kertelés – ötölés-hatolás. A beszélgetőpartner nem jön elő a farbával, mit akar, mellébeszél, Nagykáta felől közelít Pátyra. Úgy beszél, mint Bodóné, ha a bor áráról kérdik. A világharmóniától elrekeszti a logikját és egy kis, hermetikusan elrekesztett maszekvilágban mutatja ki az igazát , de a -tól-ig-határt ügyesen elhallgatja. Kert, kerítem, elválasztom. Az erdőt megritkítom a hasznos fákra, pl csak a mangófákat hagyom meg s így mangóligetem lesz. [-> Páncsáváti Erdő ]

 

 

Kicsiny falum képe pl az europid picsák számára kellemetes. Mondhatni, kies. Gépen száll fölébe s meghatódik: tiszta zöld. A harszöld  mezőben az emberi építmények, utcák hálózata szinte elvész. Főleg most ezekben a napokban, a kertek zömét már féllábszárigérő tarack veri föl, a többi gyom és dudva szezonja, pl a parlagfűé még csak ezután nyílik.

 

Gagyi ásó, annyit nem ér, mint az általa kiszorított híg fos, Nem mondom, hogy semmire való, pl egy nyitott kapu kitámasztására egyszer beásni vagy valamit, pl tököt széjjelhasítani. Jól látható még így is a hegesztett kápája, nincsen erősített ere középen, egy  sor  ásásban tönkremegyA szándékos átverés kategóriája, meg is érdemlia nejlonparaszt, ha pénzt ad ilyenért.

Talán még páran ismerik a népi tanítást a szegénységről, a népet nyúzza a király meg az uralkodóház és a hűbéri láncolatokban le végig mind az urak és a vélük szoros szimbiózisban élő deákság [értelmiségiek]. És amidőn a nép panasszal él, az elmaradott feudális viszonyok közepette az uralkodó elé közvetlenül járulhatott a nép bármelyalkotó-eleme, pl vándorcigányok, tetves koldusok (Luxemburgi Zsiga királyunk előszeretette bulizott is tetves koldusokkal). Tehát a király a panaszokra azt gondolta ki a magaeszén, hogy majd azoknak ő a Királyi Központi Statisztikai Hivatal amúgy is szartseérő hamis vagy téves vagy lakossági elhallgatásokkal és hazudozásokkal kumulált adatainak mellőzésével személyesen néz utána. És ez a király, amíg azt tapasztalta, hogy a kocsmák televannak és a nép vidáman piál, meg mulatoz, aszonta, akkor még lehet szoríjjani az adóprésen és szorított is. [Akinek van pénze autózni, az adózni is képes még.  Dr Antall József orvostörténész és amatőr politikus bölcsessége].

http://static.olcso.hu/public/images/product/1/1/2/2/200x200_112246585.jpg

 

gagyi lemezásó, laza, homokos talajba való. A magyar földben rendes ásásban egy sort se bir

 

Nos kicsiny falumban már a legtöbb kocsma esténként jóformán üres, egy bizonyos alkoholistatípus, ha beugrik, az a fajta, aki nemkocsmázással bizonyítja be magának, hogy nem alkoholista, mert ő csak egy italra ugrik be, de azt nem számolja, hogy húsz kocsmába is beugrik csak egy-egy italra. Míg pl van olyan ember, aki csak látens alkoholistra és tényleg egy-két ital mellett ül végig egészestéket kocsmában.

 

Van nekem a szegénység földerítésére drága NépFölség, egy másik ajánlott móccerom, és ehhez elég gépen szállni fölébe, lehet térkép a táj úgy, ahogy a Központi Statisztikai Hivatalnak is térkép, meg grafikon, meg számsorok és fölvételek. Naésahogy így kerengünk egy mikrotérség avagy régió fölött, egyszercsak látunk egy kis falut, ami nemzöld, hanem földbarna, lejjebb ereszkedve a barnaságban ilyen-olyan zöldes csíkok-bokrok, azaz a kerteket MÁR (ismétlem MÁR) már nem a dudva, a gaz és majd későbben a muhar veri föl, hanem mind beművelve, veteménnyel. Nos, ez a legszegényebb falvak egyike. A Sík Endre -féle hamisítási eljárás kereteiben legszegényebbé hazudott falu, az szép ződ, már félméteres a dudva minden kertben, csak a tavalyi bürök kétméteres szárai barnállanak, mert ott még az emberek nem annyira szegények, hogy rászoruljanak a kertjük művelésére. 

 http://www.gardendesign.hu/shop/kepek/nagy_kepek//64Sa.jpg

almagyarul nímët ásaó-nak mondják az ilyet, mert a II. világháború után főleg német (harckocsizóktól) maradtak vissza ilyenek. Nejlonparasztoknak ideális, vagy ha az ember a szomszéddal már, törökátok, annyira roszba lesz, hogy lövész- és futóárkokat is kell ásnia. De akkor se ilyen magyarföldben semmitérő lemezből valót kell fogni.... Kert, veteményes ásásra teljesen alkalmatlan ez az ásó, talán faültetéshez, dinnyefészek készítésre ha megfelel.

 

Ha az emberek SZÁJÁRA figyelünk, telivannak panasszal, sírnak-rínak és nyígnak, mindenki éhezik nyomorog. A dohánytermék-ügynök már ölben viszi be az egy dobozt a párcsík gyáricigarettával, de kartionszám a vágottdohányt s a cigarettahüvelyt sőt, újra a cigarettapapírt is ,  mertugyanis már a vidéki büdösparasztok nagytömegei is maguk tőtik a cigarettájukat. A szeszesitalpolcon lassan minden italszegmens üvegei elkezdenek porosodni, egyre több alkoholista nő –érdekes módon az alkoholista családokban mindig az asszonynak kell mérsékelnie a z alkoholfogyasztást először, ha nincsen píz. Egyre több alkoholista nő az egyrekevesebb italhoz egyre több tablettát szed be a kellő kiütés végett. Viszont ezek a tabletták is egyre drágábbak. 

 

Tehát újabban az igazi, nem csak szájjalcsinált és a látszatára gondosan adó mélyszegénységre ott bukkanhatunk rá, ahol művelt kerteket, ápolt veteményeseket találunk. Csakhogy a vetőmag pénzbe kerül és a maimarketing a holland típusú mezőgazdaságimarketing következtében  speciálisan manipulált vetőmagokat forgalmaz. Ráadásul Magyarországra még ebből az ipariszemétből is olyanok kerülnek, amik már meddőek a zacskóban is.

 

Ahhoz, hogy valaki pl sárgarépa vagy petrezselyem vetőmagot üzletben pénzért vásároljon, kb annyi ész kell, mint tejberizsát PE csészében mesterséges ízfokozókkal élelmiszerüzletben vásárolni meg. Nadehát a világ egyik legegyszerűbb takarítószerét a trisót is 10-szeres profittal márkázva és dizánnycsomagolásban lehet eladni, akkor mit csudálkozunk. Honnan lenne egy mai ostobapicsaságban a legfejlettebb marketingmóccerokkal tartott háziasszonynak arra esze, hogy konyhasóra jóadag ecetet öntsön és ezzel súrolván a makacs konyhai szennyeződéseket  20 Ft-os költséggel váltsa ki a gyilkos, de jólmarkecolt 999 Ft-os bevezetőáron forgalmazott csudaszert??

 

Azok az igazán szegény embereknek tehát, akiknek még szerencséje volt a kertművelés alapfogásait az általános iskolában technika (korábbinevén gyakorlati foglalkozás) órán elsajátítani, azzal kell szembesülniük, hogy az irreálisan drága vetőmag ráadásul ki se kel. A petrezselyem és a sárgarépa kétnyári növény, az egyed a másodiknyáron virágzik és magot nevel. Az Eredeti Verzió szinte gyomként viselkedik. Csak öt-hat sárgarépa gyökeret földbenhagyva már túl sok vetőmagunk lesz. Kelet-Európa elmaradott régióiban még az a borzalom is előfordulhat, hogy boltban vásárolt gyárinak látszó vetőmag megszedvén újra 99%-ban szaporítóképes és ráadásul végtelen láncolatban!

 

Fiskars rönkhasító fejsze, nagyon jól néz ki

 http://worldgate.hu/images/efcd7298f3b1d73e2b93baa6de892894/r%C3%B6nkhas%C3%ADt%C3%B3_fejsze.jpg

 Nagyanyáink nem vásároltak vetőmagot, hanem megszedték maguknak. Azonban a Holland Faszság a tulipánhamisítás sikerein buzdulva átterjedt a vetőmagtermesztésre is, gyakorlatilag a ma megvásárolhat vetőmagvak mind génmanipulált de legalábbis mesterségesen terméktelenné programozott ipari készítmények. Még tisztességesnek nevezhető normál üzletmenet az, ha megvásárolom a gyárivetőmagot és az 70-80%-osan szaporítóképes és  ennek második generációja 33%-ban szaporítóképes és csak a 3-4. generációja lesz meddő. Ilyenek ma a legkiválóbb korszerű minőségi kertimagvak. Ipari zöldségtermesztő már meg sem kisérli sajátvetésből megoldani az új szaporítóanyag összeszedését, mindig csak szépen vásárol és termeli tehát a profitot szépen a vetőmaghamisító iparnak. Az a cél, hogy a zöldség és gyümölcsféléket a büdösparaszt ne is tudja megtermelni magának, azaz fizessen olyanért is, amiért azelőtt esze ágába se állt. Ezt az igazságot persze ki az a fejlettóniós tisztviselő, aki  minden kertelés nélkül ki merné fogalmazni.

 senembalta, semnem fejsze, ez szekerce, sőt már-már bárd.Ácsbárd szinte[-> barkácsolás].

http://www.erdon.ro/2011/09/Fejsze.jpg

 Azaz ha a speciálisan az europid picsaizmus elterjesztésére és fejlesztésére kialakított kertészeti árudaláncokban vásárolom a vetőmagot, abból magamnak vetőmagot majd nem szedhetek, ha esetleg virágzik, a magja alig szaporít, a következő nemzedék pedig meddő lesz. (Viszont a meddő mag is úgy néz ki, mint a nemmeddő.) Addig az európai embert nem különösebben izgatta a Holland Faszság, amíg a holland gecizmus a természetes szegfűtermesztőket pucolta ki a piacról. A holland gumikutya ízű álparadicsom, a holland kavicságyas-keringtetett tápoldatos ipari zöldségttermesztés azonban nagyjából a gótika határáig tönkretette azokat olyan büdösparasztokat, akik nem szorultak rá az ipari vetőmaggyártásra. Értékesítéstechnológiailag a gagyiáruházbvan a holland gumikutyaízű paradicsom különösebb változás nélkül az eladótérben is tárolható, nem romlik meg az a paradicsom sem, ami leesik vagy megnyomódik. Igaz, hogy nincsen íze, de az europid picsa, aki már a fogát valódi paradicsomba soha nem ütötte bele, esetleg nyaraláskor (de a mediterraneumban viszont érett paradicsomot nem illik fölszolgálni!) , az honnan tudná megkülönböztetni a magyar dinnyét a görög dinnyétől. Pedig a magyar dinnye a görögtől a legeslegegyszerűbb érzékszervi úton elkülönböztethető, a görög dinnye holland gumikutyízű paradicsom-hoz hasonlítható zamatú, ha nem injekcióznak belé édességet igéző vegyszert, ahogyan az a spanyol dinnyegyártóknál szokás… A magyar elavult dinnyetermesztési tehnológiák miatt azonban a magyar dinnye még egyelőre magátólvalóan is édes.

 

petrezselyem mag

 

petrezselyem virágzatával, gyökerével http://www.kulinarisvilag.hu/kepek/fuszer/nagy/pasztinak.jpg

http://www.harmonet.hu/data/cikkek/20000/20449/01.jpg

 

Tehát pl ha az ember április elején vásárol egy doboz gumikutya ízű paradicsom-ízű földiepernek látszó izét, amit Spanyolországban termeltek gyártottak és román napszámosok százezrei szüretelnek, nem talál különbséget. Lényegében a gyönyörű látványt nyújtó gyári eper íze egy a holland ipari paradicsoméval, a dinnyével vagy uborkával és a chilei kombájnnalszüretelt iparialmával, amit „magyar idared” címke alatt forgalmaznak a gagyiáruházlánciok, akiket most sajnálnunk kéne.

 Sok ravasz magyarparaszt pl kertel magának egy hektár földiepret és erre hivatkozva már húsvétkor, amikor még nem terem a magyar eper fólia alatt sem, elkezd az országút szélén bolon'pestieknek „Magyar Eper” felirat alatt holland típusú és gumikutyaízű (meg állagú) „földieper”-nek látszó iparilag manuipulált, szarság-nak tehát nem nevezhető izéket árulni.

 

http://www.iainclaridge.co.uk/blog/wp-content/uploads/tulip_fields.jpg

 

Hollandia egyik szimbóluma a tulipán. Szivesen kezdeném a hollandokon való gonoszkodásomat azzal a fenémet sejtéssel, miszerint a hollandok tkp türhő-tahótapló nyelvjárásban beszélő felnémetek (illetve ennekmegfelelően nyugat-dánok). Viszont a tulipánhoz annyi köze van Hollandiának, hogy már ötszáz évekkel ezelőtt képesek voltak a holland parasztok tulipánszíneket hamisítani.

Főleg extrém színeket, ilyen pl a fekete tulipán. Ötszáz éve verik át a holland tulipánszín-hamisítók az embereket, ennek ellenére az emberek elhiszik, hogy van fekete meg mindenféle extrém "és gyönyörű" színű tulipán, megveszik, aztán persze 2-3 tavasz múltán kibukik a kabuki ill. az, hogy milyen alapszínű tulipánból hamisították az extrémet. A hollandok aztán minden másegyéb növényféle hamisításában is élenjárók lettek. A holland alapszekfű pl piszkosfehér és szagtalan-illatalan és mindig az aktuális igények szerint fösti meg a termelő gyártó. 25 -40 évvel ezelőtt november hetedike előtt egy héttel pl Kelet-Európában a vörös volt a divatszín, ennek megfelelően az olcsó gagyi hamis hollandszekfű lehengerelte a Keleti Blokk virápiacairól az illatos és valódivörös szegfűket. Gerberatermelés detto. Iparirózsa detto. De pl a holland sertéshúsnak is annyi a köze a sertéshúshoz kb mint a fekete tulipánnak a feketéhez, főleg, ha az a rengeteg csapvíz, amit már az élősertésbe bele tudnak chemizálni, legkésőbb a sütéskor eltávozik. Ennek ellenére a holland típusú mezőgazdasági és élelmiszerkémiai hamisítási eljárásokat a Zónijó egy mukk nélkül elnézi. Ugyanis a hollandok a hamis fekete és egyéb extrémszínű tulipánokért rendszerint aranyat kértek és ezt az aranyat aztán a kereskedelem és tengerhajózás viszonylataiban ügyesen többszörözték meg. Ide bököm be, hogy kb akkortájt, amikor a hollandok elkezdtek a hamisított színű tulipánjaikból aranyat csinálni, a Magyar Királyság még arany(érc)nagyhatalom volt Európában.

Márpedig az igazság nem a borban van és nem odaát, hanem ideát és ott, ahol elég sok hozzá a pénz.(Lásd Svájc esetét a zsidóktól elrabolt pénzekkel, értékekkel. És egyáltalán, azóta is a világon bárhol összerabolt fosztogatott és elspekulált pénzek a legbiztosabb helyen Svájcban lehetnek.) 

 

Na, de mit csináljon az a szegény ember, aki már éhségében szorul rá arra, hogy a burgyinból megint kerteljen magának. Erről is írtam már, a kertművelés első akadálya az, hogy a kötöttebb magyar feődben az europid picsáknak gyártott szép szinesre festegélt és semmitérő óccsó nyelekkel használhatóvá varázsolt szerszám-nak látszó tárgyak kb egy negyedóra alatt tönkremennek. Az irreális árú (prémium-felsőkategóriás) szegmensbe tartozó Fiskars termékekre meg a a kispolgári rétegenek sincsen pénze , nemhogy a valóban szegény embernek.

 

Amúgy is azok a szegény emberek, akik még meghagyják a burgyint a kertjükben, ki szokták matekozni, hogy a mai vetőmagárak mellett semmi haszna nincsen a kertművelésnek, óccsóbb bótba’ megvenni a zöldséget. Drága és használhatatlan a szerszám és alig kel a csícsás zacskókba csomagolt hollandtípusú gagyivetőmag. Ilyenkor szerencsés a legelmaradottabb térségekben élő büdösparaszt, mert semmi mást nem kell tennie csak elmennie a nagymamájához, ha még él, a dédmamihoz  vagy az apjához-anyjához. A kamrában vászonzacskóban öt éve lóg a petrezselyem vetőmag, aminek egyetlen mikulája sem gyári, mindig is a saját termésből szedte meg magának, aki termesztette. Tudományos nonszensz: A  mezőgazdaságtudomány mai állása szerint pl az öt vagy hétéves petrezselyem vagy sárgarépa mag szaporodás, azaz csíraképtelen. Ha megvásárolom a holland típusú csícsázott [márkázott és dizánnycsomagolt] vetőmagot, annak 100 db-jából jó esetben ha kikel 66 de egyre gyakoribb, hogy egy sem kel ki és nem csak a szakszerűtlen vetés miatt. Akkor se csírázik, ha nedves itatóspapírra szórom kisérlet képpen.

 

De a kertiszerszámokkal is így járok. A szegény emberek arra panaszkodnak, hogy ha meg is vásárolják a szerszámot, a holland típusú kínaiásóval egy abrosznyit se áshat, ha a ravasz magyar által hamisított szerszámnyélnek látszó „szép fehér” rúd még ki is bírna kétabrosznyit.  (A maimarketingellenes büdösparaszt annyira sunyi volt régente, hogy a szerszámnyeleket is maga készítette tölgy, majd később akácfából.) Aki szerencsés és a nagyszülei kamrájában talál még egy kis igazifejszét, amolyan faragófejszét, esetleg kétnyelűkést, akár ma is készíthet magának szerszámnyelet, hiszen akácfa még Budapest alsóbbrendű övezeteiben is található. A vidéki büdösparaszt nagyszülők  kamráiban még vannak igazi szerszámnyelek. Tehát láthatja, milyen egy igazi ásónyél, a valódi villanyél és a lapátnyél miben különbözik a gereblyenyéltől a vastagságán [átmérőjén] kívül, az akár kis gyakorlással saját maga is készíthet szerszámnyelet. A szerszámnyél ugyanis még/már megterem a mi egünk alatt is. Ha a gagyiáruházban szerszeámnyelet nézünk, nem látunk mást, csak különböző hosszúságú és átmérőjú görbület nélküli rudakat. Ezeket ipari technológiával, esztergálással készítik, ha bükkfából (ami bár keményfa, de alkalmatlan) még szerencsénk van.

 

 A vasszerszámok azonban elkopnak. Egy dédmama fiataléletében kapálásban elkoptatott vagy három kapát is. A díszkertbe való kiskapa egykor kukoricába való nagykapa volt s azelőtt meg töltögetőkapa - ni a kovács billoga még ott a kápájánál.

 

Az se példanélküli, hogy a ravasz büdösparaszt kovácsolt szerszámokat keres a nagyáruházakban. Egy magyar kertészeti áruda abban különbözik az ugyanazon cégbirodalom markecolásában működtetett bezzegausztriaitól, hogy földrajzi fekvésénél fogva akár óhatatlanul is kerülhetnek be az eladótérbe még kovácsolt szerszámok. Vergődik még Magyarországon pár elavult technológiával dolgozó korszerűtlen cégecske, akik nem tudnak indexizálni vagy origoizálni vagy hir24-ezni , népszabózni hamis termékeket és csak kovácsoltvasból képesek ásót készíteni, persze mondjuk az alufizett munkás annyira szarik már bele, hogy ha kovácsolt is ez az ásó, azért nem az igazi, csak tesséklássék kovácsolt, tehát ez is elgörbül meg kicsorbul, mire egy ágyást megásunk vele, de legalább kibir 5-6 évet. Ez is valami ahhoz képest, hogy a gagyi de szemre szép ásók zöme egy sort se bir ki…

 

Azt azért nem merném állítani, hogy egy laikus (pestipicsa) tekintetben csúnyácska és elnagyolt (látszanak a formázókalapács nyomai) mai kovácsolt ásó jobb, mint amit egy kontár téeszkovács ekevasból ügyeskedett magának 1965-ben az Aranykalász Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben, de mindenesetre legalább pár évig használható, ha nem is féléleten át. Ne vásároljunk hegesztett szerszámokat. Pl a villát pesti avagy blikkügyes sunyinger magyar emberek leginkább U alakra hajtogatott betonvasból készítik úgy, hogy a kápáját (a csövet, amibe a nyelét kell dugni) is ráhegesztik. Namost a hegesztés az modern és korszerű azaz szart se érő. Ridegíti az anyagot és egyszerűen el fog törni. ( Közhasznú munkások azzal is kezdik a napot, amikor a munkafelügyelő felszólítja őket, hogy most már fogjanak hozzá, és tegyék oda a szerszámot hozzá is fognak és odateszik, a holland/kínai típusú szerszámnak látszó, a picsamarketingben forgalmazott álszerszámok próbája maga a használat , csak egyszer kell odaütni a hamisított nyelű (csákánnyélnek látszó tárgy) csákánnyal és úgy eltörik a nyele, mint a túrórudi. Csak egyszer kell  egyjó nagyot fogni a picsáknak marketingolt ásónak látszó tárggyal és szarráhajlik. És akkor már meg is állhat a közhasznú munkás, pedig ha ez a szép fehérnyél egy kovácsoltásóba lenne ütve, akkor majdnem fél sort lehetne ásni vele, míg eltörne…

 "Csupa olyat vetettünk, amit magunk is fogyasztunk, mustárt, epret, paszternákot!"

/The Voice of Garden Community, 2012. Budapest, Park of Millenaris/

kép forrása

Fejszenyélfaragáshoz kéznél a minta –szól a kínaimondás, de ehhez a nyélen fejszének kéne lennie. Persze a picsa ember a picsaáruházban a picsák számára marketingelt fejszének látszó tárgyat vásárolja meg, mert az SZÉP!!! A fejszét úgy hollandkínaizálják, hogy csak az éle van vasból, a fej többi része speciális vashelyettesítő könnyűfémból van, egy rész vas és sokrész semmirevaló fém [spiáter anyag] összeaplikálása után SZÉPre lefestik, hogy a picsa szerszámnak megvegye. A spiáter anyagot onnan ismerem föl, hogy kb olyan a törése, mint a száraz szaré. Szemcsés-likacsos, légbborékos. Természetesen kapható használható fejsze valami szuper űranyagból, ennek a nyele is abból a könnyű anyagból van, mint a feje, sőt egybeöntve és KURVAJÓL néz ki csak NAGYON drágfa , pl díszterepjárókba szokás a magyar piacon (a picsoid kertészeti árudában) megvásárolni dísznek. A fejsze lényeges fő alaptulajdonsága, hogy sújt a feje, azuaz a feje nehéz, ez könnyíti a munkát. A Fiskars  fejsze minden mikulája jóformán azonos  fajsúlyú, nagyon jól néz ki és szuper az ára, csak amikor dolgozik vele az ember, akkor derül ki, hogy a fejsze egyik lényeges tulajdonsága hiányzik belőle, nem sújt kellően a feje, de KURVAJÓL néz ki és KURVADRÁGA. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a magyar Baumaxban meg a magyar OBI-ban és magyar Praktikerben olyan picsaságokat, amiket a fejlettnyugaivásárlónak könnyedén el lehet nyomni, itt egyelőre lehetelen. Kedvencem a macskariasztó kürt 3490 Ft-ért.  [->hagymaszárba a lyuk' ] 

 

Általában a hamisított hollandkínai típusú gagyifejszét egy laikus is könnyen fölismerheti, mert a festék alól is kivehetőek a csak nagyjából (rabszolgamunkában) elcsiszolt hegesztés nyomai. Túl könnyű a hollandkínai fejsze, nincsen sújtása. (Az más kérdés, hogy használatban csak egyet kell odaütnöm és a vaspenge letörik a spiáter kápáról…) A Mindenható Piaci Törvények szerint persze a gagyi terméknek meg kéne buknia a piacon. Azonban a vevő, ha még marad kedve szerszámot vásárolni, a gagyi helyett is általában gagyit vásárolhat. Két évtizede még korszerűbb volt a gondolkodásom, tehát a lengyelpiacon megvásároltam egy ukrán magnókazettacsempésztől valami fejszének látszó tárgyat, a nyeléről korszerű gondolkodásom ellenére is meg tudtam állapítani, hogy szart se ér, ugyanis fenyőfából volt,. Leráztam a fejsze fejét a nyélről és belefaragtam egy veszett fejsze nyelét, majd rá akartam ütni és az első kalapácsütésre kibukott a kabuki, olyan volt a fejsze, mint az origo legfrissebb értesülése, egészen addig volt jó, amíg el akartam hinni, hogy tényleg fejszét vásároltam de aztán egyet se kellett még csapnom vele és máris szarráment. Még szarrá se, mert egy akkora darab szar is többet ér, mint ez a gagyi kínaifejsze.

 

Azaz előfordulhat, hogy a holland típusú meddővé programozott vetőmag minden nagytudás és korszerűtudományosság ellenére szaporítóképes marad. És ennek KÜLÖNÖS OKA van! A minden zónijósnormának megfelelő, ISO 666666 normát is túlteljesítő holland vetőmaggyár is kénytelen a vetőmagnak látszó szart se érő izéjét valahol megtermeltetni. Persze az ipari technológiát szigorúan ellenőrzik, mert a kelet-európaiak nyugateurópaszerte közsimerten egy csaló cigány, például polyák vagy magyar népség, és már többször előfordult, hogy ilyen csalások következtében, az ipari magtermeltető naivitása és figyelmetlensége következtében szaporodásra képes vetőmagok kerültek csomagolásra! Ennél borzalmasabb az az eset, amikor a begyepesedett , ostoba kelet-európai büdösparaszt korszerűtlen módon próbacsíráztatást végzett és rádöbbent arra, hogy már maga a termeltetőcég jól átverte, ugyanis az anya-vetőmag maga sem 100%-os szaporítóképes. Ijedségében aztán a feketepiacon szerzett be vetőmagot, olyat, aminek láncolatában gyári-ipar manipulált vetőmag soha nem volt! Ezért persze szigorodtak a technológiai ellenőrzések és ma már a legypesedett és elavult termelő sem tudja átverni az ipari vetőmagtermeltető cégeket és így persze semmi akadálya annak, hogy az ipari vetőmagtermelő cégek ne ott verjék át az embereket, ahol tudják.

 

Kelet-Európában kevéssé köztudott, de nyugaton a biokultúra és a zöldmozgalmak nagyjából a hippikorszakkal egy időben indultak. A sok büdös hippi, vén geciládák Hollandiában, NSZK-ban és úniószerte ellene dolgoznak az ipari vetőmaggyártásnak és olyan vajákos, aljas, babonás, korszerűtlen szabad piaci verseny-ellenes hiedelmeket terjesztenek, hogy pl nem muszáj megvásárolni a boltban minden vetőmagot egy részét akár maga a kertész is megszedheti a maga kertjében. Ezért még a múlt század 70-es éveinek második felében a vetőmaggyártó és hamisító ipar a biotermékek piacára is betört. Természetesen a sok mocskos hippi biomozgalmár se volt rest, képesek voltak még bírósági úton is a saját igazuk bebizonyítására, így ma már a bio-vá markecolt termékek kezdenek kiszorulni a Fjlett nyugat piacairól, de pl a magyar nejlonzöld budapestiparaszt simán megveszi a tőzegnek látszó humuszmicsodát, bár a nyugati vadzöldek már negyedszázada kiharcolták, hogy a tőzeg PH-értékét is fel KELL tüntetni a zsákon és persze egy 4,5-ös PH-jú izé az nem tőzeg akkor sem, ha a zsákra a hamisító cég TŐZEG feliratot rendelt a csomagolás gyártójától.

 

Ha tőzeg, akkor ismétlőjelleggel a virágföldhamisítás korszerű technológiáira is hagy térjek már ki. Már egy közepes konyhakert is önnfenntartó a humuszellátásban, de azért ettől függetlenül. A legtöbb gagyiáruházbéli vitrágföldnek ahhoz a szöveghez, ami a csiomagolásukra van kiszedve, kb annyi köze van, mint a boltban dizájnos PE-csomagolásban  megvásárolhat  eperízű tejberizsának az eperhez, a tejhez és a rizshez. A magyar vásárló azonban ebben is szerencsés, ugyanis az elmaradottság és korszer4űtlenség miatt a legtöbb Magyarországról származó (tehát nem fejlett-nyugati, ónijós import) virágföldet  trágyából hamisítják! Legközhelyesebben a marhaállás trágyából hamisítható olcsón virágföld. Újabban egyre elterjedtebb a szennyvíztelepek szenyvíziszapjának a felhasználása, erről is melymennyiszer írtam már, hogy mindenszarok legértékesebbje az emberszar és persze a magyar szar az általános európai emberszarok közül is a leggazdagabb, legértékesebb és ez is jellemző, hogy ráadásul a feszt nyígó-nyavalygó és panaszkodó magyar pont ezzel nincsen kellően tisztában, hogy még a szara is milyen értékes. Elnézést kérek mindenkitől, akinek a gyomrán forgattam egyet azzal, hogy minden kertelés nélkül mertem megint a magyar szart dicsérni. Sokat is szarik a magyar, mert sokat zabál és sok húst meg zsírosat eszik és ez az étrend is gazdagítja a szarát a magyarnak. Csak persze a legtöbb fejlettóniós országban szarhiány van, a bezzegosztrákok pl egészen korszerű trágyamarhatartási ipari technológiát dolgoztak ki. Nem kell a marhának se a húsa se a teje se a bőre, sesemmije, csak a szara. Ugye nem menjek bele a részletezésébe annak, hogy a legkorszerűbb osztrák ipari trágyamarha szara egy rendes elavult begyepesedett büdösparaszti tartásban (tehát pl abrakkal is) takarmányozott marháéhoz képest olyan, mint a bolti PE-csészében fotrgalmazott ízfokozóval és nyálcsobogtató szerekkel manipulált „tejberizs” a házitejből és valódirizsből főzött és háztájigyümölcsökkel ízfokozott kompóttal  kevert tejberizshez képest. Ebből egyenesen következik az, hogy az elmúlt tíz évben szinte megsemmisült a magyar háztáji marhatartás és egyre több korszeri iparimarha telep jelenik meg Magyarországon, majd amikor már az irmagja is kipusztul a régi elavult technológiáknak, akkor a biomarhatenyésztés kereteiben spanyolviaszizálódik az „ősi paraszti technológia”. [-> magyarországi zsírdisznótenyésztés története -> www.mangalitza.de ]

 

Az a gyanúm azonban, hogy a holland hamisítási technológiáknál korszerűbbek a kínai hamisítási technológiák és ezért ebben a vetőmaghamisítási és manipulációs versenyben is majd a kínaiak fognak győzni. Sőt, megalapozott a gyanúm, nemsokára a gagyi barkács szerszámipar nyomdokain a holland típusú vetőmaghamisító cégek is csak olyan mérnöki irodák lesznek, amik europidnak ható márkanév alatt Kínában gyártatják le a vetőmagnak látszó izéket.

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr554467636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.04.23. 12:34:45

EZ FONTOS!!

már hogy a poszt:)

még ha nem is értek az ásókhoz meg vetőmagokhoz (meg az autókhoz stb) (ablakban van két láda föld, és azt se én gondozom ugyi, ahogy a yarist se:), de ez ugyanaz, mint pl a zenében - ott is árad a globalizált szar - de csurran-cseppen a globalizált nemszar is

a növényipar meg lehet rossz (az), de a háztáji nehezen megvalósítható a városokban - ahol meg a magyar lakóság jó fele él

mehet mindeki tanyára önellátni - vagy ...vagy mi?
mi lenne a konstruktív javaslatod?

* * *

egyébként vettem ősszel magyar (igen, az volt, nem átverés) fokhagymát ósanban, aranyáron, most fogyott el, piritóssal alig bírtam megenni két gerezdet, annyira erős volt - a kínaiból egy fej is elfogy, ha egyszer belefogok:)

na de vissza
szóval hogy amikor anno bejött a sok szar nyugatról (krumpli, paprika, dohány ilyenek), akkor is ment a szájhúzás vagy száz évig

és az eu - egyelőre - még nem nagyon szereti a génmódosított dolgokat

darázsfészek ez, de nem érdemes elfogultan (köcsög pionír meg köcsöghollandok osztjónapot) vizsgálni

RomBold! (törölt) 2012.04.23. 14:44:50

@A Hannibal Lektűr-attitűd:

Bocs hogy beleugatok, de ez megfogott:

"mehet mindeki tanyára önellátni - vagy ...vagy mi?
mi lenne a konstruktív javaslatod?"

Jó ötlet, csak finomítsuk kicsit! A benzin ára folyamatosan emelkedik, mégpedig nagyobb mértékben, mint a fizetések. Ezt mindenki érzi. Persze a többség a kormánytól várja a benzinár csökkentését, de sokan kénytelenek letenni az autót, és sokan elkezdenek keresni kézi fűnyírót, kaszát, kapát, ásót. A vadszöldek már tegnapra hallucinálják a kőolaj alapú gazdaság agóniáját, szerintem az igazi agónia csak néhány év múlva kezdődik, és jó sokáig fog tartani, de aki már most lép, az lépéselőnyben lesz akkor, amikor már nemcsak vadzöldek huhognak és jajonganak.
Aki tud, mer, és szeretne (vagy kénytelen) az takarodjon tanyára (vagy legalább falura) és próbáljon önellátásra berendezkedni! Ha pedig sikerül neki, akkor gondoljon a többi emberre is, és törekedjen egy kis haszonra! Aki pedig nem ezt az életet választja, az hagyja élni, sőt segítse élni ezeket a bolondokat!
Attól tartok, rövidesen sok bolondra lesz szükség.

magyar-magyar szótár 2012.04.23. 15:28:12

A bab jött először és kizártnak tartom, hogy NYugat-Európában, ahol iszonyatos éhinségek pusztítottaktiltakozott volna bárki is. Aki hámozott már csicsókát, az nem hinném, hogy ne öürült volna a hatszorakkora földialmának (krumpli). Nagy Frigyes sírkövére máig hordja a grumbiere-t a hálás német nép ésígytovább. A dohány persze más tészta és más a paprika is, de pl a paradicsom igen hamar elterjedt.

A másik pediog... köztudomású, hoyg a szarmagyar nem annyira innovatív. nem mozdul a zistennek se. És hát ha a barma például mint ttraktoros havi 77000-et az aszony, mint alkalmimunkás 0 -63000-et keres havonta meg mondjuk napi 3-4 órában filctollat szerel össze az még havi 20-30000, akkor nem túl rossz ötlet, ha újra elkezdik művelni a kertet, de annál több ésszel, minthogy boltban vegyék meg vetőmagnak látszó izéket.

Azt a poent is hányszor lelőttem már, hogy ha meghal egy vén büdösparaszt a gyászolórokonság eleje ezzel ront rá a gyászolókra: "Hun a zöreg ásaója, csákánnya, lapátja meg kis faragófejszéje?" s a takarékbetéteket meg mi van a szalmazsákba-ja, csak ezután kérdik.
Amúgy a budapestiparaszt sokkal aóccsóban vásárol a lehel téri vagy fény utcai piacon, mint a vidéki büdösparaszt a falujába ja pijacon.

A fikhagyma meg hát persze... de tegyük hozzá, hogy a kínai fokhagymának látszó tárgyak elterjesztésében élenjűáróak voltak a szabad csomagolókapacitással rendelkező makói parasztok: igazi mayar virtus. Utána persze ravottak, mert a budapestiparasztasszony hogyne a szép nagy és neannyira büdös fokhagymát kersné. De pl a chilei meg más import gumikutyaízű almák sikere is töretlen mert JÓL NÉZNEK KI! Egész menő csupazöld színű importalmafélék is vannak. Igaz, hogy mintha egy guminő lábikráját rágogatná az ember, de szép nagy és mosolygós.

magyar-magyar szótár 2012.04.23. 15:31:35

@RomBold!: És még a GYyerekszoba c "blog"-ot nem is látogattad meg.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.04.23. 15:49:35

@magyar-magyar szótár:

krumplit igen lassan szerette csak meg a magyar;)
eleinte takarmányak használták, és csak a szegínek ették

a pirospaprikát is a jónép kezdte el használni, onnét terjedt el fölfelé

spájdernecc 2012.04.23. 16:18:05

mint gyakorló háztájista, hadd szóljak bele
Lehet normális szerszámot kapni, nem csak a teszkógazdaságos szarravaló és a státusszimbólum számba menő Fiskars létezik. Normálisabb mezgaz boltokban lehet kapni / igaz az utóbbi időkben csak kifejezett kérésre hozna / rendes, kovácsolt ásőt, kapát. A fejsze ravaszabb dolog, léteznek noném finn stuffok, az erdészeteknél talán még lehet szerezni.
A nyél tényleg fontos, a javát megszedem magam, / bodza, mogyoró a gereblyébe,lapátba / a másik részét meg legyártatom nyersre a gatterossal.
SOSEM! rakok akácnyelet semmibe :)
Akkor inkább kóris, vagy gyertyán, de annak csak a töve

RomBold! (törölt) 2012.04.23. 16:37:44

@magyar-magyar szótár: Valóban. De ha éjszaka lesz egy kis időm benézek.

Steinmann grófnő · http://holgyekorome.blog.hu/ 2012.04.23. 17:30:14

Azért alapvetően lennének olyanok bőven, mint én, aki megvenné a nem kinaistrandpapucs ízű paradicsomot, ha kapni lehetne
de nem lehet :((

RomBold! (törölt) 2012.04.23. 18:46:55

@Louise Steinmann grófnő: Szezonban lehet, meg főleg utószezonban.

Öreganyám még tudta 2-3 nap eltéréssel, hogy minek mikor van az ideje, én ezt már elfelejtettem. Kényelmes városi bohóc lettem, aki azt eszi, amit megkíván, nem azt, aminek ideje van. De próbálom újratanulni.

MMSz kesereg, mert lát egy trendet, mi mondhatjuk, hogy van ellentrend, meg vannak kivételek, meg nem is... de közben mégis. Kishúgom falun él. Állatokat már nem tart, a kertje üres. És bizony az egy trend, hogy minél öregebb valaki, annál nagyobb esély van rá, hogy szarakodik a kerttel. hogy a szegény-koldus-koldusabb vonal hogy működik, azt nem tudom. Nincs rálátásom. Néha hallom falun élő száj-szittyáktól, hogy "Azér nem csinálok semmit érted, mer sok a piréz/norvég/tünde/na, akkor se mondom ki, hogy büdösgecicigány, tudod azt te így is, szóval minek ültessek krumlit? Hogy a norvégok kilopják?"
Sokat agyaltam én már ezen, de oda lyukadtam ki, hogy nem bírom kibogozni, hogy mi az ami valóban ok, és mi az ami kifogás, de tény, hogy egyre kevesebben túrnak földet.
Én itt a hatodikon néha csinálok egy két bemutatót a gyerekeimnek, most pl meg akarom mutatni nekik, hogy milyen szép virágja van a hagymának, és hogy a magjából majd újra hagyma lesz. Remélem lesz hozzá türelmem.

2012.04.23. 20:03:23

Az uSA-ban vetőmagszedésért a renitens farmer könnyen szabadalomsértési pert kaphat a nyakába. Az európai jogrendszer szerencsére még fejletlen az ilyesmihez, de jelentős igény lenne egy ilyen jogszabályra.

nagyon_buta 2012.04.23. 20:03:46

@RomBold!: hát biztos megszóltok megint, de én biztos vagyok benne, hogy nem csak norvég/tünde társaink lopnak, lopunk mi is ehte itt lakók, saját példám ősszel 10 facsemetéből 9et elvittek ki? a kérdés költői, mindenki tudja, csak ez kevés, saját rokonságomban is vannak "be/megszerzők".
A témához: egy lopáskár során legjobban nagyapám szerszámait sajnáltam(gondolom olasz kohóban végezték.
A vetőmagról: idei borsócsíráztatási kísérletem eredménye 80%-os csírázás.
Gyári borsó Magyar csomagolás (tavaly a fácánokat szidtam...)

RomBold! (törölt) 2012.04.24. 07:24:21

@nagyon_buta: Nyugi, veled vagyok :) Sőt, kicsit még talán sajnálom is, hogy kiradíroztam minden írásomat. Most megmutathatnám azt, amiben két történetet meséltem el arról, hogy nem mindig azok lopnak, akikről mindenki gondolja...

RomBold! (törölt) 2012.04.24. 07:36:39

@ifsz: Ez különösen szép akkor, ha a farmer nem vett magot már évek óta, de a szomszédja igen. Mégpedig jóféle génmódosított fajtát, amibe nem megy bele semmi kártevő. Persze átporzással lett azóta a farmernek olyan kukoricája, amiről egy laborban pikk-pakk meg lehet mutatni, hogy tartalmazza a kukoricamoly ellen mérget termelő génszekvenciát, vagy legalább annak töredékét. Farmerünk pedig vagy átáll a vetőmagvásárlásra, vagy viszi a földjét a bíróság.
Amerikabarát vagyok, kb mint a ...PI CSA...

FilcTroll 2012.04.24. 09:01:03

Tényleg fontos írás; sajnos kert-Magyarország nem tűnik valami közelinek, miközben egyre nehezebb értelmes zöldséget venni. Érdekes, hogy több kormány is beszélt róla, mégsem lett semmi. Most megint van vmi terv rá, de valahogy tamás vagyok: szavakban szép és fontos, a gyakorlatban nem tudom, mi történik.

@nagyon_buta: miért épp olasz kohóban?

nagyon_buta 2012.04.24. 18:16:44

@FilcTroll: Egy ismerősöm dolgozott egy legális fém hulladék kereskedőnél (nagy cég, magán) ő mondta, hogy minden megrakott vagon Olaszo.-ba ment (talán először?)

FilcTroll 2012.04.25. 07:07:54

Az én csekély közgazdasági érzékemet meghaladja a szállítgatás kérdésköre. Miért nem lehet itthon olvasztani, miért és főleg mennyiért utazik a vas Olaszországba? Hogy a fenébe éri meg a párforintos karfiolt Spanyolországból idehozni? Milyen üzleti racionalitás tud egy ezerforintos szerszámkészletet megtervezni, legyártani és Kínából a Négy Tigris piacra hozni?

nagyon_buta 2012.04.25. 08:50:20

@FilcTroll: Az enyémet is, lásd még chilei cseresznye, kínai fokhagyma, banán, kínai postaköltség stb. (dán? sertés szlovákiában levágva, felezve, magyaro.-n szétszedve, romániába szállítva?)

magyar-magyar szótár 2012.04.26. 04:15:20

@nagyon_buta: Inkább úgy fogalmaznék, hogy nagy konténerkikötőkbe és nyilván Bari közelebb van Szuezhez, mint Hamburg. A kínaiaknál óriási probléma ugyanis, l a HanJin vállalatnál, hogy a sok teherhajó és a milljó konténer mit vigyen VISSZA Kínába. Pl megérkezik Bari-ba egy spanyolgitárokkal megrakott konténer és mivel lehetn megtölteni, hogy ne legyen üres a visszfuvarban (tudod jól, hogy a teherhajók fedélzetén is feltornyozzák ezeket és bizony az üreskonténerekkel csak a baj van a nyílvízi szelek miatt... Összecsatolják őket, viszont a féligüres hajón méginkább vitorlahatással dógoznak..

A használtvas fronton is az India-Kína háborúban Kína nyert és elhappolta India elől a világ lepusztult teherhajóinak bontását.

magyar-magyar szótár 2012.04.26. 04:20:27

@ifsz: Konkrétan ez a vetőmagtermeltetésre igaz. A földek zömmel bankok tulajdonában állnak és a farmek csak bérlők, komplet technológiák franchise -rendszerében. Már nálunk is beköszöntött a fejlett amerikanizmus, a Pioneer emberei csak elsuhannak a címerezett kukoricatáblák mellett a dülőkön és úgy integélnek a kacsóikkal mint a régi római császárok a gladiátorviadalokon, betárcsázni-maradhat betárcsázni maradhat. Amidőn a jóoldali politikaimegfelelő sajtómunkásság basztatta a sok büdösparasztot abban a tévhitben, hogy minden büdösparaszt egyenlő a Független Kisgazda és Polgári párt fantázianevű tömörüléssel (és akkor Torgyán lesz a KE, juj, mi lesz) akkor lényegében ezeknek a bááájos amerikai fiúk -nak a pionyérjai voltak mitsesejtve.

magyar-magyar szótár 2012.04.26. 04:29:09

@FilcTroll: Spanyolországban nem kell fűteni az üvegházakban (annyit) iparszerűen álltak rá a zöldség- gyümölcsgyártásra. Román állampolgárok gályáznak ezeken a mezgazipari telepeken, óccsómunkaerő, kisigényű. Egyébként a tavalyelőtti közgazdasági Nóbel-bonbont ennek a nonszensznek az ÁBRÁZOLÁS-ára kapta 3 ember, mert megoldást még ők sem tudnak. A posztszocialista gazdaságokat jellemzi az, hogy egyszerre van munkaerő túlkínálat (ráadásul a szakképzettek között!!) és munkaerő hiány is. [-> ökotúrisztikai elektronikusösszeszerelőköztársaság]

A képletet leírták szépen, azért telepedett ide a gagyiáruház, hogy kinyírja a helyitermelőket, piacot teremtve a gagyiélelmiszarnak. És amikor valaki ezen jujongott a Nyolc Év Ártatlankeze idején, az büdös fideszes vagy roatt kisgazda lett, mocskos faszista. Azt hazudták ugyanis, hogy ez a piac törvénye, a szabad piacé, hogy ez a liberalizmus. Hogy ez a liberális gazdaságpolitika. hogy jőjön, aminek jőnie kell.
Először felszámolták azt a kohászati ágazatot, ami az akkor "fölösleges"-nek látszó hulladékvasat feldolgozta VOLNA. Ugyanez történtz a bányászattal és majdnem a vasúttal is. A bánya, ha nem művelik, 4-5 év alat örökre használhatatlanná válik. Akkor pár szakember figyelmezetette, mindet nem kéne felhagyni, mert mi elsz, ha véletlenül beüt valami üzemanyagválság.
Ha véééletlenül véget érne ez a "világgazdasági 'álság" azonnal üzemanyagválság törne ki. Nem sok éész kel hozzá: ha a kínaiak felszabadították az autóhozjutást, viszont maguk a kínaiak is kb 10 évet gondolnak valami jó kis elektromosautó feltalálásához, akkor a LYUKban cvsak benzin meg gázolaj kéne a kínaiautóba is.
meg nagyonsok vas, egyébfémek, de főleg réz. Minéltöbb "alternatívautó" annál több réz.

magyar-magyar szótár 2012.04.26. 04:30:41

@RomBold!: Még az 50-es évek végén a daddy-tól elvitte a bank a földet.

magyar-magyar szótár 2012.04.26. 04:35:44

@nagyon_buta: Rendszeresen tárgyalom a "blog"-ban ezt a problémát, a becsületes magyar szerez valamit a határban, ám a cigány lop. Kicsiny falumban 8-10 cigánycsalád tart disznó-szerűen a nyugdíjáért nyuggert valami ólban, de moslékkavarófa nélkül veri pofán, kuss, ha ugatni mer. Összesen vagy 15-20 nyugger érintett, és van két délceg magyar, virágai a fajuknak,, akik ketten vagy 30 embert tartanak így.
Általában, amit a cigány lop és nem képes megenni, azt eladja pénzért akkor is, ha érdekében állna megtartani a saját javára. természetesen olyan becsülets magyaroknak adja el a lopott holmit, akik nem lopnak, viszont habzó pofával cigányoznak. A pofája habzása a kompenzáció, így csirájában öli el magában azt a kis mocorgó viszketeg izét, ami löbetűvel kezdődik és van benne e, meg rö meg fö és ubetű is. Söbetűvel a végén.
süti beállítások módosítása