kisüsti A pálinka a 17. sz.-ban felbukkanó szlovák jövevényszó. Az ’égetni’ ige szlovák megfelelőjének származéka.

 1919 óta nem szabad kisüsti pálinkát főzni. Ugye ne mondjam, hogy a ma kisüsti-ként koch-olt pálinkák néha még nagyüstöt se látnak. Különösen, hogy a Zwack család sikeresen lobbizott az elmúlt 19 évben a legális pálinkafőzők ellen. Még annyi valódigyümölcs pálinka sem fő, mint azelőtt. Ha, azonban, akkor zugban és nyilván kisüstön.

 Már az I. világháború alatt sem lehetett pálinkát főzni –akkor meg a kisüstöket anyaguk miatt rekvirálták el. A szeszlepárlás ősi tudomány: a feljövő magyarok türk atafi-ságuktól tanulták el az állattenyésztés a tej körüli munkákkal egyetemben. A kumisz jellegű erjesztett tejből, a csigé-ből aminek volt valami természetes szesztartalma, olyan 2-3%, faedényben[!] főzték az arig-ot. A corgo-n által, amit egy hidegvizes edényben hűtöttek le. Ez az ital lehetett úgy 17-20 %-os. Még az asszonyok a XIX. században szintén faedényben szapulták a fehérruhát szapulás=gőzmosás) de a XX. századra már faedényben nem tudtak főzni hozzáértés híján. Így aztán kisüstit sem.

A kisüst szerkezete közismert. Afféle hasas kannaszerű edény két csőrrel ellátott sisakkal, amiből a vezetéket jeges vízzel telt hűtőkádon át eresztették a gyűjtőedénybe. Jugoszláviában akármelyik vasboltban lehetett pálinkafőzőt venni, a pálinkafőzés affélébe ment tehát a titókorszakban, mint a disznótor. Csak esetleg sűrűbben is megtartották.

Aki a szilvacefréjét főzette volna –ez Magyarország, a Nyírség, az I. világháború előtt- az kiszámította, hány óra alatt főhet ki . Aztán jóval kevesebb idő-re bárcát [engedélyt] váltott. Mert a vámot idő alapján kellett fizetni. Az ellenőrzésre érkező fináncot szivesen látták [etették-itatták], traktálták [telebeszélték a fejét]. Megitatták. Végül le is: befektették valamelyik ólba, és innen aztán mindenki addig főzte a cefréjét, míg tartott. Bajos lett volna a túlórát megállapítani. Egy üstbe egyszerre két véka szilvacefre fért. Ez kb 50-60 liter. (Ebből azonnal belátható, hogy 200-300 literes már nem kisüst!) Kisüsthöz kis cefréshordó dukált, gönci[méret]ben tárolták, szennyeződéstől védve. (Iparifőzésben a szennyeződés nem szám’, pedig az hőt von el, kevésbé hatékony a főzés, no de krumpli meg cukorcefrénél aztán mindegy is.) Szatmári szilvát régente Nemtudom és Berbencei [vad] fajtákból főztek.

 Cukrot nyilván nem adtak hozzá –ugyan, honnan. Sokan nem sejtik, de máma a Zónijó nagy cukorellenessége, a magyar cukoriparra mért K.O. mögött a szeszfőzés visszafogásának szándéka is lappang. Az import cukor most valamivel olcsóbb, de kevésbé is édesít.

 A cefre cukrozása elvileg tilos. Nagyobb főzdékben cefrézik a cukor-élesztő-szeszalapot. 10-20% tiszta, jó szilvacefre „valódi, jóminőségű szatmári szilvát” is eredményez. Szintén kiváló „szatmáriszilva” főzhető érett, tiszta Starking –almából kevés vörösszilva ceffre hozáadásával. Kecskeméti barackpálinkát jobb főzdés 20-30% valódicefrének a cukorcefréhez keverésével főz: pálinkaissza szakemberek őrjengenek az ilyennek ízlelésekor, beh finom.Aki mégis cukrozná a cefréjét, ne meleg vízben kavarja el. Hideg vízben, 10 literhez maximum 2kg cukrot adjon s azzal hígítsa a beöregedett [túl sűrű, szalonnás] cefréjét.

Az ipari szeszfőzdék a pálinka hungarikumként való bejegyzése óta csak olyan szeszt láthatnak el pálinka jelzéssel, ami gyümölcsből főtt. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy vegyipari alapanyagok híján a maszek kisfőzdék azokra a bonyolult hamisítási eljárásokra képtelenek, amikre a nagyüzemek. Kisvárdán nem azért épült szeszgyár, mert arra sok szilva terem, hanem azért, mert sok krumpli. Jó sárga szeszkrumpli a nyirségi, szabolcsi homokos talajban. Azért lehetséges, hogy némelyik nagyüzemi és pálinka-feliratos cimkézettségű szesznek gyümölcsöt is mutattak a cefrézéskor. 

A gyáripálinkák és égetett szeszek zömét benzolgyűrűs vegyületekkel aromázzák. A „cseresznye” tehát a „barack”tól az aromájában különbözik.

 Rosszminőségű kétemberes vagy paparamorgó[törkölypálinka] avagy kerítésszaggató[bennehagyják a rézelejét a cukorpálinkába, amit sajátos íze miatt szivesen hazudnak "eper"-nek a bögrecsárdákban.  Ágyaspálinka: mézes dióval, fűszerszámokkal, gyógynövényekel megágyaznak a gyönge vagy büdös pálinkának. . Dióval. Így készülnek aztán unikális pálinkák. Lényegében bármiből lehet ágyazással pálinkát készíteni, még csirkebélből is. Azért nagyon egzotikus nevek hallatán is éljünk a gyanupörrel, ne csak a szatmári szilva esetében.

 Elárulom , a körtecefre igen száraz, nagyon kevés pálinkát ad, a Vilmos főleg. A Vilmos fantázianévre cimkézett szeszek aromázottak. Számításom szerint egy liter valódi, nem cukrozott cefréjű vilmoskörte nett-nettó előállítási ára legális körülmények között is legalább 6000 Ft. Annyi munka van vele és annyira haladatlan, meg keveset ad, hogy még zug-kisüstön fővén is legalább 4órai napszámot kell figyelembe vennünk a tüzelő ára mellé. Vagyis  a 3200Ft-os „Vilmoskörte” az ízesített krumplipálinka.  Ha azonban 100 liter cukorcefrének „mutatnak” 20 kg körtecefrét, azt már pálinkaszakértők is beveszik „valódinak”

Különösen a 3. stampedli után.

 komolyabban,néprajzilag

19 komment

Címkék: kisüsti

A bejegyzés trackback címe:

https://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr40874649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

heki 2009.01.15. 00:07:38

Hát látom mán csak idesapám szilvapálinkájában bízhatnék - ha főzne még szegény.
Pedig hajdanán, hőjj, egy lepárlásra váró szilvacefre szag megvadultan körbelengett az egész lakótelepen. Az ötödiken laktunk, de ha főzött a kisöreg, már a buszmegállóban éreztem. Penig akkor még illegál volt.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.15. 00:15:41

na ez érdekes

nem vitatkoznék, mert nem értek hozzá

de hogy az elmúlt évek pálinkareneszánsza cukorcefrére alapulna...

Crouch 2009.01.15. 01:32:55

Hát nem féltem egyik szeszipari üzemet se attól hogy egyszer nem lesznek elég kreatívak átbaszni minket. A mostani divatos mézes geciket meg be kéne tiltani egyszerűen, jó tudom azok tj. nem is pálinkák de akkor is.

Egyébként a házipálesz is sokszor kétes eredetű, erdélyi ismerős osztotta meg velem a híres házipálinkájuk titkát: ipari szesz+víz+valami gyümölcsöt beleáztatnak. Említette hogy annyira baszakodni nem szeret senki pálinkafőzéssel, a legtöbb ismeőse így jut házilag szeszesitalhoz, amit aztán a hülye magyar rokonok dícsőítenek hogy ez bizony erős. Mondjuk csúnyán berúgni azt tényleg lehet tőle.

magyar-magyar szótár 2009.01.15. 07:27:57

Az elmúlt évek pálinkaröneszansza OLYAN cukorcefrére alapul, amibe, egy 120 litere vegyipari műahordóba a 100liter cukorcefréhez beköszönnek 20 liter jó gyümölcscefrével. Innen a főzőmester dolga. Göncz Árpád, márpedig ő nagy pálinkaivó mester is volt, kedvence a barack, bevett Valód Baracknak ilyet. (a község neve a szerkesztőségben :) )

magyar-magyar szótár 2009.01.15. 09:36:01

majd lesz bëtyaarokrúl is szócikk,de a modenkor csehülő autóbëtyaarjai mellett meg kell abban említenem a pénzügyőr (finánc) betyárokat és a pálinkafőzőeket, borcsinálókat is, nem csak az olajszőkítő bëtyárt, aki ciccamicázott, sőt, tán komaivást is tartott a tényfeltáróújságíró betyárlyánnyal ( A Portik - Kármán lavva)

magyar-magyar szótár 2009.01.15. 09:41:02

Így van Heki: az az igazi, amit magad látsz, hogy késül a cefréje s fő le.
S az illata (ami csak gyümölcscefrének s pálinkafőzésnek) lehet. A kiforrott jó cefre, ha tiszta, szűrt leve ha gyümölcsbor lehetne.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.15. 10:03:59

gyümölcsbor

nagy biznisz van abban

figyeljétek meg, trendi lesz pár éven belül a jó kis meggybor

most kellene beszállni a bizniszbe

insert_click · http://www.kutyapoint.hu/ 2009.06.18. 19:31:13

Ne haragudj, de ritka nagy marhaságot hordtál itt össze...
Kisvárdán alapból nem főznek pálinkát, hanem Vásárosnaményban van a pálinkafőzdéje a Várda-Drinknek... no mindegy, fél infókból lesz a félretájékoztatás.

pott 2009.06.18. 21:55:08

Egyetértek az előttem szólóval ..innen - onnan hallott dolgokat szőttél össze ...gyakorlatilag nincs köze a valósághoz ... kevered a pálinkát a szeszesitallal , a kisüstit a zugfőzéssel . A szennyeződés hőelvonását illetve a kevésbé édesítő cukrot többszöri nekifutásra sem értem . Inkább a glükóz , fruktóz , szaharóz lehet amit hallottál ... Ami a főzést illeti pár alaptípus :

kereskedelmi főzde eladásra főz , saját , vagy vásárolt gyümölcsből szigorú ellenőrzés mellett ....

bérfőzde : az általad vitt cefrét főzik , a minőség nagyrészt a cefréden múlik ( ha cukrozod a te bajod , a cukor egy bizonyos mennyiség felett nem válik alkohollá , főzés közben karamellizálódik )

szeszesital : tisztaszesz (gabona , burgonya stb.. ) ehhez aroma , de ez NEM pálinka !!!

zugfőzés : otthon kisebb-nagyobb edényekben , a legtöbb ilyen elég gyér , de néha kincset lehet találni

pancs : cukorcefre , ablakmosó és társai . Aki ezt issza megérdemli ...

Olvassatok utána .. a jó pálinka megérdemli , sokkal nemesebb ital mint bármilyen gabona szesz (whiskey , vodka stb . )

Egészségetekre !

pott 2009.06.18. 22:09:15

Bocs kimaradt a legegyszerűbb pálinkavizsgálati módszer :

Pár csepp a tenyeredre , a két tenyered erősen forróra dörzsölöd , rögtön beszagolsz közéjük ....innen már gyakorlat : cefre illat , denszesz szag jobban működik mint a kóstolás ..

Tessék sokat gyakorolni :-)
(kóstolást is :-) )

szeszkópé 2009.06.19. 11:06:28

Kedves Szerző!
Te tényleg teljesen összemosod a dolgokat!

Magyarországon olyan szigorúak az ellenőrzés szabályai, hogy ha a boltban veszel egy "PÁLINKA" megnevezésű italt, akkor 99%-ig biztos lehetsz benne, hogy valódi gyümölcspárlatról van szó. (Persze csalók mindig voltak és mindig lesznek, de a pálinkával foglalkozó cégek egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a csalást, mert ha lebuknak, akkor akár be is zárhatják a boltot.)

Kisüsti: a "kisüsti" megnevezés elsősorban NEM az üst méretére utal (bár van méretbeli korlátozás is), hanem a főzési technológiára. (A kisüsti pálinka kétszeri lepárlással készül, és főzés során a párlatnak érintkeznie kell vörösréz felületekkel.)

Szakértelem: ha valaki minimális gyakorlattal rendelkezik a pálinkakóstolás terén (mondjuk részt vett már legalább egy pálinkafesztiválon, és ott megkóstolt 10-15 tételt), az simán meg tudja mondani egy italról, hogy az valódi gyümölcsből, vagy aromás gabonaszeszből készült-e.
Egyébként ha igazad lenne, és tényleg nem tudnák a "szakértők" sem eldönteni, hogy milyen italt is kóstolnak, akkor mi értelme lenne egyáltalán gyümölcsből főzni? Hiszen a gabona sokkal olcsóbb, és ugye úgysem érzi az ember a különbséget...

magyar-magyar szótár 2009.06.21. 04:33:03

@szeszkópé: Nem tudok vitatkozni Önnel, hiszen legfőbb sóhajom az: Bárha igaza lenne.
Olyas' erről vitatkozni, mint a gépjárművek műszaki vizsgájáról. Nekem vannak tapasztalataim, de ha egy többdiplomás tanszékvezető műszakiegyetemi tanárral, neaggyisten "igazságügyi szaGértével [egy ilyet ismerek nagyonmessziről, gyakorlatilag az egyik legnagyobb bűnöző a nemes iparban, csalógazember] "vitába" mernék szállni, ő úgy "rendezne le" mint Ön, hogyaszongya kikerülhetetlen objektívgépek A Rendszer, kizárt a csalás...
Elvileg már 30-40 éve kizárt volt a csalás... mérőműszerileg és pecsétileg...
Való igaz, hogy a kisüst-nek van egy ilyen vetülete is, a maszek csaló képtelen azokra a vegyi eljárásokra, amikre a profi nagyüzemi hmamisítók, teszemazt a ZWACK Rt, ami fő lobbystája volt az elmúlt 17 évben az ipariméretű szeszhamisításnak az egyszerű mezei csalók ellenében.

De ideismétlek Önnek uram egy igen egyszerű példát, a 'Vilmos körte' pálinkáét. Én amatőr vagyok, de Ön uram ugggyebárr jujdeprofi szakember. Akkor tudja, hogy a körtecefre a legszárazabbak közé tartozik.. A vilmos körte érlelése külön tudomány, igazából érlelőpincében, tárolás közben, fokozatos hőmérsékletemeléssel (az érlelő lépcsőn feljebb-s feljebb rakva) lehet érlelni. Namost az Ön juzjdetodományossága szerint "megfelelő" "csalhatatlan" Vilmos körte" pálinkák annyi vilmos körtét láthattak, mint Ön. Kb úgy szagolták..
Magyarország cigányország, itten a csalás.. elemi.. eleve úgy hozzák a szabályokat, hogy azokat ki lehessen játszani.
Fenntartom állításom: A mélymagyar szesz-nagyipar számára a gyümölcs nem alapanyag, hanem bosszantó (konkurrens) v a l a m i , egy dolog ...

pott 2009.06.21. 09:25:25

@magyar-magyar szótár:

Nézd meg az említett terméket . Látod rajta felírva : Pálinka ??

A forgalmazott vilmos termékek nagyrésze nem pálinka , hanem szeszesital , jobb marketinggel , tudatosan a pálinkák közé kitéve , de NEM pálinka ... De a cimkéjén nincs is rajta , hogy az ....

Abban egyetértünk , hogy a nagybani termelők erősen lobbyznak a saját érdekükben , de vannak korlátok amiket szerencsére nem léphetnek át .

Csak az az ital PÁLINKA amire rá is van írva !!

szeszkópé 2009.06.22. 15:24:56

@magyar-magyar szótár:

Megint kevered a fogalmakat! (szerintem tudatosan...)

A 'PÁLINKA' elnevezés kizárólag azokat a lepárlással előállított szeszesitalokat illeti meg, amelyek 100%-ban hazai termesztésű gyümölcsből készülnek. (A pálinka tehát nem tartalmazhat sem répacukrot, sem gabonából előállított szeszt, sem mesterséges aromát, sem színezéket.)

A Zwack által forgalmazott Vilmos szeszesital NEM felel meg a pálinka kritériumainak, ezért a forgalmazó NEM ÍRHATJA RÁ A CÍMKÉJÉRE A PÁLINKA MEGNEVEZÉST! (Mint ahogy nincs is ráírva. Menj el a Teszkóba, és ellenőrizd le!)

Te folyamatosan csalást, és hamisítást emlegetsz. Akkor lenne igaz amit mondasz, ha Zwack valótlanul a 'PÁLINKA' megnevezést szerepeltetné a gabonaszesz-alapú italain. De (mégegyszer mondom) ez a helyzet nem áll fenn, ugyanis a Zwack vilmos szeszesitalon NEM szerepel a pálinka megnevezés! Kezded már kapisgálni, vagy írjam le még párszor???

Azt pedig, hogy a vilmoskörte cefre a "legszárazabbak közé tartozik", nem tudom értelmezni. Ha arra gondolsz, hogy nagyon magas a gyümölcs szárazanyagtartalma, és nagyon alacsony a víztartalma, akkor nincs igazad, ugyanis egy csomó gyümölcs sokkal "szárazabb" a körténél ilyen értelemben. Az sem igaz, hogy a vilmoskörte kevés pálinkát ad. Cukortartalmat nézve az erős középmezőnyben helyezkedik el a magyarországi gyümölcsök között.

magyar-magyar szótár 2009.06.24. 14:13:19

Hogy a cefre száraz, azt jelenti, amit, vagyishogy alig van leve (a léből fő a pálinka) Vagyis nem kiadós. Iszonyú sok munka van 100kg körtecefrével s ha BECSÜLETESEN készül, alig ad valamit, 2-3 litert.
Szó nem volt a kommentemben a Zwack-féle Vilmosról.
Nem állítom, hogy egynémely szabvány pálinka cefréje nem látott valami gyümölcs cefrét is. Tudok főzőmestert, aki 80 kg cukorcefréhez szedegette szét az én valódi gyümölcscefrémet és oly tisztán, finoman főz, hogy aligha tudná valaki rábizonyítani a csalást, én is csak a kapzsi szemei csillogásán, meg azon mértem le, hogy én aztán bejelentés nélkül is vihettem, éccaka, bármikor, vasárnap is hajlandó volt a kedvemért kinyitni és a hordóimat mindig két rakat üres közé pakoltatta le. Akkor mit tudnak a nagy főzdék és mit az ipar.

Tudok erről a "nagy szigor"-ról, viszont nem látom azt, hogy kamionszámra mozogna a cefrének való gyümölcs. Márpedig a pálinka szó használatára jogosult cuccokhoz is hegyelkkbe kéne mozdulnia a gyümölcsnek. Ahol cefre van, valódi, annak jellegzetes szaga van, nincsen az a nagyipari technológia, ami azt a jó (igazi) cefreillatot eltüntethetné.
Aztán: hol a melléktermék, a kiváló komposzt-alapanyag?

szeszkópé 2009.06.25. 08:36:18

@magyar-magyar szótár:
A kapzsi szemek csillogásáról nem tudok veled vitatkozni, a pálinkafőzésről pedig nem akarok, mert látom, hogy nem vagy tisztában a témával. Félinformációk és perkoncepciók alapján nem érdemes elméleteket gyártani!

Csak két tárgyi tévedésre hívnám fel a figyelmedet:
1.) A körte víztartalma 80% körül van , tehát nem igaz, hogy "alig van leve".
2.) 100 kg érett körte 7-10 liter pálinkát ad, tehát kb. 3-szor annyit, mint amit Te írtál. (A kihozatal egyébként nem a víztartalomtól, hanem a gyümölcs CUKORtartalmától függ!)

magyar-magyar szótár 2009.06.25. 11:29:47

@szeszkópé: Nem méricskéltem a körte víztartalmát, mindenestre egy kisebb kunhalomnyi körtecefrét daráltam, CSAK tapasztalatból tudom mondani , hogy száraz (tésztaszerű, "saras") volt az aljáig. Nagyon kevés pálinkát adott.

Vita szerintem nincsen köztünk. Annyi, hogy én nem vagyok ideálista. A pálinkafőzéssel úgy vagyok, mint a seggtörléssel, kimosással, vagy az autóm olajcseréjével: Az a biztos, ha én magam végzem. VFiszont , ha magam főzném, bűncselekményt követnék el.
A pálinkafőzők 1%-a velejéig gazember, a maradék 99% még velejében is az. Becsületes ember 2 év alatt elveszíti főzésiengedélyét. A VPOP emberei [fináncok] detto korrupt gazfickók, lényegében csalás, rablás, lopás, fosztogatás, a büdös paraszt nyúzása, ebből áll a szakma. Szerbiában vagy Bulgáriában még boltban is kaphatni gyári igazi pálinkát, , azért mert nem állami regálé a szesz, hagyják békibe a témát, mindenki úgy főz, ahogy tud, egyszerűen nem éri meg hamisítani, minek.

Egyelőre az a helyzet, hogy magyarországon szeszalapot ipariméretekben legfőképpen krumpliból készítenek ma is, a gyümölcs meg ottrohadhat.

A borgyártásról is tudnék mit mondani.

Én magam pálinkát egyáltalán nem iszom, méregnek tartom, de az biztos, hogy attól a cefrétől, amit én készítettem (és amit a főzőmester persze megpancsolt mindig a saját cukorcefréjével) nem nőttek 2-3 év alatt gübecsek annak a pofáján, aki itta.

szeszkópé 2009.06.25. 14:01:45

@magyar-magyar szótár:
Amit a VPOP-ról és az állami szabályozásról mondasz, abban nagyjából egyetértünk. Én is azt mondom, hogy töröljék el a bérfőzés jövedéki adóját, és tegyék legálissá az otthoni főzést. Az állam csak a kereskedelmi forgalomba kerülő szeszesitalokat adóztassa, és a VPOP is csak ezen italok gyártását ellenőrizze! A saját fogyasztása készített pálinkát hagyja békén az állam!

Amiben nem értünk egyet:
1.) a bérfőzdék megítélésélében
2.) a kereskedelmi főzdék megítélésében
3.) a pálinka "méreg" voltában

bunko_jobbos 2009.06.30. 00:10:20

Látom ám, ehhez a bejegyzéshez jó sok megjegyzés van. Nem véletlenül. Mivel én elég jó vagyok a témában (kies településük HELYI főzőversenyét utcahosszal nyerve), pár órát el tudnék mesélni róla. Szóval

1. régen a cukor=arany képlet alapján biztosan nem cukrozták a cefrét (mondjuk 200 éve)
2. a pálinka szóban benne van a pál, pálik, pára, stb. Nehogy má bevegyétek ezt a tót szöveget.
3. Kicsit irigylem a jugókat (már az ott lakókat). Kibasszák a főzőt az UTCÁRA, oszt ott főzik. Nekem meg otthon kell titokban szopnom. Van is egy fogalom ott, a "vidámkocsi": utánfutóra szerelt főzde. Megbeszéled, hogy holnapután 10-re jön, te már összekészítetted a fát, oszt adjátok neki.
4. most kurvára mennem kell, majd egyszer folytatom
süti beállítások módosítása