angyalcsinálás -egyik értelmezésében a magzatelhajtás. A közhiedelemmel ellentétben ez sem a sötét középkor, nagyon is és inkább a gyár-iparosításával a nappalt is féléjjellé kormozó biedermeier, viktoriánusan képmutató "Haladás Századáé", a XIX-é.

>>Egy nő két dologért képes megtenni mindent: hogy ne legyen terhes, vagy hogy terhes legyen.<< A XIX. század előtt sok bába még afféle javasasszony-orvosember féle is volt, nem vacakolt koszos kötőtűkkel, amikor többféle angyalcsináló főzetet is ismert. Hogy ez babonaság lett volna, meg tudatlansötétség, az maaxista/klerikális koch-olmány, tessék választani tetszés szerint. (Az &-t is lehet, igen...)  Gorkij nagymamája Akulina az egyik utolsó ilyen ős-Bölcs Banya volt, szép emléket állít neki az életregény trilógiájában, amit ezúton is mindenkinek, hiszen tél van, az olvasás évada, olvasni ajánlok.

Jógyerekek, ne féljetek Gorkijt olvasni, nem volt ő olyan komenyista, mint emlékeztek (rosszul) Az anya c. kötelezőolvasmány alapján. (Nincsen az a haladóbaloldali ésvagy "liberális" jógyerektanár, aki tanítani merné ma Gorkijt.. mondjuk megemlítené egy szabad negyedórában az irodalomórán.)

A "Felvilágosodás Korá"-nak végéig a még inkább archaikus nőiségükben, természetes nőierejükben élő nők számára a szülés nem volt nagy cucc, ha balkézi volt az a gyermek, legföljebb kiadták falura. Mária Terézia tizenhat gyermeket szült, miközben meglehetősen fallokrátikussan szigorú császárnő is volt.

Jean Jacques Rousseau, a modern pedagógia atyja öt gyermeket nemzett a szeretőjének, és mind leadták afféle dajkafaluba.

Némelyik gyermek a törpecsinálók falvaiban végezte -vagy kezdte meg vásári-cirkuszi pályafutását, erről meg pl Victor Hugo írt A nevető ember -ben.

Az angyalcsinálás tágabb értelemben, Jókai Mór szavával: meghalatás. A falura, dajkaságba kiadott gyermeknek ( a teljes és érdekes cikk innen kattan ezügyben) lassú és módszeres elpusztítása.

A lelencek kiadása -Móricz ennek állított emléket Árvácska című tényregényében, amit kis barátnője, Csibe elbeszéléseiből szőtt. Móricz szemérmességére jellemző, hogy Árvácskát "meghalasztja" a regény végén. Mert Csibe mindent túlélt -és a kis huncut későbbi életét is részletességgel mesélte el Móricznak, aki a Csibe ciklus pompás novelláit írta meg ezek alapján. XX. századi nő-antológiát egy jó Csibe -novella nélkül el nem képzelhetnék.

szemelvény Gelencsér Mónika cikkéből:

Bródy Sándor[..] a Budapesti Hírlapban megjelent „Angyalcsinálók - Kirándulás Budapest körül” című tudósítása: melynek során bejárta az ún. angyalcsinálás vidékét, és személyesen gyűjtött adatokat e megdöbbentő jelenség alátámasztására: „Vidékbeli községi jegyző: a mi falunk nyolcad magával kétezer gyermeket forgalmaz egy évben. És egy gyermekért átlag 100 forintot számítva egy évi tartásdíjul: szép összegecske kerül ki igyen. Kétszázezer forintnyi mellékjövedelem ez, hogy a jegyzőknek fizetendő díjakat, a temetési költségeket nem is számítom. A 600 kis halott, olcsón per hat forintot számítva - 3600 forint temetési költséget hajt. Süly, ez a valóságos minta angyalcsináló telep. Meg van ehhez minden kvalitása: a rossz rendőri felügyelet, az orvos hiánya, a hanyag elöljáróság, a rosszul vezetett ápoltak könyve.”
Sáp falujában pedig egy új válfaja alakult ki az angyalcsinálásnak: az ún. albérleti rendszer. Ez azt jelentette, hogy a dajka egyaránt elfogadott csecsemőket és 1-3 éves „kosztosokat”. Természetesen nem tartotta meg mindet magának, hanem kiadta „albérletbe”. Az eredeti dajka e szerint 7 forintot kapott havonta egy gyermekért, akit aztán továbbadott 5 forintot fizetve a hétből. De az is számtalan esetben előfordult, hogy az „öt forintos” helyről is elkerült a gyermek egy olcsóbb, például „három forintos” helyre. Ez a falusi gyermekkereskedelem pedig általában mindaddig folyt, míg az adott kiskorú meg nem halt. A forrásokból szomorúan tapasztalhatjuk azt is, hogy nemcsak ez a fajta bánásmód vezethetett a csecsemő vagy gyermek halálához. A dajkák ugyanis számtalan jól működő „praktikát” ismertek: „a gyilkosság módja sokféle, mert nemcsak késsel és méreggel lehet gyilkolni: az angyalcsinálók más módját is tudják. Az anyja által a farmra kiadott vagy az anyjától elvett csecsemőket a zsemlyés savanyú tej, a pálinkás zsemlye és kenyér, mákfőzet és káposzta, szilva, ezek a leggyakoribb magyar okok hamarosan a sírba viszik. Siettetik a rettenetes piszok, az ápolás, gondozás hiánya.”
 
Jókai Mór 1869-ben megjelent „A kőszívű ember fiai” című regényében is olvashatunk az angyalcsinálásról: „minálunk kitalálják a dajkaságba adást. Ez a „meghalató intézet”. Nem ölik meg azokat a szárnyavesztett apró angyalkákat, csak meghalatják őket.

 

A magyarországi tájegységet, az Ormánságot elnéptelenítő egykézés is újkori találmány, nem ősi setétparaszti, inkább kapitalizmushajnali néplélek-betegség, a kupori fukariság átka volt. Az angyalcsinálás klasszikusnak hitt borzalmas variációi már ebből a süllyeteg korból valóak.

Lánykoromban [1977] 2200 Ft volt maszekban az angyalcsinálás. Ültünk, cigiztünk a parkban, amikor az egyik kiscsaj, kis takaros, fekete, intett az Ibolya presszó felé, ahonnan kilépett a mongolbűrkabátos kovbojkalapos csákó, aki a nőspasija volt akkoriban. "Figyeljétek csak, mi lesz! Az a csákó csinált fel!" Hát, az lett, hogy a piacközből, szintén hosszú bőrkabátokban kiléptek a kis fekete lány bátyjai, és az ökleikkel úgy csináltak, mintha asztalra csapnának, csakhogy a faszi fejére: leütötték a kiscsókát, mint vakapoharat. Utána kivették a gyerekből a 2200at, a doktor már várta a lányt. Este a koleszban szédült egy kicsit, de amúgy elvolt, mint a befőtt. A picsa Lenke néni jeszusolt, mi van. "Mi az, paradicsomfőzés, serdülőkor, és mi akkor mi van, a tanárnő nem tanú't bioszt?"

Ma már az angyalcsinálás sokkal tüchtigebb és nőbarátabb, pl van vákuum, vagy azokat a gyógynövényeket, amit az ős-bölcsbanya orvosasszonyok gyűjtöttek 500 éve, ma már szintetizálják, mégújabban pedig újra bio módon, növényekből (állati hormonokból stb) állítják elő. Csak egy tabletta, amit a jó doktorbácsi felír, egy nehéz délután, esetleg éj és bimm, egy kis sírás, egy kis nőinemodagondolás [a fasz pedig nem gondolkodik...] és tavasz, csuhájj

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr61872291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.13. 15:02:10

ezt te nem érted.
az élet szent dolog.
meg a halálbüntetés.
ez a kettő.

magyar-magyar szótár 2009.01.13. 16:24:21

Lehet, hogy nem értem, de az biztos! /Rádió Petra után szabadon/

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.13. 17:43:07

az a jó gyerekgyilkosság, amit nem látunk. amit látunk, az fujj. a lényeg, hogy ne lássuk. ha becsukom a szemem, akkor a rosz dolgok nem történnek meg.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.14. 15:46:44

az abortusz-kérdésben adekvát lenne a 'más faszával veri a csalánt', amennyiben a nőknek lenne faszuk

mélyebben nem mennék bele