olajfűz - keskenylevelű ezüstfa -Elaeagnus angustifolia - eredeti, korrekt nevén arat az internetes növénykereskedelemben. Egyébként az Alföldön közönséges, még a szikes réteken-legelőkön is megél. Honos, bocsjav, nemhonos, kb a törökkor derekán hozták be, puhafa, faragható.

Az ázsiai sztyeppékről származik, fűzfaszerű levele és az olajbogyóra emlékeztető fanyar ízű termése miatt gyakran olajfűznek is nevezik. Gyors növekedésű nagy bokor, idővel görbe törzsű, középtermetű fává fejlődik. Május végén- június elején apró sárga virágai bóditó illatát messze viszi a szél. A mérsékelt égöv déli határán őshonos, főleg a szikes területeken. Csaknem mindent kibír: a szikes vagy homokos talajt és a magas talajvizet is. A szik- és homokfásításra kitűnően bevált, sőt a szikes réteken az egyik leggyakoribb cserjésedést okozó faj. Kertbe gyakran ültetik térhatárolónak, a cserjékhez hasonlóan sűrű kötésben. Nyírás nélkül hajlamos a felkopaszodásra (fává akar nőni), rendszeres nyírással viszont szép sövény nevelhető belőle.

Temése tojásdad, 1-1.6 cm hosszú csontár. Kezdetben szürke, pikkelyszőrös, érés után kopaszodó, sárgásbarna, burka fanyar ízű, lisztes állományú, a csontáron 8 hosszanti sáv található. A termés érés után a fán marad. Törökországban, Afganisztánban, Kína sivatagos északi részein eszik a bogyóját, szárítva kapható a piacokon. Nyersen csak teljesen megérve fogyasztható, a magja is megehető a gyümölccsel. Általában elteszik télire. Leveseket is fűszereznek vele, sörbetet is készítenek belőle.
A keskenylevelű ezüstfát vagy inkább cserjét, illatos virága miatt olajfűznek, olajfának is hívják. Ezüst színű levele, különleges alakja, kellemes illata miatt díszére válik a kerteknek. Nagyobb szerepe van a szikesek, homokos területek befásításában, só- és szárazságtűrő igénytelensége miatt mindenütt meg tud kapaszkodni. Ma már dolomit és mészkőkopárokat is fásítanak vele. A cserje az utóbbi egy-két évtizedben terjeszkedésbe kezdett, olyan élőhelyeket is kezd meghódítani (hegyi száraz legelők), ahol korábban ismeretlen volt. Terjesztésében valószínűleg az itt telelő énekesmadarak is részt vesznek. Összezáródó bozótjában az élővilág elszegényedik, még az avarbomlás és a talajélet is lelassul, nitrogénkötő sugárgombáival viszont eutrofizál, azaz tápanyagokban gazdagítja a talajt. Ez a fásítások esetében hasznos dolog, de a természetes növénytakaró megváltoztatásával jár. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, Nyugat- és Közép Ázsia az Altájig. A XVII. században hozták be Európába, kerti díszként az alföldi szikesek fásításával együtt terjedt el nálunk. (Dr. Barcsay László) www.terebess.hu

Az alábbi kép jellegzetes alföldi olajfűzligetet mutat a belvíz hatására gyönyörűen visszarétesedett szikes legelőn. Valaha az egész nagy Alfeődet a tölgyes szigetek között ilyen rétek borították. A békési-bihari Sár-vidéken híres, lónak való szénát kaszáltak az ilyen réteken, országosan értékesítették. A képen nem látni, de a fű kb 30-40 cm-s vízből nő, durván méteres, az autónyom még tél végéről való. Az olajfűzligetben a kép készítésekor hollópár fészkelt, ezért közelebbről helyét nem jelölöm itt meg. Bezzegóperenciántúli pógárok az ilyen látvány hatására táviratoznak, hogy a betyárbútort meg a nyugdíjat ezután postázzák Cigányországba nékik, ők ugyan haza nem mennek szélmalmos hazájokba többé!

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr401081326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kenguru 2009.04.23. 11:48:19

"ők ugyan haza nem mennek szélmalmos hazájokba többé"

Egyes szelmalmosorszagbeliek elegge paraznak a nagy tengerszintemelkestol, ugyanis.
Ez a latvany meg nekik ezert ekkora cucc, mert naluk az orszag 100%-a hasznositva van valamire.
Nincs olyan hogy "wild nature"

Nem beszelve arrol hogy egy alfoldi tanya manapsag fillerekbe kerul.

Hogy mit tudnak tenni az idoszakos kirablasa ellen, az egy masik tortenet.

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.04.26. 21:17:41

Időszakos kirablás? Az ember mondjuk hat hónap alatt rájön, hogy fejőstehénnek nézik. Megérti, hogy hat hónap alatt egyetlen emberrel sem beszélt, aki ne lopta volna meg. A kis ligete szartól bűzlik, de a spájz is, mert az utolsó kirablás alkalmával valaki beleszart, és a konyhába is. A házát kifosztották, a ligetét valami igénytelen állat szemétlerakónak, dögkútnak használja, tetemekkel, használt háztartási géppel, autógumival és egyéb szeméttel van tele. Joga, lehetősége nincs megvédenie magát, sem a tulajdonát, hiszen a "hatóság" éppen olyan tolvaj, csak nem szarik a spájzba - viszont több bajt, kárt okoz. Simán ki lehetne tenni egy vadleső kamerát, amin rajta lennének az elkövetők, de ugyan begyűjtené-e őket a yard, vagy rálőhetek-e a saját területemen a behatolóra? Na ez az. Így aztán az ember némi ráfizetéssel megérti, hogy miért is létezhetnek ezek a "wild nature" helyek. Hasonló árban amazon melletti telket is árulnak, sőt sztem az élet bölcsőjében, Afrikában is hozzá lehet jutni ilyesmi, sokkal "wildebb nature"-höz. Na most részemről azért inkább egy távol-keleti szigetben gondolkodnék, mármint ott venni valamit. A vadkelet engem már nem vonz. Árban az sem zúzósabb, csak a repjegy, viszont, ha oda messzire utalják a nyugdíjam, és nem kell repkednem, gondom nem lesz: jut is marad is, és egyetlen egyszer nem fogják kirabolni a házam. Az ottani orvosi ellátás színvonala minimum megegyezik a magyarral, mert nálunk az orvos is lop, azzal kezdi. Tehát betörés nem lesz, pedig zárni sem lehet az ajtót, mert nincsen.

Csak ennyi a gond a kis tanyával: egy bandériumot kell szervezni a megvédésére, az meg már cseppet sem olcsó, ugye. Teccik érteni? Meg lehet oldani, hogy soha többé ne törjenek be, egy két kezet meg lábat kell csak eltöretni, és egy két tucat fogat kiveretni, és nincs többé szemétlerakás se, csakhogy ez már valakiknek az üzlete. Tehát fizetni kell, és ha ezt is beleszámoljuk az árába, akkor már egyáltalán nem olcsó vétel - márpedig bele kell. Globális piacon érünk: éppen annyit ér az a tanya, amennyit kérnek érte, éppen annyit, egy fillérrel sem többet.

ibusibus · http://stirlitzblog.blogspot.com 2009.04.26. 21:35:42

..majd, ha egyszer Magyarországnak is fontosak lesznek az emberek, akik ott élnek, akkor emelkedni fog az ilyen tanyák ára. Amíg csak az "elit" sorsa érdekli az országot, addig megmaradnak ezek a helyek wild-nek, olcsónak, és elhagyatottnak, mint egy "művelésen kívüli" filantróp telep.. Ennyi erővel a Csernobil környéki területek dús és egyedülálló flóráját is lehetne dicsérni. Soha nem felejtem el, külön engedéllyel mehettünk csak be a Hortobágyra forgatni még '88 környékén, és mit találtunk a kedves kollégámmal a legszigorúbban védet Nemzeti Park legeldugottabb helyén? Egy eldobott Postinor levelet.. Később aztán lett a környéken sörösüveg és tejeszacsi is a gyűjteménybe.. - szóval hagyjuk ezt, mert ez álszentség és önámítás.

blúdiginipig 2009.04.29. 08:12:05

Csak megjegyzés: az Elaeagnus angustifolia nem honos Magyarországon, egyes kutatások szerint a török korban vagy nem sokkal utána lett betelepítve jó mézelő tulajdonságai miatt. Amúgy invazív faj természetvédelmi és ökológiai szempontból a visszaszorítása lenne szükséges. (Biológiai inváziók Magyarországon ÖZÖNNÖVÉNYEK, Természetbúvár, 2004)

magyar-magyar szótár 2009.04.29. 09:36:31

@blúdiginipig: Teljesen igazad van, mindenben. Most az, hogy mi gyomfa, meg cserje és minem, tekintve az emberiség irreverziblis pusztításait.. Khrmmm, erről lehetne vitatkozni, mondjuk egy szép kerek alfeődi tőlyerdőhöz kéne 3-400 nyugalmas év, amikor a tisza vize arra jár, amerre folyása van. Azonban a helyilakosság leszokott a négyszer avattott gyócsgatyák hordásáról, és a napi alsógatyaváltás meg a patyolat bluejeans nem kedvez télvízben a szigetekről szigetekbe Suzukival hajtásban. Ígytehát a Tisza szabályoszás miatt szíkesedő pusztaságban az olajfűzligetek a szükséges rossz. Ugyanez az akáccal kapcsolatban, csúnya gyomfa, de nemsokára minden télen usq 4-6 milla ember fog biomasszáért a határba kimenni, ki lehajol a tövére láncfűrésszel, ki kényelemsen csípőből dönti le, kulturköröktől függően esetleg céget alapít erdőlopásra, tehát a szorgos akácnak aligha lesz ideje mindentfelzabáló gyomfaként elterpeszkedni. Ésígytovább.

blúdiginipig 2009.04.29. 12:11:25

@magyar-magyar szótár:
Honosak és sziken is megélnek - megjegyzem itt minálunk az Alföldön nem mindenhol van, nem a Hortobágy az alap - fekete, fehér, szürke nyarak, magyar kőris, vadalma, vadkörte, veresgyűrűsom, stb. Szóval van egy csomó erdőalkotó, csak nem hagyjuk kibontakozni, még a növekedési sebessége (vágás érettsége) sem kisebb a behurcoltakénál, csak nehezebb gépi munkával gondozni. Az olajfüzek meg jó vadbúvóhelyek és alapvetően rengeteg ilyet telepítettek az elmúlt 40 évben az elvtársi körvadászatok okán. Amúgy meg asszem van valami definíció a honosra, talán az, hogy több, mint 2000 éve van a Kárpát-medencében és nem ember által került be (ez utóbbit nem tudom hogyan bizonyítják). A többi résszel egyetértek.
Tisztelettel.