2009.04.23. 07:18
olajfűzliget
olajfűz - keskenylevelű ezüstfa -Elaeagnus angustifolia - eredeti, korrekt nevén arat az internetes növénykereskedelemben. Egyébként az Alföldön közönséges, még a szikes réteken-legelőkön is megél. Honos, bocsjav, nemhonos, kb a törökkor derekán hozták be, puhafa, faragható.
Az ázsiai sztyeppékről származik, fűzfaszerű levele és az olajbogyóra emlékeztető fanyar ízű termése miatt gyakran olajfűznek is nevezik. Gyors növekedésű nagy bokor, idővel görbe törzsű, középtermetű fává fejlődik. Május végén- június elején apró sárga virágai bóditó illatát messze viszi a szél. A mérsékelt égöv déli határán őshonos, főleg a szikes területeken. Csaknem mindent kibír: a szikes vagy homokos talajt és a magas talajvizet is. A szik- és homokfásításra kitűnően bevált, sőt a szikes réteken az egyik leggyakoribb cserjésedést okozó faj. Kertbe gyakran ültetik térhatárolónak, a cserjékhez hasonlóan sűrű kötésben. Nyírás nélkül hajlamos a felkopaszodásra (fává akar nőni), rendszeres nyírással viszont szép sövény nevelhető belőle.
Temése tojásdad, 1-1.6 cm hosszú csontár. Kezdetben szürke, pikkelyszőrös, érés után kopaszodó, sárgásbarna, burka fanyar ízű, lisztes állományú, a csontáron 8 hosszanti sáv található. A termés érés után a fán marad. Törökországban, Afganisztánban, Kína sivatagos északi részein eszik a bogyóját, szárítva kapható a piacokon. Nyersen csak teljesen megérve fogyasztható, a magja is megehető a gyümölccsel. Általában elteszik télire. Leveseket is fűszereznek vele, sörbetet is készítenek belőle.
A keskenylevelű ezüstfát vagy inkább cserjét, illatos virága miatt olajfűznek, olajfának is hívják. Ezüst színű levele, különleges alakja, kellemes illata miatt díszére válik a kerteknek. Nagyobb szerepe van a szikesek, homokos területek befásításában, só- és szárazságtűrő igénytelensége miatt mindenütt meg tud kapaszkodni. Ma már dolomit és mészkőkopárokat is fásítanak vele. A cserje az utóbbi egy-két évtizedben terjeszkedésbe kezdett, olyan élőhelyeket is kezd meghódítani (hegyi száraz legelők), ahol korábban ismeretlen volt. Terjesztésében valószínűleg az itt telelő énekesmadarak is részt vesznek. Összezáródó bozótjában az élővilág elszegényedik, még az avarbomlás és a talajélet is lelassul, nitrogénkötő sugárgombáival viszont eutrofizál, azaz tápanyagokban gazdagítja a talajt. Ez a fásítások esetében hasznos dolog, de a természetes növénytakaró megváltoztatásával jár. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, Nyugat- és Közép Ázsia az Altájig. A XVII. században hozták be Európába, kerti díszként az alföldi szikesek fásításával együtt terjedt el nálunk. (Dr. Barcsay László) www.terebess.hu
Az alábbi kép jellegzetes alföldi olajfűzligetet mutat a belvíz hatására gyönyörűen visszarétesedett szikes legelőn. Valaha az egész nagy Alfeődet a tölgyes szigetek között ilyen rétek borították. A békési-bihari Sár-vidéken híres, lónak való szénát kaszáltak az ilyen réteken, országosan értékesítették. A képen nem látni, de a fű kb 30-40 cm-s vízből nő, durván méteres, az autónyom még tél végéről való. Az olajfűzligetben a kép készítésekor hollópár fészkelt, ezért közelebbről helyét nem jelölöm itt meg. Bezzegóperenciántúli pógárok az ilyen látvány hatására táviratoznak, hogy a betyárbútort meg a nyugdíjat ezután postázzák Cigányországba nékik, ők ugyan haza nem mennek szélmalmos hazájokba többé!
6 komment
Címkék: oljafűzliget
Ajánlott bejegyzések:
![érzékenyítés [roll over]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/a49ebcf1d04de46e4bd2debc611c176a_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
![íróbütyök [slight return]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/06397a94c837769097ca121a26b80bb0_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kenguru 2009.04.23. 11:48:19
Egyes szelmalmosorszagbeliek elegge paraznak a nagy tengerszintemelkestol, ugyanis.
Ez a latvany meg nekik ezert ekkora cucc, mert naluk az orszag 100%-a hasznositva van valamire.
Nincs olyan hogy "wild nature"
Nem beszelve arrol hogy egy alfoldi tanya manapsag fillerekbe kerul.
Hogy mit tudnak tenni az idoszakos kirablasa ellen, az egy masik tortenet.
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.04.26. 21:17:41
Csak ennyi a gond a kis tanyával: egy bandériumot kell szervezni a megvédésére, az meg már cseppet sem olcsó, ugye. Teccik érteni? Meg lehet oldani, hogy soha többé ne törjenek be, egy két kezet meg lábat kell csak eltöretni, és egy két tucat fogat kiveretni, és nincs többé szemétlerakás se, csakhogy ez már valakiknek az üzlete. Tehát fizetni kell, és ha ezt is beleszámoljuk az árába, akkor már egyáltalán nem olcsó vétel - márpedig bele kell. Globális piacon érünk: éppen annyit ér az a tanya, amennyit kérnek érte, éppen annyit, egy fillérrel sem többet.
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.04.26. 21:35:42
blúdiginipig 2009.04.29. 08:12:05
magyar-magyar szótár 2009.04.29. 09:36:31
blúdiginipig 2009.04.29. 12:11:25
Honosak és sziken is megélnek - megjegyzem itt minálunk az Alföldön nem mindenhol van, nem a Hortobágy az alap - fekete, fehér, szürke nyarak, magyar kőris, vadalma, vadkörte, veresgyűrűsom, stb. Szóval van egy csomó erdőalkotó, csak nem hagyjuk kibontakozni, még a növekedési sebessége (vágás érettsége) sem kisebb a behurcoltakénál, csak nehezebb gépi munkával gondozni. Az olajfüzek meg jó vadbúvóhelyek és alapvetően rengeteg ilyet telepítettek az elmúlt 40 évben az elvtársi körvadászatok okán. Amúgy meg asszem van valami definíció a honosra, talán az, hogy több, mint 2000 éve van a Kárpát-medencében és nem ember által került be (ez utóbbit nem tudom hogyan bizonyítják). A többi résszel egyetértek.
Tisztelettel.