2009.03.31. 06:54
kamarilla
kamarilla - a kormányzó , nem hivatalos, a háttérből cselszövésekkel irányító titkos kör, klikk. A kamarilla eredetileg kis, esetleg titkos szobácska a nagy és pompás uralkodói terem mellett. Gyermek és elaggott királyok, királynők mellett működő tanácsadói testület bábjait mozgató valóságos hatalmasok.
A kamarillisztikus kormányzás a feudális társadalomban igen gyakori. Így pl Magyarországon az un "szociálizmus" vagy "cuccjialista rencer" idejében végégig kamarillisztikus kormányzás működött. A parlament [itt: országgyűlés] szavazó bábok gyülekezete. A Kádár -rendszerben a nép szórakoztatására beültettek nyélonfejkendős parasztnéniket, jelentős művészeket vettek kilóra, vagy használták ki szen'meggyőződésüket. Tudósok, sportolók is díszítették a karélyt. A Párt Központi Vezetőség-e [KV] majd a KB [Gözbondibizoccsoog] "döntött" a lényegi kérdésekben, majd a "parlamenten" simán áttolták bármely döntésüket, az un "kormány" vagy "kormánytagok", a miniszternek látszó személyek funkciója pedig az volt, hogy a nép előtt a döntésekért felelős személynek tettessék magukat. Ha valaki nagyon ugrált, mint Dr Vályi Péter, az Új Mechanizmus atyja, könnyen beleeshetett vasműlátogatáson egy nagyobb kokillába.
A vállalati vagy területi vezetők, kiskirályok, az informális hatalmi ágazat vazallusai lobbyzásaikban szinte sohasem a nyilvánosság számára kialakított kamu-intézményrendszer bugyraiban kavartak, hanem a Kamarilla felé törekedtek, ott lehett igazán kijárni törvényenkívüliségeket.
A bécsi udvarban a XIX. sz. első felében Metternich herceg vezette a Kamarillát, aminek léte nem is volt annyira titkos...
Séma kamarillisztikus kormányzásra:
Kamarilla -valóságos belső titkos hatalmi csoport döntési pozícióban felelősség és főleg felelőségre vonhatóság nélkül. Tagjai: A. vezető, irányítja a külügy, a belügy, a hadügy és a pénzügy vonalait. B. titkosszolgálatokat felügyeli C. "rendvédelmi miniszter" valójában pénzügyi főtanácsadója A-nak. C. A jóbarátja , a titkos pénzelosztási ágazat felügyelője, esetleg nyiltan is miniszter lehet. Alapvetően azért vállalnak, hangsúlyozom, szerepet, a kamarilla tagjai újabban a legyalázott és formális államvezetésben is, hogy részesüljenek a felső állami vezetőknek kijáró személyes védelemben.
Kedves olvasóim megkérdezhetik, hogy hol a lufaszba’ van pl az állítólag demokratikus berendezkedésű Mintaország szabad sajtója olyankor, amikor egy szűk, spekuláns üzleti -és baráti társaság alkotja a kamarillát. Kérdezzék csak drága olvasóim, kérdezni, azt lehet! Volt a kamarillisztikus kormányzásnak egy meglehetősen primitív, naródnyik változata Magyarországon 1998-és 2002 között. Akkor a sajtómunkásság a legvitézebben harcolt a súlyos politikai elnyomás, a sajtószabadság rettenetes elnyomása mellett is, pl az Élet és Irodalomban átlag kéthetente ábrázolták a Kamarilla fejét és tagjait a szájukból kilógó fasz alakú nyelvvel, faszalakú mikrofonba beszélve vagy saját faszukat szopták vagy egymásét, ritkábban indián fejdísszel.A naródnyik kamarillában is a miniszterelnök barátja volt a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. Az iszonyatosan elnyomott sajtó élesen támadta a miniszterelnök heti 10 perces rádiós kinyilatkoztatásait.
Kormány - jelmezes bohócok gyülekezete. A kormányfő lehet pl un. médiaminiszterelnök-ként akár a Kamarilla tagja is. A minisztériumok közül a Kancelláriaminisztériumnak van szerepe, ugyanis a titkos vagy valóságos hatalmi szálak oda futnak össze, onnan irányítják a kommunikációt és a szajkómunkásságot meg a nyalógépezetet és bérbloggereket meg a köztudatdeformáló hírdokkokat.
A lobbyzók sem a minisztériumokba törekednek kijárni valamit. (Mintaországban pl 2006. augusztusában a kormányzópárt lobbyzói nyíltan lázadoztak A. és barátja-üzlettársa B. ellen, aki akkor kancelláriaminiszter volt, mert 2-3 hetes időpontokat kaptak, akkora volt a forgalom, a titkos belső lázadásnak A. gyújtóhatású rethorikai remekműve piacradobása vetett véget: a pártszerűség ben elhallgattak a kritikus hangok.)
A többi minisztérium, főleg Mintaországban, ötletgyártással és azok lekomm'jával foglalkozik -természetesen végrehajtás a fasorban, a negyedévenkénti Új Program és a szüntelen ötletvihar a mozgás látszatát kelti... A minisztériumok adminisztrációja tizenkétórázik, A Főnök asztalára új s új ötleteket kell lerakni, a keddi ötletet felszámolja a csütörtöki, majd rájukfordul a pénteki - gyakori, hogy a hétvégék is ötletelgetgetésekkel telnek. A minisztériumok egyik ötletforrása az internet, bármi állításhoz akármilyen érvek összeguglizhatóak, meg vissza is. A másik ötletforrás pályáztatás: kamupályázatokat hirdetnek, a pályázatot eredménytelennek vagy okafogyottnak nyilvánítják és az anyagokat lenyúlják. Mintaországban annyi tanácsadó van, hogy már-már szellemi janicsárságnak nevezhetjük őket, számuk több tízezer, mind állami pénzen, egy párhuzamos titkos hatalmi ágazat vazallushálózataként működnek vagy semmittesznek, attól függ. Pl az un "únióstanácsadói" hálózatok egyike a kormánypárt bukott embereinek szpáhi-javadalma.
Mintaországban államközi szerződésről a Kamarilla vezetője utólag tájékoztatja az országgyűlést, meg a külügyminisztert, valamint azt a laza államszövetséget, aminek Mintaország a „szegényembere” [eredetiben: szégyellnivaló szegény rokon a slum-ből –a szerk. megj.].
Parlament -szavazógépesített bohóctréfa. A Kamarilla a demokratikus intézményrendszer rombolása és romjai legyalázása közben a közfigyelmet és a felelősséget a parlamentre tereli. Minél nagyobb a cirkusz a parlamentben, annál inkább tapsol a zistenatta nép a demokratikus intézményrendszer e főeleme eltiprásához és formálissá tételéhez. A zistenatta nép [ Mintaországban A. eufemizálása a kormánypártban használatos parasztok helyet] tapsolva követeli a parlament megkisebbítését amivel egycsomagba kerül az egyéni , körzetből bejuttatható képviselői forma eltörlése, de ilyen apróságokra ki figyel, amikor a ro'attak píze 600 helyett majd 400 lesz. Minél kisebb a képviselő láthatójövedelme, szavazógéppé tételéhez annál könnyebb lezsarolni vagy korrumpálni.
A saját lábábában hasraeső balfácán „ellenzék” áll. tám. hiv kommunikáció által Rém-esre fobizált politikai-félanalfabéta seggfejek gyülekezete, akiket a saját ötleteikkel (pl "szakértői kormány") csapdosnak kupán a közönség ( külföldi sajtó) derültségére. A kamarillisztikus kormányzásnak igen mókás jelenségei vannak A-n pl, mint belevaló kópén kacarásznak azok, akiknek húsába nem vág a kormányzása.
Példa Kamarilla kormányváltására:
Az elkopott arcú médiaminiszterelnök az új face kialakításáig átjátsza a miniszterelnökséget barátjának és régi üzlettársának, C-nek. Csak Mintaország sajtója nevezi ezt a hoaxot kormányváltásnak, még a permanens alkoholizálása miatti agyi dementiá-ban szenvedő félanalfabéta nyugdíjas nyájajuhász sem veszi be ezt az új dumát. A tőzsde fütyül rá, Mintaország pénzének árfolyama detto. Csak a Kamarilla bérellenzéke kíváncsi az "szakértői kormány" tagjaira. A titkosszolgálatokat természetesen A. régi üzletársa és barátja B. felügyeli az "új kormány"-ban is. C. nagynyilvánosság előtt azt hazudja, hogy nincsenek politikai ambíciói -és a plafon se szakad rá. Az új médiaminiszterelnöknek már első mondata hazugság, miszerint reformjai mindenkinek fájni fognak. Valójában azonban csak a proletároktól és a dolgozóktól von el, szociális juttatásokat csökkent, de a spekuláns és offshore-izált tőkéket, a spekulációval összeharácsolt pénzhegyeket érintetlenül hagyja, méghozzá azzal a nevetséges ürüggyel, miszerint a tőkésekhez azért nem szabad nyúlni, mert azok ugye munkaadók. (Valójában a spekulalisták legnagyobb ellensége és egyben vadászterülete a hagyományos klasszikuskapitalista tőke. Spekulalista húsz embernek nem ad munkát, a "szabályos tőzsdei művelet"* keretében megkaparintott nagyvállalatot lefosztja, rabolja, javait értékesíti, semmiféle, még taktikai időtávú üzleti elképzelései sincsenek [HajdúBÉT ill Leisztinger-típusú spekulalista lefosztás .])
Kacagtatóan mókás volt pl a legutóbbi "kormányváltás" lekomm'ja, aminek kommunikációs terve a netokratikus öngerjesztésre épült. A papír -és hagyományos média képtelen volt követni a nagyszámú miniszterelnökjelöltet, a kommunikációs zűrzavarhoz netokratív tömegek jellegzetesen netisztikus népköltésekben még maguk is odapancsoltak a hoaxális miniszterelnökipályázatokal és önjelölésekkel, így a lakosság már a 3-4-ik napon abban is biztos volt, hogy szinte nincsen is a levitézlett médiaminiszterelnöknél alkalmasabb, meg ha van is, egyfasz mind. Néhány napos köztudatpocsolyásítás után már "észrevétlenül" meg lehett valósítani a "kormányfő" váltást, vagyis C-t szemrebbenés nélkül, mint "új kormányfő"-t lekommunikálni, akinél nahát, és ugyehogy, nem is volt jobb név.
*Mintaországban szabályos tőzsdei műveletnek nevezik a bennfentes kereskedést is ..sőt, éveken át, nagysorozatokba bennfentes-kereskedhet a Kamarilla szűk barátikörébe tartozó spekuláns, sőt, ő finanszírozta a Kamarilla bér-ellenzékét, a "jó-jobboldali pártot" a kitalálása körüli humbugban.
Szólj hozzá!
Címkék: kamarilla
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.