A tizenegyedikkönyvíró szépen, tisztán ír. A stílus az ember nagyjából úgy, ahogy a szem a lélek tükre vagy amilyen tiszta holdsarlócskák egy jógyerekfrizurcsis, ármányöltönyös   tőzsdei spekuláns ápolt körmei. A tizenegyedikkönyvíró grammatikája gömbölyűbb Katona Klári lánykori debütáns kis dalocskájánál. Nem cizellál feleslegesen. Szivesen hivatkozik pl Hemingway-re anélkül, hogy akár egyetlen történetet is képes lenne megfogni… Kitalálni? –ááádehogy, kitalálni nem tud történetet. Két tizenegyedikkönyve közé saját kis életéből dolgoz föl egy fejezetet, már persze, ha történik vele valami azon kívül, hogy ő úr éshátugye ír…

Kedvencem Listius László vérgróf rest volt tíz könyvet összehordani, hogy abból tizenegyediket írjon, fogta Bordarics krónikáját Mohácsról s kínrímes-metrumos klapanciákba vervén éposszá nyilvánította. Hajh, ha viszont kis enn-biográfiáját megírta volna, ráelőz de Sade márkira.

 A műfaj nagyjából a hyperpozitivizmussal harapózott el, úgy a XIX. század második felétől. De tizenegyedikkönyvírók szép számmal –és főleg tudományos területen- akadtak már a XVIII. században is. Az obsitos huszár Kónyi János bumfordi kis gyűjteménye hallomás alapján lejegyzett katonamesketékből és mindenféle burkus-bergengóc néphumoros történetkékből áll, vegyest a görög anekdotakincs nagyjázott avagyis barkácsolt szemelvényeivel, pl a szinópei Diogyenesnek cselekedeteiből. Tilinkó név alatt még kedvencem, Ulenspiegel történetei is idekeveredtek. Kónyi félműveltsége önkéntelenül is valamiféle joviális rusztikus stíluskeretet ad ennek a salátának s így akár a bloggizmó egyik előképe is lehet...[ rusztikus: a paraszt utánozza a nemest és polgárt, majd az idő megszépítő távlatövegén által ez a kopírság kap némi romantikus stich-et... máma meg már a parasztházatvettünkvidéken stílus-vagy rítus netovábbja...]   

Amidőn a könyvtár karzatáról lenézünk, igen nehéz elkülönböztetni az írót a tizenegyedikkönyvíró-másoló kopírozótól. Görnyednek könyvtornyok között s másolnak, jegyzetelnek. Ha figyelmesebbek  vagyunk, azért azt láthatjuk, hogy a tizenegyedikkönyvíró kereskedelmi forgalomban kapható könyveket copyr, míg az igaz történelmiregényíró inkább levéltárakat tallóz, eredeti kéziratokat eredeti írásmódban írt kortárs szövegeket.  Hiszen a történelmiregényírás nagyjai Heinrich Mann [ IV. Henrik] vagy Móricz Zsigmond [Erdély] alapos gyűjtés után vágtak neki remekműveiknek.

A tizenegyedikkönyét mint „történelmi regényt” kínáló másoló-írnok   ötlet és tehetségbéli fogyatékait mint stílusbravúrt mutatja be. Forrásairól mélyen hallgat. Hogy ő mennyire száraz és eszköztelen tud lenni! Olyan mértékben bízza a figurákat, öltözékeket, építészeti hátteret az olvasó fantáziájára, hogy az a filmművészet elterebélyesedéséig saját korának díszleteiben látja a történetet, majd a televíziózás emberiségre rottyantásával pedig néha egészen blőd, ám steril, íz- és szagtalan képtelenségekben. A labanc-ra pl nem csupán konzlib’ eszmesiégünk példaképei, a felvilágosult européer ősliberálizmuss elei maséroznak be, de hófehér, makulátlan ruhás – csatoscipős seregek is. A magyar paraszt hófehér gyócsban, skanzenvakítófehérre meszelt patics díszletfalak közette… és minden esetben az éppen aktuális hajdivat. A szöveg archaizál is, mint egy középiskolai dolgozatban: időnként bebökődik egy-egy vala és kigyelmed. Az már a színészi önfeláldozás netovábbja, ha vendéghajból enged egy copfot fölcsatolni Elvis- vagy Beatles sérójára. A színésznő a fölragasztható műszempillájáról le nem mondana! És a kuruc meg olyan operettnyalka, hogy vezérlő fejedelmünk testi őrsége legválogatottabb legényei sem pompázhattak még ünnepi alkalmakkor sem olyan mentékben, nadrágokban, forgós fövegekkel, párduckacagánnyal, aranyas csákányokkal… (Leginkább a Mária Terézia -huszárok öltözetére emlékeztet operett- és matinékurucságunk jelmeze…)

Minthogy a tizenegyedik-történelmi-regényíró regényének különböző fogyatékai mián nincsen se íze se bűze [-> sajtalan], időnként óhatatlanul is bevillannak kortárs utalások -ilyenkor aztán, ha jóarcú , simanyelvű a fiú, akkor a kritikus a segítségére siet azzal, hogy ebben modern irodalmi (korábban posztmodern) stílbravot mutat meg, mármint úgyértem, hogy a nincsben, ami van ezáltal.

 

A Heinrich Mann vagy Móricz Zsigmond mértéke szerint [bocsánat: kreatív] író ugyanis tudja, mi az avatott gatya, a különbség a fokos és a csákány között és azt is, hogy a köpönyegforgatás miért és hogyan és mit is jelentett. A kuruckorban Petneházy Dávid például akkor is gyakott vóna a közepébe bele a mai kortekintetnek kuruc ésvagy labanc felől, ha tudta vóna, ő minden maiértelembe vett [politikai]köpönyegforgatás nélkül semmi másért nem állt a kurucok közül labancnak, hanem csak azért, hogy Buda ostrománál a török ellen víhasson. A tizenegyedikkönyvíró viszont, ha esetleg rákérdeznek, durcásan szorítja le tokáját: Hogyne tudná ő, de direkt, szánt szándékkal nem merült bele efféle hangulatfestő apróságokba. (Hogyne, ő kb 3 hónap alatt dob össze egy tizenegyedikkönyvet, így ilyes szociográfikus-ethnográfikus utánjárásokra nincsen ideje, Mann vagy Móricz csak adalékgyűjtésre áldozott 4-5 évet…) A szerkesztők sem szenvedhetik még az olyan ritkás archaizálást sem, mint a Móriczé voilt, nemhogy az olyasmit, mint Kodolányi János műveiben a képzetes ősnyelviséget...

 A jó történelmi regény példái által kíméletesen rajzolhatom körbe a vacak kopírmányos fogyatékait. Jó történelmi regénynek tartom Szilágyi István (Hollóidő) vagy Háy János (Dzsigerdilen) munkáit. Szilágyi vagy Háy gyűjtésüket nem bemásolják vagy kollázsszerűen rendezik, hanem a háttér, alakok, jellemek hitelességéhez van szükségük a tallózásra. Háy ráadásul még képes megfelelni őrkanonokaink dogmáinak is, ha akarom, korszerű is regénye s nem nehéz közel-kori (szovjet megszállás) utalásokat fölfedezni benne.  Szilágyi történelmi regénye "ódivatú" sikeres, lektűr helyett is megteszi (vagyis jóértelembe vett besztszeller) ezért aztán fenenagyjaink fanyalgják is rendesen. Fogalmam sincsen, mi a bűne Szilágyinak akkor sem, ha van szerencsém magasfokú olvasási művészetem mián élvezhetni Láng Zsolt vagy Krasznahorkai László műveit is. De a mi irodalmunk vonata kerekeinek főbb pumpálói  olyasak, mint láblabdász tudóssaink: azt hiszik, a területi bajnokság nélkül csak úgy a parnasszi légben megállna az NB I. Persze szemtől-szembe nem merik pekdestetni Szilágyit, csak hátulról-ódalvást sunyiban...

A tizenegyedikkönyvírás másik gazdag ágazata az „tudományos” ésvagy "filozófiai" irodalom. A könyvipar boomja az első világháború után, a nagy világválság előtt robbant, elsősorban a direktértékesítési-ügynöki technikák elterjedésével.   

A letizenegyedikkönyvírózás a hazavágóskritikai fikaizmus dédelgetett bubusa, amit az un "kritikus" avagyis fáy-szerű sókriticista [ a kottaanalfabéta zenekritikus mint korszimbólum is...]  élvezettel fricskáz… Irodalmunk őrkanonokjai nem tudnak mit kezdeni az olyan életművekkel sem, mint Szentkuthy Miklósé. Hát akkor Hamvas Béla Karneválját vagy a Szilveszter-t hogyan is tagolhatnák bele a képzetes rendszerükbe? Egyszerűbb leszólni... vagy hallgatni róla. Elolvasni nem, abba beledöglenének, de sajnos még ministrans-aik sem veszik a fáradságot, hogy megnézzék a Karnevált. Valamit azért sejtenek, ezért Hamvast műve másik fele felől fikáztatják : Hogy tizenegyedikkönyvíró lenne. A történet egyszerű, Hamvas házi-kézi könyvtára s kéziratai megsemmisültek a II. világháború alatt. Azok a könyvei, ami a „tizenegyedikönyvíróság” vádjával talán illethetőek, a jövőbeli megjelenés minden reménye nélkül, füzetekbe íródtak, jórészt pl fejből vagy sajtpapírokból vagy néhány dugdosott könyvből. Hamvas baráti-ismerősi körébe tartozott pl Tőkei Ferenc, a jó marxista (és egy jó marxista mindenbe úgy, ahogy katolikus püspök indexes [itt: tiltott] pl pornográf (Sade márki művei) irodalomba is betekinthetett, fejlettudatának köszönhetően elzárt könyvekbe is… Tehát elvileg Hamvas kezébe kerülhettek mások számára elérhetetlen tiltott könyvek [netokratívul tartalmak – a szerk. seg.] …

A tizenegyedikkönyv-ség főkritériuma az üzletszerű megjelenés. Tehát egy fiókban heverő spirálfüzet kéz-írója nem lehet tizenegyedikkönyvíró. Akkor sem, ha az utókori hívei kiadják munkáit nyomtatásban. A tizenegyedikkönyvíró jó marketinges: fogyatékát, a kreativitás teljes hiányát mint szándékolt eszköztelenséget adja elő: jaaj, ő ám annyira lecsupaszított tisztavíz prózát ír.

 

Hamvas leginkább sehogyansem élt meg az írásból, míg a tizenegyedikkönyvíró azért annyi jövedelmet szed copyrságán, hogy gondolhatja igaziírónak is magát, de azért nyilatkozataiban álszerénykedhet is, hogy ááá, de nem, azért őneki civil foglalkozása is van.

Flaubert csak a kritikusokat sorolta a gyáva katonák közé, holott a tizenegyedikkönyvíró is betölti Orosz József mértékét, aki a szállodai szobájában , de nem az ablakból, hanem a CNN-t nézvén "helyszínitudósított" a háborús Irak fővárosából.

[…] vagyis rövidrezárva: A szándék teszi a tizenegyedikkönyvírót. Tehát pl ha Ungváry Tamás hozzájut tiltott, búrzsojjá nyugati popmagazinokhoz, amiket párt. & áll. tám hiv elf. elrekesztettek a késő-60-as kora 70-es évek magyar ifjúságától és ezekből ír egy „Beatles bibliát” akkor az tizenegyedikkönyv. De ha Hamvas Béla magának és barátainak ír egy gyűjteményes füzetet a megjelenés reménye nélkül ugyan, de azért mégis a könyv-alkotás fegyelmével, az nem tizenegyedikkönyv még akkor sem, ha a jogutód kapott érte aztán valami honor’t.  

 

Hamvas szerint bolond, aki nem az örökkévalóságnak dolgozik. A tizenegyedikkönyvíró szerint viszont az a hülye, aki nem a jelenkor piacára tekint. A  szakmányban mívelt írás célja a kellemes élet –ma és egyre inkább a jövedelemkiegészítés. Sokra is megy Hamvas az örökkévalósággal, amikor éltében egy időben raktáros volt pl Tiszapalkonyán addig, amíg hozzá képest nudli, semmi seggfejek meg kritikai életünk fenenagyjai  budai villában, nyaralás és pancsi a Balcsiban, pár nyugat-európai tanulmányút. (Amiről aztán „útikönyvet írt” , kritikai kardélre hányva a kapitalizmus rothadását és a disszidenseket… ).

 

Kérdés az, hogy ha ilyen egyszerű a tizenegyedikkönyvírás, mért nem lesz minden író tizenegyedikkönyvíró. Hát, ez borzasztó egyszerű, ki mint szereti, sokan úgy vannak vele, ha nem tudnak rajzolni, akkor nem állnak neki vajpapíron mikiegeret meg tepsiszem cicussokat és cipőfej kutyuffkákat meg nagy ordenáré rózsákat és csókolózós galambokat kopérozni. Nem egyformán tűrjük a monotonitást. Minden nap fölkelni, másolni, összeilleszteni, komoly képpel nagy emberek asztalsarkain hallgatni vagy mosolygást tettvén humorosnak hitt megjegyzéseiken a személyes előrehaladásért… Az ember, ha csak ruhafogas is ott, ahol sok okos és szép ember megfordul, harminc év alatt csak ragad rá valami...  aztán ott vannak a sunyi kis politikaimegfelelések, az embernek mindenféle aktualizálható alakokat kell beráncibánia a történetbe, pl a múlt század 90-es éveiben a vadászkalapos raccsoló jávor-bajszos öregúr, a valóságban a Xyzzi Állami Gazdaság igazgatója volt, párttagsága folyamatos és természetesen az MSZP-be igazolt át 1989-ben…  kezébe a Hóttirencer Motyórrországon c. tízkötetes almanach egy darabját, hogy jujjoghassunk a hóttifaszista restarujácijó veszélyén…   - az ember inkább beáll Teca nyénnye zőccségválogatójába akkordmunkára…  Ott legalább vidáman telik az élet és ha éppen citrusféléket kell válogatni, a szag is elviselhető, nem úgy, mint Böbe mama maszekbarneváljában...

 

Természetesen savanyú a szőlő: Ha egy kiadó hajlandó lenne kiadni történelmi regény címén azt a tizenegyedikkönyvet, amit szépen összemásolok küsded kis könyvtáramból, ráadásul képes lennék "száraz, eszköztelen" stílusban írni* , már csapnék is belke a lecsóba, ímélcímem könnyen előkereshető, ajánlom magamat!

 

*ez a szócikk eredetileg 24 soros volt, de "javítás" címén túlírtam már megint... [a szerz. megj.]

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr971879832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.04.02. 09:21:55

Arról beszéljél, miért éppen most veszi észre mindenki, hogy nagyhajú íróglófunk milyen élvezettel copypastol (ceruzával, spirálfüzetbe!!!!) vendégszövegeket... (Most sietek, de majd elolvasom ezeket konkrétilag is.)

Barát József guru 2010.04.02. 10:32:31

Nem készül minden könyv remekműnek. Sok könyv, az, ami - egy hely a bestseller lista polc közepén (tetején?).
Van, aki fodrász, más szakács, ő pedig tizenegyedikkönyvíró.
És akkor még hol vagyunk a Da Vinci kódtól:))

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2010.04.02. 10:34:22

A Hollóidő nekem alap. Sok minden mellett leginkábbaz nyűgöz le benne, hogyaz első könyvében E/3-ban olvassuk a történetet, mégis olyan, mintha "beavatottak" lennénk, a belső gondolatokat éljük át, a második részben az E/1 naratíva ellenére (vagy épp annak okán, basszus?) meg olyan steril a történet, mintha lexikonba íródott volna autoklávozott kürettkanállal.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2010.04.02. 10:38:12

@Barát József guru: el lehet azt is olvasni, mert történetként úgy-ahogy működik. Hogy Dan Brown nem Umberto Eco, és a Da Vinci-kód sem a Foucault-inga, az irodalomtudományi közhely persze. Néha a nagy összegzők, a korabeli copy-paste mágusok nagy dolgokat hoztak létre. Maga J.S.Bach alig tett többet, mint tökéletesen összegezte az előző 3-500 év tudását.

Barát József guru 2010.04.02. 10:44:59

@vészmadár (pica pica): persze, hogy el lehet, én is olvastam:))
csak a M-M SZótár meg ne tudja!!

Nem is az a baj, az egy fiction, regény, krimi, csak sokan már arra hivatkoznak, tényként kezelnek állításokat, mert benne van a Kódban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.04.02. 12:19:47

Nna ja. Valamelyik indiai okosember mondotta volt (Tagore, Buddha vagy Gandhi), hogy egy férfinak három dolgot kell tennie az életben: ültetnie egy fát, nemzenie egy gyermeket és írni egy könyvet. Egészen biztosan egyet mondott, nem tizenegyediket.

méhészborz · http://debi.blog.hu/ 2010.04.02. 14:33:05

"Hamvas szerint bolond, aki nem az örökkévalóságnak dolgozik."
Ez a dolog veleje.De nem csak az akárhanyadik könyv írásánál, hanem mindennél.Persze nem sicituradastra tekintettel kell cipőt, vagy bármi mást csinálni,hanem alázattal ,ahogy Hamvas írt szerintem.

magyar-magyar szótár 2010.04.03. 00:51:38

@méhészborz: okkultan trükköző öregúrnak állítják be a fikázói -nekem ez fáj a legjobban... de megérdemeljük, a Laboratoár De Ganyé, nemhiába, na...

magyar-magyar szótár 2010.04.03. 01:01:04

@efes: Csuhai IStván kiszedegélte az összes idegentollakat a 'Beveztés' -ből (dolgozata kézirat azolta is...) ha még A Papa (kedvenc íróm, nekem is apám, te ügyes vagy, bármikor láthatod a Sípoló macskakő-ben...) hagyományait ( a múlt század 20-as-70-es éveinek dzsentroid anekdotakincse.. ezekből két jelentőset Hajnóczy nagyformátumban dolgozott föl, ő Mészöly Dezső vagy Örkény asztala sarkán hallhatta...)és számításba vesszük a tényt, hogy a posztmodern nyelvimegújulás kiskertje Mészöly Miklós nyaralóházacskájának mögén illatozott, hozzá Tandori debütánskötete , Lengyel Péter francúz stílú korainovellái, na, akkor nézd meg, mi maradt... De a Barokkos Hajzatú ifjúkorom bálványa, én is az ő faszán nyőttem föl és tálasai, lovászai, tányérnyalói bizony jó sokszor pekés gyanánt sercintették a képembe az ő nevét... [-> epegon]Bármelyíró, aki merészelt egy barokkosan töbszörösösszetett mondatot rittyenteni, már megkapta a pofájába azt, amit ŐőőKigyelmességének a sok nyalonc nyálhabos édespofival díííícsérően dudogott... Egyszer láttam a feleségét ballonkabátban, intézte Az Urá-nak az adózáshoz szükséges papírjait, kebelemet oly érzés szorította, mint a Beatles mániás lyányokét, hogy istenem, az az almaráncos kéz tőti a mosógépet A Család után, főzi a vastag tehénhúsokat

magyar-magyar szótár 2010.04.03. 01:43:05

@vészmadár (pica pica): Nem tudom, mi a bonyulult a bibliaolvasásban.. a bibliaszerelők hivallgásai mókásak, rendre a biblihamisító-üzletszerűen belemagyarázó papok hivatkozásaira mint komolyanveendőre előbb rámutatnak, hogy fikázhassák. Én egyszerű történet, példa s törvénytárhoz glosszagyűjtemény -ként olvasom s úgy jó. Az íráselőttiség összegzése s az Új (a formális férfiuralom, ami akkor új volt) alátámasztása. (azért a nyílt Nőuralom emlékeivel) Dan Brown egy fasz. Ezen a Jézus soseélt és családos ember vót .. ezen mindig röhögni szoktam

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.04.03. 11:00:51

@magyar-magyar szótár: Én egyszer mellette ültem a metrón, és vidáman konstatáltam, hogy a Népszabiban a kisszínes oldalt olvasta... Ja, egyszer meg rácsilingeltem a Rómain, mert elállta beszélgetve az utat. Elnézést kért, nyilván mert volt gyerekszobája.

Az, hogy egy A4-es papírra kézzel lemásolta Ottlik Iskola a határonját, az a mai napig egyik kedvenc gesztusom. Igaz, hogy egy feketére satírozott téglalap az egész, akkor is. Én elhiszem, hogy valóban lemásolta az egészet. De mindegy is.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.04.03. 11:02:29

@efes: Én meg a Pink Floyd Fallemezről másoltam ki kalligrafikusan Waters dalszövegeit. Nna ja, a nyolcadikosok romantikája..:)

méhészborz · http://debi.blog.hu/ 2010.04.03. 15:40:30

Egy apró, és önkényesen kiragadott részlet Hamvas; "A bor filozófiája" c. alapművéből;

"Senki se csodálkozzék azon, hogy a rossznak az emberi életben olyan nagy szerepe van.A rossz tulajdonképpen az egyetlen feladat,amit meg kell oldanunk.
(...)Saját rossz magatartásunk irritál bennünket,és a feloldást eszeveszetten keressük.Az özönvíz nem tudta kimosni belőlünk.De a szivárvánnyal együtt megjelent a feloldó ital.A bort én csak egyik legmagasabb kegyelmi aktusként tudom megérteni.A bor felold.Van borunk.Az átkozott sokkot fel tudjuk oldani. A bor visszahozza eredeti életünket,a paradicsomot, és megmutatja,hová fogunk érkezni a végső világünnepen.Ezt a hidat az első és az utolsó nap között az ember csak önkívületben bírja ki.Ez az önkívület a bor."

Ez után az idézet után trendi módon sok-sok mosoly-jelet kellene tenni, de talán ezek nélkül is jól érthető...

magyar-magyar szótár 2010.04.04. 02:13:37

@méhészborz: lábjegyzet Krúdytól, fejből nem tudom idézni, de többhelyt is arról ír az öreg, hogy a filoxéra előtti régi magyar borok beszélgetősek voltak, nem lehetett annyira , könnyen, gyorsanhamar és úgy berúgni tőlük, mint az újabbakkal. Ezekből a régi borokból talán a kadarka maradt (ami nemegyenlő azzal, mi a mai borivónak "kocsisbor" címén beugrik...) Egy tisztességes.. régi, hűséges és tiszta, nemerőszakos asszony-vörösbor, ami nem lever lábról, nem könnyen adja magát... és a harmadik palack után se azt éreznéd, hogy kőrakás van a gyomrodban...
Ambrus Lajos ír jól ma borról (persze szőlész-borász is, méghozzá a Somlón)
A harmatoslekű naiv ősnetokratáink közül borszaGértő Hannibal von Easykarma

magyar-magyar szótár 2010.04.04. 02:16:24

@efes: Hahááá!.. 14 éves koromban, amikor angolszász módi szerint a macskakaparásom helyett középiskoláshoz méltó "sajátos írásképet" szerettem volna kialakítani, akkor Waters kézírását az utolsó igazi Pink Floyd lemez, az Animals szövegeiből kopéroztam

maradtak ebből az a és g (y) betűim.. talán...

magyar-magyar szótár 2010.04.04. 02:20:02

@efes: Lemásolta, hiszen ez egy memorizálási eljárás. Én ősesterházybuzi vagyok, tehát pl a HC-hez való iszonyom olyan, mint pinkfloydbuziként a The Wall, hogy igen, biztosan nagy (egyszer meg is volt ) (mondjuk a The Wall-t nem vásárolnám meg, még kazettára se másoltam át.. a HC pedig megvan, ám a Jézuska tojta anno... utána rá megtojta a JavKi-t és még duplán!! Tehát két fölösleges JavKi-m van..)

magyar-magyar szótár 2010.04.04. 02:22:14

@efes: Az a régi, a hosszú hajú fiatalember, az egy másik Esterházy volt, juj, a mostani öreg, A Fejedelem mit kapna tőle... Egy másik Mozgó Világ-ban volt képmelléklet az az egylapra másolt Iskola' .

magyar-magyar szótár 2010.04.04. 02:23:46

... a mai Esterházy simán publikálhatna a Mai Mozgó Világban, csakhát a von Haus aus nyakasság az nyakasság, ha egyébként nem, legalább a látszat orcája kapjon vajszínű paszománytot...

thewitch 2010.04.04. 09:50:10

@efes: az Rousseau volt, de rá meg nem kell hallgatni, mert a nevelésről is úgy írt könyvet (Emil), hogy az 5+ saját kölykét árvaházba adta (ahogy azt már M-M szótár is leírta valamikor)- de az is lehet, hogy Voltaire volt. Műveljétek kertjeitek. Nem kell mindent buddhára fogni.
Az ilyen copy-paste-írókat az elején jól megfizetik a célzatos agymosásért, a végén meg szerencsétlenek el is hiszik magukról, hogy tudnak írni.

magyar-magyar szótár 2010.04.05. 04:58:13

@thewitch: Voltaire-nél olvastam ezt a ficskát R-ról. A Filozófiai ábécé -ben, amit nem Temesi írt, viszont a szótár, az kóprájtja Ferencünknek.