bács szlovákból vagy ukránból; a bacsa, bacso [számadó] juhász  (1522) 

bővebben,néprajzilag innen kattan

Báványosváralján [1941-47]:

bács a számadó, pakulár ez egyszerű [gyalog] juhász avagy öreg[nagy]bojtár, csóring a szaladjide-hajtsad onnan kibojtár.

[juh]nyáj: az Alföld északi peremén, a Középhegységben, Felső-Tiszántúlon és a Dunántúl egy részén.

Falka: a Felső-Tiszántúl nagyobbik részén, a Duna–Tisza-köz déli felén, az Alsó-Tisza mentén és a Dunántúl egy részén ( fó’ka változatban –de arra, Sobri fődjén a disznó is fókában járt)  .

Sereg: Erdély délkeleti felén és a Keleti-Kárpátokon kívül.

Turma: Erdély középső részén.

A csapat, csomó, csokor és fót elnevezés is előfordult néhány helyen.

A 20. században általánosabban a közös nyájak mellé juhászt (nyájajuhász, bács, bacsó, fejősjuhász) fogadtak, előfordult azonban a soros őrzés is, amikor a tulajdonosok sorban egymást váltva őrizték a nyájat; például a Hajdúságban, a szabolcsi Ibrányban, Biharban és Göcsejben is. Az uradalmak pedig kommenciós juhászokat fogadtak.

rovás -a számadó botján a számadás a nyájról. Az állatokat fül szerint számolják, azaz 34 fül az 17 állat. A fül szerinti számolás későbben a téeszidőkben sok huncutkodásra is alkalmat ad, pl cucujialista rëlációban számol el a beosztott juhász az ágazatvezetőnek. Valamirevaló fifikás juhásznak lényegében ha kommenciós ha egyéb szegődéses, a magáéból annyi füle van a nyájban, amennyit nem szégyell.

Az isztinázás [egy legeltetési-elszámolási szezon  október 10-zel, a kihányással, véget ért. Ezen a napon az isztinásgazdák megjelennek az esztenáknál (nyári szállásokon) ahová a juhaik (ésvagy birkáik) ki vannak adva. A pakulár úgy 10 órára behajt a nyájjal, a bács  [számadó] a lészákon (minden gazda botot, karót ad be a juhaival birkáival, ez a lésza) álló rovás [fúrás is, nem csak metszés jegy a karón/boton] alapján elszámol a gazdákkal. Hangosan kiáltja, hogy a kérdéses juhok milyen jegy alatt vannak.

a) Felső-Kiskunság: 1. fecskefarkú, 2. hasított, 3. felcsapott, 4. csípett, 5. csonka, 6. pillangó, 7. likas, 8. csipkés, 9. nyilas; b) Csík vármegye: 1. kerekfal forma, 2. csípés, 3. ájos, 4. csonka, 5. rótt, 6. likas, 7. hasított, 8. többféle jegyes

A kikiáltott gazda a hallottakra nézvést megteszi a maga megjegyzéseit, pl kijelenti, hogy a juha lesántulván a napokban , azt már hazavitte, tehát egy juhval kevesebbet vessenek ki neki. A juhosgazda felszólalása után az isztinásgazda szólítja a bácsot, a juhokat hányja ki[a nyájból] a gazda kezéhez. [...] a bács a pakulár segítségével kézzel a nyájból egyenként elfogja a juhokat és kiadja azokat a gazdának. A gazda látván, hogy juhai mind megvannak, a szükséges felmentvényt ilyenformán adja meg a bácsnak: Mind megvannak, éppen ezek, köszönöm a gondviselést! -aztán kitereli az isztrungából [tetejezett nyári szállás] a magét, még számadás alá nem kerültekkel ne keveredjenek. Ha hibádzik valamiben a számadás, még kihajtás előtt fel kell szólalnia azért. Az isztinásgazda vezetésével ilyenkor más gazdák tanúságában számotvetnek, ha hiány van, a bács azt a magéból pótolni köteles.

 

A kihányás után a felbomlott turmából [nyájból] űszi csomókat (átmeneti nyájakat) alkotnak. Egy öreg [nagy] turmából 3-4 csomót is. A fiatal, még kos alá nem való jerkéknek külön csomókat. A kost már megálló jerkék közé berbécset engednek: berbécs alá jönnek a juhok[ juhvá vállott jerkék ] hogy berregjenek [a kossal]. [A berregés tehát ősibb szó a szerkezetek-nél :) ]  Az őszi falkázáshoz (a hó leestéig a pár hétben lelgeltetéshez) nem kell már bács, elég a pakulár is a csóring-gal. Avagyis valamelyik gazda vállalja a falkaterellést -némelyik  (volt pakulár) gazda azonban a fejést kéri ezidőre fizetségül.

Telelésre behajtanak, a fejős eresz-hez hasonló ereszet alá. Kotyec-ben, csűrfiókban [tető ereszet a csűr mellé ] esetleg esztenaépítményhez hasonló, de elvégelt állásba hajtanak. Bárányozás idejére (télközepin) esetleg pajtába is. A juhokat már nem földről etetik, jászlat készítenek. Nyalatni is kell tévízben, hármas (kosárszerű) ágvillába erősítik a nyalnivaló sót. Dés felé esően sósvízinni hajtják a juhokat avgy sósvizet hordanak nekik itatni. A kotyec kifutóval van, ahol a juhok nappal kedvökre járkálhatnak.

Reggel korán s este kapnak enni a juhok. A bárányozás jobbára még a télbe esik, hogy tavaszpitymallatra már a bárányok elég erősek legyenek. Ezidőben juhos gazdának, pakulárjának alvásra egy vers ideje sincsen sokszor, humásnyit aligha alszanak. Tavaszpitymallatban tavaszi csomókat alakítanak, amik május tizedikéig maradnak egyben, kkor a bárányokat, meddőket [meddő jerkéket birkának] különválasztják. A berbécsek,m kosok a fejős nyájjal legelnek augusztus 15-ig, akkor ruhát (kötényt) kötnek rájuk, hoy ne tudjanak berregni az anyajuhokkal. Újabban[1946.] a kosokat egy csomóban valamelyik gazda vállaja őrzésre, pl a trágyájukért.  [K. Kovács László munkája nyomán -az Ethnographia-Népélet Fél Edit főszerkesztésében készült 1947-es folyamából (3-4.szám) másoltam]

juhász ma -/Cinke fotója, 2007/

5 komment

Címkék: bács

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr97874321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.14. 15:48:56

Bácsvány bácsi, a bácsi bácsi

:elnézést

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.14. 15:49:37

jav:

Bácsvány bácsi, a bácsi bács

:elnézést

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.01.14. 22:13:58

Csak érdekességből linkelem ide az alábbi fotómat, amit 1992. nyarán fotóztam Abaújban ...BAZ megyében :)))..., Forró község határában és egy tehénpásztort ábrázol. A saját készítésű botja meg rendesen archaikusra sikeredett, vagyis nagyon frankó darab.

Tehát akkor a fotó:

2.bp.blogspot.com/_2rA1B5bQKwU/SO9NFcbDUmI/AAAAAAAAAEM/rOfL3w9nRUE/s1600-h/guly%C3%A1s.jpg

ps: annak a báványosváraljai fotónak rendesen Brueghel-festmény hangulata van. Szóval az is nagyon frankó!

magyar-magyar szótár 2009.01.15. 07:17:59

A Brueghel hatású képet az OSZK néprajzi oldaláról loptam.

Gasper, köszönöm a képet: amin egy öregbujtár látható.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.01.15. 09:42:30

Én meg köszönöm a pontosítást, fontos infó!

Különben volt az öregnek egy saját készítésű oldaltáskája is, amely szintén amolyan archaikus recycling megoldásokat mutatott. A táska anyaga autógumi és bőr vegyes felhasználásával készült, de ami különösen érdekes volt, hogy MÁV-os egyenruha-gombokkal volt végigdekorálva az egész tatyó.
De nem ám össze-vissza, mint egy MN mintájú szimatszatyor a nyolcvanas években, nem! Szép sorban voltak felvarrva az ezüstösen csillogó aluminiumgombok, mintha pitykegombok lennének egy szép mentén.
Kár hogy ezt a táskát akkor nem fotóztam le.
süti beállítások módosítása