt. és mégis jó, mégse bántóan stréber.
Tudod... ezt többször leírtam már, mennyire irigyelem Krúdyt, hogy annyira tudja szeretni az embereket,, nincs, akit ne szeretne.
Louis de Funés az komédia. Nem hígfosból, gennyből és geciből gyúrja a figuráit, zöld hüvelyifolyásból.
A shitcom nem ismer értéket és ezt fölhazudja annak, hogy jaj ő annyira elsöprő, hogy semmi se szent neki. Kell egy fokú szellemi leépülés, műveletlentahóság, türhőség ahhoz, hogy az ember felhőtlenül élvezze. (Lásd itt eggyel föntebb a hekinek írt kommentem)
Én a magyar matulistafikaista fostosrecskázó mindenegyszariánusok közül Bede Mártont tekintem az aerchetipusnak a Zsidó Database alkotójaként jelentős tömegeket szopat egy életen át lényegében. van neki egy "civil élete" pl olyan kommentnickje, amin a hangja csengően kisiús, egyszerűen ennivaló, az ember egy hajókajütben világkörüli útra indulna vele, annyira édes.
valószínűleg Sasha Barom Cohen is ilyen. Ki tudja magyarázni Boratot, a Diktárotrát de még az Agyas és agyatlant is. Még én is úgy nézem az Agyas és agyatlant, hogy lám, a brit sznobok megkapták, amiért müveletlentahózzák az amerikaiakat.
Ahogy a heki-nek írt kommentemben meg a őszövegben is írom: mindennek a jólét a jódolog, a semmittevés, az unalom az alapja. A jóléti picsatársadalmakban nemsokat kell gürcölni és nem nehéz megélni akár teljesen munka azaz gürcölés nélkül is. Még a művész sem gürcöl... vagyis dolgozik.
A shitcom készítője nem ismer könyörületet, minden és mindenki egyszar neki. Beveszed? -megvet és kinevet érte, amiért bevetted. Amikor Bede Márton megszopatja a saját híveit, hátradől és kedvesen mosolyog ezt érdemlik! És cuki mackójának nevezi a barátnője, mielőtt leszopja vagy felesége vagy milye van neki, azt hiszem olyan felesége, aki baricsajszija is.
Azért, ahogy odaföl írom: Sasha Barom Cohen művész, Segura meg egy közepes sunyinger kontár. vannak kiválló képességei -de hát Torrente is mindig feltör a képességeinek is köszönhetően.
A világ nem minden egyszarista túlérett, túljómódú picsatársadalmakból áűll. Ráadásul ezeknek a picsatársadalmaknak a világhatalma is már csak formális: a feltörekvő népek túlértékelik a fehér embert és az europid társadalmak kulturális hagyományait.
Egy feltörekvő, még a sokatdolgozás és gürizés fázisában élő társadalomban a shitcom: értelmetlen. A japántársadalom meg másképpen érik túl és rohad, onnan meg azért érthetetlen a shitcom, amiért mi nem értjük a mangát és animét meg a cuki műhülyeizmust.
heki 2017.01.04. 10:03:06
"a feltörekvő népek túlértékelik a fehér embert és az europid társadalmak kulturális hagyományait." Ezért?
Frick László Intézet 2017.01.04. 10:30:39
Szoktam igazi művészfilmeket nézni egy művészfilmcsatornán, ír kisköltségvetésű hóttreál művészfilm, egy mondat nem állt többből, mint három szótag. A kétszótagú szavakat is egytagba nyögvén böfögték. Bezzeg a feliratozás. Azt a primitív basziknyelvet magyarul még egyelőre nem lehet visszaadni, amit a mai modern ír közember beszél.
Frick László Intézet 2017.01.04. 10:32:38
heki 2017.01.04. 10:43:18
értem értem, de akkor miért nem lett kultfilm Norvégiában pl?
heki 2017.01.04. 10:47:32
Frick László Intézet 2017.01.04. 10:55:07
Képzelj el egy német szinkront, hát ugye ficken, schlaucht toch, sperma schlucken... arsch... szóval elég nehézkes a fostos recska nyelvimegjelenítése.
Nem néztem utána, de majdnem biztos vagyok benne, hogy Magyarországon a kultuszt a Subba Subbarorum matulistafikaiánus indexiánus spoilerezés is nyomta
Dinamuki · https://vimeo.com/309900652 2017.01.07. 12:19:43
Nekem az egész modern kultúra, vagy annak 99%-a teljesen értékelhetetlen, és elég beteges valami.
Pl. Rolling Stones: nulla a művészi értéke, hangos agymosásra jó. Én arra használom. Semmi köze a valódi zenéhez, akár a középkori trubadúrzenéhez se, ami nem volt egy magas fokú valami.
Ritkán megyek moziba, tegnap megint megtettem: előtte 20 perces reklámblokk sima reklámokkal és filmelőzetesekkel. Egytől egyig beteges, túlfeszített izék, amire Scaligero azt mondja, hogy a "modern ember hisztérikus-miszitkus önmeghatározásának" termékei.
Ez a reklám is benne volt, ez is valami marketing shitcom gondolom:
www.youtube.com/watch?v=fQY6OyssCGQ
Mi ez??? Kinek tetszik ez és miért?
Dinamuki · https://vimeo.com/309900652 2017.01.08. 01:47:42
Frick László Intézet 2017.01.08. 07:52:44
Frick László Intézet 2017.01.08. 07:58:16
ezen a videón láthatni az amúgy néma felvételt a látogatásról és ez a zanza sokat elárul a poszt-Jones Rollingról