2009.02.10. 03:54
gettózás
gettózás -Megélhetési médiacigány elvakult, túlzó, valóságtól és történelmi tényektől elrugaszkodott, azokkal köszönőviszonyban sem álló figyelemfölkeltő akciózása.
Horváth Aladár nevéhez fűződik a gettózás: ezzel kezdődött megélhetési álérdekvédő karrierje. Mielőtt azonban a történetet elbeszélném, tekintsük a tényeket:
gettó stílus - a procc újgazdagság: gettóban vagy városi blokk térségekben felnőtt vagyonos középpolgári réteg. Rossz ízlésük az urbánus esztétizálás vágyának és a gazdagsággal való tüntetésnek a kombinációja. (Lásd a kamatoló cocpolos királycsávók cigányváros/telep széli villáit, vö Győzike só) Csúcs az árazott de giccses ruházat és tartozékok.
Emberek milliódolláros otthonban, amit fekete műmárványban , aranyban és fekete üvegben díszlik -az olcsó koreai bolti bútor drága verziója. Ezt a meghatározást az Urban Dictionary -ból ügyeskedtem össze, hogy megmutassam, milyen fajin lesz, ha bezzegamerikából southpark-izálunk import kifejezéseket.
A gettó kifejezés Európában a zsidóságot sújtó vészkorszakra asszociál -amerikában pedig a feketék, később spanyolok lakta szlömös város-blokk-okra. A gettó Bezzegamerikában nem szegregáns, hanem közösségformáló, a gettótudat amerikában büszkeség, egy világ, ahonnan a gecibűrűjeknek OFF! Aki tehát amerikai import gettózással retorizál Európában, annak a szándéka több, mint aljas. Semmi köze egymáshoz a Varsói Gettó-nak és a new york-i Harlem-nek. Ám a Horváth Aladár féle maszatolás egybemosni szándékozik e két fogalmat. Mintha a villanykörtét is hámozni lehetne.
Jimi Hendrix jóbarátai, támogatója [egyikük lyuksógora is] volt a malcolm-x-ista muzulmán-szélsőjobbsi beállítódású, pályájukat heroinkereskedelemmel nyitó The Ghetto Fighters twins, Albert Allen (TaharQa Aleem), Arthur Allen (Tunde Ra Aleem) mjúúzik
-a magyar befogadó, nem szegregáló nép. A vándorló életformát folytató cigányság leghamarabb Magyarországon kötődött röghöz . Ha az álszociografizáló handabandázástól eltekintünk, akkor: A konkrét estekben pl egy fejlődő falu szélén vályogvető (tapasztó, tippanyszedő) cigányok telepedtek meg, akik veremházaikat (ilyen zsúppal [szalma s gazkévék] veremházakban lakott az alföldi parasztság is, a jász-kun kapitányok 1802-es rendeletükben tiltják el két grádicsnál lejjebbi kiásását a házak padozatának...) a kubik [vályogvetőgödrök] mellékén építették meg. Még 1970-ben volt szerencsém látni a többi magyarcigánytól szegregált oroszcigányokat, akik asszimiláltan, bent a faluban (a romongró cigánytelepre a bokájukat nem húzhatták be..) laktak, de a fiatal legény-fiú a feleségével ( 16 ill 14 évesek) a kubik szélére költözött ki nyárára vályogot verni [az oroszcigányok magasabb kasztok a vályogvetőknél, inkább kereskedők, ma a turkáló[s ruházat] illetve antik-régiség-lomizás üzletágban tevékenykednek])
Az orosz, majd a vészkorszakbéli lengyelországi gettók a zsidóságot kényszerítették zárt város-blokkba, amikből a kijárás korlátozott volt. A cigányok soha, sehol, semmilyen gettó-formában nem éltek, főleg nem kényszerből, és főleg pedig nem Magyarországon, aminek lakossága egyedülállóan befogadó volt velük. Nem szegregálta a falu vagy városközösség másképpen a cigányságot, mint más szegényebb, nyomorgóbb rétegeket. Vesd össze a mai hajléktalanhelyzettel Budapesten. A cigányt, ha büdös volt a buszon és a döglöttyúkos szatyra levet eresztett az ülésen UGYANÚGY tekintették, mint ma a BKV-fikázó blogokban az ülésretkelő hajléktalanokat. Nem cigányvoltuk volt a kifogás, hanem a rajcsúr. A putriépítő hajléktalant Budapesten származásra való tekintet nélkül detto úgy "üldözi" a többségikörnyezete, mint egykoron a putriépítéssel mondjuk szőlőhegyen kisérletező cigányokat.
-a cigányság -talán az ezeréves vándorlás eredményeként- saját meghatározásomban un "táborozó" életformát folytatott. Ők szabadon jártak a községbe, de a magyaroknak a telepre bejárása nem volt. Még a tanácsi [önkormányzati] dolgozók is kettesével-négyesével, rendőri kiséretben, csakis az általában Dankó Pista vagy Bihari nevezetű putritelepi főutcát járhatták, oda hívatták ki a kiljebblakókat.. (Amidőn a surranótársam az alamafeődön megismerkedet egy rányival, és az elvitte magukhoz, a viszonylag jómódú család nagymamája kérdőre vonta a fiút és azt kellet hazudnia, hogy cigány... különben a Nagy Mamam nem tűrte volna a házban.)
Nagyon nehéz megismernie a többségieknek a cigány közösség valódi viszonyait. A dezinformáció, félretájékoztatás a cigány önvédelem egyik ősi eszköze. Az a cuccujológijus, aki egy hónapot élt cigányok között, semmit nem tud. Legalább 2-3 éves folyamatos együttlét, és ehhez valami olyan hivatás gyakorlása, amit a cigányság elismer és tisztel [orvos, ügyvéd, tanító, pap, védőnő] szükséges. Ez az oka annak, hogy a cigányság, főleg a romongrók, szokásaikban közösségi-és többségiekhez való viszonyaikban szinte településenként mások..és mások. Aki megismeri a Karcag-Déli Cigányváros-béliek életformáját, mitse tud a kecskemétiekről. Más a cigányság Hajdúhadházon és más Hevesen. És megint más Alsószentmártonban (a legritkább, hogy a cigányság egy településen egyedüli közöségalkotóként együtt marad. Van egy lakosságszám-küszöb, amit, ha meghalad a cigány lakosság aránya, megindul az elköltözés, lehetőleg olyan faluba "ahun nincsen ilyen sok cigány".)
A cuccjológijus, a cigányság szemében egyenlő szájjalcsináló -val. Afféle dumálós foglalkozás, vetítés, rizsázás. Ezért a cuccujológiusokat, akik csak úgy betévednek, mindenfélékkel megvezetnek. A cigányközösség szegregáns, nem befogadó. A jólét belső, lelki téma, elsősorban az individuum, az egyén szabadságjoga. Ha tárgyiasul, fétisszerűen, mint a Gábor-cigányoknál is, a legtöbb jóléti-tárgy szimbólum s nem használati eszköz, főleg a [különben lakatlan ill ünnepi alkalmakra való]lakhandi ilyen. A Gábor-cigányoknál azonban nincs visszaút, az egyén nem léphet vissza korábbi életformába. A romongrók egyik végzete azonban, hogy még a szűk család is kevéssé korlátozza az alsóbb kasztokban gyermekeit. Ha a 13 éves fiú alkoholistává tesz, elnézik: "Termíszetë ez, tanárbácsi!" Ez a végzetesség már önmagában szinte lehetetlenné teszi a nemzedékek egymásra épülő előrejutását, felzárkózását, csak a zenész és kereskedő, magasabb kasztoknál létezik az a szorító családi, tradicionális szigor, ami lehetetlenné teszi az egyén számára Az Úton való visszafordulást.
Öncsalás a cigány kisebbségvédők álláspontja, miszerint a cigányság településeken való elkülönülése a "többségiek" kirekesztésének következménye. Talán 100 éve így volt. Az elmúlt 20 évben azonban számtalan felülrőlvezérelt "szétköltöztetési" kisérlet kudarcot vallott. A megélhetési kisebbségvédelem súlyos előítéletekkel terhelt, a "többségiek" -et vádolják mindenért. Jellemző előítéletesség az, amiben úgy állítják be, mintha a guberáló családokhoz hordanák oda a többségiek a szemetet -nem pedig fordítva: a guberáló nagycsaládok költöznek utána az áttelepített szemételepnek. Azt nem tudom, mi értelme ennek az öncsalásnak, és ilyen hozzáállással a megélhetési kissebségvédők kiknek is képviselik az érdekeit? Az nem tartozik a roma érdekvédelemhez, testvéreinket felvilágosíjjani, a szemetet sziveskedjenek már a büdös többségiönkómányzat által odatelepített konténerekbe helyezni...? És a szemetet ne a feldolgozás helyén otthelyt szertehagyni, hogy a szél hordja maradékait...
Lakatos Menyhért a Füstös képek -ben rögzítette az ősi cigány ennvégzet lényegi elemeit, a megszépítő öncsalást, a majd holnaptól -fogadalmakat. Valamint: Nyugodjatok meg mélymagyarjaim: A cigányságban 100-150 évvel korábbi magyar létformákat és viszonyokat is megfigyelhettek. A tanyafelszámolások korszakában a tanyán dacoló paraszt a környezete "lepusztítottság látszatában" hagyásával védekezett: hogy szegény látszódjon és a hatóságok ezért békén hagyják...
A "táborozó" szocializáció azt jelenti, hogy a cigány közösség mindig megvizsgálja az adott környezetben meddig mehet el, menyire és meddig toleráns a többség, és azt mindig egy tyúklépéssel igyekszik meghaladni -a pozitívdiszkriminációra való törekvés. A természetes harmóniában a magyar közösség egy-egy családja egy-egy cigánycsaládot fölkarol, támogat, munkát ad nekik stb. Nagyobb ünnepekkor a segélygyűjtés burkolt formáiban (kántálás, bethlehemezés stb) támogatja a település ismert elesettjeit. És nincsen, akit ne ismernének faluhelyen.A pozitív diszkrimináció ezért is nem működik falun, és ezért fordult jogtalan igányével a Kádár-korszakban sok cigány A Pártbizottsághoz, ahonnan aztán perszehogy leszóltak a tanácsra: Oldjuk meg eltássak. Tehát amikor Horváth Aladárék is a pozitív diszkrimináció rizsájával jöttek, egy már bejártatott gyakorlatért harcoltak.
A cigányok azonnal az előljárót keresik meg ..avagy a legfőbb hatósághoz fordulnak, a helyi önkormányzatot, tanácsot bírót jegyzőt megkerülve olyan hatóságot keresnek, aminek nincsenek a helyi viszonyokról konkrét ismeretei. Magyarországi megjelenésükkör azonnal a királyhoz -átugorván a feudális rangi láncolatot- küldték "vajdájukat". Magukról információt nem vagy szűkösen, kényszerre adnak ki. Összeírásuk "személyi adataik fölvétele" a múlt század 20-as 30-as éveire tehető. Ezért [is...] sok településen szinte minden családnak ugyanaz a neve: Az első összeírásban a tisztviselő elúnta a kérdezősködést és vagy beceneveket ( Banya, Bunyik, Lólé, Mága, Mágó, Kalapos, Pipás, Páva etc) írkált a lajstromba, vagy "bevett cigány neveket, mint Lakatos, Horváth, Rácz, Rostás. "Testvére vagy ennek az embernek?" -ha rábólintott, akkor annak is az előző családnevét írta be, pedig lehet, hogy más családból származott... Vidéke válogatja, de egyes kasztoknál még ma sem használják egymás között a hivatalos családneveket, de a papírokra beírt kereszt, utónevet sem. A nagycsaládoknak külön elkülönböztető becenevük van. Ha a hatóság elidul egy Rostás nevezetűt keresni, akkor bizony kúdoroghat, mire Petykójék Csucsu-ját megtalálja, aki kérdésre Jóskának mondja magát, bár igazolványa szerint Rómeo.
Az un "szocializmus" idején történtek kisérletek a putritelepek fölszámolására. Mindeközben az egyik településrendezési reform, az "ipari decentralizáció" következtében új munkáslakás-kolóniák épültek. Bányászlakótelepek. A munkába álló cigányság egy része ilyen helyekre költözött össze. Kevés szó esik erről, de néhány cigány család asszimilálódott ilyen lakókörnyezetből. Bőrszínük alapján cigányoknak látszanak, de nem is tekintik ők maguk sem cigánynak magukat, és a "többségi" nem cigány környezet sem... Az asszimiláódott cigányok nem szólalhatnak meg a médiában, nem keresik őket föl. Szájjalcsináló érdekvédők példaként nem hivatkoznak rájuk. Számtalan példa van cigányok és magyarok békés együttélésére: ez nem téma a médiának.
1970-72-ben az un "belvízprogram" keretében a 8-10-16-20 négyzetméteres putrikból álló telepeket központilag felszámolták s un "C" lakásokat építettek. Egy "C" lakás két fokozatnyi ugrás a putrihoz képes... Az asszimilálódott cigánynak semmiféle beilleszkedési problémája nincsen a munkahelyeken. Szép példák vannak erre, feldolgozatlanul a barneválokból s más női, fizikai[betanított]munkahelyekről. Egy cigány fiatal, ha középiskolába kerül és el akarja végezni elvégzi, ha kell, a pozitív diszkrimináció jegyében, de átnyomják a tanárai... Ha főiskolára akar menni, mehet és ha van kitartása, el is végzi.. szintén a pozitív diszkrimináció jegyében.... Ha már nincsen felvétel fizkai munkára, egy cigány jelentkezőt nem merészel elutasítani egy munkahely sem, felveszik, mert nem akarnak balhét. Az is igaz azonban, hogy éppenséggel a viszonylag képzett, tanult cigányságot sújtja a szegregáció a munkavállalásban ... de elutasító vele a saját cigányközössége is...
De vissza a gettó-műbalhéra...
1968-as statisztika szerint Magyarországon a lakások[házak] 18%-hoz árnyékszék SEM tartozott...
A "C" lakások általában 16-20 négyzetméteres nagyszobából, nagykonyhából és egy kisebb 12-16 négyzetméteres szobából álltak KÖTELEZŐEN BUDIVAL A HÁZ VÉGÉBEN. Ez a budi elég jelentős előrelépés volt a semmihez képest, a pöczegüdör átugrásával... (a putritelepeken a kutyák falták föl az ürüléket, amint ez általános Mexikótól Indián át Észak-Afrikáig ).
A '70-es évek végén külön program indult a kihalásnak induló falvakban: igen kedvezményes OTP kölcsönre a községi tanács házakat vásárolt a 4-6 év alatt lelakott "C" lakásokból vagy elputrisított házakból való kiköltözéshez. Így a telepeket felszámolták. Erre cucujiológijusok az "elmagányosodás miatti depresszió"-ról dolgozatoskodtak.. A faluba szétköltöztetett cigánycsaládok a parasztházak lelakása majd egyszobáig való lebontása után csereberékel, telekvásárlásokkal az új OTP-lakáskölcsön booomban, a '80-as évek derekán összeköltöztek, egy-egy utcába telepedtek.
Horváth Aladár díszcigányi karrierje a gettózással alapozódott meg. Ez pedig imígyen esett: 1988-ban ,Miskolcon putrivá lelakott régi (háború előtti??) munkáslakásokat számoltak föl -ezek sorházak ill ezek közelében tákolt putriszerűségek voltak, kb 12-16 négyzetméteres "szobákkal" amik leginkább konyhák is voltak...- majd a telep felszámolása után angoltípusú sorházakra emlékeztető új épületeket húztak föl a Saó-parton egy program keretében. A lakásokat, mintha cigány szociológus tanácsai alapján, a cigány nagycsaládi életforma figyelembevételével építették volna: Egy hatalmas közös konyha szolgált a nagycsalád elemeinek elkülönülésére alkalmas négy-négy nagyszobához egy hatalmas fürdőszobával. Addig a nagycsalád elemei, a fiatal házasok-családok egy-egy szobasarkot foglaltak el, míg az öregek kint húzták meg magukat a pecu-ban. Ha túl nagy volt a nagycsalád, tapasztottak valami toldalékot a putrihoz vagy végszükségben másik putrit tákoltak. WC-ket nem terveztek a később Horváth által le-gettó-zott új házsorhoz házhoz azon egyszerű oknál fogva, hogy azokat a cigányság nemigen használja. Még a milliomos, palotatulajdonos (ám magyarmód a hátsó kisépületben, nyárikonyhában, alsóépületben élő... még Győzike milliomos apukájáék is ilyen alsóépületben éltek, láthattuk a só elején...) is budira jár hátra s nem a dísz WC-be föl a dísz-házba.
Horváth Aladár a sárospataki tanítóképzőben végzett. Tudta ő nagyon is jól, hogy a lakások, amik körül személyes karrierje érdekében a palávert veri, két fokozatnyi ugrást jelentenek a korábbi életformához képest. Úgy lehetett vele, hogy a messzirőlgyütt [bolon']pestiembereknek mindegy. És a gettó, az elég durva és erős kifejezés -a konkrét ügyben pedig egyszerűen hazugság volt. (Eleve gettót nem építenek...) Amúgy is az SZDSZ korai retorikájában szivesen mosta össze a zsidó-és cigánykérdést. (Ügyesen provokálva így a tahó jobbsikat..) Innen Horváth Aladár karrierje a lózungok megtanulásával folytatódott. Háromszor tanulmányozta a magyarországi cigánykérdéssel semmilyen viszonylatban párhuzamba nem vonható afro-amerikai kérdést az Egyesült Államokban. (Az a fajta szlömösödés, ami a Az Almá-ban Harlem gettósításához vezetett, Magyarországon még csak most indul be a Gyurcsány-féle településrendezés ["önkormányzati reform" fantázianéven] mexicanizálódásában, Budapesten)
Magyarországon a cigánykérdést szivesen kényszerítik párhuzamba az egykori zsidókérdéssel. Vehetjük a gettózást persze az "amerikai feketéket sújtó apartheid"-del erőltetett párhuzamnak is. Mindenki, aki ismerte a konkrét helyzetet, esetet Ózdon,döbbenten figyelte a fiatal cigány értelmiségi ágálását a kamerák előtt. Természetesen csak azok szólaltak meg, akiket Horváth feltüzelt és a paláverkeltésben maga mellé állított... Jellemző ez a magatartás a média-érdekvédőkre. Valójában fütyülnek a helyi romák valós érdekeire: csakis a saját karrierjük építését tekintik. Jönnek, győznek -aztán, hogy mi marad utánauk, azzal nem törődnek. De a média sem megy vissza a korábi helyszínekre... utógondozni a történetet.
Míg az amerikai fekete polgárjogi mozgalom emberei felléptek az afroamerikai közösségeket megosztó esetekben, addig Heves városkájában a megélhetési roma érdekvédők legteljesebb oda nem figyelése mellett minden héten összecsaphatnak egymással roma nagycsaládok.A politika összecsapásoktról, társadalmi feszültségekkről hujjogat -de azt elfelejtik hozzátenni, hogy romák vernek tömegesen romákat, fémgyűjtésben vagy cocpoloztatásban kamatolásban konkurens nagycsaládok nagycsaládokat (sajtónyelven klánokat) Pedig elsősorban nem a többségitársadalom hatóságainak ügye lenne ez a "zombuccman föltelefonálására alkalmas" beavatkozás. Szerintem cigányok egymás-veréséhez lenne némi köze az állítólagos roma érdekvédelemnek, ugyanis önérdek is létezik, és az érdekvédő feladata az önérdek fölismertetése is, nem csak a paraszt hatóság valamire ingyír potyára levétele. Soha nem látni akkor egyetlen "roma érdekvédőt sem" amikor a cigányságot súlyosan megosztó kérdéseket kéne tisztázni. Sőt: maguk az aladárok [Horváth Aladár befolyási köre]és flaarikák ["fidexxcigányok"], újabban Kolompár Orbán üzletköre a ludasak a megosztottságban: ez a megosztottság is mélymagyar. (Lásd Arany János: Nagyidai cigányok. aminek allegóriájában a cigányok persze magyarok, az ezernyolcszáznegyvennyolcasok...)
A lényeg - a- lényeg:
-Ha szétköltöztetik [lakásvásárlással] a felszámolt putritelepről a cigányságot, akkor is, kb 10 év alatt visszaköltöznek egy településrészre. Oda, ahol legolcsóbbak az ingatlanok. A "C"-lakás sorokat, a belvízprogramban épült házakat a legtöbb településen 5-6 év alatt lepusztították lakóik... Komikus, de van olyan település, ahol a putritelepek felszámolására kialakított lakókörzet putriteleppé lelakása utáni felszámolásban kialakult újlakásos településrész felszámolása van tervben mára már... A "Rádió utca" és más későbbi műbalhék szintén ebbe a tárgykörbe tartoznak. Jónéhány önkormányzat fényképen, később videón is rögzítette a lakások állagát az átadás előtt. Az ingyír potyára adott lakásokat egy család sem becsüli meg, ha valaki gondozná, a cigány többség leszólja "magyarkodó"-nak. "Majd ad a tanács másikat!" Az ingyír-potyára kapott hosszú parasztházak portáin első évben a fákat fűtik el, második évben a melléképületekben, ami fa.. néhány év és már csak az utcai szoba fölött marad tető... Sikeresebbek az olyan lakáshozjuttatási tervek, amkben a cigányság aktívan, munkájával is részt vesz. Senki nem beszél Kozma Imre monori kisérletéről, aholis sajátépítésű, szemre nem valami csícsás, ám tiszta és lakható házak készültek. A paláverkeltés idejében fényképezésre kiválóan alkalmas putrisított lakótelepi lakások (Bp. IX ker Illatos út) a felvétel előtt 4-6 évvel még konszolidált képet is mutattak.
Meg kell azonban említenem, hogy a cucujálisok szemforgató , farizeus magatartása is arra szorítja a cigányságot, hogy a lakókörnyezet lepusztításával, szemetesen , rendetlenül hagyásával adjanak látszatot a segélyezésre jogosultsághoz: Azaz maga a rendszer is abba neveli őket, hogy az ősi nomád szokások szerint éljenek. (Az angliai Judit Oakley is rögzítette, hogy a lakókocsilakó cigányoknál a kocsiban patikatisztaságot talált -azonban a szemetet az ablakon dobálták ki s amikor a kupac az ablak aljáig ért, egyszerűen arébbhúzták a lakókocsit. )
A gettózás jelenség is, ami a blogoszferiális zajáttörésben sajátos baloghartúroskodó rikoltozásban is megfigyelhető: amikor egy jelenséget lényegéből kiragadunk és egy jóval nagyobbhoz társítjuk erőltetett párhuzamban. Mintha egy bicskázást a Hosszúkések éjszakájaként interpretálnék. Ezzel azonban nem csak a bicskázást túlzom el, de a Hosszúkések éjszakájá-nak jelentését is megváltoztatom, bagatellizálom is. Jóhogynem Szent-Bertalan éj! Szükséges is az alapzaj áttöréséhez. Hamarabb kerül egy Indulnak a vonatok Auschwitzba!!! cím címlapra, mint egy józan és tárgyilagos értékelés. A papíragyialapú Felnőtt Bácsik kárhoztatják ezért az indexet [a blog-pont-hu-t] pedig ez van, a népnek ez kell, arra kattan: öt halott. Megölték, leszakadt. Nemmellesleg a cigányságot sújtó holocaust egyik jellegzetessége az volt, hogy a cigányságot szinte lehetetlen volt csak úgy lágerbe terelni, a férfiak, fiatal legények, gyermektelen nők életükre fittyet hányva megszöktek. Csak az öregek, betegek, elesettek és akik kisgyermekeik miat nem tehették, maradtak a gyűjtőhelyeken. Fiatal életerős kamasz, fiatalember szinte egy sem maradt a cigány transzportokban. Természetesen Horváth Aladárék a cigányok fél-jólétitársadalmombéli jogtalan megkülönböztetését is holocaust-nak nevezték, mért ne, hagyszóóójjon nagyot. .
Valamennyire a slapajmédiától elfogadhatóak a túlzások. Pl a Külső-Rákos FC csúfos vereséget szenved Csömörön a grundfocibajnokságban, s akkor a Csömör Népe botcsinálta újságírója elragadtatja magát: "Sztalingrádja volt Leiner Paulus-éknak tegnap minknálunk a partódalba-ja!" ..jó ez elmegy, a slapaj ilyen. Hogy mit lehet ma blogoszferiálisan 9/11-nek nevezni egy autó kesztyűtartójától valamely celeb narancsbőrös poopsijáig, az is.. hát izé.. ugye..
Most megint nem gyalogolnék bele a Szükséges Hazugság filozófiai mocsarába. Természetesen Horváth Aladár tudta, hogy nem gettó, amit legettóz. Hogy nem holokauszt az, amit annak projektál.. Egyszerűen csak feltűnést akart. Balogh Artúr kollégénk is tisztában van vele, hogy azért használ mondjuk tízszer (tízezerszer..) erősebb kifejezést a szükségesnél, mert azzal törheti át az alapzajt. Igen, ahol simán lehet gettózni, ott pogromozás is van, bár Magyarországon pogrom soha nem volt. Csőcselékszerűen elkövetett lincselés település-rész égetéssel cigányságot soha nem sújtott. Zsidókat sem. De nem is az a lényege a pogromozásnak, hogy van e valóságalapja, hanem az zajáttörés...
11 komment
Címkék: gettózás
Ajánlott bejegyzések:
![érzékenyítés [roll over]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/a49ebcf1d04de46e4bd2debc611c176a_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.02.10. 23:49:04
:(
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.11. 07:47:09
úgy kellett őket kiimádkozni, mert hát hova mennének szegények, nincs nekik házuk - nekem se volt basszák meg, de nekem nem is adtak volna, még ha a tévébe mondom, akkor se.
akkor jöttt aladár, hogy ez egy rasszista város, mert gettóba - egymás mellől egymás mellé - akarja költöztetni őket. és közben nem röhögte el magát.
a baloghartúr meg egy barom.
magyar-magyar szótár 2009.02.13. 07:17:11
A Rádió utcai házban ez volt a szép, hogy az apák, akik elvenen tépték ki a szívüket a műbűr dzsekin a gyerkeikért, elvitték a lépcsőházból a plafonól padlóig ablakokat a keretekért kapot pénzért: és ott futkáztak a gyerkeke az ablaktalan fordulókban az emleten!
És Aladár nem azt kérdezte: "Testvérem, mért vittétek vasba a tokokat és nyomtátok gépbe a pézeket?"
Balogh Artúrral találkoztam, kitanult úri fiú, jó gyerek, és egyfajta jellegzetes provokáció, amit művel. Tudja jól, hogy tokfalvi -asság ósviccónia, azért az komolyab téma volt, de ha Népünk Nagy Tanítóinak szabad relativizálnia, akor legyen már jogegyenlőség és neki is.
Valamint a címlaprakerülés marketingje is megköveteli a mutáló sikolytozást.
magyar-magyar szótár 2009.02.13. 07:24:29
az nem apartheid, elöl is cigányok ülnek, akik mellé meg odaül bárki, kezelnek, hogy vagy. Csak ez nem médiaérdekes dolog. A brigádban is együtt dolgoznak, egy szódásüveg csutoráját kapják bem, ha isznak. A barneválban magyar meg cigányasszony együtt dolgozik:
Ha megcponzórállaná nekem egy romapolgárjogi arcos a kamerátot írdekëssígekët vehetnék fel :)))
Lehetne megkérdezni pl Csuccsúnét, hogy a picsába nem szegregájják őtet a magyarasszonyok a barneválban (BARNEVÁL már nincsen, de a húsüzemet , mint tornacipőt a néhai DORCO nyomán, így nevezik) hogyhogy ugyanúgy kap Julis napra virágot [1szál szegfű, mert sok Juli van..], bonbont meg egy kis ídësset?
Az a baj Hann, hogy ezek a történetek hiányoznak. Nem a valóságból, hanem a médiából.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.13. 07:54:31
a rádió utca nem lepukkant volt, hanem eleve bontásra ítélt, ezért volt üres.
nem oda költöztették őket, hanem önkényes házfoglalók voltak, aztán nem akartak kijönni, cska ha kapnak újat. kaptak. aztán azokat meg szétszedték ugyanúgy, még a kultúrt is, ahova utána rakták őket.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.13. 07:55:37
magyar-magyar szótár 2009.02.13. 08:47:24
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.13. 09:02:38
az nem társdíler volt, hanem konkurens, de magyar volt.
a gyilkos, a tettestársak, meg a komplett rokonság ment, az egész nagycsalád.
nem biztos, hoy jól elmékszem, de asszem hárman verték halálra a másik dílert: egy srác meg két csaj asóval (vagy ásónyéllel).
magyar-magyar szótár 2009.02.13. 10:45:13
Csak ismételni tuom, amit cocpolozásért 4,5 év végrehajtandót kapott cigány jóismerősöm felvetet: Ha erősfelinduklásból ósóóval agyonüti a kirélycsávó cigányt, aki bevamzerolta őt, akkor kap 2,5 évet... Óccsbban úszta volna meg.. Csak a királycsávónak 140 testvére van, néki meg, minthogy prímás fia, egy húga tán? Sógora alig egy kisbuszra való. Úgyhogy a családját odaki' nem tudta volna megvédetni.