2009.07.06. 15:42
kaláka
kaláka - lakó, azaz faluközösség tagjai egymást munkával segítik. Aratási és más kampánymunkákban, házépítésban. Főleg Magyarországon kívül, például odabent Erdélyben terjedt el, románok között is. A szó szláv eredetű, tehát a magyarság a véle népi sógor-jóbarátságban álló szlávságtól vette át. A szláv eredetre mutat, hogy a litvánok is ismerik. Alighanem az Etelközben, a sógor-jókoma-szaszed[szomszéd]-ságunkban élő oroszoktól vettük át, mint sok földműveléssel, háztartással kapcsolatos kifejezést. (Erre a szaszed-ságra később az Árpádházi királyaink elei is emlékeztek, és házasságokkal erősítették...)
A kaláka falusi viszonyok között még a közelmúltban is élt. A cuculizmus szép napjaiban, a múlt század 80-as éveinek építkezési boom-jában egész új utcaszakaszok épültek kalálkában. Kinek hegesztője, kinek betonkecverője, kinek szakértelme zsaluzásban, betonkeverésben, más cucilista rélácijaó-ban tudott óccsójér valamit, vagy szintén lopott holmiért cserébe. Akiknek rokonságában mindenféle mesteremberek is voltak, jóhaverságában, az az építtető szinte minden munkát imígyen oldott meg, a segítséget aztán viszonozta.
A kaláka a legismertebb → társasmunkák egyike, amelynél a közösség tagjai vagy bizonyos csoportjai (lokális, vérségi, vagyoni) tagjuknak (családjának), vagy egy községi intézménynek szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint szórakozással (ének, tánc, mese) egybekapcsoltan dolgoznak. A közösség bármelyik tagja akármikor visszahívhatja a megsegítettet, s az a munka visszaadását, a kalákában való részvételt kötelességének tartja. A kalákáknál éppen az önkéntes jelleg miatt kap nagy szerepet a szórakozás (→ kalákatánc). A kaláka elnevezés Erdélyben és a vele határos K-mo.-i részeken ismeretes, s megváltozott, ill. módosult jelentésű román kölcsönszó a magyarban. A Bácskában a móva, a Nagykunságban a koceta szláv eredetű elnevezést használják. Ismert a → segítség elnevezés is. Annak ellenére, hogy a kalákákhoz a munkán kívül még számos funkció tapad (→ munkaszervezet funkciói), a kalákák a legtermelékenyebb munkaszervezeti formák között foglalnak helyet. A közösség ugyanis a rosszul dolgozót, hanyagot megszólja, s ha nem végez jobb munkát, legközelebb nem segítik ki, nem mennek el hozzá dolgozni. Az egyes családok kalákába ezért a legmunkaképesebb, a legkülönb családtagjaikat küldik, hogy a családra ne hozzon szégyent. A kaláka szervezésének módja, a munka lefolyása, s a benne érvényesülő → munkamegosztás a résztvevők feladatköre (→ gazda, → gazdasszony), a különböző hozzátapadó munkán kívüli funkciók a kalákát a legösszetettebb munkaszervezeti fajtává teszik. A kaláka megléte valamely közösségben a közösség egységét, bizonyos fokú homogenitását jelzi. Ezzel magyarázható, hogy a kaláka a nagyobb dunántúli és az alföldi településeken – a házépítést leszámítva – már a múlt században kezd háttérbe szorulni, gazdasági súlyából veszíteni, s legfeljebb bizonyos társadalmi rétegeken belül, azonos vagyoni helyzetűek között van valamelyes jelentősége. Ezzel szemben Erdélyben, É-Mo.-on s a Dunántúl kisebb településein, a nagyobb városoktól távol (Zala, Somogy, Bakony) még századunkban is az egész falura kiterjedt a kalákában résztvevők köre. (→ még: fonó, → kukoricafosztás, → tollfosztó) – Irod. Szendrey Ákos: A népi élet társas összejövetelei (Ethn., 1938); Janó Ákos: A társasmunkák és a kendermunkák társas jellege Szatmárban (Ethn., 1966); Szabó T. Attila: A szó és az ember (Bukarest, 1971).forrás
Ma az adóügyi persecutio, ami minden forintot megfog s elengedi a milliárdos adómegkerülőket, lehetetlenné teszi a kalákát. Még falusi iszonyok közepette is annyira elpestiesedett már az alfeődimentalitású büdös zsírparaszttya, hahogy, mintha a Nagykörúton belül élne, ha nem tetszik neki a szomszédságból áthallatszó betonkeverőzaj (zárt szobában gyakran a zsírmagyar technorap alapzaját is annak tévesztik) egyszerűen névtelen bejelentést tesz a munkaügyi felügyelőségen, és azok már rongyolnak is kifelé, nincsen apelláta, rokonsági fok nem számít: Ma már törvénytelen a rokoni kaláka is. Mindenkinek be kell jelentkeznie, mindenféle munka után adót (TB-t) kell fizetni, még a rokoni kaláka sem adhat felmentést. Persze itt azért meg kell jegyeznem, hogy a drága rabszógáztató [pestiül "munkaerőkölcsönző"] feketefoglakoztatók is vastagon benne vannak abban, hogy A Hatóság ennyire eltaplósodott a kaláka megítélésében, hiszen akármelyik halmozottan hátrányos helyzetű üldözött szegregált kisebbségi rabszolgatartó 3-4 kisIKARUSZnyi, ponyvásIFÁnyi birkanyíró, kukoricacímerező, szüretelő rabszógájára aszonta-ja, hogy azok mind a sógorai, csak némelyik az idén nyáron barnult.
Irodalmi folyóirat Kanadában
Isten éltesse a Kaláka együttest!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ekkerjoz 2009.07.07. 11:42:18
Nem érdekelte a hatóságot, bizonyítottnak látták, hogy munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatom gyerekkori pajtásomat. Számtalan adó és munkajogi szabályt szegtem meg nagyjából 15 m2-es kocsibeálló betonozással.
Kenguru 2009.07.07. 13:01:15
Szoktal olvasni Kun Istvan-t?
Szerintem teged erdekelne.
pl.:
www.mozgovilag.hu/2000/02/februa1.htm
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.07.07. 19:36:14
Crouch 2009.07.08. 13:59:20
budai zöld 2009.07.08. 14:14:14
"Ébenlibikókákat ácsoltak\végig a futaki úton\és ott libegett\és ott billegett egész Újvidék."
Hamár Kaláka. A fiam szoktatott rá. Remélem, mire annyi idös lesz, hogy együtt betonozunk, nem jön ránk a munkaügyi kommandó.
magyar-magyar szótár 2009.07.09. 14:47:12
Az ilyen asszonyok, mint Kun Istvánné, megérdemelnének egy mai modern asszonyregényt.