"Az irodalmi alakok nyilván szép, talpasbetűvel beszélnek. A többi feliratot pedig mindig kézzel rajzolom. Századforduló, arts and crafts, manualitás, meg minden. A hangutánzó szavaknál még arra figyeltem, hogy a klasszikus, amerikai képregények boom!-jai és kapow!-jai helyett, magyarul hangozzanak a csapások. Tüss!"

Csepella Olivér

 

Tegnap reggel óta fenem a húsvágító kisbaltámat erre a hírre. Csakhogy időközben a joló hülyerékázó cikkcsit egy kissé -bár szokatlan módon!- helyreigazítván kopipasztázták át és az eredetiben regény szó-hoz még hozzábiggyesztetták gyorsan a kép-et is.

Miközben Öreg És[=tehát] Buta Bácsik nemértenek az  internethez és a képen látható elavult módon szartseérő régelavult médiaháborús eszközökkel operálnának, a korszerű jolók A Közösségi Háló Ultramodern eszközeivel

3 millió Ft-ot azaz

3.000.000. Ft-ot szednek össze.

Tovább növeli a joló hőstett értékét az, hogy lényegében a [kép]regény egyelőre csak ötlet és a joló zseni még csak majd most fog hozzá a teljes megrajzolásához.

 

Pár évvel ezelőtt Csepella Olivér elképzelte,

http://www.muut.hu/wp-content/uploads/Csepella-Oliver-250x250.jpg Nem tudtam volna elképzelni azt, hogy a jelentős művész is ne kezdjen el kurvára eredetiötletből szakállat növeszteni, ugyanis máma ez a fantasztikusan eredeti ötlet még mintegy többszázezer ifjunk fejéből pattant ki, nahát!

BOROTVÁLT HEREZACSKÓ, EPILÁLT SEGGLYUK+MUDZSAHEDDIN ÉDYPOFI= GEKKÓ

Korunknőjét a heregolyószopásban és a férfisegglyuknyalásban zavarja az undi és unhygcsi  szőrzet, gekkó édypofipuszilásban viszont nemzavarja.

hogy mennyire menő lenne (spoiler: nagyon), ha a New York Kávéházat ellepnék a zombik, és személyesen Babits Mihály, Ady Endre, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes venné fel velük a harcot. Diplomamunkaként meg is alkotott egy 32 oldalas képregényt (Nyugat+Zombik), de az általa megálmodott sztorinak az még csak az első fejezete volt.

 

A hír hallatán [A hallás, mint hallás, ugye = látni a fészen///twitteren] erős izgalmi állapotba került a célközönség (igen, mi is), mégsem sikerült olyan kiadót találni, amely komolyabban a zsebébe nyúlt volna. Csepella jobb híján a közösségi finanszírozás mellett döntött. Ma, vagyis november 7-én startolt az egy hónaposra tervezett AGGYÁ NEKI A TEPÉZ'EDBŐL IS BAZDMEG!, és olyasmi történt, amire tényleg senki nem számított.

A megcélzott 12.000 dolláros, vagyis 3 millió forintos összeg kevesebb mint 24 óra alatt összegyűlt.

nyugatzombik1
részlet a lenyűgöző 32 oldalas diplomamunkából. Én már attól is padlóravágtam magam,  hogy egy ilyen híg, magas polietiléntartalmú műfos ma diplomamunkába számíthat.

Ez pedig azt jelenti, hogy a kijózanodás után Csepella azonnal nekiáll megrajzolni a 200 oldalasra tervezett képregényt, és a következő 12 hónapban csak ezzel fog főállásban foglalkozni, hogy jövő ilyenkor már olvashassuk a zombikat aprító nyugatosok kalandjait.

Köszönjük internet, büszkék vagyunk rátok!

Kövess minket Facebookon és Twitteren!

Posztmodern Alapvetés (diplomamunka, egész, by Frick László Intézet, Hungary)

A Posztmodern Alapvetés egyik fő sarkalata A Tekintély, mint olyan leszarása  illetve ironikus kontextusba helyezése. A Nagy Név demanifesztációja. A korai posztmodern törekvések közül Maurice Pons francia íróé már a múlt század 50-es éveinek a végén a Világirodalom remekei sorozatban mai Modern Francia Próza címszó alatt megjelent. Ebben a kötetben olvasta Lengyel Péter korai-posztmodern írónk és ihlette őt továbbá a posztmodern irodalom művelésére [-> Mészöly Óvoda Nagymaroson] Lengyel aztán Öreg Bácsi korában íróiskolát nyitott, pl ide járt az azóta sajnálatosan önelhalálozott Hazai Attila is. Ma már, ha élne Hazai Attila is egy kurvára Öreg Bácsi-nak számítana, ugyanis Hazai Attila kurvasokat és papírra írt.

Csepella Olivér azonban teljesen új alapjait vetette meg a posztmodernnek, éspedig:

 ha kellően műveletlenek, de már eleve ismeretlenszövegértő olvasásra is képtelenek vagyunk, afféle félanalfabéták, tehát azt se tudjuk, hogy ki volt Hazai Attila, nemhogy Lengyel Péterről se lehet fingunk se, hát akkor Maurice Pons-ról, aki korszaknyitó novellájában parlagias hétköznapisággal deheroizálta Honoré de Balzac tekintélyes francia régi elavultírót [- >Nagy Francia Realizmus.] Csepellának tehát regénye megalkotásához semmi szüksége elavult műveltségi elemekre azon kívül, hogy még viszonylag széles körben ismert utcaneveket egészen merészen mintegy karikizál. No persze természetesen a kopipaszta forradalmi korában egészen egyszerűen Nyugat-korabeli karikatúrákról másolja a képregénye főfiguráit, ugyanis a  közönség már úgyse ismeri ezeket a rajzokat. Se. Mint ahogy tkp tökismeretlen a számára Kosztolányi, Karinthy vagy Babits egyébként is. Zombik ellen harcoltatni őket, akik egyébként valóéletükben a Rákosi Jenő féle valódizombik ellen is eleget harcoltak [-> Nyugat a Wikipediában]

Szemléletes példa arra, hogy a butaság és műveletlenség mennyire bátorrá teheti a geek jolót:

"Az egyik fő érvem a nyugatosok kiválasztásában az, hogy ismerjük őket. Nem úgy, mint Arany Jánost vagy Kassák Lajost, hanem rendesen, személyesen. Mármint olyan, mintha. A képregény elején öten ülnek egy asztalnál. Az egyikükből csak a fekete haját látjuk ahogy az asztalra borulva alszik (vagy micsinál). Szinte mindenki, akinek megmutattam ezt a jelenetet, rávágta, hogy látom Ady megint kiütötte magát. És tényleg". És tényleg nem, ugyanis Ady gyakorlatilag sose tudta annyira kiütni magát a piálásban, hogy az asztalra boruljon, sőt. [Részletesen a/e témáról: Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái ]

A lényeg tehát az, hogy Csepella mű+alkotása főleg azok számára élvezhető, akiknek Babits ugyanolyan utcanév, mint Arany János vagy Kassák Lajos.

A régi, mára elavult posztmodern alapvetésnek ugyanis volt egy feltétele, miszerint egyébként Maurice Pons francia író, ha akart volna, tudott volna úgy írni, ahogy Balzac írt. Például a karikatúra, az igazi jó karikatúra megrajzolásának az egyik fő alapfeltétele amellett, hogy az ember egyébként tudjon rajzolni, az is, hogy amúgy, ha akarná, realisztikusan is jól tudná megrajzolni a deheroizálandó figurát. Akkor tudok jó karikatúrát készíteni valakiről, ha tudom ki az, például ha Adyról tudom, hogy nem a pia hozta ki a költészetét, hanem a piálása ellenére MÉGIS kirobbant a költészete.

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/c3651vem446.jpg Tényleg egy zombi, aki ellen a Nyugatosok tényleg is harcoltak. Az efféle zombik terjesztették Ady-ról a részegen költő bugris képét, amire most Csepella oktondin még büszke is.

A posztmodern fikció valósságá lebegtetésének technikai lényege Csepella "munká"-jában a Nyugat-korabeli karikatúrákról másolt karikatúrák elkészítése.

Csepella Olivérnek azonban, mint hangsúlyoznám az  őt ünneplő könyvesblog bejegyzés eredeti felütését, tehát mint regényírónak, írnia sem kell tudni, nemhogy regényt nem.

Csepella fikciójából összesen valóságos a mani, ami A Háló segítségével összejön, Csepella ennek a valóságospénznek a töredékéből kihozza a művét és megfelelő kereskedelmihaszonnal is forgalmazhatja. Munkáját egyetlen irányból fenyegethetné bármi, de a két világ között közvetlen kommunikáció nem állhat fönt, bár elvileg, a legjobb tudomásom szerint a Könyves Blog írói között még vannak olyan emberek, akik tudnak papírról betűket olvasni és pl ismerik a Nyugat meg a Nyugatosok történetét vagy nem értik, hogyan maradhatott ki a képregényből a magakorában hírhedten baromi nagyerejú Krúdy, aki többek között párbajhős huszártitsztet macskátszarni stílusban hajított ki kávéházból. Valószínűsíthetően a Könyves blog elavult, maradi, még olvasni is képes írói közül senki nem akarta vállalni a Buta Öreg Néni/Bácsi szerepét, vagyis Csepellának az odaküldését, ahová egyébként való lenne, pl a kurzív posztmoderm és divatjamúltan öreg anyjába.

Tisztelt +Egyetemi Tanács! Kérem a fenti diplomamunkám tudomásulvételével számomra a diplomát, meg még egy doktori címet is kiadni.  Ha nagyon muszáj, felugorhatok Önökhöz  Héé profkók, ébresztőőő, hozzátok egy kis verbális megvédésre. Aláírás: Frick László Intézet

A bejegyzés trackback címe:

http://dudenbuch.blog.hu/api/trackback/id/tr1006879677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Dinamuki 2014.11.09. 16:57:42

Engem speciel jobban bosszant Nyáry Krisztián, ő ugyanis azzal eteti (sikeresen) a közönséget, hogy a magánéletben, ill. a nemi kapcsolatokban vájkálással mekkora kultúrmissziót tölt be. Na ezzel tényleg megsérti az említett szerzők életművét, mivel a magánéletben vájkálással azt mondja, hogy az érdekesebb, fontosabb, mint az életmű. Ez a képregény viszont nem is próbál komoly lenni. A stílusáról: ma ez (is menő), nyugaton bemész egy képregényboltba, tényleg kismillió ilyen van, nálunk viszont még nincs, a gyerek meglátta a piaci rést, ennyi.

Frick László Intézet 2014.11.10. 02:32:35

@Dinamuki: Igazából e témára a "könyvesblog" ugrajtott ré azzal, hogy egy regényre az interneten secperc alatt összejött 3millió. Krúdy meg Kosztolányi is gyűjtött előfizetéseket regényre, viszont azok tényleg is regények voltak. A képregény szóban a regény azonban eleve sem regény, ami történetkét meg Csepella összehoz a számítógépesgrafikában, az úőgy naagyjából egy elég nyomorult kis horrorkroki méretű story. Tehát nem regény. Én is láttam már ilyen félanalfabéták számára gyártott izét, sőt blogom hártyakovácsa maga egy eléggé jelentős KÉPESSÉGEKKEL is rendelkező képregényrajzoló, aki olyan öreg, hogy még rajzolmi is képes képregényt. A képregény lehet önállőművészeti ágazat vagy nem. Pl ha egy öntőformába valamit sajtolunk az szobor vagy pl guminő vagy konyhai kuka. Ezutóbbit, tehát guminőt és konyhai szemetest a Curver is gyárt, de ettől még persze nem Rodin. Kétségtelenül fedezni tudok föl grafikaiértékeket Csepella munkájában, de hát valami 12 éven át tanult rajzolni életében, 12 év! annyi idő alatt, ha az ember foglalkozik vele, akár egy kicsit oroszul is megtanulhat.

Frick László Intézet 2014.11.10. 02:33:09

@Dinamuki: pl én folyékonyan olvasok oroszul, csak nem tudom, mit

Dinamuki 2014.11.10. 22:35:11

@Frick László Intézet: azok a cizellált képregények, amiket pl. Fazekas Attila is rajzolt a Fülesbe, az más műfaj, mint ez a fenti, nem tudom, van-e külön nevük. Ma már annyiféle van. pl a manga egy külön iparág, még azon belül is van egyszerűbb, bonyolultabb. Ha nagyon ki akarok találni rá egy elméletet, akkor: a mai embert annyi vizuális információ éri, hogy direkt tetszik neki, ha csak úgy fel vannak vázolva a dolgok, és nem teljesen készen kapja. ahogy a fenti rajzok is vázlatosabbak, mint pl. egy Fazekas képregény. A szotri meg hát tényleg nem tűnik semmilyennek, ez igaz. A képregény hőskorában ugye hiába rajzolt zseniálisan Morris és Uderzo és Tabary, mert Goscinny nélkül sótlanok a történeteik. Ezért kénytelenek voltak cselesen Goscinny nevét is ráírni a képregényekre, még akkor is, amikor már rég meghalt (created by Goscinny, vagy valami ilyesmit), mert különben a kutya se vette volna meg.

Dinamuki 2014.11.10. 23:39:17

na kerestem egy rövid interjút a zsenivel. "A hiábavalóság szorgalmas kontárai vagyunk, " mondja magáról és Uderzóról szerényen Goscinny (a köpcösebb):

www.youtube.com/watch?v=-C12DrZtvOs

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2014.11.11. 00:18:27

nem mondom

de

irigy vagy

"Csepella ennek a valóságospénznek a töredékéből kihozza a művét és megfelelő kereskedelmihaszonnal is forgalmazhatja."

lófaszt

nem mondasz igazat

vagy nem tudod

..vagy nem tudom

irigy vagy

Frick László Intézet 2014.11.11. 02:40:25

@A Hannibal Lektűr-attitűd: Perdsze, hogy irigy vagyok. Én nem értek hozzá (vagy nincs kapcsolatitőkém) így pénzt összeszedni, hátugye, mint faszbúkszűz is

Frick László Intézet 2014.11.11. 02:42:33

@Dinamuki: szerintem a mai ember egyre készebben kapja az infókat és próbálja csak meg neúgyérteni, ahogy a fejébe piktogramizálták [-> globális összevonás] Az információ, mint hamburger, a csatorna, mint Meki, a pép, mint "marhahús"

nagyjoco 2014.11.13. 10:52:24

3 milla közösségi finanszírozásban aprópénz.

Dinamuki 2014.11.15. 13:38:49

már 5 milliónál jár a csávó, és még mindig gyűjt :-)

Frick László Intézet 2014.11.16. 06:16:57

@Dinamuki: irigy is vagyok rá. 3 millióból már igazi, tényleg irodalmat is tartalmazó papírkönyvet is lehet finanszírozni. A mai nyomdatechnikával, jól boltolva egy nyomda üzemvezetőjével.. és on-nyál értékesítésben az ügyes szerzőnél több, mint 1millió Ft maradhat és feketén. Összehasonlításul: Egy olyan igaziírónak, aki Braun Róbert Képes(arcképes)Könyvében is benne van, mondjuk az első tíz után... de az utolsó negyven előtt, szóval egy elsőligás középmezőnybéli magyar szépírónak 50ezer Ft honort (se) fizetnek egy szépirodalmi regényért. 3-6 milliót Nádas, Esterházy, Darvasi Krasznahorkai vagy Závada kaphat -de csak a Magvetőtől.

Dinamuki 2014.11.16. 12:18:54

@Frick László Intézet: jó... én az általad felsoroltakat se tartom egészen igazi írónak, meg Bartist, Tóth Krisztinát, Grecsót stb. se. Talán Spiró de igazából ő se. Az utolsó igazi magyar író Ottlik volt, és az utolsó tényleg magyar igazi írók pedig Móricz, Gárdonyi, Karinthy és Kosztolányi. Költőknél se jobb a helyzet. De nem csak nálunk ilyen rossz a helyzet, nem tudom miért. Hiszen a modern "értelmiségi" élet mechanikussága és prózaisága talán mégis fel kellene keltsen valamiféle ellenállást, de nem olyat, hogy akkor alkoholista leszek.

Dinamuki 2014.11.16. 12:23:52

Fichte már 200 éve elég találóan jellemezte korunkat, hogy a modern emberk eszmék híján üres szívvel unatkozik és unalmában önz. Na, milye témákat olvasok a modern irodalomban? Hogy a modern ember unatkozik, szenveleg és önz. Ha történelmi regényt ír, a régiak ugyanúgy szenvelegnek, mintha maiak lennének, kivéve Kodolányi regényei, akit csak ezért is tisztelek. Ottlik volt az utolsó rendes magyar író.

Dinamuki 2014.11.16. 12:43:43

@Frick László Intézet: én amúgy annyira szeretném, hogy pl. Tóth Krisztina vagy Krasznahorkai vagy Háy János tényleg jó írók legyenek, mert nagyon szimpatikus emberek, tényleg, megvan bennük a lehetőség, de mégse. "A mennyország szomorú," írja "bölcsen" Krasznahorkai rögtön a regénye első mondatában, és ilyenkor arra gondolok, hogy öreg, ilyeneket ne, tényleg nem muszáj írni, ha fogalmad sincs, miről beszélsz.

Frick László Intézet 2014.11.17. 02:40:19

@Dinamuki: Ez a probláma, amire rámutatsz, a nehézzenében is megfigyelhető -kivéve Brahms Első Szimfóniáját. Brahms ugyanis sejtette, hogy a XX. század hanyatlásában már majd akkor a bonyoölutzenéhez fáradt és meggyötört lesz az emberiség és ha a popszám rögön nem Dumm-Dumm-Dumm-mal és edényzörgéssel-a-konyhaszekrényben kezdődik, akkor továbbá belefárad az élvezsésébe a XXI. századhajnali modern ember. Éshát... Krasznahorkai is bonyolultíró, majdnemn olyan kivehetetlenül szerkeszti néha műveit, mint Tarantino a Ponyvaregényt, pl a Sátámntangó a végével kezzdődik meg efféle fogások... Pl szintén a Sátántangóban az ember, ha maifiatal és nem figyel oda az olvasásban (de hogy tudna addig már belemenni a regénybe...) Irimiásék monológjait értelmezheti félre úgy is, hogy az író velük van. Az a bonyolult a Krasznahorkai féle nehézírókkal, hogy a felütésről MÉG akkor egyelőre néha azt se tudhatjuk, pontosan ki mondja. Van olyan bonyolultíró, akinek már 10-szer olvastam egy művét és még, mintegy kalideoszkópszerűen, még mindig tud újat kidobni

VIGYÁZAT!!! először hangolás és taps
majdnem egy perc, mire a tényleges mű végre elkezdődik:
www.youtube.com/watch?v=o3a4v1TWUNo

Frick László Intézet 2014.11.17. 02:45:46

@Dinamuki: Hát azért pont Ottlik után is vannak (jöttek még) egészen rendes magyar írók, pl Háy. Háy egyáltalán nem unatkozós fajta, Horváth János néven egy időben ribizlimilliomos is volt meg ribizliföld birtokos és országos bajnoik szinten szedett ribizlit. Amúgy is falusi gyerek "a téeszelnök fia" kategóriából. Háy óta így faluról a bizniszbe fölkerülni csak Márta Alex kisvárdai jelentős művész tudott, ja, meg Darvasi.

Szintén a nemunatkozós tökös magyar írók kategóriájába tartozott a néhai Ficsku Pál (Gyulai Csaba néven hosszan halódó idültalkoholista] olvass bele a videódisznós könyvébe egyszer...

Dinamuki 2014.11.17. 12:30:20

@Frick László Intézet: legutóbb a Mélygarázst hagytam abba Haytól, kb. 7 oldal után. Engem nem fogott meg, lehet, még egyszer elő kéne venni? Nem azt mondom, hogy rossz, de...

Krasznahorkai. Vann fenn vele egy 3 hónapos interjú Youtube-on Olgával. Olga aránylag kézenfekvő kérdéseket tesz fel neki, amire kb, 10 perc alatt nem bír érdemben válaszolni. A 10 perc alatt kb. 3 értelmes mondatot mond, a többi vmiféle körítés, allűr. Kb. mint az írásai. Mondjuk ő szembemegy a modern intellektussal és a prózaisággal, ez igaz. De olyan áron, hogy kb. egészen kiszakad abból, ami körülötte folyik? Hogy ő fákat akar látni, mert az emberek zavarják? Hát, talán ha ő megváltozna tényleg, akkor nem zavarnák annyir az emberek, vagy legalábbis zavarás közben is látná bennük, ami értékes!
Tőle a legutolsó a Seiobo járt odalent volt, kb. a 3. novelláig bírtam. Aranyos ember, de... voltam felolvaóestjén. Kb. a felolvasás része volt a legunalmasabb, amit mondott, meg amilyen volt, az tényleg nem rossz.

Frick László Intézet 2014.11.18. 02:40:43

@Dinamuki: Vannak olyan írók, akinek az életműve afféle, mint a rétesevés is. Sora van. (Más kérdés, hogy vannak írók, akiknek viszont tök fölösleges az "életművét" végigenni, hacsaknem buzija neki az ember, mint ahogy a néhai Dudi pl esterházybuzi, de egyben fukar is, tehát feleslegesen nem kőti a pénzét buzulásra a Jav.Ki. óta. )
Hogymondjam... talán zeneihasonlattal szemléltethetem, Krasznahorkai szimfónikus, nagyzenekari.>. tehát ehhez kell a befogadói oldalon is affinitás, pl feltétlenül élveznie kell az olvasónak a jellegzetes KL-i végtelenmondatokat pl.

Miközben a magyar szaksajtó Nádas Péternek nyal a Nóbel Bonbon fölemlegetésével, valójában KL esélyesebb, talán pont a Seiobo' miatt is. KL igen fontosakat mond, talán a legfontosabbakat.

Korunk egyik nagy hibája, hogy ha az emberek nem fognak föl valamit, akkor csakis az Adó-t vizsgálják, a vételképességet nem. Elég, ha telefonálnak, pl nem értik, mit mond a mások a túlvégen, azonnal rászólnak, hogy állj másképp, forogjál... Pedig lehet, hogy az ő telefonjukon van csak egy kocka térerő.

Ez a baj, hogy a mai korszerűségben pl az irodalmiszövegbefogadásra Az ISkola kilöki a gyerekeket egy kocka vételképességgel,, de pl Háy-hoz még két hasáb is kell, KL-hez meg az összes.

A gyerekek már eleve többnyire elavult hülyeségeket tanulnak a Nyugatosoktól, aztán ott vannak Nyáry művészúr élvezetes hülyeségei, végül ez a Csepella blöff, ami, meg kell hagyni, tényleg bájos és jópofa

Frick László Intézet 2014.11.18. 02:44:56

@Dinamuki: KL úgy megy szembe, mint Lajkó Félix. Azaz nem megy szembe. Iszonytató nehéz ma fiataloknak öt hangnál többől álló függetlenítettritmusú igazizenét eladni. KL-t pl szivesen szemlélteném Sztravinszkij zenéjével -amikor Bach-ot idézi. Azonban a pentatontamtamon, csak fehérbillentyűk és óvodás hangkészlet... a férfiénekesek buzihangon nyervákolnak, a lányénekesek meg tökös fiús mesterségeslemélyítéssel nyomatják.. szinte hallom, hogy a mai fiatalfüleknek mekkora értelmetolencsörömpülés Sztravinszkij

Dinamuki 2014.11.20. 12:16:23

@Frick László Intézet: ez az érzékeny vételképességed, amivel a művészetet felfogod, elvileg használható lenne a jóval egyszerűbb lelkivilágú kommentelők mondandójának felfogására is?

Frick László Intézet 2014.11.21. 02:18:45

@Dinamuki: Nagyjából az elmúlt negyedszázad egyik főkérdése, hogy a korszerű(haladó stb) művészet az egy távoldó sajka a lakatlanszigettől vagy a sajka áll és a lakatlansziget sodródik el.
A marketingséma sok ágazatban jól szemléltethető, igen alkalmas a zene vagy a filmipar, mert kulturálistömegtermelésben ezekben a sávokban gördülnek a legóriásibb volumenek.
Alapvetően a maimarketing két fő és ellentétes iránya a választékbővítésnek előadott terméksálaleegyszerűsítés vagy pl a Totális Szabadság-ként bereklámozott teljesrabságbafogás.
Az, hogy Liberális PiacGazdaság -ként lehet reklámozni egy olyan mezőket, ahol a főbb gazdaságiszereplők már nagyon régen egyáltalán nem versenyeznek, hanem szépen kiegyeznek egymással a piac felosztásán.

A magyar irodfalomban pl egy kezdőversenyző rögtön szointe megoldhatatlan képletbe ütközött. Ha készített egy korszerű művet, amni 25 évvel ezelőtt óhatatlanul is un "posztmodern" munka volt, akkor a szerkesztők bottal se piszkálták meg, legföljebb odaröffentek, hogy először tessék egy klasszikus novella megírásával bebizonyítani a szakmaifelkészültséget.

Ahogy ezt már többször kifogalmaztam, az egymástkioltó un "reformok" hullámainak sebessége átlépett egy küszöbhatárt.

A máédia pl feszt a szabadságot papolja, de egyreinkább a burtaság rabságába kényszerít tömegeket és egyre primitívebb eszközökkel. Ezekben a viszonyokban az ember, aki többszörösen összetett mondatokból álló magasszínvonalú irodfalmiszövegből mondjuk naponta , ha nekiveselkedik, elboldogul 200000 karakterrel simán, lényegében ellenséggé válik. Piktogram - ugorj be neki. Könnyengyorsanegyszerűen - A Gondolkodás Fáraszt.

Az is probléma, hogy a marxizmus óta reflexszerűen az időhaladvány mentében a korszerű, az új csakis fejlettebb lehet, mint a régi.

Nagyon sokan csak technikai kérdésnek látják, hogy az ember könyvből olvas vagy E-könyv olvasóról.

Beethoven... de még Schubert is... lényegében széles tömegkjalcs-ba termeltek. A XVIII_XIX. század fordulóján, mondjuk 50 évig, pl a Bácsi Klaszika korában akármely polgárleány leklimpírozta Beethoven darabjait, a Mondscheinből a gyorsrészt is, nem csak a rívató közismertet. Tehát a paradigmaváltás idején, amikor bejöttek a hanghordozók, le lehetett konzervatívbarmozni azt, aki elkezdett jajongani, hogy ezzel vége a zeneművészet (polgári) közkincs-szerűségének, egyre kevesebben fognak érteni a zenéhez és a tömegkalcs egyre primitívebb lesz. Erre a paracsizmaváltásra elment 100 év, most meg egy paracsizmaváltás lezajlik 5-6 év alatt. 2005-ben pl a magyar média mágnásmiskáinak a blog/blogolás, mint olyan kül és jövőbevezető, most meg már kellemetlen és ócska "sok a betű, öreg!"
A világ pulzál... de pl olyan már sohasem lesz, hogy akármely polgárleány zongorán szépen klimpíroz... akár Beethovent is. MNár a cigányzenésznek se kell játszani, a balkéz után egyre gyakrabban már a jobbkez-et sem.

Csepella terméke egy átmeneti időszak segédterméke, még azzal áltathatja magát a vásárló, hogy akkor most ő konyvet vásárol és ez egy regény vagy ilyesmi. vagy 10 éve láttam egy hajón napozó nőt, még más, vgy nyolc nő is könyvet olvasott, de azok elavult danielle Steel meg hasonló picsaregények voltak, ez a nő nem szarozott, a kezében jólmutató vaskos könyvben egy kb hat mondatban összefoglalható képregény lapult. Amikor már senki még picsaregébnyt se fog majd a kezébe, akkor az ilyen átmenetitermékekre akkora szükséd lesz, mint a CompactDisc-re, múzijumba' fogják vele a gyerekeket nevettetni, hogy egykor ilyen hülyeemberek voltak, akik effélékkel kisérletezgettek.

Ismered a szemléltető kérdésem:

Ki a primitívebben ostoba, aki időszámításunk előtt 5, 10, 15 vagy 25000 lvvel korábban Az árvizi hajós [Nóé] történeteit kiagyalta azt hívén, hogy az A Völgy, amiben él = A Teljes Világgal... vagy az a XIX. századi tudós, aki a sajátfejéből kinézvén a FöldGömbre egyszerű hülyeségként kezelte azt, hogy a vízár elözönlheti a világot.
Vén seggfej majomállat vagyok és egy 300 szavas szókincsű diszkóhercegnő szópárbajban akar lenyomni és amikor ez nem sikerül neki akkor ideszól: "Sok a betű, öreg!"

Dinamuki 2014.11.21. 22:56:46

@Frick László Intézet:
Mi az a tömegkalcs??

Amúgy azt se tudom, hogy azzal a projekttel mi lett, hogy a magaskultúra szervesen bontakozzon ki a népi kultúrából. Ez szvsz egy valódi magyar projekt volt, nyilván máshol is voltak hasonló törekvések, de ahogy Arany, Petőfi, Bartók, Kodály, csinálta az mégis kijelölt volna egy általános irányt. A népi kultúra alatt pl. Arany János azt értette, hogy a friss, pogány őserő, átitatva a léleknek a kereszténység által felkeltett érzékenységével. Elvileg még mind a kettő megvan, nyomokban, a friss pogány őserő egyrészt és a kereszténység által felkeltett érzékenység másrészt, még ha a nép egész más is lett azóta. De ez a projekt mégis megfeneklett.

A másik, hogy mivel nem megy szembe Lajkó Félix? Jól értelek? Ő rohadtul nem konformista, a konformista az a Csík zenezar, akik képesek "átszellemülten" elénekelni, hogy "az Isten kertjében/almabort inhalál"
Ezért a sorért Arany János szvsz örökre kitiltotta volna őket a magyar művészet közeléből. Tudom, Quimby, de ők meg eléneklik.

Egyébként minden jó művész nonkonformista természetesen, tehát szembemegy. És amit pl. én kicsit ismerek, a francia kortárs irodalom, ott ez megvan, hogy egyszerre nonkonformista, tehát nem tömegtermék, és mégis sikeres valaki. A példáimra talán még emlékszel, már ha elolvasod amiket írok, Houellebecq, Nothomb. Végül is Anna Gavalda is kicsit ilyen.
Azt se tudom értelmezni, hogy Beethoven "termelt" volna. Ha ezt úgy érted, hogy termékeny volt, akkor igen, ha úgy, hogy inspiráció nélkül és az igényekre szabva írta volna, amit komponált, akkor ez egy hülyeség, már bocs.

Frick László Intézet 2014.11.22. 05:04:03

@Dinamuki: A Londonban dolgozó Haydn az egyik bemutaója után egy héttel bement egy kocsmába sörözni, ahol a dzsiggzenekar a friss művének dallammotívumai alapján rögtönzött... hogy mondjam... korabeli popzenét... Az uradalmakban a kastélyok tánctermeiben is játszó lakodalmi román/magyar/cigány bandák a két század, a XVIII/XIX. sz. fordulóján Mozart motívumokat szedtek föl... Petőfi népiességébe folyamatosan a (relatíve) friss Nyugati Áramlatok mostak be... De már Csokonairól elmodhatjuk ezt, Csokonai csidálatos szava, a: mongolfíroztatás. Az, amit ma cigányzene (éttermi bazseválás) -ként tárgyalunk, lényegében XIX. század eleji megrekedés, addig a cigányzene moindig napiaktuál modern pop volt.
Petőfi a modern beszélhetó, alkalmazható magyar nyelv apja... és halála után Arany vette át a nevelőapaságot. Nagyon nehéz Arany-t a mai internetkultúra frappáns piktogarmikus "könnyengyorsanrendezzük le" és kirázomakisujjamból stílusában megfogni.
Egy ilyen veddmegdobdel korszakban, amiben az érték mint olyan , relativizálható, poenból nem csak beleverni lehet a faszt, de még bele is törölgélni (főleg ugye az egyre impotensebb faszt...) ... elképesztően nehéz a népművészetről csak beszélni is

belegondolni 10000 év emberéletbe... nemzedékek-köb-a-löbön-jeinek közöstudásába.. a megtartóan-továbbfejlesztő, a hagyományban folyamatosangyökerező innovációba
Krasznahorkai a Seiobo -ban... kis történetekben.. mozaikosan... töredékekben.. szilánkokban... erről gondolkodik. És méghozzá úgy, hogy bármilyen más nyelvre is lefordítván továbbgondolható... nincs NagyFormátum, KolosszálisRegény.. történetfüzér.. csak mutatván, de nem okítóan tálalva...

Beethoven nemhogy termelt, de még szépen meg is köszönte levelekben és ajánlásokkal a szponzoroknak, hogy termelhetett. Észrevette, hogy egy orosz cári diplomata, bizonyos Разумовский vevő a hegedűs darabjaira, már jártotta is.

Mozart ugyanígy dolgozott, tragikomikopompázatos példa rá a requiem-je. Az egyik legkoraibb zseni, akin a mesterember-ség csak álca volt, kedvencem is, Pergolesi, a Stabat Mater-t egyszerű melóként kapta meg, pedig éppen a lassú haldoklásával volt elfoglalva ő is. Vivaldi volt az a virtuóz mesterember, akiben aztán a tehetségen és a virtuóz-szakmai rutinon túl, hogy mondjam... nem hinném, hogy valamiféle műűűvész-tudata lett volna.

Csúnya dolog... lehet, hogy illúzióromboló, de sok igen értékes és örök művészeti alkotás a legeslegprofánabb anyagi kényszerre... egyszerű rutinos jártás-ban készült el. Nagyon szeretem az öreg Bach-ot vagy Krúdyt akár felhozni ezügyben. Bach nagydarab joviális korpuszában.. afféle elhízott iskolamester alakban... rejtezett a művész... akit alig ismertek, talán a második felesége pillanthatta meg néha

Föl szoktam hozni példaként a színészt, akinek odaadnak egy értékes irodalmi szöveget felolvasásra, még maga az író is "talpast dob" meghatódottságában... pedig a színész szakmairutinjával úgy olvsta föl a szöveget, hogy közben egész másra gondolt és egy fikarcot se fogott föl abból, amit fölolvasott.. az igazi színészóriások ilyenek, szintén általam előtt példa Latinovits Huszárik Szindbádjában, a híres velős-csontos leveses jelenet, amit Latinovits húsz óra munka után és még vahy hat óra munka előtt gyorsan lezavart, Huszárik zokogott a meghatódottságtól... és még csak nem is úgy kell enni ki a velőt a velőscsontból: ez a zseni, a zseniaélitás megfoghatatlan lényege.
Aki pedig ... most visszatérek a zenére... aki pedig TECHNIKAILAG mesterember, de semmi zsenialitás benne, az a zenész, aki eljátsza jól a kottát.
Szoktam példaként az üresfejű virtuózra Yngwie J. Malmsteen-t fölhozni:
www.youtube.com/watch?v=YbNfwJreCFY

Frick László Intézet 2014.11.22. 05:15:46

@Dinamuki: A mai kor picsaemberének halovány lövellete nincsen a XVIII-XIX. század emberéről. Ráadásul Magyarországon belehamisít a képbe a móókszista "hagyomány" is.
Hát még akkor a korábbi korok emberei!
Montaigne a maga korában egy tejbetök penye balfasznak számított, köreiben ujjal mutogattak rá, mennyire éééértelmiseggi könyvkukac, hiszen pl teljes öltözetben, csizmában áradó májusvízben alig tudta átúszni a Loire-t és mindössze két órahosszát volt képes teljesfegyverzetben folyamatosan lóval vágtatni.

A XVIII. századvégi szellemembere tanulmányozására javaslom neked Benjamin Franklin vagy Swedenborg alakját. Swedenborg Álomnaplója igen rövid kis könyvecske, gyorsan leküzdhető

Nagyon szeretem példaként felhozni pl THORNTON WILDER Szent Lajos király hídját mek.oszk.hu/00200/00280/00280.htm
Korunk embere nagyon sokat BESZÉL a szexről, a kúrásról, pornó, geci minden, a kopaszpinakérdés meg hasonlók. A Romantika Korában szinte semmit nem BESZÉL-tek erről, viszont frenetikusabbak voltak Viagra és boltban vásárolható természetazonos hatású Muschiflutsch nélkül.

Pl a 444.hu újságírói összesen csak azért képzelik magukat mindenidők legtökösebb újságíróinak, mert már fingjuk sem lehet a Dosztojevszkij vagy Gorkij-korabeli orosz [politikai] újságírásról, pedig akár a politikailag megbízható Szilágyi Ákos bácsit is megkérdezhetnék