magyar-magyar szótár 2011.01.31. 19:23

wassalbertinus [return to]

wassalbertinus

fölvetés: Wass Albert az egyik olyan mélyen magyar író, akinek a jelentősége máshová mutat, mindenfelé, csak pont oda nem, ami a helye a magyar irodalomban. Wass Albert ki van ragadva a maga korából , föl van mászatva a fára, mint egy macska, használják bunkósbotként vagy érvként , novellába csattanó helyett is.

2001-ben egy Wass Albert irodalmi színvonalához képest mégközepesebb kis tárca attól lett elfogadható [ bloggerül :„címlapos”]a Népszabiban, mert odafityesztettek egy mondatot: arról, hogy az író megáll a sarkon: Wass Albertet árulnak. Juj. Az író a wassalbertezéssel lecsekkolta megfelelőoldaliságát, a kézirata el lett fogadva, benne lett a branch-ben.

Egy mégközepesebb novellában az IC-n a jávorbajszos zergetollas vadászkalapos ballonkabátos utas (élőben, amikor az író vele utazott: nyugdíjas államigazdaság igazgató, 1957 óta az MSZMP, 1972 óta a Dózsa György majd jogutódja, a Szent Hubertusz vadásztársaság tagja) kezébe Wass Albert könyvet hazudik és ETTŐL alkalmas megjelenésre az írása az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban vagy a Népszavában (A MaNcs talán nem züllött le ennyire...)

tényképek: eszmélő ifjúságomban sokat olvastam hintón kevélykedő, pöffeszkedő úrhatnámokról, dzsentrikről, tanyasi dúvadakról. De élőben, ha műszemöldökkel applikált drótszemüveges, jávor-bajszos, affogva kényeskedő dzsentroiddal ha talákoztam, az iskola nevelésigazgatója volt az MSZMP alapszervi párttitkárja, avagy valami fejtágítót jött tartani a foxi-maxiról. Olyan úri-murikat, mint egy-egy termelőszövetkezeti zárszámadási gyűlés éjszakáján, kivilágos-kivirradtig láthattam, talán Móricz meg Krúdy írt meg. 1962-ben kik húzatták a cigánnyal az Astoriában? Kádár nyalistái, az új stréberek, az újraszervezett téeszek elnökei meg főbb ugraómaukussai... Ők nem szidalmazták datolyazabálóknak a budapestieket, hanem a múlatozás délelőttjén vásárolták a datolyát asszonyaiknak meg gyerekeinek vígasztalásképpen ... Rideg Sándor óvatosan és csak 1949-ig merte pécézni a politikaikonjunktúra lovagjait. Lappanganak ilyen alakok irodalmunkban. Halványan sejlenek Sánta Ferenc Húsz órájából. A fasorba' se voltak a gazdatisztiiskolát végzett dzsentri kasznárok a származásialapon kitaníttatot egykori "agrárpóletárr" cselédfiakhoz, aki téeszkasznárként gerófabbak vótak a Csekonics bárónál

Sok butuska nem azért tart egy polc Wass Albertet, mert képes lenne olvasni, hanem jó érzés látnia, anyukája meg apukája, akik azt hiszik, hogy a Kádár-rendszernek köszönhetik a diplomájukat, agyi vérzsírtolulást kapnak... A Nemzeti Huzavonában (volt olyan korszaka, amikor a Patrióta Gazdaság vágyálma reformba számíthatott!) Wass Albert életműve kb egy Fradi-sálat ér. Bizonyos közösségben a Síkbolygón barátokat szerezhetek vele, míg egyébként azt jelképezte: Gyúccsrány Takarógy! Éppen mainapság pedig az Orbán-Farkas Flóri cigányegységkormány elleni tüntetés jelképe is. Nem csupán a politikaimegfelelő jóoldalról, hanem a rosszoldal felől tekintvén is mutatni kell valamit s imígyen a Wass Albert könyv azt jelzi, hogy az illető NEM a megalkuvó gyáva impotens cigánnyalókhoz húz.

Most gyűjtöttem be egy jóoldali, politikaimegfelelő stréber előítéletet Wass művéről, miszerint az is a baj vele, hogy faji alapon tematizált. Ez mekkora baromság, kétségbeejtő. Természetesen nélkülözi a Wass irodalom ismeretét. Nyilván a Wass életmű megfelelő fikázáshoz olvasni kéne valamit Wass-ról, de a netokráciában már ez szükségtelen, az ember 2fillérért 0,10 mp alatt 80-100 gépel oldalnyi fikázás forrását szerezheti meg.

A stréber automatizmusok piktogramokkal [á twittero: Magyar Gyermek] is működtethetőek, még szöveg sem kell. Észérvek helyet olcsóbb érzelmekre hatni.

Én másképpen osztályozom az irodalmat. Életemben egy közepes könyvtárnyi könyvet olvastam el, a fontos alapműveket többször is. Elfogadom azt, hogy vannak olvasási zsenik, akik, ha 22 éves korukban elolvastak egy könyvet, akkor azt elolvasták egy életre. Szoktam bátortalan ötletekkel előállni, pl Krúdy Gyula főbb munkáinak elolvasásához legalább 30, de inkább 40 esztendősnek kell lenni. Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című hosszúelbeszélését nem mindegy, hogy az ember 17 vagy 57 évesen olvassa. Szivesen hagyom meg a tévedésében azt, aki még meg is sértődik ezen: Hogy merészelem azt feltételezni róla, hogy ha gimis korában 1973-ban olvasta az ’öreghalászt’ akkor azt még ebben a kurvaéletben valaha néki olvasni kéne, mit képzelek! Tényleg, mit is…

A wassalbetinusokkal kapcsolatban az tud elkeseríteni, ha hiába cselezem őket Móricz Erdély trilógiájával: nem képesek elolvasni.

Wass életművét alig ismerem. Az Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című lektűrje volt, amiért birkóztam. Wass életműve számomra felesleges . Utazás egy mesebeli Erdélyben, amit egy monstre Hordobadjer Gulasch & Bedjarosch Show-hoz tudnék hasonlítani, ami nem akarazik részt vennie az embernek, ha olvasta már Győrffy István vékonydad Nagykunsági krónika c. gyűjteményét. Márai lektűrjében Laokoon csoportként küzdöttem magam előre, felpattantam, káromkodtam, íróasztalhoz ületem azzal a szarral, dühöngtem, kineveztem kötelező olvasmánynak, mint sivatagi vándor, újabb-s újabb dűnesort tűztem ki, onnan lesz majd oázis [a fordulat]… na nem, mi az, hogy kifog rajtam egy könyv, egy olvasásbuzin, valahogy, ha másképpen nem megy, úgy olvasom el, mint egy irodalmi szerkesztő olvas, gyorsan, nagyátlókban úgy, hogy a nyomdahibát azonnal meglelem. Gyorsan, nagyátlókban, irodalmáriolvasással Gellyóczy Malycika „könyvét” küzdöttem le egy óra alatt. De Márai lektűrjével nem boldogultam! Olyan vacak. Csak elképzelni tudom, hogy valaki kottaértő, zeneileg művelt Berlioz Fantasztikus szimfóniájával lehet így. Pompásan szórakozom Berlioz Fantasztikus szimfóniáján, nem kapcsolom ki a rádiót (pénzt azért a CD-re nem pazarolnék).

Azért belekukkantottam Wass könyveiben, kellemes szöveg, nincsenek benne pongyolaságok, hányavetiségek, pedig pl Móricz-apám néha szörnyű, miket el nem követett (nem az Erdélyben, az tiszta… ) néha. És nem volt egy szerkesztője, aki az Életem regénye fogfájdítóan bántó elsőmondatát kijavítsa…. Úgy ítéltem, tévedhetek, nem tagadom, hogy Wass-ból van kivezető út. Nem az a fajta lektűr, amiből nincsen szabadulás, mint Szilvási Lajosé, amiből maximum Berkesi András életművébe rándul át az áldozat és esetleg még Mág Bertalannál pihen Szilvási újraolvasása előtt. Aki Wass Albertet olvas, olvashat Tamási Áront, Sarkadit. Ha nem politizálgatgatásra használom, ha nem hülyézem le a gyereket, nem kezdem el fenhéjjázón és elitistán baszogatni vele, Wass Albertből kivezethetem, át más irodalomra. Annyit nem ér nekem Wass életműve. A személye egyáltalán nem érdekel. A Nyugat utolsó számában benne van egy írása, az se érdekel. Nem is ő az egyetlen közepes író, akit fölengedtek a Nyugatba.

Valamennyire a vád érdekelt még, miszerint Wass náci. Ennek utánaolvastam, annyit tudok, hogy Erdélyi József vagy Szabó Lőrinc konkrétabban, nyilvánvalóbban, szorosabban kötődtek a szélsőjobboldalhoz. Erdélyi számomra kb Wass Albert színvonala, Szabó Lőrinc emberi oldalától pedig műve egyéb jelentősége miatt sziveskedem eltekinteni. Szabó Lőrincben korunk haladó irodalmárja előképét látom, 50 évvel előzte meg korát. Ma kb az a stréberség a célravezető, amiben Szabó Lőrinc úttörő volt. Vannak pedofil, buzi, vérnősző, rémisztően picsa, nimfomán, alkoholista írók, olyanok, akikkel nem szívnék egylevegőt, meg olyanok, akiknek tartanám a fejét, ha hánynak, megstoppolnám a zoknijukat vagy kiráncibálnám hülyefejüket a gázsütőből, csak ne akarjanak megfulladni nekem ... Ha útálom is a korpuszt, akik voltak, viszont a művük értékes, akkor az számít. Nem vagyok felkent irodalmár-tudós, vagyis megengedhetem magamnak az a tudománytalan luxust, hogy ha szeretni akarom egy író személyét, szerethessem és ha a személyén keresztül akarom olvasni, úgy olvassam és ha akarom, az életét a műve részének tekintem –na, Szabó Lőrinc nem ilyen. Illyés Gyula a barátja volt –őt sem szeretem. Illyést legalább tisztelem, Szabó Lőrincet nem. Illyést nem szeretem, de olvasom. Illyés érdekel, fontos dolgokat ír, nem birom azt a stréber bankfiú fazont, aki a törekvő ifjú Illyés, aki a minisztériumnak is megfelel, meg a földalatti kommunista mozgalomnak, a népieknek meg a polgáriaknak is. Illyést legalább a strébersége miatt lelkiismeretfurdalás is gyötörte - a depresszióba nyomván, mélyen. Ésígytovább, nem részletezem, azért cizelláltam ennyit, mert Wassról nem tudok többet írni, minthogy nem érdekel, viszont ízléstelennek tartom rosszoldali vagy jóoldali kis butusok vagdalkózását a nevével. A nevével, mert állítom:

Wass Albert vagonszám kiadott könyvei fele sem kiolvasott könyv… .

Nevetségesnek tartom, hogy valaki egy Wass Albert könyvtől lesz jobboldali és azt is, hogy ha egy közepes vagy gyöngébb írásműbe stréberen beleandrasseweznek egy Wass Albert fikát, attól rögtön (hogy mondjam bloggistán? címlapos?) nyomdafestékre alkalmas lesz.

Tengersok papír, papír, papír - méltatlanul sok Wass közepes színvonalú művéhez. Miközben Maxim Gorkij, Lengyel József, a múlt század magyar novellista kismesterei könyveire nincs papír. Vagonszámra selejteznek ki könyvtárainkból olyan könyveket, amiket 1990. után nem adtak ki. Amikor jóoldali, megfelelőkormányzat, az Üde Baloldal volt kormányon, akkor sem merészelték a „szovjet” Gorkijt kiadni.

Úgy tudom, óriási restanciánk az amerikaiirodalomból.

Szovjet írókat nem adnak ki, mert szovjetek voltak, hát gyanúsak. Gyanús szovjet írót nem adtak ki Aczél idején, mert gyanús volt, ma meg azért nem, mert szovjet volt. 20 év telt el, már 60 éves az az irodalmár, aki még lehetett szovjet- és orosz irodalomra szakosodott.

Vagonszám pocsékoltak el politikai okokból Wass Albert művére könyveket, de Tamási Áront, új kiadást, alig lehetett látni az elmúlt 20 évben.

Megmondom, Veres Péter, akiről két aljas kis genya stréber fikázást is olvastam az elmúlt 20 évben, seholsincs. Mert Veres Péter miért-is miért-is volt rosszabb, mint Wass? Mert baloldali volt? Mert valóbanibb balos volt, mint azok a műbaloldaliak, akik limuzinszocialistaként nemrég „szociáldemokráciánk” zászlaját emelték? Mitől politikaimegfelelőbb Andrassew Iván, mint Veres Péter?

Nemde zsánerekről van szó, ha a múlt század elejének paraszti-alföldi falusi világáról akarok zsánert, Verest olvasom, ha meg a múlt század 90-es éveiről budapesti zsánert, akkor pl Andrassewet vagy Bächert és nem tévedek, ha azt állítom, hogy irodalmilag Bächer a jobb anyag. Ha Andrassew mellé megvan Bächer is, akkor onnan már városi zsánerért inkább Bächert olvasom, mert jobb és kész. Veres meg 80 éves zsáner -ennyi. Aki 1999-es napipolitikaiízlése szerint fikázza Veres Pétert, az menjen be az irodalomtanszékre a diplomájával és adja le: tévedésből kapta. Pont esztetikai alapon nincs mit fikáznia egy nyálas kis stréber genyának Veresen. Mert ha meg politikai alapon kezdem Verest fikázni (mert "a hatalom embere volt") az nem irodalomtudományi alapvetés!m Ja, ezt ismerem, hogy ha akarom vemhes, ha nemakarom nemvemhes az egeret egyszerre fogom meg kint és bent, majd odamaszatolok egy kis szofi't.

Csurka István novellái és drámái láthatatlanindexen [h-lista]vannak, mert fasiszta.. a korpusz… az elmúlt 20 évben. Már más íróval nem történt baleset az elmúlt 100 évben? Knut Hamsun-t játszani is lehet politikaimegfelelő jóoldali beárazású színházban?? Ha a múlt század 70-es éveiből kell zsáner, akkor Csurkát is olvasnék, de honnan? A könyvtárakból leselejtezik és új kiadás nincsen. Beszélni nem lehet róla. Nem tanítják –mert a vén idóta összemaszatolta magát politikailag?

A minap láttam egy rikácsoló hülyét az EU-s parlamentben, el nem tudtam képzelni, honnan szalajtották, ugye van egy minimum, ami a jóoldal emberétől elvárható, valami szellemi fölény, ugye most valami diktátort kéne leiskoláznia. De ilyen hisztis sikolytozással? kiderült, hogy Daniel Cohn-Bendit. Na, oszt? Változtat ez a mai korpusz az 1968-as szerepén?

És a fentsorolt és oldalakon át folytatható bűnlajstrom nem ám a jobbos bunkóké! Egy „bunkótól” mit is várhatna az ember mást, mint bunkóságot. Az óvónéni is a jót nem a rosszgyerekektől várja el, hanem azt várja el a jógyerekektől, hogy ne a rosszgyerek bűneire mutogatván kunyeráljon megbocsátást.

mi lenne, ha? –Mi lenne a wassalbertinusokkal ha a jóoldali politikaimegfelelő sajtómunkásság a mai netokrata jóoldali utódaik politikáját követvén ignorálja Wass Albertet. Nem említenék. Nem reagáltak volna soha a wassalbertinusokra. Hiszen irodalomtudományilag ugye Wass nem ér annyit, hogy valamit magára adó tudós a szájára vegye. Ezesetben lett volna Wass-nak egy [1] szezonja valamikor 1990-1993 között, aztán szépen elpöntyög az életműkiadás alapjáraton egy semmibenemszámító kiadónál... Mit mutatna a mérleg? 34 közepes képességű jóoldali politikaimegfelelő író és újságíró elesett volna összesen 1023 publikációtól, ami összességében durván 3millió Ft honoráriumba számolva (Az ÉS glosszarovatát nem vettem figyelembe, pedig a glossza is műfaj és még milyen fontos! Az ÉS glosszarovatában egy twitternyi szöszért ezret vagy ötvenezret fizettek… ) Kevesebb, mint felét tudták volna ezért eladni Wass Albert műveiből. Nemhogy utcai standokon nem, de könyvesboltokban fél polcsort se töltenének meg a Wass könyvek. Azt már nem tudom exhas se megmondani, hány tízmillió bruttó árbevételtől estek volna el így rosszoldali nemmegfelelőkiadók. A jóoldali író-újságíró társadalom mintegy 4-5 névvel lenne szegényebb, ha a wassalbertezést Csili Csala bá’ pálcájával piri-a-parádé elvenném a múltból. Nyelvemen van a neve más íróknak, akik szemben Wass Alberttel megúszták, más kb ugyanilyen minőséget is föl lehet kapni, van író, aki kb a történelmi regény műfajában csinálta ezt, amit Wass Erdély kapcsán, nem mondom meg, kicsoda. Egyszerűen kimarad a szórásból, de lehetet volna neve Wass-alakú-és funkciójú eszköz napipolitikai érdekű palacsintasütőzésekben és őlydőg-pofozgatásokban, jójáték, hülyegyerekeknek. A jóoldali politikaimegfelelő állománynak meg se kottyanna ekkora hiány, 3-4 emberrel kevesebb lenne a kispad mögötti ötödik sorban, a Harmadik Ligában, a kis labdaszedő és cipőpucoló fiúk között. Minőségi Újságírásért díjas , na, az nem lehetne kevesebb, mert akkor megkapná más, sőt, az is lehet, hogy egy szabályerősítően kivételes jobber kaphatná az ahavi kitüntetést.

Wass Albertet semmi más nem hozta föl, mint a 90-es évek elejének könyvkiadói boomja, előszedtek minden addig tiltottat, a Földi-féle áltárgyilagos műelfogulatlan kriptonáci II. világháború interpretációkat*, Réz Lolát meg Tormay Cécile-t, meg amit csak leltek, ebben a booomban volt egy kis piff-puff Wass, aztán ez lett fölnagyítva -köszönjük, Emese. És köszönje meg a sok kis stréber, akik a Wass-fikázástól lettek közlésre [publikációra] politikaialkalmasak. És persze a bloggizmóban a stréber bloggerek is igazándiból hálásak lehetnek a Wass életműnek, mert fesön fikázása címlapossá tehette őket...

*Földi egyik haszna talán az, hogy szövegein tanulmányozható az álsemlegesség kontextusába helyezés, a műelfogulatlanság tettetésének műveletei . A jógyerekeknek erre ott van ma az index meg a Népszabadság, de Földi budipapírra nyomott munkássága megteszi a netanalfabéta papíralapúaknak is...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

34 komment

Címkék: wassalbertezés

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr512619954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

budai zöld 2011.02.01. 09:14:37

Az a két Wass Albert könyv, ami van, nálunk pont Ulpius-ház kiadványok mellett figyel a polcon. Biztos kapnék mindkét politikai oldaltól, ha látnák.

Faji alapon tematizált, ez jó. És akkor mi van, amikor a román a jó, és a magyar a rossz?

Jó megfigyelés, hogy van átjárás Wass Albert és az irodalom közt. Én is sok olvasni tudó emberrel találkoztam, aki Wass Albertet is olvasott.

De az Erdély elolvasásához tényleg nem elég egy édeserdély hangulat, ahhoz kell tudni olvasni. Meg nyilván kell egy kis érdeklődés is, és akkor letehetetlen.

Ahhoz szintén kell tudni olvasni, hogy valaki érezze a különbséget Tamási Áron meg Wass Albert, sőt inkább Nyírő közt.

Ami azt illeti, azért akinek szeme van a látáshoz, az hall olyat is, hogy Szabó Lőrinc nem nagyköltő, csak egy kis babitsnyaló kisebbségi komplexusos kis náci nímand - ami számomra kicsit szemellenzősnek és elfogultnak tűnik (fel). Kicsit rendszerezve az élményeimet/emlékeimet, felteszem a kérdést: csak nem a hetvenes/nyolcvanas évek "népi-urbánus" vitát újrafújó irodalmi köreiben volt/lett divat Szabó Lörincet nácizni?

minden mélymagyaroknak azon kitsinke munkái,

Keresés

magyar-magyar szótár

Címkék

Egyéb

Archívum

Olvass!

Friss topikok

Feedek

magyar-magyar szótár 2011.01.31. 19:23

Wass Albert vagonszám kiadott könyvei fele sem kiolvasott könyv… .

Címkék: wassalbertezés

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.01. 09:52:12

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.01. 14:41:49

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.01. 17:13:05

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.02. 08:43:16

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.02. 08:44:09

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.02. 10:11:42

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.02. 10:13:51

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.02. 10:16:39

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.02.02. 12:13:51

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.14. 14:03:22

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2011.02.14. 14:19:41