2012.02.22. 04:06
intelligencia [slight return, original track]
Az eredeti mese. Amit tegnap föltettem, csak úgy kitaláltam ennek a 2500 éves ős-mesének a vázára...
A négy árva az iskolák végeztével, felnőttként kikerült a kolostorból. Hárman tudósok, egy pedig okos közöttük, de a tudományokban kiműveletlen. Őt inkább érdekelték a mindennapok gondjai. A másik három pedig elvont kérdésekkel szeretett foglalkozni.
Ahogy így vándoroltak, találtak egy oroszláncsontvázat. Az egyik tudós javaslatot tett, élesszék föl az oroszlánt: tudományuk dicsőségére. Az okos ellenvetésére nem figyelvén hozzá is láttak. Az egyik húst és bőrt, a másik a bendőjébe belsőségeket teremtett, a harmadik megélesztette a masszát, az okos ezalatt fölmászott a legközelebbi magas fára.
Az oroszlán megéledvén mind megölte a tudósokat majd jóllakott belőlük és odébbállt.
Az okos ezután egyedül folytatta a vándorlást.
Itt a vége.
(díszesebben és filozófusabban a Pancsatantrából: Dr Balogh Barna fordítása www.terebess.hu )
Az oroszlán csontjai
Sokkal régebben, mint azt mi elképzelni tudjuk, élt négy jó barát. Mind a négyen brahmanok gyermekei voltak. Egész korai ifjúságuktól kezdve együtt játszottak, tanultak, okosodtak. Későbbi években kiderült, hogy közülük csak három való tudósnak, mert a negyedik inkább okos volt, akit a mindennapok gondja érdekelt. A másik három elvont kérdésekkel foglalkozott, és a mindennapi élethez nagyon keveset értett.
A négy jó barát egyszer arra a gondolatra ébredt, hogy elmennek más országba, vagy más égtájra, de legalább más városba, hogy tudásukat bemutathassák másfelé, és ismertebbek legyenek. Az okos azt tanácsolta, hogy a király elé járuljanak bemutatni tudásukat, varázserejüket. A királytól sok pénzt kaphatnának, melyből gondtalanul mind a négyen megélhetnének. Az elhatározásuk nem ment egyik napról a másikra, sokáig gondolkoztak, s végül úgy határozott a három varázstudományos, hogy az okosnak igaza van. Meg kell mutatni a királynak nagy tudományukat.
Elindultak a főváros felé, de mikor a fele utat már megtették, és egy nagy erdőhöz értek, a legidősebb így gondolkozott.
- Okossággal nem lehet megnyerni a király elismerését! Mit keres közöttünk a negyedik barát? Csak a pénzt segíti majd felélni, azt a pénzt, amit mi keresünk...
A másik tudós barát ezt igaznak tartotta, s mivel nagyon őszinte volt mindig, meg is mondotta az okosnak.
- Menj vissza. Nem tudsz mutatni a királynak semmit. A harmadik védelmébe vette, mondván:
- Hagyjátok velünk jönni! Mért ne jöhetne velünk? Hiszen születésünktől kezdve együtt nevelődtünk, együtt nőttünk fel. Majd megél ő is abból, amit mi keresünk...Csak nem akarjátok elrontani a barátságot, hogy élére rakjátok a pénzt, mint a fukarok?
A másik kettő vállat vont. Mentek tovább, és hamarosan elfeledték, amire az előbb gondoltak. Az erdei út közelében egy oroszlán csontjai fehéredtek. Régen elpusztulhatott már, mert olyan szárazok voltak a csontok, mint a korhadt fa.
Amikor a tudós ifjak meglátták, megálltak mellette. A legidősebb így szólt. - Gyakorolnunk kellene tudásunkat. Keltsük életre ezt a holt oroszlánt.
- Jó - mondta a második - , én összerakom, pontosan összeillesztem a csontokat.
- Nagyszerű - mondta a harmadik - , én meg húst és bőrt varázsolok rá. Vérrel és élettel te varázsold el - mondta az elsőnek.
Az okos szigorúan tiltakozott.
- Ne tegyétek! Hiszen ez vérengző vadállat! Valamennyien meghalunk, ha életre keltitek! - Te ne adj nekünk tanácsot! - intette a legöregebb. - Tudásunkat gyakorolnunk kell. Hiszen a király elé indultunk!
Az okos nagyon félt, és felmászott egy magas fára, s közben így rimánkodott. - Legalább menjetek ti is biztonságos helyre! Onnan hassatok rá!
De a három mindent jobban tudó barát elmerült, átszellemült arccal mondta a varázsigéket, s az oroszláncsontok hússal, bőrrel, szőrrel teltek meg, és végül talpra ugrott. Veszedelmes morgások között rájuk ugrott, és mind a hármat leütötte. Aztán megint holtan hullott össze, és csontjai egy pillanat alatt ismét fehérek lettek.
Mit volt mit tenni, az okos elszomorodva visszavonult hogy hírt vigyen róluk.
*
- Hát csak azért mondom, mert helyes a szólás:
Tudósnak varázstudása - ha kevesebb lett volna,
Ma is élne mind a három, s vállukon a lét gondja.
A kereket viselő ifjú nem tudott mit felelni, s az aranylelő így folytatta. Vagy ott a másik eset, hiszen helyes a szólás:
Aki mindig számol, bifláz - szobájában ül könyvén,
Nem ért az élethez semmit - maradjon anyja ölén.
10 komment
Címkék: intelligencia
Ajánlott bejegyzések:
![íróbütyök [slight return]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/06397a94c837769097ca121a26b80bb0_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.02.22. 10:16:19
a történet bölcs és tanulságos - de semennyire nem húzható rá a 'tudomány mai állására'
illetve csak éppen annyira, mint például a ketreces nyúltartás vagy a Joomla! tartalomkezelő rendszer problematikájára
magyar-magyar szótár 2012.02.23. 02:21:26
De elismétlem a ferrari-s hasonlatomat: Az emberiség , mint biológiailény, ezb tudományosan is bizonyítható könnyedén, nem képes követni a sajátmagadiktálta fejlődést. Tehát ha a fogazatunk nincsen kitéve az Eredeti verzió követelményeinek, akkor kirohad. Tudományos kisérlet bizonyítja ezt, amit a mai emberjogi körülmények között már nem lehetne lefolytatni (államigondozásbavett újszülöttek és csecsemők sokaságán folytatták. )
Tehát az atomenergiát elvégeletlenül.. a nejlon-t [polimereket] elvégeletlenül.. most pl, amikor máris ribbanásszerűen fejlődik a napenergiafelhasználás, döbbentek rá, hogy mekkora károkozással is járhat. Mindenre van érv -és persze tudományos.
Olvasd el Vonnegut Macskabölcsőjét (na jó, nem érsz rá, de úgy is van megírva, ilyen 2-3 metrómegállónyi fejezetecskékben.
És az is mókás, hogy erről a mágia-kérdésről is szó van.
Megmagyarázom:
1930-as évek: a bakonyi rideg marhapásztorkodás (30000 éves gyakorlat)utolsó évei. A pásztor "hókuszpókuszok"-at mível, a télen istállóba kényszerítet marhát ejregörejtöm megfüatöli ágakkal-füvekkel. "Mágia!" mondja az egyik tudós.
Praxis & tudomány! állítja a másik tudós, mert ő tudja, hogy a pásztor ugyanazt teszi ekkor, mint a méhész: a marhák szaglását a gulya összeveréséhez eltompítja. Mind egy szagot érez: a füstszagot.
Amikor 5000 évvel ezelőtt a gulys a dögbe setett gulya takarmányába az először elhullott álatok húsából kevert bele, mit tett. Amit Fleming is tett. Arra nem volt idő, hogy a törzsnek elkezdje magyarázni, hogy enyhe fertőzéssel az immunrendszert ébreszti. nem is tzdta volna ezeket a maitudományos szavakat haszbnálni, szavak nem voltak rá. De intelligencia igen!
Miondott helyette rontást, szellemeket meg ilyesmiket, mert abból értett a nép
és ha nem is annyi jószág maradt meg.. de legalább egy aztán felszaporításra alkalmas törzsállomány mégis.
Bibó esete: Bibó nagy tudós volt, de politikaiintelligenciája szinte semmi. A gyakorlatban semmire se ment.
Gyurnainak főleg politikaintelligenciája van, ez a csodájának az alapja. Van egyébként erre Gyula bácsinak egy jómondása [bon mot-ja: "Ki az a Bibó??"] Gyurnai tudja: Ha a tudóst idézi, a tudóst meg is vette. Ja és mőg még konkrétpénzt is csengetett le. Nem tartotzik senkinek a kölcsönvett mondatokért. Vágó bácsi dicsekedett a minap: Másfél órán át némán jegyzetelte tanítását Isteni Ferenc -jóhogy be van vágódva az öregnél...
Mutass nekem egy olyan tudóst, aki tartósan ennmezítlábán a föld felett 2 cm-re lebegvén megáll és szájtátás-rágás stb nélkül a kenyérrel elboldogul. Mindenki végülis talajonáll s valahogy rág, talán Stephen Hawkingnek nem kell rágnia ma már, ő viszont az utolsó olyan tudósok közé tartozik (mondhatni einsteiniánus a hozzáállása) aki nem képes megfeledkezni a talajról. Csak gondolj a kommunikációs tudósokra, akik minden gond nélkül az internetet belebaszták a zemberiségbe azzal, hogy a többi (pl az olvasás és írásképtelenség miatt a tudományoktól való végletes elszakadás, a neoostobizmus és neosötétség)nem az ő dóguk.
Mert ugye a te egyszerű világképedben van a Régi Sötétség aztán jött a Felvilágosodás. De melymennyivel is veszélytelenebbek a netokraták a Szent Inkvizíciónál? Mit csináltak a netokraták? -kétfillérért eladtak bennünket (adatainkat és kapcsolatrendszerünket) a szijjájénak meg az effbíájjnak.
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.02.23. 09:15:56
azóta meg nem azt
a sötét középkor egyrészt persze nem is annyira sötét, másrészt a felvilágosodás (főleg a gyakorlatban) kicsit többről szólt, mint hogy lehetővé tette a XIX. századi klasszik pozitivista tudós megjelenését - akit máig is előszeretettel vegzálnak az antitudákosok mint 'a tudós'
amint az itt nálad is látszik, egyébként
mágia meg az, ami működik, de a tudomány nem ért, ezek szerint:)
Macskabölcsőt hogyne olvastam volna
Persécuté Persécuteur 2012.03.16. 04:55:19
Ezt a fajta tudást, amit a tudósok sokszor figyelmen kívül hagytak, a modernizáció pedig gyakran elpusztított, mētis-nek hívta James C. Scott, a téma híres kutatója.
Scottnak van egy nagyszerű könyve, "Seeing Like a State", amiben sokat ír az általa "magasmodernizmusnak" nevezett szemlélet és a hagyományos tudás közti ellentétről. Egyik fő állítása, hogy rengeteg amúgy roppant todományos, racionális stb. népboldogítás éppen azon bukott el, hogy a "magasmodernizmus" nem rendelkezik a métisszel. Nagyon racionális városok, ahonnan menekülnek a lakók, hagyományos helyett todományos földművelés zuhanó termelékenységgel, meg az átlagember (a paraszt) mindennapi ellenállása a magasmodern kormányzottsággal szemben stb.
Amikről tehát itt gyakran írsz, azok most már, amikor amúgy késő, nem tabuk a magastudományos körökben sem. A modernizáció "patkó"-ja, ugye...
magyar-magyar szótár 2012.03.17. 07:06:02
Erről is sokat vitáztunk már, hogy érdemes volt-e nem egész (tehát befejezett) találmányokkal előállni (pl az atomenergia ötletével úgy, hogy sem a hulladékai kezelése sem igazán a reakciók leszabályozása nincsen kitalálva) vagy beszélhetnénk a gyógyszeripar dógairól vagy az élelmiszarhamisítás "eredményeiről" Pl a közvetlenkörnyezetemben aki nem rákban hal meg, azt vagy a rákellen alkalmazott kemo következményei visziok el vagy csak a boncoláskor derül ki, hogy rákos is volt már. (futottak még rovat a szív-érendszeri betegségek meg az alkohol [öngyilkosságg) hogy is mondjam.. sok-sok eredmény.. sajnos azonban UTÓLAG derül ki: leginkább részeredmények, ismeretlen kimenetellel...
magyar-magyar szótár 2012.03.17. 07:08:45
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.03.19. 09:17:57
magyar-magyar szótár 2012.04.20. 07:37:00
Szóval van itt sok nyereség a vámon, de egy pár dolog meg a réven elveszett.