2010.05.11. 06:15
magyar adaptáció
Adaptáció ésvagy interpretácó -ésdeméginkább markecolás
Nagyon fontos Hajnóczy Péter Ki a macska? című novellája (köszönjük meg Örkény Istvánnak -köszönöm!) fogadtatástörténeté*ben, hogy AKKOR mindenki TUDTA, mikor történt és az a dramaturgiai ok is.. nekem is első olvasatra az ostrom [1944-45 fordulója] ugrott be. Nyilván a dramaturg Örkény volt, és tudta, hogy miért húzatja meg a hosszabb elbeszélést mintegy 3/4-ed részét kihajítván a kedves, illedelmes és húsz-huszonegy éves kora ellenére máris masszív alkoholista fiatalemberrel. Az a mai irodalmi fenenagyok ízlésdiktátuma, hogy az stílus a stílus és a forma mindenek fölött (és a történet helyett...) . Ha nincs történet, nincsen dramaturgia sem. Még a néma szinház is történet. Sőt a scéné felülírhatja a lektűrt a történetből (A kékszakállú herceg vára; A csodálatos mandarin)
A jó dramaturg (Arany János A Tragédiá'ban, Örkény itt) a háttérben marad. Nem barátja a rendezőnek (-> nyal neki) hanem feladja a leckét. Sokan nem foglalkoznak vele, de pl a Barátok közt szapanopera leócskulásában jelentős szerepet játszik, hogy a szkeccselőket és dramaturgot leváltották, ma már csak a zseniális színészi MUNKA képes az olvasva BORZALMASAN POCSÉK és szerepidegen szövegeket valamennyire javítani...
Nagyon fontos kérdés ez: Annyira nagypofájú és beképzelt a magyar filmszakma, hogy szivességének tekinti az irodalmi alapműhöz való nyúlást (lásd Szász esetét Dr Brennerrel, amiből tehát jellegzetes southparkiánusságban annyi jön le műűűveltifjúságunk számára, hogy lám-lám a Csáth Géza is lőtte magát... képileg pedig Kraftwerk videoklipek ugornak be reflexből nekem. )
Legyen szabadság a filmben de akkor az adaptációt ne markecolásra használják, írják oda, hogy NYOMOKBAN FELFEDEZHETŐEK bonyolultan ÁTTÉTELES UTALÁSOK XYZZ művére. Természetazonos látszathatások néhány motívumban. Az nem adaptáció, ha önkényesen széjjelbarmolom, pláne nem, ha ráadásul a tehetségem fogyatékát posztmodernnek látszó maszatokkal römbrandtbarnázom el.
A fiatal író Bacsó Péter azért váltott széket a kameramögötti sávban, mert a magyar filmiparban az író olyan, mint a magyar fociban a hátvéd, a leggyengébbet rakják hátra. A magyar basszgitáros egy haver, akit azért vesznek be, mert pöntyög valamit. A magyar munkaügyiminiszter valami gyászos ősz bánatbeteg [kriptoalkoholista] pofa a brancsból, aki kuss, fexx nemu', lényeg, hogy a zsűri [közönség a zenész szlengben] bevegye. És a magyar filmíró is ilyenek van nézve, pária, barom, majdnem kameraelőtti rabszolga. Bacsónak ez a felállás nem tetszett, ezért lett rendező (aki nemmellesleg meg is írja magának a könyvet...
A jó adaptációra példa az Iván gyermekkora vagy a Nagyítás. Mégjobb példa a szovjet Ulenspegel tévéfilm sorozat, ami előtt, után és közben és keresztül kasul is lehet olvasni de Coster remek regényét, nem bánt. A Nagyítás mutatja meg, Cortázar regénye [sic!!!] mekkora is bévül, hiszen a Nagyítás egy részének a tisztességes adaptációja. Az Iván gyermekkora adaptáció is úgy, hogy mondolata is Bogomolov giccsének. Apróságokkal megy tovább a valóság felé Tarkovszkij. Meg is hagyja Bogomolovnak, ami Bogomolové és a sajátja lesz, amivel több.
De az, hogy oktondi módon széjjelbasszusozom az alapdramaturgiai szerkezetet egy nagy maszatos lófasszal ésdeközben reklámszerűen kvázi adaptációként nyomatom, az pthfeaőőőjjj -nekem. Dr Brennerben egy jó elmeorvos ember is elveszett, ismétlem, ember.
*tessék egy jellegzetesen magyar irodalmi fenenagyisztikus szó, pl a dérczysta csapásirányzatból
30 komment
Címkék: adaptáció
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2010.05.11. 14:18:16
ez a mi helyi maimagyarmagyarországunk
nemkicsit savanyú, nemkicsit sárga és még csak nem is a miénk
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.11. 16:04:57
Vannak a mai magyar filmben kiemelkedő alkotók, reményt keltő tendenciák is, bár ha valaki a dolgok könnyebb végét markolássza, akkor nyilván minden sárga és büdös.
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.11. 16:10:15
magyar-magyar szótár 2010.05.11. 16:36:37
Alázat és munka. Csak könnyekkel tudok gondolni Huszárik roppant munkájára a Szindbáddal. Van a Simonffy-féle Dayka Margit (ál)naplóban az a csudás részlet, a Gundel-onoka nem tudja, hogy kell enni velőt csontból DE az alakítás tökéletes. Két nagy munka között ugrott be a jelenethez a Gundel-onoka.
Nem zavar a film, amikor a Szindbádot olvasom, olyanyira nem, hogy természetesen a könyvben a Latinovitsnál fél fejjel magasabb alak jelenik meg. A könyv után megnézem a filmet, majd vissza. És oda. ÉS vissza és nem zavar. Sajnos Spiró kis részlet-metszetét a Szilveszterből nem láttam (a Szilveszter filmre való, de senki nem bátor , pedig a szöveg adja magát! sok pénz se kell hozzá, aki alaposan olvas, rögtön rájön a nyitjára... elég egy Erdért-barakk valami lepusztított ipartelep szélén. Ja, de azért nem árt egy zakhyntoszi forgatási hónapot betervezni :))) )
Így van efes és ez nem csak a filmen lesz így. Nézd meg, mit csinálnak az Alternatíva 17 (ma már 18-19) éves újságírói. Én bízom ezekben a gyerekekben nagyon. Az 1954-eseknek még azért volt jó, mert a gimiben éppen akkor készültek nyugdíjba az igazi tanárok, akik még a 30-as években, a 20-as években érettségiztek. Barokk Róbert még tanította őket. És.. hogymondjam.. ezeket a srácokat meg tanította pár ember, akik kezet fogtak még Barokk Róbert bácsival.
Azért pl, ha adaptáció: Makk Károly is értette, jól.
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2010.05.11. 17:38:30
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.11. 19:37:34
Ma más idők vannak, ma már Huszárik is Barátok köztöt csinálna, vagy még hamarabb hülyére inná magát. Nézd meg, mit csinál ma Makk. Na amit éppen ezek az öregek művelnek, az a szar magyar film ma. Jancsó. Bacsó (bár ő már nem).
De ha adaptáció, akkor Török Feri megadaptálta Spiró Koccanás című drámáját, ami mellett azért nem lehet elmenni szó nélkül. Amúgy, pedig mi értelme is lenne irodalmi anyagoknak filmre ültetésének? Ezek nem sikerültek régen se, ma már még annyira nem működnének. Huszárik zseni volt, Kubrick 2001 Űrodisszeiája nem jó példa, mert ennek épp a regény lett az adaptációja, vagy a Ragyogás? Király Pista azért mégiscsak egy jó krimiszerző, ami azért nem Krúdy mércéje.
Az az igazság, hogy irodalom filmes adaptációja fából vaskarika. Jó filmet igazán rossz irodalmi anyagból lehet csinálni. Egy újságcikkből például. Egy gyenge krimiből, aminek azért jó a sztorija. Egy viccből. A film egész másként hat, mint az irodalom, az agy más területére. A film egyetlen másodperc töredékében többet mutat meg, mint amit egy író a regényében száz oldal alatt le tud írni, és mégis sokszor egy jól megírt mondatban több van, mint egy egész filmben.
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.11. 19:44:21
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.05.11. 22:22:57
Ah, egy erkölcsös éjszaka...
@efes: "Amúgy, pedig mi értelme is lenne irodalmi anyagoknak filmre ültetésének? Ezek nem sikerültek régen se, ma már még annyira nem működnének."
A vihar kapujában?
Bádogdob?
Etűdök gépzongorára?
Berlin, Alexanderplatz?
Hm, folytassam?
Drága efes!
Miféle, kiféle "filmtörténész"-nek teccik lenni? :)
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.05.11. 22:31:37
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2010.05.11. 23:45:29
magyar-magyar szótár 2010.05.12. 05:31:42
magyar-magyar szótár 2010.05.12. 05:38:42
Kuroszava és Tarkovszkij - van valahol, kiadja a Mindenhatooo egy közös képük.
Akutagava Rjúnoszuke szinte minden műve adja filmre magát... (A Hottoko álarc)
"A jó dramaturgnak nem tudjuk a nevét"
Sándor Pál két.. Évák voltak? szóval két nő volt a háttere ,sokszor sokszor nők vannak ott.. hátul...
Állítólag a magyar írók nem tudnak jól filmet írni, ezzel szemben MM András azt mondta, hogy olyan egyszerűnek kell lennie a [magyar]szinopszisnak, hogy félanalfabéták is megérthessék (mármint a bizottság)
Ezek szerint az Eszterhás Jaóska az valami osztrák...
magyar-magyar szótár 2010.05.12. 05:44:28
Az igen, hogy egy kisszinesből készül jó film ( Édes Anna... nem film, de értesz, ugye... Illetve film úgy: Nagy-Kálózy) De Kosztolányinak módszere volt ez, az olthatatlan érdeklődés, a két-három mondatos zanzaskiccek (afféle zigóták, amiket csak ő értett) Óh, Ilona, felfűtötte szinte valamennyit!
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.05.12. 07:14:57
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.05.12. 08:03:00
És hát Bereményi is odatette a Megáll az időt Gothár alá. Na meg Szőts is pengén adaptálta Nyírőt. Ez főként annak tudatában volt komoly teljesítmény, ha megnézzük annak a korszaknak a filmes közízlését.
Különben ma sem lenne hátrányunkra egy Szőts-féle fazon, persze kortárs paraméterekkel felruházva, mert a mai magyar filmnyelv irgalmatlanul sok sebből vérzik.
magyar-magyar szótár 2010.05.12. 08:08:11
Nem dógozunk, aztán a lyukakat bekenjük sárral (zenésznyelven bémollouzunk, aztán ezt improvizációnak nevezzük)
Bereményire, mint íróra fintorognak és Dobaira is a vonatkerékpumpálók. Pedig az Eldorádó fontos, alig találni párját a magyar tanácsmilliomosnak az irodalomban, van egy anyagbeszerző (amikor nem lehetett, a szövetkezet nevére íratták az autót, meg a fizetési listájára vétették magukat a magánzók)
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.05.12. 08:37:10
Még olyan fiatal filmesek is vonszolják maguk után ezt a poggyászt, akiknek gyakorlatilag fingjuk nincs arról, hogy ki is az a Miki bácsi.
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.12. 09:08:11
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.12. 09:10:02
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.12. 09:12:42
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.12. 09:22:27
Jancsóval nincs semmi baj, addig, amíg nem hitte el, hogy neki lámpás van a kezében... Kitalált magának egy filmet, amit meg is csinált - nincs a világon olyan filmileg művelt néző, aki egy snittről nem ismer meg egy esetlegesen előtte ismeretlen Jancsó-filmet, ez pedig nem más, mint a művész billogja. Lehet utálni ezért, lehet fikázni, mint ahogy ma az divatos jajdekurvanagyértelmiségi körökben, ezt nem veheti el tőle senki. Az viszont baj, hogy ezt ő is nagyon jól tudja.
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.05.12. 09:26:23
ps. a sértettség nem jó tanácsadó, fütykös. :)
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.05.12. 09:28:16
