Kétfélét ismerünk: van a nyelvi~ és a viselkedési~. Közismert a vidéki, hogymondjam, egyszerűség (rusztikus) burleszk ábrázolása, itt van pl a szentesi szobafestő, ő is elég jól boltol e témából. Ez a vica -a versa azonban nem lehetséges.

Tehát szabad nevetni vica a vidékibunkón mondjuk á Üvegtigris 1-2. De mondjuk versa, hogy egy pesti, porcelán avagy fajanszgatyás retroszemüveges túristát csak enyhéddeden is karikírozni, amint sváb anyókának öltözött idősebb néniknek magyarázza Egerben a Szépasszonyvölgyben, hogy tanképpen az Egri Bikavér egy házasított (s hogyan házasított...) bor, hhhááá... ez necces lenne.

Tahaóság a magánhangzaókat megcsaócsálván, erősst megnyomott mássalhangzókkal hangosabn beszélni -de bizony kellemded s kecses minden tüdőprés nélkül a renyhe hangszálakon által kényeskedően eregélni a hangokat s a helyragok végeit bényelni, hozz fölkinkorítani a mondatvégi hangsújt. Az ember bekapcsolja a rádiót, s ha sipog a túlságig zöngés susogóhangokban s berezonál a membrán a fejhangoktól, biztosak lehetünk abban hogy magyar író avagy jeles társadalomszociológ' tudós beszél, s ezen beszédeket hallván a hallgatóban olyan érzet kél, mintha a beszélő igen undorodna attól (irodalom, társadalom), amiről beszél.

A nyelvi ~ok tanulmányozása szórakoztató is lehet:

"Fölveszem a melcsifelcsimet és leugrom a zacsivacsimért!" -így egy kollégiumi társam 30 éve... Nyaralni a Balcsin s persze a Palára járt egyébként vagy a Kajába. Hambi még nem volt, de uzsi lehetett ubi. Ma már a rágcsi, ücsi, pari egy semmi. 

Valaha a pesti szlengben még csak jelzésszerűen, bizonyos esetekben, (mint a mozgóképszínház helyett a mozi ) talán indokoltan is szineztek a nyelvi ~ok.

Ha in burlesco ábrázolná az ember a pestizmust, mint  SzentesGyönyerőAjándoka , alighanem megbukna, versa ugyanis nem működik a röhögtetés.

A tömegkommunikáció, akárha valami plasztik mulcs, megteríti a nyelvifelszínt. Lefojtja az egészséges nyelvifejlődést. A multikalcs-ban nem csak a pesti ovikban veszett el a magyar kérdőmondat hangsúlya s alakult át amerikaiasra..   a Walt Disney tévés rajzfilmek magyar szinkronjai sokat kanyarítottak ezen, nembeszélve a WHAM! és WOW! elterjesztéséről. A gumimacik, Csip és Dél, ho-ogyne, a jóöreg Balu kapitány főnökasszony pláne!

Budapesten autózván az ember közlekedési ~okkal is találkozik. Megismerni a vidéki parasztot a suzukijában az ölébe fektetett térképről s mely riadt szemekel nézi a táblákat, jól sorol-e. A vitéz pestista autós azonban abban a sávban törtet előre, ami szabad, mert ő már tudja, hogy az, pl M5-Könyves Kálmán' találkozásában a forgalomtól elzárt stráfos területről fog bétörni balra a Lágymányosi felé, holott a jobbrakanyarodó (á Üllői) felé vágtázott föl. A szociologico pestizmus egyik megnyilvánulása aztán, amikor a másik pesti autós ezt a stiláris ~-sal ügyes nek mondott embert egyben tájoló vidékinek is mondja: "Az ilyenek okozzák a dugókat a városban."

Ho-onne-hogy a vidéki paraszt tudja azt, hogy a megszűnősávban lehet majd bekényszerítőzve 30 méter előnyt szerezni a dugóban!

A pol'tikai újságírás ~ának pompás darabja, amikor a színleg gazdasági társasági formában (bt.) működő glosszista megglosszintja a piszkosbüdös őstermelőket, akik adómegkerülők. Aztán mint bt. benyújtja a honorra a számlát a kft-nek, aminek egyébként haszonélvező &  alapító tagja. Vuu!-aztán amikor ugyanő az aktuális agitpropnak megfelelően a gazdaság kifehérítéséről papol.

Magyarországon ami nempesti vagy nem korrekt a pestimegfelelésben, az jellemzően vidéki provinciális (baromság). Egyik magyarpíszi közhelyünk szerint a vidéki törtetők miatt züllött el a magyar politikai élet (és akkor ezek szerint Pápa városa is az agglomeráció része).

A vidékieket mindig is frusztrálta a fővárosunk. Az 50-es években pl a műveletlen vidéki tahók a pestieket datolyazabálóknak, A Várost neonfényesnek aposztrofálták. A budapestieket viszont az Astoriában mulatozó, a cigánynak huszasokat a vonójába húzó, dőzsölő téeszelnökök frusztrálták. Ma már, amikor a Baloldali Gondolat ilyen szélyesen (mutatom...) elterjedett, nehéz elképzelni, hogy a deklaráltan baloldali ( zbs. párttag...) termelőszövetkezeti elnök hogy-hogy túltett a dzsentrizmusban a letűnt fejudállbúrzsojjá osztály tagjain...

Jónéhány budapesti vidékiszármazású, vagy másodikgenerációs, de igen sokuk lakásában, ha lába nyőne mindannak, amit vidékiparaszt nagymamáik kapáltak össze ezerhaódakon, hízlaltak disznót s gyűjtögettek (bankszakmai nyelven negatívtakarékoskodásban, teháthogy pl 1977-ben 31 Ft/kg-volt a hízósertés felvásárlásiára, de 36-38 Ft/kg-ba került az előállítása...) ... Nos, tapasztalatom szerint a nyelvi és egyéb ~okban ők az élenjárók, a hogymondjam finoman, nem-őspestiek.

Magyarországon, állíthatom, a banki szférában olyannyira hiányolt Lakossági Megtakarítások rovat, ami az utóbbi 6 évben erősen megcsappant, bizony-bizony nem pesti iszonylatokból töltődött föl... inkább ezek a megtakarítások voltak az alapjai a Nagy Budapesti Fölhalmozásoknak. (A nagyapi -hogy egy ~sal búcsúzzam- takarékbetétjéből átdizájnolt ötkerületi gárzón...)

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr10381661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása