2009.01.27. 11:23
protekcionizmus
protekcionizmus - nemegyenlő a protekciózáson alapuló intezményesített korrupcióval.
HANEM: Valamely embersokaság adott földrajzi területen egységes főhatalom alatt magasabb jólétre egyesül. Nem pedig a főhatalom egyesül magasabb jólétre az embersokaság verejtékén és zsírján.
Hol nincsen protekcionizmus, ott gyávaság van. Megfelelés, stréber benyalás. A Nagy Zónijó normáinak megfelelésben. Nem basszusgitározott olyat még az isteni Flea sem , olyan jó Zónijót, ami egy millkacsokival is meghálálta volna nekünk a megfelelést. Jó, a Szovjetúniótól kaptunk a timföldért ruszkibiciklit. Meg Záporjóskát. (Az egyébként is exportképes cuccokat ugyanis, mint kőolaj, gáz, meg Zsiguli, nem bartel, hanem devizarúbel alapon számolták ki nekünk...)
A zónijóban a protekcionizmus gyakorlati alapműködés. Például még az Ungarische Grau Rind Salami is hazai, méghozá burgenlandi, aus Nationalpark Neusiedlersee.... Unsere Kaufzentrum Unsere Dorfzentrum -ez a köszöntőtábla a Bezzeg Osztrák Falu kapujánál. HCCP oldalbafütyülve, a túristaparadicsom kellős legközepében a 99%-ban hazai árukat forgalmazó Billá [magyarítva: Óccsó]-tól ein blick -nyire parasztudvar, gőzölgő szarvassal.
Az ergya magyar veszélyesen zsírparaszt hülyéskedik búzaégetéssel, ingyen görögdinnyét borogat IFÁ-járól a városi parasztság élelmesebbjének, akik bevásárlókocsiszám fuvarozzák a telekjárójuk csomagtartójába a nagyáruház bevásárlókocsijaival majdjóleszvalamire alapon.
A zónijós paraszt nem lacafaszáz, francia zónijósparaszt magyar kamiont autópálya melleti árokba dönt, sofőrjét orrba-szájba veri, egyébként, ha traktorral, akkor nem kedélyesen vonulgat, gulyáságyúz, de nem is benzinespalackokat dobál, hanem molotovkoktélt.
A lengyel zónijósparaszt még hamarabb megfelelt a zónió praktikus formáinak. A magyar, az brat -azért a magyar kukoricaszállímány vasúti szerelvényét a határon megállítja, vagonkerekeket lehegeszt, kukoricát bazaltágyra enged, ÁMDE történelmi okokra hivatkozva meg kéri Merkel néni didijeit. És Merkel néni ad nekik didit.
Magyarországon a korszerűtlen, hülyeergya tehenesgazdától, aki még gyáva lefeküdni, megadni magát és kinézni a prosiból valami jó kis OKJ-s tanfolyamot, 50 Ft-ért veszik át, a tejet. Visszamenőleg így fizetik a már korábban átvettet. A tejet ugyanis eleve hozom-ra, azaz hitelbe viszik, és 30-90-120 nap késedelemmel fizetik. 80 Ft-ot szeretne érte az ostoba baromarcú (Forrás: Újtípusú Szövetkezet, Derecske, Rákóczi út) , 80 Ft-os nyerstejből nagyjából két liter még nem is annyira műtej készíthető, mint az import Rotaler , a cseh Tatra vagy egyeb műtejféleségek. nem is kéne Zónijósnormát szegni, egyszerűen ami nem tej, azt ne lehessen tej címén behozni, oszt tavasz. Ennyi. Ez még nem is protekcionizmus.
Lényegét tekintve, pl a válságot, az össz magyar mezőgazdaság elmehet az apja kaszájával csontváznak a múzijumba a dínók mellé. Magyarországon még egyetlen olyan korszerű, modern, ütésálló és gumikutyaízű műparadicsom gyár nincsen, mint Hollandiában szerte és általánosan. (Treszkóban, fosonyokban, lidlikben kipróbálható, teniszlabda minőség.) Ahol a génmanipulált, hormonkezelt pardicsom talaj nélkül, tápoldatos kavicságyon, szinte emberi kéz érintése nélkül növekszik. 25 éves a lemaradásunk a piszkosfehér természetazonos hatású génmanipulált szegfűtermesztésben: Hollandiában már 1986-ban, novhét előtt, október végén finomanszólva fokozták a pirosszegfűtermelést a Szocialista Blokk országainak emlékkoszorúihoz. (...tápoldaton keresztül, az abba juttatott anyagokkal... ) És repülőgépen érkezett a szekfű. 2-3 Ft volt már egy kézen-közön az ára, míg a korszerűtlen hülye ergya magyarparaszt a szagos, trágyázott talajon, verejtékezvén nevelt elavultszegfűjét, ami attól volt piros, mert egyszerűen piros és kész, a palántájától, 7 Ft-ért adta. És hát a piac törvénye ez, ami óccsóbb, azt viszik.
Protekcionizmus az is, ha a diszkaóba megérkezik Kottás Félicc a helyi kurvafuttató, kamatoló, zsaroló a csicskáival és elkezdik a vélük nem versenyképes egyéb legényeket fejbe lábbal karatélyozván leküzdeni csak viccből is már, ha az erősebb kutya eszi meg a túróspalacsintát, akkor a rendezőség elkéri a klubtagságijukat, és hiába villantják a telefonjaikat az ombuccmann számával, udvariasan megkérik őket, hogy tagsági nélkül legyenek szivesek kifáradni.
Mert ugye, ha Kálomista Gábor panaszkodik a filmtörvény felfüggesztésére, aminek következtében 14 milliárd Ft támogatást nem is kellett megadni a magyar filmiparnak, meg a protekcionista országok filmjeit viszont a szabadkereskedelem elvrendszerének a mélységesen mély vágatába benyalva elnéztünk, éspl itthelyt olcsón gyártják le nálunk azt a filmet, amit importálhatunk majd, akkor már ugye nem is annyira bonyolult ez a fogalom, hogy protekcionizmus.
Vagyis a szabadkereskedelemnek is van határa.
Egyébként lehetünk bátorak lefeküdni. Végig az egész termelés kipipálható, nem csak a mezgaz, vagy a film, nem tudok olyan terméket, beleértve pl a megmondóblogot, ami importból ne lenne olcsóbb. Akkor ül, feksz' nemu', kuss, szépen. Jó: és ha minden olcsób importból és az a piactörvénye, akkor miből vesszük meg? Elmegyünk külföldre pénzt találni (a német szószerint így mondja)? És minek hoznám haza a kintmegkereset pénzemet, ha kint számomra kedvezőbben költöm el? Patriotizmusból?
6 komment
Címkék: protekcionizmus
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.01.27. 14:32:10
De azt is tudom, ha nem Magyarországon dolgozom, nem lopós újgazdag, emberkedő, irigy, főőőődbuta rebbenés, érdek nélkül hazudozó tirpák lesz a munkaadóm, és a befizetett adóm jó része szoc.ellátásra, egészségügyre, utakra, _nyugdíjra_ meg ilyen utópisztikus dolgokra megy, és még gyomorfekélyem se lesz tőle, idegileg se megyek tönkre: tovább fogok élni és jobban. Minek adóznék oda, ahol miniszteraudi lesz a pézből? Miért tenném oda a pénzem, ahol ellopják, méghozzá olyan arcok, akiket a patkánynál jobban megvetek..
Nyugaton van egy alapfogalom, amit a magyarok általában nem értenek: eredmény. Amikor az ember csinál valamit, utána megnézi az eredményét, h van-e, s mi az, és ennek fényében módosítja a stratégiáját. A gádzsót le szokás nézni, mert nem ordibál, nem hadonászik, többet fizet, mint kéne, ezt a gádzsónak meg kell szoknia. De határ van, és ott, ahová a _gádzsó_ kitűzi. Nem a cigány tűzi ki, nem a kutya mondja meg mit, eszik és honnan, hiába kedvesebb neki a falat, amit lopva szerez meg: ha az asztal közelébe kerül az orra, kurvanagyot kap rá a merőkanállal, ez olyan biztos, mind hogy 1+1=2. (aszt jöhet a sértődés, sarokbavonulás, könnybelábadt, vádló szemek, lehet méregetni a köcsög simabőrűt.. Van amelyik kutyának ez éppen olyan része a mindennapi játéknak, mint a dobdmá'el-visszahozom. Hát ilyen, istenem, így szereti..)
Rohadt hosszú lesz, de ideírom: a magyar termelőkkel sztem talán az (volt) a baj, h például összeállhattak volna többen, annyian, amennyien már egy kisebb tejüzemet el tudtak volna látni tejjel (például), vagy akár nagyobbat is, csakhogy ez már ott bukott, h összeállás. Már ez sem igazán ment. Ha ne adj isten ment, akkor meg ott vagyunk, h aki a környéken él (benne a multi strómanja, aki zsebből vesz hivatalnokot vagy politikust amennyit akar) minden erejét bevetette, h ezt a vállalkozást megbuktassa. A módszerekről könyvet lehet írni: pusztításban alig van a magyarnál találékonyabb lény a világon. (Ha valamit hamisítani kell vagy tönkretenni, abban művészi magasságokba tudunk emelkedni.) A országház éppen azért van, h megvédje az embereket, akiknek a pénzéből él. Eredetileg. Nálunk nem, nálunk áhított kincsesbánya, az országban élő ember meg annyit nem ér, mint egy jobb ló. Nem ismerős valahonnan?
És, ahogy a példádból is látni, nem csak a szegfűtermeléshez kell érteni, hanem a piac felkutatásához, valamit a megtalált piacra_való_szegfű megtermeléséhez is. Megfelelően adagolt hagyomány, és technológia keverékével lehet sikeres terméket előállítani még akkor is, ha nincsenek egyéb természetes károkozók az ember útjában.
magyar-magyar szótár 2009.01.28. 05:57:45
A szövetkezesítésről. Hú, milyenrégóta vannak szövetkezetek ám Magyarországon. Termelőszövetkezeti témákban már utaltam arra, hogyan vették el a kedvét egy életre a szövetkezeteskedéstől a parasztoknak. Jól kimutatható, hogy az Alföldnek azon a fóttyain nem megyen a TÉSZ-eítés (termelő és értékesítő szövetkezet) ahol nagyon erőszakos volt a téeszesítés.
Már a (valódi) kigazdák az 1945-ös földosztás után dán típusú szövetkezeteket szerettek volna ( Kovács Imre -aki a 30-as évek végént tanulmányokat is írt a kérdésben)
Nem a Vörös Csillag Túrkevén volt az első szövetkezet.
A II. Vh utáni egyik első mezőgazdasági (gyümölcstermesztő-és értékesítő) szövetkezetét Lelovich István, Lelovich György bátyja alapította. 1947. végén erőszakkal felszámoltatták vele a szövetkezetet -ő maga pedig a Földmívelésügyi Minisztériumban kapott íróasztalt.
A termelőszövetkezetesítés első szakaszában az szöetkezeti tagokban még ép volt a szövetkezetük szervezeti és tulajdoni viszonyának képe. Tudták, ki menyivel lépett be.. most nem részletezem, de ez a 80-as évekre oda züllött, hogy egy téesz menedzsmentje, monjuk 500Ft-os tagi résszel, markolta ki magának az eredmény zömét. Az a Pista bá, aki pedig alapítótag volt, tekintély, a téesz indulóvagyonának 15%-át kapta, ehetett a nyugdíjasvacsorán egy adag birkapörköltet meg ihatott egy kőbányait...
Amit aztán a téeszvezetők (mind MSZP-s exMSZMP-s , sőt, Thürmer-MSZMP-s is) műveltek 1990-92-ben, meg azóta is, végképpen megútáltatta az egyszerűb embeekkel a szövetkezést. és.. hiába minden "jólbeszélés".. az csak "komenyista duma" nekik.
"Én nem közösködök senkivel!"
A mérték és hangadó politika, jógyerekek, "haladóbaloldaliak" mind a "boldog téeszidő" meg a bezzeg a téeszidőkben" c slágereket dallták: Valójában azonban rettegtk attól, hogy valódi szövetkezés lesz.
Torgyán nem csak a bósevikkozásaival fényezte a baloldaliság látszatába az MSZP-t.. de a kisgazdák Hangya szövetkezet kisérletei bizony nem segíteték az emberekben a fogalom újraértelmezését...
Mókás, ahogy a Régi Rend hívei fényezik a nagybirtokrendszert: és ez harmonikus kórusban a "haladóbaloldaliak" nagybirtokpárti téziseivel.
Mára oda züllött a helyzet, hogy
tehenesgazda=zsírtrakotorosgazda= traktorosfelvonulás= 2006. ősz zoknibomba= húgyzsagúKossuthtér=büdösfidexx=náciveszély=gyönekafaszsitákok.
Tehát a kispolgár nem bánja , ha döglik a paraszt, hiszen paraszt= bukszaszájú Cigány Óbbáfiktó Múszolínni.
Innen a felelősséget lehet szálazni.
Rosz a hivatkozás német területre.
Német nyelvterületen félszázados éhinségek voltak. A Kárpát-medencében soha nem volt éhezés. Az 1347-es nagy pestist jóltápláltsága miat úszta meg a magyarság mintegy 10%-os lakosságvesztéssel, németföldében voltak területek, ahol minden 10-ik ember maradt életben. A bab mentette meg németföldét, majd Nagy Frigyes után a krumpli.
És ott a bauer: az olyan hangzású, mint nálunk az orvos, tanár, mérnök. A német paraszttól a tejet a házától vitték el. (Udvariasságból a kanákat kirakta a kapu elé) A paraszt nem leköpő, leszóló fogalom. Gúnyolódnak a bumfordiságán, persze, mindenütt. De nem
tartalmi a leszólás. A magyar szittyanép, elszittyul a Brandhúber is, már a második nemzedéke. A szittya nemzetesutramnak a robotos paraszt pór, nemnemzeti, cseléd, szolga, feődtúró tahó. Átverhető hülye.
Ide vezetnek a gyökerek szálai, ebbe a mélymagyar attitűdbe.
magyar-magyar szótár 2009.01.28. 06:00:14
Cui prodest?
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.01.28. 08:52:37
magyar-magyar szótár 2009.01.28. 11:30:05
El is vacakolt valami 6-8 nemzedék a piramisok építésével, mert az emberek rövidéletűek voltak.
És még egy nagyon-nagyon-fondos adalék:
A fáraók fogát ugyanaz a durván őrölt fél-liszt-féldarából készült kenyér koptatta, mint a rabszolgákét (akik nem építhettek szakrális épületet.. sőt.. hát az asszír "állat" lefeköüdt és birka szemekkel mondta: döfjetek le: nem dolgozom, a bőréből kiránthaták, akor se dógozott, ő harcos volt)