2009.03.20. 06:40
Nyírség Aranya
Nyírség Aranya -kezdetben volt a homok. Déli nap hevében túl forró, este s reggel túl hideg.
Aztán volt az akác -ami megkötötte.
És a legendás szilvafák. A szilvapálinka -Szatmár felől, Szabolcson által.
Majd jött az alma.
Most pedig a Nyírerdő főnöke a minapi, kormányface-javító PR-riportban (államivállalatok vezetőinek elvont prémiumaiból ültettek 4000 hektár erdőt) odanyuilatkozott:
>>Az akác a Nyírség aranya!<<
Erről jutott eszembe: talán indulhatna új akácfa mozgalom . Még mielőtt az energiaválság valóban bebaszna. A Nyírerdő-főnök is azzal indokolta elragadottságát, hogy a húszegynéhány százaléknyi akác-kitermelésnek köszönhetik nyereségességüket. Az akác a legjobb tüzelőfa.
A visontai és más hőerőművekben "biomasszaként" egyelőre környezeti bűntettek kereteiben megkaparintott mátrai 40 éves szálerdőket fűtenek el -de az akácnak gallya-tuskója is jól ég. Egyelőre igazán még nincsen szegénség Magyarországon.
Pl, ha egy öregnéne megkér néhány karizomban agyas fiatalembert, vágnák ki az útban lévő akácfáját, akkor a rönkért vállalják -ám a tuskót meg a gallyat otthagyják. A gallyból "bio" apríták keletkezhet -a tengersok akáctuskó pedig milyen jól mutatna hőerőművek garatjában!
Akác (Robinia pseudoacacia L.): félszáraz-száraz körülmények mellett a jó vízgazdálkodású, laza középkötött homokos és vályogos, könnyen felmelegedő talajokat kedveli. Hazai körülmények között az akácosok több mint 50%-a homoki erdőgazdasági tájakon fordul elő. A legjobb akácosokat a döntően savanyú kémhatású, homokos talajú erdőgazdasági tájakon (Nyírség, Somogy) találjuk, míg a legtöbb gyenge akácost a meszes-homokos Duna-Tisza közi homokhátak adják. Az akác közismert sajátossága a rendkívül jó sarjadzóképessége. Tuskóról és földben maradt gyökerekről egyaránt rendkívül jól sarjad. Mint pillangós virágú növénynek, a gyökérgümőin található nitrogénkötő baktériumok növelik a talaj nitrogéntartalmát. A talajba juttatott nitrogén évi mennyiségét 50 kg/ha-ra becsülhetjük. Az akác fényigényes fafaj, faggyal szemben azonban kicsi az ellenállóképessége. Fája sűrű, jelentős mennyiségű gyantát is tartalmaz, ezért a lombos fafajok között a legjobban ég. Szaporítása magról történik. A termőhelytől függően 3-5 évenként célszerű letermelni. Egy ültetvény élettartama 20 évre (4-5 vágás tervezhető). Magyarországi hozamai 10 t/ha felett.
Még az alföldi kötöttebb rétfődeken is az akác 25-30 év alatt vágásra érik.
agacsi -
Hát még a Nyírség homokján! Bár eredményes kisérletek folytak a gyomfának számító akác nemesítésére (ti. hogy szálegyenes törzset neveljen) , azért a parlagi akác sem megvetendő. Igaz, hogy nem őshonos - de aki már próbált tölgy csemetét nevelni, az tudja, hogy több, mint illúzió & ábránd az Alföld vissza-tölgyfásítása. Az akácot sokszor nem is szaporítani, hanem ritkítani kell, gyökeréről hajtanak suhángok. Ahová egyszer akácost ültettek, ott a feőd emlékezik még száz év múlva is.
Hát még az akácméz!-Igaz, hogy nem tudunk versenyezni a kínai műméziparral, amit a hazai legnagyobb mézforgalmazók is támogatnak (Vö. a makói kínai műfokhagyma csomagolókal..)
A közismerten ravasz alfeődi paraszt így soha nem ültet erdőt! Akácerdőt össze-vissza kell ültetni, hogy lopógép ne járhassa szabályos sorait!
Nem kell Közgázos Fiú -nak [pl Demján Sándor -a szerk. megj.] lenni ahhoz, hogy az ember sejtse: A Lakossági Megtakarítások oszlopa a két évtizede tartó jelentős lefosztások ellenére még mindig az alföldi parasztnyanyók-és papók takarékbetétkönyvén nyugszik. (Postai dolgozók körében a '90-es években népszerű műfaj volt az ilyen betétek kölcsönbe vétele, mozgatása- és visszatöltése.) Ezek a takarékbetétkönyvek ezer-s ezer hízó hízlalásán, tehenek gondozásán, fejésén, milliókilométerek lebiciklizése 50 liter tejjel stb paraszti munkákon növekedtek. Ha Budapesten megmozdulna minden, ami paraszt nagyanyik és nappapik takarékbetétjeiből vagy szalmazsákszagú százaskötegeiből való, valósáos feődindulás lenne az, még a "proletár" lakótelepek házai is nyégyfal nélkül maradnának tömbszám. Márpedig a tengersok paraszti munka melett a spórolás volt a Lakossági Rovat hízásának titka.
A büdös nammami és a koszos, zsíroskalapú nappapi egész életét kis- és nyárikonyhákban kucorogta át ahhoz, hogy az onoka most zsírtaplótahó matulaponthus móggyán paraszt meg zsírtraktorosgazda-köpkedhessen a számítógépe által.
Ilyen spórhéttokban, azaz takaréktűzhelyeken főztek -s ezzel fűtöttek is hosszú teleken át. Ma is, főleg a vidéki cigányság körében népeszerűek ezek a tűzhelyek, az egyhelyiség fűtésére, amit a papíron hat-12 helyiséges cocpoltházban, kb putri nagyságban stílusban meghagytak. (Azzal a különbséggel, hogy a putrikban még a mamó linyealejom simára tapasztota a feődet, most meg úgy járják le a felszedett és föltüzelt padló után maradott tőtést, ahogy tudják. Esetleg a szemételepen kidobott linyaóléjumot guberálnak rája.
Nejlonparasztok is kisérleteznek műparasztházukban ilyen biotűzhelyekkel. Az akác gallya is elég benne -ami most milliótonnaszám, mint valódi biomasza hányódik és korhad az irtások mellékén. A gallyapríték kiválóan brikettálható. Olyan , Magyarországnál nyilván szegényebb országokban, mint NSZK, minden hasznosíthatóval tüzelnek -pl a fa -és szalmabrikettálást 30 éve támogatják.
Az akác állítólag nem jó épületfának, mert vetemedésre hajlamos.
Tudok jó, tartós háztetőt akácból -igaz, hullámpalával fedetten.
Ámde mégis olyan kukoricagórékat róttak belőle, a legjobbakat szeg vagy csavar nélkül, amik évszázadon át szolgáltak.
Kerítésoszlopnak is kiváló -főleg, ha állítás előtt a földbe kerülő végét 1cm mélységig átégetik, majd jó alaposan bekenik kátránnyal (fáradtolajjal) A bunkósabb végét kell a gödörbe rakni, ami két-és félméteres oszlop esetén 50cm mély. A gödröt félig betemetvén az oszlopot körbeékelni tégladarabokkal, majd tovább döngölni-belocsolni (a föld tömörítése végett. A beton kb 50 évet bír -egy jó akác kerítésoszlop akár 100 évet is (én szedtem ki jópárat...)
Ezek itt a képen elég vacakok, nyersek, fiatal akácból valóak, nem tartósak. A jó oszlopot 30-50 cm átmérőjű rönk lelkéből vágják.
· 1 trackback 11 komment
Címkék: akác
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Bio, persze, de kurvabüdös! 2010.01.30. 15:24:04
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ekkerjoz 2009.03.20. 08:06:43
Az akácot szeretem a méze miatt, meg épületfának sem rossz, vályogházba áthidalónak ezer évig alkalmas.
Parkettának se rossz ám, szép rajzos padló, bár sárgás-zöldes a tónusa, nem szép barna, mint a tölgyé.
A hetvenes években minden kockaház padlásán száradt az akácparkett, felit ki kellett dobni, annyira meggörbültek a fák.
De mikor eljött a napja, kidobták a rongyszőnyeget, a száraz parkettát forró bitumenbe ragasztották, csikógyaluval naggyázták, fényesre csiszolták Mignon géppel, megöntötték Rezisztán lakkal, úgy lett jó.
Hinta komám írt egy szépet a szkájparasztokra az akác kerítéslécről is.
Szóval, én már beletörődtem az akácfába.
magyar-magyar szótár 2009.03.20. 08:46:03
Nincs mit tennünk: bele kell törődnünk az akácfába. Az ősfatelepítési romantikus hevület telepetyegtette az Alfeődet makkosokkal (tamariskás erdősávok, kerekerdők) .. ezek most a fatolvajok martalékai. GoogleErth-özvén a régi gépemmel, láttam sok fajintossan kifosztott közepű alfeődi kerekerdőt. A letarolt Kárpátokról meg ne is beszéljünk.
Valamint próbálkoztam én is tölgycsemete neveléssel itthon, negyvenből egy se maradt meg végül, mert amit nevelőbe más fa árnyékába ültettem át, az meg az onnan kiültetést nem szenvedhette...
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.03.20. 10:35:59
Apám már öreg, én meg otthagytam az ilyen társaságot, és elköltöztem oda, ahol az értékeimnek megfelelően lehet élni. Ok-okozat mindörökké. Örökségnek én is elkergetem azt, aki barmol, és nem körültekintően áll a munkához.
Ja igen, gyerekkoromban a góré nekem is kedvenc helyeim közé tartozott, nem volt túlságosan szem előtt, és a tyúkok voltak az alattvalóim. Királyi kegyemben kukoricát morzsoltam nekik.. :D Később aztán oda jártam cigizni, amikor még tilos volt, ott volt eldugva a pakli szofi..
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.03.20. 10:48:24
Uramisten de régen volt: a sulival szemben volt egy hamburgeres, puffancsba rakta a húspogácsát, és hótédes jaffát kínált mellé, az volt akkoriban a királydolog. Mikor is volt? 1980 körül.. Kezdem úgy érezni magam, mint ő: www.youtube.com/watch?v=LJRs2TnP9H8
magyar-magyar szótár 2009.03.20. 11:34:01
Fát szedni (szakszerűen) tudok, de pl sövényt már nem. Egy orgonasövénybe álltam egy délelőtt 40 cm-t haladtam. Jött a mezőőr Jani bá', "beleállt s mint valami "rongyszőnyeget" csavarta , másfél óra alatt kiszedett 12 métert.
Hátmég a tuskóhasítás micsoda tudomány. Ingyen tüzelőhöz jut, aki ért hozzá. (Tömör, igen jó hatásfokkal ég.)
ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.03.20. 13:56:44
Hogy ez paraszti lét-e? Nem, ez hobbi-parsztság, én is tudom. De tudok kaszálni is (bár apám jobban tud), meg tudom ítélni egy kasza élét, h kalapálni kell-e vagy fenni elég. És nagyapám fenőköveit használjuk. (a kölkök teniszlabdányi szemmekkel néznek, amikor kést fenek, én meg apámtól tanultam, h pl. a disznóölés legfontosabb kelléke a mesterien fent késkészlet - erre mindig külön elment éleztetni, és vászonba tekert csomagban hozta meg a késeket este, és másnap hajnalban kapták el az áldozatot.. de hát azok a kések, mint a beretva.. ma sem tudok úgy fenni, pedig a faragás miatt sokat dolgoztam rajta) www.fiskarsshop.hu/catalog/has%C3%ADt%C3%B3-fejsze-hossz%C3%BA-nyel%C5%B1-p-1804.html - szóval ez a XXI. század. Ja, és amikor én vettem az enyémet adtak rá 10év garanciát. Most látom, még mindig adnak. Fejszére. Fanyelűből évente hármat eltörtem - ezt untam meg. Na mindegy..
Mindennek megvan a technikája, csak a tudatlan erőlködik, de ezt már tudjuk Fekete Istvántól is. Régebben ezt adták tovább az emberek (talán mondtam már, h apám nyolc évesen tudta, hogyan kell megkarikázni a bikát, de tud herélni is. Ásásban 14 évesen "csak" 1/8al volt nálam hatékonyabb, viszont amit ő ásott, azt el lehetett különböztetni az enyémtől szemre: egyenletesebb volt, nem kellett gereblyézni, nem voltak benne dombok. Ösztönösen úgy fordította az ásót, h oda került a cucc, ahol a helye volt. Ezt mindig is csodáltam, és nem sikerült utánoznom soha. Kukorica kapálásban elképesztően szar voltam.).
Később aztán szívesen faragtam fát, nagyszerű, kezes anyag, gyönyörű dolgokat lehet belőle készíteni, ha rajtam múlna fából lenne mindenem. Ez a műanyag világ egy kalap szart nem ér a szememben, de használom. A nyírt különösen szeretem a színe miatt, tudom is tartósítani úgy, h megmaradjon fehérnek, fényesnek megmaradjon olyannak, mint amikor dolgoztam rajta. De ott a hárs, a dió, az alma!, cseresznye!.. szóval nekem elég a paradicsomhoz, ha hasogatás közben jó formájú darabot találok. És imádom az illatát. Amikor el kellett innen mennem, mert az élet elsodort, a fákra és a sziklákra bíztam a gyerekeimet, h ők vigyázzanak rájuk. Most visszahozott az élet ide, és látom a gyerekeimen, a fák és sziklák nyomát, sőt érzem is az illatot. Nem tudok hatalmasabb dolgot, mint amikor az ember együtt él a környezetével.
Érdekes dolog, h az ember a föld szagát, az avar szagát, a napsütés szagát, a természet szagát jónak éli meg. Mitől jó egy szag, és mitől büdös valami?
Feesh 2009.03.26. 13:27:18
Naszóval elöljáróban csak annyit, hogy erdész vagyok, nem csak papíron meg a városból. Irtál néhány érdekes dolgot az akácról, és az erőművekről javarészt igazat, vagy féligazat meg néhány kapitális hülyeséget.
Nézzük először az akácot: Miért is nem megváltás az Alföldnek ez a fafaj? Rengeteg előnye van, de... Nem őshonos. Ez csak azért érdekes, mert az erdő önmagabán nem csak egy nagy halom fa meg köbméter hanem bizony egy életközösség. Meglehetősen bonyolult, érdekes stb rendszer, ami bizony nem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a sokszínűségből adódó rugalmasság (lásd még pufferképesség, biodiverzitás című varázsszavakat). Namármost az akác, mint olyan elég újonnan került ide bele a magyar tájba, (úgy az 1700-as évek elejétől) és nem igazán van neki helye a magyar erdőkben, abból a szempontból, hogy nem alkot valódi erdőtársulást, csak néhány egyéb fás és lágyszárú faj képes elviselni, egy nagyon szegényes valamit létrehozva, mindenféle szempontból. Nem beszélve arról, hogy a termőhelyet ugyan nitrogénben feldúsítja, de humuszképzése minimális, a talajt kizsarolja. A termőhelynél járva azt is meg kell említeni, hogy ahol az akác igen jó fatermést ad (savanyú homoktalajok), az bizony vastagon tölgy termőhely, és ez hatványozottan igaz az ún. nemesített akácokra is. Egyéb helyeken meg csak azért ennyire elterjedt, mert jó visszaszerző képessége révén nagyon könnyen lehet felújítani, és a vad sem bántja (no, ez persze nem igaz ma már, egy külön misét megérne a magyar vadállomány mennyisége, hatása az erdőre és a vadászok személye stb vö: miért van annyi kerítés az erdőben – hát nem szórakozásból). Az akáctemető kifejezésnek meg tessék utánanézni, mivel inkább ez jellemző az Alföldre, nem a Nyírség.
Nem tudom, honnét vetted, hogy az Alföld valaha tölgyesekben gazdag volt, mivel a jellemző társulások mind valamiféle víztől függő ligeterdők voltak (puhafás, keményfás –Igen Ekkerjoz, azok a szemét őshonos nyarak a pihékkel). Amelyeknek a folyók szabályozása betette a kiskaput. Az más kérdés, hogy ma a sötétzöld természetvédők nedves álmaiban sűrű tölgyesek hullámoznak mindenhol, de tán nem rájuk kellene hallgatni.
Mer’ ugyanis volt élet a természetvédők előtt. A fagyilkosok (értsd: erdészek) akiknek köszönhetően Trianon óta megduplázódott a hazai erdőterületek mennyisége… A minőségi váltásról nem beszélve (persze volt itt fenyvesítési program is, elvtársi javaslatra).
Amit kapitális baromságnak neveztem fentebb, az arra vonatkozik, hogy ugyan már tessék gyökerestül kiírtani a fákat (ez a hivatalos neve, írtás), meg a gallyakat is ledarálni, elégetni hiszen milyen jó is az. Ezzel az az aprócska baj van, hogy az erdő is talajon nő, aminek ugye van szervesanyag tartalma, tápanyagtartalma, ami ha jól dolgozik a gazda, akkor, mint termés, fatörzs jelenik meg. Ha én a gyökereket és főleg a vékony hajtásokat elviszem a területről azzal eltávolítok egy jó adag szerves tápanyagot ami szegényíti, esetleg tönkreteszi a talajt. Az erdőterületek trágyázása ugyanis nem megoldott illetve kivitelezhető vagy esetleg katasztrófális hatással lenne a talaj szerkezetére. Talán mégse olyan butaság otthagyni azokat a gallyakat?
Az akác is jó épület és ipari fának ez csak faipari akarat kérdése, ami vagy van vagy nincs, lásd a bükk esetét.
Az erőműhelyzetről meg csak annyit, hogy Magyarországon az elmúlt években folyamatosan csökken a legálisan kitermelt faanyag mennyisége, még az éves növedéket sem éri el (magyarul az ezt jelenti, hogy még annyit sem vágnak ki, mint amennyit az erdő nő, évente), tehát az erdővagyon, a fakészlet nő. Persze könnyebb farkast kiáltani, mint utánakérdezni a dolgoknak pl az MGSZH bármelyik erdészeti igazgatóságánál. Az EU-s erdőtelepítési program hatásáról nem is szólva, csak itt az én megyémben ezer hektárszám telepítenek új erdőket évente. Az ellen meg sajnos nehéz tenni, hogy a tarvágás ennyire látványos, a felújítás meg kevésbé (Aki meg itten a szálalásról szájal Magyarországon az egy fogalmatlan idióta.)
Ennyit szerettem volna hozzátenni, hirtelen felindulásból.
ekkerjoz 2009.03.26. 15:12:57
Nem való nyárfa, se őshonos, se nemesített, pláne importált nyárfa hullámtérbe.
Feesh 2009.03.26. 17:23:46
www.novenyzetiterkep.hu/eiu/j4.html
Az alegységek, ide tartozó típusok fejezetnél a 4.-ik pont az érdekes.
Ne keverd össze a nemesnyárral, az teljesen más történet, bár ellene és mellette is vannak érvek jócskán. A vízügyi hatóságok az illetékesek ez ügyben leginkább.
ekkerjoz 2009.03.26. 19:12:50
Én azt mondom, hogy a természetes Tisza hullámtérben nincs keresnivalója semmilyen nyárfának. A folyamszabályozás előtt nem volt, és az eredeti állapotban lévő Tisza mentén most sincsen nyárfa. Őshonos se.
Eldönthetné a vitát egy 1880-1920 közötti erdőkataszter a Tisza környékéről.
Feesh 2009.03.26. 21:18:10
Az egy másik dolog hogy ezeket az erdőket mire cserélték le időközben.
Még egy utolsó link:
ngt-erdeszet.efe.hu/teendok/feketeny.htm
Az első pár mondat az érdekes. Erdőkatasztert azokra az évekre talán Vácott őriznek, de szerintem felesleges lenne előkeresni.