Még a Törökmagyarország előtt egy birtok nagyságát a leendő földesúrnak, hogy szám[ot]vették, abban hány jobbágy mennyi kölcsönt adhatna . A gyulai várbirtok nagyságát Georg 'der Fromme' [A Jámbor]Markgraf von Brandenburg számára az 1530-as években [tehát 15-16 évvel a Székely Gyürgy féle zsírparaszt rebellió után]  imígyen érzékelteték: A várbirtok 100 jobbágya 1000-1000 Ft-ont fejenkint, 1000 jobbágya pedig 100-100 forintokat fejenkint kölcsönözhetne néki. Gyula városának kb 3000 lakosa volt. [Bácskai Vera nyomán]

Játékos feladat: Most [úgy értem 2012-ben] pedig lapozzuk fel a móókszista "történelemtankönyveket" és tanulmányozzuk át a hülyeségeket, amikkel a gyerekeink fejét még mindig tömik jobbágy, paraszt  címszó alatt.


Georg von Brandenburg

Egy forint nagyjából egy telkes jobbágy évi adója volt, amit egyszer rendesen, koronkint [= néha] az adóbérlő sajátzsebre is, hadjárásos időkben rendkívülien háromszor is kivetének reájok. Egy forinton igen szép lábasjószágot lehetett venni vagy egy nincstelen család éves megélhetését egy Frt fedezte.

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr704500593

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FilcTroll 2012.05.10. 21:09:46

Mintha az 'elég' fogalmát ismerő és alkalmazó rendszerek tűnnének életképesebbnek, bár ezeket rendre eltiporja egy 'nemelég'-gondolkodású rendszer, ami aztán felzabálja magát és összeomlik.

2012.05.11. 08:21:56

Ugye-ugye. Akkor még nme vótak buzisfelvonulósospufajkásliberálok, hogy ríjanak a 2FT-os telefonyadó miatt.

nagyon_buta 2012.05.11. 15:35:31

A pénz lehet félrevezető, de az biztosnak tűnik, hogy a magyarokat (Kárpát-medencében lakókat, kun,jász, besenyő) jóval kevesebbszer kínozta az éhínség, mint a nyugat-európai lakosokat (talán dél-francia ország kivételével), olvastam egyszer a "jólakott-éhező" vonalról, melyben a vonaltól délebbre lakók az első kategória, északra lakók a második ( a pontos vonalvezetése nem rémlik)

magyar-magyar szótár 2012.05.12. 06:40:56

@nagyon_buta: nagyjából amerikafelefedzése és onnan a bab elterjedése emelte föl Ny-Európát. magyrországon is vannak az éhínségekről leírások, itt azt nevezték éhínségnek, amikor pl a Dunából kifogottt vizáknak meg óriásharcsáknak a húsát kellett enni vagy a nincstelenek arra szorultak, hogy erdőmező vadját a húsárt leüssék illetve amikor a pásztornép dögöt evett (óópersze az orvosember nyájajuhász azért nem felejtette el a dögbesetett de még élő állat vérét folyatni :D ). Magyarországon kenyér-ínségbe az számított, ha rozskenyeret kellett enniök. De pl a vörösborivás is koldus-szégyenbe számított.
A Nagy Pestisjárvány [1347-48]egyedül Magyarország lakosságát tizedelte csak, más népekből minden haramdik-negyedik embert vitt.
süti beállítások módosítása