2009.01.20. 08:40
rendszerváltás
"A mai rendszer legnagyobb problémája az, hogyan tudna megszabadulni a marxizmustól anélkül, hogy a hatalmát elveszítené." /Szabó Lajos* élhetetlen, képzőművész és filozófus 1951./
rendszerváltás - politikai és össztársadalmi roulette a késő- avagy szociálfeudalista államszerkezet és politikai irányítás átalakítására a múlt században, nagyjából 1988- és 1994. között. Sarkalatai:
pluralizmus
-önkormányzatiság -A társadalom a maga természetes tagolódásában, inkább földrajzi, semmint politikai determináltságban az Union Publique, a Nyilvánosság, a Demokrácia elveinek megfelelően dönthessen saját ügyeiben vagy legalább véleményét kinyilváníthassa. Az önkormányzat praktikusan afféle népképvislet, ami a nép-et annak egyéb elfoglaltságai (munka, család, szórakozás, alvás, egyéb) idején is megfelelően képviseli.
-népképviselet -az országgyűlés képviselő a választóikat képviseljék, ne megfelelő- és szavazógépek, díszpéldányok, a "társadalom reprezentatív mintá"-ja legyenek. A szocializmusban ugyanis lényegében Az Állam látszólagos politikai rendszere mellett A Párt ideológiailag összefogott informális rendszere volt a döntő-irányító-törvényhozó Szerv, a "képviselők" lényegében csak afféle megszavazógépek voltak, akik a párt utasításainak megfelelően nyomtak igent. Természetesen a demokrácia látszatának a feudalizmusban is megadják, amit megkövetel, tehát mindig volt bizonyos számú ellenszavazat, sőt, olykor bizonyos képviselőkkel ellenbeszédeket írattak, vagy ilyen felolvasását engedélyezték. A képviselő legyen visszahívható! -ez volt a Szakállas Pulóveres [ma Felnőtt] Bácsik főjelszava a rendszerváltás idején. Ilyen úton kerültek először szakállaspulóveresek (némelyik persze fényesrebortvált volt) a parlamentbe. Persze a tudatot a lé [money] határozza meg, tehát, ha már bent ül a képviselő, akkor gyorsan és először azt szavazza meg, hogy ne lehessen őtet csak úgy visszahívni. Ma már a legorcátlanabb aljasággal szóbűvészkednek Felnőtt Bácsijaink amellett, mekkora anarchia is lenne abból, ha csak úgy vissza lehetne hívni a parlamenti[szavazógépezet]ből egy képviselőt. A másik orcátlan néphülyítési ágazat pedig demagóg módon kihasználja az ostobának és zsírergyának hitt nép azon tévképzetét, hogy a parlament tökfölösleges. Központi politikai akarat is a demokratuikus intézményrendszer oldalbafütyülése, meg még a "nyilvánosság őrei" a Felnőtt Bácsik, persze jópénzért, asszisztálnak is ehhez, és táplálják demagógiákkal a nép tévhitét a parlament tökfölöslegességéről. Természetesen gazdag külföldi példákkal. Hiszen mire nem találni példát az emberiség gazdag történelméből. Isten állatkertje szinte végtelen-nagy.
-nyilvánosság Eleinte még a parlamenti munka is a nyilvánosság előtt zajlott. Amint a parlamenti munka egyszerű bohoctréfává züllött le, egyre inkább a bizottsági munkára szűkült (vagyis a láthatatlan szférába került át), a képviselők a népképviselet helyett a pártszerűség szempontjainak feletek meg, a parlamenti munka is a pártok kamarilláiban (sőt, budoár**- jaiban..) folyó későfeudális cselszövevénnyé züllött. A nép teljesenhülyének nézése közepette néha ugyanazok az egykor szakállas és pulóveres nagyokosok , ma Felnőtt Bácsi-k verbalicce lecsulázzák egykori fennkölt (nyugati import, antik, múzeális értékű) elveiket. A nyilvánosság nagyon hamar politikai megfelelésbe züllött le, mindig csak akkor volt érdekes, ha a Felnőtt Bácsiknak nem tetsző politikai oldal" volt kormányon. A Felnőtt Bácsik 1993-ban még csak egzisztenciális félelmeiket élték ki a nekik megfelelő párt nagy seggjeinek nyalásában, és nem vették igazán komolyan azokat a baromságokat (pl a Horthy-resaturációval való fenyegetést) amikkel a hülyének nézett népet etették. A sajtószabadság illúziója a múlt század 90-es éveiben még tartotta magát. Az MSZP főpénztárnok Máthé László és bandája köztörvényes bűncselekményeit A Párt-nak akkor még nem Központi Ideológia Lapja, a Mozgó Világ leplezte le. Hivatászerűen tevékenykedtek tényfeltáró újságírók. A szelektív ténykezelés még gyerekecipőben járt. A korrupció növekedésével, azzal, hogy a maffia egyre magasabb-és magasabb politikai körökbe épült be, a tényfeltáró újságírás hanyatlani kezdett, először beállt napipolitikai érdekeket szolgálni, majd 2005-tel elment jólfizetett munkanélküli szabadságra azzal, hogy nincsenek már tények, amiket fel kéne tárni. Hát, valamennyire meg is lehet érteni őket, bár nálunk nem lelövik mint az orosz bankfelügyelet elnökét 2007. auguztusában, a nemmegfelelő funkcionáriust, csak pofánvágatják egy kurta seprűnyéllel. No, de hogy Politkovszkaja sorsra nem akar jutni senki, az is biztos. Nem használ a nyilvánoság illúziójának a papírterek összezuhanása. Egyre kevesebb papírújságíró kap honoráriumot, a nyalóbloggerek tömege pedig lényegében ingyen melózik, ez is a politikaimegfelelésre, benyalásra, stréberkedésre neveli a maradék írástudókat, akik aztán persze rossz lelkiismeretük ápolására a kijelölt boxzsákembereken (Tóth Károly MSZP-s képviselő, Lendvai Ildikó többezeréves mondása a gázáremelésről, Gyurcsány egy-egy, különben direkt ilyen célra is kitalált/kitálalt bon mot-ja,etc. ) élik ki "vérszomjukat" és tetteik magukat pártsemlegesnek...
-a paternalista állam lebontása A Jó Apa Tápláló Fasza (vö. Kádár Fasza ) Állam lebontása. A paternalista állam későfeudális államforma. A marxista utópiák leninista, majd sztalinista revíziója a marxista utópia céljt verbális, réthorikai célként fogalmazta meg, gyakorlatában azonban [Sztalin, A Gazda, A Jó Cár Atyuska ] visszarendeződött a feudális hűbériségbe, amiben elsősorban a származás határozza meg az uralkodó elitbe kerülést, majd pedig az ideológiai megfelelés, stréber benyalás. A tehetség szinte mellékes. Sőt, kontraszelektív módon a bonyolultgondolkodású értelmiségit leselejtezik. Természetesen a A Durov kutyája elv mellett azért egy-egy tehetségesnek is adnak teret, hogy lám-lám -mutogatni lehessen...
-szakértői kormány A szociálizmus (helyesen: cuccjializmus) a kormány leginkább lebutult politikai díszpéldányokból, bohócokból jólébeszélő szakmaianalfabéta bohócokból, pártszerű seggfejekből állt. A dógozó tömegek sokszor már egy-egy miniszter neve hallatán is röhögésbe törtek. Ha egy "minisztert" érdemei elismerése mellett váltottak le, akkor a hülyének lenézett nép azonnal tudta, hogy a mocskos aljas korrupdisznó valami nagyobb baromságot követelt el vagy könyékignyúlásban véletlenül hónaljig szaladt a keze. A kádári államvezetés lényegében A Párt egy meglehetősen informális titkos testületének a kezében volt, és ez csak részben felet meg A Párt Központi Bizottság-ának. Amint a legegyszerűbb mezei, falusi pártbizottság soros ülésén is mindig eljött az a rész, amikor a valóságos hatalmon kívülieknek mgköszönték a részvételt, majd megvárták, amíg kihúznak a vér-be és előkerülhet végre a pályinkásüveg meg a sörök a valódi döntésimechanizmusok beindítására, úgy működött ez egészen nagy magosságokban is. A Kádár rendszert nagyjából 10 év alatt sikerült kiismernie a népnek. Minden termelőegység téesz vagy ipari üzem főembere tudta a kijárás menetét. Hiszen rendesen ezekben a termelőegységekben sem az elnök vagy a vezérigazgató volt a főgóré, inkább a főkönyvelő, valamely alsóbb igazgató, vezérigazgatóhelyetes. A szürkeeminenciás jellegzetesen feudális, titkos hatalmi ember. A korrupció útjai hozzá vezetnek, a Felség rajta kerszetül befolyásolható a döntéseiben. A rendszerváltás egyik fő célja az lett volna, hogy valamilyen titkos párttestület helyett nyilvánosan ismert, ellenőrizhető, számonkérhető és szakértői testület alkossa az Államot legfőképpen vezető szervet, ami beszáémolási kötelezettséggel tartozik a parlamentnek, nem pedig utólagos és felületes magyarázkodásokkal. Felelős továbbá nem csak a parlamentnek, de egyébb felügyelő testületeknek. A mintákat természetsen innen és ami lényeg, onnan is importálták a szakállas pulóveres bácsik, egy kis franko-latin, egy csípet anglo-saxo és nagyon-nagyon sok 100 éve lejárt szavatosságú, a gyakorlatban soha nem alkalmazott, a Kádár-rendszerben tiltott államfilozófiai okoskodásból barkácsolták össze a rendszerELKÉPZELÉSt. Az Elnöki Tanácsi (tökfölösleges, dísz) testület helyett konkrét fizikai
-Köztársasági Elnököt találtak ki, akinek államvezetéstechnikai funciója lényegében a kormány-és parlamenti váltások körüli, államjogilag lebegő (ex-lex) állapotok áthidalása a demokratikusság látszatában. Egyik rendszerváltó párt sem akart "erős köztársasági elnököt", ennek egyszerű akkor jópofának tűnő napipolitikai indoka volt, ti. nem akarták, hogy az akkor még nem rendszerváltó -nak számító MSZP Csúnya Bácsi -ja, Pozsgay Imre legyen a köztársasági elnök. (Pozsgay akkora formátumú rendszerváltónak érezte magát, hogy úgy hitte, egyszerűen kijár neki a köztársasági elnöki funkció. pesze nyilván Erős Köztársasági Elnöki Rndszert képzelt el) Félő volt, hogy a Felnőtt Bácsik-tól már akkor is ostobának és zsírergyának képzelt nép egy sima választásban egyszerűen és elsöprően megválasztaná a Csúnya [és valljuk be, rozinéni szappanoperalseő szemövegén által kövér, tokás] Bácsi-t. Amikor a Felnőtt Bácsik-nak megfelelő [A Nagy Apa -képbe illő] a köztársasági elnök, akkor a Felnőtt Bácsik ugyanazzal a szájukkal csacsognak az inkább erős köztársasági elnöki rendzser mellett, mint nemmegfelelő elnök esetén ellene. Illetve köpködtetik le a butának nézett ergya zsírnéppel a köztársasági elnököt. (Ma bérbloggerek adják föl a témát, és önkéntes nyalóbloggerek segítik a néphülyítésben A Felnőtt Bácsi-kat... Aztán jönnek a "közvéleménykutatók" és célzatos lekérdezéseikkel befejezik a kommunikációs cél valósággá hazudgálását... majd a bérbloggerek a koch-olmányon keresztül elkezdik ostorozni a zsíregyának lenézett hülyenépet, akik blogoszferiálisan tapsikálnak is osztán ehhez... )
- a korrupció letörése, fölszámolása A feudális államot nem sújtja , hanem lényege a korrupció. A korrupció anyagi és szellemi (ideológiai). Amint a "sötét Középkor"-ban nem azért ment valaki papi pályára, mert "Isten"-t akarta szolgálni. Sőt, az egyházak főemberei között is különösen istentelen figurák is voltak. Koronkint a feudális államban, többnyire feudális anarchia idején, akadhat olyan személy (király, Nagy Apa), aki új, stabil, kiismerhető, egyszerű és világosan korrupt rendszert állít fel. A leosztásban mindenki megkapja a szerepét, aki beáll a sorba (ideológiailag korrupt) aki nem, annak annyi. Ilyen volt pl a maga idejében a közvélekedés szerint igazságtalan, népnyúzó, zsaroló, kizsákmányoló és háborúcsináló Mátyás király. A korrupt és feudális államban az adózás csak egy dolog, az adószedést bonyolult rendszerben űzik, a beszedett adó vagy el sem jutnak a kincstárba, vagy jócskán megsarcolják vagy maga a rendszer emészti föl.
-a kontraszelekció letörése - A kontraszelekció -ban az ideológiailag vagy származásilag megfelelőek előnyben vannak a valódi tehetségekkel szemben. Sőt, lényegében a rátermettség és tehetség akadálya az érvényesülésnek. Kontraszelektíve feudális államban a nemmegfelelő emberek vannak a nemegfelelő helyen. A késő, a szociálfeudalizmus kontraszelekció szempontjából még rosszabb, mint a nyílt feudális rendszer.
reformok - na, ebben aztán hián nem is volt soha. A Kádár Fasza leglényege maga a reform. Már eleve a Munkás Paraszt Forradalmi Kormány egy reform volt, aztán reform a téeszesítésben a kádári, mert lenini jellegű. Reform volt a centralizáció (a tanyarendszer felszámolása, a nép budapestreköltöztetése, NagyBudapest) a decentralizáció. (Az ipar vidékretelepítése.) Reform volt az Új Gazdasági Mechanizmus, majd reform Nyers Rezső és Fock Jenő lapátratétele (érdemeik elismerése mellett). Aztán jöttek a reformkommunisták, majd a Rendszerváltó Évek, mint permanensreformok, majd 1994 -ami a horthy-resaturáció fenyegetésével szemben szakértői kormányt és reformokat igért. Ennyi reform ennyi négyzetkilométerre és lélekszámra még nem potyogott a világtörténelemben, mint a magyarra 1945-és 2009. között. Reform volt a földosztás 1945. tavaszán, reform a tagosítás, téeszesítés , reform az, amit ma Nagy Imrének tulajdonítunk 1954-ben, a téeszrendszer fellazulása. Reformok voltak 1955-ben, pl a sajtókiadványok szinesedtek, túrisztikai magazin is megjelent. I tak dalse, a dalse, a dalse... A mélymagyar reform leglényege, hogy belefogunk valamibe, be se fejezzük, már alakítjuk, másréttyeződebb, Bezeg Ausztria, svédadórendzser, a külföldi jobb, ejráérünkarramég, menetközben módosítjuk, re-reformáljuk, aztán re: és még re: -ebb...
*Szabó Lajos.becopy innen: www.exsymposion.hu/szerzo/394
 | 1902. július 1-én született Budapesten, szerény körülmények között élő polgári textilkereskedő családban, két bátyja és Boriska nővére mellett (aki egész életében segíti, ahogyan csak tudja), legfiatalabb gyermekként. 1919 A Tanácsköztársaság leverése után kizárják a felső ipariskolából, ahol kémiát tanult. A 20-as évek elején rövid ideig az illegális kommunista párt tagja. Az évtized végén Kassák Lajos Munkakörében vesz részt, melynek szellemét azzal lehet jellemezni, hogy egyesíti a politikai elmélet és a művészet forradalmiságát. 1930 Kassák távozásra szólítja fel a Munkakörből, mert a Szovjetuniót nála is élesebben bírálja. Mintegy félszázan vonulnak ki a teremből vele együtt, Justus Pállal az élen. Ezzel létrejön a magyar oppozíció, amely elutasítja a kizsákmányoló kapitalizmust, de a létező szocializmust is. Szervezetük nincs, illegális szellemi, politikai mozgalmuk vezetői Szabó és Justus mellett ekkoriban Szirtes Andor, Tábor Béla és Partos Pál, aki Bertolt Brechttel együtt a ma már világhírű anarchista-marxista Karl Korsch köréhez tartozott. 1931 Szirtes Andorral, Justus Pállal, Tábor Bélával, Heinlein Károllyal és Partos Pállal közösen lefordítják, és "Lantos" álnéven kommentárokkal ellátva publikálják Marx "Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatába" című munkáját. A kommentárokat Korsch nagy elismeréssel fogadja. 1931—32 Két ízben, összesen néhány hónapig Németországban tartózkodik: Berlinben Korschnál és Frankfurtban az Institut für Sozialforschungban. 1932—33 táján már nemcsak a direkt politikai praxist, hanem a marxizmus elméleti kereteit is szűknek érzi. Tábor Bélával és a szexpolos Békeffy Zoltánnal a freudizmust és a jungianizmust tanulmányozzák, azok művészeti vonatkozásaival együtt. 1933 A freudizmust tanulmányozni mennek Bécsbe. Itt a bécsi rendőrség megtalálja zsebében Lenin Sztálin-ellenes testamentumának másolatát, amelyet Korsch küldött vele Magyarországra. A rendőrség kommunista ügynöknek hiszi, így egy hét vizsgálati fogság után Párizsba toloncolják. (1957-ben, mintegy elnézést kérve, ugyanez a rendőrség udvariasan kiadja neki az akkori kiutasító végzés eredeti példányát.) Párizsban együtt lakik barátjával, Vajda Lajossal. 1934 Mindketten tüdőbetegen térnek haza Párizsból. Szabó Lajos fél tüdejének eltávolítása után elhagyja a klinikát. Vajda Lajos életének még hátralévő hét évében válik a magyar absztrakció nagymesterévé. Az évtized közepére Szabó, Tábor és Békeffy útja elválik a mozgalomtól, pontosabban a többiek már nem tudják őket követni. Tanulmányaik során egy-két év alatt feldolgozzák Nietzschét, Buddhát és a Védákat. Ekkor tudatosul bennük, hogy saját vallásosságuk a Bibliában gyökerezik és gyökerezett a korábbi évtizedben is. Így érthető, hogy Szabó és Tábor barátsága miért azzal a mondattal veszi kezdetét, amelyben Szabó Lajos egyik nyilvános előadásának lényegét foglalja össze "A klerikális felekezetek ellenforradalmiak, de a vallás a forradalom maga." 1935—37 Házassága Bálint Klárával, akivel a mozgalomból ismerik egymást, és aki később Szerb Antal felesége lesz. 1936 Ez időtől kezdve Tábor Bélával együtt legközelebbi szellemi rokonaiknak a dialogikus gondolkodókat tartják, a zsidó Franz Rosenzweiget, a katolikus Ferdinand Ebnert, valamint a spekulatív misztikát. Ez marad szellemi alapállásuk egész életükben. Ebből a pozícióból íródott az ebben az évben megjelent és 1991-ben újra kiadott Vádirat a szellem ellen című közös könyvük. Szerb Antal a Nyugatban, Fejtő Ferenc a Szép Szóban méltatja a művet; Hamvas Béla a Választól kapja vissza túl lelkesnek ítélt recenzióját, amelyet e katalógus most újra közöl. Hamvassal ekkor már személyesen is ismerik egymást. 1937 A hit logikája címen megjelenik teocentrikus logikája. Ugyanebben az évben Haborim címmel elkészül (ill. összeáll) egy zsidó szellemi irányultságú folyóirat első (és egyetlen) száma. A címlapot Vajda Lajos készíti, a vezércikket Tábor Béla írja. Szabó az Adalékok a marxizmus bírálatához című írásával szerepel benne. 1937—38 fordulóján Szabó intencióira Tábor Béla Darányi győri beszéde után elkezdi írni A zsidóság két útjá-t. 1938 Feleségül veszi Pallos Magdát. 1939 A zsidó törvényeket provokációnak érzi és ezért, mint kikeresztelkedett családból származó zsidó visszatér a zsidó hitközségbe. 1940 Behívják munkaszolgálatra, de egy-két hét múlva tüdőbaja miatt leszerelik. 1941 májusától tüdőbajával több hónapot tölt az új Szent János Kórházban (a haldokló Vajda Lajos is ott fekszik). 1944 tavaszán deportálják Auschwitzba. 1945 januárjának végén szabadul Auschwitzból. Felesége, Pallos Magda júniusban érkezik vissza a ravensbrücki koncentrációs táborból. 1945 őszén Hamvas Bélával és Tábor Bélával megindítják a "csütörtöki beszélgetések" sorozatát, egy esetleges hármas munkaközösség reményében. 1946 Pallos Magda halála. 1946 Megjelenik Irodalom és rémület (Diárium), valamint Művészet és vallás (Mouseion) című tanulmánya, közülük az utóbbit itt közöljük. Ezen tanulmány előadás formájában hangzott el az Európai Iskola egyik összejövetelén, ahol szűkebb baráti köre is jelen volt: Fülep Lajos, Molnár Antal, Hamvas Béla, Kemény Katalin, Kállai Ernő, Mezei Árpád, Tábor Béla Mándy Stefánia, Veszelszky Béla, Bálint Endre, Jakovits József, Vajda Júlia, Huszár Magda, Kotányi Attila, Antalffy Mária, Kunszt György, Bíró Gábor, Bíró Endre, Gedő Ilka, Surányi János, Hoszpodár Zsuzsa, Neukum Lea az utóbbiak a fiatalabb generációból. 1946—48 Szemináriumokat tart különböző tárgykörökből: pszichológia, értékelmélet, jelelmélet, prizmatika (esztétika etika logika hármas egysége), a halmazelmélet kritikája, nyelvmatézis, mozgalomelmélet. 1948—56 A megváltozott politikai körülmények miatt a beszélgetések személyesebb formában folytatódnak. 1954 Az első kalligráfiákból házikiállítást rendez Kotányi Attila és Szabó Lyubomir, amelyre a modern művészet iránt érdeklődők mind ellátogatnak. A belépő Hamvas Béla így ad hangot csodálatának: "Megint Lajosnak sikerült az áttörés!" (Második magyarországi kiállítására 1980-ban kerül sor a Fiatal Művészek Klubjában, a harmadikra pedig 1994-ben a pannonhalmi apátságban.) 1956 tavaszán a Petőfi-kör inspirációjára Szabó Lajos képzőművészeti vitafórumot hív össze, modern művészek és kritikusaik részvételével a jövendő szabad művészetpolitika előkészítésére. 1956 augusztusában házasságot köt Polgár Ágnessel. 1956 októberében a magyar forradalom alatt, az oroszok visszatérése után Déry Tibor Szabó kezdeményezésére a neki és másoknak szállást adó barátoktól nap mint nap telefonon értesül a világpolitika eseményeiről, amit Dérynek nem áll módjában követni. 1956 decemberében feleségével és baráti körének fiatalabb részével együtt elhagyja az országot. 1957 végéig sok-sok ezer magyar menekülthöz hasonlóan Bécsben tartózkodik. 1957—61 Brüsszelben él. 1957 decemberében első nyugati kiállítása a brüsszeli Palais des Beaux-Arts-ban Bálint Endre, Kotányi Attila, Szabó Lyubomir és Vajda Lajos részvételével. Szabót és feleségét, politikai menekült státusuk ellenére, a Belgiumba sodródott magyar barátoknak sikerül a kiállítás és a tartós áttelepülés lehetőségéhez segíteni. 1958, 1959, 1960 További kiállítások Brüsszelben. 1960 Németországi körút, kiállításokkal Münchenben, Dortmundban, Hamburgban és Hagenben. Egy vitafórumon közös dobogón lép fel Ernst Blochhal. 1962 Áttelepül Düsseldorfba. 1961, 1962, 1964, 1966 Kiállítások Düsseldorfban, Hagenben, Essenben, Párizsban. 1963—67 A hidegháborút elemző, valamint a csillagászati és egyéb kutatásokra vonatkozó asztali beszélgetéseiről) feljegyzések készülnek. Ezen időszak alatt több ízben kerül kórházba. 1967 őszén Heidelbergben megoperálják érszűkület miatt, amely korábban ájulásokat okozott. 1967. október 21-én hal meg érelmeszesedés okozta általános belső vérzésben. Düsseldorf zsidó temetőjében van eltemetve Forrás: www.members.iif.hu/visontay/ponticulus |
**Czégé Zsuzsa nevét a Mindenhatoooo elsősorban az Űrgammák/Xénialáz -ügyben kegyeskedik kiadni. pedig ez egyszerű könyékignyúlásos eset volt, talán annyi az érdekes ebből, hogy ugyanaz a Schmuck Andor jókisfiú szerepelt ebben, aki powerelt Dávid Ibolyát a JóNéni prozsektben 2005/2006-ban. A Horn Gyula megpuccsolása körüli botrányszellőztetésben, a Horn Gyula köpködéssel a pártatlansága látszatát fenntartani kívánó Élet és Irodalom tállalásában volt szó a valódi botrányról: Czégé Zsuzsa egy olyan éttermet működtetett, ami lényegében 20-22 MSZP-s prominens magánkényelmét szolgálta orgiasztikusan, Lendvai Ildikó, Lamperth Mónika. Horn Gyula és a Horn-féle szűkebb kamarilla főembereinek. Ennek ma csak papíron utánjárhatni, nagyjából az ÉS 1998. január-márciusi számaiban van valahol a tényfeltáró cikk...
1 komment
Címkék: rendszerváltás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.20. 23:10:08
végre nem bipoláris.
kezdtem aggódni :-)