"Mi mindenkit egyformán útálunk!"

/egy politikai jógyerekblog jelmondata/

 

Több, mint huszonötéve már ugyanazok a pofák szarják az arcunkba a spanyolviaszkot a politikai megmondás kategóriájában. Természetesen ezek a pofák, legalábbis ön -vagy egymás definiáltságában mind-mind politikailag elkötelezetlen semleges arcok, az csak így utólag derülhet már ki, hogy ők még 1978-ban tudták, miért is érdemes ember Marjai József.

Az elmúlt huszonötévben egyre szarabb lett minden, egyre korruptabb, és még az hagyján, hogy a közismert pénzügyi-gazdasági, de a hamvas béla-i értelmében is velejéig korrupt. A legkorruptabbak éppen azok a csávók lettek, akiket annakidején, a rendszer formai változásakor a direkt morál hevülete fűtött még. A Török -féle agymosoda módszerével de faszagányossan lehetne bekapatni pl a fiatal Pető Iván-ét a mai, érdemei elismerése mellett békén hagyott Pető Ivánnal, pedig---

Most pedig rossz lelkiismeretükben való lelki elgenyásodásuk közepette még mi, a büdös nép vagyunk ugye a felelősek, a tahók. Mink vagyunk a kétharmad, mink vettünk fel devizahitelt, mér' nem tuttuk, hogy abban a valutanemben kéne eladósodnunk, amiben a jövedelmünk keletkezik..ö.. miért is nem tuttuk jeztet?-  mink mért vótunk olyan hülyék, de mi voltunk az ügyes ügynökök, akik a "pénzintézetek" ösztönzésére százalékért elnyomtuk a treszkóhiteleket a büdös parasztyainak. Mink miattunk nem lett gázáremelés. Mink kezdtünk el kiállni a vacak tragacsainkkal a kereszteződésekbe 1990. október valahanyadikán, aztán nemrég meg rá kellett dübörögnünk, hogy nem is mink meg a ganyé magánfuvarozók és zsírgazdag maszektaxisok, tanáltuk ki, hanem az ország Fő Eszetokjai... Mink türűjjük szemünk-szánk, nyóccázezrünknek lett új ótója, miközben kettősadósságspirálba került az órszág (szintén minkmiattunk, mert mink tanátuk ki azt a választási matekot, ami 1998-ban a numeriukusan nyertes MSZP fölé algebrázta a FIDESZ-t, ugyi-ugyi??), köszönjük Ildi néni! 1998-ban nem a kétharmadunk, hanem a mínusz akárhányezrelékünk vót az a tahó, akik miatt a taknyok nyertek, ugyi?

 

A fizetett megmondóembereink 25 éve mondják meg, osztán vagy úgy lett vagy és leginkább nem úgy lett, de ők ugye nem választott emberek, viszont a széles képernyőjük, a saválló pofájuk által kiszorított médiateret csak megörökölni lehet. Mondjuk taláőn a blogoszférában payoláskodó megmondóemberekben ezt lehet becsülni, őnékik ugye szembesülniuk kell   a kommentoszlopokból felgőzölgő   népszagá-val. (Bár az efféle szondázás hasznos is lehet pl egy pol'tanácsadó cégnek...)  

A dialektikus vitamódszer több, mint ötezer éves. Görög tudományvásárló túristák több ízben is bevásárolták Egyiptomban ezt a cuccost ie. 500-300 táján. Létezett már az írás (Az Írás-ok) előtt is. Vélelmezem, hogy a kétjégkorszak-közi (interglaciális [fakorszak]) Fatemplomépítő Kultura sámánjai ezzel a módszerrel szopatták a kor jógyerekeit a férfivéavatási képzés során. A módszer egyszerű és csak 1990. után szerzett politológusi diploma kell ahhoz, hogy valaki képtelen legyen felfogni.

 

A dialketikus vitamódszer lényege az, hogy az ellenfele  álláspontját foglalja el a Felnőtt Bácsi el és így a mitsesejtő kis tanítványai, a jógyerekek elkezdik ezerrel fikázni -megbolondult a tanár úr ?  A Török -féle agymosoda előadásban ez úgy néz ki, hogy a címben, de a felütésben is "kormánypárti"-asan nyilvánul meg. Pl ejnyebejnyéz azokra, akik a kétharmadot firtatnák. A második nehézségi fokozatban a Felnőtt Bácsi egy -egy nebulót kér meg, hogy képviselje az elleniskolát. Pl papnöveldékben minden kispapnak kell tudnia dialektikusmaterialista-antiklerikális ateista érvekkel érvelnie, csak a mai southparkiánus matulista fikaista  jógyerekeknek nem kell tudniuk semmit a kispapok érvrendszeréről (igaz, teológiai alapismertek nélkül mire is mennének ezekkel..) Katolikus kispapoknak ismerniük kell a reformáta érvrendszert és viszont, sőt, gyűjteményemben olyan szélsőséges esetek szerepelnek, mint katolikus pap vezette református bibliaóra és református pap által szolgáltatott katolikus temetés. Csak Tóta W Árpád antiklerikális harczimarczinak  nem kell tudnia, mi a különbség katolikus és református pikto' [ikon] között... De pl Cs. Kiss László sertésgondozónak, az Oleg Kosevoj Szocialista brigád vezetőjének 1971-ben, a nyolcosztályos gumicsizmás téeszparasztnak még tudnia kellett, mert a foxi-maxin foglalkoztak teológiai kérdésekkel is az ateista propaganda hatékonyságának fokozására... Máma meg kigugliznak valamit a jógyerekek ezügyben osz' jaóvan , egy kis fotosopp oszt ez is megvan, mégsincs este.

Manapság nem mindegy, hogy valakinek mi/milyen a politikai véleménye. Az álláspontja hogyan tükröződik. Tavaly se volt mindegy, tíz, húsz éve sem, ötven vagy száz éve detto. Nem úgy mint régen, máma már még Bácsfi Gyiána is szerezhetett diplomát. A nemmegfelelő rosszoldali gondolkodás azonban hosszú távon nem kifizetődő, bizonyos szakmákban meg nullára is írhatja magát az ember. (Latolgassuk csak  az egysuliban, egy osztálylevegőn felnyőtt jógyerek Rajnai Attila és a díszjobber Kóczián úr közötti különbséget! ) A médiában a jobber legföljebb másodosztályú, egy kezem elég megszámolni azon jobber médiamunkásokat, akik a jóoldalon kispadhoz juthanának szakmai felkészültségük és tehetségük okán. Nagyon komoly Vásárhelyi Mari néni féle satisztikaimatek kell ahhoz, hogy a harmad-negyedosztályú jobberújságírást egalizálni tudjuk legalább a mindenben menő és példamutató jóoldali megfelelőújságírókkal... ) Gondoljunk csak a gatyarohasztóan unalmas bájerzsótozásra, ha a Gyalogkakukk Bayer fejére ejtene egy üllőt, mekkora csapás lenne az a jógyerekújságírás számára: Ma már ivarérett az a jógyereknemzedék, akiknek semmi reflexe nem éled Kondor Katalin néni nevére.

 Nincsen új a paplan alatt. Már a százkétéves Bolgár Gyuri bácsi is tudta, hogy nem neki kell kimondania a nagy igazságot, majd az a suk-sük, spontánbetelefonáló  nyugdíjas bácsi kimondja helyette és ő pedig beavatkozás [moderálás] nélkül hallgatja és legföljebb ümmög. Bolgár Gyuri bá' lassan kimegy a divatból, de itt van nekünk helyette a Hajós András meg a Bolhacirkusz című műsora a RadioCafe-n.

25 éve Karcagi Lacika még sajtópapíron, sajtótermékben [a Népszabi'ban] nyomatta azt a gyerekes műlazzzaságot, ami a mai polbloggerek hiedelme szerint southparkiánus újság.

 

Rákosi Mátyásról, a magyar polihisztorok egyik utolsó díszpéldányáról annyira lapos, sematikus és persze hamis kép él a gyermekekben, hogy simán össze lehet tolni egy manapság divatos közepes képességű (kommunikációból kettes alá, internet'ből elégtelen...) népvezérrel [Rákosi Viktor, A Cigány szőlőbányász, etc. etc.) Előre rettegek, mi lesz, ha feltalálják az időbuszt, megérkezik a sok büdös lurkó 1951-be, a dísztribün aljára és rohannak föl vállonveregetni A Kopaszt : "mi van Törpicsek?". Ezért hihetelen, de igaz, Rákosit meg lehetett bírálni, akár egy szövőnő aktívaaértekezlet is kérdőre vonhatta. Na, kb a Népszabi 2005-2006. közötti Gyurcsány-kritikája volt olyas. Orbánt viszont még efféle fal-kritika se érheti. Hát még a KV tagjaitól! Rákosi KV-jában, ha azt mondom, szarkasztikus volt a hangnem, az kevés...  és belsőkörben mennyire durván nyilvánult meg egymással a Szűkkörű-KV! (Most arról ne is beszéljek, hogy Orbán sem ógörög, sem latin nyelven nem perfekt és napi irodalmi kérdésekben meg főleg nem annyira tájékozott, mint Rákosi Mátyás volt a szépnapjaiban.)

 

A politikai boxzsákemberekkel foglalkoztam már ( Tóth Károly MSZP-s képviselő, Szili Katalin, Lendvai Ildikó stb) akik fikázása (és gecizése...) szintén a politikai álsemlegesség bizonyítását szolgálja. (Vö.: a kádár-kori "vannak még hibák"-at a Népszabiban megnyilvánuló "Gyurcsány-kormány kritiká"-val...) A politikai boxzsákemberek most mehetnek pihibe, avagy a kukába pl az MSZP tiborcaival egybe...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr52232284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

I_Isti 2010.08.19. 13:49:24

Rákosi et. kb 5 nyelven volt teljesen perfekt, és minden (minden!) tárgyalásra, és minden tárgyaláson minden elhangzottra emlékezett, amelyen életében részt vett.
Ugyanmár, hozzá hasonló kaliber a mai politikusok között? háháhá...

Kenguru 2010.08.19. 16:58:33

Es ezzel fennen cafolta azt a baloldali alaptetelt hogy az ember oktatassal "megjavithato".
A ket vilaghaboru kozott a legtobb diplomas tagja a szelsojobbos/nyilas part(ok) nak volt.

A maiak kozul Thurmer Gyuszi siman R. elvtars nyomaba erhet, o valami 7 nyelven tud.
Csak a hulye nem nem ertekeli.

I_Isti 2010.08.19. 20:33:45

@Kenguru: Pont az a lényeg, hogy "oktatással" zombit csináltak belőle.

PesszimPista 2010.08.19. 23:26:33

Tudom, hogy ez így elsőre sem lesz egyeseknek szimpatikus, de egyrészt leszarom (hűűű de kemény vagyok), másrészt nekem Hofi Géza 3 T-s "egypofon, egypuszi" sorminta által átszőtt munkássága jutott eszembe.
Értem én, hogy nagy előadóművész volt, meg tudott énekelni is, meg minden, de azért munkásságát mélyem áthatotta a Kádár-kor hangulata. (Mentségére legyen mondva (akkor!!!) nem is lehetett ez másként.)
Amiért ez eszembe jutott, az pedig az, hogy úgy látszik, a szabadságfok ellenére (mellett, helyett), csak a sorminta változott azóta. Most az "egypofon, egypuszi" helyett az "egypuszi, egypofon" dívik látszatsemleges körökben.
Aki meg benyeli, az benyelte tövig Gézát is, aszitte valóban az aki/ami. (Márpedig ez nem kis számosságú tábor.)

magyar-magyar szótár 2010.08.20. 06:22:43

@PesszimPista: Azt hittem, Hoffmann-ről ez a véleményed csak az én dilim. Nekem Őszi József ny. őrgy. mesélt az igazi Hoffmann Gézáról, aki hátszeles hazajárógépként ezredírnok volt Jászberényben, fhdgy korában kiképzője volt az öreg. Mint emlékezetes, Hofi egyik első sikere voltt a katonatörténetes. Hoffmannban is az volt a nagy, ami Moldovában, jól tudott elhallani. A nép szava volt Hofi szava (meg Moldova szava) van szociográfiai értékük is ezeknek. Namost az, hogy szelep-ként használták őket... Azért Hoffmann igazi művész is volt, jó bonviván, operettel kezdte, jól énekelt, Latinovits-csal együtt kezdtek Debrecenben.
Ambivalens érzelmeim vannak ezekkel az emberekkel. De Moldovát sokkal kevesebbre tartom, mert nekem volt szerencsém odalent lenni többhelyen.. amit Moldova a nagy sikerkönybveiben csinált, az kb az, amit egy szerkesztő csinált, jól összeszerkesztette (megfelelő papírokkal megfelelő eltása kisérték le) És még egy, ami nagyon vészesen párhuzamos a mai "tényfeltáró riportozással" l amit Rajnai Attila is műávelt, minden megvan, csak mindig valami iciripiciri lényeges hinyzik máshol meg kupálódik a főcélhoz hozzá. És végülis a moldovai feltárásokból nem lett több, mint a kor
"vannak még hibák" -line-jába egy sodorat... Ugye, a mozdony'os az első nagy vasútfelszámolásokhoz kontrázott.. alá Állítólag vannak Moldovának szépirodalmi értékei is, hát nekem még azokhoz nem volt szerencsém. Ráadásul pont abban a korban virágzuott még a valódi szociográfia, pl az igazi Magyarország felfedezése sorozat. És voltak, akik valóban és tényleg merészen vágtak és nem csak jól anedotázó szakmákból gyűjtögettek poenokat..

Hiába volt jobb Hofinál a részeges Erdei Ráduly, de a szinpadon csak kukult volna. namost Hofi az ilyen fickók szövegeit tudta szinpadra alkalmazni és ez kétségtelenül művészet volt..

Intizar 2010.08.25. 00:03:31

@I_Isti: Én úgy tudom, Rákosi volt az egyetlen a csatlósok közül, aki négyszemközt is találkozgatott a nagy Józseffel, nem utolsósorban azért, mert elég perfekt volt ruszkiból.

magyar-magyar szótár 2010.08.25. 05:09:47

@Intizar: Rákosi és Sztalin viszonya ambivalens volt, úgyértve, hogy Sztalinnak persze nem volt semmilyen, csak Rákosi volt ambivalens soktekintetben. ERhhez ismernünk kéne kedves Initzar először is a kommunista embert, amivel mi már nem találkozhattunk, a Kádár koprszak délnapjaira az utolsó kommunista emberek is kihaltak, volt pár tizenkilences veterán, Major Tamás... kit mondjak még.. Lengyel József író volt az egyik utolsó magyar kommunista értelmiségi.
Azzal szoktam szemléltetni a magyar jógyereknek, milyen volt a kommunista, hogy Rákosi , RévaiJ, Gerő, a belső felsőkör tagjai magázódtak egymással. Ha a Párt meg az eszme azt követeli meg, Gerő szemrebbenés nélkül torkonlövi Rákosit és érzelmek nélkül! Ezeknek az embereknek nem volt élete. Sokan nem értik Gerőt, az 1956 augusztus-októberi Gerőt. Amikor Gerő simán elárulta Rákosit, sőt, elment a Krímbe vadászni!!!!!! = gazsulálni Hruscsovnak. Ha Gerő tervei sikerülnnek és az Eszme meg A Párt azt követeli, Gerő kolbászt tölt Rákosiból. Ő maga a maga kezével. Ehhez látnunk kell a kivégzőpincében cigarettázó Kádárt, ahogy barátja, Rajk arcába néz, annyi csak, hogy a csikkről egy másik cigire gyújt, amikor lassan fölballag a levegőre. De Kádár erős dohányos volt, ilyent csinált bármikor is. Rajkban megrendült a kommunista, nagyon emberi violt, mint az a Jézus nevű fickó, és azt hitte, hogy Kádár a felmentéssel, az ÁLLJANAK MEG!-gel jött. Az utolsó utáni pillanatban a megrendülés ellenére is HITT azonban az eszmében és az Éljen a Szovjetúnió! -val tett hitet emellett, hogy a tanúk láthassák, az eszme fontosabb, mint az ember.

Innen próbáljon meg kedvesem bizonyos "balodali emberekre" most, mint baloldali emberekre tekinteni.
na?

Visszatérve: Rákosi utánozta, de belül, legbelül szerintem gyűlöklte is az antiszemita, valljuk be, részeges tahó bunkó Sztalint. Rákosi nem nagyon szenvedhette a részegeseket, nem is voltak körüle úgy idültalkoholisták, mint Kádár körül. A mai emeszpében meg az idültalkoholizmus már erénynek számít (Szanyi -> Horn... alig van prominens, aki ne lenne alkoholsita...)

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2010.08.28. 03:17:10

@magyar-magyar szótár:

Sztálin ténylegesen részeges volt, tahó is és bunkó is. Emellett viszont a magánkönvyvtárából több ezer (főleg piros és más színes ceruzákkal) aláhúzogatott-széljegyzetelt kötet került elő. Gazdaságtörténet, mitológia, grúz irodalom, olajfúrótornyok műszaki problémái stb. mind érdekelték. Mindez nem gátolta meg abban, hogy "belső körében" olyan félanalfabétákat tartson, mint Vorosilov. Az egyetlen értelmiségi Sztálin környezetében Zsdanov volt.

Két epizód 1950 környékéről, amikor Sztálin már nagyon leépülőben volt.

1) A 30-as években a marrista nyelvészet volt a dogma a SZU-ban. Ez kb. annyira volt tudományos, mint a liszenkóizmus.
Egy nyelvész hosszú levelet ír Sztálinnak, amiben kritizálja a marrizmust. Sztálin fogadja, este 7-kor, természetesen. A nyelvész előadja az ellenvetéseit. Hajnali 2-ig beszélnek, Sztálin egy kockás füzetbe jegyzetel, mint egy szorgalmas kisdiák.
Nem az az érdekes ebben a történetben, hogy később milyen cikket írt Sztálin, illetve milyen könyvet "szerkesztett" a témáról, hanem maga ez a hozzáállás.

2) Több mint tíz évig írták a hivatalos polgazdtan tankönyvet (azt a vastag fekete féltéglát, Sepilov, Leontyev stb. részvételével). Sztálin mindig megkapta az aktuális verziót, de mindig elégedetlen volt, visszaküldte. Minthogy folyamatosan "változott" a közelmúlt történelme, a tegnapi hősökből folyton reakciós láncos kutyák lettek és viszont, ez a szocializmus történetéről szóló fejezetben is éreztette a hatását. Valamikor 1950 körül bele is került a tankönyv-tervezet aktuális változatába a titóista láncos kutyákkal való leszámolás. Sztálin ezt dühösen visszaküldte, valahogy így: "a politikai gazdaságtan komoly dolog".

A foximaxi ateizmus-kurzusáról még az eszembe jut két dolog. Az egyik a "C" sajtószemle (cím helyett ennyi volt a fejlécén, hogy C), ami egy írógéppel írott heti gyűjtemény volt a külföldi sajtó cikkeiből készült fordításokból. Ma sokan széles látókörűnek gondolják magukat azért, mert időnként elolvassák az amerikai hírportálokat. Akkoriban az elvtársak, akik a mai mitológia szerint a külvilágról semmit sem tudó provinciális tahók voltak, akik semmit sem tudtak a nyugati eszmeáramlatokról, a C-ben hétről hétre olvasták a Le Monde vagy a New York Times legfontosabb cikkeit, ismerték a teljes "rothadó kapitalista" érvrendszert. Jóval "up to date"-ebbek voltak, mint sok mai állítólagos világpolgár, mert a C-ben a német, olasz, portugál, arab stb. sajtót is fordították, nemcsak pl. az amerikait.

Arról nem beszélve, hogy a pártfunkciknak a 80-as években illett továbbképzésekre járniuk. Mondjuk Márkus György-előadássorozatra Thatcherről és Reaganről, nem Tóta W-szinten.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2010.08.28. 03:19:57

@dzsucseharcos: Ja bocs, Márkus már nem adhatott elő a 80-as években :)))

Márkus_ról_ adtak elő a 80-as években a füzeteim szerint. Meg Thatcherről és Reaganről.

magyar-magyar szótár 2010.08.28. 07:52:35

@dzsucseharcos: Köszönöm - a szó-tár egyik célja ez is, értékes kommenteket kiprovokálni

Tokfalv 2010.09.01. 12:28:40

@magyar-magyar szótár: Meg kell jegyezi, hogy Rákosinak a feljegyzések szerint annyira nem volt zsidó azonosságudata, hogy kedvtelve tett antiszemita megjegyzéseket bizonyos feltörekvő fiatal pártértelmiségiek külsejére és viselkedésére, ami az objektív irónia egyik legklasszikusabb példája.

Tokfalv 2010.09.01. 12:36:47

@dzsucseharcos: Volt napi bizalmas is, hasonló szerkezettel. Hozzá kell tenni, hogy a külpolitikát akkoriban még szakmának tartották, és ez az "országimázsra" is kiterjedt, úgyhogy a kiadványok hátuljában majdnem mindig volt valami szimpatizáns cikk Magyarországról, és nem kellett hozzá nagyon szelektálni, mert viszonylag kicsi volt az egyértelműen bíráló cikkek aránya. Ez a funckionáriusoknak (elég széles kör volt, nemcsak pártemberek) visszaigazolta, hogy jó úton járnak.
süti beállítások módosítása