2009.03.18. 07:12
barnevál
BARNEVÁL – mozaikszó BARomfiértékesítő NEmzeti VÁLlalat 1949-52. Csak három évig állt fönn, de mint sok mozaikszörnyemény, ez is túlélte jogutódjait, még ma is, már köznevesülve, él a maszekbarnevál kifejezésben.
A köznyelv az ország jóformán valamennyi nagyobb baromfifeldolgozóját barneválként emlegette. A nők munkalehetőségeinek egyik ágazatát adta az élelmiszeripar. Betanított szalagmunkát.
Nők tömegesen a II. világháború után kezdtek el dolgozni, különösen 1948. után. A korai szociálizmus antiszexista módon nem ismert férfi -és nőimunkákat. Nők dolgoztak, férfimunkákon is, a szocialista nagyvárosok építésében. Az önálló jövedelem az emancipáció motorja. A nő, amikor először nagyobb összeg fölött rendelkezik... a férfiaktól látott mintákat követi. A szocialista városok építésén dolgozó nők nyilvánosan dohányoztak, sőt, a kocsmában is bedobtak egy felest. Falusi viszonylatban megjelentek az ingázók között a dohányzó, sőt italozó, sőt, részeg nők. Az is előfordult a pénzhiányos időszakban, hogy a téesztag férj havonta néhány tíz-húszforintost, ha az abroszra simíthatott, ellenben az iparba eljáró nő készpénzben kapta fizetését s így akár hat-hét darab százast is az asztalra terített, majd megnézte, hogy a tétetlen [tehetelen] ura mit kotyvasztott össze, és ha krumplipaprikást, akkor jaó odabaszta ja fazikat a feődheő: „Ítel ez? Ilyennel vársz engemet?”
A baromfifeldolgozás királyágazata a májlibatenyésztés, és májliba tömetés –feldolgozás volt. Az ágazat délnapjaiban, 1972-73-ban egy jó libatömő asszony éves jövedelme egy zsiguli ára volt. Májazós kisvároskák nyugalmazott vendéglátósai, ha a májcirózis még nem vitte el őket s nem lágyult agyuk, emlékezhetnek a májliba tömő aszonyok májazási vacsoráira, amikor, ha sok volt az „I. osztályú” [valójában osztályonfelüli export], azt ünnepelték, ha pedig mind jóformán osztályonaluliba ment [belföldi II-III. osztály] afeletti bánatukban csaptak egy éccakába görbülő ebédet a nagyétteremben. (Ekkoriban jobb anyagi kondíciójú falusi legények zugtaxiztak –sokat mesélhetne a Wartburgok, Moszkvicsok hátsó ülése, ha még meglenne…)
A barneválok nagy számban alkalmaztak cigányasszonyokat. A 70-es években az alföldi kisvárosokban döbbenetet keltett a barneválos cigányasszonyok viharos gyorsaságú asszimilációja. Még libatömő cigányasszonyok is voltak, akik tisztaszobát rakattak a zurukkal az utcai szoba mellé, vagy egyenesen beköltöztek a faluba, OTP-ből házat újítottak, függönyös ablakok, ruhaszárító kötél, kávéskészlet, névnapra szegfű és bonbonmegy. Sok cigányember, amikor este a munkából hazatért, arra kellett rádöbbenjen, hogy az asszony vadiúj fonottas garnitúrán terpeszkedik a barátnőivel, gonnyagoznak cigarettáznak, és bizony más asszonyok előtt meglehetősen emberesen utasíjja, hogy márpedig a gumicsizmát odaki, a veranda előtt vegye le, mert már a tisztaság övezete a konyhán is kívülterjedt. Sassoon frizura, műbőr motorosdzseki és igazi, nőiszabású [fecskederú] Wrangler farmer magassarkú csizmával, diszkótáska: így mentek föl pl a faluba barneválos cigányasszonyok megnézni az ÁFÉSZ-áruházban mit adnak a téli vásáron félárban. Természetesen az ilyen témákról nem készült szociodukmentumfilm, mert nem volt annyira ethnoromantikus az ilyen hétköznapi asszimilációs vgy integrálódós téma. Minthogy a alföldi libatolltépető – birkanyírattató klánok is heába oskoláztatták ki tanító avagy felsőfokú óvónőképzőben a lyányaikat, nemigen mutogatták őket példa képpen, mert a hétköznapi, ami nem szélsőséges, már abban a korban is unalmas volt ezek szerint.
Természetesen a gyárban dolgozó cigányasszony a családtervezésről hirtelen az urukkal ellentétes véleményük támadott, pl, ha az uruk attól tekintette magát embernek, hogy hány családja születik, akkor ezek a barneváli cigányasszonyok odavéltek, hogy a maguk részéről eltekintenének ilyen fizetés mellett a további gyermekvállalástól , és már fel is íratták az orvossal a fogamzásgétlót, és ha nem tetszene az emberenek, akkor el is mehet, mert keres ő annyi pízt, amiből maga is eltartja a családot, amióta pedig a Zedizony felfedezte a közipsőujjat, nemigen van az ember lyánya annyira rájaszorulva, hogy ura legyen, aki feszt csak a kocsma meg a kártya körül gondolkodik, ahelyett, hogy még egy ólat ragasztana a diszóól végibe, mint más rendes iparos [itt: otthon barkácsoló ezermesterkledő] ember, teszemazt a Zsiga (stb) sógor. Az pedig mindennek a teteje volt, amikor a barneváli cuccjalista brigád kultúrműsorra ment a kultúrházba, mondjuk Almási Éva vagy Keres Emil és Venczel Vera irodalmi és dalos estjére. Mert ilyenkor az asszony megfogta az ember könyökit, hogy hát akkor máma este neki van kimenője, megy az asszonyokkal, de nem tudja, mikor jönnek, mert tán beugranak a Harmónyába is egy kis édeset meginni. Azzal rágyújtott a kor luxuscigaretájára, a 100 évesre, oszt kb úgy intett szevasztavaszt a zurának, ahogy ma már csak Gáspár Bëja művésznő előadásában láthatjuk.
No, de hát régi dógok ezek, dédnagymamák azóta ezek az asszonyok, és ugyan, melyik cuccjológijusnak vagy szájjalcsinálónak vagy felzárkóztatásinak jutna eszébe megkérdezni ilyen cigánysszonyokat is, hátha lenne ötletük a cigánykérdéssel kapcsolatban.
Én megfordítanám: Elsősorban cigány nőknek teremtenék munkalehetőséget, akkor a sok ingyenélő, gépező, dobozossört vedelő ember elmehetne a búsba, a cigányasszony, ha egy kis pézet kap a kezéhez, jobban is vigyáz rája. Egy fiatal cigány lányt se mernek annyira lekurvázni a cigányasszonyok, ha nem szül még 17-18 évesen, ha munkahelyen dolgozik. És ha van jövedelme, akkor esze ágába nem fog állni azért szülni egy élősködő embernek, hogy a gyerek után pézeket kapjon, amikor megvan a maga keresete. És a cigány nő a keresetét nem gépbe nyomja, meg piára, kártyára, hanem a lakásra meg ruházkodásra kőti -itt rohaggyak meg, ha nem így van ez!
A magyar baromfiiparról meg már ne is beszéljünk, amikor még a svéd tévések is hogy tehetik a fejüket két különböző filmből össze lipett-lopott hoax-jukra a libatolltépésről! Ami, csak úgy mondom, egyébként májliba liba hiányában szinte lehetetlen. De erre az érdekesséégre egyik médianyálbúvár se dübörgött rá, pedig talán az a sok médejális meg kommonikácijós oskola tán matematikára is czombosítja az agyat?
maszekbarnevál – többnyire budapestiparaszt tulajdonában lévé, Budapest szűkenvett agglomerációjában található tanya, villany van, a víz bizonytalan. Többnyire lajttal hozzák s nyomatják föl szivattyúval a padláson elhelyezett IBC tartályokba, ahonnan, ha nagyon muszáj, folyatják. Hacseknem lepukkant AKÖV szerelőműhelyben működik, mert akkor slagon vezetik be a feldolgozótérbe a vizet, ami a szerelőaknákba folyik. Mókásak lehet a cinkotai strandon működő zugvágóhíd körülményei is. Az ilyen maszekbarneválokban gyakran még WC is van, bár használhatósága bizonytalan. A feldolgozandó baromfit szintén budapestiparasztok tulajdonában álló nagyagglomerációbéli tanyákról hozzá föl. A rendszárváltás utáni években ezekre a tanyákra olykor még budapestieket is beengedtek és azok a kiválasztott élősertést hamarosan leölve és kettőbekapva vihették el. (Gyűjteményem kincse budapesti nejlonparasztok disznóvágása a Kiskörúton belüli patinás nagypolgárilakásos övezetben az úrikonyhán.) Időnként vidékiparasztok is be akarnak törni a budapestiparasztok baromfibizniccébe, ilyenkor véééletlenül bebuktatják a két legdzsuvásabb csongrád megyei maszekbarnevált vagy sertéstrancsérozó tanyát, ahol mocsárjáró (azaz végső) fázisú, hígraivottagyú hajléktalanok melóznak, és akkor ez a beállítás azt az érzetet keltheti a nézőben, hogy mégis jobb a treszkókban és fosonyokban meg lidlikben kapható csirkesegglyukvirsi 200Ft/kg-s áron. Konkrét élményem az a „német gyártmányú” panírozott pulykakloákaérme, amit még az utcánkban kószáló kóborkutya is undorodva köpött ki. A baromfihúsnak van ugyanis egy érdekes tulajdonsága: visszaréved ízében és szagában a tartási körülményekre. Az amerikai csirkegyárakban a csirkék napfényt sose látnak és elhullott társaik tetemét saját szárított és takarmányba őrölt trágyájukkal eszik vissza -ez aztán a frájcsiken bukéjának alapja...
12 komment
Címkék: barnevál
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mavo · http://polmavo.blog.hu 2009.03.18. 08:22:37
magyar-magyar szótár 2009.03.18. 09:30:16
Innen egyenesen vezet a téma bele, a sertések bélrendszerében lakozó hasznos baktériumok életéig, melyek HACCP -formumúvá bontják le azt, amit a sertés kajának tekint. (Éshogy ugyan mi a F baja lehetne a disznónak az emberi ételek maradékaitól?) I tak dalse.
caymanos 2009.03.18. 10:03:19
Fatornyos falumban dinasztiák élnek ma ebből a dologból. Egy euróból nagyjából 15-20 eurót lehet kihozni, ezért néha egymás szájába adták a pisztolyt az érdekeltek.
magyar-magyar szótár 2009.03.18. 13:55:22
Kenguru 2009.03.18. 22:31:13
Ugyanis csirkefeldolgozásért, betanított szalagmunkáért nem nagyon tudnak annyit fizeni, hogy megérje érte otthagyni a segély+feketenapszámot.
Szép példa erre a Nyírgelsei viziszárnyasvágóhíd törtétene. Európa egyik legkorszarűbb vágóhídja volt, az ország egyik legnagyobb munkanélküliséggel súlytott részén.
Nem találtak elég munkást.
Jah, a minimálbér kurva kevés, de mi a faszt várnak hat általánossal.
És hogy a konkurencia...
Ismerős mesélte. Holland farmon felnő az EU csirke, levágják, de szétbontani stb elröpetetik KÍNÁBA, majd feldolgozva vissza. Így is made in EU marad.
És a kínai jómunkásemberek nem vasznek az és fiztésükből autót, az biztos.
Kenguru 2009.03.18. 22:33:47
Ugye anno kergemarhakór is úgy terjedt át birkáról marhára, hogy szegény bocikkal megetették a birkacsontlisztet fehérjepótlékként.
Hát ez a baj a moslékkal.
Az persze más kérdés hogy a GMO(import) szója az mivel jobb amivel manapság a malacokat etetik. Mert az olcsóbb.
Kenguru 2009.03.18. 22:37:01
Vagy tudták. Láttam én olyan külvárosi állateledelboltot, ahol mind a vásárló mind az eladó tudta hogy nem a kutyának lesz a farhát.
Ki is válogatta a jobb darabokat, és persze mindkettő játszotta az ártatlant.
Jól meg kellett főzni, és kész.
Szerencséra manapásg ilyen már kevés helyen van. A nyugdíjasszegénységet sikerült gyerekszegénységgé konvertálni.
magyar-magyar szótár 2009.03.19. 06:25:03
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.03.19. 08:42:32
magyar-magyar szótár 2009.03.19. 08:49:35
De vajjon Bezzeg Finnlandia hogy áll reformértelmiségi ellátottságban?
Kenguru 2009.03.19. 12:21:50
A sajat kezevel. Mer az ott ugy szokas.
Nalunk a miniszterelnok ELTUNTETETT egy csomo allami ingatlant a sajat kezevel.
Itt igy szokas.
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.03.19. 22:16:11
m-m szótár: nem vígasztal, de már leszoktam a siránkozásól. cserében dohányzom. ja és piálok is. ja meg szívok is - mikor ki esik jól. főzni is tudok. de egy disznót nem állnék oda feldarabolni, mert nem tudom pontosan, hol kell futnia a pengének..