2009.03.26. 05:42
kasza
A nyár heves, a kasza egyenes
/Ady/
Gazdag zsírosparasztok (gyócsgatya, guba! bocskor!!) vonulnak kiegyenesített kaszával a földkérdésen és piaci árvitákon dühödten felindulva a korrupt, lopcsalista, a protekcionista közokirat-és királyi adománylevélhamisító spekuláns nemesség ellen 1514-ben. A korban a vas kasza jelentős vagyontárgy volt. Dósa Székely Gyürgy crux-jai aratási időben verődtek össze -odahaza alighanem a cselédség állt aratni, gazda nélkül...
A kasza télire a legjobb helyen ugyebár pl egy kukoricagóré oldalában, a horog[szaru]fára akasztva, az eresz alatt lenne. A kaszáját pengevastagságával elégedetlen a kertben egy fára akasztja föl úgy, hogy a nyelét lenolajjal megkeni védelemre.
Jóféle osztrák kaszák nejlonparasztoknak, nosztalgikus értelmiségieknek; dudvára különösen az alsót javaslom, ennek aztán az orrmánya nem törik , ha fődet fog.
A télire jól eltett kaszát vörös, finom rozsdaréteg (porló) lepi. Arról ismerszik meg a jóvasú kasza, hogy az acél feketedett részét nem veszi meg a rozsda csak az élét. Pár suhintás a vizes kaszakővel s máris eltűnt a rozsdafilm. Ami véknyítja a pengeélet, azaz jót tesz véle. Ezután megsétáltatjuk a kaszát –a tavaszi napsütésen leghamarabb úgyis a kaszára káros dudvafélék növekednek, lósóska, tarack . A sok fenés nyújtott V-alakról U alakra tompítja a kasza élét –ezért kell kikalapálni. A tarackot a rosszul fent vagy életlen kasza egyáltalán nem fogja...
A kaszakalapálást az „ipari fóradalony” óta sokak a vassatu [forrás] egyengető felületén végzik. Szívük joga, de igazából ennek a tudományos műveletnek legjobb nekiülni: egy tuskóba beütjük a kaszaüllőt s egy maximum 10dkg-s kiskalapács véknyítórészével (tehát nem az egyengetővel) /////-szerűen aprókat, finomakat ütünk. Látszon meg a kalapácsütés nyoma, ////, az élen. (Sajnos azt máig nem tudtam ki, hogy ütni jobb, vagy ////-ket. Kézre ez /// esik…, de igazán jó kaszásoknál éppen azt látom, hogy befordított kézfejjl \\\\ -ket üt.)Mint a fenti képen látható.
Igencsak tompult élű kasza erős véknyítása = = =, _ _ -- (éllel párhuzamos) ütésekkel. Valószínű, az él-és penge szögét is alakítja [másítja] itt az öreg, a kasza formájából ítélve is dudvára való inkább (krumpliszárra stb):
kaszaverő szék
Az él enyhén (igen enyhén, max 0,2mm!) lehet csipkés. A dudvára kalapálás azt jelenti, hogy csipkésebbre verjük a kasza élét (ami így „fűrészeli” a vastagabb dudvaszárakat) Nagyon fontos az él és a penge szöge. A kasza élrésze a síkból (180fok) kissé lehajlik, mondjuk 185fokra. Na, ehhez kell már gyakorlat, ezért is domború a kaszaüllő háta, vagyis ezért nem igazán alkalmas a kasza élének kikalapálására a lakatosmester vassatujának egyengető része!
A kasza lágyacél anyag, azaz a köszörülés rideggé teszi. A köszörű a kasza halála. Nincsen az a köszörű, még a vízzel hűtött sem, ami alkalmas kasza élezésre, mert a kaszát fenni kell, fenőkővel. A köszörült kasza, legyen bár élesebb a megköszörülés után, mint a fent (ez lehetetlen egyébként, gondoljunk arra, hogy a borotvát, ami élesebb, mint a kasza, bőrszíjon fenték!!) néhány suhintás után letompul, „böte” lesz. Nem fog.
VIGYÁZZ!! -ez nem kasza. Levegő és csendszennyező. Reménytelenül elvadult burgyinba azonba ez való...
Régi vita, hogy a kaszát hogyan fenjük –elsősorban is nyelén, tehát összeütve (Szétütni csak szállításkor kell, hogy ne okozzon sérülést.) Mondjuk a tudományosságomat jól jellemzi, hogy könyököltem már bele, sőt lábszáron is suhintottam magam a kaszámmal jelentős sérülés nélkül. Míg a régi kaszás-summás kaszája elszámított érintésre is csontig metszett. Ezért is a kasza élét nem ujjbeggyel, hanem a nagyujj szarus körömhátán ellenőrizték, azt is nagy óvatossággal. Egy igazán jól fent kasza éle érintésre átvágja a bőrt…
Népünk Nagy Tanítója -minden dógozó a fija volt- Rákosi szakszerűtlenül ellenőrzi a kasza élét, pedig nagy polihisztor volt. Látni is a paraszt arcán az aggodalmat, hiszen a jó kasza érintésre csontig metszi az ujjbegyet. A paraszt felkarján megfigyelhető, mely izmokat "gyúrja ki" a kaszálás. Ilyen tökéletes kaszát pénzért nem kapni: ez a munkában alakul, mint a jó kapa is.
Ha valakinek még nincsen kaszája. Néhány alapszabály: A vastag piros festékkel „csumáig” bemázolt treszkaókasza nem kasza. Ha valaki egyáltalán nem tud kaszálni, tanulásra vehet ilyet, úgyis el fogja törni és az ilyenért nem kár. Ha festett a kasza, esetleg a lehelletfinom vékonyan festet osztrák (stájer) kasza a jó. A stájer kasza pengéje újnantan szélesebb, a magyar kaszák, már a szentgothárdiak is keskenyebb pengéjűek.
Ma már a kasza hosszában nem nagy a választék, jó rövideket (gyerek avagy gyakorlókasza, dudvára való) lehet csak kapni. (Az én alig kétujjnyi pengéjű Tóth-kaszám kistermetű embernek való, kb 75cm-s) A kaszanyél nagyjából a kaszáló ember válláig, az aratókasza nyele a szemöldökéig kell érjen. A magyar kasza szarva rövid –sík mezőre az való. Dimbes-dombos árkos kaszálókon kell hosszabb s görbítettebb szarv. Természetesen a boltokban kapható kaszanyelek nem kaszanyelek. Ezeket bükkből (alkalmatlan, mert száradván reped, semmit ér a bolti kasza szarva, mert szálirányban törik) gyártják. A jó kaszanyelet akáccserjésben nézi ki magának a kaszás, kétélű késsel véknyítja, a nyél görbületét tehát nem a fűrész adja meg, hanem a suháng természetes hajlása.
A kaszát, kápáját ék rögzíti a nyélbe/nyélhez, azonban az igazi jó kaszában az ék ellenoldalán, azaz a kápa homorulatában bőrdarab szorítja. Ha jó szorosan áll a kasza a nyélen, hát a bőr, dagadván a fű nedvességén, méginkább szorul, nem engedi lazulni. Lehet állítani persze a kaszapenge és a nyél szögén, attól függ, mekkora rendet fogunk.
Vagyok olyan legény, mint te
Vágok olyan rendet, mint te
Nahát, a rendről már a mai világban nincsen sokat, mit beszélni. Örül a nejlonparaszt, ha valamiféle sorát látja maga mögött a lekaszált fűnek vagy dudvának. Igazi kaszás nyomán még a rövid sportfű után is olyan szabályos, egyenes rend marad, mintha gereblyével húzták volna össze. Gyakorlatlan kaszás rövideket fogjon –ehhez a kasza a nyélhez akár 40fokos szöget is zárhat. Csapóra akkor van szükség, ha szénát kaszálna az ember, ami aztán a nejlonparasztot végképpen nem fenyegeti. A csapó egy alkalmas faág, meggyfa, akác, aminek esetleg 1-2 oldalágát is meghagyják azon kívül, ami elvégeli a nyélhez drótozva negyedkörcikk-alakban. 30-40 cm-s fűbe állni már csak nagy gyakorlattal lehet, de hogy még a csapóval is elbírja a kaszát a gyakorlatlan, tehát erőlködő kéz, az lehetetlen. Minél tapasztaltabb a kaszás, annál könnyebben jár a kezébe a kasza.
Öregember, már a korához valóan keskeny rendre, tehát hegyesebb szögben állított kaszáját mutatja. Megfigyelhető a magyar kasza jellegzetesen görbülő hegye. Ha véletlenül már nem lehetett kapni megfelelő állásút, a falusi kovács "megalakította" a kasza hegyét megfelelőre
Ha lopva valamelyik idős bácsi kaszáját megpróbálom, akár porcsines, rövidfüvű udvaron, döbbenten tapasztalom, hogy az én gyakorlatlan kezemben is, annyi erőfeszítés kell a jó kaszához, mint a leveseskanál emelgetéséhez s úgy fogja a füvet, minha fűnyíró vágná. Igazi kaszás nyomán elkülönböztethetetlen szinte, hogy fűnyírógép vagy kaszás dógozott: sőt, a jó kaszás után „nyomtalanabb”. Az biztos, hogy a kasza kezelése kevésbé fárasztó, mint a csend-és levegőszennyező damilos „motoros” kaszáé.
Nejlonparasztok klottgatyában kaszálás címén viccelődnek. Ami a lábuknál van, már majdnem rend-nek is nevezhető. Ekkora fűben csapó kéne a kaszára ahhoz, hogy rend legyen, de azzal a gyakorlatlan kaszás nem birna el... Én is kb így tudok kaszálni.
Dudvás kertben, területen egy jó kasza nagy veszélyeknek van kitéve (pl téglát foghat…).
kaszásbér: harmattól harmatig (reggel öt-től este hétig) fizetett, legmagasabb férfi-napszám. 1937-ben a kaszásbér 1P20 f. volt, legénynek 1 P.
József Attila verses füzete 2P70. Móricz Erdély trilógiája 44P (díszkiadásban). Egy tisztviselő, kezdő tanár 150P-t keresett. Olcsó rádió 200P. Osztrák sítúra, 10 napos vasúttal 150P. Egy kerékpár 99P. Autó (MÁVAG-összeszerelés) 3200-3400P. Cselédnek való legolcsóbb csizma 6P, gazda csizma 12P, úri 20P. Buszjegy Budapestről Martonvásárra 1P50. Cseléd vagy masamódlány úriemberrel kapulajban jó volt: 1P50-2. Diákkal, katonával ingyen is, szép szavakért. Cselédlány havi bére 15 P (kimenő két vasárnap délután). Dr Radnóczi Miklós középiskolai tanár, Radnóti Miklós néven költő, irodalmi tevékenységből legtöbbet egy év alatt 150P-t vett be. Karinthy Frigyes egy félflekkes kis krokiért, tárcáért kapott P 40. 1 hold (durván fél hektár) búzán haszon 1P. Kávéházi kasszírosnő jó volt a vendéggel a pincéröltözőben: 3P50. Ugyanott egy kávé 2P50. Jobb kávéházban kávé 5P. Ipari munkás napibére (reggel hattól este 6-ig tartó munkaidő, szombaton csak 10 órás) 3-4 P. Ifjúmunkás bére 2-2P50f. MÁV biztosítószövetekezet temetési segélye 600 P. Szövetkezeti tag szövetkezeti üdülőben fizetett egy napra 1P50. Vasutas jövedelme egy napra kb 3-5P. Orvosi vizsgálat lakáson 5P, injekcióval 7P50. Kertvárosi, munkásoknak való ház, kulcsrakészen, hat hét alatt: 600P. Bevárosi lakás 4000P. Falusi parasztház 300P.
Az alábbi képen székely NEM HANEM széki kaszások. Székiek, azaz Mezőségiek -köszönöm a közreműködést kedves (alulírott) campus' kommentelőmnek, tehát kaszások. Ami mögöttük marad, az: a rendek a tarlón.
kasza csapóval (jobbra, a sütőlapát[!!!] mellett) nejlonparaszti szerszámgyűjteményben. Ezer hektár lekaszálása után már elkeskenyedhet ennyire a nejlonparaszt kaszája pengéje is
11 komment
Címkék: kasza
Ajánlott bejegyzések:
![íróbütyök [slight return]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/06397a94c837769097ca121a26b80bb0_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ekkerjoz 2009.03.26. 08:22:55
Akinek az apja tartott borjat, tehenet, tán csak az a gyerek volt befogva néha kaszálni, lenn a holt Tiszánál a gáton, vagy a Bikafertő után, vagy otthon a lucernát vágni.
Én már a városban laktam, mikor apám hobbitelken tanított kaszálni, de ő se nagyon emlékezett már, hogy kell.
Akkor jöttem rá a kaszára, mikor balasiak lettünk, vagy tizenöt éve, nem kis munka, becsülje meg magát, aki nem hagyja el a kaszát egy óra munka után.
Amúgy a rákosi mögött álló ember is egy karakter, azon gondolkodván, hogy bele kéne tán vágni a bőgőt népünk nagy vezére hátába.
Remek post volt.
Tokfalvi 2009.03.26. 09:35:34
Ha már a motorizációról szó esik: ezeknél a damilos-benzines, lábszárgyilkos förtelmeknél összehasonlíthatatlanul jobb az apámtól örökölt 25 éves, fűgyűjtő nélküli neoprimitív fűnyíróm, az mindent visz.
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.03.26. 16:13:35
farm4.static.flickr.com/3105/2628678333_0755e973d2.jpg
magyar-magyar szótár 2009.03.27. 05:35:25
A kaszálásból leginkább a kalapálásról szeretnék még titkokat megtudni. Mitvágni -lónak való jó fű, gyúgyító pl. Egy sáv, ami kimaradt: védett mezei nővények, melyek kaszálásfüggőek! (Azaz kaszálatlan burgyinból kipusztulnak.)
magyar-magyar szótár 2009.03.27. 05:38:35
magyar-magyar szótár 2009.03.27. 05:40:14
cámpuszmadár 2009.09.07. 16:10:26
4.bp.blogspot.com/_ba_PPJJYRas/R6eLjWmBBEI/AAAAAAAAAPw/shoeO8YK2QQ/s320/sz%C3%A9ki%2Bkalap.jpg
magyar-magyar szótár 2009.09.08. 03:37:59
cámpuszmadár 2009.09.08. 09:40:32
Szék, egy mezőségi királyi város volt, a tájegység ahol található pedig Mezőség (Középerdélyben).
Még olyan népdal is van, hogy Szék városán verbuválnak erővel... :)
Székiek azok az asszonyok is, akik Budapesten népviseletben kószálnak és piacolnak a varrotasaikkal.
Másra nem nagyon mondják, hogy széki.