2008.12.01. 10:13
cigányszótár -első rész
Szótáramat coccojológiusoknak, fókuszoknak és más szájjalcsinálóknak, felzárkóztatásiaknak készítettem. Elsősorban a magyarországi magyar anyanyelvű romongró cigányság köreibe [le]készülődők számára lehet hasznos. Találkoztam már coccologijussal, aki egy hónapot élt cigánytelepen és azt hiszi, hogy az egyetemen tanultakkal együtt már ki van a vízből. Ez súlyos tévedés. Hogy ismert példákat mutassak: Gyenei Mártának vagy Kamondi Zoltán fimrendezőnek három évig kellett szívnia odale', mire annyira befogadták őket a cigányok, hogy hozzáláthatak munkájukhoz. Lehet kommentelni, anyázn engem, fikázni, vagy korrektúrázni is. FIGYELEM a nép -és tájnyelviség nem helyesírási hiba, amúgy meg azt hiszem, az egybeírás új kontextust teremt. De igyekszem leszokni róla...
cigány
– Magyarországon az India nevű szubkontinensről ismeretlen időpontokban és okokból elvándorolt KÜLÖNBÖZŐ népcsoportok, törzsek elnevezése. Kasztok szerint is elkülönülő rétegek vándoroltak el: shudrák, kézműves és zenész kasztok. Feltételezhetjük akár, hogy földművelő vagy harcos kasztok is vándorlásra kényszerülhettek, ők azonban vagy elpusztultak vagy beolvadtak kaszt szerinti mesterségük jellegzetességeiből adódóan. A cigány kifejezésnek, főleg a szájjalcsináló elméleti (lásd coccojológus, bolonpestiember) felvilágosító tevékenységének köszönhetően az egyes szóösszetételekben valóban megnyilvánuló pejoratív értelmezés miatt negatív felhangja támadt. Helyette a roma eufém’ gyűjtőnév használatos, mely az egyik beszélt cigány nyelvben az ember-nek felel meg. Sok cigány kényeskedőnek érzi a roma szó használatát –más romák tiltakoznak a szóhasználat ellen is (ennek az a tévedés az oka, miszerint a cigány minőségjelző lenne) A Magyarországon beszélt
cigány nyelvek
vagy a vándorlások idején elveszített ősi anyanyelv helyett felvett nyelv torzulata(i) (orosz, román[román nyelvtan-alkotás előtti valach] ) vagy igen magas arányban jövevényszavakat is tartalmazható indiai eredetű nyelvjárás. Az elitértelmiség, mivel lövése nem lehet a valóságos helyzetről, afféle viktoriánus szendeséggel tekint, mint felkarolandó egységes népre a cigányságra, azt hiszik, hogy létezik egységes cigány nyelv és nem ismerik föl a cigány kultúra vendégelemeit, melyekben pl ősi magyar (és nomád ázsiai) felvett szokások is vannak. (Pl az aranyszőrűbárány.kikérős mennyegzős játék). Sokat tett a különböző cigány nyelvek nyelvjárások megismerésért Várnagy Elemér professzor. Rostás Farkas György A Bibliát is lefordította az egyik cigány nyelvre. A magyarországi cigányok többsége eufém’ kifejezéssel romongró, azaz magyar anyanyelvű cigány(magyarcigány). Nekik nem készítenek természetesen speciális tankönyvet –jelentős összggel támogatták viszont a legkevesebbek által beszélt cigány nyelv tankönyvesítését.
cigánybűnözés –ilyen nincs. Ez is a pejoratív, és jellegzetesen mélymagyar elvakultságra jellemző kifejezés. Vannak olyan tevékenységek, melyek a cigányság megítélésében nem is bűncselekmények, mint a prostitúció [postitócijaó], a besurranótolvajlás, és újabban a kamatolás (uzsorázás), ingatlan és autóüzérkedés. A prostitúció néhány műfaját jellemzően cigányok művelik, ezek az utcai és országúti ágazatok, rasszistán és kirekesztően lépnek föl a magyar munkavállalóval szemben, ingyen sem alkalmaznak magyar árut [gádzsi-t], vagy csak alantas munkákra (mosás, takarítás a szálláson). Az utcai ágazatok futtatói szerint a magyar áru [munkaerő] értéktelen, kínyes, a fehérek (gecibűrűek) nem tudnak dolgozni ebben az üzletágban. Olyan jelenségek, melyek a kispolgárságot rasszista és kirekesztő kijelentésekre sarkallják a bűnözés megítélésében, főleg az un „jogvédők” szemforgató, álságos, képmutató, ritkán jóakaratú, de önellenható tevékenységének köszönhetőek. A rendőrség és a hatóságok képtelenek a jogegyenlőséget érvényesíteni, mert egyes cigány bűnözök igazoltatáskor papírjaik helyett a telefonjaikat mutatják: „Híjjom az ombuccmant.” Bizonyos zsarolásos és uzsora ágazatokban is gyakori az ombucmannal való fenyegetőzés. Egyébként a cigány származású királycsávók udvartartásában sok magyar csicska is tevékenykedik. A magyar is szeret gyűjtögetni, körülnézni és találni a határban elhagyott gépet, pár zsák lucernát, rakomány hagymát vagy trafóolajat vagy határőrlaktanyát. Szimbiózisban gyakran a legbecseűűlettesebb és mély magyarok orgazdák, akik a cigányoktól a lopott holmit bagóért fölvásárolják és újabb megrendeléseket adnak. A használtépítőanyagkereskedelemben pl. A cocpoltoztatásban is gyakori a együttműködés.
coccojológius -tanult pestiember, bolon'pestiember, aki még odaföl pesten, amikor csomagol az ótójába, ájj, de tudja már, hogy idele mi sújt. Legyön ide, jól kiosztja, mielőtt még szólni tudna, az iskolaigazgató nénit, a tanítónkat, aki mán engemet is tanított az Ízlik a galagonyára. Be lehet neki magarázni minden hülyeséget is, semmi kitanultság benne, mint az idelei cigánytanítóba már van. De azzal bezzeg szóba se áll a coccjológijus, mert kínyeskedik véle, teszi a fejit, gizdáskodik véle a többiskolájára.
fókuszok -tévécsináló bolon'pestiemberek. Tizenötezerér' beszélünk nekik, húszér' aszongyuk, amit hallani akarnak. Be lehet menni a maónikákhó is, azok is bolondok, potyára fizetnek a semmiért vagy adnak valami jó ruhát, de néha szemtelenek, osz turkálósat akarnak adni. Azelőtt a mátékrisztinák vótak ezek, csak az kiment a műsorból már.
cigány értelmiségi -Jó szakember, pap, tanító, könnyen motiválhatja a sokszor különösen intelligens cigány gyerekeket. A gyermeknek a családja előtt is vállalnia kell az elszakadást. Más út nincs. A cigányságnál a jólét megélése, mint Indiában máig, az egyén ügye és belsőleg megélt, csak kevéssé külsődleges. Ha a 12 éves fiú mindennap koki részegre issza magát, ezt a családja elviseli, és a fiú „természetének” tudja be. Azonban, ha tanulás útján emelkedne ki, megváltoztatja hygiénés szokásait, akkor kínyeskedő, un magyarkodó lesz. A család alig-alig korlátozza a gyermek hajlamait –a kasztelhagyást azonban szinte bünteti. Akinek mégis sikerül kiemelkedni és középiskolába kerül, annak a pozitív diszkriminációval is meg kell küzdenie. Amiért a magyart megbuktatják, azért őt átengedik, félvén a megélhetésicigányoktól, coccijológusoktól és más szemfényvesztő álszent farizeus kavargépektől. A szemforgatásból alacsonyabb követelményi szint miatt az érettségin is csak úgy engedik át, hogy az elnök tekintettel van származására: megkülönbözteti (diszkriminálja) emiatt. Ha valaki cigány fiatal eljut az érettségig, képes elenállni a hagyományok hívásának, eléggé eltökélt, persze folytatja tanulmányait. [Lyányaim (tanítványaira gondol a szerző -a szerk.megj.) úgy oldották meg a rejtőzködést, hogy bár irodában dolgoztak, de otthon rojtos farmerben, nyáron meztélláb jártak, és a régi szóhasználattal beszéltek, hogy elkerüljék a kirekesztést. Gyakori a „kétnyelvűség” , az irodában szabatosan beszélő otthon teű-haó-beszíl.) Igen gyakori, hogy a cigány értelmiségi egyszerűen eltagadja, hogy cigány. Gábri Albert SZOT-díjas cigány festőművész pl szivesen füllentette, hogy ő Albert Gabri, olasz származású. Jellemzően a magyar (megélhetési álszenteskedő díszcigányok szóhasználartával „többségi”) társadalom mukk nélkül asszimilálja magába az orvost vagy tanárt –esetleg a háta mögött szól rá, nagyjából annyit, amennyit a „román” vagy „ukrán” értelmiségire, vagy a vöröshajúakra vagy a görbelábúakra, vagy a festőművészkedőre, hogy dehűűllye... Vannak olyan asszimilálódott, teljesen elmagyarosodott cigányközösségek, mint a tiszaföldvár-homoki, ahol a kreolbőrüek minden különösebb pillarebbenés nélkül említik meg, hogy dédszüleik cigányok voltak. Az egyik legkisebb, igen értékes eszmeiségű TEHÁT szinte semmilyen befolyással nem rendelkező cigány érdekképvieletet egy cigány állatorvos alapította.
magyarkodás –az asszimilálódó vagy integrálódó cigányságot sújtó cigány leszólás. Aki cigány a kasztját, közösségét elhagyja, megkapja, a szemébe. Például, ha felzárkóztatják vagy esélyegyenlítik . Példamondat: „Mit magyarkodó hee azzal, hogy madzagra aggajtod a mosottruhát, tán mán kínyesen magyarkodó[l], hogy nem a kerítésre-eje?”
cigány nyelvek vagy a vándorlások idején elveszített ősi anyanyelv helyett felvett nyelv torzulata(i) (orosz, román[román nyelvtan-alkotás előtti valach] ) vagy igen magas arányban jövevényszavakat is tartalmazható indiai eredetű nyelvjárás. Az elitértelmiség, mivel lövése nem lehet a valóságos helyzetről, afféle viktoriánus szendeséggel tekint, mint felkarolandó egységes társadalmibozótlakó népre a cigányságra, azt hiszik, hogy létezik egységes cigány nyelv és nem ismerik föl a cigány kultúra vendégelemeit, melyekben pl ősi magyar (és nomád ázsiai) felvett szokások is vannak. (Pl az aranyszőrűbárány.kikérős mennyegzős játék). Sokat tett a különböző cigány nyelvek nyelvjárások megismerésért Várnagy Elemér professzor [Pécs]. Rostás Farkas György A Bibliát is lefordította az egyik cigány nyelvre. A magyarországi cigányok többsége eufém’ kifejezéssel romongró, azaz magyar anyanyelvű cigány(magyarcigány). Nekik nem készítenek természetesen speciális tankönyvet –jelentős összeggel támogatták viszont a legkevesebbek által beszélt cigány nyelv tankönyvesítését.
cigányfúró A cigányfúró vándor cigány kovácsok által is készített kézi furdancs
cigánylapát – a közhasznú és a jövpótló-meghosszabbítós munkák elterjedése óta a legkisebb lapátféle, ami még nem szenespitli. Használatáért szerszámkopási díj is jár(t). Egyébként, aki lapátolna, nem szivesen használja, mert haladatlan.
Cigányfúró –magyar és cigány értelmiségiek rövidéletű folyóirata. Most látom, hogy tán online létezik még? Csak jót tudok mondani erről a kezdeményezésről –tehát a legtermészetesebbnek is tekinthető, hogy elhalt , hiszen sem a megélhetésicigányok, sem a coccojológijja nem támogatta kellőképpen szakmailag
cigányalma –igen ízletes régi almafajta, mely július végétől szeptember közepéig folyamatosan érik, sötét, szinte padlizsán, cirmos almafajta, főzésre és étkezésre is kiváló. Ha sokat terem nagyon apró, ha a mérete megfelelő, ritkán díszlik a fán.
cigánymeggy –egyenletességgel bőtermő, fagyálló, aprószemű, igen savanyú önporzó meggyféle. Szivesen ültetik kevéssé önporző cseresznye-meggyfélék közé.
cigányút –félrenyelés. Egy kifejezés, melyben tetten érhető egy pejoratív értelmű szóösszetétel.
cigánykérdés -hihetetlen, de egynémely szájjalcsináló igen idős ember, de már negyven évvel ezelőtt is tanulmányozta a szakirodalmat. Na, és ha az amerikaiaknál van négerkérdés (afroamerikai-kérdés) akkor nálunk is fölmerülhet joggal, hogy van-e, de nincsen. Hoooogy is lett volna a cuccujializmusban. A Nép Szava Hofi Géza hiába tréfálkozott a fagyikérdéssel, nem akarta érteni senki, mire céloz. Ami hivatalosformában elhangzik "cigánykérdés" témakörben, az nemkérdés, ami meg a cigánykérdés témakörébe vágna, arról hivatalosan nem szabad beszélni. És ez így megy... és amíg megélhetésicigány [díszcigány] meg coccojológus lesz, addig így is marad.
cigánylada –általában piros. Téglavörös, ritkán bordó vagy fűzöld, esetleg sárga Lada. Inkább gömböly’ mint kocka. Jelenlegi listaára 20000 Ft-max egy hízó, ennek megfelelően papírja nem sok, műszaki vizsgája, biztosítása,ha, akkor is víknyan. Kilója (kiégetett műanyagrészekkel) 31Ft középáron. Az olimpia óta jelentősen megzuhant a kínaiak ócskavasfelvásárlási kedve. Másodlagos olajfelhasználású –azaz fáradtolajjal töltik utána. Húsz éve még parasz’csávó paliravevése kereteiben újították föl, azaz a parasz’csávótól megvették a jó piros ladáját, majd a saját pirosladát vitték vissza, hogy csalás, vissza az üzlet. A parasz’csávót a marketingben kevéssé ismert módszerekkel győzték meg, hogy az autót vissza kell vennie s a vételárat (némi fájdalomdíjjal spékelve) visszafizetnie.
paraszt –magyar, hülye falusi, átverhető pali. Városban a másik közlekedő pl, az! A magyarkodó cigányt is parasztnak csúfolják a többiek, pl ha állatokat tart vagy portáján kertjét műveli.
cigánypina –a kifejezés (a Cigánypinát fogott –reszket a keze –szólásból) eredete: A régi falusi közösségekben integrálódott cigányság nőiszegmense szexuális szolgáltatást végzett, általában egy magasabb kasztba tartozó idősebb cigányasszony (prímásné ill előkelőbb család nagymamija) kerítésében. Mivel a cigányoknak nem csak a fogazat jellemzően eredeti (ép, paradicsomi állapotú) de a szülőutak Kriston-torna nélkül is kellő izomzattal rendelkeznek, a szexuális szolgáltatást végző nőnemű akaratlagosan is képes volt mozgatni teljes hüvelyi izomzatát, és a megrendelőnek az átélt élmények hatására még sokáig akár reszkethetett is a keze. A cigányfasz kifejezés nem terjedt így el, bár a férfiak is képesek voltak nemiszervi izmaik akaratlagos irányítására.
Példamondat
"Mi van srác, romita pinát fogtál?" -szólt le Erdei Kis Ráduly remegő kezemet látván, s egyben szemléltetve jól, hogy mondhatjuk eufémicce is, nem lesz attól más vagy jobb vagy rosszabb.
cigány kisebbségi önkormányzat –a cigányságnak olyan értelembe vett demokratikus hagyományai nincsenek, mint mondjuk akár a 2-4000 évvel ezelőtt élt europid népeknek is. Általános megítélésben a cigányok a cigány kisebbségi önkormányzatuk tagjaira úgy tekintenek, mint karrierista megélhetési cigányokra (lásd: pízenvett) cigányvajdaság), akik igyekeznek minden pé’zt lenyúlni és a régi hagyományoknak megfelelően a rokonságban elosztani.
cigányvajda –az európai területekre érkező cigányság azt tapasztalta, hogy a falvakban van valamiféle felelős idősebb ember, bíró (vajda) aki afféle vezető és helyiszintű igazságtevő. A feudális államszervezet is megkövetelte, hogy valamiféle felelőst állítsanak. A vajdaválasztás, ha röviden akarom minősíteni, afféle porhintés a többségiek szemébe, legyen már valaki, aki megfelel a kívánalmaknak. Igen ritkán előfordulhat, hogy egy valóban vezető, jelentős szerepet játszó férfi lesz a vajda. A közösség azonnal, szinte reflexesen elhatárolódik mind a kiválasztott, mind a kiemelkedett cigányoktól. A kaszt elhagyásának tekintik, ha valaki értelmiségi lesz. Iszonyúan nehéz még idegen cigány közösségben is helytállnia a kiemelkedett értelmiséginek. Legtöbbet saját nemzetiségi társainak előítéletétől és kirekesztő magatartásártól kell szenvednie. (vö.: magyarkodás) A vajda leggyakrabban egy jópofa papó volt, akire színleg talán hallgatott is a közösség –vagy legalábbis jóérdekét fölfogva úgy tett. Jobbmódú (de nem magasabb kasztbéli) cigányoknál, ha az adott területen egyszerre vajdáskodók száma meghalad egy kritikus tömeget (5-6 fő, 1000kg)
cigánykirály-t választanak.
Gábor cigányok lakhandi-jai.
Kétemelet tiztaszoba és fürdő. Lakni hátul, az alsóépületben, mint a magyarparasztok.
A választás semmit nem jelent, legfeljebb nagyon messziről (pl a Holdbú gyütt) jött paraszt tévéstábok (pl fókuszok a mátékrisztinákokkal) szopják be a rizsát. Namost, hogy ha Radu cigánykirállyá választatta magát a csicska embereivel, nehogy má a Mircsa ne legyen egy másik király. Mikoron az egy településen regnáló cigánykirályok kritikus tömege meghaladja az 1000 kg-t,
cigánycsászár-rá választatja magát az egyik király. Erre a többi is. (A kézirat lezárásáig a császárok még nem érték el a kritikus tömeget, mindenesetre Alba Iuliá-ban legalább 4 császár van már.)
cigánykerék Az Indiák ege alatt valaha négyezer nyelvet beszélt a több, mint tízezer nép. Közös szimbólumuk A Kerék. "Kinek a kerék, kinek a talp." A létra-hasonlat Hermes Trismegistos-ra utal: "Az út le és fel ugyanaz." Szó nincsen töretlen diálektikus fejlődésről. Mindenkinek (és bármikor.. )újra kell kezdenie -tehát belefogni sem érdemes. A mi egünk alatt ez a szemlélődés és beletörődés kissé veszélyes. Különösen télen. Az Indiák ege alá elvágyódás szépen tükröződik a Télanyó-Télapó cigány népmesében. És a cigánykerék mi más: hol talp-hol fejtető, a kezek lábak a küllők...
India zászlaja
A cigányszótárnak van második része is
35 komment
Címkék: paraszt cigánybűnözés cigánykérdés cigányvajda cigányszótár cigány nyelvek cigányfúró cigánylapát cigányalma cigánymeggy cigánylada cigánypina cigánycsászár cigánykerék dalit dalit shudra dalit romongró romungró
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
magyar-magyar szótár 2009.08.10. 05:25:49
A cigánykérdéshez nincsenek külországbéli analógiák. Bármennyire fájó, búcsút kell inteni az édes és könnyű hamispárhuzamoknak. A magyar nem kirekesztő, hanem befogadó, milljószormegbocsátó a cigánnyal. Sőt, ezt tudnia kell minden magyarnak: Ötven-százötven évvel ezelőtti önmagát látja, ha a cigányra néz. Nincs apartheid. Sőt, fordítva működik. Míg akár szemre „tökéletesen fehér” ember is négerré válhatott az USÁ-ban rámondásra (Faulkner: Megszületik auusztusban), nálunk fordítva, a Csokoládébőrű Ember, ha nem akarja, nem cigány (A tiszaföldvár-homoki asszimilálódott cigányközösség története: az unokák nem is titkolják, nagyszüleik cigányok voltak, senki nem „cigányozza őket”.)
A cigányságnak őneki, magának kell belső végzeteivel, nemzetiségeinek sorsaira mért enncsapásaival szembenézni. Nincsen olyan nemzettörténet, amiben egy másik (p a befogadónép) ajndékozta meg a nemzettéválással a befogadottat. A főgond: a cigányság rendkívül kevés általános ismérve a múlt és jövő hiánya. A cigányság kisnép-alkotói idegenebbek egymásnak, mint az albán a svédnek és viszont. Egy noteszlapra ráférnek a cigányságot alkotó kisnépek rokonvonásai. Ezek közül a legvégzetesebb a kasztrendszer. Ez a magyarázata a romongrósokaság „nemzetiönbecsülése hiányának”. A shudra shudra és aki érintkezik véle, még alávalóbb. (Ezért járok el helyesen, ha elutasítom a jaó kis pörkőttre való meghívást.) Nem ismeri nagyszüleit és nem érdekli a gyermekei jövendője. „Senki ne legyen több a szüleinél” –ez pl az egyik felfogás, amit régi magyaroktól asszimilált, az alsókasztbéli magyar anyanyelvűeknél általános. (Más a zenész kasztnál, ahol a te is ugyanaz leszel, mint apád-anyád a parancs. Itt egy szomorú példám. Bár MZ zenészsztár őstehetsége feltámadása folytán gádzsószemmel visszaemelkedni látszik a zenészkasztba, közepes képességű de zenészkasztbéli apósáék nem tagozzák vissza a kasztba és a napáékkal semmiféle kapcsolatra nem hajlandóak. )
Minden nép szomjazza-ohajtja értelmisége bülbölszavát, papját, tanítóját dédelgeti. A cigány értelmiségi nem térhet vissza oda, ahonnan vétetett. A cigány értelmiségit „díszcigány pozícióban” találjuk, ha pl „liberális” akkor 60 éves amerikai normakönyvekből mond föl passzusokat, amerikai tanulmányútról, visszatérve hamis analógiákat imsmételget. A tanító nem megy - nem mehet!- haza tanítani, az orvos gádzsó körzetbe áll, és így tovább. Ez is egy olyan kérdés, amit gádzsó nem tud „megválaszolni” amire nincsen import gyóccer, nincsen passzus az Amerikai Apartheid Történeté-ben. A fekete polgárjogimozgalom felemelkedése azzal kezdődött, hogy a fekete jogászok [XIX. sz. közepe], diplomások a közösségért dolgoztak (eleve a közösség pénzén tanultak). Most a vallásra ki sem merek térni… (Itt utalhatok Tokfalvi dolgozatának igazságaira, csak én a „liberális”-ainkat képtelen vagyon nem idézőjelben említeni. Ez is volt a gond, hogy a posztmaóista aztán cselekedeteiben, amikor nem a szájával csinálta, már végképen képtelen volt liberálissá lenni. ) Nemes értelmiségijeink azzal fenyegetőznek, hogy nemzetiségiháború lesz, a cigányság MalcolmX-ei és a többi… Nem lesz brownpower –de sem hely most itt ennek kifejtésére… és a szivességet se tenném meg ezügyben.
Cigánykérdés nemegyenlő zsidókérdéssel –bár meghiszem, hogy kényelmes összecsomagolni a kettőt. Mivel ennek az ártalmas és hamis analógiának a gyakorlati gondokhoz semmi köze nincs, nem pazarlok rá időt, ez a gond vezérlő értelmiségünké.
Ezzel is szembe kell nézni, hogy már most, foltonkint többségitársadalomról beszélünk, mint kisebbségiekről. A cigányság táborozó közösségiszocializációja miatt (nem a többségiek szorítják őket gettóba, hanem a kifelézárt-befelényitott közösség népi-önvédelmi reflex...) Településenként szinte más-más a cigányság, ez is talán még az Indiák Ege alól származó ősireflex, annyi nép, ahány nagyobb közösség. A cigánykérdésre adott rosszválaszok miatt a kisebbségi élethelyzettel járó pozitívdiszkrimináció áldásaiért inkább kiszakad a többségbe került régi közösségéből. Ahol nem fogadják be, az a másik falu cigány közössége! Többségihelyzetben is kisebbségként reagálnak. „Én osz’ nem járatom cigányok közé a gyerekekemet!” -mondja a cigány, legyünk jóindulatúak, „vállalkozó” , és a szomszéd, még csak 40:60 –as lakossági arányú falu iskolájába íratja át a gyerekét. A „vegyes” osztályban viszont pozitívdiszkriminációt követel meg a tanítótól.
Cigánytanítót cigányiskolába –ez ugye lehetetlen. Bár Mohácsi Erzsébet Hajdúhadházán megkapta a beosztását a helyi cigány asszonyoktól, nem merészeli senki az irodista messzirőlokos díszcigányok normakönyvekből kikopírozott passzusait megcáfolni. Hoppá, itt már meg is van a baj egyik gyökere, ragadjuk csak meg a tövit! Húzzuk: Az, hogy Mohácsi Erzsébetnek diplomája lett (majd a pozitív diszkriminációt is útbaejtem…) nem jelenti azt, hogy az iskolázatlan cigány asszony buta. Azért, mert eízessen beszíl. Vagyis: Mi ez a kényeskedés, hogy a párbeszédben csakis díszcigányok a copyszövegeikkel és gádzsók vehetnek részt? Mért nem vonhatom be a párbeszédbe az asszonyt, aki nyolc gyermeket szült? A cigányasszonyok tudják pl a választ a fogamzásgátlással kapcsolatos gádzsó téveszmék helyreigazítására is, csak kérdezni kell őket.
Miért is nem vonhatóak be a párbeszédbe a névtelen gádzsók, akik cigányok között dolgoztak le egy életet, orvosok, tanítók, papok?
Pozitív diszkrimináció. A cigány gyermek, ha képességei valamennyire is reményesek, középiskolába kerülhet és ha mást nem tesz, csak végigüli a négy évet, balhéi max háromszorosai a gádzsók által elkövetetteknek, leérettségizhet és így tovább. Közhelyes kép, amiben az egykori tanítója karon ragadja a középiskolából lógó elsőst odahaza a faluban és elsőre a gyerek azt hazudja, fagyimegkülönböztetés miat nem maradhat a középiskolában. A jó [gádzsó…] tanító ilyenkor apádfasza felkiáltással seggbebillenti a gyermeket és visszazavarja az iskolába –ez a kitárgyalhatatlan gesztus bizony sok díszcigányunknál megtörtént és bevált, ismerek esetet, amikor maga az apa tette meg többször is … Állítom: sokkal több a tehetséges gyermek a cigányok között, csúnya kifejezés a nyers intelligencia, de nem akarok ötven oldalt teleírni… Tapasztalatból mondom, megfelelő motiváció esetén sokkal rövidebb idő alatt látványosabb, de mélyenható változást lehet elérni cigány gyermekek között. A cigányiskola nem szegregál, hanem segít. „Vegyes osztályban” (bocsánat) nem lehet a fejtetvességről beszélni. Még cigány osztályban is nehézségekbe ütközik. Ráadásul az elmúlt negyedszázadban a cigányok között vagyoni kasztrendszer is kikristályosodott. A vagyonos réteg még elvesz a szegényektől (visszautalok arra itt és ezzel megint, mennyire hamis a négerkérdéssel való párhuzamállítás minden kisérlete is…) és a szegény ebbe beletörödik. A szegények, ha jó tanító, igaz szívű vagyok (ne röhögjön senki, az ilyesminek cigányok közt még van értéke!) a szegény cigány szülők előtt megállok, de a gazdag cigány ledúl, számára a tanító szolgakaszt, mint a kórházi nővér, a sofőr vagy a boltos.
Ha nem most ülünk neki és vetjük föl újra, de most már nem normakönyvekből, hanem a konkrét helyzet konkrét elemzése után (itt nem kérek bocsánatot, „evvan, eztet kell szeresseni”) a kitárgyalatlan régi megválaszolatlanok mellé a felvetődő valóban újakat is ki merjük mondani… vagyis azt, hogy az idő is meg tudja oldani a problémát. Nem szabad statisztikai adatokat gyűjteni a cigányságról. Jóformán tiszta cigányfalvakban, ahol a lakosságból már a magyarok aránya a 10%-ot se éri el, a fele sem vallja magát cigánynak, itt nem segít a roma szóra eufemizálás sem. Vannak mintavételek, amiknek adataiból csillagászati-geometriai módszerekkel lehet következtetni, a 20-ik életévük alatt előszörszülő nők (pláne a 18 mégplánébban, ha lehetne, a 16 év alatt előszörszülő nők) metszésében, a koraszülések tekintetében. A fogyatékkal születettek tekintetében.
A nagyobb csecsemő és gyermekhalandósági ráta mellett is a jövő a cigányságé. Nem kell ötven év, hogy többségbe kerüljenek. Pedig az asszimiláció is csökkenti majd statisztikai arányukat. Megint hamis a párhuzam az apartheiddel –ezen a fölvetni is kínos területen a dél-afrikaival. Díszcigányaink jövőnkbe a mai dél-afrikai jelent kopírozzák, hogy riogassanak. Hogy a múltbűneiért majd mint fog megfizetni a maradék magyarság. A jelen nem ezt mutatja. A „szabályos kivégzések” (helyesen: aljas orvgyilkosságok) ugyan retorikailag jól jönnek, a sima hétköznapokon a cigányság leginkább cigányoktól szenved el megaláztatásokat, kizsákmányolást. Nem húzza a Száztagú Zenekar azoknak a cigánylányoknak, akiket a prostitúciós iparágban az árkok oldalában kapartak el (hogy mást hullaeltüntetési eljárásra csak ne is utaljak…) Nincsen pizzicato a baltafokkal az anyja hasában a fogyatékosságért fejbevert magzatnak… (utalok Gyenei Márta stratégiaigyermek-ére…) Ha úgy lenne Születő Nemzet a cigányság, ahogyan a hamis analógiákban áll, akkor persze maga a születő nemzetiség számolna le a cigányokon élősködő klánokkal.
Az élsőködő királycsávó persze azt mondja, hogy ő cocijálisanérzékeny s nélküle a szegény cigány mire menne. Ha kiragadom a cigánycsávót és olyan távolságra elviszem, amilyen messzire verbálisan a díszcigányaink vannak, talán még igaza is lehetne…
És még egy terület, ahol a valóság egészen más, mint a hiedelmek és hamis analógiák szerinti. Amit mi demokráciának ismerünk, azt a cigányság még nem ismeri. Akikkel először a megválasztott cigány vezetőnek szembesülnie kell, a klán, a rokonyok. (Igen, igen! Itt is tezsvér a magyarral a cigány, ha tetszik, ha nem. A magyar is ázsiai nép.)Klasszikus esetben ( Farkas Flórián, Kolompár Orbán) a „kiemelkedettnek” le kell osztania annyi pézet (helyiszinteken : amihez csak hozzáfér…) amennyit csak tud. Horváth Aladárnak könnyű, mert ő nem közösségből vétetett, és nem is áll szándékában ősi, hagyományos viszonyba kerülni valamiféle cigány közösséggel, az ő karrierjének története végestelenvégig, a gettózástól kezdve hamis analógiákba való kapaszkodás, ő az egész népét kívánja , és nem azt, ami van, hanem azt, amit a jegyzetfüzetébe kikopírozott a hatvan esztendős amerikai normakönyvekből, fölemelni.
Munka. Lakatos Menyhért felismerte ennek a fontosságát, de a téglagyárát 47 éve búrzsojjá elhajlásnak tekintették. Lakatos Menyhért lajstromba vette a cigányság valamennyi ennvégzetét –akit érdekel, olvasson utána. Munkát –az asszonyoknak elsősorban. Pénzt –az asszonyok kezébe. (Ezt most akármelyik cigány asszony meg tudja indokolni a [bank]kártyára fizetett segélyekkel kapcsolatba, sőt, merő véletlenségből még a televíziók helyszíniriportjaiban is megszólalhatott egy-két asszonyt ezügyben!) Terjedelmi okokból most nem bonyolódnék ebbe a zanzájában is 30-40 oldalas témába.
Végül kénytelenkedem egy szerintem fölösleges kanyarra a „fasisztákkal” (retorikailag náciknak is nagyítják őket) kapcsolatban, mert csörghet dió és mogyoró erre és arra, a juj15%!!! a cigánykérdésre adott óccsójjan népszerű demagóg válaszok miatt is kerekedett. Itt megint egyszerű nemzetpedagógia probléma merül föl kedves Népünk Nagy Tanítói. Rosszválasz és dacos ellenállást, csakazértis!-t vált ki a sima, észnélküli lefasisztázás. A „közösségformáló” egybenackózás. Azok a politikaikalandorok, akik most a gömböcpártot degeszre tömik „válaszolnak”. Nem is kell olcsóan (demagóg módon). Amiről vezérlőértelmiségi szinten nem mernek beszélni odaföl, tehát válasz sincsen, ha a kérdés sem hangozhat el, arra a gömböcpárt demagógjait hagyják válaszolni?
magyar-magyar szótár 2009.08.10. 15:53:08
Gondolj bele, mik történtek nálunk, lincselés, éjszaka a tyúktolvajokra kitotyogó nénikék "feje beütése elesés következtében a téglajárdába" , a kun hentesgyerek nyakával töröttsörösüvegen húzta a derék értelmiségi[...]t, stb stb ... félmegyényi területeken nem és nem, és nem kérnek az acsargyok marsából, vagy a sajtó szerinti "szabályos kivégzés" ami aljas gyáva orvgyilkosság ... ha ezeket a történeteket átmessem az USÁ-ba, pl a Bombera szerint élhető és esendő New York-ba, akkor ott lincselés, zavargások, összecsapások. A magyar nem ilyen, most nem bogarászom végig a történelmünket, de hidd meg. És cigányaink is vannak annyira magyarok mint mi .
bryan 2009.08.18. 00:55:27
www.szon.hu/hirek/Szabolcs-Szatmar-Bereg/cikk/szandekosan-teszik-fogyatekossa-gyerekeiket-szabolcsban/cn/news-20090130-10502216
Ezzel a (szerintem nagyon gáz) cikkel kapcsolatban volt vitám egy másik blogon, a baltás történettel kapcsolatban kíváncsi lennék a forrásra, meg, hogy szerinted mennyire gyakoriak az ilyen esetek.
A poszt baromi érdekes, lehet, lesz még pár kérdésem, de még emésztem.
magyar-magyar szótár 2009.08.18. 08:13:46
Ha nincsenek a Fekete NissanNavarrás Rém-ek, talán nyílik halovány esély arra, hogy ezeket a dolgokat megbeszéljük.
Engem a felnőttek ezügyben egyáltalán nem érdekelnek. Mit bánom én, mennyire típi ki az az anya verbalicce a nyélonotthonkán keresztül a gyerekéért (esetleg a lyányáért is, aki most húzza a kútról a 10kg-os kanna vizet mosásra..) ELEVENEN: Annyi érdekel engem, hogy se a gyereknek, se a lyánynak a takony ne egye véresre az orrát és a lukát véresre a kaki a XXI. század elején, cuzzúki az udvaron és csanelttepsi a házon. Ennyi érdekel engem, hogy a lyány mosáskor is mehessen iskolába és háromévesen a gyerek óvodába. Ez idegesíjjj éngemet különösen. Legyen kevesebb segédnapkor a danyont és ne legyen mindig bodag a hónap többi 12-12 napján. Hogy fulladnának a kamatolók a zsírjukba, abba! Hogy furdúnának a zannyukba jegy szekér tüicskesgallyal a szájjalcsinálók, jAZT!
bryan 2009.08.18. 12:39:54
Most van forrás vagy nincs forrás? :)
www.c3.hu/scripta/szazadveg/22/durst.htm
Találtam ilyet. Vélemény?
magyar-magyar szótár 2009.08.18. 14:06:35
Gyenei három évig szívott, amíg a cigányasszonyok bizalmát annyira megszerezte, hogy hajlandóak voltak véle őszintén is beszélni.
Jó példa volt (az egyik első szívása) A Vírző Asszony esete. Sápadt asszonyt talált a falhoz támaszkodva, mi a baj, vérzik, mért nem megy orvoshoz, milyen orvoshoz? Tetszik-e tudni, hogy van nőgyógyász, aki orvosolja az ilyesmit. Hááát, ű nem is hallott ilyent.. Magyaráztat a bolonpestiasszonnyal.. Miközben a nőgyógyászt minden asszony ismeri, némelyik, akit az ura nem enged, úgy szökik be nőgyógyászati vizsgálatra. Attila doktor szinte félisten a számukra, szava szent. De most hogy magyarázza meg a pesti gizda nőnek, hogy az ura agyonig veri, a [fogamzásgátló] gyóccert kutassa-ja fesztet.. Gyenei szegény, ott magyarázta a "szegény bantu"-nak nézett cigányaszonynak, mi a nőgyógyász... Ez volt Gyenei egyik első szívása. Durst a fasorba sincsen Gyeneihez, semmit nem tud, vagy pedig álnok stréber módon elhallgatja. Gyenei dolgozatától az audizó fidesztaknyok minisztérijoma annyira megijedt, hogy lerasszistázták és még durvább minősítéseket is kapott.
Én nem újságban meg on-nyál olvasom, ami idelent van, hanem itt élek/ élem meg.Gyűjtésem: Nem engedi használni a gyereknek a hallókészüléket az anya, mert akkor megtanul beszélni, nem lesz nyéma oszt nem jár utána segéd[ly]. Stb.
Vélemény?
bryan 2009.08.18. 16:01:15
Mennék szívesen, általában szeptembertől rá is érek. Figyelmeztetés: szociológiát hallgatok, de igazából nem vagyok még sehol. De a kíváncsiság megvan bennem. A stratégiai gyerek tanulmányt nem találtam meg, van kedved feldobni valami torrentre, ha megvan digitális formában? Hallottam én is megrugdosott védőnőről, de arról is, hogy pont neki mondták azt, nem érdemes kimennie a telepre, volt megvert tanár ismerősöm, de olyanról is hallottam aki begyógyszerezve járt tanítani. Sőt egy Pest környéki kisvárosban ceruzával a "c" 3 évvel ezelőtt még mindig ott volt a naplóban. Nem jó ez sehogysem amíg a "józan ész" és az "idealizmus" meg nem kötik a szükséges őszinte kompromisszumokat. De magyarországi értelmezésben sajnos "mindkét oldalnak" fontos jellemzője a kompromisszumképtelenség, illetve a kompromisszumok amiket hallgatólagosan kötünk, azok inkább olyan status quo-kat eredményeznek, amik senkinek sem jók.
Durst véleménye nekem hitelesnek tűnik az ellenpéldák dacára is. Talán kettőnk között lehet az igazság. Ha a gyerek már megengedheti magának az önállóságot, önállóvá fog válni. Egy olyan faluban ahol nem lesz soha munkája (legalábbis racionálisan nem számíthat erre) ott az önnálló élethez szükséges ismereteket (legalább amit a családtól kaphat) már 15 éves korára egy gyerek bőven elsajátítja. Nincs értelme ott lennie és nem is jó számára a szülői házban. akkor miért maradna? Ez nekem logikusabbnak tűnik, mint domináns motiváció a gazdasági racionalitásnál. De csak arányokról vitatkozom. Szerintem legtöbbször a korai gyerekvállalásnak inkább a felnőttéváláshoz van köze, mint a segélyezés tudatos kihasználásához, de ez nem igaz feltétlenül mindenkire.
A tohonya semmittevésünkkel olyan településeket hoztunk létre, ahol kb. veszélyes hobbiállatként tartjuk az embereket, természetes életformájukból, a munkából, a jövedelemszerzés különböző módozataiból kiszakítva őket, ezt lehetetlenné téve számukra. Az egyes (cigány)közösségek, családok helyzete valahol a labirintusban futtatott egér helyzetéhez hasonló semmit sem ért, csak futkározik a kötött pályán ha valahol talál sajtot megeszi, de tudja, hogy az bármikor elfogyhat semmilyen befolyása nincs erre, ezért bármilyen akár illuzórikus lehetőséget felhasznál arra, hogy ezt a helyzetet valahogy megváltoztassa, hosszútávú tervezés lehetősége viszont kizárt, hiszen bármikor minden megváltozhat. Ez egyébként a többségi társadalomra is nagyrészt igaz, de azért nálunk valamennyivel nagyobb a létbiztonságba vetett hit. A kifelé zárt berendezkedésnek köze van ehhez az attitűdhöz, a bizonytalanság kifelé zárt társadalmat eredményez. Nem akarok hibáztatni senkit, az okok azért érdekelnek, hogy javíthassak a helyzeten, a "ki kezdte?" kérdés mindig másodlagos a ki fejezi be? kérdéshez képest.
Linkgyűjtemény, relevancia, vagy az egyetértésem nem garantált, lehet, hogy néhányat ismersz is közűlük.
www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/Kortanc_sorozat/Magyarorszagi_ciganyok/pages/002_tortenelem.htm
www.magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12344
atv.hu/videotar/2009_feb_civil_a_palyan_2009__02__10____1__resz.html (ez egy kihagyhatatlan szociofotó, kamaradráma, meg minden, ha színházi ember lennék, simán színpadra vinném)
beszelo.c3.hu/cikkek/numerus-nullus
www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=19115
Kb ennyi, ha tudsz jó linkeket, kíváncsian várom.
magyar-magyar szótár 2009.08.18. 16:49:41
Egyigazság nincsen, több és fonatos. Több motívum dominál, amikor hancéroznak a fiatalok a sarokban, akkor a mamó odaszól a legínynek (ha a lyány ki akarja fogni) "Tegyed má' befelé neki, ne virékoltassad itten!" A lyány az elhálással lázad is az anyja ellen... de meg a tanétónnak vírire esküdött, hogy ű nem hál el nyolcadikig.
Teljesen egyértelmű, hogy az iskolából kivetetkezést a terhességgel ki lehet harcolni (nem kell kényszer-tanulni a szakiskola dühöngőjében)
De pl az elmúlt 20 évben a cigányközösségekben óriási vagyoni különbség mutatkozik , a kamatoló familiák, a rabszógáztatóak totális uralmat gyakorolnak, az ő gyermekeik nem hálnak el 16-18 éves kor előtt, sőt, és nem is vállalnak a fiatalok 2-3 gyereknél többet. Azokat viszont "nem járatják cigányok közé" átviszik autóval más településre.
Asszonyokat könnyebb munkába állni, az önálló keresettel rendelkező asszony megváltozik ("magyarkodni kezd") .. egyáltalán, az asszonyokkal minden könnyebb.
Azt se tudom, mi a torrent, "linket dobjak"
Dr Levendel Lászlónak, isten nyugosztalja van egy 25-30 éves tanulmánya kórházi tapasztalatai cigányasszonyokkal, ez.. nem is tudom.. a Valóság valamelyik számában van? Könyvtárban nem nehéz utánajárni, érdemes kikérni, ma is hasznos olvasmány. Asszonyokkal mindenirányú felzárkóztató munka, felvilágosítás könnyebb, a meggyőzésük is.
De mindenekelőtt Lakatos Menyhért Füstös képek -je... abban minden, minden benne van,a cigányok ennvégzetéről is .. csak tudni kell olvasni...
Sokan dolgoznak feketén, fiatalok is, a monoton munka, ugyanaz a munka egyáltalán egy hétnél tovább.. már nemigen megy, a változatos, az alkalmi, az olyan, ami bármikor megszakítható, ha nincsen kedve kiállni a "buszsarokra" nem áll ki. A közhasznú "munka" bohóckodás, kínlódás, legtöbbször nem sokat ér, munkára nem szoktat...
magyar-magyar szótár 2009.08.18. 16:55:10
itt leltem rá, de szerintem a többi munkájában is előfordulhat a téma.
(A cigányasszonyok gyógyszer és pia keverékével élnek, ha függők, spórolásból.. kis kevert s rá a tabletták)
www.fszek.hu/szociologia/szszda/publik_ll.html
Lehet, hogy a tanszéken ócskaságoknak szólják le Levendel munkáit.
És még egy fontos, Judith Oakley cikke a Cafe Babel.. nem tudom, talán 1993-94-es évfolyamaiban..
bryan 2009.08.18. 17:20:50
Volt egy érdekes eset, ezt órán hallottam: linket is keresek rá, alkalomadtán. Az isten háta mögötti faluban, a statisztikákból kitűnt, hogy ott biza egy rákos megbetegedés sem volt az elmúlt öt évben. Nosza, leutaztak oda orvosok, szociológok, megnézni milyen csodás hely lehet az, ahol ez a szörnyű betegség teljesen ismeretlen. Amit találtak az nem volt éppen csodás, inkább egy XIX. századi falura emlékeztetett, a huszadik század néhány elszórt, oda nem illő jelével. Kiderült, bőven az országos átlag felett volt a rákbetegek száma, de nem tudták mi az a rák, így szépen csendben mindenki meghalt aki ilyen betegségben szenvedett. Senki, azaz _senki_ nem ment el orvoshoz.
magyar-magyar szótár 2009.08.19. 09:32:10
Erzsebet 2009.09.27. 18:40:06
bryan 2009.09.27. 20:36:07
Erzsebet 2009.09.27. 20:56:57
bryan 2009.09.27. 22:51:23
Erzsebet 2009.09.28. 11:30:31
magyar-magyar szótár 2009.09.28. 17:23:48
Azért ez, hogy azt se tudta, mi a mestálás , nem egészen igaz. Az viszont igebn, hogy a gyermekágyi hat hetet nemigen várják ki. Főleg: gátmetszés nincsen, minek, a magzati-és szülőúti arányok többnyire jók, az újszülött ritkán nagyobb 2500g-nál, igen sok a súlyszerinti koraszülött , a cigányasszonyok szülőúti izomzata még ép, eredeti, erős: slutty, sokszor a zuhanyzóban. Gyakori (volt) hogy a szülőotthonból már a 2. nap meglépett az anya. Vagy pedig otthonszülésre vette rá a mamó a lyányát azzal, hogy a magyarok a kórházban szemmelverik [el/megátkolják] a cigány újszülöttet.
Erzsebet 2009.09.29. 15:14:29
Én úgy tudom, hogy az átkosban még büntették az otthon szűlést. A romák a művi abortuszt sem tartják megengedettnek, de volt egy ismerősöm akit a védőnő vett rá.
magyar-magyar szótár 2009.09.29. 18:46:18
Sok-sok cigány asszony titokban védekezik, fogamzásgátlót szed.. észre se veszi az ura... csak abból, hogy nem lesz terhes. De az is pár év haladék.
Az abortuszhoz is ősi (egészséges) módon viszonyulnak, ha már terhes, hordja ki. Majd felnevelődik valahogy. Egy biztos: ha mást nem egy bodagot kap az éhes gyerek rokonoknál. Sziontén érdekes a rokonlátogatás: Néha terhes, de meg nem kérdeznék (bizonyos törzsek és kasztok) hogy hát majd mikor szándékoztok menni. Ha jöttek: egyenek, majd alszanak valahol, szorítanak nekik helyet. Persze.. ez is inkább a múlt, viharos gyorsasággal (mint Erdélyben is) pusztulnak a hagyományok.
Erzsebet 2009.09.29. 20:32:17
magyar-magyar szótár 2009.09.30. 17:50:50
Erzsebet 2009.09.30. 20:31:55
magyar-magyar szótár 2009.10.02. 06:46:43
Talán a gótika területén már, ugye a harmadik nőinemzedéknek lehet Nyugaton szerencséje áruházikatalógusból bőrbarát arcmasszírozó rudacskát diszkrét tartóban rendelni, szóval Nyugaton talán már valamivel jobb a helyzet, de Keletre tartván egyre sanyarúbb a sorsa a szexuálpszichológus statisztikusnak.
Intizar 2009.12.05. 00:21:49
Higgyétek el, az ilyennek van helye a szentséges-szent kasztrendszerben. Nem hogy a tekintetével, a lélegzetével, a lába nyomával sem szennyezhet be egy BÁRMILYEN kaszthoz tartozót. Ó, igen, tiszteljük, imádjuk a csodálatosan nagyszerű és még annál is ősibb kasztrendszert.
Intizar 2009.12.05. 00:36:30
Hidd el, bocika, valóban nem rikta, hogy majd' két éven át a szülés után nem gyön a drága Mikulás. És akinek csak egy kicsit rövidebb a női ciklusa, és ügyesebben kezdi, frankón kihúzza kb. nyolc gyerekkel. Abból föl is nő talán öt-hat.
Átlag vagy nem átlag? A művi vetélést még föl sem említettem...
magyar-magyar szótár 2009.12.05. 07:01:58
magyar-magyar szótár 2009.12.05. 07:08:54
Úgy értem, ha lennének férfigyógyászok [ az urológusok ilyenek, te hülye - a szerk. kieg.] akkor a szűk, a herét KÉNYELMESEN MERT ÍGY SZERETEM felszorító bugyi szerűt, az alsónadrágot a férfigyógyászok örömének neveznék. Viszont éppen radiológus úr, kedves olvasóm is helybenhagyta, hogy a szűk MERT NEKÜNK ÍGY KELLEMES gatyák is odahatnak a nemzőképtelenséghez...
magyar-magyar szótár 2009.12.06. 14:23:37
www.origo.hu/itthon/20091204-gettoban-elo-szegregalt-romak-mentalitasa-lelkiallapota-vizsgalat.html
magyar-magyar szótár 2013.05.19. 09:29:20
Más. A cigánykérdés. Már rég nem a felzárkóztatás a kérdés vagy az "asszimiláció VAGY integráció" A kérdés az, hogy [helyi]többségitársadali alkotóként (miközben a "többségieknek" irmagja se maradt) hogyan lesznek képesek a cigány-cigány ellentéteket kezelni, a kasztrendszert , a klánosodást.A klánvezető despoták népnyúzását, a szegények kizsigerelését, csicskáztatását. Nem kell már majd harcolniuk a jogaikért, a kérdés az, hogy mint nagy ["rendes" illetve helyi]önkormányzati képviselő, képes lesz-e kimondani anyanyelvén, ami már az ükapái egyetlen nyelve anyanyelve volt, az eskü szövegének a szavait és mondjuk két mondatot elolvasni a testület elé terjesztett anyagokból. És kit képvisel a testületben, az őt a testületbe be-szavazatvásárló nagy klán[vezér]t vagy a falu lakosságát.
Egyáltalán: ha nem marad már magyar a faluba UTÁNA marad-e cigány.
Bekövetkezik-e Budapest Mexico City-sedése (szerintem be)
Inkabringa · http://inkabringa.blogspot.hu 2013.05.25. 18:48:08
Az egymástól való félelem gátolja a gondolkodást, a sztereotípiák pedig nagyon-nagyon kényelmesek.
Élből gyűlölködni sokkal könnyebb, mint utánajárni, megismerni, megérteni.
inkabringa.blogspot.hu/2013/04/meg-nem-kulonboztetett-figyelem.html
inkabringa.blogspot.hu/2013/04/nem-fenyegettek-csak-zavartak-europat.html
magyar-magyar szótár 2013.05.26. 05:14:49
A négerek a XIX. század közepétől saját dollártcentjeiket összeadva nevelték ki első értelmiségi elitjüket, elsősorban saját orvosokat és ügyvédeket. Mindenki brada -ahogy Faulkner [Megszületik augusztusban] mutatja is, akit a fehérek négernek kivetnek tökéletesfehérkinézetüt, azt is négernek fogadják be. Amiről a mi "felzárkóztatásijaink" hallani sem akarnak, a vallás szerepe a néger fölemelkedésben. A cigányközösség legnagyobb önnfentartó eleme a Nagy Család (a vérrokonság, a klán). A néger közösségben a kis 3-6 éves árva brada és ugyanúgy kap kenyeret a nemvvérrokonoktól is, a nagy (nemvvérokon) közösség fölneveli az árváját. Az egyik klán azonban a másik klán árvájába belerúg, mint idegen kutyába.
Az egyikfalusi cigány napszámosbrigád buszába a másikfalusi cigány brigádból egy embert nem lehet átültetni, nem keveredik.. előbb ül át a többségitársadalom egy tagja [egy "paraszt"] .. Ha egy cigánycsalád átköltözne egy másik településre, csak magyarok településrészébe költözhet, mert a cigányutcából , negyedből kivetik, nem fogadják be, üldözik is. [most a hülye analógiákra a gettózás baromságaira ki se térek]
A cigánytelepet lehet, hogy a magyarok szorítortták ki: százéve. A cigánytelep védekezési forma, egy tábor, ahová ki, a többségiek falujába szabadon mehet a cigány, de ahová magyar a lábát ne tegye be. Ennek ellenére a felzárkóztatásiak egyik kedvelt dumaszövege a gettózás és amerikaianalógiák ideráncibálása.
A cigányok a cigány népeink metszésében is, de az alsóbb kasztokjban is: látni se akarják értelmiségijeiket. Lehetetlen a kiemelkedőnek visszamennie az eredeti közösségébe. Szinte nincsen is rá példa.
A másik gond az örök cigányvégzet, aminek a kerék is szimbólum, a hol-kerék-hol talp: Egyáltalán nem biztos, hogy a kiemelkedett a gyerekeinek és az őt követő véreinek képes áthagyományozni "kiemelkedettségét". Ezzel a gonddal a hétköznapokban is meg kell küzdenie az "integrálódott" cigánynak is.
Addig egy tapodtatot se jutunk előre, amíg ki nem értékeljük és le nem zárjuk a "felzárkóztatás" korszakát. Be kell ismerni, hogy az, amit az elmúlt 60 évben felzárkóztatásnak képzeltek, semmire nem vitt, semmire nem jutottunk vele.
