magyar-magyar szótár 2010.09.15. 05:53

nemzetiérzelmű

Magyarországon a Horthy-kor utáni rosszlelkiismeretben (meg az igazolóbizottságok munkájának hatására) először a bűnösnemzet-tudat rögzült... a nemzeti érdek először 1956-ban került felszínre, hogyaszongya mi az, hogy a ruszkik tartoznak nekünk s pl nem fizetnek az uránért. Mért kell nekünk MEGINT csatlósnemzet-té lenni. Így a nemzeti érdek megint háttérbe szorult… Kádár előzetes terveivel ellentétben a hóttifaszizmus nem annyira akart felszínre kerülni a tervezett és irányított anarchia napjaiban, ami nem két hétig tartott ésbár még ma is azt tanítják hogy véget ért nov4-gyel, de nem ért véget jóformán még Mikulás estéjén sem... [...] ... úgy kellett a kor szorgalmatos jógyerekeinek mondvacsinálni, hajuknál fogva előrángatni alakokat a Rémségek Tárházából, még Mindszenty se azt a beszédet mondta el, amit máig interpretálnak a mai jógyerekek, hanem bizony sokkal mérsékeltebben beszélt, de ha már be volt tervezve, Kádár ráfúvatta a riadókürtöt. Sőt, hát ma a jógyerekek maguk mondják meg, hogy Ötvenhat nem a jobboldalé, hogy a forradalom [ha ugye volt egyáltalán…] az a baloldal forradalma volt, akkor meg miről is miről is beszélünk? Persze a jógyerekek tudnak egyszerre kint is meg bent is egeret fogni.

Egy csomóminden téma tiltott volt A Boldog Kádári Időkben, akkora gátat építeni lehetetlen s a néptánc-népzene-parasztházatvettünk stílus, a hátizsákostúrizmus ( egyik tanárnénim 15-16 éves korától fiatal asszonykoráig minden nyáron Erdélyt járta a barátnőivel, hátizsákkal, faluról falura, tisztaszobákban laktak, odakintről, Magyarországból való magyarszóval fizettek este) a lengyelbejárás dzsesszlemezekért és alter érzésekért (a 70-es évek Lengyelországát jógyerek olvasóm egy hatalmas Tilos Rádiónak, de egy Katolikus Tilos Rádiónak képzelje el… Lengyelországban a szociallizmusellenesség leginkább katolikusérzelmek kinyilvánításában nyilvánult meg s erről Magyarországon ma sem illik beszélni, pedig emiatt lett a Cápa Pápa megválasztva)

A sok tiltás után természetes volt a "nemzeti érzelem" előtérbe kerülése a rendszerváltozgatgatás-kor, amit akkoron napipolitikai érdekből elhazudtak Horthy-fasiszta restauráció fenyegetésének ill emitt szélsősége a zsidózásban kezdett megnyilvánulni. Zsidózni persze, mint cigányozni is, Pártunk és Kormányunk tudott a legügyesebben, így pl Az Igasságos Horn Gyula köre. Az is magyar sajátosság, hogy a zsidó zsidózik (-> Rákosi) Persze az én zsidózásom mindig indololt és tanképpen kultúr, míg a nekem nemtetsző, az én létemet fenyegető (elveszi a buli lehetőségét, hogy a munkahelyemen, a munkahelyem eszközeivel és alkalmazottaival maszekoljak el magamnak elsőegymilliókat média "vállalkozás"-omba..) "jobbos"-ok [helyesen oldalfüggetlen naródnyik jellegű és eklektikus-kaotikus demagóg katyvasz...] zsidózása alpári ésdefőőőleg horthyrestaurációs.

(szün.)Megállok pihenni a keresztényérzelműnél azzal, hogy valamennyire (sájgecként) zsidóérzelmű is vagyok , nyilvánvalóan vannak zsidó őseim ill. szerintem Jézus zsidó volt, tehát ezért is vagyok zsidó érzelmű és Dr Radnóczi Miklós középiskolai tanár emléke/példája miatt is, aki jókeresztény magyar zsidó ember volt ésígytovább, nem ragozom… Budapest pl 100 éve tele volt magyar nemzeti érzelmű zsidóval is, ami egyedien szép Pestben, nagyjából nekik köszönhető. Meg a tengersok névtelen szlovák és magyar kubikosnak, segédmunkásnak. Szóval miközben vallásom szerint inkább univerzista lennék, de hát keresztény azért, mert nagymamám minden nap több rózsafüzért is elmondott érettem is, meg az ő anyja, meg az ükanyáim ésígytovább, ha érdemes lenne még ennyi opportunizmus, lehet, hogy valami jó szerkesztőségi (címlaptündéri) állás érdekében félseggel íróasztalsarokra támaszkodva fikáznám egy kicsit a fideszötletet arra, amit igyekeznek történelemuraságos elképzelésnek fölszorozni a jógyerekek, azért 180 havi fixxért még különbekre is képes mainapság egy értelmisegg, ha értelmisegg, de hálisten én már erre nemhogy nem szorulok rá, de esélyt se kapok, hogy karrierszempontokból lefikázzam az összes ősöm havi 40ezer különpénzért vagy hogy mégjobbpofi legyek annál is… Mondok egy indokot, amiért lehetne alkotmányba venni a keresztényt, Szent Istvánt lapozzuk, jó, európai integrálóink eleje, legyen pthiha és pthefeőjj, hanem Tito Dugovity jó magyar végvári vitézre tekintettel tisztelettel kérem a jógyerekeket, engedélyezzék az új alkotmányba venni a kereszténységre utalást, hogy arra ne utaljak, már még mikor is az István krt Szent lehetett Pestországban, köszike…

És milyen jól el lehetne viadalozni ezen! - hiszen a reformáta magyarság követelhetné a keresztény ty-vel írását és ezen lehetne egy szép, nagyonmagyar jellegű nyírták-vágták típusú nemzetivita.

(folyt.)Mára aztán ez az egész szépen ketté van (és el....de alaposan) hazudva. A "nemzeti érzelmű" egyfajta "magyar vagyok nem túrista" dac. Szün.: a magyar túristaként aztán különösen egyedülálló állatfajta… (folyt.) Ami -és ez szintén a jólnevelt kultúr elitértelmiségünk véleménye... amit szabad nagynemzetnek, nem szabad azt kisnemzetnek, kivéve, ha a kisnemzet Nagymagyarországban van és a magyarok rovására, mert akkor az jónacionalizmus. Ugyanaz a jógyerek-tanár tudja egészséges nacionalizmusnak tanítani a kisantantfélét, majd a Zónijó nyomásában -de egyébként hiába!- stréberkedő ezredfordulós Magyaroszág Kádár harmincévére mondolatos "nemzetiérzelműsködését" hóttifaszistának fölhazudni. Nagyon kényes kérdés ez, Németországban fél könyvtárnyi irodalom foglalkozik olyan kényes kérdésekkel, amikkel nálunk jóformán csak Závada. Mert ahogy Csaplár Vilmos fogalkozik vagy más most fesön történelmi-fiksön író, az nem feszget kényeskérdés körökben határokat, hanem a megengedett-en belül marad. Nagyon kényes kérdés ez és ezért képesek vagyunk még Kis Danyilo-ról sem diskurálni, a magyarul jólbeszélő Miroslav Krzeláról hallgatni, hallgatni arról, ha ennyire szar a magyar, mért szerették a magyarokat annyira, mért ráztak szerbek lelkesen magyarzászlókat 1941-ben magyarbevonuláskor. Szelektíve szabad kezelni a kérdést, beszélni csak a Hideg Napok-ról ésígytovább. Persze, ha én szelektálok, az bio és tudományos, ha politikaiellenfelem szed szemen retorikai okokból, mazsolázza történelmünket és hasonló nyalánkságok, akkor ő alpári taplótahó.

Állandóan hülye kis alkukat köt a magyar értelmiség napipolitikaiérdekekből, napolja el az igazmondást taktikai okokból majd jövő-re, és aztán még tud is jól csudálkozni, meg lebunkózni a nemértelmiségieket, máma devizahiteles bunkó kétharmadokoknak mondjuk őket, ugye. Vajjon & mivel is tudná ma egy tájékozatlan, eszematta-egy-buttus fiatal dacot kifejezni, mint ultra-alterséggel vagy nemzeti érzelműnek nyilvánítással. Vagy a pankfrizurcsi gyön be vagy a magyarass varkocs. Az ultra-alter drága, a Tilos rádiót nem foghatni csak Pesten, Már az M-Nulláson alig jön be, még a RadioCafe-t is csak esős időben lehet Székesfehérváron fogni, mit tegyen egy fiatal, ha Hajós András tanítása a Bolhacirkusz c. műsorból nem jut el hozzá, marad a nemzeti érzelem, mert az vidéken is kaphatni, teszkó gazdaságosban, de van lidli is. (Az Aldi és a TESCO-tulajdonosi csoportja egy...) Elitértelmiségünk egyszerűn tesz (baszik rá) és szarik ara, hogy a Vidéki Magyarország is megfelelően altergondolkodású legyen, talán még a Sziget fesztivál nyomán elmarkecoskodó üzletág cepel le vidékre némi bennetton árnyalatoka, egy kis pesti buzizmus és szodómiát, de amúgy le van szarva, nagyon vastagon, úgy ahogy az SZDSZ egykori vezérkara lefosta a vidéki SZDSZ-eseket 1994-ben, dettó ugyanúgy ma is, és mindennek ellenére tud a jógyerek pestiértelmiseg csudálkozni bizonyos vidékek elmaradottságán. miért-is miért is nem nevelhetem elmémet Hajós András Bolhacirkusz című politikai felvilágosító rádióműsorán, ha elhagyon A Város 60-kim-es bűvkörét? És utána tudnak csudálkozni, hogy ekkora nagy taplótahó büdösnemzeti érzelmű gumicsizmás kétharmadokokká züllök eszmeileg??

Ledöbbentett mindig a bécsi bácsikám osztrák nemzetiérzelme, magyarul tökéletesen, akcentus nélkül beszélt, azt állította, hogy az AGFA-Gaveart magnószalag van olyan jó, mint a Scotch, az egész csak reklám (=marketing) kérdés. BASF-magnószalagot vásároltatott velem az AGFA mellé, pedig a BASF tán még rosszabb volt, mint a magyar BHG. (Valami nyugati importot csévéztek ill. kazettáztak…) Hogy Puch-ot kell venni, mert az hazai, meg Steyr-t. A bécsi bácsikám magyarérzelmű is volt, nem lépett be ő sem a volksbundba, viszont okos volt és a náciérzelműekkel együtt menekült föl a Nagy Szekerezésben.

Ahogyan sok-sok zsidó Jézus hatására lett kereszténnyé, úgy magyar nemzeti érzelművé sok nagymagyországi kisnemzetiség tagja meg Petőfi által. Petőfi a kínaiak kedvelt külföldi költője. Petőfi, a félig szerb és félig szlovák. Alekszandr Petrovity, hogy jógyerekül is leyírjam a nevét, jógyerek cucc volt ez a papírsajtóban, hirigelni bele bunkóságokba a jobbosokat efféle magyarnaracsos alterségekkel (amikről ma illik azt hinni, hogy „indexes stílus”) szóval ez az Alekszandr Petrovity a jövő embere volt, de úgy, hogy egyszerre meg a múlt embere egy lejárt, középkori emberi szabadságeszménnyel, ugyanis a Sötét Középkorban az egyén szabadságjogai súlyos korlátozása (akár röghözkötéssel is) mellett az egyén szuverén döntésében állt a nemzetiségválasztás és ha valaki magyar akart lenni, egyszerűen a röggel együtt otthagyta identitását és az új helyen azt mondta, hogy ő magyar és kész, magyar lehetett. Afféle, mint József Attila apja még a XX. század elején is, ezrével volt a Sötét Középkorban, lelécelt és újidentitásban újnemzet fiának nyilvánította magát és kész.

Mért akarhatott valaki magyar lenni, ha a magyar pedig az az aljas és köpnivaló, aminek ma a jógyerekek dacával, szemben a jobbos daccal, fikázni kell le? Azért, mert a magyar semnem olyan nem volt, ahogy azt a heőjjderutyutyú mogyorókok retusálják XIX. századi későromantikus olajnyomatok kopérozásában, de afféle eredendőenbűnös genyanemzet sem volt, aminek relativista „történészeink” szeretnék beállítatni. Hanem a magyar valami másféle volt, talán az amerikaihoz tudnám hasonlítani, hogy tudtak svédek jó amerikaiak lenni félnemzedéknyi idő alatt még ifjúkorukból férfi delelőjükre váltóan Chicago-ban, meg tudtak lenni jóamerikaiak, egyszerűen lehettek, bár vörös& katolikus formában is írek Bostonban, meg németek Bostonban. Meg azok a mittoménkik Paris/Texas-ban.

Szün.: Vannak azért érdekes történetek nálunk, pl a türk kunok jóformán két nemzedék alatt nyelvet vesztett nemzetiséggé lettek, a Törökmagyarországban aztán egynémelyik konok-kun településen az őslakos kunság is odaveszett és a [pl Kunmadarasra] betelepülő mindenféle gyüttmentek magyar anyanyelvvel, de konok-kun érzelműekké asszimilálódtak. Na, és ez magyar sajátosság -tiszta amerika, a Kárpátok Öle mint népkelesztő s egyesítő edény vagy hogy??

Lehetne, ha nem lenne napipolitikai érdek szüntelen valami más, szóval lehetne ez diskurzus alapja jógyerekek és rosszgyerekek között, hogy mi is jó mégis a magyarban? Nem én találtam ki ezt, Geszti Péter is trükközik ezzel –bár az arc-kiállítás a napi aktuális stréberségek katalógusa, (hasznos címlapmarketingben is) az ügyeletes jógyerekeszméket vizuál tallózhatni abban… Hoppá, ezesetben azonban a magukat megengedő toleráns jógyerekeknek kéne engedniük. Lehetne-e pl a bezzegelésben nem feszt óperenciás irányokba mutogatni, hanem akár a Lengyel Példa felé is. Jó, tudom, hogy a lengyelek nem bűnösnép, sőt az országmarketingben az egyik állandó zsarolási alapjuk az orosz-porosz dúlta, mongol is rabó’ta, miközben a Keresztény Európa bástyája voltunk, figyelem, nem mi, hanem ez a lengyel nemzeti[érdekű] önkép, a pogány török birodalommal szemben!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr912289841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kIára 2010.09.15. 11:32:42

Ismerek egy erdélyi székelymagyar srácot, valami hétszilvafás nemesféle az istenadta ősei után. Nagyapját meg kinyírták a „rományok” (hogy a munkatábort szovjetbarbár igazgatta, most mellékes – vagy nem).
Na, miután munkaügyben ideiglenesen visszatelepedett a „hon”-ba, az első hónapok után elkezdett saját kenyeret sütni, lehetőleg „hazai” (azaz román), vagy multis lisztekből. Meg is mondta miért: „én nem eszem meg a magyarok kenyerét”. Ezt elég gyakran elsüti társaságban, és ilyenkor a nemzetiérzelműek alkalmazás szinten lefagynak (vagyis nem a teljes rendszer fagy le az agyukban, csak a nemzetiérzelem-szoftver dob egy Syntax error-t).

minden mélymagyaroknak azon kitsinke munkái,

Keresés

magyar-magyar szótár

Címkék

Egyéb

Archívum

Olvass!

Friss topikok

Feedek

magyar-magyar szótár 2010.09.15. 05:53

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2010.09.16. 01:24:13

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2010.09.16. 12:55:29

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.16. 14:52:36

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.16. 14:58:06

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.16. 15:04:11

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.16. 15:09:24

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.16. 15:14:26

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.17. 11:45:22