"Ich bin ungrischzigeuner. Ich bin BKV. Ich bin MÁV. Ich bin Dummkopf. Aba' tuuu? Ich bin Berliner [Pherlineaa].."

cigányellenesség A magyar is szenvedélyes nép, mint a cigány, szivesen ragadtatja el magát. Cigánygyűlölő magyar ismerőseimet ha intem, hogy a cigányságban lényegében 100-150 évvel korábbi magyarjaink viselkedési normáit is megfigyelhetik, nem is képletes bicskáikhoz kapnak! "Mea, anyámat mondod, gyere hátra üssünk, bazmeg!"   Ha kátéba fektetjük a cigányellenesség kritériumait, aszerint, és kellő előítéletességgel fölvértezve magunkat,  hely –és emberismeret nélkül, a valóságtól messze elrugaszkodva találhatunk jócskán előítéletességet.

Nyilván senki nem olyan ostoba, hogy a   fene egyen meg kiszólásból EGYENESEN arra következtessen, hogy az illető azt kívánja, hogy fekélyes sebek borítsnak el kívül-belül bennünket.

Építőmunkások vállvetve dolgoznak, magyar a cigánnyal, a „románnal” és ha az egyik a másik sárgalábú anyját mondja, akkor az visszaszólhat, hogy verjemazsidóorrodba –de ez nem jelenti azt, hogy az az építőmunkás cigány antiszemita lenne. Cigánygyerekek szivesen idegesíjjik hejjhittlerezéssel az alkalmatlan „pedagógust”, de ez nem jelenti sem azt, hogy nem tudnák, ki volt Hitler, sem azt, hogy nácibarátok lennének. Egyáltalán háborúban, börtönben, katonaságnál szinte semmi nyoma előítéletességnek.

A börtönökben van némi elkülönülés, de inkább a bűnözői kasztok metszésében –illetve a cigány elítéltek könnyebben érvényesíthetik jogaikat.. Pozitív diszrimináció [ kivítelesség]: Teszemazt, egy cigány királycsávó mondjuk három nőjét intézi intimszobára, míg a magyarkirálycsávónak be kell érnie egyből választani.  Ha annak cigányellenességnek negyede a fizikaivalóságban is igaz lenne, amivel a megélhetési cigányok  vádolják a „többségitársadalmat” akkor a magyarországi romák olyan putritelepekre szorulnának, mint a nápolyi cigányváros, vagy a francia , angol és német lakókocsi-kolóniák. Angliában még a szinesek közösségei is kirekesztik a romákat, különösen -és ez érdekes- az indiai(pakisztáni) származásúak. (Olv. Judith Oakley dolgozatait.) Vannak olyan települések, ahol a helyi magyar közösség alakítja a normakontrollt, és nem a messzirőljött szájjalcsinálók, tehát pl már húsz éve tagsági van a diszkókban, tagságit azonban nem származás, hanem kriminalitás alapján kaphat valaki –tehát cigányok is kaphatnak tagsági igazolványt. Máshol a helyi lakosok szájukkal cigányellenesek, de egyébként lényegében bármit szónélkül tűrnek el. A járatlan coccojológus aztán rögzíti a verbáliserőszakot –és nem észleli (nem akarja inkább..)azt, hogy fizikailag kik a fenyegetettek (gyermekek, elesett, egyedülélő öregek).  Érdekes példa: izraeli állampolgárok, ha magyarok (mégpedig mélyen) akkor a palesztinokat szokták hasonlatképpen cigányozni, hogy olyanok, mint a cigányok.

szájjalcsináló -egy bolon'pestiember, szájával de felvilágosút mán, de amikor a Csudi Féliccék ódalbahúgyozták a gyerekit, akkor bezzeg ósviccot emlehgetett ű is, e!  Semminemigaz!

zsidó -a romongró folklórban az igen szűkszavű gyermekijesztgetős mesékben felbukkanó nagykalapos, feketeruhás, hosszúkabátos, rendszerint házaló, tollfelvásárló. Járatlan cucujológius már írja is a nótebukkjába, hogyaszonyga-a, antiszemitizmus. Pedig dehogy!

cigány-cigány
ellentétek Többrétű probléma. Előszöris vannak a kasztból adódóak. A zenész kaszt (inkább a műveletlenek) elutasítja a nem-zenész kasztba tartozókat. A világhírű (zenész –név a szerkesztőségben) például önerejéből és rendkívüli tehetségének köszönhetően régi, de már a shudrák közé süllyedt zenész családból emelkedett vissza, de hiába a pénz, a hírnév, a felesége zenészkasztbéli családja elutasítja –és ő maga is, nem vállal nyíltan közösséget családjával, bár példátlan emberséggel támogatja mindenben őket.

A kaszton belüli ellentéteket, mely főleg a kiemelkedőket sújtja, már odaföl szóltam. A cigányság törzseire kevés általánosan jellemzőt lehet találni, de az egyik az, hogy a mikroközösség szinte.. törzs-a törzsben. Nem képes integrálódni sokszor az ugyanazon (pl romongró, falusi) törzshöz tartozó a szomszéd községben. Sok-sok példát ismerek, amikor csak jelentős anyagi veszteség árán sikerült a beilleszkedésre képteleneknek visszaköltözniük. A már asszimilálódott cigány közösség mélyen elutasítja a betelepülőket, idegeneket. Márpedig ez ma, a cocpoltatás délnapjaiban, amikor egyes építési vállalkozók félutcákat telepítenek be a kizsákmányolt és lezsarolt (zömükben cigány) családokkal, gyakori. A (hagy fogalmazzak mán coccijológusul kicsinyt:) )  roma közösség deviánsokat is kivet, pl akik a cigányok vagy bűnözők törvényeit semmibeveszik. Jaj a csecsemő , gyermek -és szülőgyilkosnak. De annak is, aki cigányközösség előtt tiszteletben álló nem-cigány személy ellen vét. (A magyar uzsorás megbízásából a cigánytelep széli kis boltba betörő cigánycsaládot száműzte a közösség, a faluból is el kellett költözniük.) A’90-s évek elején vált gyakorivá a pesti (értsd nagyvárosi) romák vidékre telepedése. Természetesen képtelenek voltak a beilleszkedésre „tették a fejüket” sok-sok belső és kibeszélhetetlen gondot okoztak egymásnak benemfogadók és beilleszkedésreképtelenek. Ez is egy olyan cigány probléma, amiről a coccjológiussok és a megélhetésiromák (díszcigányok) miatt képtelenség beszélni is. Nemhogy írni.

kamatolás -a segédpénzek lezsarolása: királycsávók szedig a szegínyektől. Célja nem a heti 100-150%-os uzsorakamat. sokkal inkább a teljes ellehetetlenítés, hogy az adós vagy rabszóga legyen vagy a cocpoltjá eladja. Magyar vállalkozókat is bekamató'tanak, ez a védelmipénz-szedéshez hasonló művelet, cél a vállakozó teljes vagyonának megszerzése.

cocpolt -szociálpolitikai kedvezmény házépítésre, ház (lakás)vásárlásra. Általában azokat börtönzik be cocpoltoztatás miatt, akik csak kisebb 300-400ezreket, vagyis annyit, amenyit lényegében minden kulcsrakészre vállaló kőműves is simán ellop bárk építtetőtől, sikkasztanak el. Akik csak papíron tologatnak "házakat" azoknak a Bárándy Ügyvédi Irodára is van pénzük. A továbbiak egy mélymagyar jog & igazság szótárba valóak lennének...

szegénymunkás -közhasznú munkás, önkormányzatok alkalmazásában

sétálóasszony -falusegítő, roma-segítő szolgálat minkatársai, főleg cigányasszonyok...

igasságosminiszter - igasságosminiszter (1)

cigánytanító
A cigánytanító (tanár) olyan pedagógus, aki mindent elfelejtett a témában, amit a főiskolán tanult (esetleg veszélyesebb coccojológiussok, és szaktanácsadók roma szakreferensek előtt kell emlékeznie, ha jót akar magának) . Hivatásának él,   a cigány közösség ezt elismeri, a cigány közösség védelmét élvezi. Szájjalcsináló nemlehet. Félelmet nem ismer, beszéde egyenes, fellépése határozott, elfojtott undort sem érez cigányok iránt, mint egyes coccojólógiusok. A kaszthatárokat nem lépi át, birkavacsorára meghívást nem fogad el, egy sört sem, kávét sem, szexuális viszonyt sem folytat a cigányközösség tagjaival  (beleértve az ajándék cidáztatást, amit a cigány hagyomány nem tekint szex’nek). A kaszthatár átlépésére a cigányközösség próbatételként invitálja, és ELVÁRJA, hogy a cigánytanító utasítsa el udvariasan azt.

 Barátom, hogymondjam, ifjúkorában kb úgy öltözködött, mint Capetain Beefheart. Kancsal is, pár szál Ho-apó szakálla lengedezett. Viszont tanár volt. Valahai tanítványaival találkoztunk, akik Csókolom tanár úr!-ral köszöntötték. „Na, hát te se sokat pofoztad ezeket a fiúkat!” –mondtam neki. Természetesen ebből a jelenetből egy szigorúan előítéletmentes coccojólógius arra következtetett volna, hogy nyilván erőszakossága miatt féltek tőle, mint mindig. Nem, elárulom: Leverték volna akkor, törlesztésből, mint vak a poharat. Soha nem ütött meg, esetleg jelzésszerűen (soft contact) gyereket. Minek, ha a szüleje hentes lánckesztyűvel, botokkal, lapátnyéllel verte vagy csak eccerűjen a falhó' csapta. 

Vannak a cigánytanítóval egy megítélés alá eső más értelmiségiek. Ismerjük papok esteit. Talán valaki ismeri Kozma Imre atya monori tevékenységét. Általánosan elmondható, hogy olyan kontár értelmiségiek, akik szájjalcsinálva valahogy elvergődnek hivatásukban magyarok között vagy Budapesten akár 30 évet is a nyugdíjig, a cigány közösség előtt kb fél év  alatt legkésőbb megbuknak, mint a rottenbiller. A szájjalcsinálót megismerni, hogy amikor rizsáz, a kamera oda van gyugva  nagy arca közelébe feltétlenül. Kamera kikapcs, int, autó előáll, nagygáz, por, kavar’, el.  Ismert cigánytanító volt Derdák Tibor pl. vagy a Csortos házaspár, isten nyugosztalja őket, a médelyákoktól elkoptatott nevű ’Bőn.  


cigány műsor
–televízió vagy rádió műsor, ami rendszeres polgári megélhetést biztosít, gyakran arra érdemes cigány értelmiségieknek. Ágybanfekvő elesett beteg idős emberek nézték/hallgatták a nemzetiségi műsorsávban, ha nem volt távirányítójuk vagy nem érték el a készüléket vagy nem jött a gondozó. Cigányok nemigen élvezték. Hasonlatos más nemzetiségi műsorokhoz: néptánc, lakodalom, népszokások, néhány idősember  vagy lelkes kisdiák az ősök nyelvén is megnyilatkozik. Véletlenül sem foglalkozik olyan problémával, ami a közösséget mélyebbe érintené.

Az egyik leggyalázatosabb médelyáliss  bűntett a Laktérítő című lakásmeglepi csiniműsornak az a száma volt, amiben alacsonyjövedelmű egy-gyermekes asszimilálódott cigány házaspárnak barmolták széjjel jópofival a lakását, és pakolták tele szájjalcsinálóknak való gizda jópofa etno rekvizitumokkal.

gizdaság (nem a börtönszlengben) Gizda a cigány szemében az a szájjalcsináló, kellemkedően jópofizó, őszintétlen, aki a nagy dumájával megnyerte melójához a pályázatipénzt, lejött a cigányok meg magyarok köé észet osztani, de látni rajta hogy fosik [fél] reszket, fintorog, megjátsza magát, kínyeskedik, kivíteleskedik a falubéli magyarokkal és nem szígyelli magát!

cigány vicc 
a legtöbb ~ valóban az ostoba és sötét cigányozás formája. Elvileg elképzelhető lenne a cigányságot érintő humorban olyan építő-önkritikai jellegű, mint amivel Eddie Murphy operál filmjeiben. De nem ebben az országban. Az ilyesmi csak ott él  meg, ahol valóban liberális értelmiség is van, nyíltszívű és szabadgondolkodó. Frank Zappa Amerikában lemezre énekelhette a Jewish Princesst, a Jewish council se billentett rá egy mukkot sem. Nálunk azonban az unatkozó megélhetésicigányok és cocojológusok terepezés helyett sajtófigyelők útján nyomoznak minden kis szöszt elő, hogy mutathassák, mennyire is tevékenyek. A cigány viccek éle gyakran magyarra is metsz –avagy szomszédos államok magyargyűlölői magyar vicc –ként mesélik. Ez is jele annak, hogy itt a Kárpáti Katlan-ban a magunklevében főlünk, mind a népek (és a magyaross az alaplé…)

magyarok cigánykodása
–lényegében sok magyar cigányabb a viccbéli és a cigányellenes kiszólásokban negatívan ábrázolt cigánynál is. Magyarral is előfordul, hogy az ajándékba adott tárgyat később „felszámítja”. A kupeckedésekről, az alkudozás kötelező ázsiai elmeiről nem is beszélek…) A gagyiáruházakban ki szürcsikéli ki a befingsz-oszt-ehecciszes joghurtokat? Naa? Ki lopikálja le a barkácsosztály gépeiről, ami mozdítható?

cigányputri -ugyanolyan lényegében, mint a magyar putri volt. A törökhódoltság és a végén a tatárjárások (tatár könnyűlovaság rablásai 1680-tól, pl 200 tatár az egész hevesi bandériumot, 1200lovas levágta 1686-ban) idején a magyar már nem győzte felgyújtott , elhányt házai felépítését, hanem vermeket ásott, a kidobált magasításra pedig dudvából hányt valami tetőt. A jász-kun kapitányoknak pl el kellett rendeletileg (1802.) tiltania a házak (=szobák) megásását és az ablakok téli betapasztását. 1973-ban még jártam magyar putriban, ami a ~ putritól abban különbözött, hogy a trágyadomb is volt, mellette tetőtlen, lepedőajtajú(a lepedőt fenéktörlésre használták) budi  és egy szárnyék a teheneknek és lónak. 1968-ban a magyar falvak háztartásainak 18%-ban még budi sem volt. A tanyavilágban a tanya mögé jártak -s a kutyák álltak lest a szilárdabb eredményre. A szárnyék oldala akkor ultramodernnek számító megoldással hasított pétisós-zsákokból volt. Kisebb magyar parasztházak szakmaiszóval lelakás következtében putrisodnak, előbb a melléképületeket, majd a kamrát és hátsószobát bontják el (vertfal marad) végül csak az utcai szoba fölött marad egy kevés cserepezett tető... A slum-ösödés következtében pesti bérházak is elputrisodhatnak. A szociális segélyezés bevezetésével sok cigánycsalád, ha kis házát tisztán, meszelve tartotta, nem kapott segélyt, célszerűbb lett tehát nem meszelni, hogy a lakás szegényesebbnek is tűnjön.  


cigány problémák
A cigányság alapvetően nem depressziós hajlamú, pozitív szemlélet, afféle mediterrán népek összessége, akik a negatívumokkal szemérmesek. Lakatos Menyhért szépelgés nélkül írt ezekről a szépítő önhazugságokról a Füstös képek -ben. Nem szeretik problémáikat kiteregetni –különösen nem idegeneknek. Szociológusokkal gyakori baleset a terepen az első egy-két évben (legalább két évet kell kiválasztott terepen dolgoznia, hogy eredménnyel is járjon kutatásában, egy coccojológiusnak nincsen ilyesmikre ideje), hogy eltitkolják előle a valódi gondot is, nehogy a gyökerét. A vérző asszony nem árulja el, hogy azért nem mer nőgyógyászhoz fordulni, mer a zura szana szíjjel agyonig veri, amiért idegen ember [férfi] nyúl hozzá [ha nő a nőgyógyász, akkor buzi],hanem lelkesen hallgatja a coccojológius felvilágosítását, hogy van ilyen , hogy nőgyógyász, hallott-e róla? A cigányság belső problémái föltáratlanok maradnak. Kapott ugyan most egy társaság Hégető Honorka díjat a kamatolás bemutatásáért –de ez kevés a visszacsatoláshoz, a coccojólógija nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert nincsen hozzá standard szociológiatudományi kopíroznivaló anyag.

cigánytelep
A cigány népek vándorlóak. Akik nem vándortoltak, azokat megölték vagy asszimilálódtak. A lakótér szűken értelmezett. A nyugat-európai népek, szemben a befogadó (bár inkább asszimiláló hajlamú) magyarsággal, kirtekesztőek, ma is üldözik és vándorlásra kényszerítik a cigány (roma szinti) kisközösségeket. (Gondoljunk csak Guy Ritchie Blöff című filmjére.) Képletesen, társadalmilag és a valóságban is táborozó életmódot folytatnak. Lakóingatlanukhoz nem olyan módon kötődnek, mint a letelepedésre hajlamos népek. Az ingatlan határa a szűkenvett lakás határa. A cigánytelepek felszámolására több  rogrom [program] is volt az elmúlt évtizedekben. Az őseredeti putritelepek vályogvetők, szemétgyűjtésre (tehát guberálásra alkalmas) területeken, értéktelen parlagokon alakultak ki. Az első hullámban (a cucujilizmus idejében, Kádár Apánk alatt) egybeesett a putritelepek felszámolása a belvízprogrammal. Így a belvízprogramban (1970-72) épült házak persze egy utcába kerültek.. az lett a cigánytelep… Voltak kísérletek a közösség szétköltöztetésére. Azonban a cocojológiussok ekkor meg azt állapították meg, hogy a közösség övrőjéből kikerült családok elmagányosodásuk következtében váltak depresszióssá. Valamint, ha 1975-ben 2-3 család egymás közelébe települt.. az akkoron született lányok ma már nagymamák többszörösen is akár. Vagyis spontán újabb gócok alakultak ki. A legtöbb cigánytörzs társutas… valaha a kasztok is közösségeket alkottak. A coccojológius nyelven többségi társadalmat felsőbb kasztnak tekint.. amint a lakosság arányában változás történik, mondjuk a cigányság a lélekszám harmadát teszi ki, máris kezdődik az elköltözés, nem csak a magyarok, de cigányok is költöznek el. A jobbmódúak „nem járatják cigányok közé” gyerekeiket –tehát máshová költöznek (más településrészre). Újabb cigánytelepeket cocpoltos házak (hullámpala tetőkről akár coccojológiuss is megtalálhatná, ha akarná) alkotnak.

cigány gettó
–Verbális attak, melynek piacradobásával egyik ledíszesebb megélhetésicigányunk kezdte karrierjét. Történt, hogy putrilakó cigányoknak sorházakat építettek. Ezek nagy konyhából és az arra szolgáló négy szobából valamint fürdő/mosó helyiségből álltak –budi reterát az udvaron. Ez az épület figyelembevette azt, hogy egy nemzedéken belül képtelenség hatosával föllépni a szocializáció (cocijalizcijó) képzelt grádicsain. Addig a nagycsalád az egyhelyiség négy sarkán osztozott s az asszonyok közösen főztek az egysparhelt körül. (amiből a „gettóházban többnek is jutott hely”) A gettóba az elnyomók még be-bemehetnek, de az elnyomottak kilépni aligha. A cigány telepeknél és negyedeknél ez fordítva van: A cigányközösség tagjai bárhova eljuthatna a településen de a „többségiek”-ket kinézik a maguk negyedéből. Nyugat-Európában van példa a modern (amerikai) értelembe vett gettók kialakításra. Magyarországon cigány gettó nem létezik. A slum-ösödés sem az az igaz, ami ott figyelhető meg, ahonnan a kifejezést copyzták.(Megfigyelhető, hogy coccojológussok és megélhetési cigányok szivesen lapozgatnak 50 éves amerikai szakkönyveket érdekes kifejezésekért.) Akadt szájjalcsináló, aki a cigány pogrom szóösszetétellel karrierizált, ez akkora eszelős baromság (maga az ipse is elmebeteg) hogy külön szócikkbe nem is teszem…

cigányrogram
( roggrom brogram stb)A cigányrogram egy besült, félresikerült, a szándékkal szögesellentétbe fordult, legtöbbször eleve álnaív elképzelés, porhintés. Pl felzákóztatásirogram, eséjjegyenlőségipogramm (30 éve állandójjan) , meg ami kell, ruhasegélyosztás, centrifuga (cértufugga) osztás villanytalan putritelepen (1973) Szél csapkodja a bevert ablakot, a közösségiházrogrom lecsengése után félévvel. Dühödt asszonyok tapossák sárba a rosszmackókat (neki holland ruhát szoktak osztogatni). Egy rogromm kereteiben pl az 1991-es Öbölháború-ból megmaradt amerikai katonai túlélő-élemiszercsomagokat osztogatták széjjel –a cigányok étkezés tekintetében konzervatívak, és az amcsi kajákat a beccsűletes magyarlakossággal boltolták el, pl befőztért, aminek alapanyagát a becsűlettesmagyar lopatta a cigánnyal az ellenséges kistermelőtől.

cigány szakreferens –romaügyi szakreferens. Képtelen vagyok az értelmiségi szélhámos hablaty illúzionizmusnak erről a formájáról trágárság nélkül írni, úgyhogy majd pótolom, ha lehiggadok. Azt hiszem, ha romaügyi szakreferens lehetnék, akkor egyből vágnám a lé értelmiségi hadovát, lapítanék, és szépen csendesen fölvenném a lóvémat –azaz rossz lelkiismeretbe csapna át a mostani direktmorálom.

cigány keresztszülőség
– régi cigány hagyomány a legmagasabb fórumokhoz fordulni (a királynál kezdeni), minél messzebb és magasabban a táborozás közelében élő helyiközösségtől. Azonképpen keresztszülőségre is vagy nagyon magas befolyásos embert megkérni, vagypedig coccjológiust, bolon’pestiembert, pár hete a környéken tájoló médiabuta értelmiségit, holdróljöttembert. Ha véletlenül valaki pl cigánytanítót vagy orvost kérne föl, azt a helyi cigányközösség nagyon hamar eligazítja a miheztartásban. Példamondat: „Nem szígeled he, magadat Aranyka, hogy a tanítónkat kíred meg keresztapának, hát ennyibe nízed, egybe valami bolón’pestivel?” El is szégyelte magát Aranka és megkereste valamelyik ideiglenesen lerándult elit pestiértelmiségit, aki könnyektől meghatottan kapta be a cumit és tette magát nevetségessé a cigányközösség előtt.

cigányzene –az egyik legismertebb szóösszetétel. A cigányzene Magyarországon jórészt magyar népzenei, kispolgári(németes-szlávos városi) eredetű, helyenkint román és eredeti ősi cigány zenei motívumokat tartalmazó műzene. Orosz nyelvterületen jiddis (klemzer) motívumokkal is díszítik a szláv alapokon. Egyik eleme a bazseválás  (dzsesszben B-moll-ozásnak nevezik) amikor a pihenésben valami asztalizenei motívumban  a hangnemet tartva lényegében odafigyelés nélkül zsivalyognak a zenészek. (Zsivio, zsivjo –délszláv kifejezés az éljenző, csujogató hejehujázásra.) Na, a cigánysággal kapcsolatos coccojológijjaiji munkák nagyrésze ilyen bazseválás-féle, az  utolsókilencből kopizzák az új tizediket.

cigány népzene
–bár része (nyomokban) a cigányzenének, de nem azonos  a magyarországi cigányok népzenéje fölismerhetően magyar népzenei elemeket (a néptánc is, pl a beás férfitáncok) balkáni szláv, román (valach/albán) török és kisázsiai motívumokat őriz. Lényegében útközbeni mixed up, visszafejthető a vándorlás útvonala (mint a másik a spanyol ágnál az ibér-arab(morisco) motívumok (pop: Gipsy King) .

cigányzenész
–a cigányzene művelője. Tehetséges, de egy vonóvonással többet nem tesz a zenéért, mint amennyi a minimális szinthez szükséges. Hegedűs –mert gyermekkorában a hegedűt érintette meg a „választás” során –vagy az apja arról győzte meg. Cimbalmos –ha gondok vannak a finomujjmozgásokkal.

cigányírtó
–magyar közösségben (3 vagy több fő) a cigányok kiírtását, ósviccbkűdését, lakatlanszigetretelepítését szorgalmazó jajjdemánegynagyonmagyar, aki viszont, amikor a kórházban a nagymamáját látogatná, de nem tud bemenni a kórterembe, mert ott egy 33 fős romaközösség ősihagyományai kereteiben úgy gyakorolja a gyászt, hogy éppen a kisnővért keni föl a falra, akkor csöndben elsunnyog, és nem emberkedik [=lép föl férfihez méltóan -cigány és magyar népikifejezés]. (Ebből a magatartásból szövik egyes cigányasszonyok azt a téves előítéletes hiedelmüket, hogy a magyar férfiak nem emberek [=férfiak] )

emberkedés -férfias viselkedés Általában a cigányságnak nincsenek nemiidentitási zavarai, a férfiak emberek [férfiak]. A nők, azok asszonyok, asszonyiságuk minden lényegi részét, eseményét, alkatrészét természetesnek veszik úgy, abban a funkciójában, amiben van. A külsőszemlélő, idegeny, bolonpestiember cucjológius meg a tévénéző a fallokrata férfimegnyilvánulásokat látja, a cigányság meg jól szórakozik, amikor látja, hogy Bódi Gusztiéknál, hiába kivételeskedő úricigányok, csak az aszony a főnök na. Persze a gizda kínyes [sznob] magyar mit se lát ebből és megjátsza magát, mint egy szájjalcsináló [Fiala János].

elhálás (1) -Igen gyakori ma is, legalább a házasságok harmadára igaz, hogy a cigány lány, még kislány korában 10-12 évesen eldönti, kit fog ki magának embernek [férjnek]. Jaj annak a másik lyánynak, aki kifogná az a gyereket (fiút) akit ő kiszemelt magának. (Van fönt a YT-n ilyen vígatti ütésre példa vidijó, lyányok víjjanak, pedig azok pestiek!)  Az elő nem fordulhat hagyományosan élő magyar cigányoknál, hogy lyány embert [házas férfit] akarna kifogni magának. Az elhálás lényegében a fiatal pár szexuális-házassági aktusa, a töbi formaság meg vagyoni helyzet függvénye. Az elhált lyányt az anyja felnőttnek tekinti.

asszonyember -magyar értelmiségi, hímnemű, csak kevés gyereket csinál, tehát nem ember [nem férfi], asszonymunkákat is végez, de egy ágácfát nem tudna kiszedni. Mos, főz, ilyesmi. magyarkodó cigány emberre [férfire] is mondják.

cigány zeneművész
–származását vállaló, a zenét előrevivő személyiség. Pl Rácz Aladár Vagy Lakatos Sándorék. Sok kiváló dzsessz zenész kerül ki közülük. (Tony Lakatos) Egyesek a közösségért is dolgoznak, az egész cigány közösséget értem ezalatt. A megélhetési cigányszakma igyekszik figyelembe se’ venni tevékenységüket.

cigányszakma
–a megélhetésit már említettem. Eredete az Indiák  ege alatt az ősi szakmai kasztok. A törökökkel érkeztek legtöbben –minden olyan, amit vándorló, a „műhelyét” hátán cipelni képes mekkester művelhet. Közhelyesen ismert ez a  témakör, nem is részletezni. Sok olyan, amit cigányszakmának neveznek, valaha magyar paraszti munkálkodás volt, a tapasztás, a tippanyfűszedés, a vályogvetés is. A vándor téglaégetés hagyományait, mielőtt kiveszet volna, nemigen  rögzítették, csak maradandó termékeivel találkozhatunk. Az égetés hevétől időtartamától és az agyag válogatásától (minőségétől) függően többféle téglát is égettek a vándorok, a kemencét leginkább maga az égetendő nyerstégla alkotta. Átvit értelemben cigányszakma minden nemállandó, rövididőre akár fáradságos, néha  könnyen elsajátítható, máskor apró, de furfangos szakmai titkos fogást alkalmazó munka.

cigány vonulás
–az ember [férfi] megy elöl, az asszony lemaradva hátrébb. Kérdésemre annyi derült ki, hogy ez ősi cigány hagyomány: Az ember [férfi] áll ki előre az asszony védelmében. Példa: Ha kutya támadna. Namost: a kutya hátulról mar az emberre. Menetből a hátul lépő bokájába.  Valójában száz-százötven éve a magyar vonulás detto ilyen volt.

nő -A cigány asszony a nő -t pejoratív értelemben használja. Könnyűvérű irodista picsa, félprostilulát értelmiségi féle kínyes , gizda megjátszós. Igen súlyos sértés: "Teee, te, te: NŐ!!!" Ilyen sértés vígatt [végett] cigányasszonyok ütni szoktak egyet, és elárulhatom, hogy nem csuklóval, kifordított kézfejjel, hanem rendesen, ököllel.

cigány diszkrimináció
–a cigányság nem befogadónép, mint a magyar. Erősen kirekesztő –önvédelemből is. Saját törzséből valót is kirekeszti egy másik falu (telepi) közösség, nemhogy más nemzetiségűt. Szenvednie kell a cigánynak is, ha magyarok közé kerül házasság révén, de a magyarnak cigányok közt mégtöbbet. Magyar menynek pokol az élete cigány családban, különösen ott, ahol a Nagy Anya (az elsőszülött fiú anyja) az úr. Mint egyébként is a nők között általános, asszonyt legjobban asszony kínoz és szenvedtet meg. Általánosan a hagyományosabban élő cigány közösségek tagjai nem is tekintik igazi asszonynak a magyarokat, sokszor az ő értelmezésük szerinti pejoratív nő –nek mondják őket, afféle másodosztályú, penye, elkényeztetett, keveset tűrő, mindenre odaszisszenőnek. Így cigány családba kerülő magyar fiatalasszonynak sok próbát kell kiállnia. Az előítéletesség alapja a szülőotthonokban, szülészeteken szerzett tapasztalat. Az ősi cigány mesevilág is tartalmaz olyan történeteket, melyek a közösségért, a családért minden áldozara kész asszonyról emlékeznek…( a félfarlevágós mese pl) Legújabban cigány királycsávóknál szokás magyar csicskát tartani, afféle gengsztereksofőrje, alantas munkák elvégzője a paraszt. Súlyos, leküzdhetetlen a cigány-cigány diszriminácijóban a kasztok és nemzetiségek szerinti elkülönítés (Figyelem, a továbbiakban nem a toddományos, hanem a cigányság saját szóhasználkata szerint elnevezéseket fogok alkalmazni) A fehérebb bőrszín szerinti elkülönülésben a román(cigány)ok lenézik az oláh (oláj) cigányokat (teknősöket). A kóterben a barnabőreűeket Kunta Kintének leszólva verték a fehérebb bőrű románok. Egyszer egy építőbrigádban érdekes fölvetését hallottam e kérdésnek: figyeljem meg, hogy a lapát nyelénél románcigányt (fehér, világos sárga bőrűt) nem találok.  Vitán felül magasabb kaszt leszármazottai a Gábor-cigányok, akiket különösen irritálnak egynémely toddománnyossan felkent díszcigányok elméleti bazseválásai.   

 

díszcigány –államhatalmi szerv felsőbbintézmény, coccojológius, felzárkóztatásiak vagy más gizda köcsög bolon’pestiemeberek által kiemelt, kivételeskedő,[magával szemben megkülönböztető elbánást igénylő]   kínyes [rátarti, büszke], magyarkodó, tanút elit cigányértelmiségi, akit miheztartásra a tévébe is szokta mutogatni. Talajtalan ember, asszimilálódott, de megélhetését mégis kénytelen kvázi cigányként [romaként] megszerezni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr25797282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

laca 2008.12.02. 18:50:17

Engem csupa díszcigányok zsidóztak ki a köztisztviselői karból. Munkaügyi pert csak közokirat hamisítással tudták megnyerni. Azóta is a helyükön ülnek, államilag fizetett bejárónőkkel.j3b39y

magyar-magyar szótár 2008.12.03. 03:48:42

Jóbarátom az aladárok-nak dógozott. Összeszólalkoztam vele PC-ségeken. Szó szót követett, ő is tud annyit, mint én, azt szegezte nekem, hogy én mit csinálnék, ha megdobnának havonta 150ezer nettóval, amibe nem kell belerepednem. Igazat adtam neki: Tartanám a pofám én is, mint egy bérmaci, ha megnyomnák a hasikóm, édesen molyognék.
No és, ha jönne hozzám egy bejárónó korrektúrázni, takarítani, cidázni? -nyami lenne az...

Más. Korunk föltáratlan mélyfilozófia dilemmája, hogy aszongya-ja:
Zsidók cigányoznak palesztinokat le
Palesztinok ósviccoznak
Cigányok zsidóznak le

Mondjuk engem cigányok nem bántanak, magyarok lebüdössváboznak, németeknek viszont ungarzigeuner vagyok, auslander sau.
-ezek hogy is vannak? Azt hiszem, nincs hozzájuk PC megítélés.