Mielőtt a téma legközepébe vágnék, ismétlőjelleggel tekintsük át a cigánykártyázás lényegét.

Senki előtt nem   titok –de pláne konetó nem lehet!- az a tény, hogy különb-s-különb Szolgálat-ok egyik kedvelt eszköze a nemzetiségikártyázás, persze a cigánykártyázás is  k’k’k’éjraópában. (A Hátsó Udvar –ban, a Másodosztályú Ónijóban). Ahogyan Bangó Margit nagyasszony mondá a minap: „A cigányság mindig kéznél van” [politikai-játszmailag].

 

Cigányság gyűjtőnév alatt az Indiák Négy Egei alól különböző időkben és különböző tereken át ideérkezett népek sokaságát értjük. Maguk a cigányok e szót sok esetben minőségjelző-ként értelmezik.

 

A cigány szó nem jó szó –de alkalmas. Van ilyen, amikor nem találunk „jó szavakat” s csak rossz, rosszabb, alkalmatlan és mégalkalmatlanabb szavakból választhatunk.

 

Keserű mosollyal néztem egy vidijón a minap azt a cigány értelmiségit, aki fellát arra, maga büszkélkedett ezzel, ha valaki azzal áll elé, hogy nem mindnyjan vagytok ilyenek, mint te. Vagy Vannak ilyen cigányok, de bizony amolyanok is. De hát mit tegyünk? Ez a helyzete a cigányságnak nem itt teremtődött, hanem ők hozták magukkal, a Hosszú Út-ban sem kopott el, ez az Indiák négy Egének egyik hagyománya, ami elől ugyan menekült a száz-és száz cigány nép… de itt meg megtalálta őket ez a hagyomány: mert jött velük.

 

 

 Sok a közös ezekben a népekben, az egyik a szegregáció. Mi itt Európában az osztályok szerinti szegregációt tapasztaltuk, az indiák egei alatt ehhez még egy másirányú metszés, a kasztbéli szegregáció is odavág. A Hosszú Út-ra lépésnek nyilván ez is lehetett egyik indítéka, a dalitok, a legalsó kaszt (avagy más alsóbb kasztok) kivetettsége, ellehetetlenítése, üldözése.

A tereken és idő-kön általszüremlett cigány népek, törzsek és kasztok sajátosan gyűjtöttek, szedtek is föl a Hosszú Útban megismert népek kultúráiból. Egy-egy cigány népcsoport, törzs, közösség útját a kultúrájából szinte térkép-szerűen vissza lehet fejteni.

Úgy magyar cigányt soha-soha nem szegregál, ahogy két, egymásnak teljesen idegen cigány közösség egymást. Ráadásul masszívan megfigyelhető a kasztok szerinti kivetettség is. Mága Zoltán hegedűművész gyűjthet bármekkora vagyont, lehet akármilyen híres, lehet karitatív és közösségi ember, a zenész kasztból egyszer már a dalitok közé lesüllyedt családja, tehát származása miatt a magyar cigány zenészkaszt soha nem fogja visszatagozni magában. Nála alacsonyabb vagyonirangú zenész cigány is becsmérlően beszél[het] róla.

 

Ázsiai nomád hagyomány is  , ezért a magyarokban ugyanúgy megfigyelhető rátartiság ez. Ism.: Amit a mai cigányságban látsz, akárha a százötven évvel ezelőtti magyarokat tekintenéd. Pont az iskolaügy-höz vág az a magyar/cigány népmondás, miszerint Senki ne legyen több/különb a szüleinél. Meg ez is: „Senki ne gyűjtsön, kuporgasson. Az a tiéd, amit máma megeszel-megiszol, azt má’ senki nem veheti el tülled!” A magyaririgység is hasonlatos a cigányirigységhez (vagyis a cigányirigyság másolja azt). Kivéve, hogy a cigányok belsőkörben  egyközösségen belül sokkal jobbszívűek egymához. A magyar-cigány barátság szinte lehetetlen, de ha van: Olyan jó barátom magyarként magyar sose lesz, mintha egy cigány szív-barátjául fogad.

 

Cigánykártyázás (a cigányság örvén való politizálás, gat-gatás illetve Szolgálati Legál’ Bűncselekmények ) közepette az egyik leggyakoribb húzás az iskolaügyekkel való machináció. Adva van a Lent.. ahol az iskola van és a Fent, ahol a sok-nagyokosok vannak. A legfőbb gond valóban az előítéletesség. De nem ám a lentiek előítéletessége, hanem az, ahogyan a Fent-iek készülődnek, midőn lemennek eszet osztani. A „cigányok iskolai szegregációja” mindig pompás és kedvelt eszköze a fent-ieknek, ők már indulás előtt, még a fenti lakásukban már tudják, hogy ha lemennek , akkor ott súlyos iskolai szegregáció fogadja majd őket.

 

Tekintsük másképpen, tekinsük lentről.

 

Adva   egy hatezer lelkes település két iskolával. Az összlakosság arányában 40%-os a cigányságé. Az általános iskolákban ugyanez 70%. Tehát tíz gyermekből hét cigány. Évfolyamonként két-két osztály van. A falu elitje, tehát a magyarok egy része és a jómódú cigányság személygépkocsikkal a közeli kisváros általános iskoláiba hordja el a gyermekeit azzal: nem járatja cigányok közé. Illetve nem járatja a „gyenge” iskolába. A gyermeke továbbtanulási esélyeit látja jobbnak a kisvárosi iskolában. Valamint a környékbeli falvakból reggel busz-számra érkeznek általános iskolások, zömmel cigányok. A kisebb falvak jobbmódú cigányai ugyanis átíratják gyermekeiket e nagyobb falu általános iskolájába azzal, hogy , idézem: nem jártják cigányiskolába a gyerekeiket.

Kaszt metszésében a gyermekek többsége ebben a [sajnos nem elképzelt…] faluban dalit. A kamatolás, a cocpoltozás, kurvafuttatás és rabszógáztatás , számlagyártás , védelmipénzszedés üzletágában vagyonosodottak az elit. A cigány elit gyermekei egészen más feladatokat állítanak az iskola tanítói és tanárai elé, mint a dalitok vagy a magyarok vagy az elszegényedő magyarság cigányokhoz asszimilálódó rétege. Súlyosbítja ezt a helyzetet az, ha a környéken cigány falu is van, ahonnan jelentős a bevándorlás ebbe a még nem tiszta-cigány nagyobb községbe. A helyi magyarság ímmel-ámmal, képmutatással fogadja a betelepülőket, a nagyobb község eredeti „s” cigánylakossága visziont nyílt ellenállással, szegregációval. A gyerekeiket tiltják a szegény-kisfalusi cigányok gyerekeitől. A nagyobb község cigánysága javarésze asszimilálódásban lebeg… életminőségében szeretne szakítani a cigány hagyományokal kevesebb gyereket is vállalnak és pl nem szeretbnék, ha a lányaik 18 éves kor alat szülnének. Míg pl a tiszta cigánylakosságú kis falu közössége kurvának szólja le a lányt, aki még nem szült 20 évesen.

 

Álljunk meg egy pillanatra a cigány elitnél: Sokan nem értik a kasztrendszer lényegét. Violtszerencsém többször is magaskasztbéli kupec (kereskedő) oláhcigányok és dalitjaink találkozásának tanúja lenni. Számunkra nehezen értelmezhető módon valami dzsudi nyéger furcsa kuntakintének tekinti és leszólja cigány anyanyelve és erős akcentusa miatt az oláhcigányt a dalit romongró. Tehát ott, ahol a dalit vagyonos elit együttél a pl ősi kasztbéli vagyonos elittel, ez még hatványozza a cigány-cigány konfliktusokat. Az anyanyelvét régelvesztett romongró dalit, ha vagyonos, igen súlyosan , egészen az agresszivitásig elmenően szegregálja az ősi magasabbkasztbélit. Csakhogy az ősi magasabbkasztbélinél a vállalkozás ősihagyomány és ezért a kereskedőkasztbéli persze „szerencsésebb” vállalkozó, mint az ősi dalit „eccerfönt-másszorlent”-jét szenvedő dalit. Hogy celeb példát mutassak: Bódi Gusztiék ősi [ló]kupec magasabb kasztból származnak és ez kihat rájuk, mint vállalkozók-ra is. Név nem lesz az ellenpéldához, például kegyeleti okokból sem, de más művész képtelen volt vagyonosságában a dalitsága végzetével megküzdeni.

 

Szintén példa és itt sem lesz név, de találkoztam olyan cigánnyal is, aki szóhasználati szinten a cigányság-át tagadja ugyan le, de úgy, hogy ezalat a dalit végzettel való szakításra gondol! (Ki is fogalmazta szépen: a koraiházasság, a rakásrameggondolatlanulasokgyerek, a piszok, a mocsok, az eccerhopp-másszorkopp élet-állapot elvetése…)

 



 

 

Azok, akik emberekkel „kártyáznak” politikai céljaik érdekében társadalmi rétegekkel játszadoznak, lózungokkal dobálóznak, bangladeseznek meg Nú Oak Harlem negyedében tanulmányozzák azt, amit Kecskemét Cigányvárosban kéne, nem szenvedhetik a valóság bonyodalmait és eszközeikkel való trükközéseik közepette ilyesmivel, mint vegyes érzelmek, kettős identitás, emberi lelkek önmarcangoló viaskodása meg egyebek, szóval az effélékkel nem tudnak [nem képesek] mit kezdeni. Olcsón, könnyen összehozható primitíven demagóg kis egyenletecskéket állítanak föl, majd a valóságból ezekhez igyekeznek analógiákat erőltetni. A cigányok „cigányozásával” nem tudnak mit kezdeni. A cigány-cigány szegregációval sem. Így aztán a cigány elit kiskirályai, zsarnokai és élősködői egyrész vígan is élhetnek szegényebbsorsú cigány testvéreik vérén és zsírján, másrészt pl a taszisták és más báábocik meg kopérozók móccerei nem is érintik azt a problémát, amit a 12 éves, szenélygépkocsival, telefonokkal, laptopokkal és személyes szolganővel rendelkező kis királycsávó-fik jelentenek az iskolákan, karöltve az elit csicska-családjaival (-> bandázás az iskolában) . Magyarul: az iskola vezetése és tantestülete 12 súlyos problémával küszködik, amiből a Fent-ről legyött észosztók tudomásul vesznek... hármat… talán négyet…

 

Gondolom, senkinek nem kell elmagyaráznom, ha egy szindrómából, mely mondjuk tizenkét különböző ok összefüggéseiben szövődik össze, csak hármat vagy négyet veszek tudomásul és kezelek, ezzel a szindrómát nemhogy nem szüntetem meg, de súlyosbíthatom is az összhatásait.

 

Vannak a cigánykártyázók között , akikről csak rosszindulatot és rosszándékot tudok feltételezni. Ha megvizsgáljuk az európai cigányság helyzetét, akkor relatíve, tehát a befogadótársadalom  (de Franciaországban vagy Németországban csak kivetőtársadalomról beszélhetnénk…) életnívójának figyelembevételével Magyarországon a legjobb a cigányok helyzete. Teljesen világos tehát, hogy egy olyan ország Szolgálata, ahol a cigányok valóban „banglades”-közeli élethelyzetbe szorulnak, érdekelt a szomszédos országban a cigánykártyával való szórakozgatásban. Ha pedig arra a kérdésre válasz kifogalmazása nélkül csak a lelkiszemünk sarkaiból is pillantani merészelünk, ki Szolgálat érdekelt MOST (=today) Európa válságának fokozódásában… és tudjuk, hogy a cigánykártyázás talán még a nácikártyázásnál is alkalmasabb társadalmfeszültség gerjesztésére ----------<öncenzúra>---------------

 

Másrészt a Fent-ről való Legyövés mindig is ideiglenes és rövididejű. Egyetlen nagyokos sem óhajt csak röpke hónapokat is áldozni arra, hogy megfelelő sorrendben először megismerje a [szociológia szakszó:] terepet MAJD AZUTÁN (=after) legyen annyira okos. Kedvenc képem erre a szituációra az, amikor a hajdúhadházi cigány anyák elmagyarázták a merrőlhánymétert a helyi iskolaügyben taszistáskodó Mohácsi Viktóriának, amit a műűvésznő persze osztán elfelejtett az ablakba kitenni.

 

Valamint tekintsük a gyakorlat síkjáról. Legyek ebben az iskolában játszásiból alsótagozatos tanító. A dalitok és a (előre bocsánatot kérek:) „vegyes osztályok” tanítása két, alapvetően különböző feladat. A taszisták úgy képzelik el, hogy az elit és a jómódúak meg az úgyahogy aszimilálódott cigányok gyerekit a két –két osztályokban egyenletesen , azaz „igazságosan” kell szétszórnom. Ha pl elsőosztályban van ötven gyerekem, ezekből 35 a cigány, a 35 ből 18 a dalit, akkor a két osztályban 9-9 dalitot kell elhelyeznem és így tovább, „igazságosan” minden réteget és kasztot. Azaz minden osztályba jusson a királycsávók gyerekeiből, akik okostelefonokat csipogtatnak és ha pl a fejtetvesség problémáját venném elő az osztály előtt, akkor azonnal rámriasztanák a szülőket. Ilyen megosztottság mellett szakmai alapkövetelmény a differenciálás. A taszista bááboci [ál]naív egyenlősdiben az igazságosan felosztott osztályokban egyel több csoport lesz. Egyszerűbben: a dalit és a szegényebb cigányok gyerekiből  összeállított (tehát a cigányok belső titkos szegregációit is figyelembe vevő) felosztásban a cigányosztályomban lesz 10 olyan gyerek, akik.. mintha óodába se jártak volna, 300 szavas szókincs-csel és az óvodás kiscsoportos minimumkövetelményeknek sem megfelelve ülnek be a padba. 10 gyermek talán elszámlálgat a tíz ujján [tizes számkörben] és kétszótagúnál hoasszabb szavak is szerepelnek a passzív szókincsében. Öten pedig talán teljesítik a nagycsoportos minimumszintet (figyelem! A kötelező 5 éves kortól való óvodáztatás UTÁN!) . Azaz a differenciálásban az osztályomban elég három csoportot képezni, míg a taszizmusban négy csoportom lesz, emígy megmesve a társadalmiproblémákkal. A taszisták … nem tudom valóban elhiszik-e, hogy az „elite” rétgek  majd „fölhúzzák” a dalitokat. És nem ám kényelmi kétrdés az, hogy négy csioportban differenciálok vagy csak háromban.Hanem az alapfeladat  miatt szükséges a társadalmi és kasztbéli megosztottság léőpcsőfokaihoz igazodni: két lépcsőfokonkint még úgyahogy lehet ugrani, de ötlépcsőfokonkint képtelenség. „Húzhat” föl 5 gyerek 20-at, de nem négy fokon által, csak max fél-egy-két fokon!

 

Én azt mondom: megbassza a kutya azt a tanéjtaót, aki arra szorul rá, hogy az osztályközössége öt „elite” gyereke „húzza föl” a dalitokat. És még csak az kéne! Így is a dalitoknál példakép a karatélyozó csicskáztató rabszógáztató királycsávó! Hát még ha a királycsávók gyerekeit odaültetem közéjük és a kiskirálycsávó már elkezdHETI! csicskáztatni a kis dalit lurkókat…  Én az ellenkezőjére számítok és nem elő, hanem szomorú utóítéleteim sokaságából. Tapasztalataimból. Az „elite”-k csak ellene fognak hatni a „fölhúzásnak”. Csak lefelé nyomják a dalit-ságba a szegényeket. Csak éreztetni tudják a társadalmikülönbségeket, mert otthon ebbe születtek.

 

A magyarok mindenképpen toleránsabbak a cigánysággal, mint a cigány-cigány szegregációban a különböző cigány kasztok. Paradox’nak tűnik de sajnos igaz: a „magyarosztály”-ba kell a cigány elite gyermekeit, a királycsávófi-kat helyeznem ahhoz, hogy ezek a gyerekek valami más mintát is láthassanak az otthonin kívül, amiben  a dalitok a [rab]szóganép, a kizsákmányolandók, a kihasználandók. A királycsávók társadalomképe embertelen. A kis-királycsávófiak és lyányok ebbe születnek bele. Ha beültetem őket a dalitosztályba, akkor kicsiben megcsinálják azt, amit a szülőktől láttak: nem leszek képes az ősivégzetet megtörni!

 

Jószándék/nemjószándék: a taszista ál-egyenlősdi semmi jót nem szülhet.

Másik praktikus probléma az, hogy a „mindkét osztály vegyes” típus esetén a cigány elit és a (megintcsak bocsánat: jobb magyarok, azaz ember s állatorvosok gyerekeit , egyébb főértelmiseggek vállalkozók  gyerekeit el fogják hordani a legközelebbi kisváros avagy nagyközség szerintük „jobb” iskoláiba! Azaz csökkeni fog a gyermekek száma az iskolában (de nem a községben egyébként) és emiatt két osztályhoz kevés, egyhez meg sok lesz az évfolyamonkénti 40 gyermek…

 

Személyes: Én magam semmiképpen nem választanék mást, mint a tiszta-cigány dalit osztályt. Habitusomnak is ez a megfelelőbb munka, a tanítói hivatás klasszikus élményeit élhetem meg. Lehet, hogy nagy a büdösség egy tisztacigány dalit osztályban, azt is meghagyom, a dévavára-effektus is erősebb (amit a tanító estig épít, a szülő reggelre visszarombolja a tegnapelőtti állapotig…) , de a szívemnek mégis kedvesebb munka lenne ez.

 

Utószó: Mindezekból, amiket írtam, nem lehet összmagyarországi bőőőcsességeket kiókumálni. Amit ideföl írtam, azzal a jó nagy semmire megyünk pl a budapesti vagy nagyvárosi cigányság törzseiben, ahol Teévvés  Dópeman típusú fejüket megjátszós aljasgecik a királycsávók [-> lőrincelajosozás, pl „Ismerem a Grétsy Lászlót”]. Semmire megyünk az iparvidékek cigányságánál. Nem létezik „egységes” áfiom sem, pedig az itt a legócsóbb demagógia, amivel főleg a szájjalcsinálók (pl Mohácsi Viktória vagy Horváth Aladár) operálnak. Lehetetlen „egyigazságot” állítani a cigánysággal kapcsolatban, egy post it lapkára felférne az összes, az egyik mondat imígyen szól: A kecskeméti cigányok igazsága a kecskemétieké, a karcag-délicigányvárosiaké a karcagiaké és a tiszaburaiaké a tiszaburaiaké. Minden istapista, akár taszista akár fasiszta, valami könnyű, mindenüvé érvényeset szeretne, ráadásul óccsón. Senkit nem elriasztani akarok, de ilyen eccerűigasság  nincsen. Vannak műfajok, mint pl a kanadázás, amiben talán lehetséges a csalhatatlanigazság egyetlenmondatba kifogalmazása. De ez is inkább az a kivétel, ami erősíti a Makarenkoi Tanítás leglényegét ami így szól:

„Legfőbb szabály az, hogy nincs szabály. Mindig a konkréthelyzetből, a létező gyerekekből és a valós körülmények közepette lehet iskolát építeni. Nem pedig „elméletek”-ből kiindulva. Tehát a Derdák Móccere a Derdák módszere és ott érvényes lehet, ahol Derdák van és Derdák alkalmazni tudja.

 

Mégegyszerűbben: Makarenko nem Micsurin volt.

 

Köszönöm a figyelmet.

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr784243843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Budai Hella · http://holgyekorome.blog.hu/ 2012.03.01. 06:07:04

tudom, nem lehet kiajánlani
a lényeghez most nincs időm hozzászólni, majd délután
csak egy rövid megjegyzés
a bikinis nőről
ha megnézed, ez egy tengerparti strand, a többiek is így vannak öltözve
a kissrác valószínűleg egy felborult menekülthajóról keveredhetett a partra, mondjuk Olaszországban
szóval miért is picsa a nő?

ekkerjoz 2012.03.01. 06:19:49

A faluban nem nagyon volt cigány gyerekkoromban, legalábbis látványosan nem, ott voltak Buraiék, Lólé család, meg még páran a szegényház környékén, legjobban Móricra emlékszem, tyúkért köszörült, meszet égetett, ilyesmi.
Szóval inkább a buszfordulónál üldögélő tarkaszoknyás asszonyokkal ijesztgettek inkább, Lólé Ferivel közös korcsolyakulcsunk volt.
Meg hát én dolgoztam együtt cigányokkal, mikor érettségi előtt bevettek a buliba, az öreg Piroska Béla vitt minket birkát körmözni, nyírni, hodályt ganézni. Leszerződött évekre előre mindenféle téesszel, és Bajától Miskolcig intézte a dolgot. Érdekesség, olvasni-írni nem tudott, de szorozni-osztani fejben hét-nyolc helyiértékig és két tizedesig. A merci kesztyűtartójába tömte az ötszázasokat, kihozatta a kaját utánunk a legközelebbi vendéglőből.
Neve volt az öregnek Keviben, respektálták, a legszebb házat építtette a főutcán, megtehette, megdolgozott érte.
Aztán mindez odalett, gyerekkori falumban is, Túrkevén is.

magyar-magyar szótár 2012.03.01. 07:09:11

@ekkerjoz: nyilván ez egy máááááásik falu. Persze van belőle abból is, amit te ismertél. Meg a konfliktusból is. Lólé Elemér története is megérne egy kanyart. (Nem tudom, él-e még, a 'miklósi otthonban...) Vagy pl a volános anekdot a híres f-i Raffael hentes -ről.

magyar-magyar szótár 2012.03.01. 07:12:46

@Budai Hella:
1.nem tengerparti strand.sőt, nagyonnem...
2.Mohamedán környezet -> bikini
3. a gyerek az ottani természetes viszonyok szerint jóltáplált (hát.. ö.. az "europid"nak nyilván sovány...

Mint említettem is afféle ikonikus/emblematikus ez a kép.. nagyon is kifejező. De ha zavart, hát leveszem...

Budai Hella · http://holgyekorome.blog.hu/ 2012.03.01. 08:52:10

@magyar-magyar szótár: de érdekes, a kép mégis eltünt, tehát a később érkezők nyugodtan nézhetnek engem hülyének
most mondd, mi lett volna, ha azt mondod, hogy jaja, benézted
A hátul ácsorgók is bikiniben és fehér rövidnaciban voltak, a gyerek pedig nem éhes volt, hanem fázott, mert pokrócot dobtak rá - miközben a többiek bikiniben vannak. Általában ez jellemző a vitakultúrádra. Beláttad, hogy tévedtél, erre törölted a képet. Innen fogva eldönthetetlen, hogy melyikünknek van igaza. Korrekt eljárás:D

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.03.01. 11:05:29

na ez klassz poszt

(bármilyen furcsa és hihetetlen lehet:), én is dolgoztam együtt cigányokkal még 88 körül
város magyar cigánok voltak, tiszták, takarosak, szorgosak

a kaszt különbség nem volt érzékelhető, de az igen, hogy nem akarnak cigánynak lenni

valamint ismerek zenészcigányt és zenész cigányt is (és ők együtt játszottak sokáig és igen sikeresek voltak, pedig rajtuk igen látszott a más 'vérvo..' hagyomány, habitus stb)

"eccerűigasság nincsen"

Budai Hella · http://holgyekorome.blog.hu/ 2012.03.01. 13:43:40

a cikk tényleg jó. Az oktatás örök alapkérdése - szelektálni vagy integrálni. Külföldön is látunk mindkét esetre példát, akár egy országon belül is. Azt mondják, azok az igazán eredményes oktatási rendszerek, ahol inkább integrálnak, lásd finn. Ott valahogy úgy oldják meg, hogy a hhh iskolába sokkal több pénzt tömnek, több tanár van, jobb felszerelés, stb. Na, ezt itthon várhatjuk.

magyar-magyar szótár 2012.03.02. 03:35:21

@Budai Hella: A Finn Móccer, ugye. Csakhogy a finn válság idején senki nem akart máshonnan LEszólni, mit mire kéne és hogyan költeni. valamint nem voltak oly küsded belpolitikai célok, mint a beruszkónizáció 8eleve halott ötlete).
Ugye.. itt szépen "el lett mondva" hogy Európa hátsóudvara a hátsóudvara, másodosztályú zónijóstagnak (ha a Legstréberebb Tag és Nettó befizető is volt) nem jár az, ami a felsőudvarbéli tagnak.

Nem nasi-nasi tálca a történelem, hogy innen is szemezgetünk egy kis analógiát meg onnan is.

KURVASOK pénz elment az elmúlt 10 évben a felsőoktatásban, boldogok több, de boldogtalanok is legalább egy diplomával lehetnek munkanélküliek.

Valamint a Finn Móccer -ban még egy dolgba nyomták számolatlanul a pénzt, a tudomány & know-how területeibe... Nálunk viszont ez kimarad az Üdvös nyolc Év-ből, bár konkrétan tudósok kaptak nagy pénzeket -ha éppen zseniális Ferenc őket használta kútfőül legújabb Deal-jéhez.

Valamint te az oktatásba szeretnél ugye sok pénzt. De mások meg máságazatból élnek meg és ők meg annak az áhgazatnak a végóráira és utolsópercveire hivatkozva követelik a pénzt. Végigmehetünk minden ágazaton,. kell a pénz az egészségügybe, kell a pénz a közlekedésbe, az országutak a végóráikat élik, ami azt eredményezi, hogy ha valaki járatlan útra merészkedik az autójával, akkor futóműjavítás következik vagy ami méghúzósabb: megússza egy kerékcserével (fellni 2-20ezer, gumi 10-30ezer)
A vasutak is borzalmas álapotban vannak, mert bár a teherfuvarozás az ÖBB tulajdonolta MÁV-Cargo-t a legjobb 20-50 vállalatunk közé emelte, alája a sínt a csődszélén tántorgó MÁVnak kéne raknia.

Természetesen mindent így kellett volna hagyni, ahogy volt, pl a jogászmunkanélküliség fokozására. Sőt: EBBE az elbaszott magyarbálibntista baromságba nyomni bele a mégtöbbpénzt. Okés, csak mit szólna hozzá a zónijó? Meg az ájemeff?

magyar-magyar szótár 2012.03.02. 03:54:34

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Viszont a maimarketing az eccerűsítésre törekszik. De úgy, hogy a már látszatra is szűkebb kínálat mögött a valóságban mégkevesebb választásilehetőség legyen (-> emblémafejlesztés). És itt is érvényes a Nagy Fing Szabály, ha a számomra útálatos eccerűsít az bröaff, ha a nekem kedvesek, az ésszerű.

Szerintem nem egyszerűsítené... sőt bonyolítaná, de egyben megoldást is teremtve, ha a cigány gyűjtőnevet rehabilitálnánk és a jelentései közül a [dalit]-ot kihúznánk.

Ugye, ha az európaiakat tekntjük, a picsa szó adja magát: Európai = picsa. A reklámszuakma operál is a picsának nézéssel, a nyugat-európai főleg a német kultúrkör mosópor -és öblítő, ablakpuceváló, befingsz-oszt-ehecciszes sávjai nyugatról keletre haladva egyre kevésbé működnek, az orosz nőknél alig.
Tehát ha megmutatom, hogy európai nemgyenlő befolyásolható ostobapicsa aki bótba veszi a tejberizsát... ezáltal sok -sok német nő (piaci szempontból elhanyagolható szegmens, hiszen 30-40 éve "bio" szemllet szerint vásárolnak és a tejberizsát maguk főzik , saját kompóttal ízfokozva...) fellélegezhet.

Tehát ha a Nagy Hannibal Szótár pótkötetében a cigány szó fejtése nem az lesz: az cigány.
Hanem a "Vannak dógok ilyenek meg olyanok is" elv... .. csak a barátság miatt finom (egyébként jó nagyot rüsszttel kéne mekkűdeni..) arábtlása mellett itt véééletlenül egy kicsivel többet írok, miszerint: cigány az az Indiák Négy Ege alól ie 500 iu 1000-1200 körül elindult különböző [színű!] népeinek sokasága a Két Hosszú ÚŐt -ból (egyik az Iráni medence felől, másik Arábia irányába vagy Egyiptomból föl Kisászián vagy Észak-Afrikán át.. tehát egy kisssé hosszabb cikkelyt eresztek meg, az BONYOLULT ámde célravezető lenne. Segítene is az egységesítésben, mert ami nem egalizált, azzal a taszista se megy semmire. csak ugye, ha a taszista meg indexes barátunk egalizál meg eröltet analógiákat az cuki, mert ő jószagú, a Bogi olyan édes azokkal a mesterséges zsíroshajhatású kócosságokkal a fején! De próbájjon csak a zellenségünk egalizálni meg egységcsomagokba gyomoszolni!

Tehát vannak esetek, amikor a hannibali eccerűség és raltivizmus amnnyira nem jó[l működik]

A zenészekről:
Tehát van a muzsikus. Aki MECHANIKUSAN megtanult a hangszerrel bánni, kottát nyomnak elé játszik, ha rászól a zenekarvezető, akkor meg tud valamit csinálni. Meg van a zeneművész, aki sokszor technikailag (mert pl csélcsap, hanyag és lusta és elapróuza magát) lehet hogy nem annyira jó, de FEJBEN igen (-> Zappa) Zappa tragédiája ez volt, hogy ő olyan zenészeket akart, akik innovatívak, azaz művészek is nem csupán iparosok.
Éppen tegnap láttam a Pöcegödör[nél is rosszabb] Tévében a Mocskos Faszista Ááálatt Fábry RETTENETESEN JÚÚÚJDESZARR MINEKA műsorában Ferenczit Robi Lakatossal, hátbizony rögtön Zappa jutott az eszembe, beh szeretett vóna ő Sugarcan Harris meg Le Ponty helyett ilyen művésszel játszani, mint Lakatos. Amikor Magyarországra érkezett , ez is volt a kérése, hogy cigány zenészekkel hozzák össze...

Chanyi · http://chanyi.blog.hu 2012.03.02. 08:05:51

ez kicsit furcsa volt: "Amit a mai cigányságban látsz, akárha a százötven évvel ezelőtti magyarokat tekintenéd."
Nem tudom, ha pl. a "visszamaradt" legközelebbi rokonainkat hantikat, masnyikat vesszük, az ő életformájuk, karakterük eléggé elüt a cigányságétól, amennyire ismerem. Voltak "kasztok" a parasztságon belül is, biztos, de az mégis más.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.03.02. 09:43:18

@magyar-magyar szótár: csak a szófejtésre:

NEM, a 'cigány' nem az, amiket itt felsoroltál

a 'cigány' nem rassz, nem kultúra, népcsoport; még csak nem is előitélet

a 'cigány' általános szitokszó mindarra, amit elitélünk, utálunk, lenézünk; amit nem ismerünk, amitól félünk stb (kb: mocskos más)

amikor a hóttfehér lumpenalkeszt lecigányozzák, amikor a szlovákot, olaszt, törököt stb lecigányozzák, amikor egyik cigány a másikat lecigányozza stb: ez mind-mind ugyanaz: szitokszó

és ezért nem megy az egalizálás

lsd még 'büdös zsidó', 'bozgor kutya', 'nigger' stb'

és ugye akkor van baj, ha egy szitokszó >véletlenül< azonos hangalakú egy nép, kisebbség, akármi nevével (innen, ezért az amúgy mesterkélt romázás)

Budai Hella · http://holgyekorome.blog.hu/ 2012.03.02. 15:12:21

@magyar-magyar szótár:
"Valamint te az oktatásba szeretnél ugye sok pénzt"
szerintem nem ezt mondtam, reménytelen veled vitázni, bármiről.

magyar-magyar szótár 2012.03.03. 06:01:40

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Ez is mind igaz, amit írsz. De ez a kultúrális különbségek megszikráztatása éstehát káprázata. megint csak a szavak vizsgálatával gyógyítható. A cigányok nem olyan nyitottak, ami "nyitottságuk"-nak látszik, azt súlyosan félreértjük, tévhiedelmünkből fakad.
Az alapvető konfliktusok az életstratégiai és berendezkedési különbségekből adódnak. Pl az amit én magamban sátorozós (szuekértáboros) berendezkedésnek nevezek. Elmenni mindig egy kicsivel tovább, mint ameddig a befogadó "vendéglátó" közeg (közösség" enged -de ők nem engednek be egy tyúklépést sem.

Mások a fogalmak. Alapból ők a jószívűséget nem lértik, mert ez náluk belsőkörbéli titkos a nagycsaládon belül érvényes. Nálunk meg ez nincsen. Egy magyarhoz nem lehet csk úgy beállítani rokonságként.Egyes (nem minden és ez a szokás PUSZTUL!!) cigány törzseknél még a szegény rokonság csak úgy flkerekedhet és ha egy darab kenyér van a háznál, ketétörik. nem azt kérdik "Mikó mentek má"
hanem: gyertek tesvér, ez a kevés van, nesztek, egyetek tik is. és mondjuk az emberek máris baltát fognak, mennek fáért.

magyar-magyar szótár 2012.03.03. 06:11:15

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Éppen ez a baj, hogy összekeverik a fogalmakat. ha ugye roszgyerek keveri össze, ez nem lehet hivatkozása a jógyereknek, hogy akkor őneki is szabad hamis erőltetett megfeleltetést állítani a cigány- és zsidókérdés között.

magyar-magyar szótár 2012.03.03. 06:14:05

@A Hannibal Lektűr-attitűd: A "cigánykodás"-t maga a cigány is sokszor elítéli. Sokszor csak simán "szociális" kérdés. Sokszor pedig magyaroktól eltanult húzás, amit a magyarok MÁR nem gyakorolnak.. vagy nem akarnak emlékezni rá, hogy csinálták.

magyar-magyar szótár 2012.03.03. 06:17:59

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Ott ahol töbnemzetiség él együtt nemzetiségibékében és ez sohasem felülrőljövőbéke ám, haen nembeavatkozásra természetesen alakul. Ott az emberek nem kertelek, hanem odavágják, jaj, ne legyél már annyira szerb, ne magyarkoggyá móó onnyoro tee, ne legyé má ennyire zsidó 8mondja az egyikzsidó is a másiknak) ésígytovább.. tehát a nemzetiségibéke erős nemzetiségikritika által is erősbödik, aztán ebbe belerondított a történelem és aztán meg az eufemizáló hemmegő mellébeszélés.. ami sokszor csak sunnyogás
és szájjalcsinálós eufemizálgatás, hogy ha körülfogalmazom, akkor az "kulturált"

magyar-magyar szótár 2012.03.03. 06:21:22

@Chanyi: Minden hagyomány sokkal későbbi, mint azt gondolnánk. Csak a nem hajt a tatár! -is nem a mongoldúlás korabéli, csak "innen való 1685-1709. körülről.. Ráadásul a cigányoknál a családihagyomány ha esetleg a nagyapákig nyúlik... de a papók/mamók szerepe egész más.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2012.03.06. 11:13:26

@magyar-magyar szótár: ez igaz, persze

na de hogy mondjuk akkor, ugye, ez a kérdés, ha tömött hatoson nem délpesti akcentussal hangosan beszélgetők zavarnak: kussojjácigány? pedig nem azok

vagy pl amikor piperkőcül jólöltözött, fehér adois cipő, műtépett farmer, csillogóra zselézett haj, márkás telefonon diszkózó nem annyira barnabőrű társaság szánékolt, rájátszós hangoskodása zsebtolvajláshoz falazás, mertudják hogyaz emberek elfordulnak a 'cigánoktól'

vagy italozó fiatalok (akik máskor amúgy böcsületes mocskoscigányozó drukkerek) dajdajozása

és van olyan is, amikor tényleg cigányok hangoskodnak

szóval hogy eufémizmus vs rasszizmus helyett mi lenne a megoldás: pofádbefogodbazmegacigánanyád

vagy inkább leszállni

vagy

magyar-magyar szótár 2012.03.11. 04:34:07

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Vagy pl elitgimnáziumban helyiközösségidivat a Győzike & Beja Asszony stílusban való társalgás. (Ami nem nehéz, hiszen a műsorban Győzike és beja Asszony nem saját, hanem.. hogy is mondjam... egykori vagy régfebbi-családi hangjukon JÁTSZÁSIBÓL szólaltak meg.
De pl a cigánykodás is, ott tartunk (Lyukmagyarországon] hogy a legcigánykodóbbak az ármányöltönyös fejlettbudapesti vállalkozók. Az kupec-kassztbéli cigány vállalkozó BIZTOS hogy ki is fizeti, amit igér, de az ármányöltönyös budapesti meg biztos, hogy nem. Oly kicsiny az esélye annak, hogy fizetni fog (kb 1% hogy ennyiért nem is érdemes kockáztatni). Építőipar: Egy kezdő alvállakozó jobb ha úgy fog neki, tudja, hogy nem lesz kifizetve, tanulópénze lesz az első 10milla bebukása. Így kell kalkulálnia. Akkor is, ha a kezdő alvállalkozók 27,84 %-át mégis kifizetik. De azért a súlyozó többség az súlyoz többség. A relativizmusban minden igaz és az ellenkezője is,. De működésében az a lényeg, hogy az arányokat %-okat "elfelejtjük megemlíteni"

Addig, amíg csak úgy elbeszélget az ember, addig nincsen gond, de amikor pénz-re vagy vér-re megy a dolog.

Nézzük ezt a szituációt:
Sor áll a pénztárnál és akkor a kijárat felől érkezik egy cigány. Előítéletem: A pénztároshoz fog lépni és kér egy cigit. CSAK EGY CIGIT, siet. [ráadásul Húszezressel fog fizetni, mert kamatoló és most fizetik a családipótláékot és kell neki a váltópénz] Joh, és így is lesz. További előítéleteim vannak: hamarosan érkezik a társa [ismerem: csicska rabszolganője], hogy akkor már ugyan még ezt.. és még ezt és ezt is számolja hozzá a pénztáros. A sorban állók dúlnakfúlnak némán. Majd amikor a cigány elmegy, hangosan elkezdenek cigányozni.
Variáció: Rászólok a cigányra romongróul:
"Mivan heee, Julis, mitű is vagy téé annyira kivíteles heee, hogy neked nem kee sorbaállani hee, amikor a Maritiok ahun e dzsal mán még a tésztával meg a kompírral? " Ebből egy eléggé hangos vita keveredik, mert a cigányok 8és régi magyarok) ősi kulturális szokása , ha nincsen igaza, hangerővel és ordéjással pótolja, veszekedést provokál és akkor a "másik" kultúra emberei inkább lemondanak a vita eldöntéséről, csak szabaduljanak.

Odakint meg Juklis ezt mondja Marinak: "Csak kibasztam a magyarokkal na!"

Kérdésem: ki a rasszista: az, aki rászól a cigányra, hogy az általános norma szeri9nt járjon el, cvagy az, aki sunyin hallgat ugyan, de a cigány távozása után durrog.

Válaszoljál légyszives. De ne azzal, hogy magyarral IS előfordul, hogy nem akar sorbaállni egy cigiért, mert a magyar normában az van, hogy odaszuól a sorállókhoz: "Elnézést, ne haragudjanak, csak egy cigit szeretnék, mindjárt megy a buszom! " Valamint a ársa nem oldalaz oda egy félölnyi egyéb áruval.

És én is azt mondom, amit te: Ártatlan a cigány ebben, de az un pozitív diszkrinmináció sunyi, hemmegő, hátamögöttbeszélős gyáva konfliktuskerülő (inkább megengedem [elnézem]neki, mint az általános normákra is figyelmeztessem

Mikor veszem emberszámba a cigányt.

Tudod, gyönyörű a Jógyerek Tankönyvből kikopérozott érvelésed, csak nem életszerű.

Válaszoljál légyszives -de magadtól, nem ér puskázni a jógyerek-katekizmusból.

magyar-magyar szótár 2012.03.11. 04:42:27

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Azért is az egyenlőbánásmód híve vagyok, mert ugyan pl a Benelux államokban már ma is úgy tudják, Magyrország cigányország el ne felejtsük, hogy ennek a kormánynak a cigánykodásain ÁM az előzőkormány cigánykodásait is leverik azzal, hogy az ország belügye, hogy milyen vajdákat választanak) De Magyarország cigányország lesz egy magyar-nemzedék múlva (am i a cigányságnál kétnemzedék és pont a szegény cigányságnál!!) úgy értve, hogy kb 5 millió cigány és 4 millió magyar lesz. Persze úgy, ahogy a latino is amerikai az USÁ-ban de azért csak latino, na.
Valamint ezt is el szoktam mondani: Fizetni fog a rasszizmusáért (mert van rasszizmus) a magyar. Ésde ez is történelmi lecke: mindig az ártatlanoknak kell fizetni.
Nem tudok újat mondani: csak a Nagy Hannibal szótár segít, tehát ha a szavakat az eredetiértelmükbe helyezem, azaz a cigány cigány, a magyar magyar (ha cigánykodik is és ha a cigány, amit benne cigányságnak mondanak, az nem más, mint egy RÉGEBBI magyarszokás gyakorlása) a geci geci, a vérnősző vérnősző, aki a szegények zsírján él a szegények zsírján él és kész. A kamatoló kamatoló. A zsaroló zsaroló, a vérszívó vérszívó. Aki takarózik, az nem takaró.
süti beállítások módosítása