Él egy deák (magyarul értelmiségi), ha már kell, tiszaistenmögén, hát megfogadja, ő kardigános, fehérharisnyás, lakkoscipős suk–sük téeszparasztlyányt nem vesz el, csakis olyat, aki hétköznap is Locker meg J.F. Gee farmerben, matróztrikóban jár és Poe–t, Rimabaud–t és Whitmant olvas, zenében Bach, Mozart, Colosseum, Sztravinszkij, Honegger, Pink Floyd és Borozda, filmben Huszárik, Bunuel, Tarkovszkij, Antonioni, Pasolini. Foci piha. Kimegy az utcára szombat délután, hát kéklik az igazifarmertől, matróztrikótól, szaglik a bakk–dezodor, faszpré. Node a mozgás csak árulkodó, mackós. A feődette tenyerek farmögé, veres nyaka-kon fehér ráncok. A deák csak bevágja magát az vambúgba, haza. Hanem hétköz-nap, ahogy rendelés előtt járja a falut, hallja, négyszínű kockaház ablakából igen bömbel a Morituri te Salutant. Az ablakban mézszín–haj leány könyökel, kezében az a bizonyos borveres kötet sárgás papírral. Adjisten–fogadjisten. Hát a Live megvan-é. Nincsen, vágja ki magát a leány, de fordul, Canned Heat, Live Heat. No, elveszi a deák a leányt. A lakodalom már gyanús a deáknak, háromszáz vendég, bűr-csizma, digóöltöny, 3+2, elektronyos zene, menyasszonytánc, száz láda sör, két öveg bor darabban maradva. A birkapaprikáshoz lapáttal adták a disznózsírt, va-jaskrémek, gyomorrontás. Új szolgálati lakás, új bútorok, a leány kistafírozva, szi-nesgerincű világirodalom remekeiből húsz öl, magyar remekírók négy öl, hat nagy-arasz Passuth, két arasz Moldova. Szőnyeg, perzsa, az istenmögi téeszből, perzsa-nők a Hámán Kataó brigád. Telik- múlik az idő: kivesz a deák egy könyvet, száll a por. Tele a lemezgyűjtő rekesz, lemezjátszón forg, napközben, eltekervén a ház előtt hallja, Boney M., Neoton, Bee Gees. John Travolta és Olivia Newton John. Estve a lakásban tapasztalja, étel hideg, ital meleg. Egy tiszta köpeny, ing, fejérne-mű, semmi. A deákné napközben a bűrhencseren hasal, keresztrejtvény, Szilvásy – Berkesi, lábával harangáz. Vendégek jőnek, övegek porosak, zsírosak. Ekkor még a deákné édesanyja takarítja a lakást, megtölti az automata mosógépet, az udvaron a szemetet összesöprögeti. A deákné édesanyja kórházban, hosszú időre, a lakás csemelletően mocskos, hűtő tele romlott ételekkel, szatyrok, ruhák, keresztrejtvények, csokipapírok. Más deákok látogatják a deákot, egyik, parasztfi, javasolja egy régi tör-ténet alapján, tettese magát holtnak, akkor a rest asszony csak összeszedi magát, be-indítja az automata mosógépet, összetakarít a lakásban. A mondabéli deákné a magát holtnak adó urának gacsos ujjain hálolná, ritka fogain matolálná, akárhogyis-se-hogyansem vásznát, nehogy szégyenben maradjon holt urán a koszlott ümög miatt. Erre az ura, a deák megélede, eltángálá, etc. Semmit nem nevetnek, néznek maguk elé, patikárius deák bólintaná, ő tudja szerét, megegyeznek. Eljő a nap, a deákné be-hajt a városba kis kesely polszkiján az édesanyjához, a deák a rendelésről egyenesen haza, mire a deákné visszatér, holt ura már elbukva a könytárszobában. Félszem lesi az asszonyt, miként tesz. Nézi a deákné az urát, a deákot, a kellemtelen, tésztamód dagadt, fertőtlenítő szagú doktort, csak tanult valamit, tapintja pulzusát, semmi, tükröt szája elé, semmi, páráját már rég kifútta. Nézi tehát, ki feszt a pokoli ricsajt bömbelteté és hülyeségeket szavalá és képes volt félórát hancúrozni az ágyban- és még csak ha ott!- egy rendesen ötperces pricc-prucc semmiséggel –és napszám nem mosott zoknija mi bides! Azért egy könnycseppet csak kitöröl, aztán neki az az al-máriomnak, takarék-leveleket keres, kis köteg márkák, tallár, devizaszámla száma, de már erre a doktor megéled, Karánsebesen erdélyi körtevélyfából faragott nigériai bantu  (sic !) szoborral megütögéli, nyolc napon túl gyógyulóan, ellendoktor a látle-letet fölveszi, deák barátja, jurátus a deákné javára mindenből kipereli ( az ügyfél az ügyfél) sat1, sat2. 

hirdetés:

Ez  az írás olvasható  a haldokló magyar-magyar szótár megújulásában

a

 

Frick

László

Emlékzenekar 

 

 

indexjobbágy-blogjában is.

Kattogjá' oda: termejjé A Gyárnak!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr21471088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2010.01.04. 15:18:19

Orvos sógorom ,szegény , nemrég halt meg.

EGGYAZEGYBE!

intizar 2010.01.12. 20:23:23

Hogy a NEMMAGAS (félmagas? álmagas? he?) kultúrának, amivel sanda deákné operál, ugyan mi köze van a háziasszonyi képesség és készség meglétéhez avagy meg nem létéhez...? Nü??? Véletlen egybeesést generalizálunk? Minek? Milyen jelenség ellen óhajtunk hangulatot kelteni? Hüjedeák ellen? Nem kefélt már épp eléggé rá?

magyar-magyar szótár 2010.01.13. 03:01:12

@intizar: Sajnos a történettel nincsen mit kezdeni, megtörtént, ráadásul az eredeti esetben könyvgyűjteményem legféltettebb darabjai bánták ( a behálózási szakaszban úgy tett a magát magosfokúértelmiséginek álcázó hölgy, tré háziasszony, viszont [Molnár Éva ] a maximum, amit még úgy ahogy bagadozva olvasni képes... Ellenbenpedigcsakhogy kritikaikiadások és jegyzeteimmel, vesztek el körmei között... Teljesen banális falusiértelmiseggi történet ez. És örök.
süti beállítások módosítása