2011.02.14. 08:54
biosertés [bezzegónijó]
Az alábbi képhez szöveg se kéne. Még talán ősbudai és őspesti olvasóim is gyanút fognak erre a képre nézvén: itt valami nem stimmel. Nem bizony! A kép egy dán "biosertés"tenyésztő gazdaságból származik.
Leltem más biosertésromantikus képeket is, nyilván az on-lineértékesítéshez behajtották a disznókat egy olajfaligetbe, a sok szép zöld fűbe -mert egyébként a disznó számára a magas fű inkább kellemetlen. Magam is őriztem disznót, legeltettem szereti a füvet,ámde inkább a dudvát, más növényeket. Mindenevő állat ő, nem fűevő kérődző. Ha valakit érdekelne, mi az a bádogkaszli a háttérben: A barom seggfej állatkínzó elképzelése szerint a fialó koca abban jól érzi magát a malackáival.
Éspersze nemmellékesen ez a fajta disznó nem is igazán alkalmas biosertésnek...
Csak összehasonlítás képen: ravasz német (és osztrák) biogazdák valóbani biosertéseinek reklámfotói:
duroc alapú mangalica-trikolor lapály keverék sertések, talán némi erdei [vaddisznó] vérvonallal is:
mangalica anya gyermekével:
kávás kismalacok:
A boldog német biodisznó talajon (és nem füvön:) túrhat 
könnyedén!
A disznók nagyon szeretnek fürdeni, dagonyázni, kedvenc tisztálkodó nyaguk a sár, iszap, korszerű, modern, bánthatatlanul ónijószínvonalú német , dán és brit tenyészetekben a legjobb esetben 
a saját szaruk
Bezzegúniósszínvonalú jelentős művész, azt hiszi, avangár & tréfi:
· 2 trackback 15 komment
Címkék: bezzeg ausztria dagonya
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr782659646
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Haga clic en la siguiente entrada 2017.11.26. 05:00:19
Quotes about letting people make you - zaaxyrm
Trackback: imagenes de flores para dibujar dificiles 2017.11.23. 15:54:21
Tippek konyhai tároláshoz - a Blikk Nők szakértője voltam - Konyhasziget
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
RomBold! (törölt) 2011.02.14. 09:43:17
Disznó fronton azt tartom a legdurvább bezzegségnek, hogy hallottam már pletykákat hízótáppal etetett, egész évben ólban tartott mangalicáról. Ugye a nemzeti lelkület kötelez, rendes ember nem eszi a tót disznót, csak a mangalicát. A megnövekedett keresletet meg nem lehet kielégíteni elavult, tanyasi módszerekkel. Hangsúlyozni illik azt is, hogy a tót disznó tönkreteszi a koleszterinedet, bezzeg a jóféle mangalica megóvja az érfaladat. Persze, de csak akkor, ha legeltetett, makkoltatott, moslékon nevelt mangalicáról van szó (és akkor is eltúlzott a dolog egy picinkét) Tápolt, húsgyári módszerekkel nevelt mangalica dagadóját én nem tartom többre semmiféle kutyaközönséges disznó dagadójánál.
Bezzeg a mocsok ibériai parasztok! Pökhendiségükben arra vetemednek, hogy világszerte áruljanak olyan húskészítményeket, amik mangalicából készülnek. Persze a serrano sonka csomagolására nem azt írják rá, hogy hungarikum, meg hogy mangalica, hanem azt, hogy makkoltatott disznóból készült premium kateg. ibériai csodakaja.
Bezzeg a mocsok ibériai parasztok! Pökhendiségükben arra vetemednek, hogy világszerte áruljanak olyan húskészítményeket, amik mangalicából készülnek. Persze a serrano sonka csomagolására nem azt írják rá, hogy hungarikum, meg hogy mangalica, hanem azt, hogy makkoltatott disznóból készült premium kateg. ibériai csodakaja.
RomBold! (törölt) 2011.02.14. 10:10:08
Mellesleg régebben sötét Zalában nagy divat volt olyan disznót tartani, ami rendelkezett némi vadas beütéssel. Jóérzésű orvvadászok gyakran vittek haza csíkoshátút, amit aztán felneveltek, és ha monyas vót, és kezessé lett, akkor befogták fedezni, ha bolond lett, akkor betöltötték parasztkolbásznak. Téeszcsék fölvirágzása sajnos betett ennek a romantikus szokásnak. Téeszcsékben ugyanis nem volt divat a természetes szaporítás. Volt inszeminátor, aki todományosan rakta telibe a kocákat. Persze mindig az aktuális trendnek megfelelő, import anyaggal, vagy azzal, amit nemzetgazdaságunk kiemelt kombinátjaiból küldtek. Inszeminátor névleg úriembernek számított, legalább annyira, mint az ugrómókus elvtárs. De ha szeretett volna magának akkora megbecsülést kivivni, mint a sarki zőccséges (emeletes kockaház erkéllyel, terasszal, szarvastrófeával utcafronti falon, igaziautó, hamisNapóleonkonyak, stb), akkor maszekolnia kellett. A régi tájjellegű fajták (amik lehet hogy nem is léteztek) meg a vadas kanok átadták heylüket mindenféle lispás-mismás keresztezéseknek. (Itt egy kis yorksír, ott egy kis berksír, idén az NDK-s a módi, került valahonnan abból a feketetarkából is, meg abból a rövidebb derekú nyakatlan fajtából is, jó az, ha magának úgyis illyen hossziderekú kocája van, meglássa bátyám milyen szépek leszek a malacok, csak etesse őket szorgalmasan)
Aztán a téeszcsék összeomlása után jött az a divat, hogy a cigánytúl kellett malacotvenni az IFA platóról, és azt kellett fölnevelni, vagy néhány elvetemültebb helybéli malacostól kellett megvenni a sormás süldőt. A szaporítás kiment a divatból. Manapság a háztáji disznótartás is lassan megy ki a divatból. Öregek még hizlalnak, amíg bírják a munkát, de a fiatalabbak közül már egyre kevesebben.
Aztán a téeszcsék összeomlása után jött az a divat, hogy a cigánytúl kellett malacotvenni az IFA platóról, és azt kellett fölnevelni, vagy néhány elvetemültebb helybéli malacostól kellett megvenni a sormás süldőt. A szaporítás kiment a divatból. Manapság a háztáji disznótartás is lassan megy ki a divatból. Öregek még hizlalnak, amíg bírják a munkát, de a fiatalabbak közül már egyre kevesebben.
RomBold! (törölt) 2011.02.14. 10:13:52
@RomBold!: sormás az formás akart lenni...
akad más elgépelés is, de ezt gyorsan javítom mielőtt valami Kanizsa környéki atyafi értetlenkedni kezdene...
akad más elgépelés is, de ezt gyorsan javítom mielőtt valami Kanizsa környéki atyafi értetlenkedni kezdene...
budai zöld 2011.02.14. 10:25:43
@RomBold!:
Egyetértve az elmondottak nagyobb részével,
- a serrano sonka nem mangalicából van, csak meg kell nézni egy szelet serrano-t: nem látható benne a mangalicára jellemző, a húst márványosan átszövő zsír.
- Éppen ez a húst átszövő (mondjuk ki bátran, intramuszkuláris!) zsír az, ami a mangalicát különösen alkalmassá teszi a csúcsgasztronómia számára, hiszen a hús ízei a zsírban vannak. A komolyabb mangalicával foglalkozók is erre szoktak hivatkozni, nem pedig arra, hogy telítetlenebb / koleszterinmentesebb, stb. mivel az nem igaz (telítettség/koleszterin szempontjából a mangalica éppen olyan mint bármilyen más disznó, csak finomabb - nyilván, ha jól tartják és jól dolgozzák fel).
- Igen, spanyolok elkezdtek mangalicát enni, (sőt, azt hiszem, jelentős részt nekik köszönhetjük, hogy mégsem halt ki a mangalica (gugli: Tóth Péter mangalica)), és egyes serrano tenyésztők is elkezdtek mangalicát tenyészteni. Úgy persze könnyű, hogy ott nem tiltja az ÁNTSZ a makkoltatást (akár saját erdőben).
Egyetértve az elmondottak nagyobb részével,
- a serrano sonka nem mangalicából van, csak meg kell nézni egy szelet serrano-t: nem látható benne a mangalicára jellemző, a húst márványosan átszövő zsír.
- Éppen ez a húst átszövő (mondjuk ki bátran, intramuszkuláris!) zsír az, ami a mangalicát különösen alkalmassá teszi a csúcsgasztronómia számára, hiszen a hús ízei a zsírban vannak. A komolyabb mangalicával foglalkozók is erre szoktak hivatkozni, nem pedig arra, hogy telítetlenebb / koleszterinmentesebb, stb. mivel az nem igaz (telítettség/koleszterin szempontjából a mangalica éppen olyan mint bármilyen más disznó, csak finomabb - nyilván, ha jól tartják és jól dolgozzák fel).
- Igen, spanyolok elkezdtek mangalicát enni, (sőt, azt hiszem, jelentős részt nekik köszönhetjük, hogy mégsem halt ki a mangalica (gugli: Tóth Péter mangalica)), és egyes serrano tenyésztők is elkezdtek mangalicát tenyészteni. Úgy persze könnyű, hogy ott nem tiltja az ÁNTSZ a makkoltatást (akár saját erdőben).
magyar-magyar szótár 2011.02.14. 10:39:59
@budai zöld: A márványozottság a trikolor (háromszínű, pettyes, vörös-fehér-feketet tarka) sertést is jellemezheti. Annyi, hogy viszonylag kockázatos, esetleg valami hús-sertés ősre visszarévedhet a malacka és akkor csak tengődik (ilyen képeket nem akartam bevágni, horror, a biomódon tartott, de táp-igényes hússertésféle süldő az éhhalál küszöbén lézeng abban a pusztában, ahol a [bio]disznó kövérre hízik.
Egy tölgyes szélén bevizes rétes sziokre, bokrosra kicsapott konda kocáit előbb utóbb vadkanok búgják be s onnan aztán a húsminőség meredeken emelkedik, csak a fiaztatás művészet, mert a félvad sertések nagyon szeretik nem csak a poklát a méhlepényt) a kocatárnőnek, de a zyenge újszülöttmalac husit is. Ez lehet az oka, hogy az elfuserált dán gazda villanypásztorokkal kalickázza a füves kaszálót.
Egy tölgyes szélén bevizes rétes sziokre, bokrosra kicsapott konda kocáit előbb utóbb vadkanok búgják be s onnan aztán a húsminőség meredeken emelkedik, csak a fiaztatás művészet, mert a félvad sertések nagyon szeretik nem csak a poklát a méhlepényt) a kocatárnőnek, de a zyenge újszülöttmalac husit is. Ez lehet az oka, hogy az elfuserált dán gazda villanypásztorokkal kalickázza a füves kaszálót.
magyar-magyar szótár 2011.02.14. 10:51:59
@RomBold!: A téeszcsékben minden játszot! Mindenre volt példa. A korai téeszidőkben ugrómaókuss hiány volt (majd jön az agramókus cikkely) ésbizony régi levitézlett osztályidegenek is befurakodtak a szocialista mezőgazdálkodásba. A Hortzhy korszak uradalmi sertéstenyészeteiben minősíthető biosertéstartás folyt, óriási dagonyáztatókat készítetetk az állománynak, élére rakott téglából volt a kikapaszkodó-leereszkedőp része. Tölgypadlós koca-ólak. A jóltartott koca olyan tiszta, hogy ha a gazda ügyes, és percre pontos a lapáttal, akkor szarik, amikor a gazda jön a zöld hurkákért a lapáttal... egy sarokba és kipisil az ólból..
A táp önmagában nem bűn. A tápban, ha penicillin van, meg hormonkészítmény, az már igen. A magyarországi nagyüzemi tenyésztés nem jelemző, a kisebb gazdaságokban meg intenzív (azaz gyógyszeres hormonos) tápra nincsen pénz. Egy sima hízótápban a vanilin az egyik idegenanyag, a másik meg talán még valami ízfokozó, de a borsókorpánál nem kell jobb ízfokozó (darált borsószalmánál).
Ismétlés, de nem lehet elégszer szajkózni: a német vagy holland disznóhús nem azért vacak, mert import és mert "nem nemzeti" hanem azért, mert olyan sok bene a víz: ha leteszed az asztalra a húst nyersen tócsa lesz körülötte hamar: rózsaszín víztócsa Egy kiló OLCSÓ német dioxinos sertéshús (csak dioxinos van a határérték röhely, ugyanis a dioxin rajktározódik, gyűlik a z emberi szervezetben is..) 1kg-jából sima csapvíz 30% és sütéskor a hús megzsugorodik legalább 40%-ot veszít tömegéből. Egy kiló nyers német disznóhúsból 60 dkg sülthús lesz. Sütheted hirtelen ,meg mindenféle ravasz módszerekkel, mivel a víz vegyi anyagok hatására raktározódik (tylolal is kötik)
A szlovák disznóhús más és ráadásul (ez fricska nemzethyesskedeő uraiméknak: )magyar
ami nagyonvacak és semmitérő és káros anyagokat garnmadával tartalmaz dioxinon kívül is, az a holland, német és dán disznóhús. Viszont sdzép "pirosak" mint a mesterségesen sárgított sárgájú dioxinostojásuk is!
nem is lesz 20-24 Ft-os importtojásból jó tojásfehérje hab! De tészta se
A táp önmagában nem bűn. A tápban, ha penicillin van, meg hormonkészítmény, az már igen. A magyarországi nagyüzemi tenyésztés nem jelemző, a kisebb gazdaságokban meg intenzív (azaz gyógyszeres hormonos) tápra nincsen pénz. Egy sima hízótápban a vanilin az egyik idegenanyag, a másik meg talán még valami ízfokozó, de a borsókorpánál nem kell jobb ízfokozó (darált borsószalmánál).
Ismétlés, de nem lehet elégszer szajkózni: a német vagy holland disznóhús nem azért vacak, mert import és mert "nem nemzeti" hanem azért, mert olyan sok bene a víz: ha leteszed az asztalra a húst nyersen tócsa lesz körülötte hamar: rózsaszín víztócsa Egy kiló OLCSÓ német dioxinos sertéshús (csak dioxinos van a határérték röhely, ugyanis a dioxin rajktározódik, gyűlik a z emberi szervezetben is..) 1kg-jából sima csapvíz 30% és sütéskor a hús megzsugorodik legalább 40%-ot veszít tömegéből. Egy kiló nyers német disznóhúsból 60 dkg sülthús lesz. Sütheted hirtelen ,meg mindenféle ravasz módszerekkel, mivel a víz vegyi anyagok hatására raktározódik (tylolal is kötik)
A szlovák disznóhús más és ráadásul (ez fricska nemzethyesskedeő uraiméknak: )magyar
ami nagyonvacak és semmitérő és káros anyagokat garnmadával tartalmaz dioxinon kívül is, az a holland, német és dán disznóhús. Viszont sdzép "pirosak" mint a mesterségesen sárgított sárgájú dioxinostojásuk is!
nem is lesz 20-24 Ft-os importtojásból jó tojásfehérje hab! De tészta se
magyar-magyar szótár 2011.02.14. 10:54:39
@budai zöld: A makkoltatást itt se tiltja az ANTSZ de óriási baromság és pocséklás nem megengedni az emberi fogyasztásra szánt étel maradékainak feletetését. Ha tudnátok, miminden lehet tápokban! A disznó gyomrában olyan bakteriális védelem van, ami "vegyileg" nem utánozható.
RomBold! (törölt) 2011.02.14. 11:08:18
@budai zöld: Bevallom, gyakran megfeledkezek arról, hogy aki tudatában van saját tudatlanságának, az bölcsebb, mint aki hallott ezt-azt ittmegott, és azt hiszi, hogy tud valamit.
Mentségem talán csak az lehet, hogy akkora a kavarc mangalicaólak körül, hogy ember legyen a talpán aki kiismeri magát.
Például itt van ez a cikk is:www.deluxe.hu/serrano-sonka-tortenete/20100317
A spanyolok pedig kifejezetten a mangalica kissé zsíros alapanyagához ragaszkodtak sonkakészítés okán, elindítva ezzel az őshonos malac karrierjét.
Bevallom, nem tudom, hogy a serrano sonka mangalicából készül-e, vagy ibériai röfiből. Mindenesetre a MANGALICA=SERRANO cimű történet manapság roppant elterjedt. Nem én szoptam a kisújjamból. Tóth Péter pedig egy olyan név, hogy majd'mindenki rá hivatkozik. Például itt van a mangalica eredete is. Találkoztam már olya emberrel, aki arról beszélt, hogy a mangalicát így ahogy van a honfoglalók hozták magukkal, és el ne higyjem, hogy valami unatkozó reformnemes tenyésztette ki ilyen-olyan disznókból. Igaz ugyan, hogy próbálkozott, de istennek hála a mangalica makacs génállománya ennek hatására alig változott. Ha nem hiszem, nézzem meg Tóth Péternél. Másik ismerősöm egy az egyben tagadja hogy a jelenleg ismert mangalica hasonlítana a honfoglalók malacaihoz. Jó ez az állat, de nem ősi, hanem József nádor tenyésztette ki nagy szakértelemmel, ha nem hiszem, akkor Tóth Péter.
Koleszterin ügyben szintén találkoztam a két véglettel:Mangalica az kérem ugyanolyan, mint bármelyik másik, illetve hogy teljesen koleszterinmentes.
Az előbbi cikkben azt találtam, hogy a dolog nyitja nem a fajta, hanem a tartás, a makkoltatás.
És ez a nagy eltérés. Nálunk a fajtát hangsúlyozzák. Mangalica az mégiscsak mangalica, akkor is, ha életében sosem hagyta el az ólat (trágyázáskor legfeljebb átterelik egyik fakkból a másikba, majd ha tiszta a helye, akkor mehet vissza) jó esetben kukoricán hízik, meg triticalén, rosszabb esetben médinhóland zsákos tápon.
Spanyolok meg azt hangoztatják, hogy makkoltatott disznó, hagyományos tartás, hagyományos feldolgozás. Nemrég CBA-ban láttam olyan húskozervet, amiről először azt se tudtam mifene. Csinos kis bádogdoboz egy gigantikus tölgyfa sziluettjével,meg spanyolország térképpel (csak körvonal, meg egy pötty) díszítve.
Mentségem talán csak az lehet, hogy akkora a kavarc mangalicaólak körül, hogy ember legyen a talpán aki kiismeri magát.
Például itt van ez a cikk is:www.deluxe.hu/serrano-sonka-tortenete/20100317
A spanyolok pedig kifejezetten a mangalica kissé zsíros alapanyagához ragaszkodtak sonkakészítés okán, elindítva ezzel az őshonos malac karrierjét.
Bevallom, nem tudom, hogy a serrano sonka mangalicából készül-e, vagy ibériai röfiből. Mindenesetre a MANGALICA=SERRANO cimű történet manapság roppant elterjedt. Nem én szoptam a kisújjamból. Tóth Péter pedig egy olyan név, hogy majd'mindenki rá hivatkozik. Például itt van a mangalica eredete is. Találkoztam már olya emberrel, aki arról beszélt, hogy a mangalicát így ahogy van a honfoglalók hozták magukkal, és el ne higyjem, hogy valami unatkozó reformnemes tenyésztette ki ilyen-olyan disznókból. Igaz ugyan, hogy próbálkozott, de istennek hála a mangalica makacs génállománya ennek hatására alig változott. Ha nem hiszem, nézzem meg Tóth Péternél. Másik ismerősöm egy az egyben tagadja hogy a jelenleg ismert mangalica hasonlítana a honfoglalók malacaihoz. Jó ez az állat, de nem ősi, hanem József nádor tenyésztette ki nagy szakértelemmel, ha nem hiszem, akkor Tóth Péter.
Koleszterin ügyben szintén találkoztam a két véglettel:Mangalica az kérem ugyanolyan, mint bármelyik másik, illetve hogy teljesen koleszterinmentes.
Az előbbi cikkben azt találtam, hogy a dolog nyitja nem a fajta, hanem a tartás, a makkoltatás.
És ez a nagy eltérés. Nálunk a fajtát hangsúlyozzák. Mangalica az mégiscsak mangalica, akkor is, ha életében sosem hagyta el az ólat (trágyázáskor legfeljebb átterelik egyik fakkból a másikba, majd ha tiszta a helye, akkor mehet vissza) jó esetben kukoricán hízik, meg triticalén, rosszabb esetben médinhóland zsákos tápon.
Spanyolok meg azt hangoztatják, hogy makkoltatott disznó, hagyományos tartás, hagyományos feldolgozás. Nemrég CBA-ban láttam olyan húskozervet, amiről először azt se tudtam mifene. Csinos kis bádogdoboz egy gigantikus tölgyfa sziluettjével,meg spanyolország térképpel (csak körvonal, meg egy pötty) díszítve.
RomBold! (törölt) 2011.02.14. 11:30:52
@magyar-magyar szótár:
Azt írod: A magyarországi nagyüzemi tenyésztés nem jelemző, a kisebb gazdaságokban meg intenzív (azaz gyógyszeres hormonos) tápra nincsen pénz.
Rendben, nem jellemző, de azért akad... Legalábbis én láttam olyat, hogy régi államigazdasági tehénistálóban tartottak olyan állatokat, akik sosem látták a napot, egyik oldalt fal mellett végig vályú vízzel, másik oldalt az út felöl szintén vályú, abba kapták a zsákos reggelit. Bevallom, nem tudom mi volt a zsákban.
Mindenesetre ez nekem már elég iparinak tűnt.
Egész más volt az, amikor gyerekkoromban öreganyám úgy főzte a petőfilevest, hogy a zöldséget amikor meghámozta, akkor nekemadta a petrezselyem fásabb részét, a sárgarépa zöldjét, a karalábé leveleit és én kimehettem az ólhoz, és kézből etethettem a jószágot.
És attól tartok, hogy ez a nem jellemző nagyüzemi tartás jóval több húst termel, mint a sok kisebb gazdaság. Amiről az előbb beszéltem, ott az egyik trágyalapátoló munkás azt mondta, hogy évente két csürhe megy a vágóhídra. Háztájiban, kisüzemiben akár még az is megeshet, hogy a fialás évének végén még nem szúrják le a gyönge süldőt, hanem tovább hizlalják a következő decemberig. Bár... manapság van fagyasztóláda... nem kötelező télen vágni...
Azt írod: A magyarországi nagyüzemi tenyésztés nem jelemző, a kisebb gazdaságokban meg intenzív (azaz gyógyszeres hormonos) tápra nincsen pénz.
Rendben, nem jellemző, de azért akad... Legalábbis én láttam olyat, hogy régi államigazdasági tehénistálóban tartottak olyan állatokat, akik sosem látták a napot, egyik oldalt fal mellett végig vályú vízzel, másik oldalt az út felöl szintén vályú, abba kapták a zsákos reggelit. Bevallom, nem tudom mi volt a zsákban.
Mindenesetre ez nekem már elég iparinak tűnt.
Egész más volt az, amikor gyerekkoromban öreganyám úgy főzte a petőfilevest, hogy a zöldséget amikor meghámozta, akkor nekemadta a petrezselyem fásabb részét, a sárgarépa zöldjét, a karalábé leveleit és én kimehettem az ólhoz, és kézből etethettem a jószágot.
És attól tartok, hogy ez a nem jellemző nagyüzemi tartás jóval több húst termel, mint a sok kisebb gazdaság. Amiről az előbb beszéltem, ott az egyik trágyalapátoló munkás azt mondta, hogy évente két csürhe megy a vágóhídra. Háztájiban, kisüzemiben akár még az is megeshet, hogy a fialás évének végén még nem szúrják le a gyönge süldőt, hanem tovább hizlalják a következő decemberig. Bár... manapság van fagyasztóláda... nem kötelező télen vágni...
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.14. 11:41:10
a penicillinhez: (és kihagyva azt a részt, hogy nem is annyira penicillin, mint ezer más, de mindegy). Adagolják, sajna. Az a baj, hogy ahol tucatjával, százával, csirkénél ezrével tartanak, tömegben állatot, pláne zsúfoltságban, az amúgyis beltenyésztett, genetikailag igenegyforma jószágok között gyakori a mindenféle betegség. Szval az antibiotikumot adagolják nem csak gyógyítási, hanem megelőzési célzattal is. Sajnos az antibiotikumok maradványai a húsban, tejben, tojásban is ott vannak. Ennek sokféle következménye van és lehet, például a rezisztens baktériumok ámokfutása, ugyi. Amikor egy sima 60-as évekbeli penicillint egy mai strep harsányan körberöhög. MRSA, amire már csak a vancomycin hat, meg VRSA, amire már az sem. Persze ebben részben ludas az is, hogy sima kézmosáshoz is baktericid kézmosót használunk, nemkicsit túlfertőtlenítjük a környezetünket.
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.14. 11:42:47
@RomBold!: lehet, de minden biotermesztés-pártinak mindig elmondom, mert ezt fontos megérteni: globálisan 7 milliárd embert nem lehet háztáji módszerekkel ellátni élelemmel, mert akkor még 5 Föld kellene.
RomBold! (törölt) 2011.02.14. 12:16:48
@vészmadár (pica pica):
Eretnek gondolat: Mi lenne, ha a homo sapiens túlszaporodását megpróbálnánk globálisan lassítani, megállítani, és viszafordítani? Ja, hogy humanrájc, értem.
Azért én lemondanék a saját humanrájcomról azért, hogy az unokámnak kevesebb esélye legyen éehnhalni, vagy lincselés közben megdögleni egy éhséglázadásban. Szaporodunk mint a patkányok, pedig már rég nem férünk el...
Ja, és én az igazi biogazdálkodást már egy picit túlzásnak tartom. Nekem a biogazdálkodáshoz közeli, de nem elvakultan bio módszerek tetszenek. Persze az sem igazán hatékony.
És egy kérdés, amivel nem tudok megbírkózni: Állatvédők, vegák, krisnások gyakran megtalálnak. Lepattannak rólam, mert én azt gondolom, hogy az ember mindenevő, mint a disznó. Nem ragadozó, de nem is kérődző vagy pláne nem rágcsáló.
Ilyenkor a kitartóbbak azzal támadnak, hogy az emberiség élelmezési gondjain sokat enyhítene az is, ha a megrögzött húsevők csökkentenék a húsfogyasztásukat. Mert amekkora területen elő lehet állítani egy kiló marhahúst, ott több kiló növényt lehetne termeszteni, és víz is kevesebb fogyna, főleg ha konyhakész állapotig nézzük a folyamatot. Nem ragozom tovább, biztos nem csak én hallottam már az ilyen jellegű térítő szövegeket....
Szóval nem akarok vega lenni, de vajon ebben a "csökkentet húsfogyasztás" teóriában lehet valami ráció? Vagy csak arra jó, hogy bűntudatot ébreszen bennem?
Eretnek gondolat: Mi lenne, ha a homo sapiens túlszaporodását megpróbálnánk globálisan lassítani, megállítani, és viszafordítani? Ja, hogy humanrájc, értem.
Azért én lemondanék a saját humanrájcomról azért, hogy az unokámnak kevesebb esélye legyen éehnhalni, vagy lincselés közben megdögleni egy éhséglázadásban. Szaporodunk mint a patkányok, pedig már rég nem férünk el...
Ja, és én az igazi biogazdálkodást már egy picit túlzásnak tartom. Nekem a biogazdálkodáshoz közeli, de nem elvakultan bio módszerek tetszenek. Persze az sem igazán hatékony.
És egy kérdés, amivel nem tudok megbírkózni: Állatvédők, vegák, krisnások gyakran megtalálnak. Lepattannak rólam, mert én azt gondolom, hogy az ember mindenevő, mint a disznó. Nem ragadozó, de nem is kérődző vagy pláne nem rágcsáló.
Ilyenkor a kitartóbbak azzal támadnak, hogy az emberiség élelmezési gondjain sokat enyhítene az is, ha a megrögzött húsevők csökkentenék a húsfogyasztásukat. Mert amekkora területen elő lehet állítani egy kiló marhahúst, ott több kiló növényt lehetne termeszteni, és víz is kevesebb fogyna, főleg ha konyhakész állapotig nézzük a folyamatot. Nem ragozom tovább, biztos nem csak én hallottam már az ilyen jellegű térítő szövegeket....
Szóval nem akarok vega lenni, de vajon ebben a "csökkentet húsfogyasztás" teóriában lehet valami ráció? Vagy csak arra jó, hogy bűntudatot ébreszen bennem?
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.14. 12:23:59
@RomBold!: a gondolat nem eretnek, csakhogy az emebriséggel nem csak az a baj, hogy sok, hanem hogy a magunkfajta értékes, gondolkodó, kulturált és művelt (höhö) jófajta fehérember az konkrtéan épp a jóléte okán fogyik, míg a büdösbunkó ergya koszos niggerek, sárgák, latin csőcselék meg szaporodnak. Remélem érted:)
RomBold! (törölt) 2011.02.14. 12:31:23
@vészmadár (pica pica): Azért azt nem szeretném, ha fajvédő vájtpóver ösmerőseim okosságát kellene magamévá tenni:
Otimista ember angolul tanul.
Pesszimista ember hindiül tanul.
Realista ember lőni tanul.
Otimista ember angolul tanul.
Pesszimista ember hindiül tanul.
Realista ember lőni tanul.