2010.03.02. 06:19
délibábos
délibábos
A délibáb égi tünemény, bár egykor, amidőn még legalább főútjaink aszfaltja viszonylag ép és hibátlan volt, rövidülésben afféle tükröződést az országutakon is láthattunk.
Ady Endre:
A Délibáb üzenete
A Hortobágy beüzent Debrecenbe:
»Civis-urak, már holnap délelőtt
Nagy baj lészen.« És ijedt táncot roptak
Debrecenben a tatár agyvelők.»Civis-urak, már holnap nagy baj lészen:
Gőzösön jár ma már az ember-ész
S a Délibáb Délibábnak maradni
Nem akar már. És ennyi az egész.«»Basahalmától ős Péterfiáig
Ájer pezseg. Úgy hívják: Gondolat.
Fütyöl ez a kerek, tatár fejekre:
Civis-urak, haboznak még sokat?«»Majd holnap tán nem lesz idő megtérni,
Korrigálni az ősi, nagy hibát:
Civis-urak, nagy baj lészen majd akkor,
Ha vörösen bejön a Délibáb.«
Délibábosnak csak úgy, csípőből bár, de elvi-élel értelmiseggjeink szokták fikázni a szerintük is [!!!] mély magyart. Parabolájukban odale a büdösben a sok értetlen reformromboló tajtparaszt büdös alföldi cselédmentalitású kuruc csak úgy zavarássza a délibábokat, lásd Spiró György Feleségversenyét is. (Ugyanis high fejű magyar értelmisegg már nem úgy olvas, mint egy átlagolvasó, ő, ha , akkor megnéz valamit. Példamondat: „Láttam az írásodat az ÉS-ben.” ) Mindeközben az a büdös paraszt a mélymagyar Alföld-ben ösmeri a délibábok természetét, ámdeviszont ellenbenpedigcsakhogy, akik kergetik, azok rendre dicső értelmiseggjeink. Aki szerint 1969-ben A Jövő Fűtőanyaga a kőolaj volt. Úgy értve, hogy 2010-re már minden energiaforrásunk alapja lesz a kőolaj. (Ez volt az első fűtésrendezési reform, amikor a sok büdösbunkó ajjas értetlenépekkel a [biomasszával fűthető] kemencéiket meg jó cserépkályháikat kihajíttaták a korszerű olajkályhák kedvéért. ) A legutóbbi fűtésireform, a gázra-átállítás meg éppen most kakálik be szépen, ahogy a műhold megyen az égen, cikk-cakkban, csak úgy érdemes szopatni a parasztot.
Egy olyan országban, ahol mátrai 40 éves bükk szálerdőket fűthet föl „biomassza” címen a hűdeám beh kulturált labanc. (Ezért Labancországban kutyaláncon vezetnék a bíróság elé..) Egy olyan országban, ahol az adómegkerülés országos bajnoknőjének a veje (szintén NB I-es adómegkerülő) papolhat az adómegkerülők ellen.
Jelentem amúgy, hogy igen széles és természetes igény támad az ostoba, mindennek bedőlő alföldi cselédmentalitású kurucokban a biomasszával való fütteőzés eránt, csak már ember nincsen, aki kemencét tudna rakni. Vagy ha rak kemencét, alig él már valaki az öregek közül, aki a kemencébe fűtés csínját még ismerné. Parasztházatvettünk vidéken rítus szerint a nejlonparaszt elmegy a dunakeszi Bauhaus áruházba és veszen 16600 Ft-ért egy köbméternek írt tűzifát és azzal fűti be jól a kemencéjét - köszönjük Emese! (A sztori végét, mi lesz az ilyen kemencével, majd kommentiálisan osztom meg J )
Ach, csak az elmúlt 60 évben is melymennyi reformokat vezettek át, keresztül, szét, össze és vissza délibábossan, a tanyarendszer felszámolása, településrendezés.. Hogy más példát ne is hozzak, a Legszegényebb-nek hoaxált és a magyar médiától már amúgy is agyongyötört, jobbsorsra érdemes kis falu pusztulásának története is azzal kezdődött, hogy a középparasztságot az ’50-es években fölszorzással kulákosítván kergették Pestországba. (Pestország, mint délibáb…) Egyes megyék tanyás büdösparasztjai persze szabotálták a refómmokat akkor is, pl Bács-Kiskun máig tele van tanyákkal, melyek udavrán az egykori csettegőket már jugó [Zastava] összeszerelésű billencs IVECO-k váltják föl…
A mélymagyar refómm mindig is délibábszerű: a feje tetejire van állítva és ahogy vágtáznánk feléje, úgy távolodik… A mélymagyar reform lényege, hogy elébb mindig a hal lábait kéne megmosni vezérlőértelmiseggjeink szerint, mert attól büdös. Az adómegkerülők persecutio-ját mindig az ezerforintos és sohasem az ezermilliós kateg-ben kezdik, sőt, volt már példa, hogy milliárdos nagyságrendű adómegkerülő úribetyár orált az ezerforintos csaló büdösnép ellen...
CSAK A KIS HAL AKAD HÁLÓRA
Persze furcsa lenne, ha szajkómunkásságunk délibábügyben pont az őket tápláló Nagy Marok-ba kakálna bele tényfeltáró riportokkal.. sokkal ésszerűbb megint mindent a büdös alföldi cselédmentalitású vidékiparasztra fogni… mint a dugót is az Üllői’ végén a Ferenc krt-nál..
Ugye, a minap is, miközben Refómjaink Arszlánjai melyszépen is oráltak felyűlről, alant viszont a javainkat akarták, és még mink vagyunk a büdösbunkójak, és még a bérnyalnokság hadai is a münk nyakunkba varranák az állítólagos refómmok bukását. (Ad notam: Szegény Feri annyira akarta a jót…)
Egyébként, ha tekintenénk egy átlag, politikailag kellően naív, kevéske szókinccsel és közepes keresztrejtvényműveltséggel rendelkező magyart, akinek kevdencei közé tartoztak Saskabaré Jaóska nótakazettái a Hóttifaszista Réstarujácijaó Fenyegetésének idején (ez volt az 1994-es választási gambánny főcsapásiránya: ha nem akartok visszaszocializmusba akaródzván egy fasza kis Szakértői Kormányt, akkor gyönnek a hóttifaszistákok!, mármint a Hóbaglyi Éra II.) Akkor azok a naív tömegek, akik szavak hiányában a baloldali demagógiát csummázták be, mely kedvesek is voltak, de nagyjából ugyanaz a szociológiai metszés meg most beh dohval való (maimagyarul büdös) ugye? Mintha a Jobbik néven 2003-ban elhiresült délibábossan demagóg testület , amelyik még a régi faszistákokkal, a Csurka-félékkel kombattizált ugyanaz a Jobbik lehetne, mint a mai Morvai Krisztinássan eszement. Mert hol is-hol-is van a Magyar Le Pen? Legutóbbi bunkóságáról is mitsetudnánk, ha 200 pld-ban terjesztett förmedvényének címlapját a netokratív agymosodák nem terjesztik száz- s százezer kattintásokban…
Ja, hát amúgy a délibáb, a jelenség , főleg a szmog, a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt, egyre ritkább. Népünk Nagy Tanítói talán éppen ezért nyomnák annyira felülről az eszmeieket… Csak mink meg állandójjan szabotáljuk a kergetést. Már a kenáf termesztése is a zsírmagyar patópálságon bukott meg. (Most a Magyar Narancs szineváltozásairól való vesszőparipáimat a jászolyoknál hagyom..)
Kenáf -magyarul rostmályva Hibiscus cannabinus - a büdös reakciós kulákságtól mételyezett korai téeszcséparasztság szabotálta reformisztikus termesztési bevezetését a múltz század 50-es éveinek elején.
A gumipitypang [Russischer Loewenzahn] dettó az alföldi zsírparaszt szabotázs ádozatává vált
15 komment
Címkék: délibábos
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2010.03.02. 09:03:56
Tartalmilag - mint legtöbbször- egyetértek, különösen népünk nagy tanítóinak rombolásai hagytak bennem is mély nyomokat...
2010.03.02. 09:10:51
easykarma · http://easykarma.blog.hu/ 2010.03.02. 09:48:44
de erről nem a ház tehet, és nem a dél
radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2010.03.02. 17:08:15
És hogy kell rendesen fűteni egy kemencét?
magyar-magyar szótár 2010.03.03. 02:38:07
Vörösök... Ady idejében voltak, lásd Benedek Szabolcs reményteljes regényvázlatát, ami a Pont kiadónál jött ki tavaly, Az élcsapat címmel ISBN: 978-963-9957-03-9
Oldalszám: 216 oldal
Ára: 2780 Ft.
Kötés: fûzött
Remélem, az író úr a 100-as évfordulóra
végigviszi a pompás ötletet. (Bőv. ki.)
magyar-magyar szótár 2010.03.03. 02:42:09
Ugyanígy a komcsizás, hát, lehet, hogy volt még itt pár vörös a múlt század 50-es éveiben, pár tanácsköztársasági veterán a nép között, de az a kripto-későfeudális korrupt, vérnősző tolvaj banda a 70-es-80-as évek akkor fiatal MSZMP-sei, a mai, a jógyerekektől dédelgetett (lásd Tokfalvi hitvilága) reformkommunisták nem voltak még rózsaszínek sem ( a rózsaszín a szocdempárt színe volt)...
rózsaszínben ködlő délibábosság...
magyar-magyar szótár 2010.03.03. 02:49:28
Feltétlenül nedves, pl szalma, ázott dudvacsóvák, ha egyébként csak száraz, nay lobbal égő fűtőanyagunk van. Igen alkalmas a szőlővenyige-kéve (féleg, mert annak a hamuja is értékesebb) A kemencét nem nejlonparaszt porta a mai szó szoros, eredeti értelmében vett biomasszájával kéne fűteni... kenyérsütésre (heti egy alkalom, esetleg kettő..) jópár órás füttőzés után az egyre több parazsat szépen fa tolólappal (amolyan fa-kapa szerűség) szétteríteni, hogy áthevüljön jócskán a téglapadozat.. A jó kemence fala vékony !!!! ujjnyi cserép-csíkokból rakott, kénytelen ilyet vertem szét 25 éve... ríttam belé, ráadásul négyzet s nem kör alapú volt! Hüvelykujjnyi cserép-csíkokból rakva, kívül-belül szintén kb hüvelykujjnyi tapasztással, láthatóan soha nem repedt meg, nem kellett javítgatni.
Feesh 2010.03.07. 21:46:04
Minden tiszteletem a tied, de erdeszeti temaban valahogy nem jarsz a valosag kozeleben. Magyarorszagon az erdovagyon nem csokkent, sot gyarapodott Trianon ota. Ez a rendszervaltozas ota es igy van es foleg az unio ota meginkabb. Vajon miert? Csak nezd meg a MGSZH vonatkozo jelenteseit. Tudom volt itt egy remekbeszabott ertelmiseggi "kutatas" valamelyik lapban nemreg a magyar erdoviszonyokrol, kar hogy a teteles es hiteles cafolatnak/ valasznak nem jutott hely ugyanott.
Elnezest a kesesert, de regen jartam erre.
magyar-magyar szótár 2010.03.08. 16:58:35
De pl a hóttifaszista romantika trelepötyögtette az alfeődet tamariskás tölgyesekkel... ezek a sziken 70 -78 évesen bizony még fiatalka erdők, alig combvastag tölgyfákkal és már pusztítják, lopják, viszik.. sok ilyen helyére papírfaerdő kerül. Hát, számomra, laikus számára a papírfa meg gyomfa erdő valahogy.. nem ugyanaz, mint egy 80-100 éve telepített. Azért szerintem abban megegyezhetünk, hogy semmi nem igazolhatja egészséges bükk és tölgyderekak erőműben elfűtését, ez bűncselekmény, ha nem is jogilag...
Feesh 2010.03.08. 21:08:35
Tehat nem stasztikailag: Amikor meg erdotervezo voltam, akkor nagyjabol 2000 hektaros eves kezdest minimum 10%-kal noveltek meg a telepitesek. Ennek a csak elenyeszo resze volt az un. talalt erdo, amit korabban nem uzemterveztek, a tobbi mind telepites volt. Csak Somogyban mikor leleptem kb 1000 hektar volt eves szinten a telpites, javareszt tolgybol.
Az helyzet, hogy az erdeszetnek nagyon nincs arca, megjelenese /pr-ja/ az emeberek fele, es mindenki csak a sotetzoldek balfasz hazugsagaival talakozik. Ket szam: Trianon utan 11% volt az erdosultseg, ma 21% Ez nem a termeszetvedelem erdeme, sot...
A statisztikarol meg csak annyit, hogy az erdeszeti nyilvantartasunk vilaghires. Az meroben mas kerdes hogy 90%-ban felesleges informaciokat tartalmaz, de legalabb van es sokkal hitelesebb mint nemely nemzeti park.
Az Alfold egy erdekes kerdes, eleg sok nehezseg van ott, ha ismered a morphus hungaricus kifejezest, akkor nyilvan tudod miert jobb meg a tamariska is.
Mi az a papirfa meg gyomfa? Klimavaltozas van tobbek kozt, meg mondjuk a Tisza szabalyozasnak is vannak hatasai es a tobbi, nem konnyu sot nem is lehet visszahozni az eredeti allapotot es fajokat, foleg hogy senkinek sincs fogalma arrol, mi volt az.
Buncselekmeny? Piaci viszonyok, kerem. Amig nem voltak eromuvek, addig a tuzifat nem lehett eladni. Most lehet, de persze a hazudozas sotetzold oldalrol eleg hangos. Az erdeszetek folyamatosan csokkentettek a veghasznalataikat a rendszervaltozas utan, csak oket senki sem kerdezi. A media meg az ajvekolo sotetzoldekkel van tele.
magyar-magyar szótár 2010.03.09. 03:39:22
Van igazság, tényleg, ha a számokat nézzük... Ha jól emlékszem, gyrekkoromban voltak tőly (Zrínyi szava, ma tölgy ) tőlyerdőtelepítések, sávokban itt-ott, vasútmentén. Ez is igaz, halvány, szelidzöld szempontból bánja is az ember, csak fa legyen, ha papírfa is... pl ekem az akáccal semmi bajom, a jövő energiafája, gallya jól kévézhető, nedvesen kemencébe tökéletes... Persze ma a proletáriátusnak sem kell a gallya, tövét töri, viszi, a gallya maradhat ... az olcsó Stihl-hamisítványok elterjedésével a póletárjátus már lehajol a fa tövéhez és ott vágja, nem kényelmesen csípőmagasságban.
Nekem azért továbbra is gyanús az a két statisztikai adat.. egy biztos, a (szántó)földéhség tarolta az erdőket a XIX. század végén. Valamint a szabályozatlan Tisza járása nyugodtabb is volt, az árterekben is szőlők, gyümölcsösök voltak a mai galériaerdők (papírfaerdők) előtt. A kései Tisza szabályozás (a Vásárhelyi-féle elképzelések túlrajzolása) mögött is a földéhség állt. Máma az ugarolás a line, ennek egyik pompás (és üdezöld szempontból is kívánatos) része az (vissza)erdősítés. Tip: A jövő fatolvajainak megnehezíti a dolgát, ha a fákat nem sorba ültetik. Persze a póletárr a biciklit cikkcakkban is betolja...
magyar-magyar szótár 2010.03.09. 03:42:18
Feesh 2010.03.09. 15:13:23
Az erdotelepitesek tobbsege oshonos fafajokkal zajlik ma mar. Regen nem igy volt, de annak viszont eleg egyszeru a magyarazata, annak idejen a vas es acel orszaga vonatkozott az erdokre is. Ez azt jelentette hogy ipari fat kellett mindenhol eloallitani, azaz nyakra fore telepitettek nemesnyarat, es foleg fenyot. Mara ez megfordult, leginkabb azert mert tolgytelepites hektaronkenti tamogatasa /amig volt/ kb 4-5-szorose volt pl az akacenal, ergo jobban megerte.
Az Alfold egy masik kerdes, ott ugyanis az alfoldfasitas folyt, de annak is csak az elso lepcsoje, amikor a cel az volt hogy minden mit ultetunk, csak maradjon meg, es majd 40-60 evvel miutan mar valamennyi erdotalaj kepzodott, johettek volna "rendes" fafajok. Ez nam valosult meg soha es nem is fog, ellenben a megmaradt erdok rengeteg gondot okoznak es eleg nehez a klimavaltozas es torvenyvaltozasok miatt megfelelo cseret talalni.
Az arteri erdok javareszt nemesnyarak mivel vizugyi es arvizvedelemi szempontbol ez az egyetlen szobajoheto valasztas, sajnos ez van, amig nem oldjak meg a Tisza ujraszabalyozasat addig ezen nehez lesz valtoztatni.
Bukkost eleg nehez tarravagni /persze nem megoldhatatlan/ foleg az uj erdotorveny ertelmeben, de azert itt sem olyan egyertelmu a helyzet.Magyarorszagon az eves fakitermeles mennyisege nem eri el az eves folyonovedeket ami azt jelenti, hogy minden evben tobbet nonek az erdok, mint amennyit kivagnak. A kereslet es kinalat egyensulytalansagat meg lehet szamonkerni a termeszetvedelmen. Veghasznalati teruleti es kor korlatok stb.
Lehet hogy nem hiszel a statisztikaknak, de azert ez az erdosultsegi allapot az egyik legnagyobb buszkesege a magyar erdogazdalkodasnak, persze van meg hov fejlodni, de nincs miert szegyenkezni. A problema abban van, hogy a tarvagas azonnal latvanyos, a telepites meg csak 15- 20 ev mulva lathato.
magyar-magyar szótár 2010.03.10. 14:57:17
Mindenesetre köszönöm az értékes kommenteket!
Feesh 2010.03.11. 15:16:57
Kirivo estek elofordulnak mindenhol, hiszen Magyarorszagrol van szo, de amennyire en tudom, nem kell temetni a magyar erdoket, egyelore.
Egy kis olvasnivalo, hogy ravilagitson a termeszetvedelem es erdeszet viszonyara:
forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=16132&Itemid=234
A kommentek is erdekesek, bar kisse egyoldaluak, bar sejteheto, miert.