Kamaszkoromra a hippi már annyira behalt, hogy alig lehetett látni lányt egyszerű, fésült, hosszú hajjal. Az egész iskolában összesen két indiánhajú lány volt. A hosszú haj azóta is azt a különös tévképzetet kelti bennem, hogy az a leány vagy nő, akinek ilyenje van különösen értelmes lehet. Hosszú haj, hosszú és dús ész. Olvasottság, művészi hajlamok.

A korszerű lányoknak a divatos Sassoon-frizurája volt. Az un „szocializmus”-ban általánosan 25-40 éves késést szenvedett minden, de pl a tiki-taki, a punk, a Sassoon frizura vagy a digó-divat alig vagy nem sokat váratott magára. A Boney M., Giorgio Moroder és a Boney M jelentette számomra azt a mézgás, kandírozott glitter-flitteres mocskot, ami még a szocializmus ragyogó májusban is novemberi lucskoskáposztaszagú lépcsőházi szürkeségét fokozni tudta. Valamicske nyugati kulturmocskot  mint a Smokie, Showadiwadi , más efféle fos-zenék, Jaime és a Csodalámpa, Veszély Megye Urai és a dinitrolos alvázvédelmi technológia, átengedett a Vasfüggöny.

 

A here-m out volt már ettől a magakorában is. Sasson hajú lány hajához hozáérni tilos, amúgy is undorítóan lelakkozva, a szaga, mint vegyiáruszaküzleté -és akkor most a retro ezt megint előfordította [...]

 

És ennek az undorító Sassoon-frizurának is be kellett jönnie.

 

 

 

 

 

 

 

 

A (Kópé-s) Skála modern és korszerű tömbje a letúrása előtt pár évvel...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mai hűkorszerű és jejdemodern épületek a Skála helyén

http://www.origo.hu/i/0911/20091115alleemegn.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem mindenkinek jön azonban be a korszerűtlenség. Makovecz Imre épületei mondolatok a "korszerű" építészet tíz év alatt elavuló kockavilágaira, azonban egy Makovecz-épület a magyar csapadékviszonyok között is kb 10 év alatt úgy néz ki, minhta Macondo-ban ázna időtlenidők óta, penészette , málló vakolat, barmolt bádogosmunkák a zugok védelmére...

 

A korszerű modern. Az avangarde jelszava: korszerűnek lenni mindenestül. Érdekes azonban, hogy a korszerűtlenség is lehet művészi program, méghozzá sikeres, méghozzá örök értéket teremtő.

A don quijote-i korszerűtlenség, az elvágyódás általában komikusnak hat. Krúdy Gyula azonban  -bár az irodalomtudományunk, irodalomtörténészeink erről a tényről egyelőre tudatlanságot tettetnek- készakarva volt korszerűtlen. Krúdy idejében a modern a szecesszió volt. És olvastam már olyan tudóskodást Krúdyról, amiben szecessziósnak nevezték, holott anti-szecessziós, azaz korszerűtlen. Tudatosan a „múltszezonbéli” írók, az éppen lejárt divatúak voltak a titkos példaképei, Dickens és az orosz klasszikusok, pl Turgenyev. A legkomolyabb irodalomtudósok, alig hiszem, hogy meggyőződésből, inkább csak sima opportunizmusból a szakmai hiedelmek eránt, elsiklanak Krúdy stílusfelszínén, a mikszáthi anekdotázgat-gatás folytatójának, néha a maupassant-i félkönnyű szépfiú-novellázgatás és huszártörténetszövés mesterének hagyják láttatni. Krúdy nem is titkolta elvágyódását a régebbi, pl a lovagkorba. Szemernyi illúziót nem táplált elvágyódása irányában, erről bárki olvashat a vázlatosságában is remek A festett király c. történelmi regényében

 

Bezzegmennyire hűdemodern épülettömb eklektikus, sajtos k'k' pir.burg - pár.káp. medencei környezetben (a háttérben maltero röneszansz)

Maurice Ravel előrevivő, modern zeneszerzőnek számított.  Mégis, Ravel Couperin korába vágyott vissza.  Ez a   törékeny kis ember, akit még a világháborúba induló, tehát nem annyira válogatós francia hadseregből is kiszuperáltak az első körben és csak korruptíve, magas kapcsolatait igénybevéve sikerült besoroztatnia magát. Pedig Couperin korában aztán még egy zenemesternek is (a művész fogalmát még nem ismerték, a zeneszerzőket is mesteremberként kezelvén) meglehetős testierővel, vitézi képességekkel kellett rendelkeznie. Az Ész Emberének is illett elviselnie 6-8 órás egyhuzamú lovaglást, úszni, vívni, labdajátékot játszani (9-11 kg-s szőrtömetű bőrrel vont golyóbissal…)

 

hűdeletisztultformavilágú annyiramodernépítészeti remek a múlt század 30-as éveiből

Kamaszkoromban is korszerűtlen gyerek voltam. Mint dízsé, a kollégiumban Omega, Jimi Hendrix, Rolling Stones Eagles és hasonló számokkat (Pink Floyd!!) nyomattam.

Kamaszkorom legszebb nyaraiba rondított bele a Boney M, bár még volt egy-két lassú szám, amit pl nem volt szerencsém a Yardbirds feldolgozásában először hallani. (Csak egy nagyfiú tette meg, benyomta a diszkóban, botrány is volt belőle…) Én az Uriah Heep-től a July Morning-ra szerettem volna romantikázni, nem a korszerű Giorgio Moroder borzalmaira, pl Donna Summer guminőhatású gépzenéjére. Akkor már inkább, ha muszáj volt korszerűnek lenni,  a punk (ricse) és a "blues" (HBB). Meg az elektronikus magyarnótarock (Edda, Dinamit).

Korabeli lolita fél-sassoon jellegű hajfazonnal, a popsit szépséges fokhagymagerezd alakú tekékkel hagyó farmerben. Kérdésem: Kedves olvasóim szerint a lány tekintete a Barbie-gyűjteményének megtekintésére hív fel?

 

 

 

 

 

 

Korszerűnek és előrevivőnek lenni -ez kettő. Ravel korában, a világkiállítások Franciaországában   félszázadon át  a "barbár" az egzotikus volt a korszerű. a maga korában.                                                                                                                                                                                

Ravel az I. világháborúban a gépkocsizók farkasbundájában. Az isten, akinek egy pillanat annyi, mint nekünk százezer év, mégis intézkedett, először kisebb hiba miatt robbant le a Ravel vezette autómobil, majd úgy, hogy négy napig tartott a nagyjavítása.

 

Bolero című szösszenete sikerét tragikusan élte meg, pedig ez a mai korszerű zenénk előhírnöke volt: egy motívum halálra ismétlése -ma már variációk nélkül, copy/paste végigmásolva a prg-ban. Lelkiunokafivére Debussy az akkoriban ultramodern dologban, egy lekérdezésben barokk szerzőket jelölt meg kedvenceiül és példaképeiként.

Gyermek voltam, mikor megszülettem, de még ki se töröltem a csipát a szememből, már útáltam a kagylófoteleket, a szögletbútorokat és a tévékáva-oválos betonerkélyes házakat. Ami leginkáb undorított, az Brazília betonfővárosa, Brasilia volt.

 

Használhatatlan diszfunkcionális korszerű őrület a fürdőszobatrend legaktuálisabb alkonyulatából. Fasza ebben a fürdőszobában a talpigüveg kertrenézősége, de nyilván Zsuzsi nem dug ebben a fördőszobában a pasijával erre a kádra feltérdelve, mert ha valamelyikük bele[síp!]sza közben a sarkába a sípcsontját, nemsemmi módon dezilluzionálódik ám! Nem beszélve arról: álomitassan kibotorkálni egy csupa szeglet és élessarok fürdőszobába. Mert részgen csípőcsonttal élen ütni a mosdókagylót -hát megérdemli a barma! Mégcukibbak a kézmosásra alkalmatlan pirinyó trendimosdókagylók. De ez a kifolyó itt, ez is megérne egy mondatot... Mindig az a gyanúm az ilyen díszfürdőszobák láttán, hogy lennie kell valahol a házban egy titkos, ám korszerűtlen füdőszobának, ami funkcionális is.

http://zsofiberendez.files.wordpress.com/2009/01/fa_furdoszoba.jpg

 

 

 

 

 

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.baltex.hu/images/termekek/nk_fashion111.jpg”.

 

 

 

 

 

 

hányinger trendikonyha:

 

 

Figyeljük meg az eklektikát, halászgyatyó a Monroe-korszakból, latinbuksza hajzuhatag a 70-es évek végéről , emitt hightech falbasüllyeszett sütő, amott a nagymami dögunalmas lakótelepi beépítettjét idéző fagyasztottlótúró.

 

 

 

korszerű "zene" a Bezzeg A '80-as évek elejéről

13 komment

Címkék: korszerű

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr601426184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.12.11. 09:18:52

Na ja, ebbe szédült bele Roman is.

Amúgy ha valaki (művész, divatmajom, akárki) modern akar lenni, akkor csak fut a pénz után, neki kell megteremtenie a kort, amihez -szerűnek kell lennie. A massz meg majd megy utána. Vagy nem. Vö. tegnap láttam a kókuszban, hogy jujj, milyen csiricsárén öltöznek a fiatalok az iskolában, mert mindenki így akar kitűnni a többi közül. Holott, ma inkább az tűnne ki, aki mondjuk tintaszínű könyökvédővel, ingbe nyakkendőbe menne matekórára, és mondjuk differenciálszámítással oldana meg többismeretlenes egyenleteket, úgy passzióból, a második gimiben.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.12.11. 09:24:51

szerintem egyszerű

ízlés, mérték, arányérzék

ha van, akkor lehet modern, posztmodern, poszt-neoklasszicista stb,
ha nincs, akkor meg mindegy

Erzsebet 2009.12.11. 17:22:56

Nekem is sokáig volt Sassoon-frizurám. Könnyebb volt a kezelése, mint a hosszú hajnak, mindenkinek jól állt. Akkor ritka volt a hosszú hajú lány.

Fenehorizont 667 2009.12.11. 20:01:00

@efes:
ja ja, azon énis szoktam röhögcsélni, hogy 10 év múlva a deszkáscuccban ülő, nemtommilyen ándergránd zenét hallgató, xtreme fiatalok olyan tinikről fognak nézni műsorokat az mtv-n, amiben a főszereplők felkelnek reggel 7-kor, bemennek az iskolába, hazamennek, tanulnak (közben rádiót hallgatnak, amiben POPzene szól), utána tv-znek egy picit, majd lefekszenek aludni :D

Fenehorizont 667 2009.12.11. 21:02:25

építész vagyok, úgyhogy erre a cikkre ráharaptam.
személyes vélemény következik:)

az, amit összefoglalóan 'modern'-nek neveznek (kb vagy 100 éve), az igenis jó :D megtanították, hogy miért, majd szép lassan 'át is éreztem' ezt a miértet.
természetesen az az egyik legnagyobb kérdés, hogy az építészetet művészetnek lehet-e nevezni, sok híres, filozofikus hajlamokkal rendelkező építész vitázott mán erről. szerintem nem művészet. illetve nem teljes mértékben, ezért nem vethető össze egy ház könyvvel, vagy egy zenével. a 'művészet' célja sztem a 'művész' saját, bárhonnan eredő frusztráltságából fakadó kreatív tennivágyás termékeinek megmutatása a többi embernek, és ezekből az emberekből ezáltal érzelmeket (bármilyet!) kicsiholni.
az építész ezt nem jácchatja meg, mer olyan dolgokat tervez, amik az emberek legősibb ösztöneit szolgálják: a környezetből határol le tereket. ezekben a terekben osztán az emberek végezhetik azokat a szüttyögéseket, amik miatt ő úgy dönt, hogy ebben a lehatárolt térben akar lenni: pl lakik benne:D - tehát eléggé meghatározzák az illető életét. plusz alkalmazkodnia kell a korhoz (pl:sok ember->gazdaságos anyaghasználat; társadalomban bekövetkező változások, arisztokrácia 'megszünése'->díszítő elemek feleslegessé válása; tartós időtállóság jelentéktelenné válása-> 1m vastag kőfalak helyett könnyebb szerkezetek, ami a formára is kihat, ilyesmik...). úgyhogy aki ezen a pályán mindig és modorosan önmegvalósít, az burn in hell. na a makovecz sztem pont ilyen. ha a zene nem teccik, nem hallgatom, ha könyv nem tetszik, lerakom. egy utcán lévő házat már nem lehet elrakni onnan, ha nem megfelelő. nap mint nap bele fogunk botlani.

sztem a jó építész tanulmányai során magába szívja azokat a szükségszerű trendeket (bár ezt a szót utálom), amik a 20. század elején kezdtek jó okkal mindent söpörni, és abból csinál egy MEGFELELŐ (nem 'ütős' vagy 'odabaszós') cuccot, ami szép, és a saját ízléséhez is passzol. ezután bátran leszarhatja a laikus véleményét, hiszen a laikus úgyis meg fogja szokni, oszt akko majd nem pampog, hogy kockafújj:D
mondjuk az állandó kockafújolást sosem értettem, hiszen tele van kocka szoc épületekkel az ország, amik között rengeteg kiváló szocreál (ami egy -a nyugat-európai építészetre is nagy hatással bíró- irányzat, és nagyon jó, nem az egyforma, típus-paneliskolákat kell alatta érteni) alkotás is bújik. sokszor leállok kattanni egy-egy kisváros kurvafasza, kb 40éves, senkinek fel sem tűnő, lekoszvadt buszmegállóján, h milyen passzos.

persze abba nem kezdek bele, hogy a magyar építőiparra -és ezáltal az épületek kivitelezésére- hogyan nyomta rá a bélyegét a mutyi, meg az állandó rabolni- átbaszni vágyás, mer az csöppet lehet más megvilágításba helyezne pár dolgot, és hosszú lenne.

bár a fentinek lehet már semmi köze a cikkhez, de azé megosztom. hogy tetézzem a kilométeres kommentet, iderakok még egy fasza adolf loos idézetet:)

"Engedelmükkel egy hegyi tó partjára vezetem el Önöket. Az ég kék, a víz zöld, és az egész tájon mélységes béke honol. A hegyek és a felhők tükröződnek a tóban, a házak, az udvarok és a kápolnák nemkülönben. Mintha nem is emberi kéz alkotásai lennének, mintha Isten műhelyéből kerültek volna ki, hasonlatosan a hegyekhez és a fákhoz, a felhőkhöz és a kék éghez. Minden szépséget és nyugalmat áraszt.
De mi ez? Disszonáns hang zavarja meg a békét. Mint valami nyikorgás, amire a természetben nincs magyarázat. Ott, a parasztok házai között, melyeket nem is ők, hanem Isten teremtett, egy villa áll. Jó vagy rossz építész alkotása – nem tudom. Csak azt tudom, hogy oda a béke, a nyugalom, a szépség. …
Ismételten felteszem a kérdést: miért becsteleníti meg egy építész, akár jó, akár rossz, a tavat. Az építésznek, hasonlatosan szinte minden városlakóhoz, nincs kultúrája. Hiányzik belőle a paraszt biztonsága, akinek van. A városlakó a gyökértelenné vált ember.
Kultúrának a belső és a külső ember kiegyensúlyozottságát nevezem, mely az ésszerű gondolkodás és cselekvés egyedüli biztosítéka."

magyar-magyar szótár 2009.12.12. 07:06:08

@fenehorizont: Ez megint az az -ebben a blogban elvárt és öüdvös- helyzet, amikor a komment töbet ér, mint a szöszenet, ami a "bejegyzés" volna.
Köszönöm szépen az idelátogatók nevében is.

Azt persze nem árultam el, hogy vagyok a kockával. Jártam debreceni, nagyeredei "bauhaus villában" ami kívülről is tetszett, belülről pedigméginkább.

Amikor a házamat kitaláltam, megpróbáltam integritív lenni és a parasztságomat a közepesfokú értelmi seggségemmel összevetni. Amióta használjuk a házat, kisült, hogy természetesen parasztok vagyunk és pl letörnénk a bokáját annak, aki a főbejáraton akarna bejönni, mert még a mai járdázottsági és aszfaltozási viszonyok mellett is a sár, az kúszik mindenüvé. Tehát hat lábtörlő és tapodóhely kell és ezt rendesen egy kapu főbejárat szakaszon elhelyezni nem lehet. (Teccettem vóna mindent lebetonozni...)

magyar-magyar szótár 2009.12.12. 07:13:55

@fenehorizont: Német rokonoknál (a távoli unokasógor felnémet paraszt) nézdegéltük a házat, a legfölső tetőtéri szint, ami már háromszög keresztmetszetű s ahová aludni a cselédlyányok négykézláb mászkáltak fel-s be, szépen ki van pingálva, úgy 1724-ben, még élt JS Bach, csinálta valaki. Pedig volta 7, 30 és 100 éves háborúk arra is.

Betyárvilág Magyarországon ... minden iparunkkal így van a motorfelújítástól kezdve a szülészetig. Ez valami ázsiai pusztainomád "afgán") dolog. (Vö Demján hazapaterolása a belgrádi metróépítésről... ... pedig Belgrád, az már a Balkán...)

A festő megoldja!
és "Idővel igazodik!"
Kőművesmondások Magyarországon.

Globalizáció: Elgarázsolnak és amikor kinyitom a szemem, onnan tudom, hogy az UniBank magyarországi fiókjában vagyok, hogy ha közel hajolok: Elkenve, odamaszatolva, elnagyjázva, alágyűrve, ottfelejtve sréhen áll, nincs vinkliben, nem glettelték el, csorba, elfogyott a kereszt és gyufaszállal ékelte a csempét meg nem tudom, ilyesmik.

magyar-magyar szótár 2009.12.12. 09:11:26

@Erzsebet: Hát azért a tiszta kifésült haj cirókája és illata kellemesebb. No, de a látszat mindig többet ér, már 7000 éve is, pedig akkoriban még az embereknek több esze volt, a nők disznózsírkupaccal a fejükön járdaltak, amit hennával pirosra festettek és olvadt rá az arcukra olyan illatöszetevőkkel, amiket itt nem részleteznék.

heki 2009.12.12. 13:56:54

@fenehorizont:
csak kérdezem, mint laikus - a "tartós időtállóság jelentéktelenné válása" nem-e az építészet halála azért?
Hát éppen az a baja a modern (nagy felületekkel dolgozó) építészetnek, hogy csak új korában szép? Nem szebb-e egy (akár eklektikus) agyonstukkózott felület az idő rágási nyomával, por plusz piszok plusz sérülések, mint egy 200 négyzetméternyi húsz éves beton felület? Vagy csak ízlés dolga?

Fenehorizont 667 2009.12.12. 22:08:38

húte, erre a kérdésedre egy teljes regényt tudnék írni még így is, hogy nincs valami kristálytisztán leülepedve bennem egyfajta, egységes filozófia a modern építészet vs. régi, avagy a 'melyikaszebb' témakörében. persze ezért kárpótol az a tény, hogy kerekevilágon rajtam kívül sem tudok olyan építészt (vagy építészként nem jól teljesítő, és ebből fakadó frusztrálságának kivetüléseit kritikai hangvételű könyvekbe, cikkekbe gyűjtő 'elemzőt'), aki nem úgy dolgozta volna fel a témát, hoyg ne legyen utána vagy húszezer kérdőjel :D

hogy ízlés dolga lenne-e...? hát, erre megintcsak regényt tudnék írni, és megintcsak személyes véleménnyel (semmi 'univerzális'-nak tetsző) tudnék szolgálni, amiben olyanok boncolgatása szerepelne, hogy mi az, hogy 'ízlés', mi az, hogy 'szép', de ettől megkímélem a blogot :D

egyvalamire biztosan tudok válaszolni. azt nem tudhatom, hogy te mit értesz építészet alatt (én a környezetből olyan lehatárolt terek létrehozását értem, ami az abban és körülötte megforduló emberek igényeit jól szolgálja), de az biztos, hogy nem halott. nem lehet halott, hiszem amíg az embereknek akadnak olyan dolgai, amit nem a szabad ég alatt akar elvégezni, addig építészetre is szükség lesz. az építészet az emberiséggel egyidős. (ha nagyonelvont akarok lenni, akkor aszondom, h az élővilággal, hisz egy termeszvár a hangyának akkora felhőkarcoló, mint a burj dubai hatszor, meg a méhkaptár is odabasz:)

rengeteg kihívása van a 'modern'-nek nevezett korban egy építésznek (olyan, ami bátran fogható egy barokk palota díszein való pöcsöléshez), amiből az egyik legnehezebb pont a régi utca- és városkép nem szétrombolása. de ott van még a többfunkciósság követelménye variálható terekkel, a gazdaságosság, meg fenesetudja még hányféle probléma. azt se tudom, hogy annakidején egy építész min kattoghatott tervezés közben, de nehezen hiszem, hogy több dolgon, mint a mostaniak. a jelenkorban és a jövőben lesz csak igazán izgalmas és élő ez a szakma.

persze kishazánkban az építészetet is úgy átszövi az intézményesített korrupció, hogy egy nagyobb prodzsekt megrendelés-megbízás-kivitelezési folyamatának minden részletét átvilágítva tökkkéletes keresztmetszeti képet kaphatna a zember arról, hogyan is működnek a dolgok itthon - és ebben a folyamatban az építész valahol a béka segge alatt ül, mint jelentéktelen, ámde szükséges, ezért idegesítő tényező.

Fenehorizont 667 2009.12.12. 22:10:06

oppsz, nem nyomtam 'válasz'-gombot, de a fenti hekinek szólt...

magyar-magyar szótár 2009.12.13. 03:30:19

@fenehorizont: Mert a pedagógus nem ott kucorog néha már szinte bosszantó "kellék"-ként a folyamatban? Ésígytovább? De kedvenceim a buszpályaudvartervezőmérnökök, akik egyébként civilben nem képesek betolatni egy 75fokos parkolóba tükörből. És terveznek olyan buszpályaudvart, ahol a busz méreteit érző buszsofőr minden alkalommal Jézus, Mária, Allah!! Ejvá és Meded! kiáltásokat hallatva milliméterez be az állásba.

Sok-sok művelés magányos, mint a körzetiorvosé, akit a kórháziak fejcsóválva néznek. "Hát ugye, a körzeti orvos, az ilyen..."

Fenehorizont 667 2009.12.13. 14:10:09

@magyar-magyar szótár:
jaja, tanér se lennék, csak ha nagyonnagyon szeretném a szakmát..

mer buszpályaudvart is biztos az önkormányzat által kiírt látszatpályázat (pályáztatni x négyzetméter felet kötelező - még..) havercsávója nyerte, aki a szintén havercsávót kéri meg a kivitelezéssel, aki aztán leosztja szétszopatható alvállalkozóknak a munkákat, akiket a végén nyilván nem fizet ki. így perzse, hogy a végeredmény egy jól használható tervből is egy minimum sok kívánnivalót hagyó szarkupac-szerűség lesz.
amúgy a pályáztatást is szét akarják rombolni úgy, hogy nem építészeket(!!) pályáztanak, hanem kivitelezőcégeket(??), akiknek árajánlatot kell adniuk (ami persze egy pofátlan hazugság szokott lenni), ennek függvényében nyerik meg a munkát, és utána hozhatják a saját építészüket. a nagy kivitelezőcégek átláthatatlanul bonyolult hálózatáról meg ugye tudjuk, hogy milyen kirobbanthatatlanul benne vannak a pártfinanszírozásokban. elég felháborító.
süti beállítások módosítása