Az Állandósult Állapot [A Nagy Bumm elmélet ellenelmélete] Elméletéhez módosítani kellett [!!] Az Általános Relativitás[Elméleté]t, hogy lehetővé váljék [!] az anyag folyamatos keletkezése, a szükséges mérték azonban oly szerény volt, hogy nem vezetett összeütközésre a tapasztalatokkal [ti. A Nagy Bummm!!-mal…] /Stephen Hawking: Az idő rövid története, IVF.kiad. 1998.Bp p.57 fordította Molnár István, lektorálta Lux Iván, kiemelések, szögleteszárójelek tőlem/Megjegyzés: Einsteinnek már az Általános Relativitás Elmélet működéséhez bele kellett szerelnie egy exhass un. "kozmikus állandó"-t.

önborotva safety razor, önborotva,   barberhovel J-J.Perret(XVIII.sz) Pogonotomia önborotvája terve itt és itt látható.The story of~ Gillette razor

Az amerikai   King C.Gillette

 

 

 

 

 

és segédje William Nickerson találmánya kb 1895-ben született. Nem, mintha úriember még 50 évvel is későbben önállóan meg nem tudott volna késes [bicska]borotvával beretválkozni. Megfenni azt szíjon. Azonban az önborotva készlete kisebb helyet foglat, kényelmesebb is volt a veddmeg-dobdel pengékkel, valamint a hölgyek számára is sokkal alkalmasabb a korban még Titokzatos Műveleteik elvégzésére. Már az I. világháborút elvégelő amerikai expedíciós seregben rendszeresítették. Mindenesetre a világ fodrászainak és borbélyainak szakmai kollégiumai tiltakoztak ellene. Azonban a regény, mint irodalmi műfaj önfelszámolását megindító szövegszöveg-kolosszus, James Joyce Ulysses-e lényegében egy szokványos borbély-jelenettel indul. Az önborotva ugyanis sokáig képtelen volt pótolni azt a szociális szükségletet, amit az egyénnek a borotváltatása közbeni észosztása az udvariasan hallgató vagy bölcsen közbekotyogó borbély és a vitázó kuncsaftok közreműködésével kiélhetett. Ma már ezt a funkciót is a fórumozás tölti be -ám egyre több blogger, főleg a "deklarált szabadgondolkodóak és a jajdemárliberálisok" un. "moderálás" [türűllés agyvérzsírtolulásból avagy flegmán & olvasatlanul] kereteiben lehetetlenné teszi. És akkor ő igy jaj, annyira okosnak is tud látszani! Főleg a maga tükörében... [észosztóblogok kateg]

A vakkapitálizmus mótorja a hadimegrendelés -minden külön értesítés helyett.

Minden emberi rendszer , szerves , szervetlen , egyre sajáthalála felé tart. Minden emberi önfelszámoló. Szerencsés esetben még a kitalálóját éltében elsodorja. A legtökéletlenebb, idióta találmány is egy kézben biztosan működik vagy működne: a kiagyalójáéban. Korunk toddományossága meglehetősen nagyra van magával. Illúziója szerint egyetlen ember, bármennyire zseniális, egy egész élet hosszán át is, képtelen a „tudomány mai állását” belátni. Báregyébként a praxisban kismértékű a változás, tehát az erősebb kutya eszi meg a túróspalacsintát, és a nagyjövedelemszerzőképességű, ám gusztustalanul kövér, csiganyálat izzadó kopasz vén fasziért párductestű ex-szinglik viadaloznak. Az alkalmazottudományok is speciális részterületekre szakadtak. Teszemazt Bezzegamerikában komoly tudományos pályára készülő fiatal ilyen terhes ballanszt tárgyakat, mint földrajz, történelem, irodalom és nyelvtan, meg filozófia, elvethet már a főiskolán [highschool], hogy csakis a carriere-jére koncentrálhasson. (taps…)

Az önborotva pengéje alvilági műveleteket, úgymint falcolás és zsebmetszés, forradalmasított. A múlt század 30-as éveiben munkásnegyedek alkalmi [időszaki] prostituláltjai a szájukban tartottak ilyet munka közben is a kuncsaft miheztartására...

Engem a XIX-XX. század toddományossága azon jóságos nagybácsik, nagynénik törekvéseire emlékeztet, akik a hétesztendős jógyermeket igyekeznek –persze elsősorban a sajátdicsőségükre- minél nagyobb ajándékokkal bombázni.

wikicopy: William of Ockham (Guillemus Ockham, ismert Occam néven is) (kb. 1285–1348) angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes, a skolasztikus filozófia kiemelkedő személyisége. Olyan szellemi mozgalmat indított el, amivel az újkori gondolkodás megalapozását készítette elő.

Filozófiájának alapját egy jellegzetesen nominalista ontológia alkotja, amely, noha nem állt összhangban a korban már autoritásnak számító Szent Tamás tanításával, Ockham idejére egyre növekvő népszerűségre tett szert. (Sokszor hivatkozott forrása természetesen – csakúgy, mint az ellenkező táboré is – Arisztotelész.) E szerint minden létező dolog individuum, vagyis egyedi entitás; az univerzálék az emberi elme alkotásai, amennyiben bizonyos műveletek végrehajtásával absztrahálja az ezen individuumokról szerzett ismereteit.

Tanításában továbbá fontos szerepet játszik az alábbi két elv:

1. A mindenhatóság elve (omnipotentia). Ezen elv szerint Isten abszolút hatalmával (potentia absoluta) mindent megtehet, ami nem foglal magában logikai ellentmondást, ez viszont magában foglalja azt is, hogy egy individuum létezéséből nem következtethetünk szükségszerűen egy másik, tőle független individuum létezésére, legyen e két individuum akár ok-okozati kapcsolatban egymással. Ez vonatkozik a fizikai világ dolgaira, de ugyanúgy a bennünk lévő ismeret és az azt okozó tárgy kapcsolatára is, és ez az a következmény, amely miatt – nem teljesen alaptalanul, mindazonáltal vitatható módon – Ockham-et néhányan az újkori szkepticizmus legfontosabb előfutárának tekintik. Ezt a – vélt, vagy valós – szkepticizmust erősítik etikai nézetei, amelyek szerint Istennek nincsenek morális kötelességei. Morálisnak lenni ugyanis annyit jelent, mint engedelmeskedni bizonyos parancsoknak; az emberek morális kötelezettsége abban áll, hogy akaratukat alá kell rendelniük az isteni parancsnak. A moralitás feltétele a szabad akarat, amelynek létezéséről – bár pusztán az ész világánál nem bizonyítható – tapasztalat útján szerezhetünk tudomást: mindenki tapasztalhatta már magában, hogy az akarat nem mindig Istent választja.

2. A gazdaságossági elv más néven Ockham borotvája: "sokaság szükségtelenül nem tételezhető" (lat.: Pluralitas non est ponenda sine necessitate). (Megjegyzendő, hogy az azóta is sokszor idézett standard formula – "entia non sunt multiplicanda praeter necessitatem" – Ockham műveiben sehol nem fordul elő, noha hasonlókat találhatunk.) E szerint a magyarázatoknak nem szabad az okokat szükségtelenül gyarapítani. Ha egy jelenségre két, egyenlő valószínűséggel bíró magyarázat lehetséges, akkor azt kell elfogadni, amelyik kevesebb létező feltételezésével ad magyarázatot az explanandumra. Például ha egy hasadt fatörzs fekszik a földön, akkor ez lehet egy villámcsapás miatt, vagy mert egy titkos kormányzati fegyverprogramot teszteltek. A legegyszerűbb kielégítő magyarázat Occam borotvája alapján a logikus is egyben: az ok a villámcsapás.

Végül röviden meg kell jegyeznünk, hogy Ockham – például Szent Tamáshoz képest mennyire szűk határokat szabott a természetes teológiának. Csupán a tiszta ész fényénél nem tartotta beláthatónak azt, hogy Isten egy, sem azt, hogy a lélek halhatatlan – a kereszténység e két alapvető fontosságú tanítása tehát kizárólag a kinyilatkoztatás által ismerhető meg.

Korunk tudósának ilyen fassságokra , mint filozófia nincsen ideje. Korunk filozófiájának nyelvészeti [bocs’: ] kifogalmazás/kifogalmazhatóság gubancaival bajmolódván konkréte a filozófiára már se ideje, se energiája.

A papíralapú tudásban az embernek még tanulnia kellett, a netokráciában azonban az ember magának oszthatja az eszet a Mindenhatoooooo segedelmével. Bill Gates Monopólium fuck & suck, Google Monopólium honey, c'mooooon!

Nemrég is mely szép "vita" rollerezett kiskerekein ebben a blogban arról, hogy kinek van igaza, a végsőfázisos rákbeteg anyunak, aki elviselhetetlennagy fájdalmakról panaszkodik, vagy a fölötte blazírtan álló orvosnak, aki közli, hogy az idegi működés a néniben, legalábbis a fájdalomreceptorok a speciális gyógyszer segítségével, kiütve: Tudományos képtelenség az, hogy a néninek bármi fájjon. Innen filozófiai kérdés az, hogy a fájdalmat álomszerűen deliráló néni panasza-e az igaz, vagy az orvos tudományosmegalapozottságú kijelentése.

Valószínűsítem, hogy már az óegyiptomi orvostudomány rendelkezett olyan (…khrmmm!!..) eszközökkel, melyekkel fejleszthetőek lennének egy tudós orvos kételyei azirányban, hogy az álmodott [deliriumos-látomásos] fájdalom fájdalom-e vagy sem.

Ugyan kevesek jöhetnek már onnan vissza, s főleg józan szavakkal, elmondani tapasztalatukat, érezni-e különbséget, és milyet, a rendes neurológiailag igazolható és az álmodott fájdalom között.

Szóval a tudós nagybácsik. Odaadják a hétesztendős gyermeknek az egyébkéntt érettségi ajándéknak talán már megfelelő Ferrari Testarossa kulcsait azzal, hogy a többi nem az ő dolguk, ők elmondják, hogy csak óvatosan a padlógázzal, és a kuplung is könnyen elszállhat már ennyi lóerőnél, jó utat és jobbratarts (avagy balra…).

A XX. század tudományosságának alapvető fordulata szerintem nem az volt, amikor a még félig sem bevégzett nukleáris-energia felfedezéseket kőbaltások és fabunkósok szellemiszínvonalán álló hadügyérek rendelkezésére bocsátották. Vagy hogy egy féltalalámány, a polimerek, befejezés nélkül (vagyis, hogy hova a jófranncba teszük a polimerek hulladékait) is egész-ként ismertetett el. (>>Maj'... elássuk, kihajíccsuk a zerdőbe, oszt.. lesz véle valami, majd párszáz év múlva kitanájják a zokosok.<<)

A XX. század tudomnyosságában fordulat akkor állt be, amikor a frissen publikált Nagy Bummmm!!!-elméletre a [büdös] kreacionisták (icc. A katolikus egyház, a pápa) 1951-ben lecsaptak. És innen a hűségesen antikreacionista toddósok egy rendőrkanyarral elkezdtek a Nagy Bumm!!! Elmélet megcáfolásán munkálkodni. (Ez a meló azóta is ezerrel folyik.) Rémület belegondolni abba, hogy mi lett volna, ha a ostoba kreacionisták pl inkvizíciót indítanak, harcot A Nagy Bumm!!!-elmélet ellen.

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr66949908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2009.02.27. 18:01:42

miért kell a kreacionóizmust, ami az evolúciót támadja összekeverni a nagy bumm-mal, ami meg kozmológia?

Homo Subjectivus 2009.02.28. 00:40:08

Pont egy pár hete gondolkodtam el azon - életemben először -, hogy az ember fiával történő dolgoknak ha többféle magyarázata lehetséges, akkor mindig a legbonyolultabb jár a legközelebb az igazsághoz.
Szerintem ez teljesen ellentmond a klasszikus értelemben vett józan észnek, mégsem tudok szabadulni a gondolattól azóta sem.
Az ember óhatatlanul vonzódik az elegánsan egyszerű megoldásokhoz, holott sajátságos művi világa (rég nem összemoshatóan a villámsújtotta fa Occam-beretvás természeti világával - amely persze szintén csak látszólag olyan egyszerű) többnyire irtózik a fonalasan és egzakt módon meghatározható lépésszámban levezethető eseményektől, és a legtöbb esetben a történésekhez vezető okoknak olyan kaotikus szövedékéből táplálkozik, amely teljes egészében és főleg a tudomány eszközeivel fel nem gombolyítható.
Minden hitelesnek tűnő magyarázat csak leegyszerűsített modellje a valóságnak, és akkor meg már tényleg mindegy, hogy a legszimplább vagy netán egy agyonbonyolított modellel érjük el az igazságnak gondolt elméleti konstrukciót:
tehát kényelmesnek látszik elővenni mégiscsak azt a borotvát.
Bár néha iszonyatosan rábaszik az ember...
Sőt: szerintem kifejezetten sokszor.
Szóval lehet, hogy Occam tényleg nem igazából szkeptikus volt, egyszerűen csak pragmatikus - vagy méginkább kényelmes.
Persze csak akkor lesz mentális ámokfutás ízű a borotvával való kaszabolás, ha nincs bennünk elég életerő vagy akarat, hogy tetszetős világmagyarázásainkat rákényszerítsük a környezetünkre.

magyar-magyar szótár 2009.02.28. 04:52:58

@R850R: Erről igazából azokat a tudósokat kéne megkérdezni (akik még élnek...) , akik pánikrohamszerűen kezdték szétszerelni a Nagy Bumm -elméletet a pápai kinyilatkoztatás után. Lifsic és Halatnyikov szovjet tudósokat pártutasítás motiválta -Végül, mivel a Nagy Bumm-on nehéz volt fogást találni, egy szofisztikus megoldással azt eszelték ki a Nagy Bumm szétkapói, hogy a folyamat, habár "kezdete van", de vége nincse EZÉRT tehát végtelen (s így kezdete sincs) Természetesen ez az egész nem tudományos, hanem népszerű vetülete a kérdésnek. Hawking könyve 22-25 éves álláspontot tükröz. Sok tudós leszólja Hawking ezek könyvét, holott én a régi , filozófiailag megalapozott (össz)tudományosság búcsúkendőlobogtatását látom benne (Einstein volt ilyen felelősséggel tudománya eránt..) Hawking könyvének nem tudományos értéke van (vagyis a tudósok hiába köpködik) hanem , amit úgysem tudna, még érzékeltetni sem ( "a tudomány mai álása a kérdésben") , ahelyett a gondolkodás menetét segíti értelmezni, hogy legalább aról legyen fogalmunk, mi mentén folyik a "vita".
Az Ockham -paradox lényege, hogy mindkét (két?) tábor is hivatkozhat rá, Ockham kedves hivatkozása a "buta vallásosokok" -elle "harcólló"-jaknak is.
Az 1951-es egyházi állásfoglalás tükrében pedig vehetjük úgy, hogy a kozmológia, mint tudomány, piszok Isten lábkörme alatt (mármint mérete felől) ...

magyar-magyar szótár 2009.02.28. 05:02:30

@Homo Subjectivus: Az ateista ott, s úgy képes győzni, ha a zappa-i platformon áll, miszerint őnéki (személy szerint) nincsen tudomása istenről (jézusról, etc)... Az univerzisták álláspontját (ha egyáltalán vélük az "állás" meg a "pont" összeegyeztethető...) nem nagyon szokták baszogatni, mert nagyon bonyolult síklogikai vetületbe helyezni a konkrét istennélküli ideálizmust. Másrészt nem csak bizonyos kvantumfizikai "szereplők" (bocsánat)mozoghatnak fityethányva még feketelyukakra is, hanem az emberi gondolat is.

Tényleg érdekes eljátszani azal, mi lett volna, ha az egyház lecsap a Nagy Bummra és főeretnekségnek hirdeti. (esetleg némi sütögélést is beígér verbalice) Vagy mostb meg azt a vicceset találnák ki, hogy elfogadják a világ megismerhetőségét, hogy létezhet Végső Egyenlet. (Akkor legalább konkrétan el lehetne kapni a zakója szárnyát avagy pulcsiját, jó, nem istennek, de angyalának, hiszen nyilván, akinek először e Tökéletes Formula az eszébe ötlik egyenlő Isten, és egy dolog, hogy mi történik azzal a nagyrakás szervesmolekulai micsodájával, ami korpusza, hiszen a Világegyetem felől szemlélvén annyi, hogy egy mérhetetlenül kicsiny területen átrendeződik, lebomlik, visszaalakul.

2009.02.28. 14:22:45

@magyar-magyar szótár: sztm a filozófia antropomorf tudomány - és épp emiatt szükségtelen, hogy bármilyen természettudomány (itt a leíró jelleget hangsúlyozom) filozofikus megalapozottságú legyen. épp emiatt kár azon siránkozni, hogy búcsút mondhatunk a filozófiai alapnak. a természet van, nélkülünk, vagy velünk, az mindegy. ha megismerjük, és esetleg felhasználjuk az ismereteket - rendben van, de az akkor sem számít megismert törvények szempontjából semmit. az meg, hogy 1951-ben néhány - minden bizonnyal nagy tudású és művelt - katolikus megmondóember, akik egész világképe - feltételezett életkoruk miatt - valahonnan a XIX. század végéről származhatott, mit mondott, több okból sem számít már. az egyik legyen mondjuk az, hogy a vallás, ugyan úgy, mint a filozófia, antropomorf tudomány (ha egyáltalán tudományos szinten művelik), és épp ezért szükségképpen merőleges a természettudományokra.

Homo Subjectivus 2009.02.28. 14:36:24

@magyar-magyar szótár:

Érdekes, amit írsz, de, attól tartok, amennyiben valóban válaszfélének szántad a nekem címzett bekezdést, hogy kénytelen leszel néhány összefüggést kifejteni vagy legalább kicsit megvilágítani, mert egyszerűen most nem látom űket.
Igazából én persze nem vártam választ, de ha már megtiszteltél a reakcióddal, nem bánnám, ha érteném, pontosan mihez is kapcsolódik az én szövegemben.
Valószínűleg filozófiai képzetlenségem gátol ebben, de azért hálás lennék, ha megpróbálnád elmagyarázni...
Ami Hawkingot illeti, nekem nagyon nagy csalódás volt a könyve, mégha érteni vélem is, mit méltányolsz benne.
Nem látom be, mennyivel magasabbrendű a világot magyarázó végső képlet belátható időn belüli felfedezésében való hit, mint bármilyen más hit.
Az ateizmusnak bármilyen formája természetesen a legfafejűbb hitek közé tartozik, nem vitatom, és így aztán a legértelmetlenebb is pont az ateista hite. Azt hiszem az igazi, a hasznos (másoknak is használó) hit alapvetően befogadó és türelmes, és bevallom, kevés befogadó és türelmes ateistával találkoztam eddig. Ha meg mégis sikerült néha, általában kiderült, hogy csak szeretnének ateisták lenni. Persze nem nekik, hanem nekem... :-)

Homo Subjectivus 2009.02.28. 15:07:10

@R850R:

Miért kell ezt az 'antropomorf tudomány" kifejezést használni?
Miért nem jó a klasszikus 'humán tudomány' elnevezés?
Szerintem az 'antropomorf' elnevezés csak arra vezet (mint annyi törekvés napjainkban), hogy egy csomó tudománynak csúfolt katyvaszt, mint pl. a szociológia, politológia és a közgazdaságtan, el lehessen "valódi" tudományként adni.
A régies 'humán' jelzőhöz tapadó bölcsész-íz, tudom, zavar sokakat, és valóban, ez a kifejezés is pontatlan, félrevezető.
Viszont a fizika, a kémia - de még a matematika is - antropomorf tudomány módszereit, szimbólumait és logikai rendszereit tekintve, legfeljebb a tárgyuk nem emberi - bár a matematika esetében még ezt is vitatnám.
Amúgy a 'tudomány' szó köznapi értelmezése szerintem általában is válságban van, bár ettől a tudósok még vígan működnek a maguk sokféle területén és változó színvonalán.
Szóval nem a tudománnyal van a baj, hanem, hogy sokan furcsán értelmezik, és az elmúlt évtizedek ezoterikus-ateista divatjaira mintha egy neopozitivista-ateista ingaátlendülés következne. Persze én nem bánom, csak csépeljék egymást...
És ne feledjük, hogy - bár az ingának végtelen sok lengéssíkja lehetséges - nyugvópontja csak egy.

2009.02.28. 16:41:26

@Homo Subjectivus: azért használtam ezt a kifejezést, hogy hangsúlyozzam: emberi fogalmakkal, emberi kérdésekre választ kereső tudományról van szó. a humán tudomány kifejezés túl elmosódó és terhelt.

azzal viszont nem értek egyet, hogy a "a fizika, a kémia - de még a matematika is - antropomorf tudomány módszereit, szimbólumait és logikai rendszereit tekintve" - a modern tudomány annyira távol esik az emberi, józan ésszel felfogható fogalmaktól, hogy egyszerűen nem önthető szavakba, vagy csak nagyon pontatlanul és leegyszerűsítően az, amit tárgyal. nem tudom ki mondta, de nagyon igaza volt abban (és nem is tudom pontosan idézni), hogy a természet nem illeszkedik az elvárásainkhoz.

magyar-magyar szótár 2009.03.01. 08:39:05

Feleim! A filozófia, az... gondolkodás. Természetesen az embernek meg van az a gyönyörű képessége, hogy kívülhelyezkedjen ennmagán s akár embernélküli működést is vizsgáljon. Hawking könyvével kapcsolatban nem csak az volt élményem, hogy ím, még lehet beszélni is, hanem az, hogy véggigondolvn egy-egy menetet gyakran a Föld-től, bocsjav, a Naprendszertől oly távolra kerültem, hogy ott a saját kis életem végességében értelmezhetetlen volt: könnyű és felszabadító érzés volt ez, hogy nem kell annyira sajnálni zseniális korpuszom pusztulását.
Hooogyne! Feltétlenül elfogadok minden tudományosigényű kőbaltacsapást, amit Hawkingre mérnek,igen, úgy avn. Csakhogy Hawkingnek finom és bölcs humora van.
Az ateista álláspontot tartani -ehhez Atlas ereje is kevés. Maga Darwin nyilatkozik: egyetlen konstruált biológiai működés agyon-cáfolja művét. Míg a "butta krejacijonistákokoknak" könnyű,,mert bármilyen megbuktatott tétel az allegória körébe sorolható át -és vaan másiiiik axiomatikus kinyilatkoztatás.
Haellenben az ateista nyilatkoztat ki, meg keres végső megoldóképletet, máris hitet vet belé, mozgalmár.. azaz ideálistává "züllik"

Az biztos, hogy aki mosolyogni tud a vitában, az már félig nyertese...

Homo Subjectivus 2009.03.01. 11:34:55

Nem kukacozlak meg ezúttal, kedves MMSZ, mert az ojjankis személytelen... :-)
Egyszerűen nem hiszem el, hogy neked könnyebb lenne elviselni saját halandóságod tudatát a fekete lyukakon elmélkedve. Bocs, de egyszerűen nem hiszem. És pont te etetnéd a jónépet ilyesmivel, aki szakmányban ostorozod az ateizmust?
Merhogyhát egy ateista-pozitivista-kovácspistának megnyugvás azokra a misztikus, mégis ojjtodományos lyukakra gondolni, azt megértem...
De neked elég lenne egy ima is, nem?

Homo Subjectivus 2009.03.01. 11:50:35

"bármilyen megbuktatott tétel az allegória körébe sorolható át -és vaan másiiiik axiomatikus kinyilatkoztatás. "

Pontos.
Viszont épp ezt nem értem a r. katolikusoknál, bár én is az lennék a keresztlevelem szerint: bizony el kéne dönteni, hogy most akkor az allegória mögött felsejlő örök igazság a lényeg, vagy a csicsás képek áttétel nélküli csodálata.
Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy ki kellene a katolikusoknak is dobálniuk a képeket a templomból (mégiscsak XXI. sz.: ilyenen már ne nyervogjon senki), csak azt, hogy helyre kellene tenni a metaforarendszert (krumplileves).
Református lelkészekkel beszélgetve még mindig meglepődök, hogy jé, ezt így is lehet? S közben olyan erős hit sugárzik belőlük, hogy eszembe sem jut, hogy kételkedjek a világképük repedésmentességében.
Azt gondolom viszont, hogy egy átlagos kaliberű katolikus papnak ugyanolyan piti napi harcocskákat kell folytatnia hite zavartalanságáért, mint egy nem hawkingi kifinomultságú ateistának.
süti beállítások módosítása