Az egyik jógyerek nyálmagazin bejegyzésével imígyen bújt fel és uszít ma reggel az index.hu:

„1789. július 13-án minden francia nemes vígan tollaslabdázott kastélya kertjében, másnap menekülniük kellett.“

A népszerű (=demagóg) móóókszista hamisítvány szerint a Felhomályosulással erősödő osztályöntudat söpörte el a feudális uralkodóosztályt és a többi.. a többi.

Minden út az első lépéssel kezdődik -egy kínai bölcsesség szerint. Hogyan lehetséges akkor,, hogy a jógyerekek szerint orbánviktoralakú kis hittlerr, a mitugrász Bonaparte Napóleon császárrá koronázhatta magát?

1804. május 28-án kikiáltották a császárságot. 1804. december 2-án a párizsi Notre-Dame-székesegyházban VII. Piusz pápa jelenlétében Napóleon megkoronázta magát. A „franciák császára” családtagjainak (Lucien öccse kivételével) császári hercegi címet adományozott, legkiválóbb tábornokait Franciaország marsalljaivá léptette elő (1804), és híveinek új, császári nemességet hozott létre (1808). 1805 májusában Milánóban Itália királyává koronázták.

Hát, előszöris a XVIII. század utolsó évtizedeiben valóságos kis jégkorszak uralkodott Európában. Annyit még a mai korszerű gogliánus jógyerekek is tudnak földrajzból, hogy megdöbbenjenek: Az 1770-es években egész márciusban még szekerezhető volt a Szajna, mivel kb 30-40 cm vastagon befagyott.

1789. július 13-án a legmagasabb hőmérséklet nem érte el a 14. mai Celsius fokot, a szürke égből hideg eső permetezett és a nemesek leginkább fűtött termeikben henyéltek meg zabáltak. Bár nemkevés zsírparaszt jóval vagyonosabb volt, mint a szegényebb nemesség.

Az ominőz "fóradalmi évben" 1789-ben a nyári legmagasabb hőmérséklet nem érte el a mai Celsius-ban mért 14-15 fokot. Nem vetettek kalászt a gabonafélék. Éhínség pusztított Franciaország szerte s ez vetette meg a néplázadás és vérengző anarchia alapjait.

és ezután vér és mocsok, majd vér és mocsok és a változatosság kedvéért vér és mocsok.

Pl XVI. Kövér Hűjje Lajos kivégzése. Ez a Lajos király mindenidők egyik legjámborabb, legjószívűbb királya volt -persze a móókszista történelmi mesekönyvek csupa hazugságot tanítottak róla még a XX. század végén is, nem beszélve b.nejéről.

-->

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr1712147127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.01.23. 10:47:36

Megkerestem a cikkcsit, ez tényleg meghozta a kedvem, hogy visszacsábulják közéjük..ja nem. Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál, oktatták régen a népet. Hát én csakazértis ott vásároltam volna, ahol az okítók szerint nem helyes.

Annál roszabb lesz nekem - ez aztán a politikai Üzenet.

Ez a kisjégkroszak meddig tartott? Egyik nagy kedvencem a Háború és Béke, ott nem rémlik, hogy jégkorszak lett volna.

arnyekveto 2017.01.24. 03:04:52

@nagyjoco: Hogy meddig tartott? Beletorkollott az 1815-ös - még óriásibb - indonéziai vulkánkitörésbe (Tambora)...

"... az eredetileg 4300 méter magas hegycsúcs a kitörés után 2851 méteres maradt. 140 milliárd tonna, vagy 160 köbkilométernyi anyag lökődött a légkörbe, vagyis lett hegyből nem hegy."

"A kitörés mintegy 60 000 ember azonnali halálát okozta a területen, de hatása az egész bolygón érezhető volt. A hamu több évig a légtérben maradt, meggátolva, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. Mindez az egyik leghidegebb periódushoz vezetett a már amúgy is elég fagyos kis jégkorszakon belül. A nyár gyakorlatilag megszűnt létezni, a telek szokatlanul hidegek voltak. A jelenség mezőgazdaságra gyakorolt hatása óriási volt, milliók éheztek a Föld minden részén a vulkánkitörés következtében. 1816, a kitörés utáni év úgy vonult be a történelembe, mint „az év, amikor nem volt nyár”."

"A kitörés, illetve a 200 Mt SO2-emisszió világméretű klímaváltozást hozott. A hamufelhő körbejárta a Földet, és sajátos színű (feltehetőleg kékes), haloványabb napsütést eredményezett. Rengeteg szokatlan időjárási eseményt figyeltek meg. Éghajlati hatását főleg a következő évben éreztette, amely úgy vonult be a történelmi kánonba, mint „az év, amikor elmaradt a nyár”. Az átlaghőmérséklet 5°C-szal esett."

1816, az év amikor nem volt nyár. A magyar nemesek a köznép segítségére makkot őröltetnek lisztnek hogy abból süssék a kenyeret. Az elvetett kalászosok ha csenevészen ki is nőttek a június-júliusi talaj menti fagyokban elhaltak. Az időjárás is nagyot fordult, augusztusban hóözön mely során 1 óra alatt betemetett falvakat úgy hogy csak a templomtorony látszott ki. De általánosságban megnövekedett csapadék egész évben, förtelmes viharok formájában. Áradások, földcsuszamlások. Szeged mellett óriási birkanyájakat temetett maga alá hóförgeteg hogy csak egy domb maradt ami olyan kemény volt hogy botot nem lehetett beleszúrni.

Magyarországon a hamu miatt barna színű hó esett, Olaszországban vörös színű hó hullott egész vében.

Különleges hideglehúzódások a magasabb légkörből, kisebb területeken előfordult hogy hirtelen -50 fokos légtömeg leömlött a felsőbb légrétegekből a talajszintig egyik percről a másikra, fagyos szél és hóförgeteg formájában, nyár közepén is. 20-30 perc gyalog távolságra induló emberek, katonák haltak így fagyhalált a mezőn 1816 év folyamán. Ilyen területeken a csenevész termés - de még a fák is - le egészen a gyökerükig kifagytak a földből.

Hogy elképzeljük mennyire volt halovány a nap, napköben szabad szemmel bele lehetett bámulni és látszódtak a napfoltok is rajta. Mintha egyféle hideg sötét köd telepedett volna a világra, a légkör tele volt vulkáni hamuval, finom porral és kémiai vegyületekkel.

Utána is még évekig vérvörös naplementék voltak míg lassan-lassan a sok hamu és por letisztult a légkörből.

Mindez történt a Napóleoni háborúk utáni első évben, amikor fel kellett volna tölteni a készleteket Európában.

Mary Shelley megírja a Frankeinstein c. regényét, a takarmányhiány miatti lógyérülést próbálja orvosolni egy német feltaláló és elkészül az első velocipéd - melyet lábbal hajtottak - kiváltandó a lovat.

Megj: ezt előzte meg az eredeti kisjégkorszak oka a Laki kitörése Izlandon: "A Laki hasadék 1783. június 8-án nyílt fel és 8 hónapon keresztül ömlött ki a bazaltos kőzetolvadék, miközben olykor több kilométer magasra csaptak fel a robbanásos kitörések kén-dioxidban és fluorban is gazdag hamufelhői. A vulkáni működés következtében Európára fojtó, száraz köd szállt, a társadalmi következmények tragikusak voltak. A vulkáni működés nyolc hónapon keresztül tartott, ebből azonban az első néhány hét volt a legintenzívebb. Ekkor került felszínre a teljes lávatömeg 40%-a. A vulkáni kitörés 10 szakaszban zajlott, mindegyiket egy újabb hasadék felnyílása és egy rövidéletű, 1-2 napos, robbanásos kitörési fázis vezetett be, ami után bőséggel ömlött ki a bazaltos láva. Bár a kitörés alapvetően lávaöntéses volt, a robbanásos vulkáni működés nagysága sem volt elhanyagolható. A tefra anyag 7000 km2 területet borított be, térfogata meghaladta a Hekla 20. századi kitöréseinek összmennyiségét! A vulkáni hamu és a jelentős mennyiségű kén-dioxid gáz bejutott a sztratoszférába és több éves klimatikus változást okozott az északi féltekén . A 27 km hosszú hasadék mentén végül 140 vulkáni kúp nőtt ki."

A Laki kitörése közben olyan savas eső esett hogy a birkákról lemarta a szőrt, a leveleket átlyukasztotta, az emberek bőrét megégette.

Frick László Intézet 2017.01.24. 08:29:20

@nagyjoco: @arnyekveto:
Gyerekkoromban a putricigány gyerekek egy pendelyben mezítláb sikanóztak a jégen vagy rúgták a havat. Dr Esterházy Mátyás óriási anekdot gyűjteményében égőzik a magyar főnemes, aki nem érti a sátra nyitott szájánál melegedő öreg cigányt ["nagy a hideg, ugye, öreg?" "Te tudod, te vagy kint!"]

Szóval csak a Brughel képekre gondoljatok, mekkora teleket ábrázolnak azon Flandriában és Hochduetschland-ban, ahol mainapság a FAGY IS RITKA, NEMHOGY A VASTAGON BEFAGYOTT TÓ.

aZ i. sZŰZ eRZSÉBET ÉS sHAKESPEARE-KORABELI aNGLIÁBAN TÉLEN A tEMZE 40 cm vastagon fagyott be. Százötven évvel korábban -ugye nálunk I. Mátyás királlyá kiáltása, ami ha nem is a Duna jegén, de mindenesetre a Duna jege azidőn búzás zsákokkal rakott társzekereket birt el.

Háború és Béke? - Napoleon orosz hadjárata min bukott el.

Nálunk pl Rázsa Sándor hírhedt vonatrablása telén is, mint azokon a teleken, amiket Pwetőfi dallt vala, olyan nagyjából nyugat-szibériai-Ural-délilábai-szerű hideg telek voltanak.

XVI. Kövér Hűjjeee Lajos uralkodása alatt végig.

Magyarországon úgy 1856-70 táján fordult valamicskét az éghajlat, igen szárazzá vált, pl 1867-ben kiszáradt a Velencei tó felszántották és az uradalom lennel vetette be. A Kiegyezést szerintem agrár-meteorológiai szorítások is siettették Ausztria részéről (az engedékenységet).
süti beállítások módosítása