2012.05.30. 15:17
egy élhető város
Szolnok város levegőjének alapszagát márciustól(ami az éghajlatváltozásban lehet akár január is) novemberig az emberi szar és húgy gőzei a csatornabűzzel határozzák meg. Lágy tavaszi napon, az orgona nyíláshalálának kérészröptű óráiban [az idén az orgona bimbajában sült le a bokrokról] tombol a bűz, de májusvégi ápriliselőben egészen elviselhetően a bokáknál hömpölyög láthatatlan'.
Az élhetetlen nem az élhető ellentéte -a magyar nyelv izgalmai c. rovat.
Autózhatalan város Szolnok, ami jó hír a gyalogosoknak vagy az autóelleneseknek. A főteret és a párszázméteres főutcát az átmenő főútvonallal kiiktatták, ami akkor, ha a baleset pont a nem tudom miért is Szent Istvánról elnevezett gagyihídon történik, a városon átterelés az öreg hídra (a szavatossága lejárt vagy húsz éve, építészettudomány 50 évvel ezelőtti álláspontja szerint már le kellett volna rogynia tíz, a mai állása szerint 30 éve...) szóval Szolnok az a hely, ahol a kritikus szakaszokon forgalomszegény napszakokban is dugó van, a főtér és a városháza környékén lakó párszáz ember kivételével senkinek nem tetszik ez a rendszer és két ember van, aki nem tud arról, hogy ez... -a közlekedési átszervezésre a szar fogalomköre túlságosan nemes, a polgármester meg a főépítész. A főépítész az imígyen elcsedesített szakaszon lakik ámde „hátul parkol” tehát neki nem annyira kellemetlen.Egyszer elképzeltem már a főépítészt, ahogy lenéz a napmelegben 50 fok celsiuson égő Kossuth térre, amint a lézengő tucatok a kánikula ellenére is szaporázva inalnak árnyékba az ötletes szökőkutak mellett és ekkor ez a főépítész szerettem volna lenni, így meghatározni is dolgokat, de úgy, hogy ne az én anyámat kurvázzák és még jó sok pénzt is kaptam érte, öröknyomot is hagytam, de nem engem azonosítanak be mégsem, ilyen perspektívából óegyiptomi valóságos titkos belső főpapok szemlélődhettek 4000 éve.
Szolnokot szeretnék a lokálpatriótái A Hidak városának neveztetni, és tulajdonképpeni neve a Háromféle Utak Találkozása Városa helyett az Alföld kapujának hinni, ez kb annyira igaz, mint a Balaton Fővárosa Almásfüzitő, ha egyszer a közmegegyezés az, hogy a Balatonnak egy fővárosa van, mégpedig Siófok és Keszthely. ami városok vitája latt is a Balaton Királynője 'Füred régi Füles magazinokat fejteget... . Az Alföld kapuja meg Cegléd, mertugye az van, ami Budapest felől van és ez Cegléd, ami már a legkülső Nagy-Nagy_nagybudapest nagyagglomerációjának része is.
A szlöm erősen perifériális, a vasút el/leválasztja és lakói a teszkóba járnak vásárolni. Pletykafalunak hívják ezt a városrészt, de csak névrokona Pletykaanyu-nak. Nagyon érdekes budapesti kulturáltsági fokú cigányok lakják a Pletykafalut, dópemanszerűek, ahol elkülönböztethetetlenek a magyar vértestvéreiktől, az a bűnözés. Ha lenne Szolnoknak Iszak Babelje, az ő Ogyesszai történeteit a Pletykafaluról írná - bár a Hangácsi Családnak erről a remekműről nagyon is élő különvéleménye lenne. A cigányok kb úgy magyarosodtak el, ahogy az ogyesszai zsidók mélyen oroszokká is lettek.Az ogyesszai Moldovanka kerülthez képest hátránya a Pletykafalunak, hogy nem a tengerre, hanem délen nagyjából a sehováse és Északon pedig az egykori 4-es számú főútvonalra futna ki, ha ez nem zárná le az utcáit. Keleti szélén a MÁV-strand [vala], amit szerencsém volt soha nem látni, így nem ígézi lelkem az a nosztalgia, ami vivőszlengje a Magyar Vidék egyik legjobb rádiójának, az EstFm-hangú Amadeusnak, amiben adtak már le számot a névadó druszától, Janis Jolintól, Jim Morrisontól és Cee Loo Greentől is.
A Tisza a város mellett folyik el, belé a Zagyva, aztán egy liget, a Kertváros majd egy falu, Szandaszőlős, aholis igen sunyi jellegzetesen magyar emberek élnek, tisztára egy Fót, Szigetszentmiklós vagy Érd, csak kicsiben. <---- [-> The Land of Sunyi]->
Vannak Szolnoknak olyan jellegzetesen mélymagyarossan oldalfüggetlenül vicces dógai, mint pl 15 éve minden vállalkozó festékboltot nyitott, aztán meg a fürdőszoba-csempeszaküzlet lett a menő, a tizenhetedik azzal a jellegzetes magyarsunyi lendülettel nyílt, hogy sebaj majd a többiek fognak csődbemenni.
titkos kívánatra: sztréndzs 'n fesön : Szolnok felső ezerkétszázhatvanhárma a városban magában szinte semmit nem költ, nem vásárol, a haját igazíttani is Budapestre szalad föl, butikba sokszor Bécsig is, a várost állandóan köpködi, pl hogy mekkora gecik lakják, ezek a gecik elsősorban a többi ezerkétszázhatvankét vállalkozó, meg a többtízezer proli, akik nem keresnek annyit, hogy vásárolni tudjanak nála, ő viszont minek is fizetné meg a munkásait, úgysincsenek bejelentve. Ők sem vásárolnának tehát semmit, rajtuk a többi ezerkétszázhatvankét vállalkozó ne gazduljon meg, mindenért Pestre szaladgálnak föl, bár egyébként az 56 km-re fekvő Kecskemétre is, az asszonynak, hogy ne unatkozzon, csinált egy hajasszalont de a régi kuncsaftjai az új sajátüzletbe már truccból be se nyitnak. Sunyilandban kétszer is gondolja meg a magyar, hogy az erdértfaházas kócerájja helyett valami újat építsen-e, mert magyaririgy kuncsaftja a szép tiszta újba már nem biztos, hogy benyit, rajta ugyan ne gazdújjon!
Két plázájában egy-egy szint fele akkora, mint Zalaegerszeg egész plázája, de persze vásárló alig. Nevét elhallgatni szándékozó kíváncsi Fáncsi a vendéglátás iránt is érdeklődött, elmondanám tehát, nemigazán van olyan egység, amibe jószívvel bevinném az idegent.. Mióta elolvastam Bodoky művészúr kambodzsai pecásbeszámolóját, tisztában vagyok azzal, hogy jelentős budapestiművészek keresik az izgalmakat, ha nem is találják, hát akkor nekik a Mekszikána bárt ajánlanám, ez a jobbmodorú, visszafogott cigány bűnözők meghitt találkahelye volt addig, amíg a cigány drogfogyasztók és terjesztők el nem árasztották. Hasmenést ételektől itt nem lehet kapni, de jelentősen tenyérbemászóképű budapesti népszerűművészek mégiis kaphatnak ezt-azt az etetőjükbe, ha nagyon gizdáskodnának.
Ha mégis nagyon muszáj lenne, a Kis-Tiszát ajánlanám, hotel és étterem azzal a felülmúlhatatlan előnnyel, hogy a Tisza partján található és homlokzata gesztenyefákra meg a Tiszára és a Túlpari Tiszaligetre néz, meg közel a gyalogoshíd is. Jó a fagyi, bár a legendás szépidők óta valamelyest romlott a minősége. Sokáig azzal is egyedülálló volt a város, hogy itt működött a Vidéki Magyarország egyetlen aluljárója, de már ez is megszünt. Így utólag átfutva a szövegemet olyan jellegzetes indexes fika-make stichje van, mentségemre csak annyit, könnyedén, vérizzadás nélkül értem el, semmit nem kellett hozzáügyeskednem, csak egyszerűen néhány hótreál fölvételt megmutatnom, amik inkább szépítgetettek.
Bájos szolnoki szokás a lúgos forrásvizek hordása, mertbár a város nem a saját levét issza vissza ugyanis, fönt veszi az ivóvizet és alant a Szent István híd lábaihoz eregéli vissza, mégsem szeretik a szolnokiak a csapvizüket, hanem műanyagkannákban hordják, majd hagyják kihülni.
A város jelképállata a kérész (tapsoljatok!)
Valami különös, a pesti aljadék tetű emberhez hasonlítható sunyinger magyerember-típus lakja jobbára Szolnokot, persze ennek is megvannak a történelmi magyarázatai, alapos indokai, amik alapján a felmentés kiadható. A Törökmagyarországban az eredetilakosságnak irmagja sem maradt, török hídfőszékhely volt a várral. Ha az ember nem zabálta föl, amit felzabálhatott, a maradékot elvették tőle és ha valami tartósat szerzett, azt is elvették tőle a hadak meg még azt is, ami nem is volt neki, pl élete.
A rosszoldali pógármesterről ugye jóoldali médiaóriás melléküzemágában csak borzalmasat vagy semmit, a rosszat már elmondtam és ami a jóoldali politikailag megfelelő olvasóim számára a legrémesebb lehet, jóformán a politikának egyetlen művésze ő a FIDESZ-ben, hálaimára teheti össze a két kiskezét még az index szerkesztőségének a magát kellően ateistának hívő gecitagozata is, hogy nem ilyen miniszterelnököt adott a FIDESZ a valóságos titkos belső kormányzatába, ugyanis ez az ember konszenzusos, sose felejt el pl nagymúltú szocialista csomóponti jelentős idősembereket kitüntetni és ezekkel nagynyilvánosságelőtt nyájaskodni is, valamint pompásan orál, rögtönözve is. Persze a város szekere a hiányzó kas ellenére büszke ernyője tetején túl is vagy parasztarasznyira az adósságban.Jé, ez a fennazernyő-nincsenkas hasonlat áll Demszky Budapestjére is!
Akkor bocsátottam meg ennek a borzalmas, szerintem élni itt undorító városnak, amikor a történetét olvastam, ami a magyar sár története. Van egy igen szép XIX. századi kép, amin a síkból három épület emelkedik ki, persze két templom és a zsinagóga. A 300 zsidó lélek agg és csecsemő meg az aktívak éltek és ők emeltették . Ez a három kimagasló határozta meg Szolnok jövőjét, a fennazernyő-nincsenkas jelleget, az ahhoz-képest-hatalmas épületek. Már álltak a délceg épületek és még aszályos időkben is sárbafulladó kövezetlen útszakaszokon közlekedtek a város lakói. Az akkori városvezetés is a vasútállomástól Városházához köveztette ki az utat, tehát leszarhatta a többit. Valószínű, az akkori lakosok is ugyanígy ordéjjottak a közlekedés miatt és valószínű, az akkori polgármesterek is a délceg épületekre voltak büszkék.
Az első komolyabb vasútvonal Szolnokig nyúlt le Pestről majd innen Debrecenbe tovább és sokan nem értik ma sem, miért. megmutatom: A vasútelőtti világban egy utazó átkelvén a szolnoki hídon hatalmas sík , beláthatatélan víztengerben egy vékonyka sártöltést látott. Szekerest fogadott volna Püspökladányig, de a szekeres leszólta és kiröhögte és a négylovas könnyűszekér latyakban vonatását az inaszakadásáig feszülő négy lóval csak Törökszentmiklósig vállalta, viszont egy napba került ez a tizennyihány kilométer [három mértföld]is.
Én mindenmás várost , többek között Békéscsabát szeretem. Budapest számomra van annyira undorító, mint Szolnok, viszont Budapestnek is vannak élehtő részei olyan szerencsésekkel, akiknek tudniuk sem kell arról, hogy a város más konglomerátjai hányingertkeltőek. Magyarország sajátos berendezkedésénél fogva a Budapesti elélhet konglomerátjában úgy, hogy más konglomerátumokra a fittyet is hányhatja, de egy vidéki, ha pl gépkocsivezető, akár 2-3 év alatt Budsapest konglomerátjat mind megismerheti.
Amennyivel hátrányosabb helyzetű Békéscsaba, az ottani lakosok annyival merkantilabbak, no meg tótok is és a tót az kb, mint a sváb, idegenszem, észreveszi, amit a helybenlakó becsűlletes eőshmagyar (pl oláh) soha. Izgalmas pl a számomra az, hogy mindezidáig a legjobb XX. századi magyar történelmi témáűjú magyar regényt jól.magyarul egy tót ember írta meg és nem is véletlen, hogy nem tárgyal róla a maimagyar kortárs irodalomtudomány azon a szinten, amin pedig ehhez képest érdektelen mikulájáról beszélt. Békéscsabán már nem engedhették meg maguknak azt a luxust az emberek, hogy mindent felülről várjanak leosztani. Nomeg a román viszonylatokban szerzett feketepénzeket se Budapestre hordták föl a Hajas Szalonba meg a Studio Sissy -be ésígytovább, hanem helyben szürkítették. Szolnokon az általánosan ismert magyar nótát dallják az emberek arról, hogyan nem lehet valamit megoldani. Békéscsabán is magyarmód sírnakrínak, nyafognak és panaszkodnak. Ez a magyar önvédelem a Törökmagyarország óta, viszont szívósan küzdenek. A békéscsabai szerint azonban Békéscsaba egy tetű hely és Szolnok jobb [élhetőbb], de miért, mert vannak magasépületei és nagyhatalmaslakótelepe. Kérdem a kedves adatközlőt járt-e a városban, mondja nem, vonatból látta. Ja, így könnyű szeretni Szolnokot, hogy a csatornagőzt nem szíjja… . 1973-ra épült meg „Közép-Európa legmodernebb pályaudvara” ami az ugyevezett „mai modern építészet” mintapéldánya, ugyanis a mészkőburkolatot tíz év múlva, a formavilágot meg avíttas ásító óborzalommá az idő húsz év múlva ette le, csak ugye Magyarországon nincsen pénz arra, mint Bezzegamerikában, hogy a mindig ultramodern és előremutató építészeti eredményeket húszévente felrobbantsuk és új ultramodernek építsünk a helyébe, amit már ócskulása miatt is 10 év múlva fel kell robbantani vagy lebontani.
kép forrása www.egykor.hu
Lehetne pl világtúrisztikai centrum Szolnok az építészeti eklektikája tekintetében. A világ valamennyi építészeti egyeteméről érdemes lenne odahurcobálni a nebulókat, mert még Nagy_nagy_nagyBudapesten se figyelhető meg az un „modernépítészet” annyi eloxált csillámpónimetálban tündöklő rákfenéje, mint Szolnokon és akár gyalog is egy séta összefogja, van itt minden, Rákosi Klasszika és Kádári Betonreál, tüzépbarokk és harmadcopy Makovecz, már akkor állt itt integritív épület, amikor Budapesten a Szilágyi Erzsébet fasoron túl se.
Két jó cuki van, az egykori minőségi termékeinek szépemlékén az elismertérték alapú árazás miatt víganélő Marcipán [tüzépbarokk & giccsfestészet]és hátul a szocreálban rejtezvén a Tallin ltp árnékában a Zagyva, ahol tényleg ficsik is a termékek.
Az újdonantan is vizuálishulladék , tehát korszerű hotel, a néhai Pelikán. Mindig is a drogelosztás csomópontja volt, már az arabpasik [ '70-es évek vége -a vízügyi szakközép arab diákjai] innen terjesztették a marihuánának hazudott szárítottlószart, ami kábé annyira ütött, mint a Coca Cola a Rákosi korszakban. Alkonyán szintén nemidénnyáron barnultak, pl cigány stricik enyhelye volt, ide ugrott föl [44 km] a Legszegényebb Falu egykori pógármestere is egy-egy kávéra . Ma korszerűen áddizánnyolt face-szel diákkollégium.
kép forrásawww.egykor.hu
Más városa a magyarrétek magyarzőggyének magyarigézete szerint is mindig élhetőbbnek látszik, szerencsére azonban Szolnok nem az én városom, szerintem az élhető város Eger, bár élni ott egy kicsit sokba kerül. Az autóelleneseknek csak annyit, hogy Eger gyalog is jól járható és gyalog is minden jól megközelíthető benne. Vagy ott van Debrecen, megérdemelne egy regényt, mennyit fejlődött. Azt tudom, hogy 647 embernek viszont tele van a búrája Debrecennel, de főleg Kúúrvázzó Lajóssal a pógármesterrel, viszont ennek a 647 embernek a zsigeri állapota jelentősebben hat ki az országos magyar jóoldalban a város bűnösjellegéről kialakult képbe. Mert a 647 emberből van kilenc, akik viszont meghatározzák a Debrecenről való jóoldali közbeszédet, ami a gyakorlatban a magyar sajtó tüköre is Debrecenről. [tizenvalahányan a jóoldaliak közül pedig Hannibal Lektür rokonai azaz az ő vidékiaffinitása–a szerk röh…] Mert amúgy járva, tehát élve is Debrecent az ember azt tapasztalja, hogy a kórházak nem büdösek belül, a professzor is megáll útbaigazítani az embert, jókedvű embereket lát, igen, a kurvannyát Kósának, persze, ha a kocsmában kérdezek rá. Viszonylag közlekedésre is alkalmas Debrecen. Nyíregyháza bűntelen város mert leginkább jóoldali vezetése volt, bár egyébként a fejlődésiíve hasnló Debrecenéhez, a nyolcvanas években még –ugyan embercomb vastag törzzsel- ugyannazok a gömbakácok ugyanazon földbesüllyedt szélesetmutató keskenyházacskák előtt ugyanazt a hepehupás aszfaltjárdát szegélyezték, amin Krúdy Gyula lépett öleseket a Korona felé-.-..
Szegedet is szeretem, meg Pécset, Sopront főleg, aztán Székesfehérvárat is, még Gyöngyöst is kedvelem. Még Nagykanizsát is.
Szolnok is ugyanolyan mozaikos és korszakcsúszás-ok rianásaitól szabdalt, mint Budapest vagy az egész ország, pl a lakótelep mellett van a helyi Rózsadomb, ami persze asztallap-sík, hiszen a Zagyva alakította. Itt vannak olyan villák, amikben a padlóakvárium akkora, mint egy-egy belvárosi albérleti odú.
A Széchenyi-ről nem tudom miért is elnevezett lakótelepen a Ragó Antal utcában a 9-ik emeleten már még a Boldogszép Kádári Délnapokban 1981-ben is vágtak lovat.
Nemrég Szolnokon helyezte magát fél-nyugállományba az utolsó még élő magyar hírlapíró, D. Szabó Miklós [aki nem szolnoki, hanem kunhegyesi].
Szolnok jelentős díszpolgára Mága Zoltán hegedűművész [akit a médejákoktól elkoptatott nevű és Sík Endréék hoaxizációja szerint „a legszegényebb” falu ajándékozott az országnak]
Szolnok gyakran szerepel újabban a médiában, holott azelőtt rá se bakfittyezett a sajtómunkááság, ez megszokott média-attitüd és a magyar sajtómunkás olthatatlan nyalásivágyának tudható be, úgy vannak vele, a rosszoldali geciknek kedveskedni kell valamivel, de azt azért már nem, hogy spontánriportokért Karcagig menjenek el, ugyanis ebben a pöttöm, egy tartály üzemanyaggal szanaszétautózható országocskában a délceg sajtómunkások és más jelentős műűvészek számára kb 100 km az elképzelhetően óriásinagy távolság, na jó, néha elmerészkedtetik a slapajt Hódmezőlázárhelyig, ha nagyon muszáj, persze a slapaj a rossz kapás zsellér szokása szerint bemegy a közepébe, körbekapál, amíg a karja ér (vagyis néhány belvárosi kocsmában megkérdez részegeket, azok tán eléggé nagy gecinek mondják a pógármestert) osz’ szeva, ezt is letudta, és mert vacak lett, odaírja, hogy szubjektív riport és már el is megy kis jóindulattal a levesbe a többihez.
fikariport -így geciz a tanult jógyerkújságíró egy bekezdésben, kiemelés tőlem:
A lakók szerint a belváros és a strand nagyon szép, de úgy érzékelik, munkahely nem nagyon van a környéken, a kisvállalkozók nehezen boldogulnak, és nagy az elvándorlás. Turisták nem nagyon jönnek ide, ezért a csinosításnál a munkahelyteremtést fontosabbnak tartanák, bár a tulipánokat azért valakinek fel kellett nevelnie. [hh Hódmezőlázárhelyen -"szubjetív" és "riport" is, most pedig bass!]
Valamint persze a médiának vannak fizetett kihelyezettudósítói. Deazonbanellenbenpedigcsakhogy! Debrecen szarvárosképéért a többszörösen kitüntetett [goldenblog-díjas]Basahalom boulvarde ingyenmedve és blogger és lokálpatrióta egyedül többet tudott tenni, int a fizetett jóoldali sajtómunkások pénzért & összesen. Szolnoknak azonban tudtommal nincsen jóoldali politikailag megbízható házi fikamanója, aki BKV figyelő, index-figyelő , MÁV-fikablog szerűen Szolnok mindennapi mocskát felhánytorgatná szelektívténykeresőjével az index felületre [bloghú vállalat] , volt valaki, a szakmáját nem mondom meg, de ő mára szinte teljesen eltűnt.
Szolnok kis szö-vel, szolnok, a börtönszlengben a kórház megfelelője, eredete a szólásnak homálybavész, adná magát logikusan, hogy talán jelentős börtönkórház volt Szolnokon, de erről egyébként n.a. „Leszek én még kurva szolnokon és maga már rég nem lesz kapitány” –mondotta a legenda szerint egy kurva egy rendőrkapitánynak Budapesten.
Meg kell még említenem itt Szolnokról azt, hogy a magyar médiának olyan csudálatos zseniket adott, mint Marsi Anikó és Ujkihívástkereső Péter. Meg művészt olyant, mint az Illatospinájú Nagy Kriszta Tereskova. Aztán ugye a festőművészek, vagy pl Szolnokon él kortárs költészetünk legismeretelenebb kiemelkedőalakja Jenei Gyula. Egy másik jöbetűs Gyula, Juhász óta nem volt ennyire jelentős ismeretlennevű költőnk, bár ha Jeneit méltanom kéne, akkor Az időben rend van* című kötetéhez Kosztolányi-mércét kéne emelnem, méghozzá a Ha kérdenéd c. kötete mellől, ami e jelentős mércével szintén mérhető. Azért nem ismerik Jenei Gyulát úgy, ahogy kéne ismerni, mert Szolnokon él, bár szolnokinak nevezni nem sérteném meg [kunhegyesi –a szerk. tud.]. Elnézést kérve a több Ikarusz buszra való további jelentős szolnoki kötődésű művészektől, most zárom a szerintem vacak, büdös és nem élhető városról készült kis vázlatomat. [nyassz]
Ha Jenei Gyula mindennek ellenére képes élni a városban [ mondjuk egy budafok-szerű szegletében él- a szerk. éd. kac.] akkor el kell hinnem, hogy élhető, ha nem is úgy tudom.
Kisgyermekként, amidőn először járhattam a várost kis fekete-fehér lakkgcipőmben, lenyűgözött a budapestillata, a még hajnalihűvös utcáiban a pincékból föllehellő hűvös dohosság illatai meg mindenféle jó budapestszagok, amiket a faluban csak A Doktor Háza árasztott magában... és akkor a mindent elrontós felnőttek elkezdték mutogálni, hogy ez benzinfüst és csatornabűz meg a szén hülthelye és a svábbogárpézsma meg a penész büdösségei.
Közhelyesen & fejfájdítóan igaz, egy város, mint egy nő is egyszer életében vagy többször is talán, biztosan szép és nincsen az a trampli, akiben ne lenne szerethető, bájosság vagy kellem valahogy és valaki egyszer biztos szerette a legeslegmagányosabb nőt is ésígytovább. Vannak ennek a városnak is szerelmesei meg lokálpatriótái és a A Csúszások néha meg éppen véletlenül adnak ki élhető mozaikokat, pl lebontották a Tabánt , de aztán, ez érthetetlen valami sülőkrumpiliillata-édeshangulata a nyomorgfalunak átkerült az elitnegyedbe.
lábjegyzet: Olyan jó lenne szerető, megbocsátó szép embernek lenni, mint amilyen Krúdy Gyula volt és valami varázsosan jót írni Szolnokról.
*melléklet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Memento Mori · http://utel.blog.hu 2012.05.30. 21:34:00
Amúgy pedig jutalmazni és büntetni is kell, ugye, a vasfegyelem fenntartása ezt megköveteli; jókisvárosok elöl végeznek, a rosszkisvárosok meg hátul.
kikoránkell 2012.05.31. 00:00:06
Nem szívesen lennék az ivócimborád. Dude!
magyar-magyar szótár 2012.05.31. 03:12:59
Szomjan maradnál az én ivócimborámként egyébként.
kikoránkell 2012.06.03. 09:11:20
www.rtlklub.hu/cikk/329297
Mága Zoltán (Bácsalmás, 1974. február 19. – ) hegedűművész.
hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ga_Zolt%C3%A1n
Szerinted meg a hoaxált faluban született.
Posztszempontból lényegtelen,valamennyire azért jellemző, a biztos tudásként eladott ismereteinkről.
magyar-magyar szótár 2012.06.04. 03:28:06
ezt se hiszik el 1970-ben
mint ahogy 2007-ben meg azt nem, hogy 2012-ben már minden negyedik disznóólban megint van hízó.
magyar-magyar szótár 2012.06.04. 03:30:13
kikoránkell 2012.06.04. 09:05:24
Némelyik bagolyfajta eszik patit, mások meg nem.
Az 51-es úton, Harta és Kalocsa között a gáton, 30 éve nézegetem a telópóznákon üldögélő ragadozómadarakat, főleg hajnalban és alkonyatkor minden elképzelhető magaslati pont foglalt, de ésszerű távközt hagynak egymásnak. Gondolom, az úton átkelő rágcsálókra várnak. Pár éve elkalauzoltam oda két középkorú brit hölgyet madárfigyelésre, sikítottak a gyönyörtől.