2009.12.12. 06:07
crna gorac
Joszip Broz Tito, Jugoszlávia Atyja azoknak, akik beálltak a partizánseregébe, a sváb és magyar fasiszták földjeiből ígért odaföl Vojvodinában.
részletesen, bőséggel, adatokkal
A crnagoracok a montenegrói szerbek, azelőtt, már Sándor király alatt is feljártak szekérrel Vojvodinába (rosszgyerekül Vajdaság il. Délvidék) , fölfelémenet a náluk korábban érő fekete szőlőből vitek egy szekérderékkal, visszafelé pedig a részibe' tört kukoricából.
A táj azonban idegen volt nekik. A szabadkai magyar televízió készített az 1945. utáni állapotokról egy igen jó filmet: Az elüldözött magyar vagy svábfasizta (azt hiszem, egy állatorvos) házába betelepített crnagoracok csákánnyal verték föl a fürdőszoba keramitját, hogy ne csússzon meg a kecskék körme. Később aztán a család felkerekedett, mert nem szokhatták meg idegenben, vágytak az ő fekete hegyeik közé vissza, ahol leginkább a domb-és hegyoldalakon vadul burjánzó szőleikben szerettek gyönyörködni, a művelés az volt, hogy bozótvágóhoz hasonlatos jatagánkákkal estek neki s vágták venyigéstől (rendesen művelt szőlő kiszáradt volna, a burján árnyékolta a talajt...) szilvát termesztettek, ez is afféle gyümölcs, amivel leginkább szüretkor van munka. Na, meg a kukorica... amiből sose termett elég.
A magamfajta idegen kölyök is, elcsandalikázván egy szabadkai olaszpiac turnéról, hamar elkülönböztetthette a II. világháború előtt szerb ős[ibb] lakosokat a crnagoracoktól. Akik a dudvavert utcaszakaszon az omladozó ház előtt, amin semmit nem javítottak 1944. óta, a tökmagot köpködték ücsörögvést, meg cigiztek, magamfajta kölykök szakadt ruhákban (a szerbek legszegényebbje is az ősi szokások szerint a legújabb digó divat szerint kényes-fényesen pompázott) , azok volta a crnagoracok. Ők is tudtak magyarul, csak valamivel kevesebbet, mint a régi szerbek. Ennyi volt a magyar szókincsük: bazdanyadmacsar pinafasz baszaaja, faszome , gecíje, picsa. Ezt mind el is sorolták.
Később volt szerencsém egy népi folklor műsorhoz Ruzsa Magdi fődgyében járvást, a nemzetiségek gyermekei léptek föl a szinpadon, míg a crnagorac fiatalság vidáman sörözött a szembeni kocsmában, a crna gora-crna gora! kezdetű crnagorac édesbús hazaffyast magyar és [régi, ős]szerb-magyar gyermekek dalolták, így a crnagorac szerb akcentust nem tanulmányozhattam.
Őseimnek mindene odalett, főleg crnagoracok körmei között. Nagyanyám mindig azt kívánta, Tito, több, mint száz évig éljen, igen elkeserítette tehát, amikor Tito idejekorán meghalt. Jóban voltak a részes-kukoricatörésre érkező crnagoracokkal, vásároltak a szőlőjükből- Nagyanyám szerint a szerbek eleve jólelkü, önzetlen, nem irígy és vidám népek, de a crnagoracok méginkább jó emberek, jólelkek. (Nemhiába, ősiföld Montenegro)
Játékos feladat: Találja ki a kedves olvasó, milyen nemzetiségű volt a nagyanyám!
Ajánlott bejegyzések:
![érzékenyítés [roll over]](https://m.blog.hu/du/dudenbuch/image/.external/.thumbs/a49ebcf1d04de46e4bd2debc611c176a_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Humanic (törölt) · http://macso.blog.hu 2009.12.12. 08:43:51
Amúgy a szerbek tényleg vidám népek, a montenegróiak pláne, szeretem montenegrót. Mondjuk én a tengerpartot ismerem, meg ami addig útbaesik.
radiologus.hu · http://www.radiologus.hu 2009.12.12. 18:41:08
Igaz, nem volt 100 éves.
magyar-magyar szótár 2009.12.13. 03:41:31
87 évesen azok a reggelek, amikor az ember 4ó 37 és 39 között két percig azt se tudja, hogy a föld melyik tekéjén tartózkodik, tél-e a nyár.. Az ilyen élmények szinte megszokhatatlanok. Kéznél a lakkfedeles imakönyv a szentképekkel s akkor attól, mint kályhától, pár negyedpercalatt visszatekeredik a világ a helyére, mint kígyó, aki rétes akar lenni... Van ennek az érzetnek orvosi leírása, tudom, de beleérezhetni-e?