2011.01.10. 05:50
részben szabad sajtó
Független Nyugati Sajtóvélemények alapján is a Freedom House Magyarországot 1998-és 2002. között a Részben Szabad [Részben korlátozott sajtószabadság] kategóriába sorolta. Az alábbi másolat a jóoldali, politikaimegfelelő, tipikusan szelektívténykezelt naplózása a sajtószabadság korlátozásának.
Természetesen 1998. nem szeptemberben kezdődött, hanem még 1998. májusában, már júniusban Hitlerhez, Mussolinihez és Napóleonhoz hasonlították a legüdvösebb magyar értelmiségi elmék (nem aféle bulvárfirkászokról van szó, hanem a magyar szellemi élet krémjéről) az új miniszterelnököt. Ez a névsorolvasás 2002-re Gömbös Gyulával, Kádár Jánossal Rákosi Mátyással (technikailag egymás hatását kioltó nevekkel is) kiegészült. 2002. nem júniusban ért véget, de jellegzetes magyarországi vélelményformálói magatartás lenyomata is az, hogy az értékelést félévnél abbahagyják, hiszen attól fogva a készítők számra kellemes, megfelelőoldali kormányzás kezdődött. Amúgy is a különböző jogvédő szervezetekek [Nyilvánosság Klub , Demokratikus Charta] a tagságuk és vezetőik számára politikailag megfelelő rokonszenves kormányzások alatt pihennek, szüneteltetik a tevékenységüket illetve ha a Magyar Helsinki Bizottság decensen ragaszkodik bizonyos elvekhez, akkor egy sokkal korszerűbb netokratív TASZ-t alapítanak a jógyerekek a szelektív ténykezelésben, nehogy politikailag semleges (tehát politikailag megbízhatatlan) jogvédő szervezet kaphason teret a jóoldali, politikailagmegfelelő médiában.
Most pedig szörnyűlködjünk az 1998-2002. közötti rémtetteken és vessük össze a mai helyzettel, amikor már nincsen sajtószabadság:
1998
1998 szeptemberében a miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány helyreállítja az egyensúlyt a médiában, azaz megtöri a baloldali-liberális tartalmak állítólagos hegemóniáját és pozitívan diszkriminálja a jobboldali-konzervatív lapokat.
Októberben az állami tulajdonban lévő és a lapkiadásban is érdekelt Postabank beszünteti két veszteséges liberális újság, a Magyar Narancs és a Kurír finanszírozását, és a munkájuk önálló folytatására készülő szerkesztőségektől megvonja a címek használatának jogát. Az előbbi lap MaNcs néven működik tovább, az utóbbi azonban megszűnik. Ugyancsak októberben elmozdítják a Magyar Televízió hírszerkesztőségének vezető munkatársait, és új szerkesztőket neveznek ki.
Októberben és novemberben a nyomtatott sajtó több ízben is beszámol az ORTT Musorfigyelő és -elemző Szolgálatának empirikus vizsgálatainak eredményeiről. Ezek szerint az országos médiumok hírműsoraikban súlyuknál nagyobb arányban foglalkoznak a kormánnyal és a koalíciós pártokkal politikai: a hírek mintegy 80 százaléka róluk szól.
Decemberben a kormány bejelenti, hogy egyesíteni kívánja a Postabank révén állami tulajdonban álló, jobboldali-konzervatív Magyar Nemzetet a svájci Jürg Marquard által kiadott baloldali-liberális Magyar Hírlappal. A Magyar Hírlap tulajdonosa azonban nem fogadja el a kormány kétmilliárd forintos ajánlatát, és az elképzelés nem valósul meg (Vásárhelyi 1998b). Mivel azonban a lapegyesítés ötletét decemberben jelentik be - Kocsi Ilonának, a baloldali-liberális újság főszerkesztőjének a Nyilvánosság Klub ülésén tett bejelentése szerint - sok olvasó nem újítja meg a következő évre szóló előfizetését.
1999
1999 februárjában a parlament dönt a Magyar Televízió kuratóriumának összetételéről. Az új kuratórium elnöksége "csonka", azaz kizárólag kormánypárti képviselőkbol áll. A médiatörvény szerint ugyanis "az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik", ám "nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának (?), ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet". Mivel mind a MIÉP, e 13 parlamenti mandátummal rendelkező párt, mind a 135 képviselővel bíró MSZP ragaszkodik a két jelölt delegálásához, az SZDSZ egy jelöltjével együtt a három ellenzéki párt összesen öt kurátort delegálna a kormánypártok négy jelöltjével szemben. Áder János házelnök (Fidesz-MPP) erre, illetve a közös jelöltekről való megegyezés hiányára hivatkozva utasítja el, hogy szavazásra bocsássa az ellenzéki pártok jelöltjeit. A csonka kuratórium legitimitását az ellenzéki pártok kétségbe vonják. Az SZDSZ keresetben fordul a Fővárosi Cégbírósághoz, arra kérve a testületet, hogy ne jegyezze be a testület csonka elnökségét. A Cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a csonka kuratórium törvénytelenül muködik. Az MSZP a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, ez azonban elismeri a csak kormánypárti kurátorokból álló elnökséget, és arra utasítja a Cégbíróságot, hogy vegye nyilvántartásba a kuratórium tagjait. Az üggyel - több különböző beadvány nyomán - az Alkotmánybíróság is foglalkozik. Tagjai kis többséggel - 6:5 arányban - úgy foglalnak állást, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára még mindig kisebb veszélyt jelent az, ha a kormányzati oldal túlsúlyba jut a kuratóriumban, mintha a kuratórium egyáltalán nem működne. A különböző bírósági jogértelmezések oka az, hogy a médiatörvény nem rendelkezik egyértelműen arról, mi a teendő abban az esetben, ha nincs egyetértés az ellenzéki pártok között. Ugyanakkor előírja, hogy a kuratóriumok feladata a közszolgálati médiumok működésének és függetlenségének biztosítása.
Májusban a rendőrség házkutatást tart a Kriminális című bűnügyi hetilap szerkesztőségében, arra hivatkozva, hogy a lap titkos dokumentumokat közölt az úgynevezett megfigyelési üggyel kapcsolatban. A hatóság lefoglalja az ott talált számítógépeket. Bár a szerkesztőség később visszakapja munkaeszközeit, az újságírók úgy érzik: a jövőben nem tudják beszerezni a munkájukhoz szükséges rendőrségi információkat, így a lap megszűnik. Juszt László főszerkesztőt, aki azonos címen a Magyar Televízióban is vezet műsort, elbocsátják a közszolgálati tévében betöltött állásából, útlevelét pedig bevonja a rendőrség. A nyomozás során azonban ártatlannak találják Jusztot. Ezt később Majtényi László adatvédelmi biztos is megerősíti. Majtényi ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a lap megsértette a közölt dokumentumokban szereplő személyeknek a személyes adatok biztonságához fűződő jogát.
Ugyancsak májusban a kormányról és a koalíciós pártokról szóló hírek példátlanul magas arányt érnek el: az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Szolgálatának adatai szerint a Magyar Televízió egyes csatornáján sugárzott "A Hét" című tévéműsorban elérik a 95 százalékot, az ugyanott sugárzott késő esti politikai háttérmusorban, az "Aktuálisban" pedig a 90 százalékot.
Júliusban a kormány betiltja a pénzért nyújtott szexuális szolgáltatások hirdetéseit, az új szabályt megszegő lapokra pedig súlyos pénzbüntetést ró. A tiltás a Nyilvánosság Klub szerint indokolatlanul sérti a kifejezés szabadságát.
A nyár folyamán a koalíciós pártok két, a médiával foglalkozó törvénytervezet benyújtását jelentik be. Az első célja egy olyan sajtóalap felállítása, amely anyagi támogatásban részesítené a veszteséges lapokat. A másik tervezet - amelyet beterjesztője, Pokol Béla kisgazda képviselő után "Lex Pokolnak" is neveznek - a véleménycikkek esetében is biztosítani kívánja a válaszadási jogot. Pokol azzal indokolja a válaszadási jog szükségességét, hogy a magyarországi sajtóban és médiában baloldali-liberális túlsúly alakult ki.
Augusztusban Dicső Anikó, a Duna Televízió munkatársa interjút készít Torgyán József földművelésügyi miniszterrel. Néhány kérdés után azonban a miniszter úgy találja, hogy az újságíró "dilettáns" és "provokatív" módon teszi fel kérdéseit, ezért utasítja egyik testőrét, hogy vegye el az interjú felvételét tartalmazó videokazettát, és ellenőrizze az újságíró személyi adatait. A Nyilvánosság Klub beperli a politikust. Egy mindössze kéthetes vizsgálat után azonban az illetékes Csongrád megyei nyomozóhivatal mégsem indít eljárást a miniszter ellen, és anélkül szünteti meg a vizsgálatot, hogy a sértett riporternőt meghallgatná. Az ügy azonban folytatódik, mert Torgyán pert indít a videokazetta elkobzásáról beszámoló Élet és Irodalom című hetilap ellen. A bíróság részben elutasítja a miniszter keresetét, részben azonban helyt ad neki.
Szeptemberben a Világgazdaság című napilap nyilvánosságra hozza az úgynevezett "VIP-listát". Ez azoknak a politikusoknak, művészeknek és sportolóknak a nevét tartalmazza, akiknek az állami tulajdonban álló Postabank szokatlanul kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönt. A megjelenés után a rendőrség - banktitok megsértésének gyanújával - házkutatást tart a lap szerkesztőségében. A szerkesztők tiltakoznak az eljárás ellen. Úgy érvelnek, hogy az ügyben érintett személyek magas társadalmi pozíciójuk miatt részesültek kedvezményes támogatásban, és hogy közszereplőként - az Alkotmánybíróság már idézett korábbi döntése értelmében - az ő magánszférájukat nem illeti meg ugyanaz a védelem, mint az egyszerű állampolgárokét.
Ugyanebben a hónapban a Duna Televízió elbocsátja Verő Lászlót, aki a Népszabadságban a miniszterelnököt bíráló írást publikál. Marosi Barna, a tévécsatorna elnökhelyettese azt állítja, hogy Verő elbocsátásának nincs köze a kritikus cikkhez, azt csak az új műsorpolitika indokolta.
Még mindig szeptemberben történik, hogy egyes lapok megírják: a Nagyvilág című kulturális folyóirat - amely mai kormánypolitikusok és tanácsadóik írásait is rendszeresen közli - a következő hat évben összesen 110 millió forint támogatást kap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az évente 10-20 millió forintos összeg jóval magasabb annál, amelyet más, szubvencionált lapok kapnak: 1999-ben a legjobban támogatott lapok is csak 8 millió forintot kapnak.
Októberben a Nemzeti Kulturális Program négymillió forintos támogatásban részesíti a Magyar Demokrata című szélsőjobboldali politikai hetilapot. A döntés azért bírálható, mert a többi, ugyanebben a körben támogatásban részesülő újság apolitikus kulturális kiadvány.
Ugyanebben a hónapban az ORTT 24 órára felfüggeszti a Tv3 kereskedelmi csatorna műsorsugárzási engedélyét, miután a csatorna főműsoridoben sugározza Oliver Stone "Született gyilkosok" című, eroszakos jeleneteket tartalmazó filmjét. A Testület határozata megfelel a médiatörvény azon rendelkezésének, amely szerint "a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató (?) műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni". A döntés abból a szempontból mégis önkényes, hogy a vonatkozó paragrafust nem alkalmazza más, politikailag kevésbé kritikus tévéállomásokra. A következő héten például a kereskedelmi tv2 a "Desperado" című filmet sugározza, amely a "Született gyilkosokhoz" hasonlóan számos véres jelenetet tartalmaz. E film levetítését azonban a médiahatóság nem szankcionálja.
Szintén ebben a hónapban történik, hogy Schmidt Mária, a miniszterelnök tanácsadója és az RTL Klub tanácsadó testületének tagja a napilapok szerint informális módon nyomást gyakorol a "Heti hetes" című, a kormánnyal szemben igen kritikus politikai kabaré szerkesztőire.
Az ősz során a Magyar Televízió elnöke, akinek legitimitását később többek között Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is vitatja, újságírók százait bocsátja el a közszolgálati tévéből. Közülük többen - például Kóthy Judit - azért veszítik el állásukat, mert bírálják az intézmény vezetését. Mellettük ugyanakkor olyan újságírókat is elbocsátanak, akiket a jobboldali-konzervatív politikai erők szimpatizánsainak tartanak. Az intézmény átszervezését indokolják anyagi nehézségei is: a köztévé napi húszmillió forintos veszteséget termel.
Novemberben a napilapok megírják, hogy ugyanezen év júniusában Jeszenszky Géza, Magyarország washingtoni nagykövete levelet írt Fábry Pál amerikai-magyar üzletembernek, a "Pulitzer emlékdíj" alapítójának. A nagykövetség hivatalos levélpapírjára írott levelében - amelyet Jeszenszky később "magánlevélnek" nevez - a nagykövet több, a díjat elnyert baloldali-liberális magyar újságírót olyan kommunista kollaborátorként jellemez, aki "Joseph Goebbels módszereivel" tájékoztatta félre olvasóit. A nagykövet a díjazás kritériumainak megváltoztatását ajánlja.
Decemberben a kormány úgy dönt, hogy a jövőben nem készül jegyzőkönyv a kormányülésekről. Az intézkedés nyilvánvalóan csökkenti a döntéshozatal átláthatóságát. Majtényi László adatvédelmi biztos ajánlásában a döntés felülvizsgálatát kezdeményezi.
Ugyancsak decemberben ismeretlen személy gránátot dob annak a háznak az udvarára, amelyben - más cégek mellett - a kormánnyal szemben kritikus hetilap, az Élet és Irodalom szerkesztősége található.
Szintén decemberben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az utolsó pillanatban visszavonja azt az engedélyt, amely alapján a kereskedelmi tv2 sugározhatná a Dietmar Clodoval készített interjúját. A műsorban a letartóztatásban lévo német bűnöző az államigazgatás vezető tisztviselőit korrupcióval vádolja. A csatorna végül egy késő esti órában sugározza az interjú rövidített változatát. A Nyilvánosság Klub a tévé vezetőinek döntését "öncenzúrának" minősíti.
2000.
Hajdu István, a Magyar Rádió elnöke azt javasolja, hogy az intézmény közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzata írja elő: "a kabarémusoroknál is követelmény a kiegyensúlyozottság, e műsorok sem irányulhatnak a közéleti személyiségek lejáratására". Az intézmény kuratóriuma, vezető újságírók és a Nyilvánosság Klub tiltakozására a javaslatot visszavonják.
Februárban a Scandinavian Broadcasting System, a kereskedelmi tv2 többségi tulajdonosa megvásárolja a Central European Media Enterprises-tól (CME) a Tv3-at, és még aznap este bezárja a csatornát. Az eset a tulajdonkoncentráció tipikus példája, és azt jelzi: nemcsak az állam, de a piac is fenyegetheti a televíziós kínálat bőségét, és így a sajtószabadságot. A Tv3 bezárása ugyanakkor sajátos véget is vet egy jogi vitának: a CME korábban azért perelte az ORTT-t, mert úgy vélte: a médiahatóság a pályázati kiírásban szereplő feltételeket figyelmen kívül hagyva juttatta az egyik országos kereskedelmi frekvenciát az RTL Klubot működteto CLT-UFA-nak. A sajtóban megjelenő tudósítások szerzői tudni vélik, hogy a két megmaradó kereskedelmi csatorna tulajdonosai a háttérben megállapodtak.
Ugyanebben a hónapban Györgyi Kálmán legfobb ügyész nyilvánosságra hozza a Magyar Televízió csonka kuratóriumáról hozott véleményét. Eszerint a kuratórium működése törvénytelen, és az a kuratórium által kijelölt vezetés is.
Szintén februárban történik, hogy az ORTT - amelynek kuratóriumában jobboldali-konzervatív többség ül - kilenc helyi és 15 körzeti regionális rádiófrekvencia elosztásáról dönt. A nyertesek közé tartozik egyebek mellett a MIÉP-pel szimpatizáló, a Pannon Rádió tervezetét benyújtó Gidó Média Kft., valamint a kormány iránti lojalitásáról ismert Belénessy Csaba rádiós és televíziós újságíró, aki családtagjaival együtt összesen három különböző frekvenciát nyer el. A testület elutasítja a BBC, a Radio France Internationale és Deutsche Welle Euro FM címen beadott közös pályázatát. Nem kap frekvenciát a Rádió C, a hazai roma közösség állomása sem. A Tilos Rádió - a leghosszabb ideje működő közösségi rádió, amelyet többek között a Magyar Narancs egykori szerkesztői működtetnek, és amelynek közönségét 70 ezer fősre becsülik - elveszíti sugárzási engedélyét. A baloldali és liberális ellenzéki pártok nevében Lendvai Ildikó és Magyar Bálint bírálja a döntést. Úgy vélik, hogy a színfalak mögött megegyeztek az ORTT kuratóriumának kormánypárti és MIÉP-es tagjai. A bírálatokra válaszolva Körmendy-Ékes Judit (Fidesz-MPP), a kuratórium tagja (később elnöke) ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a döntések nagy része konszenzusos volt: a 24 döntésből 12-t egyhangúlag, további hatot egyetlen "nem" szavazattal hoztak. A kuratórium több tagja - Körmendy-Ékes mellett Wéber János (MDF) és Tímár János (SZDSZ) is - úgy nyilatkozik, hogy az Euro FM pályázata szakmailag volt hiányos.
Február végén és márciusban a parlament dönt a Magyar Rádió és a Duna Televízió új kuratóriumának összetételéről: a testületek elnöksége ezúttal is kizárólag koalíciós kurátorokból áll. Több koalíciós képviselő (például Tölgyessy Péter, Fidesz-MPP) nemmel szavaz, vagy tartózkodik (mint a Magyar Rádió volt alelnöke, Csúcs László, az FKgP frakciójának tagja), illetve nem vesz részt a szavazáson (mint Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF pártelnöke). A koalíciós pártok ismét arra hivatkoznak, hogy a három ellenzéki pártnak - a MIÉP-nek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek - meg kellene állapodnia a közös jelöltek személyéről. Ez az érvet azonban sokan vitatják, hiszen az ellenzéki pártokat - szemben a kormánykoalícióval - nem köti a programjaik hasonlóságán nyugvó együttműködési megállapodás. Egyes kormánypárti képviselők - például Áder János, az Országgyűlés elnöke - szerint az ellenzéki MSZP és SZDSZ azért nem jelöl tagokat a kuratóriumokba, hogy folyamatosan fenntartsa a közszolgálati média körül kialakult botrányt. A koalíciós többség döntése azonban itthon és külföldön egyaránt tiltakozást vált ki. Az ellenzéki pártok fellebbeznek az új testületek bírósági bejegyzése ellen, ám fellebbezésüket elutasítja a Legfelsőbb Bíróság.
Márciusban a Magyar Televízió vezetősége bejelenti egy olyan "újságíró-akadémia" elindítását, amelynek célja egy új (jobboldali-konzervatív) újságíró-elit felnevelése. Az új iskola tanácsadója Lovas István szélsőjobboldali újságíró lesz.
A kormány egyesíti a Magyar Nemzetet a Napi Magyarországgal. Az először április 17-én megjeleno új lap címe Magyar Nemzet, ám dolgozóinak túlnyomó többsége a Napi Magyarország egykori szerkesztőségébol verbuválódik. A példányszám növelése érdekében a korábban önállóan megjelenő apolitikus újságot, a Sportfogadást is az új lap mellékleteként árusítják.
Májusban az országos sajtó is foglalkozni kezd azzal a szombathelyi sajtóbotránnyal, hogy a helyi önkormányzat Fidesz-MPP többségű vezetése rendszeresen cenzúrázza a városháza Savaria Fórum című hetilapját. A lap főszerkesztőjét elbocsátják, miután több, a polgármesterrel szemben kritikus cikket publikál.
Ugyancsak májusban az országos sajtó figyelme a "borsodi kisgazda-ügy" felé fordul. A napilapok megírják, hogy a kisgazdapárt megbízott megyei elnöke, Dobos Ferenc a Világgazdaság című napilap szerint tervet készített a megyei sajtó megvesztegetésére. A lap szerint a kisgazda politikus tanulmányában az áll: évi 240-260 millió forintért a párt kedvező médiavisszhangot vásárolhat magának a megyei sajtóban. Dobos cáfolja a lap állításait, Bartus László, a Világgazdaság munkatársa viszont állítja: értesüléseit dokumentumokkal is alá tudja támasztani.
Ugyanebben a hónapban a parlament elfogadja az átvilágítási törvény módosítását. Ezentúl az átvilágítás kiterjed a nyomtatott sajtó, az elektronikus és az online média vezető újságíróira is, tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses sajtótermékek és médiumok köz- vagy magántulajdonban vannak-e. A módosítást Csúcs László szorgalmazta.
Júniusban a Népszava arról számol be, hogy a Honvédelmi Minisztérium munkatársai olyan "feketelistát" állítottak össze, amelyen a mai is aktív, ám egykor a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaiként dolgozó tisztek neve szerepel. A Minisztérium tagadja a lap értesüléseit, és beperli a szerkesztőséget. A bíróság megalapozottnak találja a Népszava állításait. Ugyanakkor Fodor Lajos vezérezredes fegyelmi eljárást indít Sásik László és Péter László ezredesek ellen, akiket hamarosan nyugdíjaznak, mert a bíróságon vallomásukkal támasztották alá a lap állításait, majd válaszoltak a sajtó kérdéseire. Wachsler Tamás államtitkár fegyelmi eljárást kezdeményez a szintén tanúskodó Sípos Géza ezredessel szemben.
Júliusban Budapest III. kerületi rendőrkapitányságán gyanúsítottként hallgatják ki Varga Attilát, a Népszabadság újságíróját, akit egy írása miatt Balogh Gyula kisgazda képviselő jelentett fel. A rendőrség rögzíti Varga ujjlenyomatát és fényképét. Eljárásának az a 2000. március 1. óta érvényes törvénymódosítás az alapja, amely szerint a magánvádas eljárások gyanúsítottjaival szemben is úgy járhat el a rendőrség, mint például a gyilkossággal gyanúsítottakkal szemben. A Magyar Újságírók Szövetsége nyilatkozatban tiltakozik a rendőrség eljárása ellen, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Varga megkeresi Gönczöl Katalint és Majtényi Lászlót, az állampolgári jogok biztosait az ügyben. Az esetről számos publikáció születik. Bizonyára a tiltakozás is szerepet játszik abban, hogy 2000 szeptemberében végül a parlament eltörli a vitatott törvénymódosítást.
Még júliusban 11 pályázat érkezik a Magyar Rádió elnöki posztjára. A csonka kuratórium elnöksége azonban egyetlen jelöltet terjeszt a civil kurátorok elé: Kondor Katalin újságírót, a sokat vitatott szerda reggeli miniszterelnöki rádióinterjúk készítojét. A testület civil tagjai nem szavazzák meg a jelöltet. A baloldali-liberális sajtó és az ellenzék elítéli a jelölési eljárást. Mindaddig, amíg a Magyar Rádiónak nincs legitim elnöke, ideiglenes elnök viszi a napi ügyeket.
Augusztusban Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában azt állítja, hogy a magyar média egy része összefonódott a szervezett alvilággal. A miniszter az újságíró kérdésére sem konkretizálja gyanúját. Egy konferencián hasonló véleményének ad hangot Csurka István, a MIÉP elnöke. Egyes lapok - például a baloldali-liberális Magyar Narancs elutasítják, mások - például a jobboldali-konzervatív (és rasszista) Magyar Demokrata - üdvözlik Pintér állítását.
Szeptemberben Kövér László, a Fidesz-MPP pártelnöke egy nyilvános fórumon azt mondja, hogy a maffia egyes "médiasztárok" támogatását élvezi, a kormányt pedig "ellenséges" média veszi körül. Egy másik fórumon úgy nyilatkozik, hogy ma nincs Magyarországon független média, mert az összes lap a pártok érdekeit szolgálja.
Ugyanebben a hónapban a kisgazda vezetés alatt álló Honvédelmi Minisztérium egyik menesztett tisztségviseloje nyilvánosságra hozza, hogy a minisztérium minden hónapban ÁFÁ-val együtt egymillió forintot utalt át egy kisgazda vállalkozáson keresztül a kisgazda Kis Újságnak, amelynek főszerkesztője a Kisgazda Párt elnöke, Torgyán József. Az összeget hivatalosan azért kapta a lap, hogy rendszeresen beszámoljon az ország NATO-integrációjáról. Elemzők azonban úgy vélik: egyszerűen közpénzekből támogatnak egy pártlapot.
Még mindig szeptemberben történik, hogy a kormány a büntetőtörvénykönyv módosítását kezdeményezi. A javaslat szerint "aki közveszély színhelyén vagy nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy valódi tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Egyes vélemények a törvénymódosítás alkalmas az újságírók megfélemlítésére, mert a büntetőjog keretében tematizál egy szakmai kérdést.
Októberben - miután az RTL Klub egy olyan interjút sugároz, amelyben egy volt bűnöző korrupcióval vádol vezető közéleti személyiségeket - az ORTT öt percre műsorának felfüggesztésére hívja fel a csatornát. Az állomás fellebbezést nyújt be a Fővárosi Bírósághoz.
Ugyanebben a hónapban a lapok beszámolnak arról, hogy a kormány új hetilap indítását tervezi. A lapot kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány költségvetési támogatása másfélmilliárd forint. Az Elek István főszerkesztő - a miniszterelnök médiapolitikai tanácsadója - által vezetett Válasz című lap célja az első nyilatkozatok szerint az egészségvédelem és a közösségek védelme. Elemzők azonban úgy vélik: a lap kormánypropagandát fog folytatni.
Októberben a lapok beszámolnak arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium javasolja a "sajtóelégtétel" jogintézményének bevezetését. Ez a személyiségi jogok megsértése - például magánéleti fénykép engedély nélküli közlése - esetén azt jelentené, hogy a jogsértő lap köteles közölni a sértett álláspontját, és köteles bocsánatot kérni tőle.
Még mindig októberben egy konferencián Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke arról nyilatkozik újságíróknak, hogy az Internetet is a médiahatóságnak kellene felügyelnie. Bár a médiatörvény nem beszél a hálózatról, Körmendy-Ékes európai példákra hivatkozva érvel javaslata mellett. A szakma ugyanakkor élénken tiltakozik: központosítást emlegetnek, és a szólásszabadságot féltik.
Novemberben a lapok megírják, hogy a kisgazda hetilap, a Kis Újság nemcsak a már említett honvédelmi minisztériumtól kapott rendszeres, közpénzekből eredő támogatást, hanem egy másik, szintén kisgazda miniszter által felügyelt tárcától, a környezetvédelmitől is. 2000 májusa óta a minisztérium több mint ötmilliót juttatott a lapnak, cserébe azért, hogy az környezetvédelmi tartalmú írásokat közöljön. A szerződést aláíró korábbi környezetvédelmi miniszter, Pepó Pál egy televíziós interjúban elismeri: a támogatást pályázat nélkül ítélték a lapnak 2000 márciusában.
Ugyancsak novemberben Kövér László, a Fidesz-MPP pártelnöke különböző fórumokon bírálja a sajtót. Úgy véli, a sajtóban és a médiában 9: 1 arányban fölényben van az ellenzék, még a kereskedelmi tévék is elfogultak. Szerinte az újságírók utánpótlását továbbra is "öreg bolsi főszerkesztők" választják ki. Hasonló szellemben nyilatkozik Torgyán József - akinek villaépítési és vagyonbevallási ügyét a sajtó és a média élénk figyelemmel kíséri -, mondván, hogy a lapok és a médiumok "goebbelsi propagandához hasonló" módszerekkel dolgoznak. A pártelnök-miniszter szerint a "sajtóhadjárat" mögött az SZDSZ áll. Torgyán egy olyan törvénymódosítás beterjesztését ígéri, amely alapján be lehetne tiltani a "valós nyilatkozatokat" nem közlő sajtótermékeket. Ugyanebben a hónapban egy sajtótájékoztatón a kisgazda pártelnök megtiltja az újságíróknak, hogy neki nem tetsző kérdéseket tegyenek fel.
December elején Orbán miniszterelnök nyilvánosságra hozza azoknak a baloldali-liberális politikusoknak és értelmiségieknek a listáját, akik nyugati lapoknak adott nyilatkozataikban bírálták a Magyarországon uralkodó viszonyokat és az ország kormányát. A miniszterelnök Kövér azon kijelentését kívánja így alátámasztani, amely szerint a magyar ellenzéki pártok megpróbáltak nyomást gyakorolni az Európai Unió Magyarországról készült éves jelentésének készítőire.
Ugyancsak decemberben Torgyán József bejelenti, hogy vidéki kisgazda-szervezetek olyan sajtótörvény megalkotását sürgetik, amely védelmet nyújt "a következetesen hazudozó, az igazságot elhallgató sajtóorgánumokkal szemben" és lehetővé teszi, hogy "a valótlanságot állító sajtóterméket akár be lehessen záratni".
2001
2001 Január: A Magyar Reklámszövetség, Mádl Ferenc köztársasági elnök segítségét kéri, hogy ne adja aláírását a módosított reklámtörvény jelenlegi formájához. A szakma nem a korlátozást, vagy az esetleges tilalmakat nehezményezi, hanem azt kifogásolja, hogy a változásokat már fél év múlva végre kell hajtani és így a gazdasági kiszámíthatóság kerül veszélybe. A köztársasági elnök azonban nem találja alkotmányellenesnek, és aláírja az Országgyűlésen már elfogadott reklámtörvényt. Ennek értelmében 2001 júliusától minden sajtótermékben, 2002 januárjától pedig a közterületeken is életbe lép a dohányáruk reklámozásának teljes tilalma. Kivételt egyedül a nemzetközi motorsportrendezvények képeznek.
Januárban az FKGP elnöksége megbízza Pokol Béla kisgazda képviselőt, az úgynevezett lex Pokol törvénytervezet megújítására és parlament elé terjesztésére. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöksége alkotmánysértőnek találja a törvényjavaslatot, melynek elfogadása esetén a sajtóban megjelent véleményeket is helyre lehetne igazítani. Az elnökség úgy véli, hogy a törvényjavaslat elfogadásával súlyosan sérülne a szabad véleménynyilvánítás és a sajtószabadság.
Szintén januárban az MSZP úgy dönt, hogy csak akkor támogatja a kormány médiatörvény-módosítási javaslatát, ha a közmédiumok kuratóriumi elnökségei kiegészülnek ellenzéki tagokkal.
A hazai közszolgálati elektronikus médiumok új hírügynökséget hoznának létre, nagyrészt kormánypénzből. A Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat elsősorban a magyar közösségek életéről és azoknak a határontúli országoknak az eseményeiről tudósítana, ahol magyarok élnek.
Január 24-én az SZDSZ egy olyan médiatörvény - módosítási javaslatot nyújt be az Országgyűléshez, melynek értelmében megszűnne a pártok jelenléte a közmédia kuratóriumi elnökségeiben. Az SZDSZ az ORTT párttalanítását is fontolóra venné.
Január végén az MTV kuratóriuma nem fogadja el a Szabó László Zsolt által benyújtott idei üzleti tervet, ugyanis úgy gondolja, hogy az túl nagy veszteséggel számol. Az MTV tavaly, mintegy 20 milliárdos veszteséget halmozott fel, amelyből a 10 milliárdos köztartozást a költségvetés átvállalta. Mindemellett nézettsége is jelentősen csökkent.
A kuratórium az Állami Számvevőszéket is felkéri a Magyar Televízió gazdasági helyzetének vizsgálatára.
Február: Majtényi László, adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a műsorszolgáltatók nem kötelesek az átvilágító bírák rendelkezésére bocsátani a televíziós és rádiós szerkesztők munkaszerződéseit. Csak azokat az adatokat kell közölniük, amelyek az átvilágítás lefolytatásához szükségesek. Ugyanezen a napon, Pilli Gyula, az MTV RT. Pénzügyi főigazgatója távozik tisztségéből .
Mivel az MTV szegedi, pécsi és miskolci munkatársai 5 hónapja nem kapnak fizetést, a szegedi stúdió február 15-én 48 órás demonstrációba kezd. Ugyanekkor az MTV elnöke, Szabó László Zsolt, új általános alelnököt nevez ki, Mendreczky Károly programigazgató személyében.
Szintén februárban a köztévé eladja Bojtár utcai ingatlanját, amivel 2,1 milliárd forintos bevételhez jut. A vevő, az ÁPV Rt. által létrehozott kft., amely ott építi majd fel az MTV új székházát és ezt visszabérelteti a televízióval. A bevételből az MTV a külsős munkatársak elmaradt munkadíjából, átlagosan három hónapi tartozást szeretne kiegyenlíteni.
Február végén az MTV elnöke felmond Szenes Andrea, műsorokért felelős alelnöknek.
Február 28-án lemond Szabó László Zsolt, az MTV elnöke. A kuratórium közli, hogy Mendreczky Károly az elnöki feladatokat és elnöki jogkört gyakorló alelnök.
Februárban és márciusban a Fidesz elveti Pokol Béla vélemény-helyreigazítás javaslatát, ehelyett azt ajánlja, hogy ha a sajtóban valakiről a személyiségi jogát sértő állítást közölnek, akkor az érintett kérheti, hogy az állítással kapcsolatban a média az ő véleményét is közölje. A MÚOSZ szerint a Fidesz javaslata csak megfogalmazásában különbözik a lex - Pokoltól, de lényegét tekintve ugyanaz. A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) is bírálja a javaslatot. Mint mondták, hasonló szabályozás sehol a világon nem ismeretes. Az ellenzék és a Nyilvánosság Klub sem támogatja, a sajtóban lex Répássyként emlegetett, hat fideszes képviselő által benyújtott indítványt. A javaslat, az érintetteknek járó kártérítés mellett bevezetne egy speciális, az államnak kötelezően befizetendő bírságot is, mely bizonytalanná tenné jó néhány klasszikus sajtóműfaj jövőjét. (karikatúra, szatíra stb.) Répássy Róbert azzal indokolja javaslatát, hogy a személyiségi jogok védelme mindenek előtt való.
Márciusban a Magyar Rádió közalapítvány kuratóriuma két fordulóban elutasítja Marinovich Endrének, az Antall-kormány volt kabinetfőnökének elnöki pályázatát, aki úgy nyilatkozott, hogy nem pályázik újra az elnöki posztra.
Eközben aláírásgyűjtés kezdődött amiatt, hogy a Kossuth adón Stifner Gábort, a Vasárnapi Újság című műsor munkatársát nevezték ki a belpolitikai szerkesztőség vezetőjének.
Szintén márciusban Juszt László, az egykori Kriminális című műsor és hetilap főszerkesztője, 100 millió forintos nem vagyoni kártérítést kér az ORFK-tól, személyiségi jogainak megsértése miatt a Fővárosi Bíróságon kezdődő perben.
Ugyanebben a hónapban az ORTT panaszbizottságának határozata alapján a Nap-tévének bocsánatot kell kérnie, amiért egyik adásában a műsorvezető érzékelhetően az egyik vitatkozó fél álláspontjával rokonszenvezett, és így vezette le a műsort.
Márciusban kihirdetik az ORTT által, a nonprofit rádiók részére kiírt budapesti frekvenciapályázat győztesét. A pályázatot a Rádió C elnevezésű, roma rádió nyerte el. Az ORTT tavaly novemberben másodszor írta ki a pályázatot a budapesti 88,8 megaherczes frekvenciára. Eredetileg február 10-ig kellett volna választani két egyházi, egy roma rádió és a Tilos Rádió között. Bár a nyertes Rádió C anyagában több formai hibát is találnak, az ORTT nem változtatott döntésén. A Tilos Rádió felkér egy céget, hogy keressen szabad frekvenciákat. Rozgonyi Zoltán, a Tilos képviselője szerint a testületnek kellett volna kezdeményeznie további frekvenciák felkutatását, hogy ne négy szervezetnek kelljen egy frekvenciáért küzdeni. A médiatörvény értelmében egyébként két kereskedelmi frekvenciára jutna egy nonprofit frekvencia, jelenleg azonban csaknem hatszor több kereskedelmi adó működik.
Még mindig márciusban történik, hogy Schiffer András ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel több ponton is alkotmánysértőnek találja a gazdasági reklámokról szóló törvény módosítását. A jogállamiság elvének értelmében ugyanis egy jogszabály hatályba lépésének idejét úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a felkészülésre. Az ügyvéd még hozzáteszi, hogy a szólásszabadság súlyos sérelmével járhat, ha bevezetik az előzetes cenzúrát.
Március végén az MTV közalapítvány kuratóriuma megbízza Mendreczky Károlyt, a Magyar Televízió Rt. általános alelnökét a köztévé irányításával az új elnök megválasztásáig és elfogadja az intézmény következő fél évre szóló üzleti tervét. A terv létszámcsökkentésekkel, ismétlésekkel, a ruhapénz visszatartásával, a teljes ingatlanvagyon eladásával és az MTV-nek járó koncessziós díj értékesítésével számol. Az elképzelésből azonban kimaradt az archívum értékesítése.
A kurátorok úgy nyilatkoznak, hogy amennyiben továbbra sem tekinthetnek bele az MTV megbízásos szerződéseibe, a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak.
Március 30-án kisorsolják a közmédia következő civil delegáltjait. Az MTV közalapítvány kuratóriumába többek között a Nők a Balatonért Egyesület, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége került be. A MÚOSZ ebben az évben nem delegálhat tagot egyik közmédia testületébe sem.
Márciusban és áprilisban az Újságírók Nemzetközi Szövetsége (IJF) jelentésében az áll, hogy a médiaválság rontja Magyarország külföldi megítélését és veszélyezteti az EU-csatlakozásról folytatott tárgyalásokat. Ezért az IJF és az Újságírók Európai Szövetségének vezetői kérik az ügy kivizsgálását az Európai Bizottságtól és az Európa Tanácstól.
Áprilisban a MTV Hét című műsorában Siklósi Beatrix, a Brit Helsinki Emberjogi Csoport médiajelentéséről beszélgetett Jonathan Sunleyval, a dokumentum egyik szerzőjével, aki más aspektusból vizsgálta a magyar médiahelyzetet. Mint kiderült a Brit Helsinki Csoporttól korábban már többen is elhatárolódtak, pl.: az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége (IHF) és a Brit Parlament Emberi Jogi albizottsága.
Szintén áprilisban történik, hogy az internetes portálok vállalják, hogy a kampánycsend időszakában nem jelenítenek meg olyan új, vagy szerkesztett anyagokat, amelyek bármilyen módon befolyásolhatják a választás eredményét. Mint ismeretes a médiatörvény nem rendelkezik az internetes médiáról, így az, leginkább önszabályzó módon működik.
Áprilisban kiderül, hogy a lex Pokollal ellentétben a lex Répássyt már nem támogatja a MIÉP.
Ugyanebben a hónapban 141 személyt bocsátanak el azonnali felmondással az Magyar Televíziótól. A 18 felső vezetői beosztásban dolgozó személy mellett többek között igazgatókat, tanácsosokat, főszerkesztőket is érint a döntés.
Április elején a Happy End Kft. újabb állami megrendelését szerezte meg az Ország.Imázs nevű pályázat elnyerésével, így 4,2 milliárd forintot költhet a Magyarországról kialakult külső és belső kép formálására. A Magyar Hírlap értesülései szerint a pályamű nem felel meg a szakmai követelményeknek. Az Index értesülése szerint az összeg kétharmadát belföldön akarják felhasználni, amely szakértők szerint szokatlan egy országimázst javító kampánynál. A Magyar Hírlap szerint a belföldre szánt szlogenek azonosak a Fidesz új, dabasi, országgyűlési képviselőjének plakáton olvasható üzeneteivel.
Még mindig áprilisban történik, hogy az Országimázs Központ (OK) előzetes hatásvizsgálat nélkül indít ellenkampányt Szlovéniában, a televízióban és más médiumokban, ahol az Amnesty International (AI) kampánya megjelent. A kivitelezést a Happy End Kft. Végzi. Az OK szerint a kampány, általánosításokra adhat okot és Magyarország képét negatívan befolyásolta. Ezzel szemben Anne Burley, a szervezet regionális programigazgatója szerint az AI szlovén tagozatának hirdetése nem közöl hamis információkat a rendőri kínzásokról és bántalmazásokról.
A Magyar Rádió közalapítvány kuratóriuma április 20-án kiírja az új, immáron a negyedik elnöki pályázatát, mely megegyezik a korábbival. Egy héttel később, az MR kibővített vezetői értekezletén Szíjártó István ügyvezető elnök beszámol a várható létszámleépítésről, mely kb. 180 embert érinthet.
Április végén az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Hunnia Filmstúdió pert indít az MTV Rt. ellen, miután két éve tartozik 45 millió forinttal a stúdiónak. Az MTV összesen 100 millió forinttal adósa a Magyar Mozgókép Alapítványnak.
Ugyancsak áprilisban derül ki, hogy több ezer magyar állampolgárt nem valódi összeírók, hanem az ORFK Köztársasági Őrezred biztonsági tisztjei kerestek fel a népszámlálás során. Elsősorban a vezető politikusok, állami tisztségviselők lakóhelyének környezetében dolgoztak kormányőr tisztjei, akiknek Pintér Sándor belügyminiszter adott ki utasítást. A Nyilvánosság Klub és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ szerint az államhatalom az állampolgárok alapvető szabadságjogait sértette meg. Az ellenzék is úgy gondolja, hogy törvényt sértettek a népszámlálásnál. Ezzel szemben a Belügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy nem történt titoksértés. Az MDF és a MIÉP nem tartja hírértékűnek a történteket.
2002
Január
Az ORTT után a bíróság is elmarasztalta első fokon a Magyar Rádió miniszterelnöki interjújának kérdezőjét, az időközben alelnökké kinevezett Hollós János.
Az átvilágítóbírák még 2001-ben befejezték az elektronikus média ellenőrzését. A kereskedelmi televíziók közül a tv2-nél 28 munkatársat világítottak át a teljes felső vezetést is beleértve, és nincsen egyetlen érintett sem, az RTL Klub hírrészlegének munkatársai is tiszták. Az MTV elvárja az érintettektől, hogy jelezzék, ha rájuk nézve hátrányos adatokat tárt fel az ellenőrzés. A Magyar Rádió vezetősége felszólította az ellenőrzötteket, hogy mutassák be az átvilágítás eredményét, azonban ez a MÚOSZ jogásza szerint a feletteseknek a törvény szerint nincs lehetőségük arra, hogy megismerjék alkalmazottaik dokumentumait.
Első fokon pert vesztett a Tilos Rádió az ORTT-vel szemben, ugyanis a bíróság nem jogosult a médiahatóság frekvenciára kiírt pályázati határozatainak felülvizsgálatára. A Tilos várhatóan fellebbez a Legfelső Bíróságnál.
Az ORTT megállapította, hogy törvényt sértett a Pannon Rádió: rendszeresen megsérti a zsidó, a roma és a homoszexuális kisebbségeket, illetve megsértette a méditörvény azon pontját is, mely kimondja, hogy műsorszolgáltató nem állhat valamely párt vagy politikai mozgalom szolgálatában. Az ORTT a médiatörvény sorozatos megsértése miatt 2,3 millió forintos kötbért szabott ki, illetve a következő szabálytalanságnál akár a frekvenciahasználati engedélyt is felmondhatják, mindezzel azonban az ORTT MIÉP által delegált tagja, Bánlaki József nem ért egyet. Véleménye szerint példátlan, hogy a monitoring szolgálat napi 24 órában rögzíti és archiválja a Pannon Rádió műsorát, miközben egyetlen más műsorszolgáltató adásait sem figyeli rendszeresen.
Január 16-án Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen hangsúlyozta: súlyos veszélyeket hordoz magában az a folyamat, amelynek lényege, hogy a "kormányzati médiapolitika nyílt kampánypolitikává vált".
A választások közeledtével egyre több egyeztetést folytattak a közszolgálati médiumok a hat parlamenti párttal. A Happy End és az Ezüsthajó Kft. több éve törvényt sért, ugyanis rendre elmulasztották benyújtani éves beszámolóikat. A Happy End szervezhette többek között Mádl Ferenc államfő beiktatási ünnepségét, az olimpiával kapcsolatos rendezvényeket, illetve jelentős megrendeléseket kapott az MTV-től is.
Pető Iván (SZDSZ) decemberi beadványa nyomán a köztévé 2001. évi tevékenységét is vizsgálta az ORFK. A beadvány arra hívta fel a legfőbb ügyész figyelmét, hogy az MTV-nek több mint 1,4 milliárdos köztartozása van.
Szintén januárban költségtakarékossági okokra hivatkozva a Magyar Televízió nem hosszabbította meg legnézettebb műsora, a "Sláger TV" szerződését. A produkció külsős gyártójának kisebbségi tulajdonosa és egyik ügyvezetője az a Kende Péter, aki a hónap közepén könyvet jelentett meg a miniszterelnökről.
Nem sikerült az SZDSZ Új Generáció tagozatának találkoznia Orbán Viktorral a Magyar Rádió épülete előtt, ugyanis a miniszterelnök a másik bejáratot használta. A demonstrálók a "Vasárnapi Újság" műsora ellen tüntettek, amit az ORTT többször is törvénysértőnek minősített.
Mendreczky Károly, az MTV elnöke márciusig kapott haladékot arra, hogy alelnököket nevezzen ki, ugyanis máig erre nem tett javaslatot. Egy belső értekezleten elhangzottak szerint az MTV-nek jelenleg nincs köztartozása, csak külsősöknek tartozik.
Február
Mint ismert a Magyar Nemzetben január 9-i számában megjelent egy, a Kontroll Csoport által jegyzett összeállítás, amely név szerint sorolja fel azokat a Budapestre akkreditált újságírókat, akik bíráló cikkeket írtak a miniszterelnökről. A Magyarországi Nemzetközi Sajtóegyesület elnöke szerint Orbán Viktortól minden erkölcsi támogatást megkaptak és a miniszterelnök együtt is érez a támadott tudósítókkal.
5 komment
Címkék: sajtószabadság
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.01.10. 10:53:56
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.01.10. 10:55:19
magyar-magyar szótár 2011.01.10. 11:06:50
magyar-magyar szótár 2011.01.10. 15:24:51
Én meg szajkózom a magamét.
magyar-magyar szótár 2011.01.10. 15:30:00
Nem az a baj, hogy cenzúra lesz, ha eleve kizárt, hogy legyen. Sokkal nagyobb problémájának látom a jóoldali megfelelőújságíróknak, hogy Dzsingisz kán -tól Pablo Escobar kokainbáróig bezáróan leürítették már a rémségek tárházát, amivé még hoaxálni lehetne A Cigányt. Szerintem még a virológia meg az állatgyógyászat kórtani elnevezései viszont nem annyira használtak pl az Alcsúti H1N1 vírus vagy a m'túri lépfene.
Ez az "arra mutatnak" nagyon gyér. Úgy fogalmazott a bezzegóperenciális burkusújságíró, hogy a szavakba nem lehet belekötni, de majd megpróbálnak a szellemébe [az elég képlékeny :D ]